Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÄR 15. A francia választók baloldali kormány alakítását követelik Csehszlovákiába látogat Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke Párizs (MTI). Franciaország- szerte igen sok határozati javaslatot, levelet és petíciót írnak alá azok a francia dolgozók és választók, akik január 2-án a baloldalra szavaztak, hogy baloldali kormány alakítását követeljék. Nem múlik el nap anélkül, hogy a gyárakból, üzemekből, városnegyedekből, falvakból ne jelentenék újabb nagyszámú népfrontbizottság megalakulását. A nagy Fives-Lille többezer dolgozója pénteken délután figyelmeztető munkabeszüntetést tartott baloldali kormány alakítására irányuló kívánságának kifejezésére. A Francia Kommunista Párt egyébként január 17-én, kedden baloldali kormány alakulásáért, baloldali kormány- többség létrejöttéért, s új népfront létesítéséért a téli sport- csarnokban tömeggyűlést rendez. Prága (CTK). Vaclav David csehszlovák külügyminiszter a csehszlovák parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében bejelentette, hogy Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke Csehszlovákiába látogat. Mindkét ország javára erőteljesen fejlődnek a magyar—kínai kereskedelmi kapcsolatok Szíria panasza a Biztonsági Tanács előtt öt éve mült, hogy hazánk és a felszabadult nagy testvéri ország, Kína között megindult az árucsere forgalom, amely azóta is egyre mélyül és erősödik. Népgazdaságunk számára — igen fontosak azok a termékek, nyersanyagok, amelyeket áruin kért cserébe Kínából importálunk. Kína gyorsütemű iparosodása mindinkább alkalmat ad nehézipari, vegyi cikkek, textilnyersanyagok behozatalára. A hatalmas ország végtelen természeti kincseiből kap a magyar ipar is. Kohászati és fém- feldolgozó üzemeinkbe gyakran futnak be a kínai érccel, fémmel megrakott szerelvények. — Gyárainkban sok vegyitermék készítésénél használnak fel kínai alapanyagot. Kapunk réz- gálicot, gyantát, dohányt és rendszeresen érkeznek nyersanyagok a pamutipar számára is. A bőr- és cipőiparnak pedig nagymennyiségű kínai nyersbőrt vásárolt külkereskedelmünk. Az évről-évre fejlődő magyar ipar sok gyártmányának fontos piaca a Kínai Népköztársaság. Jól ismerik Kínában a mi Ikarus autóbuszainkat. Kína sok nehézipari üzemében megtalálhatók a magyar gyártmányú szerszámgépek. Szakembereink számára nagy örömet jelent, — hogy mezőgazdasági gépekkel, traktorokkal, kombájnokkal is segíthetik Kína mezőgazdaságának rohamos fejlesztését. — Magyar berendezésekkel, magyar szakemberek irányításával jelenleg négy hőerőművet szerelnek. A magyar gyártmányú oxigéngyár nemrégiben kezdte meg működését. Gyakori a két ország szakembereinek kölcsönös látogatása. — Jelenleg is két népes kínai gazdasági küldöttség tartózkodik hazánkban. Az egyik az 1956. évi áruforgalmi egyezményről tárgyal és munkáját a napokban fejezi be. — A másik küldöttség az ugyancsak 1956. évi műszaki tudományos együttműködési szerződést készíti elő, — amelynek megkötésére ez alkalommal másodszor kerül sor. Egymás kívánságainak gon dós megvizsgálása lehetővé teszi, hogy a távlati terveket ösz- szehangoljuk, együttműködésünk még jobban elmélyüljön és sokrétűbbé váljanak kapcsolataink. Földrengés Athénben Mint az AFP jelenti, pénteken este helyi idő szerint 22 óra 15 perckor Athénben erős földrengést éreztek. A görög főváros obszervatóriuma még nem tudta megállapítani a földrengés központját. New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács január 12-i, délelőtti ülésén folytatta a szilfai kormány részéről Izrael állam elleni panasz megvizsgálását. A Biztonsági Tanács elé került megvitatás végett az a levél, amelyet a Szovjetunió ENSZ-ben működő állandó megbízottja intézett január 9-én a Biztonsági Tanács elnökéhez és amelyben a szovjet küldöttség kéri, hogy a Biztonsági Tanácsban némileg módosított formában bocsássák szavazásra Szíria határozati javaslatát. A Biztonsági Tanács január 12-i délelőtti ülésén Anglia, a? Egyesült Államok és Francia- ország megbízottai felszólalásukban elítélték Izrael fegyveres támadását Szíria területe ellen. Ugyanakkor Szíriát Nehru elfogadta Adenauer meghívását Berlin (MTI). A DP A nyugatnémet hírügynökség újdelhi jelentése szerint az indiai miniszterelnök elfogadta Adenauer hancellár meghívását. A hírügynökség szerint Nehru látogatásának időpontját még nem tűzték ki, de előrelátható, hogy összeköti azt a Commonwealth júniusi londoni értekezletére utazásával. is hibáztatták e támadás miatt. Ezután A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője szólalt fel és többek között rámutatott arra, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem osztja egyes küldöttségek arra irányuló kísérleteit, hogy a Biztonsági Tanács határozatában Szíriát is vétkesnek mondja ki a december 14-i incidensért. A január 12-i, délutáni ülésen a Biztonsági Tanács folytatta a szíriai panasz vitáját. Felszólalt Brilej jugoszláv megbízott, Abdoh iráni küldött és Van Langenhove belgiumi küldött. A Biztonsági Tanács január 13-i, délelőtti ülésén folytatták a vitát Szíriának Izrael ellen emelt panasza kérdésében. Ausztrália, Kuba és Peru képviselője elítélte az izraeli fegyveres erők Szíria elleni támadását és ■ állást foglalt amellett, hogy a Biztonsági Tanács figyelmeztesse Izraelt az ilyenfajta akciók megengedhetetlen voltára. A felszólalók annak a véleményüknek is kifejezést adtak, hogy Izraelnek kártérítést kell fizetnie Szíriának az emberáldozatokért és az okozott anyagi kárért. A Biztonsági Tanács január 17-én folytatja Szíria panaszának megvizsgálását. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Jégtörőhajó a kujbisevi építkezésnél A Kujbisevi vízierőmű első két gépegysége hamarosan áramot szolgáltat. Az építők lekiizdik a zord téli időjárás nehézségeit s eredményesen fejezik be az utolsó munkálatokat. Az építőket a folyami hajósok is segítik. A képen: A „Volga“ nevű jégtörőhaió jeget tör a felső zsilipeknél. (Foto: A. Batanov és I. Szemm.) Szakmai továbbképző tanfolyamok a Szovjetunió kolhozaiban A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveznek. A szovhozok dolgozói és a kolhoztagok alaposan megismerkednek a mező- gazdasági gépekkel, a szovjet agronómiái és zootechnikai tudomány eredményeivel, elsajátítják azoknak az élenjáró dolgozóknak tapasztalatait, akik komoly eredményeket érnek el a mezőgazdaság és az állattenyésztés hozamának emelése terén. A tanfolyamokon, agronómusok, állatorvosok, mérnökök és más szakemberek tartanak előadásokat. \ A képen: Az adleri szovhoz (Krasznodár határterület) zootechnikai tanfolyamának foglalkozásán. A fejőket megtanítják hogyan kell a teheneket kvarcolni. ... — Elbeszélés — Mi minden eszébe nem jut az embernek, ha annyi év után újra látja azt az öreg jegenyét, amely ott áll még ma is a báta- széki falu szélén. Volt azon varjú fészek, vesszejéből a leg jobb ostornak valót vághattuk. ... És azok a nagy határföldek milyen szépen egymás mellé simultak, amióta nem láttam ezt a tájat, öt évig voltam távol, öt évig tanultam a Köz- gazdasági Egyetemen... és most újból látom. Vajon mi lett az emberekkel, merre-meddig jutottak ebben a faluban, míg a világ ötször fordította az esztendőt, pontosan annyiszor, mint Dade Mári néném a nyüt rojtos téli keszkenyőt. Patonai Júlis néni, Berta Jani a halas, meg a szentes Cser Éva néném — megvannak-e? és a többiek a „szegénysor" fehérre meszelt apró házaiban. A piros téglás, csúcsos tor nyú templom mögött bementem a szövetkezet házába. Este volt már, amolyan korán sötétbe hajló januári este. A deszka padlós nagyszobába néztem. A füstös, párás ajtóüvegen keresztül homályosan láttam csak az arcokat A gyalulatlan bakklábú lócán, eloregörnyedve ültek, mint a villanydrótokon gubbasztó ázott verebek. Kik ezek az emberek? Derengenek az arcok. Látod-e ... ott a második sorban középütt az a bajuszos. Hiszen az nem más, mint a Ferkó, amott meg Patonai Julis néném körmöl valamit egy darab papírra és sorba a többiek is mind. Az üveg ajtón keresztül hallott egy kérdés: — No, akkor arról beszéljünk, hogy is van az az értéktörvény? Közgazdász vagyok, mégis meglepett a kérdés ... Értéktörvény, itt ebben a kopott falusi házban és Julis néném vén- ségére ezen töri a fejét? Mi történt itt? ... És ahogy nézem őket, a párás ablakon, visszapergett tizenöt esztendő. • Kicsi gyerek voltam és a mi életünkben a legnagyobb ün nép a búcsú volt. Arra már napokkal előbb készültek minden háznál. Sütötték a cimetes ka lácsot. A menyecskék a ruhákat vasalták, simították a zöld ternó kendőket (mert pirosat csak a farsangban viseltek), az emberek, kinek kocsija volt azt készítette a nagy útra . .. Mert mi túl a Dunán, Vodicára jártunk a búcsúba. Én még egyszer sem voltam, apám nem szerette az ilyesmit, anyámat sem engedte. A Patonai Julis néni volt az egyetlen, aki mindég bízatott; — Ne búsulj Imrépském, jövőre majd téged is elvisz Julis néni Vodicára. Mennyire vártam én a napct. El is jött. A nagy izgalomban elaludtam és arra ébredtem reggel, hogy zúgnak a harangok. Kérdeztem jó anyámat — Most mennek a búcsúsok? A~zal uccu, szaladtam a Cer- de Marosához (ez a cigány lud- pásztor velem egyidős kislánya volt) aki Julisnéném házafará- ban lakott. . . — Elmentek — mondta Marcsa. — Gyerünk utánuk — és Sxamos Rudolf: mezítlábasán iramodtunk a kér tek alatt utánuk. Nyéken értük utói a búcsúsokat... Pörbö- lyön találtunk Julis nénére. Mit tehetett, magával vitt... Az volt ám csak a menet, énekeltük a szent nótákat Cser Éva néni után, mert Éva néninél híresebb előénekes nem volt messze környéken a Duna két partján ... Julis néne is rezgette a hangját: — Ebben a szép kertben három rózsa vagyon Fehér, piros, sárga, szépen nyíló ... mert úr Jézus a kertésze Szűz Márja a kertésznője, Szent Domokos atyám a gondviselője . . . Kanyargóit az ének, még az út poránál is magasabbra. Bajánál kompon keltünk át a túlsó partra ... Akinek biciklije volt az előre ment s mire a búcsúsok valamelyik faluba értek már ők harangoztak .. . Mire Vodicát megláttuk este lett... Megkerültük háromszor a templomot és addigra el '3 kezdődött a nagy mutatvány, a vodicai „paksió” játék... — Olyan volt az, hogy seboi sem lehetett olyan jól réni (sir ni) mint a vodicail paksión. Azért is szerették annyira az asszonyok, mert jól kisírhatták magukat... Ugyanakkor a barátok sem maradtak tétlenül, gyóntatták a népet éjfélig a szentkút körül, mert „csoda" egy kút volt ez. Olyan mint a többi, egy homokhalom tövé ben és csendesen csordogált be lőle a viz. Aki ebbe belenézett az Mária könnyes szemébe nézett, mert hiszen azért íolyott a forrás vize mert a szűzanya sírt az emberek fukarsága miatt. Aki engesztelésre várt, anrnk néhány pénzdarabot is kútpa kellett dobni. Potyogott is a rézpénz, meg a pengős. Vétkei ért senki sem sajnálta azt a pár garast.. . Nem tudtam aludni egész éjjel, pedig hajnal felé ugyancsak elnyomta a búzgóság a búcsúsokat. Én meg pislogtam a csillagos nyári égre. Egyszer megszomjaztam, gondoltam iszom márjakönnyéből. Amint a kúthoz értem ijedten lapultam a földre. Sötét kámzsás alakok nyüzsögtek ott. — Fogja meg domine — suttogott az egyik. — Megvan ... húzhatjuk .. Csobogott a víz, majd a kútból amolyan üst alakú edényt húztak elő. — Ide a zsákot... S finom pengéssel csörgött a sok pénz a zsákba. Azt hittem az ördögök, rohantam visz sza és keltegettem Berta Janit a keresztvivőt. .. — Halli e .. . lopik az ördö gök márjakönnyét.. . — Hű az anyjuk istenit — ébredt Jani — hun az a köröszt Néhány öreg asszony is felriad, s mikor hallják mj van, Cser Éva néném vezetésével kezdik a Lorettói litániát. . . — Ne kántáljanak kentek a jézusát — mondja Jani és néhány emberrel nekibátorodva szaladt a kút felé. Kezében úgy állt a kereszt, mint egy lándzsa ... — Ott vannak — kiáltottam. Jani erre magasra tartotta a körösztöt — No édes Jézus úr most ne hagyj el — fohászkodott. S míg így fohász kodott az ördögök válra kapták a zsákot és a kolostor felé ballagtak. Mikor jó távolra értek, mi is oda merészkedtünk a kúthoz. Nem látszott ott semmi. A szentes Pista egyszer csak megszólalt, rontást raktak bele az átkozottak... És a rontás hire terjedt a búcsúsok között, reggel már minden csoport arról beszélt. A barátok is hirét. vették s látván, hogy délelőtt a nép nem járul a kúthoz, nagy ceremóniával beszentelték és elűzték róla a „rontást” ... Délelőtt aztán a sistergő ros- télyú lacikonyhákon vigasztalódott a búcsús nép és amikor megszólalt a déli harangszó haza indultunk... Mindenki nya kában mézesbáb olvasó és a ke resztre került új koszorú is kö zös adakozásból. Az indulás előtt megáldott bennünket a nji papunk, mi indultunk galog... Ö meg előre ment hintón. Már jó délután volt, amikor a komp hoz értünk, volt ott egy csárda. A mi keresztvivönknek is jó kedve lett. A keresztet betűzte a gledicsia bokorba és táncra perdült, mert húzta ott a tam- burás banda. Táncoltak a búcsúsok mint a forgószél. Perdült a menyecskék Márjakönyét járt lába. Az öregasszonyok meg suttogtak: — No lám most gyün nek a szent búcsúból és máris ; paráználkodnak ... — Patonai Julis néném kiáltott —emberek a komp — és avval rohantunk a komphoz ... Julis néném a vizi szent János nó táját kezdte a kompon, nehogy a Dunába vesszünk . . . * így éltünk. Abban a nagy szegény sötétségben — s nem világította meg agyunkat semmi és senki. Én elkerültem a faluból, már rég... A mgy városban éltem és most, hogy állok az üveges ajtó előtt.. . ott bent Julis néném magyaráz valamit. .. Hallgatom, s mi- j| (yen jő hallgatni, hiszen Julis néni a szocializmusról beszél. Oszlik a sötétség. Nagyot for dúlt a világ az én falum embereiben ... Ezek szövetkezetiek, az lesz maholnap mind ... A szegénysort, a sosincs kenyér uccát ma Béke uccának nevezik ... Kinyílott előttük a csodás ember, világ. Amilyen mohón szívták magukba a babonákat (mert a tudás örök emberi vágya élt bennük), olyan buzgón ismerkednek most az igaz emberi tudással. Mária- könnye ma már csak halvány emlék... A tudatlanság szét j foszló ködképe.
