Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 21. Közlekedés — Hírközlés (Folytatás az 1. oldalról.) — A közlekedés 1955. évi áru- és személyszállítási tervét túlteljesítette. Vasúton 7 százalékkal, tehergépkocsin 6 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954-ben. 1955-ben a vasút és a villamosok utasforgalma az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, városi autóbuszon 11 százalékkal, távolsági autóbuszon 20 százalékkal, hajón 19 százalékkal utaztak többen, mint 1954-ben. 1955-ben tovább fejlődött a közlekedés. Többek között 35 új mozdonyt, 285 új vasúti teherkocsit, 1600 új tehergépkocsit, 26 új távolsági autóbuszt, egy Duna-tengerjáró hajót állítottak forgalomba. Az év folyamán a budapest—szolnoki vasútvonalon újabb 40 kilométeres, a budapest—hatvani vonalon 14 kilométeres önműködő térközbiztosító berendezést létesítettek, 4 vasútállomást korszerű, vágányfoglaltságot is jelző biztosító berendezéssel láttak el. Megnyitották a forgalom számára az újpesti összekötő vasúti hidat és több új közúti hidat is. A távolsági autóbuszhálózat közel 1200 kilométerrel nőtt, 225 községet és települést kapcsoltak be a rendszeres autóbuszforgalomba. A vasúti pályafenntartás és a gördülőállomány felújítása és karbantartása jelentősen — de nem az előírt mértékben — javult. A posta forgalma az elmúlt évhez képest általában emelkedett. A távbeszélőszolgálat korszerűsítésére két új automata, több új félautomata központot helyeztek üzembe, Budapesten több központ állomásbefogadóképességét növelték. százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés nem volt elegendő a szakrendelések zsúfoltságának lényeges csökkentéséhez. A bölcsődei férőhelyek száma 1955. év végén 2700-zal, 12 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben. 1955-ben tovább bővült az oktatási és a népművelési intézmények hálózata; 27 óvodát és napközi otthont, 1600 férőhellyel, 144 általános iskolát 338 tanteremmel, 9 középiskolát 45 tanteremmel, több kul- túrotthont, kultúrházat adtak át rendeltetésének. Az 1955/56 tanévben 1 226 000 en iratkoztak be általános iskolába, 19 000-rel többen, mint az előző tanév elején. A középiskolákban 151 700-an tanulnak, az egyetemi oktatásban Az 1955. évben mintegy 8 százalékkal több volt a beruházásokra fordított összeg, mint amennyit a terv előírt. 43 800-an vesznek részt. Az elmúlt tanévben általános iskolát végzettek fele, a középiskolát végzettek mintegy egyötöde tanul tovább. 1955-ben 17 500 művet adtak ki 45 millió példányban; a könyvek példányszáma az 1954. évihez képest 15 százalékkal emelkedett. Az év végén 3650 filmszínház működött. 1955-ben a mozilátogatók száma 116 millió volt, 18 millióval több, mint 1954- ben. Az elmúlt évben közel 6,6 millió látogató előtt 11 700 színházi és operaelőadást tartottak, 18 százalékkal többet, mint 1954-ben. A rádióelőfizetők száma az év végén 1 430 000 volt, 13 százalékkal több, mint 1954-ben. 1955-ben fokozottabb gondot fordítottak a népgazdaság állóalapjának megóvására. Az el múlt évben a vállalatok mintegy 17 százalékkal több felújítást hajtottak végre, mint 1954-ben. A lakóházak tatarozására és karbantartására mintegy 500 millió forintot fordítottak. A beruházások szerkezete az előző évhez képest nem változott lényegesen. A könnyű- és élelmiszeripari, a mezőgazda- sági és a közlekedési beruházások arányának kisebb mértékű növekedése mellett némileg csökkent a nehézipari és- az építőipari beruházások részesedése az összes beruházásból. 1955. évben lényegesen több beruházást helyeztek üzembe, mint az előző évben. Ennek eredményeként a befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent, noha a beruházások üzembehelyezésére vonatkozó tervet nem teljesítették az előírt mértékben. 1955-ben több fontosabb, előző években leállított beruházás munkálatait tovább folytatták. Többek között újra megindult Sztálinvárosban a kokszoló, az ércelőkészítő és a tömörítő, a rudabányai vasércdúsító, valamint a Klement Gottwald Villamossági Gyár nagy-csarnokának építése. 1955-ben sem érvényesültek kellőképpen a beruházásoknál a gazdaságosság szempontjai. A beruházások előkészítésére, a műszaki tervek és költségvetések összeállítására nem fordítottak elég gondot. Számos beruházás többe került és a kivitelezés tovább tartott az előirányzottnál A második ötéves terv sikeres előkészítése érdekében 1955. év folyamán megkezdték, illetőleg meggyorsították számos létesítmény — elsősorban a hazai műanyaggyártást megalapozó Tiszavidéki Vegyikom- binät, a Tiszapalkonyi Erőmű, a Sztálinvárosi Szalma- celluloze gyártervezési és kivitelezési mukálatait. Budapest, 1956. január 22. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Beruházások Ár nforgal om A szíízföldek hasznosításának feladata lényegében megoldódott Hruscsov elvfárs beszéde a parlagföldek fiatal meghódítóinak tanácskozásán Moszkvában, a Nagy Kreml Palotában január 20-án megkezdődött a szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt kom- szomolisták és fiatalok kétnapos értekezlete. Az értekezlet résztvevői intenzíven részt vettek a tanácskozás munkájában. A január 21-i záróülésen jelen volt a Szovjetunió Miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának több vezetője. N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszédet mondóit ezen az ülésen. A kiskereskedelem 1955. évi forgalma mintegy . 5 százalékkal volt nagyobb, mint az 1954, évi, , 1955-ben a lakosság élelmi szerekből mintegy 5 százalékkal többet vásárolt, mint az előző évben. Kenyérből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehúsból 7 százalékkal, hentesárukból 13 százalékkal, tej- és tejtermékből 4 százalékkal, cukorból 7 százalékkal, csokoládéfélékből és nougat- árukból 6 százalékkal, sörből 18 százalékkal, égetett szeszesitalokból 9 százalékkal, cigarettából 7 százalékkal adtak el többet, mint 1954-ben. A megnövekedett forgalom ellenére a húsellátás az év első háromnegyed évében nem mindig volt kielégítő. Az év utolsó hónapjaiban a húsellátás megjavult. Az élelmiszerek piaci felhozatala (a megfigyelt városok piacain) némileg meghaladta az előző évit és a cikkek árán együttesen mintegy 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a gyümölcsfélék ára 31 százalékkal, a szárazhűvelyeseké 10 százalékkal csökkent, a zöldségfélék ára átlagosan 4 százalékkal és a burgonyáé mintegy 22 százalékkal magasabb volt, mint 1954-ben. 1955-ben iparcikkekből szintén mintegy 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. Tűzhelyből 102 000 darabbal, ke1955-ben a népmozgalom továbbra is kedvezően alakult. Az élveszülések száma az elmúlt öt év átlagát 5 százalékkal meghaladta. A halálozások száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint 1954-ben; 1000 lakosra 10 haláleset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Magyarországon. A lakosság száma 1955-ben 112 000-rel gyarapodott és az év végén; meghaladta a 9 860 000 főt. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és az alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meghaladta az •1954. évi színvonalat. Az 1954. decemberi nyugdíjrendezés hatására az előző évihez képest lényegesen megnőtt a nyugdíjasok jövedelme. A parasztság jövedelmei a kedvező termés és az állami szabadfelvásárlás arányának növekedése következtében jelentősen emelkedtek. A lakásépítkezésekre, az egészségügyi, kulturális, jóléti és kommunális létesítményekre fordított összeg 1955-ben rékpárból 25 000 darabbal vásároltak többet, edényáruból 91 millió forinttal, bútorból 215 millió forinttal, építőanyagból 300 millió forinttal volt töbD az eladási forgalom, mint 1954- ben. A ruházati cikkek eladása valamivel kevesebb volt az előző évinél. Az év folyamán jelentősen bővült az iparcikkek — többek között a háztartási gépek és eszközök, edény- áruk — választéka. Egyes cikkekből a keresletet nem teljes mértékben tudták kielégíteni (kerékpár, egyes építőanyagok, bútor, egyes jobb minőségű szövetek stb.). 1955-ben mintegy 500 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát. Falun sok szövetkezeti boltot szakosítottak. Növekedett az idegenforgalom és valamelyest megnövekedett a szállodák befogadóképessége is. A külkereskedelmi forgalom 1955-ben 10 százalékkal meghaladta az 1954. évit és számos olyan országra terjedt ki, amelyekkel az előző években Magyarországnak nem volt kereskedelmi kapcsolata. Az ipar exportkötelezettségeit egészében teljesítette ugyan, de több exporttermék szállításával elmaradt. A külkereskedelmi forgalom aktív egyenleggel zárult, ennek mértéke azonban kisebb volt a tervben előírtnál. mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki. 1955-ben összesen közel 30 000 lakás építését fejezték be. Állami erőből többek között Budapesten 4052, szocialista városaink közül Ka- zinbarcikán 386, Sztálinvárosban 349, Komlón 276 lakás épült. Jelentősen emelkedett a magánlakásépítkezések száma. Az 1955. évben nagymértékben emelkedett a kommunális szolgáltatások színvonala is. Jelentősebben fejlesztették Budapest, Kecskemét és Miskolc vízellátását. Javult a falusi lakosság vízellátása is. 1955-ben tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az év folyamán 2900-zal emelkedett, jelentősen növekedett a csecsemő-gyermekgyógyászati osztályok ágyszáma. 45 ágyas kórház nyílt meg Téten. Száz új körzeti orvosi állást töltöttek be, de 1955. év végéig 124 körzeti orvosi állás még betöltetlen volt. A szakorvosi rendelőintézeti órák száma az év folyamán 9 Engedjék meg, elvtársak — mondotta N. Sz. Hruscsov —, hogy a párt központi bizottságának nevében üdvözöljem önöket, akik a központi bizottság felhívására vállalkoztak a szűzföldek hasznosításának dicső feladatára. Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket és megköszönjem azokat a nagyszerű sikereket, amelyeket önfeláldozó munkával arattak. Elmondhatjuk, hogy lényegében megoldódott az a feladat, amelyet a párt és a kormány a szűzföldek hasznosítása végett kitűzött és nem 13 millió hektárt törtek fel, amiről a felhívás napjaiban beszéltünk, hanem sokkal többet. Telenleg a szűz- és a parlagföldek hasznosításának vidékein már 30 millió hektárt, az egész országban pedig 33 millió hektárt törtek fel. (Taps.) Szeretnék köszönetét mondani önöknek, elvtársak a Komszomolnak, a Komszomol Központi Bizottságának, min den Komszomol-, szakszervezeti és pártszervezetnek, amely részt vett a szűzföldek hasznosításához szükséges emberek kiválasztásában, szeretném megmondani nekik, hogy dicső munkát végeztek. Most nem szabad csökkenteni a szűzföldekre fordított figyelmet, folytatni kell ezt a munkát, hogy jobb földeket hasznosítsunk és jó gabonát termeljünk rajta. Hruscsov elvtárs ezután az SZKP XX. kongresszusára 1956—1960. évi népgazdasági fejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irányelv-tervezetről beszélt, majd a szűz földeken végzendő további munkákra tért át: Az első időszakban, amikor az új szovhozok alakultak, egyes gazdaságok sietve és nem a legsikerültebben jöttek létre. Sikertelenül választották ki a földet, nemcsak a csapadékmennyiség szempontjából, de a szik szempontjából is. Az ilyen szovhozokban talán célszerűbb áttérni a gabonagazdálkodásról az állat- tenyésztésre. A meglévő épületek alkalmasak erre. Az ilyen szovhoztól az állam nem búzát fog kapni, hanem finomszálú gyapjút. Talán ez rossz? Ez igen jó. Az ilyen szovhozokban levő legelők meg vetések a juhtenyésztés fejlődésének jó bázisai Gabonát pedig termelhetünk más helyeken. Kelet-Szibériában, a Távol- Keleten nem fogjuk most erőltetni újabb szűzföldek feltörését, bár igen sok van ott belőlük. Lehetővé kell tenni most a régi lakott vidékeken is a technikai felszerelés felújítását, hogy növeljük a földek terméshozamát. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: A krasznojarszki határterület Szibéria egyik legnagyobb gabona, hús, tej, finom és félig finomszálú gyapjú és más mezőgazdasági terméktermelő területe. 1955-ben a határterület kolhozainak és szovhozainak vetésterülete 2 903 000 hektár volt, ebből 2 221 000 szemestermény vetésterület, a többi között. 1 326 000 hektár búzaföld. 1955- ben a gabonavetés-terület 59 százaléka búza volt. A vetésterület két év alatt 661 000 hektárral nőtt. A kolhozok és szovhozok jó gabonatermést arattak. Jelentősen gyarapodott a gabonabe gyűjtés. 1955-ben 70 millió púd gabonát adtak az államnak,, míg 1953-ban 34 millió pudot. A határterületen a szűz- és a parlagföldek további hasznosításának nagy lehetőségei vannak. A mezőgazdasági minisztérium 1955- ben végzett kutatása; szerint a krasznojarszki határterületen legalább egymillió hektár új földet lehet hasznosítani. A Távol-Kelet vidékein is nagy lehetőségei vannak a mező gazdaság továbbfejlesztésének. Itt sok a föld. Hruscsov elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szovhozokban sok szór fordul elő túlméretezettség, sok ember van akinek a termeléshez nincs köze. Hangsúlyozta, hogy harcolni kell a státuszok csökkentéséért, hogy ne legye nek felesleges emberek. Hruscsov elvtárs ezután az élenjáró kolhozvezetők kezdeményezéséről beszélt és a munka- szervezés új módszereiről, amelyek lehetővé teszik a munkaerő szükséglet csökkentését. Példaként szolgálhat a moszkvai területen lévő ,,Uj élet útja” kolhoz, amely a tehenek háromnégyszeres fejéséről áttértek a kétszeresére és kedvező eredményeket értek el. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: Meg kell javítani a szovhozok vezetését is, jobban kell törődni az ott dolgozó emberek kel, ki kell küszöbölni a kereskedelem hibáit. Meg kell javítan; a kereskedelmet, minden kerületben állan dóan meg kell lennie a szükséges áruknak, sportszereknek, háztartási cikkeknek. Mindezt a Centroszojuznak figyelmesen és operatívabban kell fennie. Elegendő státusa van, de bölcsessége még kevés. (Derültség.) Hruscsov elvtárs ezután a tavaszi vetés előkészítésével foglalkozott. Gépünk van — mondotta — traktorok vannak és az üzemanyag elegendő. A földeket felszántották. Minden, feltétel megvan, hogy gyorsan elvégezzék a vetést, önöknél száraz az időjá rás, ezért semmiképp sem szabad elhúzn; a vetést. Mindent gyorsan és jól kell elvégezni és akkor lesz is termés. Elvtársak, már csak néhány nap van hátra a kommunista párt XX. kongresszusának megnyitásáig. Pártunk, a munkás- osztály, a kolhozparasztság, a dolgozó értelmiség, az egész szovjet nép lelkesen dolgozik ezekben a napokban. Mindenki ég a vágytól, hogy nagy munka sikerekkel fogadja a kongresz szust. i Minden szovjet ember nagy érdeklődéssel tanulmányozza az SZKP XX. kongresszusának irányelv-tervezetét, önök tudják, hogy a hatodik ötéves tervben a párt milyen feladatokat tűz ki. Államunk alapján, a nehézipar nak a fejlesztése terén nagyok-a terveink. A nehézipar lehetö-'é teszi, hogy gépeket gyártsunk, a mezőgazdaságot ellássuk a ,zük- séges műszaki felszereléssel és trágyával, lehetővé teszi, hogy a népgazdaság minden ágát fejlesszük. Az irányelv-tervezet a mező gazdaság terén is nagy progra mot tűz ki. önök valószínűleg mindnyájan olvasták c-L a részt. Mi a véleményük, lehetséges-e az állattenyésztésből adódó termelés megkétszerezése és tizen- egymilliárd púd gabona elérése? Talán egyeseknek itt inukba száll a bátorságuk és azt fog ják mondani, hogy ez teljesíthetetlen, hiszen a múlt ötéves tervek során nem fejlődtünk ilyen hatalmasan. Ha azonban okosan látunk a dologhoz, meggyőződésem, hogy a terméshozamra, a hús-, a tej-, a tojás, és a gyap jútermelés fokozására vonatkozó terv nem csupán teljesíthető, hanem jelentős mértékben lúl is teljesíthető. Néhány, 1955-re vonatkozó számot sorolok fel. Az országban a betakarított gabona összmennyisége jelentős mértékben túlszárnyal ta az 1954. évit. I1 emellett 3,6-szer több kukoricát gyűjtöttek be. A napraforgó betakarítása 1954-hez viszonyítva csaknem megkétszereződött, cukorrépát 54 százalékkal, „Dolgunyec“rostlent 74 százalékkal, zöldségféléket 12 százalékkal többet takarítottunk be. Megnövekedett az állattenyésztési termékek: a tej, a hús,, a gyapjú és a tojás termelése is. Jelenleg az egész kérdés abban rejlik, hogy megjavítsuk vezetési módszereinket. Konkrét dolgokkal kell foglalkozni, nem csupán felhívásokkal. Sok vezetőnk — azt mondhatnám — csupán arra hívja fel a kolhozparasztokat, hogy növeljék a gabona, a hús, a tej termelését, de hogyan tegyék ezt — néha még ők maguk sem tudják. Hruscsov elvtárs így fejezte be beszédét: Országunk sikeresen teljesítette az ötödik ötéves tervet. A hatodik ötéves terv irányelv- tervezete népünket nagy alkotó munkára lelkesíti és ellenségeinket félelemmel tölti el. A munkásosztály dicső kommunista pártunk vezetésével, Lenin vezetésével, az Októberi Forradalom tüzében győzött or. szágunkban. Mi és önök népünk javára és boldogulására élünk s dolgozunk. (Viharos taps.) Az ifjúság a jövőnk! Az ifjúság, apáival egy sorban és velük együtt olyan dolgokat cselekszik, amelyek csodálatba ejtik a világot. És ez a legbiztosabb záloga annak, hogy felépítjük a kommunizmust. Éljen a dicső szovjet ifjúság és élcsapata, a lenini Komszomol! (Taps.) Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely gondosan neveli hős ifjúságunkat! (Taps.) Éljen a szovjet nép, a kommunizmus nagy építője! (Viharos. hosszantartó taps. Mindenki feláll.) 1 * Az értekezlet résztvevői egyhangúlag felhívással fordultak a szűz és parlagon heverő földeket megművelő komszomolis- tákhoz, valamennyi ifjúhoz és leányhoz. A felhívás a haza javára szolgáló újabb munkasikerek elérésére szólít. A lakosság számának, foglalkoztatottsaganak és jövedelmének alakulása, Szociális és kulturális eredmények
