Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 9. Hegedűs András elvtárs beszámolója az Országgyűlés szerdai ülésén A kölcsönös gazdasági segítség tanácsánák Budapesten decemberben megtartott ülése tovább vitte előre országaink között a szocialista munkamegosztáson alapuló gazdasági együttműködését, amely sokoldalúan valósul meg a Szovjetunió és a népi demokráciák következő ötéves tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szocialista tábor országai az eddiginél egységesebben és ösz- szehangoltabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, népeink jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk ebben az egész szocialista világ- gazdaság és ezen belül hazánk számára is olyan nagyjelentőségű munkában és üdvözöljük a gazdasági együttműködés ki- szélesítését. Az egész szocialista tábor gaz dasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pártjuknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusára készülve, nagy lelkesedéssel és odaadással fogtak hozzá ezen világtörténelmi jelentőségű program va- lóraváltásához. (Taps.) Csu Te elvtárs látogatása Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni arról, hogy ellátogatott hazánkba a Kínai Népköztársaságból Csu Te marsall elvtárs, a Kínai Nép köztársaság alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomása és nagyban hozzájárul a magyar és a kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének további fejlődéséhez. Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel való barátság elmélyítése érdekében aazal is, hogy lényegében megkönnyítettük a látogatást egymás országaiban. Az elmúlt évben már tízezrével utaztak magyar állampolgárok Csehszlovákiába és Romániába üdülésre vagy rokonaik látogatására és hasonlóan nagy számban érkeztek hazánkba csehszlovák és román állampolgárok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdeményezésére kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül ellátogathassanak egymás országaiba. Tisztelt képviselő elvtársak! Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, fontos feladatul állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytassa a nemzetközi együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal“ s hogy „fordítson különös gondot a szomszédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen.“ Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel közölhetem az Országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot. Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési kész ség jellemezte. A kormány számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a más országokkal fennálló, még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek figyelembevételével elősegítsük. Kéz deményező politikát folytattunk azért, hogy a környező országokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet-Európa békéjének és biztonságának megszilárduld sát. Kapcsolataink Jugoszláviával és Ausztriával Az elmúlt év során, mint arról az Országgyűlés novemberi ülésszakán már beszámoltam, kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar—jugoszláv kapcsolatok a két ország között ismét normális személy és teherforgalom bonyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kérdések a kölcsönös érdekek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a gazdasági, a politikai és a kul turális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésében munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunkkal, Ausztriával is jószomszédi viszonyt, megértő együttműködést alakít sunk ' ki. Ezt a törekvésünket a múltban gátolta Ausztria rendezetlen nemzetközi státusza és bizonyos imperialista körök azon tervei, amelyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömörülésekbe vonva, alpesi erőd jükké építették volna ki. Kedvező irányban változott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszerződést és az osztrák parlament törvénybe iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semlegességét, amelyet a Magyar Nép- köztársaság az elsők között is mert el. Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást kötöttünk, így a Duna hajózás kérdésében, vízjelző szolgálat létesítésére és a nemrég kötött egyezmény értelmében növekszik a két ország közötti árucsereforgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar—osztrák kapcsolatok javulását egyes osztrák körök — ellentétben Raab kancellár és Figl külügyminiszternek a két ország barátságának szűk ségességét elismerő nyilatkozatával — népi demokráciánk rágalmazásával és ellene irányuló sajtótámadásokkal zavarni igyekszenek. Mi a magunk részéről továbbra is arra törekszünk, hogy a két ország közötti viszony a múlt évben megkezdett úton tovább javuljon, mert éz egyaránt megfelel mindkét nép érdekének. Egész népünk számára nagy megnyugvást, építőmunkánkhoz biztonságot nyújt, hogy hazánk ma már minden oldalról olyan, velünk jószomszédi, baráti viszonyban álló országok veszik körül mint a Szovjetunió, a szocializmust építő — Csehszlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Tisztelet Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban az Országgyűlés határozatának megfelelően, arra irányul, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesztik kapcsolataikat valamennyi országgal, elsősorban azon országokkal, amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul. A magyar külpolitikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érdekeinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma .amelyeknek — kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlandók résztvenni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpontokat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika számos országa, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszilárdításában fáradoznak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak emlékezetes délázsiai útja nagyjelentőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai alakulásában. A magyar nép érdek lődéssel és mély rokonszenvvel figyeli ezen országok harcát — függetlenségükért, az imperialista befolyás visszaszorításáért és nemzeti felemelkedéséért. Ennek megfelelően kormányzatunk arra törekedett, hogy jó viszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával, Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük külkereskedelmi forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kormánydelegációt küldtünk Egyiptomba, Indiába és Burmába. Magyarország nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordul — azon országok felé is amelyekkel történelmünk során országunk szorosabb kapcsolatba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra, Olaszországra és Törökországra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kultúrális és sportkapcsolatainkra is. A magunk részéről azon leszünk, hogy elhárítva a még mutakozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesítünk ezekkel az országokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is, hogy javasoljuk az Országgyűlésnek, hívja meg magyarországi látogatásra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy-egy csoportját (Taps.), akik itt személyesen is meggyőződhetnek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról. Bízunk abban, hogy meghívásunkra mindkét ország népei és parlamentjei kedvező választ adnak és ezzel is elősegítik a népeink ■ közötti közeledés ügyét. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet-nyugati közeledés érdekében normális államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. Kapcsolatunk a három nyugati nagyh atalommal — Ami Franciaországot illeti ebben a vonatkozásban — véleményünk szerint — nincs egyet len olyan lényeges vitás kérdés sem, amely gátolná kapcsolataink fejlődését. A múlt évben rendeztük pénzügyi problémáin kát is Franciaországgal. Nagy. britanniával jelenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucsereforgalmunk az elmúlt évben ismét emelkedésnek indult mindkét országgal és azon leszünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Fran ciaországgal, mind Nagybritan- niával fejlődnek kulturális, tudományos és sportkapcsolataink valamint idegenforgalmunk is. — A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távolról sem felel meg az országok között szokásos normális kapcsolatoknak. Mindjárt hozzá- tehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. — Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismételten elhang zottak olyan kijelentések és megmutatkoztak olyan törekvések, amelyek nyílt beavatkozást jelentenek országunk bel- ügyeibe. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált úgynevezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar külügyminisztérium által — minősíthetetlen hangja és a magyar belügyekbe való beavatkozás miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok — kormánya — megsértve országunk szuverenitását és megkísérelve azt, hogy beavatkozzék országunk belügyeibe — a nemzetközi joggyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a magyar bíróságok által idegen hatalom javára történt kém kedés miatt törvényeink alapján elítélt magyar állampolgároknak. Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: Tisztelt képviselő elvtársak! Az Országgyűlés 1955 áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjetunió javaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szervezete, más országokkal együtt, felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a régi és jogos kívánságának teljesítését. Engedjék meg, hogy itt, az Országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdemé nyező politikájával kiharcolta Magyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lehgyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, India, Egyiptom, Kanada és mindazon országok kormányát, amelyek támogatták a Magyar Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe nagy jelentőséggel bír, mert hazánk legszélesebbkörü elismerését jelenti. Elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel mind külpolitikájában teljes összhangban áll a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak mint az emberi jogokat, a demokratikus szabadságjogokat biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató államnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi súlya és tekintélye. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsöprő többséggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és külföldre szökött hazaárulóknak a rágalmaira, akik a népi Magyarország jóhírnevét éveken keresztül próbálták beszeny- nyezni. A Magyar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetében minden erejét latba- veti az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentar- tása, a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének megvalósítása érdekében. Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar népnek a béke megőrzése iránti őszinte vágya hatja át. Tisztelt képviselő elvtársak! Az Országgyűlés áprilisi ülésszakán helyeselte és szükségesnek tartotta, hogy — tekin tettel a támadó jellegű párizsi egyezmények ratifikálására és a német militarizmus feltámasz tására — kormányunk kössön barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerzo- zőcíést azon országok kormányaival, amelyek az 1954 novemberi—decemberi moszkvai értekezlet résztvevői voltak. Ennek — mint ismeretes — a kormány eleget is tett: 1955 május 14-én Varsóban aláírtuk a nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, valamint az egyesített katonai parancsnokságról szóló határozatot, amelyet az Országgyűlés röviddel azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az agresszív nyugateurópai unió létrehozására, Nyugat-Németország újra- felfegyverzésére. Ez a szövetségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztársaság is teljes mértékben támogat, a szocialista tábor országainak külpolitikai alapelveire épül: védelmi jellegű, tiszteletben tartja a résztvevő államok szuverenitását, minden vonatkozásban fokozza az együttműködést és bármely európai ország számára nyitva hagyta a csatlakozás lehetőségét. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásának és a béke megszilárdulásának. Ezért örömmel üdvözöljük a \ arsói szövetségben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában ez év január 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezője és egyben továbbfejlesztője volt az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapokon álló együttműködésének. Hegedűs András elvtárs azután így folytatta beszédét: Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés (Folytatás a 3. oldalon.) Gazdasági együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek megfelelően az Ország- gyűlés abban jelölte meg a kormány külpolitikájának alapvető feladatát, hogy „tovább mélyítsük barátságunkat és test véri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával, politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén. A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége magyarországi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. (Taps.) Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Nép- köztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségei nek magyarországi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét, javasoljuk; hogy az Országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nem zetgyűlésének és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségét. (Taps.) Magyarország ENSZ-tagsága hazánkban örökre elmúlt az az idő, amikor imperialista hatalmak ügynökei szabadon garázdálkodhattak. (Nagy taps.) Úgy véljük, egyetlen állam kormánya sem tűrheti el, bármilyen társadalmi rendszerű államról legyen is szó — hogy ide gén hatalmak kémei országában büntetlenül garázdálkodjanak. — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy amerikai irányítás alatt álló szervezetek Nyugat-Európából — megsértve Ausztria függetlensé gét és semlegességét — nagyszámmal bocsátanak hazánk légi terébe különböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket, amelyek akadályozzák a légi közlekedést, veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát és amelyek már eddig is több súlyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmatlanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek Ame rikai Egyesült Államokbeli műszerekkel, rádióadó-vevő berendezéssel stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azért bocsátottak hazánk légiterébe, hogy itt légi fényképezést s ezzel katonai felderítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a 1 elyről is tiltakozik ez ellen a hazánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyeztető provokativ cselekmény ellen és a leghatározottabban követeli ezek megszüntetését. — Mi az Egyesült Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követeljük hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverenitását. (Taps.) — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének jelentős növekedését, fokozódó külpolitikai aktivitását jelenti, hogy jelenleg már 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagykövetségünk, 23 követségünk képviseli a külföldi államokban. Hegedűs András elvtárs ezután gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkról beszélt, majd így folytatta:
