Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

1956 FEBRUAR 26. TOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Az új vezetőségek támogatása a jó pártmunka előfeltétele A pártvezetőségek újjává- lasztásának egyik alapvető cél­ja az volt, hogy javulást, fel­lendülést eredményezzen n párt munkában. A gyakorlat azt iga zolja, hogy az új vezetőségek meg is felelnek a várakozás­nak : tevékenységük nyomán nőtt a pártmunka színvonala, a párttagság eredményesebb munkát végez a soronlévo fel­adatok végrehajtásáért. Ez így természetes, mert hiszen a vezetőségekbe a legjobb, arra legrátermettebb kommunistá­kat választották be. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy akad olyan község is, ahol az új vezetőség munkája nyomán eddig még nem mutatkozott megfelelő eredmény. SÄRSZENTLÖRINCEN is megválasztották már az új vezetőségeket az alapszerveze­teknél, és megválasztották a községi pártvezetőséget is. Egyik-másik alapszervezetnél érződik is hatása, javult a mun ka. A Kossuth Tsz-ben mind­össze három kommunista van, mégis szép eredményeket tud­nak felmutatni. A tsz legjobb tagjait bevonták az agitációs munkába és ennek eredménye­képpen a közelmúltban több, mint húszán kérték felvételü­ket a tsz-be. Az Illyés Gyula Tsz pártszervezete is jól állja a sarat, a községi alapszervezet azonban nem sokat haladt elő­re, pedig ennek van a legna­gyobb taglétszáma. Eredmény­nek mondható, hogy beindítot­ták a pártoktatást, de ennél tovább nem jutottak, nem fog­lalkoznak több alapvető fon­tosságú feladattal, mint példá­ul a tsz-mozgalom kérdése, vagyis a tag. és tagjelöltfelvé­teli munka. Ez jellemzi a köz­ségi pártvezetőség munkáját is: még meg sem beszélték a fel­adatokat, amelyeket meg kel­lene oldaníok. Egy érdekes jellemvonása a sárszentlőrinci pártéletnek: ál­talában azok a vezetőségi ta­gok tevékenykednek, akik ré­gebben is pártfunkcióban vol­tak és jártasságuk van. a párt­munkában. AHOL A VEZETŐSÉGI TAGOK ZÖME ÜJ — mint a községi pártvezetőség és az alapszervi vezetőség tag­jai —- ott még nem fogtak mun kához és ha tesznek is valamit, az spontán történik, tehát még nem az események irányítói, mint az első számú feladatuk lerine. A közelmúltban olyan nagyjelentőségű események tör téntek, amire feltétlenül rea­gálni kellett volna a sárszentlő. rinci kommunistáknak — a községi pártvezetőség azonban még csak nem is beszélt róla. Itt új a titkár és új a vezető­ségi tagok zöme. Jelenleg baj van tehát ebben a községben az új vezetőségek egy részének munkája körül. Éppen ezért jogosan vetődik fel a kérdés: ezek az új vezető­ségi tagok MEGKAPTÁK-E A SEGÍTSÉGET, amire szükségük van ahhoz, hogy jó módszerekkel tudjanak munkához látni? A tapaszta­lat ugyanis az, hogy ezek az elvtársak képesek lennének el­látni a rájuk háruló feladato­kat, az akarat, a lendület meg volna bennük. A kérdésre nem­mel kell felelni és ez a magya­rázata annak, hogy nem dől goznak megfelelően. A község­ben megválasztották a vezetősé geket és azóta a felsőbb párt­szervektől feléjük 'sem nézték. „Eredményes“ kutatás egy nemlétező vetőgép ügyében A FEBRUÁR 19-1 számban közöltük, hogy a bölcskei gép­állomásról „eltűnt” egy vetőgép és Madocsán az egyik brigád­írnok házról-házra járva kereste, kutatta, hogy nem használ­ták-e véletlenül az ősszel. Persze, nem találta sehol, eredmény­telenül ment vissza a gépállomásra. A vezetők pedig egyre gyakrabban kezdték hangoztatni: — Ennek valaki megissza a levét, mert azért egy vetőgépet mégsem lehet csak úgy eltün­tetni ... Természetesen az volt a feladat, hogy az újonnan megválasztott vezetőségek minden felsőbb in- struálás nélkül önállóan fog­janak munkához, mert hiszen a feladatokat saját területükön önállóan kell megoldaniok, azok a vezetőségek, amelyek­nek tagjai javarészben rendel­keztek gyakorlattal a pártmun­kában — hozzá is láttak önál­lóan a feladatok megoldásához. A sárszentlőrinci községi párt­vezetőség titkára, Szűcs elv­társnő most került be a vezető­ségbe és noha akaraterő volna benne — tanácstalan a munká­ban és feltétlenül szüksége lett volna arra, hogy a járási párt bizottság egyik munkatársa, vagy instruktora elbeszélges­sen vele, tanácsokat adjon neki és megtanítsa a pártmunka leg­hatásosabb módszereire. Ter­mészetesen nem kis feladat va­lakiből jó pártfünkcionáriust nevelni, de azon nagyon sok múlik, hogy kezdetben meg- kapja-e a megfelelő segítséget. A HIBA MÉG FELSZÁMOLHATÓ ha a járási pártbizottság nem „mostohagyermekként“ kezeli a sárszentlőrinci pártmunkát; megadja a kellő segítséget az új vezetőségek munkábaállásá- hoz. Ha ezt nem teszi meg sür gősen, rossz módszerek hono­sodnak meg a községi pártveze­tőség és egyes alapszervi veze­tőségek munkájában. Sárszent- lőrincen is nagy feladatokat kell megoldaniok a kommunis­táknak és ehhez feltétlenül szükséges a helyi kezdeménye­zések, az önálló tevékenység mellett a járási pártbizottság támogatása. Néhány nap egy DISZ-§zervezet életéből Tél van, mit lehet ilyenkor csinálni? Hogyan lehet Gyönkön tanulni, szórakozni? Sokakban vetődik fel ez a probléma és ép pen ezért leírom, hogy DISZ- szervezetünk tagjai a munka vé­geztével hogyan töltik el szabad idejüket. A hétfői nappal kezdem. Ilyen kor a hivatali idő - végeztével nagy sürgés-forgás van a költ­ségvetési csoport irodája előtt, ugyanis itt tartjuk a Petőfi is­kolát. A Petőfi iskola oktatá­sain általában nagy viták van­nak, főleg a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések érdeklik az elvtársakat. Legnagyobb ré szűk becsülettel, kedvvel készül fel az oktatásra. Szeretném ki­emelni azokat az elvtársakát, akik minden alkalommal kive­szik részüket az egyes kérdések tisztázásából, ilyenek Borgátcji Mária, Bódis István, Schrauf József és Keszthely) Márta. A Petőfi iskola vézegtével min­denki igyekszik hazamenni, s ilyenkor gyorsak a vacsorák, ugyanis kollektív mozilátogatás van fél 8 órakor. A mozi pénztár előtt DISZ-szervezetünk tagjai­nak nem kell tolakodni a jegye­kért, mert Bódis István elvtárs, a szervezet ágit. prop. felelőse beszerzi a jegyeket. Kedden, ha valaki betekint a Járási Tanács szakszervezetének kultúrhelyiségébe sok msoolygó arcú fiatalt lát. Bent szól a zene' s táncolnak a fiatalok. Fél 8 óra kor elhallgat a zene és Farkas Henrik SZB elnök irányítása mellett megkezdődnek a „Pety- tyes” című darab egyes részle­teinek próbái. DlSZ-szerveze- tünk a szakszervezet segítségé­vel körülbelül márciusban fogja előadni a Pettyes-t. Mindenki nagy kedvvel jár a próbákra, a szereplők és a bírálók is egy­aránt. . Csütörtökön a gimnázium tor­naterme hangos fiataljaink za­jától. Kis létszámú, de lelkes sportoló gárdánk tart edzést, készülnek a tavaszi versenyek­re. A sportolók között ott talál hatjuk Éhl Henriket, aki nem­régen- került csak a hovédségtől szervezetünkhöz. Bízunk benne, hogy középtávfutásban növelni fogja szervezetünk hírnevét. Ugyancsak sokat várunk a női tornász csapatunktól. Szerveze­tünk minden fiatalja jól érzi magát. (Bizonyítva, hogy az ..unalmas téli esték” megállapí­tás a múlté, ha a DISZ-szervezet megfelelően törődik a fiatalok­kal. A szerk.) Mészáros Lajos DISZ-titkár Munkában az őcsényi alapszervezet A pártépítés egyik legfonto sabb feladata a tag és tagjelölt felvételi munka rendszeres szorgalmazása, összekötve a napi problémák megoldásával. E munka eredménye nagyban függ attól, milyen egy-egy párt szervezet tömegkapcsolata, s a siker egyúttal a tömegkapcso- iaíokat erősíti. Ez kihat a párt­ós kormányhatározatok végre hajtásának eredményességére, a területen lakók életszínvona­lának emelkedésére. Volt ezen a területen hiá­nyosság az elmúlt években az őcsényi alapszervezet munkájá­ban. Adódott ez abból, hogy a pártvezetőség körében elsősor­ban a kollektív vezetés nem ér vényesült kellően. Rendszertelenek voltak a vezetőségi ülések, s a tömeg- szervezetek beszámoltatása is elmaradt. így halmozhatott hibát-hibára a tanács, s amely bizony nem segítette a tömegekkel való kap csolat elmélyülését. Az elmúlt év közepe táján megjavult, de a párt-alapszer- vezet ügyei csak most az új ve. zetőség megválasztásával kez­denek rendbejönni. Az új szel­lem, a kollektív vezetés elvé­nek fokozottabb érvényesülése a tag és tagjelölt felvételi mun. kában is látszik. Mészáros Jó­zsef, Hence László DISZ fiata­lokat nemrégen vették fel tag­jelölteknek. Az új pártvezetőség ifjú Tóth István elvtárs alapszervi tit­kár vezetésével fontos felada­tának tartja a tag és tagjelölt felvételi munka megjavítását. Szükséges ez annál is inkább, mivel összetétele nem a leg­jobb a pártszervezeteknek. Márpedig az összetételtől nagy­ban függ a pártszervezet harc- készsége, ütőereje. Megfelelő munkát az őcsényi alapszerve­zet csak úgy tud kifejteni, ha nem csak két-három dolgozó paraszt párttagja van, hanem többségükben belőlük alakítja ki a falu élcsapatát. Az első lépéseket e nagy fel­adat megoldásához már meg­tette az alapszervezet vezető­sége. Külön külön, személy sze­rint is felelősséget vállaltak a DISZ fiatalok munkájáért, azok segítéséért. Ezt azzal a szándékkal is tet­ték, hogy a fiatalok munkájá­nak javításával, nevelésükkel még több ifjú kommunistával erősíthessék szervezetüket. A DISZ-ben egyébként sok jól dolgozó paraszfiatal van, s így az összetétel javítását is elősegítik. E nagy munka sikerét bizto­sítja az oktatási munka megja­vítására tett intézkedéseik is. Mostanában kellett újjászer* vezni az oktatást is, mert az őszön nem valami jól sikerült. Most elsősorban a vezetőségi tagok tanulnak. E példa is ösz­tönzi a többi párttagokat elmé­leti képzettségük növelésére amellett, hogy a Szervezeti Sza­bályzat is kötelezően kimondja ezt. A íömegkapcsolalok .elmélyí. tését szolgálja az is, hogy a legjobb munkát végző pár- tonkívüli dolgozó parasztok­ból is vontak be az oktatás­ba, mint Schult íisz Jánost vagy Dák Pált. \y. is a párt tekintélyének, kezdeményező erejének növe­kedését biztosítja, s egyben a tanáccsal való kapcsolat javu­lását, hogy az elmúlt napokban több kisgyűlést tartottak. Itt a soronlévő mezőgazdasági ten­nivalókat beszélték meg a párt 1955 júniusi határozatának szellemében. Különösen sok szó esett a mezőgazdasági termelés ered­ményeinek három százalékos növeléséről. Ehhez tartozóan, szorgalmazzák a trágyakihor­dást, s felhívják a figyelmet a vízlevezetés fontosságára, amint megindul a hó olvadása a földekről. Komoly visszhangot keltett a pártszervezet és a tanács azon javaslata is, hogy az egyik igen fontos dűlőutat és egy hidat a tanács anyagi támogatása mellett társadal­mi munkával is segítsék rendbehozni. Mégegyszer hangsúlyozva az őcsényi alapszervezet uj párt­vezetősége az első lépéseket tette meg, de ha továbbra is ilyen körültekintéssel, odaadás­sal dolgoznak, a jó eredmény nem marad el. így erősödhet számszerűleg is, tekintélyben is a pártszervezet, mely jó kiha­tással lesz az egész falu életére. Megjelent a Tolnai Napló cikke: Az még a hetedik falut is „telekürtölte” azzal, hogy milyen felelőtlenség történt a bölcskei gépállomáson. Ez még jobban felpaprikázta a bölcs- keieket. „Most már végkép tenni kell valamit, mert még utóbb megfizettetik velünk a vetőgépet. Ha a cikk nyomán nem is, de a közelgő szemlén biztos baj lesz belőle” — gondolták a bölcskeiek és a gondolatokat t ttekkel toldották meg: Sorra szedték a brigádvezetőket: Ki látta, ki tud róla? Senki nem tud semmit. Ismét most már nyomatékosabban — tudtukra adták: Nagy baj lesz a dologból, ha nem kerül elő a vetőgép. Ismét felkutatták a gépállomásnak minden zegét-zugát, talán még az egérlyukba is bevilágítottak. Nincs sehol. Többen kezd­ték tanácsolni, hogy mielőtt nagyobb baj lenne belőle, mozgó­sítsanak minden épkézláb embert és Madocsa után a többi községeket is kutassák át. Úgy hírlik, az első expedíció meg is jelent Dunakömlődön és a tanácsnál megkezdte a kutatást. De időközben egy újabb javaslatot is beterjesztettek a vetö- gépkeresés irányítói elé. Valamelyik ÜB-tag állítólag azt ta­nácsolta, hogy tűzzenek ki jutalomdíjat a megtalálónak és akkor még lelkiismeretesebb munkát végeznek az amúgy is szorgalmas keresők. A „Jani bácsi’’ (a főmechanikus), aki tulajdonképpen meg­állapította, hogy hiányzik egy vetőgép, most mégegyszer pon­tosan megszámolta a vetőgépeket, összehasonlította a leltár adataival és kiderült, hogy a két számadat „stimmel”. Ugyanis tavaly két kis vetőgépből csináltak egy nagyot és erről min­denki megfeledkezett. Most, utólagosan is csak véletlenül ál­lapította meg „Jani bácsi”: tehát felfedezte, hogy az a bizo­nyos „tizenhetedik” vetőgép, amit mindenki kerest a valóság­ban nem is létezik. A kutatást természetesen azonnal beszüntették — minden jutalmazás nélkül. Persze azért „megnyerték” a gondatlansági rekordot és aki nem tudja, hogy milyen érzés ilyen dologban „diadalmaskodni”, az szervezzen kutatást valamelyik gépállo­máson egy nemlétező vetőgép megkeresésére. UTÖ1RAT: A napokban újságíró járt a gépállomáson, aki­nek méltatlankodtak a cikk miatt, mert amint mondották, „nem is veszett el a vetőgép ...” „Jani bácsi” még azt is hozzá­tette: — Ha igazságos akar lenni az újság, akkor most meg­írja a helyesbítést. íme a helyesbítés ... ■ B ODA. Tj'j, ezek a mai fiatalok — hallani sok termelőszö­vetkezetben az idősebbek aj­káról — elmennek, ki erre, ki arra, itthagyják a földet az öregekre. Sok igazság van ezekben a szavakban. Sok fiatal legényt elszakított a falutól az élet ezerféle ígérete .elment keres ni a boldogulást, mintha ott­hon nem találhatta volna meg. Bencze Laci is másként ter­vezte 3 évvel ezelőtt, mint ma. 16 éves legényke volt akkor, s merész gondolatot érlelt magában: Megválik a termelő­szövetkezettől, a fácánkeHi Vörös Hajnaltól, ahol szüleivel együtt dolgozik és elmegy traktorosnak. Hogy hova, ab­ban nem volt még egészen biztos, mert ketten is csábít­gatták. Az egyik sógora, Szu- limán József volt, a szedresi gépállomás brigádvezetője. — Gyere öcskös — biztatta a legénykét — az az élet. Való neked, fiatal vagy, könnyen tanulsz bánni a géppel, jól ke reshetsz. A másik csábító Erlich Pista volt, a barátja, ö a mözsi gépállomásra hívta Lacit. A laposan telebeszélték a fejét, mert nem hagyta nyugodni a gondolat, üldözte éjjel-nappal. Éjszakánként né­ha már látta magát, mint a gép urát, aki parancsol a puffogó, dohogó masinának, végeláthatatlan földeken kor­mányozza, mély barázdák szü­letnek nyomában, s barnásán csillog a frissen felhasított föld ... Szerette szüleit, de itthon „csak” gyereknek számított, ő volt a legkisebb is a csa­ládban, ott pedig maga ura, önálló kereső, egyszóval fel­nőtt. Formálgatta magában a gon dolatot, s elhatározta: elmegy. Terveit egy este a családdal is közölte. Bejelentésére egy pillanatra döbbent csend tá­madt. Késett a válasz. S ekkor ahogy édesanyja arcára tévedt a tekintete, melyre rá volt ír­va a fájdalmas meglepetés, megingott elhatározásában. — Sehova se mégy! — tört ki szenvedélyesen az anya, — itthon maradsz! Mit akarsz? Ketten maradjunk öregsé­günkre apáddal? Felneveltük a családot, s mind elment, ki merre látott. Te maradtál, a legkisebb. Itt akarsz hagyni bennünket? Laci látta, szüleinek fáj, hogy el akarja hagyni őket, de gondolta, biztosan megszok­ják majd a gondolatot és bele­egyeznek. -Beleegyezésük nél­kül, szavuk ellenére nem akart elmenni. Nem akarta megbántani őket. Akkor Is bántotta kicsit a lelkiismeret, amikor a tsz iro­dájában bejelentette szándékát s felfogta az emberek rosszalló szomorú pillantását. Érezte, nem ezt várják tőle. . . . Köztük dolgozott, mióta az iskolát elhagyta. 14 éves volt. Kapott egy kocsit, egy lóval, s ő volt a termelőszövet­kezet „kis kocsisa”. Ha vala­mit emelni kellett, vagy job­ban meg kellett fogni, mintegy jeladásra ugrottak oda a fel­nőttek, segítettek neki, féltő gonddal, nehogy a „kis ko­csis” nehezet emeljen. Ked­vencük volt. Később két lovat kapott, s igazi kocsis volt ő is. Munkája után most már fel­nőttnek tekintette és szerette mindenki. S most rosszallóan, szomorúan hallgatva néznek rá ... Maradt. Még egyideig saj­nálta, hogy nem tudta tervét valóraváltani, később megnyu­godott. Jött az 1954-eS év. A termelőszövetkezet megerősö­dött, szép eredmények szület­tek. Az 6 munkaegységeinek száma közel volt az 500-hoz. Szépen részesedtek a tsz' ta gok, elégedettek voltak az esztendővel. A múlt évben Laci újat próbált, átment a növényter­melésbe. 433 munkaegységet szerzett az év folyamán, s ha utánaszámítunk ,az egy munka egységre eső 46 forintos osz­talékkal, ez szép részesedést jelentett. Elégedett a Bencze-család A múlt évben hazajött Laci nővére is, s megbeszélte a „családi tanács”, hogy ő is belép a tsz-be. Hat hónapon át már a Vörös Hajnalban dolgo­zott és alig kevesebb, mint 200 munkaegysége volt zár­számadáskor. Hárman, az apá­val együtt majdnem 1000 munkaegységet szereztek. Ha ilyenkor a téli estéken az idősebbek elüldögélnek az irodában, s lassú beszélgetés, cigaretta és pipafüst mellett visszaemlékeznek arra az útra, melyet a tsz alakulása óta megtettek, amit eredményeik alapján bátran nevezhetnek a fejlődés útjának .szóval ilyen kor bizonyosan megemlíti va­laki, mint a tsz erősödésének egyik bizonyosságát: — Itt van ez a Bencze Laci. Három évvel ezelőtt még el akart menni, most meg el se lehetne kergetni. Megtalálta a számítását.' t Nem hagyja el Bencze Laci a termelőszövetkezetet, de a reményt se adta fel, hogy trak­toros lesz. Ha szerencséje lesz, a katonaságnál megtanulhatja a gépkocsivezetést. Ha nem, akkor sincs veszve semmi. Le szerelés után megtanul a trak­torral bánni és akkor a ter­melőszövetkezet traktorosa lesz. Bódé István Bencse Laci számítása...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents