Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
195«. FEBRUÁR 25. TOLNAI NAPLÓ As SZKP XX. kongresszusának megyei vissskangja A Szovjetunió és a mi iskolapolitikánk célja s Elméletileg művelt, a gyakorlati életben jártas fiatalokat nevelni A Szovjetunió új ötéves oktatási terve továbbfolytatja azt a kultúrpolitikát, amelynek végső célja minden állam polgárt műveltté tenni. Ezt úgy éri el, hogy minden faluban és városban megvalósítja az általános középiskolai oktatást. Ennek a horderejé szinte felmérhetetlen, mert elsősorban nagy minőségi vál tozást jelent az általános műveltségben, másodsorban pedig műveltségben is még közelebb kerül egymáshoz o falu és a város, s az évek folyamán a különbség csaknem teljesen megszűnik. Nagy mértékben elősegíti a műveltség növekedését és általános :sá tételét, hogy az általános középiskolában eltörlik a tandíjat. A Szovjet iskola egyik égető kérdése volt a tanulók gyakorlati életre, munkára nevelése. Ezen a területen nagy hiányosságok voltak, mivel az oktatás elszakadt az élettől. A hiányosságok követ kezményei károsak voltak az építési munkában. Az új okta. tási program céljául tűzi ki, hogy a tízosztályos iskolát végzettek olyan ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek lehe tővé teszik a továbbtanulást a felsőbb iskolákban, de ugyanakkor alkalmassá teszik az iskolából kikerült fiatalokat gyakorlati munkára is, hogy a népgazdaság minél több hasznos munkaerőt kapjon. A következő öt év alatt új intézmények létesülnek azoknak a gyermekeknek a számú ra, kiknek szülei mindketten dolgoznak, vagy az anya özvegyen maradt. így kerülik ki annak a rendkívül káros következményét, hogy a gyermekek magukra marad janik otthon, s kiszélesítik annak a lehetőségét, hogy a fiatalok mind szellemiekben, mind fizikailag helyes irányban fejlődjenek. Ha az itt felsorolt tervek megvalósulnak, akkor nyűgöd tan mondhatjuk, hogy a szovjet társadalomnak sikerült megvalósítania a legtökéletesebb nevelési és oktatási rend szert. A Szovjetunió nevelési rend szere és a mi nevelési rendszerünk kijött sok a hasonlóság. Míg’ a Szovjetunióban általában az általános 7 osztályos oktatás megvalósult, addig nálunk a 8 osztályos általános oktatást sikerült megvalósítani. Ez igen nagy eredményünk az elmúlt rend. szer általános oktatásával szemben. Nálunk is, mint a Szovjetunióban, minden nagyobb községben és városban van középiskola. Ma már megyénkben minden járási szék helyen van középiskola, sőt három járási székhelyen kettő is. Vannak olyan járásaink, amelyekben két községben is van középiskola (szekszárdi, paksi). Ez az elmúlt rendszer iskolapolitikájával szemben csaknem felmérhetetlen fejlődés. A Szovjetunió kultúrpolitikájának az az alapelve érvényesült nálunk is, hogy minél szélesebbé kell tenni a művelt séget, s általánossá kell tenni . azt. Elsősorban a munkás- és parasztszármazású gyerme kék részére tesszük lehetővé a tudás és műveltség meg. szerzését. A műveltség ma már nem a kiváltságosoké, hanem a fiatalok mind nagyobb tömege szerzi meg az általános műveltséget. A mi oktatási rendszerünkben ugyanaz a hiányosság, mint a Szovjetunióéban, tudni illik az általános iskolák és az általános középiskolák nem nevelnek eléggé a gyakorlati életre. Ezen szükséges nálunk is változtatni, mégpedig minél előbb. Cséke Miklós gimnáziumi tanár, Szekszárd. Tamási Vörös Szikra Tsz Á kongresszus útmutatásait felhasználva növeljük a növénytermelés és állattenyésztés hozamát Mi, a tamási Vörös Szikra Tsz tagjai, nagy figyelemmel kísérjük az SZKP kongresszusának tanácskozását, örömmel és lelkesedéssel olvassuk a beszámolókat és hozzászólásokat, melyek kifejezésre juttatják a békéért, s a szocializmusért harcoló emberek akaratát, törekvéseit és felbecsülhetetlen értékű útmutatásokat adnak mindennapi munkánkhoz. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk, hogy a kongresszus útmutatásait felhasználva, a munka jó megszervezésével, a legjobb termelési tapasztalatok elterjesztésével és a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével állandóan növeljük a növénytermelés és állattenyésztés hozamát. Termelőszövetkezetünk különösen nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére, hozamának növelésére. Ezért az elmúlt évi 215-ről 400-ra növeljük szarvasmarhaállományunkat, ezen belül a tehenek számát 95-ről 150-re. A tehenenként! tejhozamot a múlt évi 2100 literről 2500 literré emeljük, a sertéshizlalási pedig 500-ról 800-ra. Lényegesen megnöveljük a legjobb abrak- és silótakarmány vetésterületét. A kukoricát például az egész szántóterülethez viszonyítva a tavalyi 21 százalékról 24 százalékra emeljük. Felkészültünk a tavaszi munkára, az őszi vetések ápolására. A gazdaság egész területén rendbehozzuk az utakat, a majorokat, az épületeket kijavítjuk, kimeszeljük, fertőtlenítjük. Elültetünk mintegy 10.000 facsemetét. Ezen az úton akarjuk növelni a tsz-tagok jólétét, s tesszük még példásabbá szövetkezetünket, hogy ezzel is elősegítsük a ma még egyénileg dolgozó parasztok áttérését a szövetkezeti gazdálkodásra. Teljes szívünkből köszöntjük az SZKP XX. •kongresszusát és Központi Bizottságát, s további nagy sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának s a szovjet népnek! A tamási Vörös Szikra Tsz tagjai nevében: PÉTI JÁNOS tsz elnök, a Szocialista Munka Hőse, POLÁNYI MÁTÉ a tsz pártszervezetének titkára. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Paks község dolgozóinak versenyfelhívása Hazánk felszabadulásának 11 évfordulója tiszteletére nemes versenymozgalom bontakozik ki üzemekben, gyárakban és a mezőgazdaság területén. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozva mi, Paks község dolgozó parasztjai versenyre hívjuk ki Nagydo- rog község dolgozó parasztjait. A Központi Vezetőségnek a 3 szá zalékos termésemelésről szóló határozata megvalósítására a következőket vállaljuk: A gazdasági udvarokban -összegyűjtött trágyát március 15-ig kihordjuk és amint az idő engedi, alászántjuk. A gyen gén fejlődő vetéseket pétisóval és érett istállótrágyával felültrágyázzuk. Tavaszi vetésű növényeinket a részünkre biztosított nemesített vetőmagvak (3 vagon burgonya, 20 mázsa hibrid kukorica, 35 mázsa tavaszi árpa és 25 mázsa zab) felhasználásával határidő előtt 5 nappal elvetjük. A növényápolási munkákat minden területen határidőre el végezzük. Az aratásra és betakarításra időben felkészülünk, az aratást a megkezdéstől szi mítva búzánál 8, árpánál 5 napon belül elvégezzük. A •nyál- végén összegyűlő trágyát ma radéknélkül kihordjuk és alászántjuk. Az őszi betakarítási munkákat legkésőbb november 20-ig elvégezzük. Á rozs és őszi árpa vetését október 10-ig, a búza vetését október 25-ig befejezzük. Összes szántóterületünk 20 százalékán elvégezzük •az istállótrágyázást. Vass Antal Á. B. elnök Jancsó Mártonné VB. elnök Feil Ferenc term. biz. elnök 50 új tsz-iag Madocsán A madocsai Igazság Termelő- szövetkezet szinte napról napra fejlődik, erősödik. A kezdetben gyenge tehenészet már szépen megerősödött, igen jó a sertés- állományuk is. Míg 1954-ben 22 forint volt egy munkaegység értéke, tavaly ez a szám 39 forintra emelkedett. A tsz jó munkáját látva, a község dolgozó parasztjai egyre nagyobb számban lép nek be az Igazság Tsz-be. A zárszámadás december 23-án volt és ettől az időponttól számítva február 23-ig, tehát 2 hónap alatt 50 taggal és 109 hold földdel bővült a tsz tagsága és vagyona. J övédelmező állattenyésztés Az állami gazdaságok feladatai megnövekedtek ebben az esztendőben. Számos új gazdasági intézkedés mellett nagyobb szerepet kapnak az exportáru előállításában. A Nagytormási Állami Gazdaság ebben az évben igen sok állatot ad el külföldi értékesítésre, ami tekintélyes jövedelmet jelent a gazdaságnak. Az év első és második negye, dében 300 baconsertést és 30 hízómarhát szállítanak exportra, s így több mint , félmillió forint jövedelemre tesz szert az állami gazdaság. Baráti összejövetel Február 19-én este 6 órakor Dunaföldváron a párt és a tanács szervezésében baráti estet tartottak, amelyre tsz-tagof- Tcat és egyéni gazdákat hívtak meg. Vass István és Cintula Mihályné népi tánccal szórakoztatták az egybegyűlteket. Táncukat a lelkes közönség többször megismételtette. Az általános iskola tanulói népdalokat énekeltek Mádi elvtárs igazgató vezetésével. Igen nagy sikere volt még a tombolának. A kiosztott értékes nyeremények között volt egy pár csizma, egy nagy játékmackó és egy villanyvasaló is. Az est igen jól sikerült, ezért a dolgozó parasztok kívánságára március 3-ra, hasonló jellegű összejövetelt terveznek. MEDICS ISTVÁN. Harcban a hóakadállyal Hétfőn reggelre magas hó lepte be a Mázai Bányaüzem szállító vágányát is. A szénnek azonban el kellett jutni rendelte tési helyére. Az üzemvezetőség felhívására minden szellemi dolgozó, adminisztrátor lapátot fogott, köztük a községi tanács \égrehajtó bizottságának apparátusa, Janek Károly és Kiéri János úttörők is. Két órai kitartó munka után megszűnt a hóakadály és a szén szállítása zökkenőmentesen folyhatott tovább. Kovács László Köze! 300 új családi ház építését kezdték meg Államunk évről évre több segítséget nyújt ahhoz, hogy a dolgozók saját otthont, kis családi házat építhessenek maguknak. 1955-ben például országos viszonylatban 90,5 százalékkal, Budapesten pedig 63,9 százalékkal több kölcsönt folyósítottak kislakások, illetve családi házak építésére, mint egy esztendővel ezelőtt. Tolna megyében 290 új otthon építését kezdték meg állami kölcsön se- segítségével. 126 lakásba már be is költöztek, a többi építése folyamatban van. Műhelyek közötti verseny Nem újkeletű dolog a Bonyhádi Zománcgyárban az egyes üzemrészek, műhelyek egymás közti versenye: Ezt a versenyt havonta értékelik és az első helyezést elérő műhely kapja a vándorzászlót. Az elmúlt napokban _ismét értékelték a versenyt. Ez azonban különbözött a korábbi értékelésektől, míg azelőtt csak az egyes műhelyek termelési tervteljesítését vették figyelem be, január elseje óta fontos tényezője a versenynek a termelékenység, a minőség, a selejt, a gépkihasználás alakulása is. Ezek alapján az első helyezett a gyár nyersáru műhelye lett. 105,7 százalékra teljesítette a műhely január havi termelési tervét, ugyanennyire az egy munkás egy napra eső termelési tervét is. A műhely a rendelkezésre álló béralapok nak 96 százalékát használta fel. Különösen a minőség javításánál értek el a műhely dolgozói kiváló eredményeket. 164 százalékkal volt kevesebb a se iejtjíik, mint a múlt év második felében, az állásidő 142 százalékkal volt kevesebb. A vándorzászlót tehát a nyersárú műhely kapta meg, annak ellenére, hogy a sajtoló 112 százalékra teljesítette a tervét. A sajtolóban ugyanis a megengedettnél magasabb volt a selejt. II Tolna megyei földmüvesszövetkezetek megalakulásának 10. évfordulójára A szovjet csapatok diadalmas hadjárata megyénkben is szétverte a báró Komiéi- dek, herceg Eszterháziak uralmát és az elmenekült urak bír-, tokainak felosztására került a sor. A földhöz jutott új gazdák nem hagyták kárbaveézni, szét hurcolni a régi uradalomnak itt maradt traktorait, üzemépületeit és egyéb felszereléseit. A kommunisták kezdeményezésére és javaslatára szövetségre léptek egymással a közös termelőeszközök használatára, Eleket a tár súgásokat általában földművesszövetkezeteknek nevezték. Ezek az egyre sűrűbben felbukkanó, az élet által létre hozott, paraszti összefogások alkották azt a mag vat, amelyből meglepő gyors fejlődéssel kibontakozott a falu egész gazdaságát átfogó főld- művesszövetkezeti tömegszervezeti rendszer. Ma már a földművesszövetkezet annyira hozzá tartozik a falu képéhez, gazdasági és kulturális életéhez, hogy nehéz lenne enélkül elképzelni a szocializmust építő falvaink-it. A földművesszövetkezetek által 10 év alatt megtett út, pártunk vezetésével egész dolgozó népünk 10 év alatt elért fényes sikereinek egyik ékessége. Az erendmények nem maguktól szü lettek Nehéz harcok — mindé nekelőtt osztályharc — fáradságos munka gyümölcse. 1945 nyarán és őszén megyénkben is mind több helven. például Istvánmajorban, Paradicsom-pusztán alakulnak föld művesszövetkezetek. Kezdetben 'szántottak, vetettek, magtisztítást végeztek, csépeltek a közös gépekkel, üzemeltették a dara lókat, kovács és bognár-műhelyeket, kisebb gyárakat és nehéz lenne felsorolni mindazt a teve kenységet, amellyel megmen tették saját maguk és a jövő számára, a szocialista mezőgaz daság számára az ittmaradt tér melési eszközök, állatállományok és egyéb mezőgazdasági vagyon tárgyak jelentős részét. 4 földművesszövetkezeteken •*"*■ belül alakultak az első termelőszövetkezetek is hirdetve a jövő útját. Már a felszabadulást követő első napokban jelentkezik a falun egy égető, létfontosságú probléma: meg kell oldani a falusi lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátását. A feketézők, lánckereskedők és spekulánsok sáskahada mellett frissen, üdén hatott a falusi dolgozók fogyasztói és értékesítő közösségeinek munkája. A földművesszövetkezetek most 10 éve létrehozták demo kratikus, érdekeiket híven képviselő központjukat, a FOK ot. A FOK-ban olyan szövetkezeti szervezet jött létre, amely a reakció minden gáncsoskodása ellenére is, eredményesen harcolt a földművesszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság érdekeiért és megteremtette a magyar szövetkezeti mozgalom demokratikus fejlődésének alapjait. Ez érthető is, mert a Központ élén nem nyugalmazott minisz terek, kormányfőtanácsosok, földbirtokosok, kulák, kisgazda képviselők ültek, mint a Hangya Központban, hanem a néphez hű szövetkezeti vezetők, akik a szövetkezeti tagok érdekeinek meg felelően végezték munkájukat. Mint a népgazdaság minden területén, a földművesszövetkezetek fejlődésében is a döntő fordulat 1948-ban a fordulat évében következett be. A Magyar Dolgozók Pártja I. Országos Szövetkezeti konferenciája megszabta a szövetkezetek szerepét a nép; demokrácia viszonyai között. Megállapította a konferencia, hogy ha a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon, ha a legfontosabb gazdasági parancs noki állások a nép államának ke zében vannak, akkor ,,a szövetkezet fegyver a munkásosztály és dolgozó parasztság- kezében, a kizsákmányoló elemek, elsősor ban a falusi kizsákmányolok ellen, ' a dolgozók, elsősorban a falu dolgozó parasztságának védelmére”. A Párt I. Országos Szövetkezeti konferenciája idején még számos szövetkezet működött falun. A földművesszövetkezetek mellett ott voltak a Hangya-szövetkezetek, tejszövetkezetek és még több más régi kulák vezetői alatt álló kulák érdekeket képviselő szövetkezet is. TTj úton, új célok felé indul tak a szövetkezeti konferencia után a földművesszövetkezetek. Ennek az új útnak az első állomása a Hangya- és tej- szövetkezetek beolvasztása, az egyesülési hadjárat volt. Az egyesítések során a földműves szövetkezetek gazdasági, erője, főleg a Hangya-boltok, tejcsarnokok és egyéb vagyontárgyak átvételével nagymértékben növekedett. Az egyesítési hadjárat legnagyobb vívmányát azonban elsősorban az jelentette, hogy a dolgozó paraszti tömegek érdé !keit védő, pártunk politikáját előbbrevívő alapszabályt sikerült elfogadtatni mindenütt és ennek révén nyílt harcban, taggyűléseken leplezték le és se perték k; a dolgozó parasztok demokratikus szövetkezeteiből a kulákok, kupecek és egyéb osztályidegenek jól szervezett, reak ciós táborát. Ettől az időtől fogva a földművesszövetkezetek rohamosan fejlődtek. 1955-re forgalmukat tízszeresére emelték, 1948. évi 308 000 Ft-os veszteséggel szem ben 1955-ben 18 millió forintos tiszta jövedelemmel járultak a társadalmi tulajdon növeléséhez. Üzemegységeink száma — áruházak, boltok, italboltok, fel vásárlásj átvevőhelyek, tartósító és tárolási üzemek, daráink szeszfőzdék, szikvízüzemek stb-k — ez idő szerint csaknem eléri az ezret. Szövetkezeteink ma — a tanácsok mellett — a falu legátfogóbb, legnagyobb tömegszer vezetei. Taglétszámuk meghaladja megyénkben az 50 ezret. Munkájuk alapját a lenini-szövetkezeti- terv képezi. Legfőbb hivatásuk a dolgozó parasztok egyes gazdaság; tevékenységének szövetkezeti úton való meg szervezése révén, megkedvei- tetni a kollektív együttműködést és ezzel megteremteni a nagy üzemi gazdálkodás, kedvező talaját. Egyben, mint a Párt fon tos transzmissziói, széleskörű propaganda, felvilágosító munkát kell, hogy végezzenek a párt falusi politikájának végrehajtása érdekében. "C'öldművesszövetkezeteink soronkövetkezö legfőbb feladata — a jobboldal; elhajlás okozta károk maradványainak gyökeres felszámolásával — az előretörő termelőszövetkezeti mozgalom kibontako- kozásának elősegítése, úgy, ahogy azt Lenin részünkre megszabta. E célok megvalpsítását mindé nekelőtt az elmaradt tevékenységi ágak — mint a paraszti termékek szövetkezeti úton tör ténő* értékesítésének megszervezése, vagy az egyszerű típusú termelési társulások — gyors ütemű fejlesztésével kell kezdenünk, mert ezek állnak legközelebb a tremelőszövetkezeti formákhoz. Másoldalról nagyfokú segítséget kell biztosítan; keres kedelmi úton a már meglévő ter melőszövetkezetek javára. A párt politikájának végrehajtása érdekében fel kell használni mindazokat a mozgalmunk ban mélyen rejlő lehetőségeket, amelyek révén az egyszerű, még kívülálló dolgozó parasztok aktívan bevonhatók a szocializmus építésébe. Kovács György MÉSZÖV lg. Elnöke.
