Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
19ÍW. FEBRUÁR 9. TOLNAI NAPLÓ 3 < Hegedűs András elvtárs beszámolója PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS « IBolytatás a 2. oldalról.) ’»ékéé úton való megoldásának az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Minden népnek — kü lönösen pedig az európai népeknek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agresszív, imperialista államként, a NATO tagja ként. külső erők révén egyesítsék. Ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást j° vasolt .amely egységes, békés, demokratikus Németország megteremtését célozza. Az európai kollektív biztonság; rendszeren belül a német kérdés demokratikus úton való megoldásában és ilymódon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, demokratikus német állam meg születését — a magyar nép, a világ valamennyi békeszerető né péveí egyetemben, örömmel üd vözölte. Mindezek alapján telje-- mértékben egyetértünk a Szovjetunió kormányának azzal a vé Jetnényével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani. A varsói szerződés tagállamai mindenek előtt kifejezésre jutat ták azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdítaná a békét. Az elfogadott nylat- kozat hangsúlyozza: nagyjelentőségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nezeteltéráse- ket. A magyar nép békéje és biz tonséga szempontjából megfelelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet kői látomása és ellenőrzése komoly elő rchaladást jelentene a német kérdő« békés, demokratikus úton való megoldásához és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeKe. ízekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok nemzetközi együttműködését meg lehet teremteni. finnek Igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind n> ■ gyobb és nagyobb tért hódit » különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak áz államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás melleit été* ismert 5 alapelvére építik. Tiszteit Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kor mányának szilárd meggyőződése hogy megvannak a reális feltété lek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy minden ország az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tegyen a függőben lévő kérdések békés úton való megoldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetiek egyik legfontosabb problémája. A fegyverkezési verseny csők köntöse érdekében konkrét gyaUj fejezetet írnak a község történeiemkönyvébe a madocsai új pártvezetöségek korlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink létszámát és a kormány olyan költségvetést terjeszt az Ország gyűlés elé. amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk iránti fon tos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szükségest megtegyünk hazánk biztonságának megerősítése érdekében. (Taps.) Kötelességünknek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása a mindenkori nemzetközi helyzet alapján honvédelmünk megerősítéséhez szükséges. • Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és bizton ságának megerősítése. Népünknek épp úgy, mint a világ bármely országa népének az az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anyagi eszközöket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság feilen dítésére, a népjólét emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköz- társaság kormánya minden erejét megfeszíti azért, hogy csökkenjék a népeket fenyegető atom és hidrogénháború veszélye és hogy háttérbe szoruljon az impe rialista kardesörtetők háborús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseinkkel békeszerető népünk egyetért és a tisztelt Országgűlés egy emberként támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikánktól nem tántorít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísérlete. Népünk békés építőmunkájának megvédése, biztonságának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kormánya minden erejével a nemzetközi feszültség további csökkentésére törekszik. Ez és csak ez a külpolitika teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel mun kálkodjék iparunk és mezőgazdaságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyará nyú fejlesztésén, a népjólét állandó emelésén, a szocializmus fejépítésén hazánkban. Kérem a tisztelt Országgyűlést hogy fogadja el a kormány külpolitikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának a kormáry által jóváhagyott nyilatkozatát. (Hosszantartó, nagy taps.) Madoesán sok évtized óta házról házra jár egy vaskos album. Ebben örökítik meg a falu lakói néhány soros feljegyzésekben életüket, sorsukat, vagyis „filmet“ írnak a falu életéről. Olyan „film“ ez, amely igaz krónikásként jegyzi fel mindazt, ami lényeges a községben és határában történik. Feljegyezte azt is, amikor még mocsaras láp volt a ma bőven termő búzatáblák helyén, feljegyezte azt is, amikor megzabolázták a Dunát és termővé alakították az árterületét. A feljegyzések többsége azonban azt a sorsot örökítette meg az utókor számára, amelyben a madocsai besenyők sanyarog- tak, mint jobbágyok, majd pedig számot ad arról az időről, amikor a kulákokkal és föld- birtokosokkal kellett megküzde niök az életért. Dicső fejezetként került bele a könyvbe 1945. és most ÜJ FEJEZET MEGÍRÁSÁT KEZDTÉK meg a madocsaiak. Hozzátehetjük azt is, hogy a kommunisták vezetésével a legújabb történe lem írása különösen az új párt vezetőségek megválasztása óta vett nagy lendületet. Ott kezdődött az egész dolog, hogy a falu legjobb kommunistái azt mondták: „Madoesán is meg kell mutatni az egész parasztságnak, a felemelkedéshez vezető utat és ez a feladat reánk hárul. ..“ Mihelyt hozzáláttak a felvilágosító munkához, megszülettek az első eredmények: többen kérték felvételüket az Igazság Termelőszövetkezetbe. A vezetőségválasztó taggyűléseken értékelték a tsz- mozgalommal kapcsolatos párt munkát. Megállapították, hogy a jó módszerek mellett hol követtek el hibát és mik a tennivalók. A tsz pártszervezetének taggyűlésén például megállapították; nagy hiba volt, hogy eddig nem vonták be az agitációs munkába a tsz tagságát. Határozatot hoztak arra, hogy ezentúl a vezetőkön kívül a legjobb tsz-tagokat is bevonják a fel- világosító munkába. A községi alap- és az összevont párttaggyűlésen is sok szó esett a tsz fejlesztéséről. Itt az egyik feladatként azt határozták meg, hogy széleskörű fel- világosító munkát kell végezni a dolgozó paraszt párttagok között, hogy ők ismerjék fel az elsők között a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és ezt tettekkel is igazolják. E határozatok alapján fogtak munkához. A tsz pártszervezete 8 tagú agitációs gárdát hozott létre a legpéldamutatóbb tsz tagokból. Ezek a községi pártvezetőség iránymutatásai alapján rendszeresen eljárnak a dolgozó parasztokhoz esti beszélgetésekre. így tehát sikerült elérni a községben, hogy azok az elvtársak, akik a tsz-ről be szélnek, nem azt mondják, hogy „lépjen be a termelőszövetkezetbe“, hanem azt, hogy „GYERE KÖZÉNK, mert nekem is itt fordult igazán jobbra a sorsom.“ Ennek pedig nagy jelentősége van, mert kellő eredmény ott érhető el, ahol tsz tagok teszik ki az agitációs gárda zömét. Ennek a jó módszernek az eredménye lényegében az is, hogy az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlés óta — amikor jobban igyekeztek a tsz-tagokra támaszkodni — mintegy harminc új tag kérte felvételét a tsz-be. Természetesen nem volt olyan könnyű dolog a tsz-tagok bevonása az agitációs munkába. Nemcsak a tagok, hanem még a vezetők is azon a véleményen voltak, hogy „elegen vagyunk, nincs szükség arra, hogy tovább szaporodjunk.“ A tsz vezetőségi tagok egynémelybe kereken kijelentette: „Az új tagok ellen szavazok, mert több tag — több gond.“ E hely,Mint minden esztendőben, az idén is, lehetővé teszi a Földmű velésügyi Minisztérium, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni termelők jó minőségű, bőtermő és egészséges vetőburgonyához jussanak még az ültetési idő bekövetkezése előtt. Köztudomású ugyanis, hogy burgonyáink minősége erősen leromlott, betegségekre erősen hajlamosak és gyenge termést adnak. Régi burgonyafajtáinkat tehát fel kel] cserélni bőventermő, egészséges fajtákkal. A csereakció keretében megyénk területén 75 vagon burgonya kerül kicserélésre. — A tanácsok mindössze azt kívánják, hogy azok a termelők, akik burgonya vetőmagjukat ki télén nézetek megszüntetése szí vós felvilágosító munkát igényel. A községi pártszervezet vezetői először a tsz kommunistáit győzték meg e nézet tart hatatlanságáról. A vezetőségválasztó taggyűlésen is sok vita volt ez körül, de végül egységes és helyes álláspontot foglaltak el: gyarapítani kell a taglétszá mot és a földterületet. A kommunisták pedig a többi tsz-ta gokat győzték meg arról, hogv igazi és jól jövedelmező gaz dálkodás csak nagy területen lehetséges és ha 6—800, vagy ezer holdas a gazdaság, az mindig jövedelmezőbb kellő irányítás, szervezés mellett, mint a kétszáz holdas. így tehát a taglétszám és a földterület növekedése az egész tagság jövedelme növekedésének megalapozását jelenti. Megmagyarázták azt is, hogy a párt az egész dolgozó parasztságnak jelölte meg a szövetkezés, útját, nem pedig egy kis százalékának, mert az egész mezőgazdaság kellő ütemű fejlődése csak így lehetséges. így tehát sikerült összetörni a helytelen nézeteket és létrehozni a tagokból az agitációs gárdát és nem utolsó sorban sikerült megteremteni olyan hangulatot a tsz-ben, hogy az egész tagság szívesen várja maga közé az új belépőket. A községben még igen sok egyénileg dolgozó paraszt párttag van. Az egyik alapvető feladat tehát annak a határozatnak a végrehajtása volt, amely akarják cserélni, igényüket február 10-ig jelentsék be, mert csak ezúton lehet elegendő burgonyát biztosítani. Az eddigiektől eltérően nagy kedvezményt jelent a termelőknek az is, hogy nemcsak burgonyáért, hanem bármilyen gabonáért cserélhetnek. így 100 kiló vetőburgonyáért csereképpen 100 kiló szokványminőségű burgonyát 33 kiló búzát, 37 kiló rozsot, 39 kiló árpát, vagy zabot, ugyancsak 39 kiló májusi morzsolt kukoricát, vagy 25 kiló napraforgót adhatnak be. Tehát saját érdekében mindenki azonnal jelentse be a községi tanács nál, mennyi vetőburgonyát akar cserélni. A PÁRTTAGOK PÉLDAMUTATÁSÁT tűzi ki célul. Ez is mindenekelőtt nevelőmunkát igényel. Ezt a feladatot természetesen a köz ségi függetlenített párttitkar igyekezett és igyekszik végrehajtani a tsz-kommunisták segítségével. A rendszeres beszélgetésnek az az eredménye, hogy egyre több párttag mutat példát a tsz-be való belépés terén is. A napokban írta alá a be lépési nyilatkozatot a községi alapszervezet titkára, Tuba András elvtárs: hét és félhold földjével együtt kérte felvételét az Igazság Tsz-be. Belépett a tsz-be Vörös István pártvezetőségi tag is szüleivel együtt. Nemrégiben írta alá a nyilatkozatot Kapitány Sándor 5 holdas gazda, belépett a tsz-be a párttag Kontor And- rásné is, akinek a férje állami funkcióban van. A kommunisták példamutatásának is nagy szerepe van a felvilágosító szó mellett abban, hogy nemrégiben olyan tekintélyes gazdák is kérték felvételüket a tsz-be, mint Rácz István 13 és ifjú H. Tárcái János 17 holdas dolgozó paraszt. Ezek a kommunisták most már tehát példamutatásukkal is agitálnak. A legjobbak pedig, mint Tuba elvtárs. rendszeres háziagitációra járnak, belépésük óta. Mindez azt mutatja, hogy az újonnan megválasztott vezetőségi tagok rendszeresen és JÓ MÓDSZEREKKEL DOLGOZNAK. Munkájuknak van azonban egy gyengéje is: a vezetőségi tagok kollektív munkája nem mutatkozik meg olyan széleskörűen minden feladat végrehajtásánál, mint például a tsz-agitá- ciónál. Kétségtelenül ez a legfontosabb feladatuk és az ezen a téren elért eredményeik pél- damutatóak, de ugyanilyen kollektív munkának kellene megmutatkoznia például a pártoktatás, vagy a párt számszerű fejlesztése terén is. Itt azonban az a tapasztalat, hogy csak a függetlenített és az alapszervi titkárok dolgoznak, de az egész vezetőség már nem. A vezetőségek munkája éppen ezért akkor lesz teljes, ha a kollektív munka kiterjed minden pártfeladat végrehajtására. Roda Vetőburgonya csere-akció megyénkben Szerető gondoskodás A Bonyhádi Cipőgyár munkásairól van szó. Azokról a munkásokról, akik a szabászatban, a tüződében, a ragasztásnál, a csákozóknál, a sa rokosztályon, az aljaüzemben, a pedálosgépeknél, a talpfelvarrásnál, az üzemi konyhában, a szabadban és az irodákban dolgoznak. Kutatgassunk, s lássuk, miben nyilvánul meg a gyár szerető gondoskodása a munkásokról. Védőruhát kapnak a gyár azon dolgozói, akik olyan helyen dolgoznak, ahol a munka megkívánja a védőruhát. Védőruhajuttatásban részesülnek a szabászok, a tűző- dések, a ragasztók, a esáko- zök, a sarokósztály dolgozói, az aljaüzem munkásai, a pedálosgépeknél dolgozó emberek a talpfelvarrók, az üzemi kony hában dolgozók és a szabadban dolgozók, valamint a raktárosok. Amit erre a célra fordít kiadásként a gyár évente, hozzávetőlegesen 25—30 ezer forintra tehető. A ruhát és a bakancsot két évre kapják és utána, ha elhasználták, ha nem, saját tulajdonukba kerül. Védőételre, mely napi fél liter tejből áll, évente 40 ezer forintot fordít a cipőgyár. Arról szólva, hogyan segíti még elő a Bonyhádi Cipőgyár a munkások egyéb kulturális és szociális ellátását, álljanak itt bizonyítékul a tények: a gyárnak külön óvodája van, melyben 60 gyermek nyer állandóan elhelyezést, két óvónő és két dada vigyáz a csöppségekre. A gyár óvodája már hét év óta működik sikerrel. Tavaly Hévizén mintegy 20 dolgozó töltötte pihenéssel a szabadságát. Minden kulturális igényt kielégít a 300 személyt befogadó kultúrotthon. A kultúrotthonban külön keskeny filmvetítőgép, 1000 kötetes szépirodalmi könyvtár és külön műszaki könyvtár látja el az igényeket. Az üzemi konyhában olcsó áron, 3 forint 50 fillérért kapják a munkások az ebédet, mely ízletes, —1 mert általában havonta kétszer vág sertést a cipőgyár, saját hizlaldájából. A sportpályán külön öltözője van a gyárnak. A kultúrális igények kielégítését segíti elő a cipőgyár 15 tagú zenekara, a ve- gyestánccsoportja, — negyedévenként sok kerül egy-egy nagyobb műsor megrendezésére is. Ezenkívül a táncestélyek, az esztrád-műsorok mind, mind a dolgozók kultúrális igényeinek a kielégítését szolgálják. A munkások egészségvédelmét segíti elő a rendszeres orvosi szolgálat, az üzem 400 személyes fürdője és öltözője. A korszerű fürdő és üzemi konyha megépítése, az orvosi szolgálat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyárban minimálisra csökkent a megbetegedések száma. A gyár vezetőségének gondja volt arra, hogy a gyárba bevezessék, illetve tökéletesítsék a légelszívókat, amely szintén hozzájárult a dolgozók egészségügyi helyzetének megjavításához. Mi bizonyítja még a gyár munkásairól való gondoskodást? Az aljaüzemben alkalmazott gőzszárító elősegíti a szénmonoxid kivonását a levegőből. Folyamatban van a központi fűtés bevezetése a gyár minden részébe. Ennek a megvalósítása félmillió forintba kerül. Mennyit fordított tavaly a gyár kulturális és szociális ki-, adásokra? Sokatmondóak a számok: kulturális célokra 35.747, sportkiadásokra 32.153, a konyhára 160.000, jutalmazásra 69.421, üdülésre 14.342 és segélyezésre 60.000 forintot fordított a cipőgyár. Mindent egybevetve 1955-ben 441.663 forintra tehető az az összeg, amelyet a gyár a munkások szociális, kulturális ellátására fordított. Nagy összeg ez! — Különösen, ha arra gondolnak a gyár dolgozói, hogy mi volt régen, milyen szociális ellátásban volt akkor részük. Mik a tervek a jövőre nézve? A Bonyhádi Cipőgyár ez- évben és jövőre is jelentős beruházásokat eszközöl szociális célokra. Még ebben az esztendőben megépítik a gyárban a női egészségügyi szobát. — Az egész üzemre kiterjesztve folyamatban van a szórtfényű megvilágítás tervezése. Tizenkét új, modern gépet kap a cipőgyár, az új konyha felépítésére 1957-ben kerül sor, — mely építkezésre egymillió Ft- ot fordít a gyár. Történnek olyan intézkedések is, ame- -lyek közvetve segítik elő a munkások szociális- és egészségvédelmét, mint például egy futószalag átállítása a szárítás meggyorsítása érdekében. A go j ser-gyártmányú lábbelik gyártáshoz külön kikészítő szalagot készítenek. — A technológia tökéletesítése érdekében új félkészáru raktár épül. A számok és az építkezések tükrében próbáltuk megmutatni, hogyan nyilvánul meg a Bonyhádi Cipőgyárban a mun kásokról való szociális gondoskodás. Az említett számadatok mindennél jobban bizonyítják, hogy a munkásokról való gondoskodás nálunk, a mi államunkban nem üres szófecsegés, hanem élő valóság. KOVÁCS JÓZSEF.
