Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! le MAI r A MAI SZAMBÁN: Bulganyin és Eisenhower üzenetváltásának újabb vissz­hangja (2. o.) — A legszebb „ajándék“ (2—3. o.) — Tan'ulja- nak-e az idősebbek a Tolnai Selyenifonógyárban (3. •■> — Tegyük jövedelmezőbbé a szarvasmarhatenyésztést (3. o.) — Tárgyalóteremből... (4. o.) — A megyei labdarúgóbaj­nokság sorsolását 4 o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1956. FEBRUÁR 8. 3ól felkészülve várjuk a tavaszt Bár még hótakaró borítja a földeket és a nappalok mind hidegebbé válnak, ezért egy percre sem feledkezhet el egy gazda sem arról, hogy a ker­tek alatt van a tavasz, ame­lyet jól felkészülve kell fo­gadni. Legfontosabb teendő tehát a gépállomásokon, álla­mi gazdaságokban, termelőszö vetkezetekben és az egyéni gazdák portáin is, hogy a ta­vaszig visszalévő napokat szorgalmas munkával töltsék el. Gépállomásaink már az el 3 tavaszi munkával hozzájárul­nak ahhoz, hogy körzetük ter­melőszövetkezeteiben milyen átlagtermést tudnak elérni. Termelőszövetkezeteink jó átlagterméseredménye nem­csak a tagokon, hanem a ve­lük szorosan együtt dolgozó gépállomási traktorosokon is múlik. A gépjavítás határideje feb­ruárban lejár. Megyénk gép­állomásai pedig még összesen (erőgépből) 58 darab traktor fő és 56 darab traktor folyó javítással vannak vissza. Kü­lönösen igyekezniük kell a várdombi, dalmandi, varsádi, bonyhádi és pincehelyi trak­torosoknak, hogy határidőre, jó minőségben fejezzék be a gépjavítást. De ugyanez vo­natkozik a Tolnamegyei Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­latra is. A javító vállalat a 45 darab erőgépből mindössze 23 erőgépet javított ki és adott át. A szerintük kijaví­tott erőgépek nagyrészét azon ban a gépállomások nem vet­ték át, mert a javítás nem fe­lelt meg a minőségi követel­ményeknek. Ahhoz, hogy megyénkben a mezőgazdaságban az eddigi­nél szebb eredmények szü­lethessenek, azok alapjainak lerakását már meg kellett kéz deni most. Sok jó példa van erre, hiszen a bölcskei és a nagydorogi gépállomásokon beütemezés szerint jó halad a gépjavítás, ami biztosítéka an nak, hogy a körzet termelő- szövetkezeteiben zökkenőmén tes lesz a tavaszi megindulás. De nemcsak a gépállomá­sokon, hanem a termelőszövet kezetekben is szorgalmasan készülnek a tavaszra. A ten- gelici Petőfi, az aparhanti Március 9, a paksi Vörös Su­gár és még nagyon sok ter­melőszövetkezetben jórészt már végeztek a vetőgépek, az ekék, .boronák és egyéb mezőgazdasági gépek, eszkö • zök javításával. Több tsz- ben hozzáláttak már a vető­mag tisztításához, a vetőmag­kukorica válogatásához. . De végzik már a csíráztatást is. Termelőszövetkezeteinkben másik fontos tennivaló a munkaszervezetek, brigádok és munkacsapatok újjászerve­zése és biztosítása annak, hogy az a munkacsapat egész éven át a számukra kijelölt területen dolgozzanak, amely előfeltétele az egymást követő munkák sikeres elvégzésének. Nagy gondot kell fordítani ar­ra is, hogy a brigádok, a munkacsapatok élére az arra legjobban megfelelő tagokat válasszák meg. Több termelő- szövetkezetben e fontos tény figyelembevételével tOTtént meg az átszervezés. A kölesdi Kossuth, a szakadáti Arany­kalász, a hőgyészi Uj Barázda tsz-ekben például rátermet­tebb brigádvezetőt választot­tak a réginél. A gépállomásokon és ter­melőszövetkezeteken kívül szorgos készülődés tapasztal­ható állami gazdaságainkban is. A Hőgyészi Állami Gazda­ság például' már befejezte a téli.gépjavítást. A biritópusz tai és a nagytormási állami gazdaságok pedig gépjavítási tervüket eddig 140, illetve 130 százalékos teljesítésével bi- •zonyítják, hogy jól felkészül­ve várják a tavaszt. E téren azonban van még kívánni­való az Alsópéli Állami Gaz­daságtól, ahol a még mindig fennálló szervezetlenség miatt csak 57 százalékos a gépjaví­tás teljesítése. A gépjavítás mellett vé­geztek és befejezték gazdasá gaink a vetőmagtisztítást is. Megtörtént a felbecslés a gazdaságokban lévő vetőmag- készletnek és a vetőmag- hiánynak Jelentős, több mint 18 ezer hold tavaszi kerül el­vetésre gazdaságainkban,, ami komoly erőpróba elé állítja őket. Tavaszra készülődnek az egyéni gazdák is. Javítják gazdasági felszereléseket, vég­zik a csírázási próbát. Egyéni gazdáinkra sok munka elvég zése vár, mert az ősziek ápo­lása mellett körülbelül 18—20 ezer holdon le kell szántani a kukoricát és annak talaját is fel kell még szántani. Van még tehát bőven ten­nivaló a tavaszi munkák meg­kezdéséig. Gondoskodni kell a műtrágya és vetőmagszükség­letről. Ehhez államunk jelen­tős segítséget ad, nemcsak a termelőszövetkezeteknek, ha­nem az egyéni gazdáknak is. A múlt évi 3500 mázsa neme­sített burgonya és 1 ezer má­zsa hibrid kukoricavetőmag­gal szemben ebben az évben 5500 mázsa nemesített burgo­nyát és 3000 mázsa hibrid ku­koricavetőmagot biztosít. A gépállomások uj és több gép­pel segítik tsz-eiket a szebb eredmények elérésében. Az elmúlt évben például me­gyénk gépállomásain nem volt négyzetbevető gép. Az idén 64 darab négyzetbevető gépet kapnak, ami lehetővé teszi, hogy a tsz-ek összkuko- rica területén 60 százalékban négyzetesen vessék a kukori cát. Ezen kívül gyarapodik a zetoros fűkaszálás száma is. A tavalyi 15 darabbal szem­ben az idén 41 darab zetoros fűkasza tészi könnyebbé a munkát. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 150 családra szaporodott a paksi Vörös Sugár Tsz tagsága A paksi Vörös Sugár Terme lőszövetkezetben jó eredmény­nyel zárult a tavalyi esztendő. Munkaegységenként közel 60 forint értéket, terményféléket és pénzt osztottak szét a tagok között. A tsz-tagok boldogulása és jómódú életkörülménye egy­re több dolgozó parasztot vonz a termelőszövetkezeti élet felé. Napról napra lépnek be csalá­dok a termelőszövetkezetbe, eddig 150-re szaporodott a szá­muk. A tsz tagsága örömmel fo­gadja majd közé a becsületes, szorgalmasan dolgozó belépni szándékozókat és gondoskod­nak arról, hogy az új tagok semmibe sem szenvedjenek hi­ányt. Amíg a hideg idő tart és a földeken dolgozni nem lehet, addig a tsz 20 holdas erdejében fakitermeléssel foglalkoznak. Valamennyi tag egész évi tüze­lőjéről gondoskodnak. Kértek a szedresi gépállomástól két vontatót és azokkal hordják a fát a tagok udvarába. A felszaporodott tagság mun­kaerejét a kertészetben na­gyon jól lehet hasznosítani, ezért négy holdas kertészetüket az idén 14 holdra bővítik. Zöld ségfélékkel, a Pakstól távolabbi piacokat is felkeresik. Az öntö­zéses kertészet mellett 10 hold árra alkalmas területen halas­tavat akarnak létesíteni. A ker­tészetet és a halastavat egész évben a Dunából bőségesen el tudják látni vízzel. Szélesedik az április 4 tiszteletére indított begyűjtési verseny Megyénk területén az április 4. tiszteletére beindított begyűj­tési verseny eddigi eredménye­ként 14 termelőszövetkezet és 824 egyéni termelő tett verseny­felajánlást. A felajánlást tett termelők közül eddig 248-an teljesítették vállalásukat. Jó versenyszervezés folyik Szek- szárd város területén. A városi Begyűjtési Hivatal apparátusa a Városi Tanáccsal karöltve gazdagyűléseket, kisgyűléseket szervez. A gyönki járás Keszőhideg- kút községben az Uj Élet Ter­melőszövetkezet vállalást tett, hogy egészévi tojás- és baromfi­beadásukat április 4-ig és a ser­tésbeadásukat augusztus 20-ig teljes egészében teljesítik. Jó a versenyszervezés tamási járás községeiben. Nagyszokoly és Magyarkeszi párosversenyben állnak egymással, melynek eredményeként eddig már 24 termelő, teljesítette idei sertés­beadási kötelezettségét. Jó eredményt értek el a dombóvári járásban ,ahol eddig 298 egyéni termelő és 8 termelő szövetkezet tett versenyválla­lást. A szervezési munkákban jó példával jár elől Horváth János Kocsola község begyűjtési megbízottja. Az elmúlt hetek­ben 9 kisgyűlést szervezett, me­lyeken a begyűjtési állandó bi­zottsággal karöltve jó ered­ménnyel foglalkozott a begyűj­tés időszerű kérdéseivel. Vasutasok a közlekedés zavartalanságáért Széncsata a síneken CSIKORGÓ HIDEGBEN. Mintha ezüsttel vonták volna be Komló környé­két. Nehezen mozdulnak meg a vasúti kocsik kerekei, mintha gondolkodnának: Menjük ne menjünk? A nagy- mozdony azonban húzza, viszi őket. Gyimesi János forgalmi szolgálattevő még sürgeti is a mozdonyvezetőt, mert a bánya egyre in­kább szorgalmazza a kocsikat. A bánya kér és követel. 178 kocsi megrakását ígértük és mi vasutasok még adósak vagyunk. Ezért fáj a feje Gyimesi elvtársnak, összeszedi az állomáson ta­lálható összes kocsit, de ez csak amolyan toldozás, foltozás. — Csak addig húzzam ki, amíg az üres szerelvény, amely útban van Domb­óvárról megérkezik, akkor lesz kocsi bő­ven — mondogatta magában. Telefonhoz hívják: „Halló, itt a ba- kóczai vasútállomás íorg. szolgálattevője jelenti, hogy a 6178-as megérkezett Domb­óvárról, de a mozdony pakurahiány miatt nem tud továbbmenni. így a vonat itt maradt...” HOSSZÚ CSEND, Gyimesi elvtárs erre nem számított. Most mit tegyen? — „Jó — válaszolja — majd gondoskodom a felhozataláról.” Igen ám, de hogyan? Utolsó mentségéhez nyúl: beszél a Domb­óvári Fűtőház mozdonyfelvigyázójával, Komáromi elvtárssal. Komáromi elvtárs azt javasolja, hogy menjen el az 324-es tartalékmozdony és hozza el a vonatot. Persze ezt csak akkor lehet megcsinálni, ha vállalkozik rá a mozdonyszemélyzet. — Majd beszélők velük. ■ Ígéri -Ko­máromi elvtárs. Lobi Ádám elvtárs, a Dombóvári Fűtőház mozdonyvezetője gondolkodik a dolgdn, összenéz Csöndes Józseffel, a fű­tőjével, az bólint egyet, s elvállalják. Amikor- Bakóczára érkeznek, akkor derül ki, hogy az üres szerelvényt nem tudják felvenni, mert el van törve a von­tató horog. — Ha már idejöttünk, mindenkép­pen elvisszük a szerelvényt — mondja Lobi elvtárs, s megindítják a nehéz har­cot. Termük sikerül. De a bányászok sem aludtak ezalatt. A föld alatt dőlt a szén, az állomáson újra csengett a telefon, a bánya sürgette az üres kocsikat. GYIMESI ELVTÁRS most már biza­kodva ígért. Nem is csalódott. Az első forduló ütán Lobi elvtárs és társa, Csön­des József nemcsak egyet, hanem még kettőt fordultak. A bánya termelhetett zavartalanul. A szén szétárad az országban, mint a vér a testben. Nyomán fény, meleg és ener­gia fakad. S ebben nagy része van a Dombóvári Fűtőház dolgozóinak. VÁRNAI LÁSZLÓ. A* or§zág legkorszerűbb oszlószertára A múlt év januárjában épült fel Dombóvárott az új kétemeletes modern MÁV osztószertár. Nemcsak méreteiben, de korszerű kivitelezésben is páratlan ez a szertár az országban. Az előcsarnokból nagyteljesítményű teherfelvonó szállítja a rakományt. Igen szép a férfi és női öl­töző, fürdő, a munkásmelegedő és az ételmelegítő konyha. Kultúrterme is van. Ez a gyönyörű alkotás első ötéves tervünk létesítménye. Most a második ötéves terv első hónapjában fejezték be a szertárnál a belső berendezés felszere­lését. — Uj állványokat szereltek fel. — Az állványokon különböző méretű fiókok és rekeszek vannak. Ezek az állványok a szovjet vas­úti szertárak állványainak mintájára ké­szültek. Nálunk eddig egybeszegelt, vagy enyvezett állványok voltak. Ezek az újak facsavarral vannak összeszerelve, így szükség esetén széjjelszedhetők és újból összerakhatóak. Az osztószertár dolgozói versenyre hív­ták egymást egyénileg is s raktáranként is a gyorsárú ki- és berakás, valamint a rak­tári rend és tisztaság terén. Ezzel a ver­sennyel akarják meghálálni pártunk és államunk gondoskodását, hogy a régi és rossz szertár helyett, nemcsak új szer­tárat, hanem korszerű szociális létesít­ményeket is kaptak. IFJ. EGRI PÉTER. Uj tervvel az új esztendőnek A sok őszi esőtől ragacsos sárközi föld csonttá fagyott. — Látszólag mindén halotti fehér­ségbe dermedt, de mégis élet van a hótakaró alatt. Él a zsen­ge levél, a széljárta határban, él a falu a füstölgő kémények alatt és az élet bizakodva várja, a közelgő kikeletet, a tavaszt. A falusi ember ilyenkor ér rá a beszélgetésre, a tervezgetésre. M;hez is fog hozzá, majd a hó eltakarodása után, mi lesz az első tennivaló? Erről beszélget­nek Decsen, Sárpilisen, a sár­közi falvak új emberei, a ter­melőszövetkezeti, tagok. A decsi Alkotmány Tsz iro­dájában -ilyenkor téli időben még a könyvelő sem érzi ma­gát plyan társtalannak, mint nyáron át. Napközben gyakran rányitogatnak a tsz-tagok. A ház környékén foglalatoskodó tehenészek, kocsisok, brigádve­zetők, a mezőgazdász és az el­nök be-benéznek az irodába. — Jólesik egy félórát melegedni a cserépkályha mellett, ahol ki­engednek az elgémberedett ke­zek, lábak és barátságos szóra nyílik a száj. Főleg arról folyik á szó, hogyan fogjanak hozzá a munkához az új esztendőben, hogy az a tavalyinál még több eredménnyel záruljon. A decsiek új elnökkel, új ter­vekkel vágnak neki az új esz­tendőnek. A falúsi pártmunká­ra jelentkező kommunisták kö­zül választották az új elnököt. A Kispesti Textilgyár egyik ki­váló dolgozóját hívták el ma­guk közé. Valentin elvtárs az új elnök megszerette a decsieket és velük együtt vállvetve küzd a termelőszövetkezet felvirá­goztatásáért. • A szállásról az agronómussa) együtt érkező elnök lelkesedés­sel beszél a közeljövő terveiről. — Főleg a sertéstenyésztés fejlesztése lesz az idei célkitű­zésünk. Tavaly is a sertés hoz­ta tagságunknak a legtöbb jö­vedelmet. Az ősszél 70.000 fo­rintot árultunk hízóból. A be­adás teljesítése után 20 darab kövérdisznóra kaptunk vágási engedélyt. A Budapesti Vásár- csarnokban mértük ki a húst, a zsiradékot és a töltelékféléket. A comwall és mangalica fajtát tenyésztjük, mert ezek a faj­ták nem kényesek és jól érté­kesítik a takarmányt. Ezekből a fajtákból feles arányban 25 da­rabra növeljük az anyakoca­állományt. Az idén beadásba 24 darabot és szabadpiacra 35 darabot hizlalunk. A hizlaláshoz megfelelő takar mánykészletről gondoskodunk. Az összszántóterületünk 20 szá­zalékán termelünk kukoricát és ennek felét négyzetesen vetjük. Hatvan hold őszi árpa vetésünk van és pótlásra a tavasszal még 2 hold tavaszi árpát vetünk. A növénytermesztés mellett a sertésből akarunk a legtöbbet pénzelni és arra törekszünk, hogy az idén már véglegesen megalapozzuk termelőszövetke­zetünk jövőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents