Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÄR 15. A francia választók baloldali kormány alakítását követelik Csehszlovákiába látogat Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke Párizs (MTI). Franciaország- szerte igen sok határozati ja­vaslatot, levelet és petíciót ír­nak alá azok a francia dolgo­zók és választók, akik január 2-án a baloldalra szavaztak, hogy baloldali kormány ala­kítását követeljék. Nem múlik el nap anélkül, hogy a gyá­rakból, üzemekből, városne­gyedekből, falvakból ne jelen­tenék újabb nagyszámú nép­frontbizottság megalakulását. A nagy Fives-Lille többezer dolgozója pénteken délután fi­gyelmeztető munkabeszünte­tést tartott baloldali kormány alakítására irányuló kívánsá­gának kifejezésére. A Francia Kommunista Párt egyébként január 17-én, ked­den baloldali kormány alaku­lásáért, baloldali kormány- többség létrejöttéért, s új nép­front létesítéséért a téli sport- csarnokban tömeggyűlést ren­dez. Prága (CTK). Vaclav David csehszlovák külügyminiszter a csehszlovák parlament kül­ügyi bizottsága előtt mondott beszédében bejelentette, hogy Csu Te, a Kínai Népköztársa­ság alelnöke Csehszlovákiába látogat. Mindkét ország javára erőteljesen fejlődnek a magyar—kínai kereskedelmi kapcsolatok Szíria panasza a Biztonsági Tanács előtt öt éve mült, hogy hazánk és a felszabadult nagy testvéri or­szág, Kína között megindult az árucsere forgalom, amely azóta is egyre mélyül és erősödik. Népgazdaságunk számára — igen fontosak azok a termékek, nyersanyagok, amelyeket áruin kért cserébe Kínából importá­lunk. Kína gyorsütemű iparoso­dása mindinkább alkalmat ad nehézipari, vegyi cikkek, textil­nyersanyagok behozatalára. A hatalmas ország végtelen ter­mészeti kincseiből kap a ma­gyar ipar is. Kohászati és fém- feldolgozó üzemeinkbe gyakran futnak be a kínai érccel, fém­mel megrakott szerelvények. — Gyárainkban sok vegyitermék készítésénél használnak fel kínai alapanyagot. Kapunk réz- gálicot, gyantát, dohányt és rendszeresen érkeznek nyers­anyagok a pamutipar számára is. A bőr- és cipőiparnak pedig nagymennyiségű kínai nyers­bőrt vásárolt külkereskedel­münk. Az évről-évre fejlődő magyar ipar sok gyártmányának fontos piaca a Kínai Népköztársaság. Jól ismerik Kínában a mi Ika­rus autóbuszainkat. Kína sok nehézipari üzemében megtalál­hatók a magyar gyártmányú szerszámgépek. Szakembereink számára nagy örömet jelent, — hogy mezőgazdasági gépekkel, traktorokkal, kombájnokkal is segíthetik Kína mezőgazdasá­gának rohamos fejlesztését. — Magyar berendezésekkel, ma­gyar szakemberek irányításával jelenleg négy hőerőművet sze­relnek. A magyar gyártmányú oxigéngyár nemrégiben kezdte meg működését. Gyakori a két ország szak­embereinek kölcsönös látoga­tása. — Jelenleg is két népes kínai gazdasági kül­döttség tartózkodik hazánk­ban. Az egyik az 1956. évi áru­forgalmi egyezményről tárgyal és munkáját a napokban fejezi be. — A másik küldöttség az ugyancsak 1956. évi műszaki tudományos együttműködési szerződést készíti elő, — amelynek megkötésére ez alkalommal másodszor kerül sor. Egymás kívánságainak gon dós megvizsgálása lehetővé te­szi, hogy a távlati terveket ösz- szehangoljuk, együttműködé­sünk még jobban elmélyüljön és sokrétűbbé váljanak kapcso­lataink. Földrengés Athénben Mint az AFP jelenti, pénte­ken este helyi idő szerint 22 óra 15 perckor Athénben erős föld­rengést éreztek. A görög fővá­ros obszervatóriuma még nem tudta megállapítani a földren­gés központját. New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács január 12-i, délelőtti ülésén folytatta a szi­lfai kormány részéről Izrael állam elleni panasz megvizsgá­lását. A Biztonsági Tanács elé ke­rült megvitatás végett az a le­vél, amelyet a Szovjetunió ENSZ-ben működő állandó megbízottja intézett január 9-én a Biztonsági Tanács el­nökéhez és amelyben a szov­jet küldöttség kéri, hogy a Biztonsági Tanácsban némileg módosított formában bocsás­sák szavazásra Szíria határo­zati javaslatát. A Biztonsági Tanács január 12-i délelőtti ülésén Anglia, a? Egyesült Államok és Francia- ország megbízottai felszólalá­sukban elítélték Izrael fegy­veres támadását Szíria terü­lete ellen. Ugyanakkor Szíriát Nehru elfogadta Adenauer meghívását Berlin (MTI). A DP A nyu­gatnémet hírügynökség újdelhi jelentése szerint az indiai mi­niszterelnök elfogadta Aden­auer hancellár meghívását. A hírügynökség szerint Nehru látogatásának időpontját még nem tűzték ki, de előrelát­ható, hogy összeköti azt a Commonwealth júniusi londoni értekezletére utazásával. is hibáztatták e támadás miatt. Ezután A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel és többek között rámu­tatott arra, hogy a Szovjet­unió küldöttsége nem osztja egyes küldöttségek arra irá­nyuló kísérleteit, hogy a Biz­tonsági Tanács határozatá­ban Szíriát is vétkesnek mond­ja ki a december 14-i inci­densért. A január 12-i, délutáni ülé­sen a Biztonsági Tanács foly­tatta a szíriai panasz vitáját. Felszólalt Brilej jugoszláv megbízott, Abdoh iráni kül­dött és Van Langenhove bel­giumi küldött. A Biztonsági Tanács január 13-i, délelőtti ülésén folytatták a vitát Szíriának Izrael ellen emelt panasza kérdésében. Ausztrália, Kuba és Peru képviselője elítélte az izraeli fegyveres erők Szíria elleni támadását és ■ állást foglalt amellett, hogy a Biztonsági Tanács figyelmeztesse Izraelt az ilyenfajta akciók megen­gedhetetlen voltára. A felszó­lalók annak a véleményüknek is kifejezést adtak, hogy Iz­raelnek kártérítést kell fizet­nie Szíriának az emberáldoza­tokért és az okozott anyagi kárért. A Biztonsági Tanács január 17-én folytatja Szíria panaszának megvizsgálását. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Jégtörőhajó a kujbisevi építkezésnél A Kujbisevi vízierőmű első két gépegysége hamarosan áramot szolgáltat. Az építők lekiizdik a zord téli időjárás nehézségeit s eredményesen fejezik be az utolsó munkála­tokat. Az építőket a folyami hajósok is segítik. A képen: A „Volga“ nevű jégtörőhaió jeget tör a felső zsilipeknél. (Foto: A. Batanov és I. Szemm.) Szakmai továbbképző tanfolyamok a Szovjetunió kolhozaiban A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szerveznek. A szovhozok dol­gozói és a kolhoztagok alapo­san megismerkednek a mező- gazdasági gépekkel, a szovjet agronómiái és zootechnikai tu­domány eredményeivel, elsa­játítják azoknak az élenjáró dolgozóknak tapasztalatait, akik komoly eredményeket érnek el a mezőgazdaság és az állattenyésztés hozamának emelése terén. A tanfolyamo­kon, agronómusok, állatorvo­sok, mérnökök és más szak­emberek tartanak előadáso­kat. \ A képen: Az adleri szovhoz (Krasznodár határterület) zootechnikai tanfolyamának foglalkozásán. A fejőket meg­tanítják hogyan kell a tehe­neket kvarcolni. ... — Elbeszélés — Mi minden eszébe nem jut az embernek, ha annyi év után újra látja azt az öreg jegenyét, amely ott áll még ma is a báta- széki falu szélén. Volt azon varjú fészek, vesszejéből a leg jobb ostornak valót vághattuk. ... És azok a nagy határföldek milyen szépen egymás mellé simultak, amióta nem láttam ezt a tájat, öt évig voltam tá­vol, öt évig tanultam a Köz- gazdasági Egyetemen... és most újból látom. Vajon mi lett az emberekkel, merre-meddig jutottak ebben a faluban, míg a világ ötször fordította az esztendőt, pontosan annyiszor, mint Dade Mári néném a nyüt rojtos téli keszkenyőt. Patonai Júlis néni, Berta Ja­ni a halas, meg a szentes Cser Éva néném — megvannak-e? és a többiek a „szegénysor" fehérre meszelt apró házaiban. A piros téglás, csúcsos tor nyú templom mögött bemen­tem a szövetkezet házába. Este volt már, amolyan korán sö­tétbe hajló januári este. A deszka padlós nagyszobá­ba néztem. A füstös, párás ajtóüvegen keresztül homályo­san láttam csak az arcokat A gyalulatlan bakklábú lócán, eloregörnyedve ültek, mint a villanydrótokon gubbasztó ázott verebek. Kik ezek az emberek? Derengenek az arcok. Lá­tod-e ... ott a második sorban középütt az a bajuszos. Hiszen az nem más, mint a Ferkó, amott meg Patonai Julis néném körmöl valamit egy darab pa­pírra és sorba a többiek is mind. Az üveg ajtón keresztül hal­lott egy kérdés: — No, ak­kor arról beszéljünk, hogy is van az az értéktörvény? Közgazdász vagyok, mégis meglepett a kérdés ... Érték­törvény, itt ebben a kopott fa­lusi házban és Julis néném vén- ségére ezen töri a fejét? Mi történt itt? ... És ahogy nézem őket, a párás ablakon, visszapergett tizenöt esztendő. • Kicsi gyerek voltam és a mi életünkben a legnagyobb ün nép a búcsú volt. Arra már na­pokkal előbb készültek minden háznál. Sütötték a cimetes ka lácsot. A menyecskék a ruhá­kat vasalták, simították a zöld ternó kendőket (mert pirosat csak a farsangban viseltek), az emberek, kinek kocsija volt azt készítette a nagy útra . .. Mert mi túl a Dunán, Vodicára jár­tunk a búcsúba. Én még egyszer sem voltam, apám nem szerette az ilyesmit, anyámat sem engedte. A Pato­nai Julis néni volt az egyetlen, aki mindég bízatott; — Ne bú­sulj Imrépském, jövőre majd téged is elvisz Julis néni Vodi­cára. Mennyire vártam én a napct. El is jött. A nagy izgalomban elaludtam és arra ébredtem reggel, hogy zúgnak a haran­gok. Kérdeztem jó anyámat — Most mennek a búcsúsok? A~zal uccu, szaladtam a Cer- de Marosához (ez a cigány lud- pásztor velem egyidős kislánya volt) aki Julisnéném házafará- ban lakott. . . — Elmentek — mondta Marcsa. — Gyerünk utánuk — és Sxamos Rudolf: mezítlábasán iramodtunk a kér tek alatt utánuk. Nyéken értük utói a búcsúsokat... Pörbö- lyön találtunk Julis nénére. Mit tehetett, magával vitt... Az volt ám csak a menet, énekel­tük a szent nótákat Cser Éva néni után, mert Éva néninél híresebb előénekes nem volt messze környéken a Duna két partján ... Julis néne is rezget­te a hangját: — Ebben a szép kertben há­rom rózsa vagyon Fehér, piros, sárga, szépen nyíló ... mert úr Jézus a kertésze Szűz Márja a kertésznője, Szent Domokos atyám a gondviselője . . . Kanyargóit az ének, még az út poránál is magasabbra. Ba­jánál kompon keltünk át a túlsó partra ... Akinek bicik­lije volt az előre ment s mire a búcsúsok valamelyik faluba értek már ők harangoztak .. . Mire Vodicát megláttuk este lett... Megkerültük háromszor a templomot és addigra el '3 kezdődött a nagy mutatvány, a vodicai „paksió” játék... — Olyan volt az, hogy seboi sem lehetett olyan jól réni (sir ni) mint a vodicail paksión. Azért is szerették annyira az asszonyok, mert jól kisírhat­ták magukat... Ugyanakkor a barátok sem maradtak tétlenül, gyóntatták a népet éjfélig a szentkút körül, mert „csoda" egy kút volt ez. Olyan mint a többi, egy homokhalom tövé ben és csendesen csordogált be lőle a viz. Aki ebbe belenézett az Mária könnyes szemébe né­zett, mert hiszen azért íolyott a forrás vize mert a szűzanya sírt az emberek fukarsága miatt. Aki engesztelésre várt, anrnk néhány pénzdarabot is kútpa kellett dobni. Potyogott is a rézpénz, meg a pengős. Vétkei ért senki sem sajnálta azt a pár garast.. . Nem tudtam aludni egész éjjel, pedig hajnal felé ugyan­csak elnyomta a búzgóság a búcsúsokat. Én meg pislogtam a csillagos nyári égre. Egyszer megszomjaztam, gondoltam iszom márjakönnyéből. Amint a kúthoz értem ijedten lapul­tam a földre. Sötét kámzsás alakok nyüzsögtek ott. — Fogja meg domine — suttogott az egyik. — Megvan ... húzhatjuk .. Csobogott a víz, majd a kútból amolyan üst alakú edényt húz­tak elő. — Ide a zsákot... S finom pengéssel csörgött a sok pénz a zsákba. Azt hit­tem az ördögök, rohantam visz sza és keltegettem Berta Janit a keresztvivőt. .. — Halli e .. . lopik az ördö gök márjakönnyét.. . — Hű az anyjuk istenit — ébredt Jani — hun az a köröszt Néhány öreg asszony is fel­riad, s mikor hallják mj van, Cser Éva néném vezetésével kezdik a Lorettói litániát. . . — Ne kántáljanak kentek a jézusát — mondja Jani és né­hány emberrel nekibátorodva szaladt a kút felé. Kezében úgy állt a kereszt, mint egy lánd­zsa ... — Ott vannak — kiál­tottam. Jani erre magasra tar­totta a körösztöt — No édes Jézus úr most ne hagyj el — fohászkodott. S míg így fohász kodott az ördögök válra kapták a zsákot és a kolostor felé bal­lagtak. Mikor jó távolra értek, mi is oda merészkedtünk a kút­hoz. Nem látszott ott semmi. A szentes Pista egyszer csak megszólalt, rontást raktak bele az átkozottak... És a rontás hire terjedt a búcsúsok között, reggel már minden csoport ar­ról beszélt. A barátok is hirét. vették s látván, hogy délelőtt a nép nem járul a kúthoz, nagy ceremóniával beszentelték és elűzték róla a „rontást” ... Délelőtt aztán a sistergő ros- télyú lacikonyhákon vigasztaló­dott a búcsús nép és amikor megszólalt a déli harangszó haza indultunk... Mindenki nya kában mézesbáb olvasó és a ke resztre került új koszorú is kö zös adakozásból. Az indulás előtt megáldott bennünket a nji papunk, mi indultunk galog... Ö meg előre ment hintón. Már jó délután volt, amikor a komp hoz értünk, volt ott egy csárda. A mi keresztvivönknek is jó kedve lett. A keresztet betűzte a gledicsia bokorba és táncra perdült, mert húzta ott a tam- burás banda. Táncoltak a bú­csúsok mint a forgószél. Per­dült a menyecskék Márjakönyét járt lába. Az öregasszonyok meg sut­togtak: — No lám most gyün nek a szent búcsúból és máris ; paráználkodnak ... — Patonai Julis néném kiáltott —emberek a komp — és avval rohantunk a komphoz ... Julis néném a vizi szent János nó táját kezdte a kompon, nehogy a Dunába vesszünk . . . * így éltünk. Abban a nagy szegény sötétségben — s nem világította meg agyunkat sem­mi és senki. Én elkerültem a faluból, már rég... A mgy városban éltem és most, hogy állok az üveges ajtó előtt.. . ott bent Julis néném magyaráz valamit. .. Hallgatom, s mi- j| (yen jő hallgatni, hiszen Julis néni a szocializmusról beszél. Oszlik a sötétség. Nagyot for dúlt a világ az én falum embe­reiben ... Ezek szövetkezetiek, az lesz maholnap mind ... A szegénysort, a sosincs kenyér uccát ma Béke uccának neve­zik ... Kinyílott előttük a cso­dás ember, világ. Amilyen mo­hón szívták magukba a babo­nákat (mert a tudás örök em­beri vágya élt bennük), olyan buzgón ismerkednek most az igaz emberi tudással. Mária- könnye ma már csak halvány emlék... A tudatlanság szét j foszló ködképe.

Next

/
Thumbnails
Contents