Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
TOLNAI Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZAMBÁN: Hruscsov elvtárs beszéde a parlagföldek fiatal meghódítóinak tanácskozásán (2. o.) Megyei tanácsülés Szek- szárdon (3. o.) — A falu életéből (3. o.) — Erősödik az alsónyéki Világszabadság Tsz (3. o.) V. _______________________________ A Z MDP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTTJA'GANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM. AHA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. JANUÁR 24. Iparunk 103.2 százalékra teljesítette tervét, kenyérgabonából 26.8 millió mázsa volt a termés A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakuló, át 1955-ben a következő adatok jellemzik. Ipar — Építőipai* 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusj határozatának, a mun kásosztály és az értelmiség oda adó munkájának, a szocialista munkaversenynek a hatására megszilárdult az ipar vezetése, javult a munkafegyelem, a tér melés és a termelékenység emel A minisztériumi iparban 7,6 százalékkal, a helyi iparban 11.9 százalékkal, a szövetkezeti ipar. ban 10,8 százalékkal, az egész szocialista iparban 8,2 százalék kai volt több a termelés mint 1954-ben. A szocialista ipar termelésének növekedése több mint háromnegyed részben a termeié kenység növekedéséből szárnia zott. A szocialista ipar 1955 ben az egy munkásra jutó teljes termelés (a termelékenység) • tervét 3.8 százalékkal túlteljesítette: a termelékenység 6,1 százalékkal haladta meg az 1954. évit. Ezen belül a minisztériumi iparban 6.8 százalékkal, a helyi iparban 5,4 százalékkal, a szövetkezeti Iparban 3,6 százalékkal emelke dett a termelékenység. Elsősorban a termelékenyséy növekedésének eredményeképpen az ipar; termelés önköltsége 1954-hez képest nagyobb mértékben csökkent, mint amit a terv előírt. Az elért jelentős sikerek mellett a szocialista ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. A termelés műszaki színvonala, az egyes területeken mutatkozó eredmények mellett — (számos új gyártmány bevezetése, új termelési eljárások meghonosítása stb.) — nem emelkedett kielégítően. A műszakj színvonal eme lését célzó intézkedések egy ré szét nem hajtották végre. Az ipar — különösen a gépipar — általában csak lassan tért át új gyártmányok bevezetésére és azokat több esetben nem eléggé •korszerű kivitelben készítette el. Bár a minőségjavítás terén vol tak eredmények, több ,, termék minősége még nem volt kifogástalan; a selejt nem csökkent az előirt mértékben, sőt egyes ipar- vállalatoknál növekedett. Nem volt kielégítő az anyagtakarékosság, ezen belül az import anyagok megtakarításának mértéke sem. A termelés egyenlete sebb volt ugyan, mint a korábbi években, de számos iparvállalat nál még gyakori volt a tervidö- szakvégi rohammunka. A terme lés nem volt eléggé tervszerű: egyes fontos termékekből (szén bői, nitrogénműtrágyából, mo torkerékpárokból stb.) az ipar nem teljesítette a termelési tervét. — más cikkekből, illetve egyes választékból, méretekből, minőségekből, amelyek iránt 1 megfelelő kereslet nem mutatkozott, a tervet jelentősen túlteljesí kedett, a termékek önköltsége csökkent. 1955-ben a szocialista ipar termelési tervét 103,2 százalék ra teljesítette. Ezen belül a-, egyes minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek teljes termelési tér vüket a következőképpen telje sítették: százalék 104,9 103.0 103.3 101.4 109.0 106,8 102,7 108,6 104.5 101.1 tették. Ennek eredményeképpen egyes cikkekből terven felül megnövekedtek a kereskedelmi készletek. Az iparon belül az egyes ipar: ágak fejlődését a következő ada tok jellemzik: A szénbányászat 1951-ben 22,3 millió tonna szenet. 3,6 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben, az éves termelési tér vet kalóriaértékben azonban csak 99,1 százalékra teljesítette. A különböző szénfajtákon belül a feketeszén és a minőségi barnaszén termelési tervet a szénbányászat túlteljesítette. Az év folyamán üzem&ehe- lyezték Szűcsiben a X. számú aknát, a Komlói Szénosztályozó III. számú egységét és a Bérén tei Szénosztályozó egy részét. A szénbányászat gépesítése nem haladt előre a tervezett mérték ben; nem teljesítették a szénbá nyák a milszekundos robbantás tervét sem. Az első ötéves tervidőszak alatt nagymértékben fellendült kőolajbányászat 1955-ben to vább fejlődött. A kőolajtermelés 1,6 millió tonna volt, 31.6 százalékkal több, mint az 1954. évi és 1,7 százalékkal volt több. mint amennyit a terv előírt. A villamosenergiatermelés 1955 ben 5.4 milliárd kilowattól volt, 12,8 százalékkal több, mint 1954-ben. A villamosenergiatermelés növekedése meghaladta az ipari termelés növekedésének mértékét. S A villamoserii^:'"ie-"’'ő'r'ővek teljesítőképessége az előző évhez képest mintegy 13 százalékkal (kb. 120 MW-tal) bővült. 1955- ben üzembehelyezték a Borsodi Hőerőmű három gépegységét, valamint a Sztálinvárosi Erőmű utolsó gépegységeit is. A teljesítőképesség növelésével mód nyílott arra, hogy a kevéssé gaz dáságos erőművek termelését csökkentsék. Ennék következte ben és a vállalati takarékossági intézkedések eredményeként csökkent a fajlagos kalóriafel használás és a villamosenergia önköltsége. A vaskohászat 1,6 millió ton- na acélt és 883 000 tonna hen gerelt acélt termelt, 9,3. illetőleg 7,8 százalékkal többet, mint 1954-beti. A vaskohászat az év folyamán terven felül 32 000 tonna melegen hengerelt acélt adott a népgazdaságnak. Az üzembe helyezett beruházások közül a vaskohászat teljeKohó- és Gépipari Minisztérium Szénbányászati Minisztérium Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Könnyűipari Minisztérium Építésügyi Minisztérium iparvállalatai Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Élelmiszeripari Minisztérium Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai Helyiipari vállalatok Kisipari szövetkezetek sítőképességét elsősorban a Lenin Kohászati Művek új középhengersora növelte. A vaskohászat tervezettnél több kohókoszot használt fel. Nem teljesítette' maradéktalanul a vaskohászat a frissítőére dara- bosítására és a periodikus beton acél hengerelésére vonatkozó tervelőírást. A bauxittermelés 1955-ben — a gyengébb minőségű bauxlt termelésének csökkentése következtében — némileg kevesebb volt a tervezettnél. Uj üzemrészekkel bővítették az Ajkai Timföldgyárat és Aluminiumkohót. A bővítés következtében a timföldgyártás teljesítőképessége mintegy 20 százalékkal növekedett. A timföldtermelés 17,3 százalékkal haladta meg az 1954. évi termelést, de a tervet csak 96,3 százalékra teljesítették és csaknem 6000 tonnával termeltek kevesebbet, az előírtnál. Az aluminiumtermelés 12,8 százalékkal volt több az előző évinél. A gépipar termelése — az 1954. évi visszaesés után — jelentősen emelkedett. Az év fo lyamán 1348 autóbuszt, 296 vasúti személykocsit, 775 marógépet, 1523 fúrógépet, 4559 kerekestraktort, 217 200 kerékpárt, 373 200 rádióműsorvevőt, 46 100 háztartási varrógépet gyártottak. 1955-ben a gépipar megkezdte a 120 kilowattos rövidhullámú adó, a javított típusú „IKARUSZ 55” autóbusz üzemszerű termelését. elkészült többek között az M 25-ös univerzáltraktor, silózókombájn, a kukoricakombájn, a 170 mm-es fúratú Ganz-Diesel motorcsalád, a CAV nagyvasúti villamoskocsi, a televíziós készülék. prototípusa. Egyes fontos gépek prototípusának 1955. évre tervezett előkészítése 1956 ra húzódott át. A gépipar fejlesztését szolgálta a Soroksári Vasöntöde üzembehelyezése, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár új nemes- acélműve. A műszaki színvonalat emelte néhány új eljárás beveze tése, illetve elterjesztése is, többek között a hengerperselyek felületi keménységét növelő nagyfrekvenciás edzés, a precíziós öntés szélesebb körben való elterjesztése, új típusú gördülőcsapágyak gyártása. A vegyipar 1955. évi termelési tervét túlteljesítette és többet termelt, mint 1954-ben. A gyógyszeripar 29,1 százalékkal, a szerves vegyipar 19,1 százalék kai, a szervetlen vegyipar 7 százalékkal, a kőolajfeldolgozó-ipar 6.6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Elmaradt a vegyipar a műtrágyatermelési tervtől. A Bor sodl Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyá ra ugyanis az előírt határidőnél későbben kezdte meg az üzem szerű termelést. Az építőanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette és 16,5 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben. 1955-ben 1,2 millió tonna cementet termeltek, 24.1 százalékkal többet, mint 1954- ben és 5,4 százalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1,2 milliárd darab volt, 5,3 százalékkal több, mint az 1954. évi. Jelentősen emelkedett az üvegtér melés is, 1955-ben üzembehe lyezték a Tokodi Üveggyár új csőhúzóberendezését és a Salgótarjáni Üveggyár IV. számú hutacsarnokát. A könnyűipar éves termelési tervét túlteljesítette és' a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954. évit. 1955- ben a könnyűipar többek között 237 millió négyzetméter pamut- szövetet. 26 millió négyzetméter gyapjúszövetet, 20 millió négyzetméter selyemszövetet, 12,3 millió pár börcipöt gyártott A pamutszövettermelés 4,4 százalékkal, a gyapjúszövettermelés 20.2 százalékkal ,a selyemszövet termelés 22,7 százalékkal, a bőr- cipőtermelés 15,7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelentősen bővült az év folyamán a cikkek választéka. 1955 ben megkezdte a köry- nyűipar a fehérített szulfitcellu- loze üzemszerű gyártását, fokozták a krepptalpú cipők termelését és a talpbőrök tartósságát növelő kombinált cserzésú talp- bőrök gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1955- ben 1954-hez képest 6,7 százalékkal növekedett. Számos élelmiszeripari termékből — töb bek között kenyérből, péksüteményből, kolbász- és szalonnáié-' lékből, szalámiból, különféle gyümölcskonzervekből, sörből — lényegesen többet termeltek, mint 1954 ben. Az év folyamán több élelmiszeripari üzemet helyeztek üzembe, Illetőleg bővé tettek. j Az építőipar 1955. évi termelési tervét — a tervezettnél kevesebb munkással — teljesítette Az előzetes számítások szerint az állami építőipar tervteljesítése 104 százalék, a szövetkezeti építőipar tervteljesítése 105 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok terv teljesítése —- az előzetes adatok szerint — a következő volt: százalék Építésügyi Minisztérium 106.8 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 107.8 Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 101.1 AZ építőipar 1955-beri nagyszámú ipari , köz- és egyéb épületet fejezett be és adott át rendeltetésének, de kevesebbet, mint amennyit a szerződések szerint be kellett volna fejezni. Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kellő mértékben a lakosság szükségleteit. Mezőgazda§ág A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és a kormány határozatainak megfelelően je lentős támogatást kapott. 1955- ben az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági beruházások összege — állami erőből — mintegy 2,4 millárd forintot tett ki. A termelőszövetkezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt és csaknem háromszor annyi vissza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző évben. 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező- gazdaság gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel 6500 traktort, ebből 2500 uni- verzáltraktort, közel 400 aratócséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötő-aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület 20 000 katasztrális holddal növekedett. Jelentősen segítették a mezőgazdaság fejlődését a mezőgazdaságba irányított szakemberek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. júniusi határozata után közel 1200 pártmunkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavítására; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dolgozik. A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gazdaságilag és szervezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csak nem 60 000 családdal, mintegy 350 000 katasztrális hold területtel gyarapodtak a termelő- szövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterületének több mint egyharmadát tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei általában kedvezőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26.8 millió mázsa kenyérgabonát, 7,9 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29.2 millió mázsa kukoricát, 20.8 millió mázsa burgonyát, 22.2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás következtében a gabonafélék és a kukorica nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955. évi termésátlaga — a gépi talaj művelés és a jobb növényápolás eredményeként — a legtöbb növénynél jelentősen meghaladta az egyéni gazdaságok termésátlagát: többek között kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalékkal — árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 10 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A kapásnövények közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bortermés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csapadékos időjárás következtében azonban a minőség gyengébb volt, 1955-ben szinte valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évek színvonalát. A kapásokat későn takarították be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvo nala 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütemben nőtt és 1955 októberében meghaladta a 8 millió darabot. A jó kukoricatermés lehetővé tette a sertéshizlalás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955-ben 30 százalékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó takarmánytermés lehetőségeit még nem használták ki megfelelően. Fejlődött a szarvasmarhatenyésztés is. A szarvasmarhaállomány és ezen belül a tehénállomány növekedett. Az egy tehénre eső tejhozam különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában emelkedett. Az állami gazdaságok közel 13 millió literrel több tejet termeltek és adtak közfogyasztásra, mint az előző évben. A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 000 darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiállomány nagyobb volt, mint az előző években és nagyobb a felszabadulás előtti évek átlagánál. Baromfiból — a mező- gazdasági lakosság nagyobb fogyasztása mellett — 441 vagonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben 8 millió normálhold traktormunkát végeztek, 1,3 millióval többet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellett nagyobb segítséget adtak a növényápolási és betakarítási munkákban: közel 50 százalékkal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal nagyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954- ben. A tervezett traktormunka mennyiségét azonban a gépállomások csak 98,6 százalékra teljesítették, a traktorokat kevésbé használták ki. mint 1954-ben. Az őszi idényben a gépállomások több mélyszántást végeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában, de a munka nagy részét késve végezték e1. Az állami erdőgazdaságok többet erdősítettek és fásítottak, mint az előző években. Az év folyamán erdősített terület több mint háromszorosa az évi vágásterületnek. * A mezőgazdasági termények 1955. évi begyűjtése általában eredményesebb volt az előző évinél. A legtöbb cikkből a begyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűjtött mennyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954. évit. Az 1955. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából 6,3 százalékkal, árpából 8,7 százalékkal, zabból 9,6 százalékkal túlteljesítették. A begyűjtött kukorica mennyisége az 1954. évinél lényegesen több, a tér-’ vezetőnél valamivel kevesebb volt. A borbegyűjtés tervét 33 százalékkal teljesítették túl. 1955. évben valamennyi főm tosabb vágóállatból és állati termékből többet gyűjtöttek be, mint 1954. évben. Az éves begyűjtési tervet vágósertésből 9,5 százalékkal, tejből 8,9 százalékkal túlteljesítették: vágóborjúból, baromfiból és tojásból kevesebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt. (Folytatás a 2. oldalon.)