Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

19ÍW. FEBRUÁR 9. TOLNAI NAPLÓ 3 < Hegedűs András elvtárs beszámolója PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS « IBolytatás a 2. oldalról.) ’»ékéé úton való megoldásának az egységes, békeszerető és de­mokratikus Németország meg­teremtésének és az európai kol­lektív biztonsági rendszer létre­hozásának. Minden népnek — kü lönösen pedig az európai né­peknek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy Né­metországot agresszív, imperia­lista államként, a NATO tagja ként. külső erők révén egyesít­sék. Ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást j° vasolt .amely egységes, békés, demokratikus Németország meg­teremtését célozza. Az európai kollektív biztonság; rendszeren belül a német kérdés demokra­tikus úton való megoldásában és ilymódon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöt­tét — mint valóban békeszerető, demokratikus német állam meg születését — a magyar nép, a világ valamennyi békeszerető né péveí egyetemben, örömmel üd vözölte. Mindezek alapján telje-- mértékben egyetértünk a Szov­jetunió kormányának azzal a vé Jetnényével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztár­saság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság ro­vására nem lehet megoldani. A varsói szerződés tagállamai mindenek előtt kifejezésre jutat ták azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdíta­ná a békét. Az elfogadott nylat- kozat hangsúlyozza: nagyjelentő­ségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tag­államai kötelezettséget vállalná­nak arra, hogy csak békés esz­közökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nezeteltéráse- ket. A magyar nép békéje és biz tonséga szempontjából megfele­lő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon ja­vaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában fog­lalná Németország mindkét ré­szét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet kői lá­tomása és ellenőrzése komoly elő rchaladást jelentene a német kér­dő« békés, demokratikus úton való megoldásához és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai or­szágnak egyaránt érdeKe. ízekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok nemzet­közi együttműködését meg lehet teremteni. finnek Igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind n> ■ gyobb és nagyobb tért hódit » különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak áz államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcso­lataikat a békés egymás melleit été* ismert 5 alapelvére építik. Tiszteit Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kor mányának szilárd meggyőződése hogy megvannak a reális feltété lek a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére, az államok közötti együttműködés megszi­lárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy minden ország az eddiginél is nagyobb erőfeszí­téseket tegyen a függőben lévő kérdések békés úton való meg­oldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívá­nunk járulni a leszerelés kér­désének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetiek egyik legfontosabb problé­mája. A fegyverkezési verseny csők köntöse érdekében konkrét gya­Uj fejezetet írnak a község történeiemkönyvébe a madocsai új pártvezetöségek korlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink létszámát és a kormány olyan költségvetést terjeszt az Ország gyűlés elé. amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest kö­zel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk iránti fon tos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szükségest megte­gyünk hazánk biztonságának megerősítése érdekében. (Taps.) Kötelességünknek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása a min­denkori nemzetközi helyzet alap­ján honvédelmünk megerősítésé­hez szükséges. • Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és bizton ságának megerősítése. Népünknek épp úgy, mint a világ bármely országa népének az az érdeke, hogy a béke meg­szilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anyagi eszközöket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság feilen dítésére, a népjólét emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköz- társaság kormánya minden ere­jét megfeszíti azért, hogy csök­kenjék a népeket fenyegető atom és hidrogénháború veszélye és hogy háttérbe szoruljon az impe rialista kardesörtetők háborús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseink­kel békeszerető népünk egyetért és a tisztelt Országgűlés egy em­berként támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikánktól nem tánto­rít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísérlete. Népünk békés építőmunká­jának megvédése, biztonságá­nak növelése volt és marad a magyar kormány külpolitiká­jának alapvető célkitűzése. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének te­kinti, ennek megfelelően a Ma­gyar Népköztársaság kormánya minden erejével a nemzetközi fe­szültség további csökkentésére törekszik. Ez és csak ez a külpolitika te­szi lehetővé, hogy dolgozó né­pünk magabiztosan, a jövőbe ve­tett szilárd meggyőződéssel mun kálkodjék iparunk és mezőgaz­daságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyará nyú fejlesztésén, a népjólét ál­landó emelésén, a szocializmus fejépítésén hazánkban. Kérem a tisztelt Országgyűlést hogy fogadja el a kormány kül­politikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben részt­vevő államok Politikai Tanács­kozó Bizottságának a kormáry által jóváhagyott nyilatkozatát. (Hosszantartó, nagy taps.) Madoesán sok évtized óta házról házra jár egy vaskos al­bum. Ebben örökítik meg a falu lakói néhány soros feljegy­zésekben életüket, sorsukat, vagyis „filmet“ írnak a falu életéről. Olyan „film“ ez, amely igaz krónikásként jegyzi fel mindazt, ami lényeges a községben és határában törté­nik. Feljegyezte azt is, amikor még mocsaras láp volt a ma bőven termő búzatáblák helyén, feljegyezte azt is, amikor meg­zabolázták a Dunát és termővé alakították az árterületét. A feljegyzések többsége azonban azt a sorsot örökítette meg az utókor számára, amelyben a madocsai besenyők sanyarog- tak, mint jobbágyok, majd pe­dig számot ad arról az időről, amikor a kulákokkal és föld- birtokosokkal kellett megküzde niök az életért. Dicső fejezetként került bele a könyvbe 1945. és most ÜJ FEJEZET MEGÍRÁSÁT KEZDTÉK meg a madocsaiak. Hozzátehet­jük azt is, hogy a kommunisták vezetésével a legújabb történe lem írása különösen az új párt vezetőségek megválasztása óta vett nagy lendületet. Ott kezdődött az egész dolog, hogy a falu legjobb kommunis­tái azt mondták: „Madoesán is meg kell mutatni az egész pa­rasztságnak, a felemelkedéshez vezető utat és ez a feladat reánk hárul. ..“ Mihelyt hozzá­láttak a felvilágosító munká­hoz, megszülettek az első ered­mények: többen kérték felvéte­lüket az Igazság Termelőszö­vetkezetbe. A vezetőségválasztó taggyűléseken értékelték a tsz- mozgalommal kapcsolatos párt munkát. Megállapították, hogy a jó módszerek mellett hol kö­vettek el hibát és mik a tenni­valók. A tsz pártszervezetének taggyűlésén például megállapí­tották; nagy hiba volt, hogy ed­dig nem vonták be az agitációs munkába a tsz tagságát. Hatá­rozatot hoztak arra, hogy ezen­túl a vezetőkön kívül a legjobb tsz-tagokat is bevonják a fel- világosító munkába. A községi alap- és az össze­vont párttaggyűlésen is sok szó esett a tsz fejlesztéséről. Itt az egyik feladatként azt határoz­ták meg, hogy széleskörű fel- világosító munkát kell végezni a dolgozó paraszt párttagok kö­zött, hogy ők ismerjék fel az elsők között a nagyüzemi gaz­dálkodás jelentőségét és ezt tet­tekkel is igazolják. E határozatok alapján fogtak munkához. A tsz pártszervezete 8 tagú agitációs gárdát hozott létre a legpéldamutatóbb tsz tagokból. Ezek a községi párt­vezetőség iránymutatásai alap­ján rendszeresen eljárnak a dolgozó parasztokhoz esti be­szélgetésekre. így tehát sikerült elérni a községben, hogy azok az elvtársak, akik a tsz-ről be szélnek, nem azt mondják, hogy „lépjen be a termelőszövetke­zetbe“, hanem azt, hogy „GYERE KÖZÉNK, mert nekem is itt fordult iga­zán jobbra a sorsom.“ Ennek pedig nagy jelentősége van, mert kellő eredmény ott érhető el, ahol tsz tagok teszik ki az agitációs gárda zömét. Ennek a jó módszernek az eredménye lényegében az is, hogy az alap­szervi vezetőségválasztó tag­gyűlés óta — amikor jobban igyekeztek a tsz-tagokra tá­maszkodni — mintegy harminc új tag kérte felvételét a tsz-be. Természetesen nem volt olyan könnyű dolog a tsz-tagok bevonása az agitációs munká­ba. Nemcsak a tagok, hanem még a vezetők is azon a véle­ményen voltak, hogy „elegen vagyunk, nincs szükség arra, hogy tovább szaporodjunk.“ A tsz vezetőségi tagok egynéme­lybe kereken kijelentette: „Az új tagok ellen szavazok, mert több tag — több gond.“ E hely,­Mint minden esztendőben, az idén is, lehetővé teszi a Földmű velésügyi Minisztérium, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni termelők jó minőségű, bőtermő és egészséges vetőburgonyához jussanak még az ültetési idő bekövetkezése előtt. Köztudo­mású ugyanis, hogy burgonyá­ink minősége erősen leromlott, betegségekre erősen hajlamosak és gyenge termést adnak. Régi burgonyafajtáinkat tehát fel kel] cserélni bőventermő, egészséges fajtákkal. A csereakció keretében me­gyénk területén 75 vagon bur­gonya kerül kicserélésre. — A tanácsok mindössze azt kíván­ják, hogy azok a termelők, akik burgonya vetőmagjukat ki télén nézetek megszüntetése szí vós felvilágosító munkát igé­nyel. A községi pártszervezet vezetői először a tsz kommunis­táit győzték meg e nézet tart hatatlanságáról. A vezetőségvá­lasztó taggyűlésen is sok vita volt ez körül, de végül egységes és helyes álláspontot foglaltak el: gyarapítani kell a taglétszá mot és a földterületet. A kom­munisták pedig a többi tsz-ta gokat győzték meg arról, hogv igazi és jól jövedelmező gaz dálkodás csak nagy területen lehetséges és ha 6—800, vagy ezer holdas a gazdaság, az min­dig jövedelmezőbb kellő irányí­tás, szervezés mellett, mint a kétszáz holdas. így tehát a tag­létszám és a földterület növe­kedése az egész tagság jöve­delme növekedésének megala­pozását jelenti. Megmagyaráz­ták azt is, hogy a párt az egész dolgozó parasztságnak jelölte meg a szövetkezés, útját, nem pedig egy kis százalékának, mert az egész mezőgazdaság kellő ütemű fejlődése csak így lehetséges. így tehát sikerült összetörni a helytelen nézeteket és létre­hozni a tagokból az agitációs gárdát és nem utolsó sorban sikerült megteremteni olyan hangulatot a tsz-ben, hogy az egész tagság szívesen várja maga közé az új belépőket. A községben még igen sok egyénileg dolgozó paraszt párt­tag van. Az egyik alapvető fel­adat tehát annak a határozat­nak a végrehajtása volt, amely akarják cserélni, igényüket feb­ruár 10-ig jelentsék be, mert csak ezúton lehet elegendő bur­gonyát biztosítani. Az eddigiektől eltérően nagy kedvezményt jelent a termelők­nek az is, hogy nemcsak bur­gonyáért, hanem bármilyen ga­bonáért cserélhetnek. így 100 kiló vetőburgonyáért cserekép­pen 100 kiló szokványminőségű burgonyát 33 kiló búzát, 37 kiló rozsot, 39 kiló árpát, vagy zabot, ugyancsak 39 kiló májusi mor­zsolt kukoricát, vagy 25 kiló napraforgót adhatnak be. Tehát saját érdekében mindenki azon­nal jelentse be a községi tanács nál, mennyi vetőburgonyát akar cserélni. A PÁRTTAGOK PÉLDA­MUTATÁSÁT tűzi ki célul. Ez is mindenek­előtt nevelőmunkát igényel. Ezt a feladatot természetesen a köz ségi függetlenített párttitkar igyekezett és igyekszik végre­hajtani a tsz-kommunisták se­gítségével. A rendszeres beszél­getésnek az az eredménye, hogy egyre több párttag mutat pél­dát a tsz-be való belépés terén is. A napokban írta alá a be lépési nyilatkozatot a községi alapszervezet titkára, Tuba András elvtárs: hét és félhold földjével együtt kérte felvételét az Igazság Tsz-be. Belépett a tsz-be Vörös Ist­ván pártvezetőségi tag is szü­leivel együtt. Nemrégiben írta alá a nyilatkozatot Kapitány Sándor 5 holdas gazda, belépett a tsz-be a párttag Kontor And- rásné is, akinek a férje állami funkcióban van. A kommunis­ták példamutatásának is nagy szerepe van a felvilágosító szó mellett abban, hogy nemrégi­ben olyan tekintélyes gazdák is kérték felvételüket a tsz-be, mint Rácz István 13 és ifjú H. Tárcái János 17 holdas dolgozó paraszt. Ezek a kommunisták most már tehát példamutatásukkal is agitálnak. A legjobbak pedig, mint Tuba elvtárs. rendszeres háziagitációra járnak, belépé­sük óta. Mindez azt mutatja, hogy az újonnan megválasztott vezető­ségi tagok rendszeresen és JÓ MÓDSZEREKKEL DOLGOZNAK. Munkájuknak van azonban egy gyengéje is: a vezetőségi tagok kollektív munkája nem mutat­kozik meg olyan széleskörűen minden feladat végrehajtásá­nál, mint például a tsz-agitá- ciónál. Kétségtelenül ez a leg­fontosabb feladatuk és az ezen a téren elért eredményeik pél- damutatóak, de ugyanilyen kol­lektív munkának kellene meg­mutatkoznia például a pártok­tatás, vagy a párt számszerű fejlesztése terén is. Itt azonban az a tapasztalat, hogy csak a függetlenített és az alapszervi titkárok dolgoznak, de az egész vezetőség már nem. A vezetősé­gek munkája éppen ezért ak­kor lesz teljes, ha a kollektív munka kiterjed minden pártfel­adat végrehajtására. Roda Vetőburgonya csere-akció megyénkben Szerető gondoskodás A Bonyhádi Cipőgyár mun­kásairól van szó. Azokról a munkásokról, akik a szabá­szatban, a tüződében, a ra­gasztásnál, a csákozóknál, a sa rokosztályon, az aljaüzemben, a pedálosgépeknél, a talpfel­varrásnál, az üzemi konyhá­ban, a szabadban és az iro­dákban dolgoznak. Kutatgassunk, s lássuk, mi­ben nyilvánul meg a gyár sze­rető gondoskodása a munká­sokról. Védőruhát kapnak a gyár azon dolgozói, akik olyan helyen dolgoznak, ahol a munka megkívánja a védőru­hát. Védőruhajuttatásban ré­szesülnek a szabászok, a tűző- dések, a ragasztók, a esáko- zök, a sarokósztály dolgozói, az aljaüzem munkásai, a pe­dálosgépeknél dolgozó emberek a talpfelvarrók, az üzemi kony hában dolgozók és a szabad­ban dolgozók, valamint a raktárosok. Amit erre a célra fordít kiadásként a gyár éven­te, hozzávetőlegesen 25—30 ezer forintra tehető. A ruhát és a bakancsot két évre kap­ják és utána, ha elhasználták, ha nem, saját tulajdonukba kerül. Védőételre, mely napi fél liter tejből áll, évente 40 ezer forintot fordít a cipőgyár. Arról szólva, hogyan segíti még elő a Bonyhádi Cipőgyár a munkások egyéb kulturális és szociális ellátását, álljanak itt bizonyítékul a tények: a gyárnak külön óvodája van, melyben 60 gyermek nyer ál­landóan elhelyezést, két óvónő és két dada vigyáz a csöppsé­gekre. A gyár óvodája már hét év óta működik sikerrel. Tavaly Hévizén mintegy 20 dolgozó töltötte pihenéssel a szabadságát. Minden kulturá­lis igényt kielégít a 300 sze­mélyt befogadó kultúrotthon. A kultúrotthonban külön kes­keny filmvetítőgép, 1000 köte­tes szépirodalmi könyvtár és külön műszaki könyvtár látja el az igényeket. Az üzemi konyhában olcsó áron, 3 forint 50 fillérért kapják a munká­sok az ebédet, mely ízletes, —1 mert általában havonta két­szer vág sertést a cipőgyár, saját hizlaldájából. A sport­pályán külön öltözője van a gyárnak. A kultúrális igények kielégítését segíti elő a cipő­gyár 15 tagú zenekara, a ve- gyestánccsoportja, — negyed­évenként sok kerül egy-egy nagyobb műsor megrendezé­sére is. Ezenkívül a táncesté­lyek, az esztrád-műsorok mind, mind a dolgozók kultú­rális igényeinek a kielégítését szolgálják. A munkások egészségvédel­mét segíti elő a rendszeres or­vosi szolgálat, az üzem 400 személyes fürdője és öltözője. A korszerű fürdő és üzemi konyha megépítése, az orvosi szolgálat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyárban mini­málisra csökkent a megbete­gedések száma. A gyár veze­tőségének gondja volt arra, hogy a gyárba bevezessék, illetve tökéletesítsék a légel­szívókat, amely szintén hozzá­járult a dolgozók egészségügyi helyzetének megjavításához. Mi bizonyítja még a gyár munkásairól való gondosko­dást? Az aljaüzemben alkal­mazott gőzszárító elősegíti a szénmonoxid kivonását a le­vegőből. Folyamatban van a központi fűtés bevezetése a gyár minden részébe. Ennek a megvalósítása félmillió fo­rintba kerül. Mennyit fordított tavaly a gyár kulturális és szociális ki-, adásokra? Sokatmondóak a számok: kulturális célokra 35.747, sportkiadásokra 32.153, a konyhára 160.000, jutalma­zásra 69.421, üdülésre 14.342 és segélyezésre 60.000 forintot fordított a cipőgyár. Mindent egybevetve 1955-ben 441.663 forintra tehető az az összeg, amelyet a gyár a munkások szociális, kulturális ellátására fordított. Nagy összeg ez! — Különösen, ha arra gondolnak a gyár dolgozói, hogy mi volt régen, milyen szociális ellá­tásban volt akkor részük. Mik a tervek a jövőre néz­ve? A Bonyhádi Cipőgyár ez- évben és jövőre is jelentős be­ruházásokat eszközöl szociális célokra. Még ebben az eszten­dőben megépítik a gyárban a női egészségügyi szobát. — Az egész üzemre kiterjesztve fo­lyamatban van a szórtfényű megvilágítás tervezése. Tizen­két új, modern gépet kap a cipőgyár, az új konyha felépí­tésére 1957-ben kerül sor, — mely építkezésre egymillió Ft- ot fordít a gyár. Történnek olyan intézkedések is, ame- -lyek közvetve segítik elő a munkások szociális- és egész­ségvédelmét, mint például egy futószalag átállítása a szárítás meggyorsítása érdekében. A go j ser-gyártmányú lábbelik gyártáshoz külön kikészítő szalagot készítenek. — A technológia tökéletesítése ér­dekében új félkészáru rak­tár épül. A számok és az építkezések tükrében próbáltuk megmu­tatni, hogyan nyilvánul meg a Bonyhádi Cipőgyárban a mun kásokról való szociális gon­doskodás. Az említett szám­adatok mindennél jobban bi­zonyítják, hogy a munkások­ról való gondoskodás nálunk, a mi államunkban nem üres szófecsegés, hanem élő való­ság. KOVÁCS JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents