Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-03 / 29. szám
TOLNAI NAPLÓ 19ä6. FEBRUAR A Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDF Központi Vezetősége az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: * Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista—leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak: tartsa'ébren és ápolja népünk haladó hagyományait, tárja fel és bírálja bátran munkánk fogyatékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyarországi viszonyokra és fejlessze tovább a marxizmus— leninizmus tanításait. Rendkívül fontos és időszerű feladatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak nagyrésze nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép harcának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus—leninizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átalakításának, az állami és gaz clasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagságunk‘és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A népi demokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és pártonkí- vüli dolgozók politikai öntudatának, marxista—leninista világnézetének fejlesztésében. — Következetesen ismertette főként a marxizmus—leninizmus igazságait, addig elért tudományos eredményeit. A felszabadulás utáni első esztendőkben még pern tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmazni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek, Leninnek ép Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredményeket, bár a Központi yezetőség múlt év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a -pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradott sága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosztály világnézetétől idegen nézetek tért nyer .jenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan rétegek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispolgári, sőt , a kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt, megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideo lógia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állandó küzdelem azonban csak egyik .feladata az elméleti munkának. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a fiépi demokrácia fejlődésének új jelenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredményeit és tapasztalatait, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a két tős elemzés és tanulmányozás adhat hcdyes következtetéseket helyes megoldásokat. Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, a tervezésnek, a munkaszervezésnek különböző kérdéseit. A termelőszö'vefkezetr mozgalom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival segítenie is.,. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a pártmun kát, mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politikai és gazdasági' életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista államépítés és a jog számos kérdését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglevő maradványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is teljesen elősegítsük a népet névelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős ■szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle munkájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a történet- tudomány és a természettudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése paran- csolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha állanak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bclsevikjai számára — ez a marxista—leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről a szocialista építés fejlődési, törvényeiről, a kom- münizmus győzelméről szóló tudomány.” A Társadalmi Szemlélek tehát — mint ideológiai munkánk egyéb szerveinek is — állandó, szorcs kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. — Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fény szóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításában. A marxi—lenini elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő mdnkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin tanácsát: „Keve- sebbet vitatkozzunk a szavakon.’’ Elméleti munkánknak pártszerűen harcosnak és vitatkozónak. kell lennie: vitatkozni kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvett aktuális problémáknak a marxizmus— leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista—leninista elmélet alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, hanem fórra dalmi bátorság is: bátorság arra, hogy eddig még isrrleretlen összefüggéseket tárjanak fel, bátorság annak kimutatására, hogy a mai körülmények között milyen új módon érvényesülnek vagy módosulnak egyes, klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármennyire megszokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideológiai munkával szemben támasztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus—leninizmus aktív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfejlesztésének iskolájává váljék, s egyben példamutatásával pártos szellemi önállóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá ‘ pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgozó népünket^ hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Alain le Léap visszaérkezett algériai tanulmányútjárói Alain Léap, a. CGT főtitkára visszatért nyolcnapos algériai tanulmányútjárói. Alain le Léap a repülőtéren kijelentette: — A helyszínen kívántuk megvizsgálni az algériai kérdés békés rendezésének feltételeit. Ebből a célból érintkezésbe léptünk a közvélemény leghivatot- tabb személyiségeivel. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kormány részéről egy egyszerű gesztus elegendő volna arra, hogy gyümölcsöző vita induljon meg, amely az algériai kérdés békés megoldását eredményezné. Ha azonban a kormány nem teszi meg ezt a gesztust, katasztrófa fenyeget. Á Guy Hollét-kormány pénteken tartja első minisztertanácsát Az új francia kormány pénteken tattja első minisztertanácsát. Napirendjén szerepel Guy Mollet miniszterelnök tervezett algériai útja, amelyre hétfőn vagy kedden kerül sor. valamint megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyeket Catroux tábornok, az algériai ügyek minisztere hivatalba lépésének alkalmából szándékoznak foganatosítani. A csütörtöki párizsi sajtó szerint mindezekben a kérdé s:kben vitára kerülhet sor, mert a többi miniszter — közöttük Bourges-Maunoury is azt akarja, hogy a miniszterelnök haiai iza el algériai utazását (MTI). Megnyílt a DÍVSZ végrehajtó bizottságának ülése Helsinki (TASZSZ). Helsinki ben szerdán megnyílt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) végrehajtó bizottságának ülése. A február 4 én véNegnyilt a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének 5. rendes ülésszaka Szófia (BTA), Február 1-én megnyílt a Bolgár Népköztársaság rendes Nemzetgyűlésének 5. ülésszaka. A Bolgár Népköztársaság 1956. évi állami költségvetéséről szóló törvény- tervezetet Kirill Lazarov pénzügyminiszter ismertette. Nagy esemény a mongol nép életében Ä Mongol Népköztársaság miniszterelnökének nyilatkozata Moszkva (TÁSZSZ). Az Izvesztyija február 1-én közölte tudósítójának beszélgetését •!. Cedenbal-al, a Mongol Népköz- táraság miniszterelnökével. A tudósító azzal a kérdéssel fordult Cedenbal -elvtárshoz, hogy ismertesse, az Ulan—Bator—bzamin—Ude-i új vasútvonalnak gazdasági szempontból milyen jelentősége van. — A vasútvonal felbecsülhetetlen jelentőségű, államunk további gázdasági fejlődése, a mongol nép anyagi jólétének és kultúrájának emelése szempontjából. Az új vasútvonal egész országunkat — északi halarától déli határáig — keresz- í.ülszeli. Érinti a köztársaságunk északihatárán lévő Szuhe —Bátor városát, fővárosunkat Ulan Bátort és Szajn-Sanda városát, Kelét Gobi központját — mondotta a kérdésekre válaszolva J. Cedenbal. — Az új vasútvonal’ men- | téri fekvő körzetek képe már most megváltozik. A ritkán lakott sztyeppéken komfortos há; zakkal, iskolákká!, kórházakkal és klubokkal rendelkező lakótelepek létesülnek. A vasútvonal áthalad a Gobi-sivata- gon, amelyet nemrég még csak ka.ravánutak szeltek át. — A mongol nép különösen annak örül, hogy most országaink határai a népek közötti béke, barátság és testvéri együttműködés határai. A Szov jetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság fővárosait összekötő vasútvonal építése ragyogó példája a három testvéri nép szoros barátságának és együttműködésének. — Országunk mrnden egyes dolgozójának szívében — mondotta befejezésül J. Cedenbal -— mindig égni fog az őszinte elismerés és hála elolthatatlan lángja a szovjet emberek, a szovjet kormány, a Szovjetunió nagy Kommunista Pártja iránt. Az SZKP Központi Bizottságának ás a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a burgonya- cs zöldségtermelés növeléséről getérő ülésen az alábbi kérdéseket tárgyalják meg: 1. Az ifjúsági szervezetek együttműködésének elmélyítése az ifjúság jobb jövőjének jegyében. 2. A leányifjúság szociális és gazdasági helyzete, valamint e helyzet megjavítását célzó tevékenység. 3. Javaslatok a VI. Világifjúsági Találkozó előkészítésére. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának ülésén a szovjet ifjúságot Seljepin és Vdovin képviseli. A finn ifjúság nevében Vas senberg, a Finn Ifjúsági'Szervezet Tanácsának elnöke szívélyes szavakkal üdvözölte ’ a végrehajtó bizottság ülésének résztvevőit. A DÍVSZ titkárságának jelentése a napirend első kérdé férői szólt. A jelentés újabb javaslatokat tett a különböző országos' és nemzetközi ifjúsági ezervezetek együttműködésének kialakítására, többek között a DÍVSZ és a Szocialista Ifjúsági Internacicnálé, valamint a keresztény ifjúsági egye sületek együttműködésének megszervezésére. A DÍVSZ javasolta valamen.y nyi-országos és nemzetközi ifjúsági szervezetnek, hogy együt tesen készítsék elő és rendezzék meg az 1957-ben Moszkvában tartandó VI. Világifjúsági Találkozót, a párizsi európai leány-találkozót, az ifjúsági baráti találkozót, a tudósítás-, a tájékoztatás és küldöttség cserét, közösen szervezzenek ifjúsági találkozókat, tanfolyamokat és táborokat. A felszólalók hangsúlyozták: a DIVS.Z és a kebelébe tartozó szervétetek legfontosabb fel adata, hogy fejlesszék a fiatalok együttműködését az ifjúság érdekeinek megfelelően, a béke és a barátság jegyében. Moszkva (TASZSZ). Nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát a burgonya és zöldségfélék termeléséről és begyűjtésének növeléséről. E határozat szerint az SZKP Központi Bizottságának szeptemberi ülésén a burgonya és zöldségfélék fokozottabb termeléséről és begyűjtéséről hozott határozat végrehatásának eredményeként a kolhozok az utóbbi két évben kiterjesztették e növények vetésterületét és növelték azok bruttó termelési és begyűjtési eredményét. A bürge nya és a zöldségfélék termelésének és begyűjtésének színvonala azonban még nem elégíti ki a városok és ipari központok. valamint a feldolgozó ipar megnövekedett szükségleteit és az állattenyésztés igényeit. A határozat, rámutat, hogy sok területen, határvidéken és köztársaságban nem fordítanak kellő figyelmet e fontos élelmiszernövények terméshozamának emelésére, sok kolhozban e növények termelésének agrotechnikája még alacsony szín vonalú, gyengén állnak a termesztés élenjáró módszereinek meghonosításával. A burgonyatermelés és a zöldségtermelés nem kielégítő helyzetének oka az is, hogy az érvénybenlévő begyűjtési és felvásárlási árak nem ösztönöznek a burgonya és a zöldségfélék termelésének és begyűjtésének növelésére. A határozat foglalkozik azok kai az intézkedésekkel, amelyeknek már 1956-ban biztosíta- niok kell a burgonya és zöldségtermelés rohamos növelését és ezen növények állami begyűjtési és felvásárlási tervének feltétlen teljesítését. A határozat kötelezően' előírja, hogy mindenütt vezessék be a burgonya- és zöldségtermelés agrotechnikájának olyan módszereit, mint a négyzetes, valamint a négyzetes-fészkes vetés és ültetés, a burgonyagumók jarovizálása, a palánták tozeghumuszkockákban való nevelése, a burgonya és a zöldségfélék szerves-ásványi keverékkel és baktériumtrágyákkal való trágyázása stb. Hogy a kolhozok gazdaságilag jobban érdekelve legyenek a burgonya termelésének, begyűjtésének és felvásárlásának növelésében, a határozat kimondja a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési és felvásárlási árának emelését az 1956. évi terméstől kezdve. Az ország legnagyobb részén hótakaró védi az őszi vetéseket A szokatlan időjárásról, a hideg hatásáról az őszi vetésekre Kulin István, az Országos Meteorológiai Intézet agrometeorológiai osztályának vezetője, a következőket mondotta: — Az utóbbi 15 évben a tél súlypontja decembertől januárra, sőt februárra tolódott. Ez természetesen nem éghajlat- változás, hanem olyan időjárás hullámzás, amely előbb-utóbb a másik végletbe mehet át. Az ország szántóföldjének túlnyomó részét kielégítő hótakaró borítja, amely a növényeknek kellő 'védelmet nyújt az erős hideg ellen. A Meteorológiai Intézet az utóbbi napokban méréseket végzett, s megállapította, hogy mínusz 6 —mínusz 17 fokos hideg már körülbelül 6 centis hótakaro alatt Is mindössze mínusz 1— mínusz 4 fokos a hőmérséklet s ezt az enyhe időszakban megerősödött növényzet könnyen kibírja. — Az északi áramlat egyébként állandóan tart, s így 8—10 napig kemény hidegre számíthatunk. Utána enyhülés várható, de hogy ez végleges lesz-e, arról egyértelmű vélemény nem alkotható, hiszen visszaesésre számítani kell.
