Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

1956. FEBRUÁR 24. TOLNAI NAPLÓ 3. As SZKP XX. kongresszusának megyei visszhangjai A XX. kongresszus célkitűzései az orvos és egészségügyi dolgozókban is hatalmas lelkesedést keltenek Az SZKP XX. kongresz szusa foglalkoztatja ezekben a napokban — lehet mondani kivétel nélkül — a világ va­lamennyi emberét. Az imperi. -alistákat félelemmel tölti el a Szovjetunió hatodik ötéves terve, a szocialista tábor dől gozói pedig hatalmas lelkese­déssel olvassák a lenyűgöző szá mókát terveket melyeket a nagy szovjet nép. 1960-ra megvaló­sít. Abban mindenki egyetért, hogy a tervet a szovjet nép maradéktalanul megvalósítja, sőt túlteljesíti. A dolgozók akaratlanul is saját munkaterületük adatait keresik elsősorban a tervben. Mi orvosok és egészségügyi dolgozók a nép egészségügyét érintő problémák megvalósí­tását kísérjük különös figye­lemmel. A nép jólétét szol­gáló tervben közvetlenül, vagy közvetve lépten-nyomon találkozunk ezekkel. Az ipar és mezőgazdaság hatalmas fejlődése biztosítja a nép anyagi és kulturális jó­létének további fokozódását. .A reálbérek újabb növekedé­se, a 7 órás munkanap, a nyugdíjak emelése, az öregek­ről való fokozott gondoskodás a lakásviszonyok, a közétkez­tetés, az egészségügyi intéz­mények munkájának további javítása és az egészségügyi intézmények hálózatának újabb bővítése, a tudósokról való még fokozottabb gondos­kodás a mi számunkra is nagy perspektívát nyújt. Hosszú évek óta nagy segít. séget jelentett országunk egészségügyének fejlesztésé­ben a Szovjetunió szervezési, oktatási és tudományos mód­szereinek a saját viszonya­inkra alkalmazott átvétel. Ennek eredményei mutatkoz­nak többek közt a csecsemő halálozási százalék csökkené­sében, a nagy népbetegségek, mint a tüdő- és -vérbaj elleni küzdelem sikereiben. A gyó­gyító intézmények a szovjet tapasztalatok alkalmazása nyomán egyre közelebb kerül nek a terület egészségügyi flz SZKP XX. kongresszusa tiszteletére A Gerjeni Állami Gazdaság kommunistái a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa tiszteletére vállalják, hogy az idei gabonaaratást 75 százalékig kombájnnal végzik. Továbbá két tehénnél 10.000 liter, 20 tehénnél 5000 liter tej­hozamot érnek el. Az őszi mezőgazdasági kiállításra pedig egy 7000 literes tehéntől származó bikát készítenek elő. Az okta­tás terén átveszik az SZKP XX. kongresszusa anyagát. GERJENI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI. gyógyító-megelőző problémái­hoz. A vezető kórházak terü­leti felelőssége, az itt lehető­vé tett tudományos munka mind a Szovjetunió tapaszta­latai számunkra nagy hasz­not jelentő átvételének kö­szönhető. Ezek alapján egyre javul az orvosképzés, az egész ségügyi dolgozók mindinkább szocialista módszerekkel és öntudattal dolgoznak. A XX. kongresszus célkitű­zései országunk minden be­csületes dolgozójában, így az orvos és egészségügyi dolgo­zókban is hatalmas lelkese­dést keltenek. Az előttünk is álló felmérhetetlen lehetősé­gek. valamennyiünket arra köteleznek, hogy még jobb munkánkkal mi is hozzájá­ruljunk ahhoz, és dolgozó né­pünk még nagyobb lépések­kel haladjon példaképe, a szovjet nép útján, a szociális riius felé. Dr. Erdélyi János főorvos A FALVAK ÉLETÉBŐL Az állatokat addig kell biztosítani, amíg egészségesek Népi államunk féltve őrzi a falu dolgozóit, a tsz-eket és egyéni gazdákat egyaránt, min­den bajtól és károsodástól. Megyénkben az utóbbi két év alatt 1,032.000 forint tűz­és 11,700 000 forint jégkárté- riést fizetett ki az Állami Biz tosító. Az állatbiztosításon keresztül államunk azoknak a dolgozók­nak kíván segítséget nyújtani, akiknek baleset, vagy betegség következtében a gondozás és állatorvosi segítség ellenére is elpusztul az állatuk. így példá­ul a kajdacsi Március 9 Tsz- nek a leggondosabb ápolás elle­nére elhullott 18 süldője. A kár 25 000 forint lett volna, ha a tsz nem gondoskodott volna az állatok biztosításáról. így azon­ban a kárt az Állami Biztosító megtérítette. Ugyanígy állatbiztosítás alap ján Erb József mucsi lakos 3860 forint, K. Szabó Ferenc regölyi lakos 1951 forint kár­térítést kapott elhullott csi­kójáért. 1955 év folyamán az Állami Biztosító megyénkben 823.349 forint kártérítést fizetett ki el­hullott állatokért. E tények ha­tására dolgozóink ma már egy­re nagyobb bizalommal fogad­ják az Állami Biztosító szak­embereit, mindjobban maguké­nak érzik á biztosítás intézmé­nyét. A sióagárdi Béke Tsz verseny vállalása Mi, a Béke Tsz tagjai vállal­juk, hogy a 3 százalékos termés­emelés érdekében gondos mun­kával, az agró- és zoótechnikai eljárások alkalmazásával termé­sünket a községi átlagnál 8 szá­zalékkal magasabbra emeljük. Ennek érdekében őszi vetéseink egy részét szervestrágyával, má­sik részét holdanként 60 kilo­gramm pétisóval fejtrágyázzuk, Kukoricánkat teljes egészében négyzetesen vetjük és géppel négyszer kapáljuk. A cukorré­pát ősszel trágyázott és mélyen szántott talajba vetjük sortrá­gyázással. A fejési átlagunkat napi 10 literre emeljük. Ennek elérésére 15 hold rétett fehér­here, angolperje és szálasperje keverékkel felújítunk. Legelőink bpl 10 holdat szervestrágyával felültrágyázunk, 10 holdat pedig öntözünk és szakaszos legelte­téssel hasznosítunk. Haltenyészetünk fejlesztése ér dekében halastavunkban eteté- ses tenyésztés; módszert alkal­mazunk 10 holdas rizstelepünkre pedig gondosan válogatott hal ivadékot telepítünk. A halastó­ban négy mázsa, a rízsföldön egy mázsa halat termelünk hol­danként. A község szőlő- és gyümölcs gazdálkodásának fejlesztése ér dekében a peronoszpóra-figyelő szolgálatot pontosan ellátjuk, a betegség leküzdésére minden segítséget megadunk. Rízster melésünk átlagát 10 százalékkal növeljük és segítünk a község rizstermelésének fejlesztésében. A tsz szervezés terén széleskörű agitáció során ismertetjük eddi­gi eredményeinket. Ebben a munkában résztvesz a pártvcúe tőség és a tsz tagsága is. Öt forint munkaegységelőleget fizettek a németkéri Uj Elet Tsz-ben A németkéri Uj Élet Ter­melőszövetkezet az elmúlt na­pokban 5 forintot fizetett ki munkaegységenként az első ne. gyedévre. Eddig 4000 munka­egységet ért el a tagság, így ősz szesen 20 000 forintot osztot­tunk ki. Tizenkettőezer forint­ért egy 16 kalapácsos darálót vásároltunk, azonkívül a tsz irodájába bevezettük a villanyt és 2400 forintért vásároltunk írógépet. Ezek is elérik a 20 000 forintos értéket. A szövetkezet már negyedik éve működik, ez az első eset, hogy már az első negyedévben tudtunk munkaegységre pénzt fizetni. Ez a pénz az 1955. évi dohánytermelésből és a szerző déses sertéshizlalásból adódott. A tagság nagy figyelemmel kí­séri az időjárást, várja a ta­vaszt, hogy mielőbb hozzálát­hassanak a tavaszi munkákhoz. Minél nagyobb termést aka­runk elérni, szeretnénk a múlt évi 53 forintos munkaegység értéket legalább 60 forintra emelni. Uhrin Lajos tsz-elnök. Téli oktatás a bonyhádi gépállomáson A fiatal traktoros növendé­kek már január 15-e óta elő­adásokat hallgatnak, ahol főleg a szántó traktorokkal és munkagépekkel kötnek szó rosabb barátságot. A foglal­kozásokat jelenleg Berkecz János brigádvezető tartja, aki kellő műszaki, gyakorlati ta­pasztalattal rendelkezik. A hallottakat a fiatal traktoros növendékek a gyakorlatban is végrehajtják a gépállomás műhelyében. Ez a tanfolyam május—júniusig tart, amikor a részvevők úgynevezett mi­nimum vizsgát tesznek. Ezzel párhuzamosan még egy tanfolyam működik, ahol a gépállomás 12 mezőgazdá­sza bővíti szaktudását. Min­den csütörtökön összegyűlnek, beszámolnak az előző előadás anyagából, majd új előadást hallgatnak meg. Az egyes anyagrészeket az azon a terü­leten legképzettebb állatte­nyésztők, vezető mezőgazdá­szok és a gépállomás laborató riumának vezetője, Orosz Sán dorné tartják. Az itt hallott ismeretek tér. mészetesen nem maradnak a mezőgazdászok rejtett és félt­ve őrzött kincsei, hanem a tér melőszövetkezetekben ugyan ezekről a tárgykörökről a mezőgazdászok beszélnek. Az állattenyésztésről 15, talajis­meretekről és a trágyázásról 12, a növénytermelésről pedig nyolc előadást tartottak eddig a mezőgazdászok. így sugár­zik szét a gépállomásról a fal. vak termelőszövetkezeteibe a fejlett mezőgazdaság minden ; új vívmánya, módszere, hogy segítse parasztságunkat a boldogulás útján. Valahol azonban sántít a dolog. Tanulnak a leendő trak torosok, tanulnak a mezőgaz­dászok, de mit csinálnak a gépkezelők. a gépállomás traktorosai? Azok nem tanul­nak, mert dolgoznak. A ké­ső őszi munkák elhúzódása, a feszített ütemben folyó gép­javítás, a meglepően szigo­rú időjárás miatt nem tudnak tanulni és ez a véleménye a megyei igazgatóságnak is — mondják a gépállomáson. Le­het, sőt valószínű,, hogy ez így igaz, de akkor mikor fog­nak hát tanulni a gépkeze­lők? Tavasszal nem lehet, mert a tavaszi munkák sür­getnek, nyáron nem lehet, ez az év hajrája, ősszel az őszi munkákkal kell sietni, télen pedig megint nincs idő — mint a mostani példa is mu­tatja. Jó lenne ezen is gon­dolkozni, mert a régi trakto­rosoknak is szükségük van a műszaki oktatásra, hiszen nem tartunk még ott, hogy minden traktoros munkája egyformán kifogástalan le gyen. n bonyhádvarasdi Petőfi Tsz farsangi bálja A bonyhádvarasdi Petőfi Termelőszövetkezet farsangi b^lt rendezett, amelyre a köz. ség egyéni gazdáit is meghív­ta. Sokan eljöttek a bálra, ilyenkor téli időben van rá­érő idő. Mindenki jól érezte magát. Éjféltájban lehetett az idő, amikor Domonkos Ferenc tsz elnök rövid néhány szóban beszélt a szövetkezet fejlődésé ről, a tsz-tagság életéről. Sza­vait nagy taps követte. Több egyéni dolgozó paraszt el­mondotta, hogy évek óta fi­gyelemmel kísérték a szövet­kezet munkáját, fejlődését és a következő évben már ők is tsz-tagok lesznek. A tsz-tagok még jobb mun­kára tettek ígéretet, nagyobb termés elérésére. Illés Ferenc fogatos megfogadta, hogy ar-iint az idő engedi, azonnal hozzálátnak a tavaszi mun­káknak, a tavasziakat határ­idő előtt elvetik és úgy dol­goznak, hogy minél magasabb termésátlagot érjenek el. Ez­után újból megkezdődött a tánc, reggelig táncoltak öregek és fiatalok. Másnap újból munkához láttak a tsz-tagok és az egyéni dolgozó parasz­tok is. A szövetkezet tagsága most famunkával van elfog­lalva, lóistálló építését vették tervbe és ahhoz készítik elő a faanyagot Takács Mihály FEJLŐDIK AZ ŰJÍTÖMOZ- GALOM A CIPŐGYÁRBAN A gyár dolgozói több újítási javaslatot dolgoztak már ki eb­ben az évben, melyek közül né­hányat már be is vezettek. Fel­szegi Ferenc, a karbantartó cso­port vezetője és Zentai József műszak; osztályvezető egy olyan készüléket szerkesztett, mellyel a selejt klammerrámából a dró­tokat kitudják szedni és így a klammerrámát újra fel tudják használni. Felszegi elvtárs emel­lett a gyalugéphez egy jelzőbe­rendezés elkészítésén is dolgo­zik, így nem kell a dolgozónak állandóan a gép mellett állnia, csengő jelzi, ha új fogást kell beállítani a gépen. Tehát a gya­lugép működése közben a dől gozó más munkát is végezhet. A hónap elején osztották ki a dolgozók között az újítási fel adatterveket. Ez nagy fellendü lést hozott az újítómozgalomban ugyanis amíg*a múlt hónapban 12 újítás; javaslatot nyújtottak be a dolgozók, februárban — bár még nem _ értünk a hónap végére — 25 újítási javaslatot tettek a gyár újítói — köztük többen olyanok, akik most ad­ták be első újításukat. ÉLÜZEMAVATÁSRA KÉSZÜLNEK A HENGERMALOMBAN Nagy a sürgés-forgás a ma lomban. Nem csak az udvar ké pe árulja ezt el, ahol jönnek- mennek a lovaskocsik, szánok, hozzák vámőrlésre a búzát, vi­szik a lisztet, nemcsak az üzem­ben, ahol zavartalanul folyik a termelés, hanem az irodában, műhelyben is. A napokban kap­ták az értesítést a malom dolgo­zói, hogy az elmúlt negyedévi jó munkájukkal kiérdemelték — és most szombaton meg is kapják ' az „Élüzem” címet. Az asztalosműhelyben készül az élüzem-jelvény, Boros László fő­könyvelő irányításával, aki egy­ben a kultúrcsoport vezetője is, kultúrműsorral is készülnek a nagy ünnepre. Ilyen nagy ese­ményt nem lehet akárhogyan megünnepelni. Megérdemelten kapják ezt a kitüntetést a malom dolgozói. A negyedik negyedéves termelési tervet — a tervezett létszámmal — 134.2 százalékra teljesítették. Minden mázsa búza őrlésénél 0.23 kilowattóra áramot takarí­tottak meg. Az önköltséget a tervezetthez képest 2.73 száza­lékkal csökkentették. Míg egy évvel korábban 4.84 százalék volt az üzemzavar miatti állás­idő, most csak 1.22 százalék. Szombaton este tehát, a jól vég­zett munka örömével fognak ünnepein; a molnárok. ÉIJEL IS ÜZEMBEN VAN A ZOMANCGVáR BÖLCSŐDÉJE Amikor a hónap elején bekö­szöntött a téli hideg időjárás, havazás, a rossz idő miatt több dolgozó anya nem tudta behozni kisgyermekét a gyár bölcsődéjé­be. Voltak, akik otthon sem tud­ták senkire se bízni gyermekü­ket és kénytelenek voltak kima­radni a munkából. A bölcsőde dolgozó; vállalták, hogy amíg tart a hideg Idő, fel­váltva ketten-ketten éjszaka is bentmaradnak a bölcsődében, vigyáznak a kicsinyekre, akiket nem kell este hazavinni, reggel pedig behozni. Eső után köpönyeg ? Három hónapja lesz már, hogy iünnepélyesen átadták rendeltetésének a több, mint kétmillió forintos költséggel újjáépített mözsi malmot. Az­óta híressé vált ez a malom a környéken, egyre nagyobb körzetből járnak ide őrletni a dolgozó parasztok, nagyon jó és szép fehér lisztet őrölnek itt. Azonban a molnárok mun­kája mégsem zavartalan, kü­lönösen néhány hét óta, ami­kor beköszöntött a kemény tél. Amikor havazik, a szél hordja a havat, esik a hó bent a malomban is. Ellepi a gé­peket, a gépszíjakat, a lisz­teszsákokat. Ilyenkor nem lehet dolgozni, a molnárok a havat takarítják el. A zsúzdán nem liszteszsákokat engednek le az emeletről, hanem az ösz- szesöpört ,a gépekről letisztí­tott havat. Talán csak most vették ész­re ,hogy hiba van? — Nem. A november 2-án kelt átadási jegyzőkönyv arról tanúsko- dikt hogy a malom és Tolna­megyei Malomipari Egyesülés vezetői már akkor is meglát­ták, hogy az építő vállalat, a Malomipari Szerelő és Gépja­vító Vállalat nem csinálta jól meg a tetőt, több helyen nem illeszkednek jól egymáshoz a cserepek, olyan rések vannak, hogy az eget lehet látni az épületből: Még akkor jegyző­könyvbe foglalták, hogy a vál­lalat ezt köteles rövid időn belül megjavítani. Ugyanez vonatkozik az aj­tókra, ablakokra, amelyek több helyen nem záródnak jól, nem lehet becsukni őket. No, nem arról Van szó, hogy az átadás óta megszívódtak, deformálódtak volna, hiszen a keretek vasból vannak. Azóta már többször kérték a vállalatot, hogy javítsa meg a tetőt, az ablakokat. — ígéretekben nem is volt hiány Decemberben Gárdonyi János építésvezető járt Mözsön és megállapította, hogy nincs is olyan nagy baj, egy ember egy-két hét alatt helyrehozza a tetőt. Januárban a malom igazgatója, Heil Adám telefo­nált Pestre, ismét ígéretet ka­pott, hogy még a héten lejön a kőműves. Kőműves azonban máig sem jött. Amikor már 42 óra kiesés volt az építési hibák miatt a malom munkájából (ez idő alatt öt vagon gabo­nát lehetett volna megőrölni) az Egyesülés levélben értesí­tette a Malomipari Szerelő és Gépjavító Vállalatot, hogy bejelenti a minőségi kötbér­igényét, erre már gyorsabban 6s igen érzékenyen reagált a vállalat. Telefonon jelentkez­tek: „Hogy gondolnak ilyet az elvtársak? Ebben az ítélet­időben ki merne a tetőre fel­menni? Vár. inak, míg jobb tdő lesz, akkor elvégezzük a javítást.” Igaz, most nem lehet a te­tőn dolgozni, azt vastagon bo­rítja a hó, meg aztán hideg is van. De talán nem volt rá idő eddig? Hiszen a tél jó más­félhónapos késéssel jött, ja­nuárban szinte végig márciusi időjárás volt. Talán abban reménykedtek, hogy az idén nem lesz tél? Dehát az eső is beesik a lyukas tetőn. Azt pedig jól tudhatják a vállalat­nál ,hogy a köpönyegre nem eső után van szükség. J. J. Élüzem lett a Szekszárdi Vasútállomás Szerdán este a Megyei Ta­nács Kultúrtermében ünne. pelték a szekszárdi vasutasok azt, hogy Szekszárd állomás az 1955-ös negyedik negyed­évben az őszi forgalom sike­res lebonyolításáért folytatott harcban teljesítette az élüzem feltételeket és .a VIII. osztályú vasútállomások között folyó országos versenyben is első lett. A MÁV vezérigazgatójá­nak elismerő oklevelét, a kü­lönböző jutalmakat Messe- nyei Nándor, főfelügyelő adta át az állomás dolgozóinak. HÍREK Á BONYHÁDI ÜZEMEKBŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents