Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

TOLNAI Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZAMBÁN: Hruscsov elvtárs beszéde a parlagföldek fiatal meghódí­tóinak tanácskozásán (2. o.) Megyei tanácsülés Szek- szárdon (3. o.) — A falu életéből (3. o.) — Erősödik az alsónyéki Világszabadság Tsz (3. o.) V. _______________________________ A Z MDP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTTJA'GANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM. AHA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. JANUÁR 24. Iparunk 103.2 százalékra teljesítette tervét, kenyérgabonából 26.8 millió mázsa volt a termés A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakuló, át 1955-ben a következő adatok jellemzik. Ipar — Építőipai* 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusj határozatának, a mun kásosztály és az értelmiség oda adó munkájának, a szocialista munkaversenynek a hatására megszilárdult az ipar vezetése, javult a munkafegyelem, a tér melés és a termelékenység emel A minisztériumi iparban 7,6 százalékkal, a helyi iparban 11.9 százalékkal, a szövetkezeti ipar. ban 10,8 százalékkal, az egész szocialista iparban 8,2 százalék kai volt több a termelés mint 1954-ben. A szocialista ipar ter­melésének növekedése több mint háromnegyed részben a termeié kenység növekedéséből szárnia zott. A szocialista ipar 1955 ben az egy munkásra jutó teljes terme­lés (a termelékenység) • tervét 3.8 százalékkal túlteljesítette: a termelékenység 6,1 százalékkal haladta meg az 1954. évit. Ezen belül a minisztériumi iparban 6.8 százalékkal, a helyi iparban 5,4 százalékkal, a szövetkezeti Iparban 3,6 százalékkal emelke dett a termelékenység. Elsősorban a termelékenyséy növekedésének eredményekép­pen az ipar; termelés önköltsége 1954-hez képest nagyobb mér­tékben csökkent, mint amit a terv előírt. Az elért jelentős sikerek mel­lett a szocialista ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. A termelés műszaki színvonala, az egyes területeken mutatkozó eredmények mellett — (számos új gyártmány bevezetése, új ter­melési eljárások meghonosítása stb.) — nem emelkedett kielégí­tően. A műszakj színvonal eme lését célzó intézkedések egy ré szét nem hajtották végre. Az ipar — különösen a gépipar — általában csak lassan tért át új gyártmányok bevezetésére és azokat több esetben nem eléggé •korszerű kivitelben készítette el. Bár a minőségjavítás terén vol tak eredmények, több ,, termék minősége még nem volt kifogás­talan; a selejt nem csökkent az előirt mértékben, sőt egyes ipar- vállalatoknál növekedett. Nem volt kielégítő az anyagtakaré­kosság, ezen belül az import anyagok megtakarításának mér­téke sem. A termelés egyenlete sebb volt ugyan, mint a korábbi években, de számos iparvállalat nál még gyakori volt a tervidö- szakvégi rohammunka. A terme lés nem volt eléggé tervszerű: egyes fontos termékekből (szén bői, nitrogénműtrágyából, mo torkerékpárokból stb.) az ipar nem teljesítette a termelési ter­vét. — más cikkekből, illetve egyes választékból, méretekből, minőségekből, amelyek iránt 1 megfelelő kereslet nem mutatko­zott, a tervet jelentősen túlteljesí kedett, a termékek önköltsége csökkent. 1955-ben a szocialista ipar termelési tervét 103,2 százalék ra teljesítette. Ezen belül a-, egyes minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari szö­vetkezetek teljes termelési tér vüket a következőképpen telje sítették: százalék 104,9 103.0 103.3 101.4 109.0 106,8 102,7 108,6 104.5 101.1 tették. Ennek eredményeképpen egyes cikkekből terven felül megnövekedtek a kereskedelmi készletek. Az iparon belül az egyes ipar: ágak fejlődését a következő ada tok jellemzik: A szénbányászat 1951-ben 22,3 millió tonna szenet. 3,6 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben, az éves termelési tér vet kalóriaértékben azonban csak 99,1 százalékra teljesítette. A különböző szénfajtákon belül a feketeszén és a minőségi bar­naszén termelési tervet a szén­bányászat túlteljesítette. Az év folyamán üzem&ehe- lyezték Szűcsiben a X. számú aknát, a Komlói Szénosztályozó III. számú egységét és a Bérén tei Szénosztályozó egy részét. A szénbányászat gépesítése nem haladt előre a tervezett mérték ben; nem teljesítették a szénbá nyák a milszekundos robbantás tervét sem. Az első ötéves tervidőszak alatt nagymértékben fellendült kőolajbányászat 1955-ben to vább fejlődött. A kőolajtermelés 1,6 millió tonna volt, 31.6 száza­lékkal több, mint az 1954. évi és 1,7 százalékkal volt több. mint amennyit a terv előírt. A villamosenergiatermelés 1955 ben 5.4 milliárd kilowatt­ól volt, 12,8 százalékkal több, mint 1954-ben. A villamosener­giatermelés növekedése megha­ladta az ipari termelés növeke­désének mértékét. S A villamoserii^:'"ie-"’'ő'r'ővek teljesítőképessége az előző évhez képest mintegy 13 százalékkal (kb. 120 MW-tal) bővült. 1955- ben üzembehelyezték a Borsodi Hőerőmű három gépegységét, valamint a Sztálinvárosi Erőmű utolsó gépegységeit is. A telje­sítőképesség növelésével mód nyílott arra, hogy a kevéssé gaz dáságos erőművek termelését csökkentsék. Ennék következte ben és a vállalati takarékossági intézkedések eredményeként csökkent a fajlagos kalóriafel használás és a villamosenergia önköltsége. A vaskohászat 1,6 millió ton- na acélt és 883 000 tonna hen gerelt acélt termelt, 9,3. illető­leg 7,8 százalékkal többet, mint 1954-beti. A vaskohászat az év folyamán terven felül 32 000 tonna melegen hengerelt acélt adott a népgazdaságnak. Az üzembe helyezett beruhá­zások közül a vaskohászat telje­Kohó- és Gépipari Minisztérium Szénbányászati Minisztérium Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Könnyűipari Minisztérium Építésügyi Minisztérium iparvállalatai Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Élelmiszeripari Minisztérium Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai Helyiipari vállalatok Kisipari szövetkezetek sítőképességét elsősorban a Le­nin Kohászati Művek új közép­hengersora növelte. A vaskohászat tervezettnél több kohókoszot használt fel. Nem teljesítette' maradéktalanul a vaskohászat a frissítőére dara- bosítására és a periodikus beton acél hengerelésére vonatkozó tervelőírást. A bauxittermelés 1955-ben — a gyengébb minőségű bauxlt termelésének csökkentése követ­keztében — némileg kevesebb volt a tervezettnél. Uj üzemré­szekkel bővítették az Ajkai Tim­földgyárat és Aluminiumkohót. A bővítés következtében a tim­földgyártás teljesítőképessége mintegy 20 százalékkal növeke­dett. A timföldtermelés 17,3 szá­zalékkal haladta meg az 1954. évi termelést, de a tervet csak 96,3 százalékra teljesítették és csaknem 6000 tonnával termel­tek kevesebbet, az előírtnál. Az aluminiumtermelés 12,8 száza­lékkal volt több az előző évinél. A gépipar termelése — az 1954. évi visszaesés után — je­lentősen emelkedett. Az év fo lyamán 1348 autóbuszt, 296 va­súti személykocsit, 775 marógé­pet, 1523 fúrógépet, 4559 kere­kestraktort, 217 200 kerékpárt, 373 200 rádióműsorvevőt, 46 100 háztartási varrógépet gyártottak. 1955-ben a gépipar megkezdte a 120 kilowattos rövidhullámú adó, a javított típusú „IKARUSZ 55” autóbusz üzemszerű terme­lését. elkészült többek között az M 25-ös univerzáltraktor, siló­zókombájn, a kukoricakombájn, a 170 mm-es fúratú Ganz-Diesel motorcsalád, a CAV nagyvasúti villamoskocsi, a televíziós készü­lék. prototípusa. Egyes fontos gépek prototípusának 1955. évre tervezett előkészítése 1956 ra húzódott át. A gépipar fejlesztését szolgál­ta a Soroksári Vasöntöde üzem­behelyezése, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár új nemes- acélműve. A műszaki színvonalat emelte néhány új eljárás beveze tése, illetve elterjesztése is, töb­bek között a hengerperselyek felületi keménységét növelő nagyfrekvenciás edzés, a pre­cíziós öntés szélesebb körben való elterjesztése, új típusú gör­dülőcsapágyak gyártása. A vegyipar 1955. évi terme­lési tervét túlteljesítette és töb­bet termelt, mint 1954-ben. A gyógyszeripar 29,1 százalékkal, a szerves vegyipar 19,1 százalék kai, a szervetlen vegyipar 7 szá­zalékkal, a kőolajfeldolgozó-ipar 6.6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Elmaradt a vegyipar a mű­trágyatermelési tervtől. A Bor sodl Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyá ra ugyanis az előírt határidőnél későbben kezdte meg az üzem szerű termelést. Az építőanyagipar éves ter­melési tervét túlteljesítette és 16,5 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben. 1955-ben 1,2 millió tonna cementet termeltek, 24.1 százalékkal többet, mint 1954- ben és 5,4 százalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1,2 milliárd darab volt, 5,3 százalék­kal több, mint az 1954. évi. Je­lentősen emelkedett az üvegtér melés is, 1955-ben üzembehe lyezték a Tokodi Üveggyár új csőhúzóberendezését és a Salgó­tarjáni Üveggyár IV. számú hu­tacsarnokát. A könnyűipar éves termelési tervét túlteljesítette és' a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954. évit. 1955- ben a könnyűipar többek között 237 millió négyzetméter pamut- szövetet. 26 millió négyzetmé­ter gyapjúszövetet, 20 millió négyzetméter selyemszövetet, 12,3 millió pár börcipöt gyártott A pamutszövettermelés 4,4 szá­zalékkal, a gyapjúszövettermelés 20.2 százalékkal ,a selyemszövet termelés 22,7 százalékkal, a bőr- cipőtermelés 15,7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelen­tősen bővült az év folyamán a cikkek választéka. 1955 ben megkezdte a köry- nyűipar a fehérített szulfitcellu- loze üzemszerű gyártását, fokoz­ták a krepptalpú cipők termelé­sét és a talpbőrök tartósságát növelő kombinált cserzésú talp- bőrök gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1955- ben 1954-hez képest 6,7 százalékkal növekedett. Számos élelmiszeripari termékből — töb bek között kenyérből, péksüte­ményből, kolbász- és szalonnáié-' lékből, szalámiból, különféle gyümölcskonzervekből, sörből — lényegesen többet termeltek, mint 1954 ben. Az év folyamán több élelmiszeripari üzemet he­lyeztek üzembe, Illetőleg bővé tettek. j Az építőipar 1955. évi terme­lési tervét — a tervezettnél ke­vesebb munkással — teljesítette Az előzetes számítások szerint az állami építőipar tervteljesíté­se 104 százalék, a szövetkezeti építőipar tervteljesítése 105 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok terv teljesítése —- az előzetes adatok szerint — a következő volt: százalék Építésügyi Minisztérium 106.8 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 107.8 Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 101.1 AZ építőipar 1955-beri nagy­számú ipari , köz- és egyéb épü­letet fejezett be és adott át ren­deltetésének, de kevesebbet, mint amennyit a szerződések szerint be kellett volna fejezni. Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kel­lő mértékben a lakosság szük­ségleteit. Mezőgazda§ág A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és a kormány ha­tározatainak megfelelően je lentős támogatást kapott. 1955- ben az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági beru­házások összege — állami erő­ből — mintegy 2,4 millárd fo­rintot tett ki. A termelőszövet­kezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt és csaknem háromszor annyi vissza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző évben. 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező- gazdaság gépesítése. Az év fo­lyamán a mezőgazdaság közel 6500 traktort, ebből 2500 uni- verzáltraktort, közel 400 arató­cséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötő-aratógépet és szá­mos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület 20 000 katasztrális holddal nö­vekedett. Jelentősen segítették a me­zőgazdaság fejlődését a me­zőgazdaságba irányított szak­emberek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek 1955. júniusi határozata után közel 1200 pártmunkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavítá­sára; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dol­gozik. A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gazdaságilag és szervezetileg tovább erősö­dött. 1955. év folyamán csak nem 60 000 családdal, mintegy 350 000 katasztrális hold terü­lettel gyarapodtak a termelő- szövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szek­torának szántóterülete az or­szág szántóterületének több mint egyharmadát tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei általában kedvezőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26.8 millió mázsa kenyérgabo­nát, 7,9 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29.2 millió mázsa kukoricát, 20.8 millió mázsa burgonyát, 22.2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rend­kívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás következ­tében a gabonafélék és a ku­korica nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955. évi termésátlaga — a gépi talaj művelés és a jobb növényápo­lás eredményeként — a leg­több növénynél jelentősen meghaladta az egyéni gazda­ságok termésátlagát: többek között kenyérgabonából az ál­lami gazdaságok közel 40 szá­zalékkal, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 20—25 szá­zalékkal — árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 10 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A kapás­növények közül különösen a burgonya és a cukorrépa ter­mésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bor­termés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csa­padékos időjárás következté­ben azonban a minőség gyen­gébb volt, 1955-ben szinte va­lamennyi gyümölcsfajta ter­mése meghaladta az előző évek színvonalát. A kapásokat későn takarí­tották be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvo nala 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütem­ben nőtt és 1955 októberében meghaladta a 8 millió dara­bot. A jó kukoricatermés lehe­tővé tette a sertéshizlalás fo­kozását. A termelőszövetkeze­tek 1955-ben 30 százalékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó takar­mánytermés lehetőségeit még nem használták ki megfele­lően. Fejlődött a szarvasmarhate­nyésztés is. A szarvasmarha­állomány és ezen belül a te­hénállomány növekedett. Az egy tehénre eső tejhozam kü­lönösen a mezőgazdaság szo­cialista szektorában emelke­dett. Az állami gazdaságok kö­zel 13 millió literrel több te­jet termeltek és adtak közfo­gyasztásra, mint az előző év­ben. A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 000 darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiál­lomány nagyobb volt, mint az előző években és nagyobb a felszabadulás előtti évek átla­gánál. Baromfiból — a mező- gazdasági lakosság nagyobb fogyasztása mellett — 441 va­gonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben 8 millió normálhold traktormun­kát végeztek, 1,3 millióval töb­bet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellett nagyobb segítséget adtak a növényápolási és betakarítási munkákban: közel 50 száza­lékkal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal na­gyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954- ben. A tervezett traktormun­ka mennyiségét azonban a gépállomások csak 98,6 száza­lékra teljesítették, a traktoro­kat kevésbé használták ki. mint 1954-ben. Az őszi idényben a gépállo­mások több mélyszántást vé­geztek, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, de a munka nagy részét késve végezték e1. Az állami erdőgazdaságok többet erdősítettek és fásítot­tak, mint az előző években. Az év folyamán erdősített terület több mint háromszorosa az évi vágásterületnek. * A mezőgazdasági termények 1955. évi begyűjtése általában eredményesebb volt az előző évinél. A legtöbb cikkből a be­gyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűjtött mennyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meg­haladta az 1954. évit. Az 1955. évi begyűjtési ter­vet kenyérgabonából 6,3 száza­lékkal, árpából 8,7 százalék­kal, zabból 9,6 százalékkal túlteljesítették. A begyűjtött kukorica mennyisége az 1954. évinél lényegesen több, a tér-’ vezetőnél valamivel kevesebb volt. A borbegyűjtés tervét 33 százalékkal teljesítették túl. 1955. évben valamennyi főm tosabb vágóállatból és állati termékből többet gyűjtöttek be, mint 1954. évben. Az éves be­gyűjtési tervet vágósertésből 9,5 százalékkal, tejből 8,9 szá­zalékkal túlteljesítették: vágó­borjúból, baromfiból és tojás­ból kevesebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents