Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A MAI SZÁMBAN: Az SZKP XX. kongresszusának világvisszhangja (2. o.) — Megyénk életéből (3. o.) Az SZKP XX. kongresszusának megyei visszhangja (3. o.) — A Tolna megyei földművesszövetkezetek megalakulásának 10. évfordulójára (3. o.) — Uttörőhíradó (4. o.) t ' Aí M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄG ANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. ARA: ».« nbUk. SZOMBAT, 1956. FEBRUÁR 25 A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján Moszkva (TASZSZ). — Az SZKS XX. kongresszusának február 24-i délelőtti ülése M. G. Pervuhin elnökletével megnyílt. N. A. Bulganyinnak a hatodik ötéves terv irányelv- tervezetéről szóló beszámolója feletti vitában először Sz. G. Ragimov az Azerbejdzsán SZSZK minisztertanácsának elnöke szólalt fel. Utána M. D. Kovrigina (Moszkva) beszélt. Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolóját a Szovjetunió Kom. munista Pártja Központi Bizottságának munkájáról és a következő határozatot hozza: A kongresszus teljes egészében és maradéktalanul jóváhagyja az SZKP Központi BI zottságának politikai vonalát és gyakorlati munkáját: Jóváhagyja a Központi Bi. zottságnak a beszámolóban foglalt javaslatait és következtetéseit. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a párt Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak lenini politikája, valamint a szovjet népnek valamennyi szocialista országgal való szoros együttműködésében végzett hősi munkája eredményeképpen óriási sikerek szüléitek a kommunizmusnak országunkban való felépítéséért és a világ békéjéért vívott harcban. A kongresszus lelkesen helyesli az SZKP Központi Bizottságának a beszámolóban fel ölelt időszakban az ipar és a mezőgazdaság területén tett helyes és időszerű intézkedéseit, amelyek biztosították hazánk hatalmának további gyarapodását, a szocialista gazdaság új, nagyarányú fejlődését és a szovjet nép jólétének jelentős emelkedését. A kongresszus hangsúlyozza, hogy az SZKP Központi Bizottságának sikeres tevékenysége a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásán, a kollektív vezetés és a párton belüli demokrácia lenini elvének szigorú megtartásán, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsola. taira vonatkozó lenini útmutatások maradéktalan végrehajtásán alapult. A párt ezekben az években magasra emelte a halhatatlan Lenin nagy zászlaját. I. A kongresszus megállapítja, hogy a beszámolási időszakot a nemzetközi kapcsolatok szempontjából a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése jellemzi, valamint az, hogy a nemzetközi küzdőtéren reális távlatok nyíltak a béke megszilárdítására. A Szovjetunió a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal Kellő időben A kongresszus határozatba hozta, hogy a hatodik ötéves terv irányelveinek az SZKP központi Bizottsága által előterjesztett tervezetét alapul fogadják el. Az irányelvek tervezetéhez javasolt módosítások és kiegészítések elbírálására bizottságot választottak, amelynek elnöke N. A. Bulganyin. A délelőtti ülésen, a kongresszus egyhangúlag határozaszámos külpolitikai intézkedést tett a béke és a biztonság megerősítésére. Ezeket az intézkedéseket valamennyi békeszerető erő tevékenyen támogatta. Az események menete szem léltetően mutatja, hogy a nemzetközi fejlődésben gyökeres változások mentek végbe a szocializmus állásainak megerősödése irányában. Korunknak az a legfontosabb vonása, hogy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált, s a kapitalizmus erőtlennek bizonyult e világtörténelmi folyamat megakadályozására. A Szovjetunióban, valamint a Kínai Népköztársaságban, a Lengyel Népköztársaságban, a Cseh szlovák Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban, a Román Népköztársaságban, a Bolgár Népköztársaságban, az Albán Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Mongol Népköz'ársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folytatódik a nagyarányú gazdasági és kulturális fejlődés, nö vekszik a dolgozók jóléte, erő södik a népek erkölcsi-politikai egysége és összeforrottsága a kommunista- és munkáspártok körül, a népek által szabadon választott kormányok körül. Jelentős eredményeket ért el a szó cialista építésben Jugoszlávia is. A szocialista úton haladó orszá gok gazdasági fejlődése egészséges alapon, az egyenjogú együttműködésnek és a testvéri kölcsönös segítségnek mind nagyobb megerősödése alapján megy végbe. A kapitalista világban — amelynek övezete nagymértékben megszűkűlt, — a helyzetet a mélyreható ellentétek további fokozódása jellemzi. A kapitalista országok a háború utáni évtizedekben a termelés bizonyosmérvű növekedését érték el olyan té nyezők igénybevételével, mint a gazdaság militarizálása és a fegyverkezési hajsza, a külső gazdasági fejlesztés fokozása, az állótőke felújítása és a dolgozók kizsákmányolásának hallatlan fokozása, de ez a növekedés nem stabilizálta a kapitalizmus gazdaságát. Sőt ellenkezőleg, a tőkés gazdaság még inga tagabbá vált. A kapitalista rendszer általános válsága tovább mélyül. A kapitalizmus legmélyebb ellentéte — a modern termelőerők és a kapitalista termelési viszonyok ellentéte — tovább éleződik, mélyülnek az ellentétek az tot fogadott el az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. valamint az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításáról. A délelőtti ülésen a külföldi kommunista és munkáspártok nevében Paul Groot (Hollandia) Lominique Urbany (Luxemburg), Tim Buck (Kanada), Ali Jata (Marokkó), E. Torbjar. narsson (Izland) és a . Tuniszi értékesítési piacokért és a befolyási övezetekért küzdő kapitalista országok között, növekszenek és elmélyülnek a társadalmi ellentétek. A munkásosztály kizsákmányolásának fokozása, a drágaság növekedése, a katonai célokat szolgáló adók nagymérvű emelkedése, a számos tőkés országban jelentkező krónikus munkanélküliség süly- lyeszíi a dolgozók életszínvonalát, erősödik a munkásosztály és a néptömegek harca jogaikért és létérdekeikért. A kapitalizmus állandóan újabb gazdasági és társadalmi megrázkódtatások felé halad. Ebben a helyzetben világosan kirajzolódott a ne.A rVözi események fejlődéséne, «.ét ellentétes fő iránya. Egyrészről: Az imperialista hatalmak, élükön a reakciós amerikai körökkel, röviddel a háború befejezése után „erőpo- litikába” kezdtek, amely a hatalmak legagresszivabb elméinek a törekvését tükrözi, hogy elnyomják a munkás — a de- mqkratikus — és a nemzeti felszabadító mdzgalmat, aláássák a szocializmus táborát és megteremtsék a maguk világuralmát E politika a gyakorlatban féktelen fegyverkezési hajszát jelent, jelenti továbbá amerikai kato nai támaszpontok létesítését a Szovjetunió és a népi demokratikus országok határai mentén, valamint a szocialista tábor országai ellen irányuló agresszív tömbök összetákolását, az úgynevezett „hidegháború” megindítását a szocialista államok ellen, új véres háborúk előkészítését. Kommunista Párt képviselője üdvözölte a kongresszust. Felolvasták továbbá a Costa Rica népi élcsapata párt, a Guatema. lai Munkapárt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Paraguayi Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt az Ecuadori Kommunista Párt és a Trieszti Kommunista Párt üdvözletét. Másrészről mindinkább növek szenek és gyarapodnak azok az erők, amelyek a világ küzdőterén a tartós békéért és a népek biztonságáért szállnak síkra. Ezek az erők tevékeny harcot indítanak a háborús veszély ellen, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok békés együttműködéséért. Döntő jelentőségű ebben a szocializmus nemzetközi táborának állandó erősödése, ez a tábor egyre növekvő befolyással van a világesemények menetére. A béke erŐj jelentősen megsokszorozódtak, mert a világ küzdőterén megjelent az európai és az ázsiai békeszerető országok csoport' lek az államok külpolitikája.. élvévé tették, hogy távolmaradnak a katonai tömböktől. Ilymódon hatalmas „békeövezet” jött létre, amely magába foglalja Európa és Ázsia szocialista és nem szocialista békeszerető államait egyaránt és a földkerekség lakosságának több mint a felét öleli fel. A háborút követő időszak világtörténelmi jelentőségű eseménye az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása. A gyarmati és a félgyarmati népek nemzeti felszabadító har cát a legutóbbi évtized alatt nagy győzelmek koronázták: a gyarmati és félgyarmati függőségből több mint egy milliárd kétszámillió ember, a földkerekség lakosságának fele szabadult ki. Napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Bekövetkezett a világtörténelem új korszaka, amelyet a nagy Lenin előre látott és amikor a kelet népei mind tevékenyebben vesznek részt az egész világ sorsának intézésében, s a nemzetközi viszonyok új, hatalmas tényezőivé válnak. A háborús veszély elleni küz. delem legtevékenyebb és legkövetkezetesebb harcosainak a kommunista pártok bizonyultak, ezek küzdenek a béke fenn tartásáért, a dolgozók érdekeiért és országuk nemzeti függetlenségéért vívott harc sűrűjében. Egyúttal sok más társadalmi csoport is háborúellenes álláspontot foglalt el. A béke megszilárdítása szempont, jából igen fontos, hogy a háborút ellenző összes erők egységfrontban tevékenykedjenek és nem lankadó erőfeszítéssel küzdjenek a béke fenntartásáért. Ebből a szempontból óriási jelentőségű a munkásmozgalom kettészakadásának megszűnte., tése, valamint a gyakorlati érintkezés megteremtése a kommunista pártok és a szocialisták s a többi olyan párt kö zött, amely valóban védelmezni akarja a békét, harcolni akar az imperialista elnyomás ellen, védelmezni akarja népei nemzeti érdekeit, a demokráciát és a függetlenséget. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának békeszérető külpolitikáját, amelynek révén a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában és a demok. ratikus erők állásainak megerősítésében nagy sikerek születtek. A párt XX. kongresz- szusa teljesen helyesnek tartja a Központi Bizottságnak és a szovjet kormánynak azt a vo. nalát, amely arra irányul, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve alapján javítsa a kapcsolatokat az összes országgal, megszilárdítsa a bizalmat és fejlessze az együttműködést. Ebben nagy szerepet játszhat a nemzetközi kapcsolatok ismére tes öt elve, amelyet sok állam és a társadalom széles rétegei ismernek el — a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása, a megnem- támadás, a be nem avatkozás egymás belügyeibe, az államok kapcsolatainak az egynlőség és a kölcsönös előnyök alapján való fejlesztése, a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés. Ezek az elvek a jelenlegi viszonyok között "a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös kapcsola. tainak legjobb megfogalmazását jelentik és alapját alkothatják az egész földkerekség államai tartós, békés kapcsolatai, nak. Az élet mindenben igazolta, hogy helyesek és időszerűek a Szovjetuniónak, a Kínai Nép- köztársaságnak és más békeszerető államoknak a leszerelésére, az atom. és a hidrogénfegyver betiltására, az európai kollektív biztonság biztosítására és az ázsiai kollektív biztonság biztosítására irányuló javaslatai — ezen igen fontos problémáknak a megoldása megteremti a tartós és szilárd béke alapját és elősegíti más fontos rendezetlen problémák, köztük a német kérdés megoldását. Óriási jelentőségű lenne a világbéke megszilárdítása szempontjából, ha megteremtődnének a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, a világ két legnagyobb hatalmának, va lamint a Szovjetuniónak és Angliának meg Franciaországnak tariós baráti kapcsolatai. A XX. kongresszus időszerűnek és helyesnek tartja a Szovjetunió e célból tett intézkedéseit és ezeket teljes egészében jóváhagyta. Az európai népek tartós békéjének és biztonságának biztosítása megköveteli a Szovjetunió és a nyugateurópai országok kapcsolatainak további megjavítását. A Szovjetuniónak, éppúgy, mint Nagy-Britan niának, Franciaországnak, Olaszországnak, akárcsak Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának, Svédországnak, Finnországnak, Norvégiának, Görögországnak, Ausztriának és minden európai országnak létérdeke, hogy megakadályozza az új háború kitörését Európában, amelynek területén vívták az első és a második világháború döntő ütközeteit. Létérdeke ez a német népnek is. Ilymódon az új háborús összeütközések megakadályozásáért vívott harc közös érdekei Európa minden államát és népét egyesítik. A jelenlegi nemzetközi helyzetben kiemelkedő szerep illeti meg a Szovjetunió és a keleti országok barátságának és együttműködésének kibővítését és megszilárdítását. A XX. kongresszus nagy jelentőséget tulajdonít e feladat megoldásának s helyesli, hogy az utóbbi időben az Indiai Köztársasággal, valamint Burmával, Afganisztánnal és Egyiptommal jó, baráti kapcsolatok alakultak ki. A béke és a demokrácia megerősítésével összhangban van az arab országok népeinek az a mind jobban kibontakozott törekvése, hogy megvédik és megszilárdítják nemzeti függetlenségüket. A XX. kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetuniónak majdnem valamennyi szomszédos országgal baráti, jószomszédi kapcsolatai létesültek. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió és Irán, a Szovjetunió és Törökország, valamint a Szovjetunió és Pakisztán normális kapcsolatai megfelelnének ezen országok létérdekeinek, a béke ügye és a népek biztonsága érdekeinek. Az országok közötti együttműködés alapjainak kibővítésében nagy szerepre hivatott a nemzetközi kereskedelem és a kulturális kapcsolatok fejlesz, tése. A XX. kongresszus megállapítja, hogy most különösen nagyjelentőségűek a jelenlegi nemzetközi fejlődés olyan lényeges elvi kérdései, mint a két rendszer békés egymás mellett élése, a jelen korszakban a há(Folytatás a 2. oldalon.) Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlő távirata William Z. Foster elvtársnak 75. születésnapjára William Z. Foster elvtársnak, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének New-.York Kedves Foster Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében meleg elvtársi szeretettel köszöntjük Önt 75. születésnapja alkalmából. Kívánunk Önnek kedves Foster elvtárs sok erőt, jó égési* séget, hogy még hosszú ideig sikerrel munkálkodhasson a. Amerikai Kommunista Párt vezetésében, — az amerikai dolgozó nép boldog jövőjéért, a népek közötti barátságért és a tartós békéért. / Forró elvtársi üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége A kongresszus határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján
