Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

1956. JANUÁR 15. TOLNAI NAPLÓ 5 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « II fegyelmi bizottságok ujjáválasztása előtt A Központi Vezetőség 1955 >ovemben határozata, értelmé­ben újjá kell választani a pártve­zetőségeket, pártszerveket, fe­gyelmi bizottságokat és revíziós bizottságokat 1956. január 1-től április 23-ig. A KV határozat kötelezi ezen szerveket arra, hogy számoljanak be taggyűlé­sen, pártértekezleten két évi munkájúkról. A megyénkben működő fe­gyelmi bizottságok megalakulá­suk óta komoly fejlődésről ad­hatnak számot. Általában végre­hajtották a Politikai Bizottság 1950 júniusi határozatát: segítet tek a pártbizottságoknak a párt megtisztításáért, a párttagság ne velőséért és a pártfegyelem meg szilárdításáért folytatott harcban. Egyre inkább munkájuk jellem­zőjévé vált, hogy rendszeresen üléseznek, az ügyeket alaposan kivizsgálják, megkönnyítik az alsóbb szervek határozat hozata­lát és általában a régi, hosszú idő óta vajúdó ügyeket gyorsan, bürokráciamentesen elintézik. Ma már egyre kevésbbé fordul elő, hogy csak hetek múlva, hosszú húzavona után fognak hozzá egy- egy ügy elintézéséhez. Mielőtt egy párttagot fegyelmi elé állíta­nak alaposan megvizsgálják ügyét, a helyszínen lehetőleg mi­nél több embert meghallgatnak A györkönyi alapszervezet kommunistái is megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. A vezetőség beszámolt munkájáról és egyben meghatározta a fel­adatokat is, amelyeket az új ve­zetőségnek meg kell oldania. A beszámolóhoz több elvtárs hoz­zászólt. A vita után megválasz­tottuk az új vezetőséget. A régi és nem általános megállapítások, hanem konkrét tények alapján döntenek ügyében. Ez igen jó módszernek mondható. Van javulás a felelősségrevon- takkal való beszélgetés terén Is. Egy-két kivételtől eltekintve, mindenütt meghallgatják az ö véleményüket is és csak azután döntenek ügyeikben. A határoza­tot is minden esetben közük ve­lük. örvendetes eredmény az is, hogy a határozatok meghozatalá­val nem tekintik az ügyet lezárt­nak, befejezettnek, hanem to­vábbra is foglalkoznak azokkal az elvtársakkal, akik ellen fe­gyelmi döntést hoztak és így biz­tosítják, hogy a fegyelmi határo­zat elérje megfelelő nevelőhatá­sát. Erre igyekeznek ráneveini az alsóbb pártszervezeteket is. Meg kell azonban azt is álla­pítani, hogy a megye területén működő fegyelmi bizottságok munkájában is érezhető volt az 1953 júniusától 1955 márciusáig eltelt időszak. Annak ellenére, hogy 1954-ben jelentősen meg­lazult a tervfegyelem, állampol­gári fegyelem még a párttagság körében is, persze ezért még sem történt felelősségrevonás, te hát nem tettek lépéseket a párt- fegyelem megszilárdítása érdé kében. A márciusi határozat óta je vezetőség tagjai közül ismét be­választottuk a vezetőségbe Sza- bóné, Tóthné elvtársnőket és Diós! elvtársat, ezenkívül Dobál és Péter elvtársakat is .akik mint kommunisták példamutatóan megállták a helyüket. Borbás István Györköny lentős változás állott be a fegyel­mi bizottságok munkájában. Mindjobban tevékenykedni kezd tek a tervfegyelem és az állam- polgári fegyelem megszilárdítása érdekében. Egyre inkább erélyes harcot folytattak a szervezeti sza bályzat egyes pontjainak betar­tása érdekében, amely lényegé­ben a terv- és állampolgári fegye lem megszilárdítását is segítette. A szekszárdi városi pártvégre­hajtóbizottság mellett működő fegyelmj bizottság például, na­gyon helyesen, felelősségre vont több vállalatvezetőt a tervfegye­lem megsértése miatt. A tamási járási pártfegyelmi bizottság fe­lelősségre vont olyan párttago­kat, akik nem teljesítették állam polgári kötelezettségüket és többezer forinttal tartoztak álla­munknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hibamentesen dolgoztak fegyelmi bizottságaink. Munká­jukban még számos kifogásolni­való akad és az újjáválasztásnak az lesz az egyik feladata, hogy lerakja az -alapjait e hibák kija vitásának. Még mindig előfordul, hogy az egyes fegyelmi eljárások las­súak és nem' kielégítően kollek­tív munka eredményei. Hiányz'k sok esetben az önálló kezdemé­nyezés. Munkájuk többnyire arra korlátozódik, hogy jóváhagyják az alsóbb pártszervezetek fegyel­mi döntéseit. Sajnos az alsóbb pártszervezetek többnyire csak kizárási határozatot hoznak és ha a fegyelmi bizottságok csak ezzel foglalkoznak, akkor nyil­vánvalóan eleve nem lehet kifo­gástalan a munkájuk. Az nem engedhető meg, hogy sok eset­ben csak akkor reagáljanak az egyes pártszerűtlen eseményekre amikor a hiba elkövetőit már nem lehet a párt számára meg­menteni. Az új fegyelmi bizottságoknak fontos feladatuk lesz a hiányos­ságok megelőzése. Eddig sajnos sok hiba volt ezen a téren ami abból adódott, hogy a fegyelm' bizottságok nem fordultak szük­ség esetén minden alkalommal a nevelés módszeréhez. A dombó­vári járás egyik községében a volt párttitkárnak több hiányos sága volt: agresszív módszerek­kel dolgozott, önkényeskedett kiskirályoskodott a község dol­gozó parasztjaival szemben. Ezekről a hibákról tudott a járási fegyelmi bizottság, de mégsem figyelmeztették hibáira, csak akkor foglalkoztak vele, amikor már annyira ment a túlkapások­ban, hogy ki kellett zárni a párt­ból. Az újonnan alakuló fegyelmi bizottságoknak fő feladatuk az ilyen és hasonló hiányosságok kijavítása lesz. Éppen ezért a vá­lasztásoknak a fegyelmi bizottsá­gok megerősítését kell eredmé­nyezni. A fegyelmi bizottságba olyan elvtársakat kell beválasz­tani, akik a pártmunka területén több éves tapasztalattal, gyakor­lattal, rendelkeznek és tanúságot tettek a párthoz való hűségűk­ről, áldozatkészségükről, példa- mutatóak a termelésben, magán­életükben és szívükön viselik a dolgozók ügyeit. Nagyon helyes, ha ismét bizalmat adnak azoknak a fegyelmi bizottsági tagoknak, akik jól megállták helyüket és bebizonyították, hogy képesek megoldani a reájuk háruló fel­adatokat. A fegyelmi bizottságok mun­kája akkor lesz jó és eredményes ha a legkisebb rendellenességre is azonnal reagálnak, megteszik a szükséges intézkedéseket a hi­bák kijavítása érdekében. Kísér­jék állandóan figyelemmel a párt és kormányhatározatok végre­hajtását és ahol mulasztást ta­pasztalnak azonnal tegyék meg a szükséges lépéseket. Esküdt Lajos MPB. fegy. ref. Taggyűlés a györkönyi MDP alapszervezetben Sebaj, elintézem én a vezetőséget... Jegyzetek a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz taggyűléséről A tervek és a tagság infor­málódása szerint este 6 órakor kezdődik a taggyűlés a felső­nyéki Vörös Csillag Tsz-ben. Előtte egy órával beszélget­tünk az alapszervezet titkárá­val: — Szeretnénk megnézni a beszámolót... — Az nem nálam van, ha­nem Bedő elvtársnál, a járási pártbizottság instruktoránál. — Határozati javaslatot ké^ szítettek? — XJgy tudom, Bedő elvtárs most készíti, ö csinálja az ilyen dolgokat. Bekopogtatunk Bedő elv­társhoz. Ingujjra vetkőzött, de még így is beleizzadt a gé­pelésbe. „Kollektív” munkát végez — egyedül. A határo­zati javaslaton dolgozik, azt szövegezi. Amint mondja, már nem is olyan sok munka van rajta... Az embernek önkénytelenül is a pártdemokrácia megsér­tése jut eszébe. Ha már így állnak a dolgok, még azt is megkérdezzük, hogy tisztáz­ták-e már, ki tartja a beszá­molót? No, gondoljuk, erre talán majd tudnak adni egy „pozitív’’ feletet, de kiderül, hogy még ezt sem tisztázták. — Ez már a kisebbik pro­bléma — mondja a jb. in­struktor —, majd szólunk va­lamelyik vezetőségi tagnak és az megtartja. Ma nem, akkor pedig itt vagyok én... Kiderül, hogy a pártszerve­zetben lényegében még szó sem volt arról, hogy kik len­nének alkalmasak a pártve­zetőségi tag teendői ellátásá­ra. Ez azért is nagy probléma, mert ahogyan sorrakerülnek a tagok nevei, szinte mindegyik nél akad valamilyen kifogás és félő, hogy a választás során komoly problémák merülnek fel. Az idő közben rohamosan szalad, közeledik a 6 óra. — Bedő elvtárs azonban nem veszti el végtelen nyugal­mát: — Sebaj — mondja — van elképzelésem néhány elvtárs­ra. Elszaladunk hozzá és megmondjuk neki, hogy még­se érje őket váratlanul, ha ja­vaslatot tesznek rájuk. Ne­hogy előforduljon, hogy vissza utasítják, mert akkor aztán bajba kerülnénk ám ... Bedő elvtárs balra megy, — Kardos elvtárs, a tsz elnöke pedig jobbra — vezetőségi ta­gokat keresni. Pár pillanat múlva eltűnnek a nagy sötét­ségben. Kardos elvtárs beko­pogtat az egyik tsz-taghoz. — Megmondja, hogy miről van szó. A felelet: — Nem válla­lom ... — Annyit azonban si­kerül elérnie, hogy feleségé­vel együtt eljön a taggyű­lésre. — Előbb kellett volna vele beszélni... Jól dolgozik, jó dolgozik, jó meglátásai van­nak, de valami régi sérelme van. Többször kellett volna vele beszélgetni és nem az utolsó félórában — állapítja meg Kardos elvtárs. Nem sikerült tehát vezető­ségi tagot „szerezni”. Mire visszaér, pont hat óra. Néhány elvtárs már ott van a gyűlés­teremben, nyugtalankodnak, hogy mikor jönnek a többiek. De közben sem a tagok nem, jönnek, sem a jb-instruktor. Elmúlik hat óra, fél hét, há­romnegyed hét és körülbelül minden negyed órára esik egy egy érkező. Megszületik egy olyan taggyűlésen kívüli dön­tés: „Ha hétig nem jönnek az elvtársak, elhalasztjuk a tag­gyűlést.” A mutató a hetesre ér, már fel is áll valaki, hogy szélnek eressze az elvtársakat, de abban a pillanatban ,be­robog” Bedő elvtárs, a jb. in­struktora: — Elintéztem mindent elv­társak, azért jöttem ilyen so­ká. Juhászéknál disznóölés volt ,ott együtt voltak az elv­társak .... Szóval elintéztem a vezetőséget... Kezdhetjük a gyűlést... Igen, kezdhetjük, de nézzük meg, hogy határozatképes-e. Valaki összeszámolja a jelen­lévőket. Még egy fő hiányzik ahhoz, hogy határozatképes legyen a taggyűlés. — Kit lehetne még idehívni, mert valahogyan meg kell tar tani a gyűlést... — A párttitkárnak nincs itt a felesége, szaladjon haza érte. Nem messze lakik, ott a vasúton túl... — Elmehetek, de nem tu­dom eljön-e, mert neki még előbb el kell altatni a kis­gyereket. Végre úgy nyolc óra tájban elkezdődik a taggyűlés. Fel­áll a tamási jb. instruktora: — Engedjék meg az elvtár­sak, hogy a tsz alapszerveze­tének vezetősége nevében — megtartsam beszámolómat...” Utána elkezdődik a „vita”, egyik is szól, másik is, végül semmit sem ért az ember, annyian beszélnek. Az egyik ezen problémázik, a másik — azon, de a „vezetőségi beszá­molóhoz” nincs senkinek mon danivalója. Végül megszólal egy idősebb nénike, aki egész idő alatt szorgalmasan kö­tött: — Gyere Lajos fiam, pró­báld meg ezt a kapcát, jó lesz-e, mert ha el kell bonta­ni, most még van időm meg­csinálni ... Sor kerül a választásra, az elnök megteszi a „javaslatot”: — Javaslom a következő három elvtársat... Elfogad­ják az elvtársak vezetőségi tagoknak? — El hát, csak menjünk már haza, késő van... Hogy teljes legyen a kép, meg kell még jegyezni: a já­rásban ezen a napon csak ez volt az egyedüli taggyűlés, a járási pártbizottság azt is tudta, hogy milyen problémák vannak ebben a pártszerve­zetben és az előkészítést még­is kiadta albérletbe az instruk tornak, aki két héttel előtte ment haza a pártiskoláról és előtte két nappal másik tag­gyűlést kellett előkészítenie, így tehát elsősorban a Tamási Járási Pártbizottságnak tud­ható be az, hogy ilyen tűrhe­tetlen módon zajlott le a tag­gyűlés a felsőnyéki Vörös Csil lag Tsz-ben, BODA FERENC. Ás uj igazgató Nemrég került a bölcskei gép­állomásra igazgatónak Jászberé­nyi Géza elvtárs. Két hónappal ezelőtt még Csepelen dolgozott és talán még életében sem hal­lott a bölcskei gépállomásról. Vá rosi ember, de azért nem telje­sen új, ismeretlen számára a falu a gépállomás. Akkor ismerkedett meg a faluval, amikor megkez dődött a patronázs-mozgalom és ő is, a többi munkásokkal együtt vasárnaponként járták a falva­kat, segítettek a parasztságnak. Többször elmentek egy-egy gép­állomásra is és segítettek a gé pék kijavításában. Egy alkalom­mal gépállomási igazgatót is'he- lyettesített néhány hétig. Persze ez nem azt jelenti, hogy Jászberényi elvtárs mező­gazdasági szakember, kiforrott gépállomási igazgató. Gyakor'a- ta van a vezetésben, még a gyár bői, megvan benne a nagy lelke­sedés, akarat is és ez az alapja annak, hogy a gyakorlat folya­mán egyre inkább meg tudja állni a helyét. A másik alap pe­dig az, hogy bátran támaszkodik az üzemi pártszervezetre, a gép­állomáson lévő becsületes szak­emberekre, gyakorlott dolgozók­ra. Munkájának mutatkoznak már az első eredményei is. Bi­zonyos mértékig már az ő mun­káját is tükrözi, hogy a gépállo­más az elsők között van a gép­javítás megyei versenyében, és vállalták, hogy határidő előtt tel­jesítik a gépjavítási tervüket 25 000, forintos megtakarítással. A kisvejkei Bofdog Szabadság Tsz pártszervezetének üdvözlő távirata a Francia Kommunista Párthoz Mi, a kisvejkei Boldog Szabadság Tsz pártszervezetének tagjai vezetőségválasztó taggyűlésünkről testvéri üdvözletün­ket küldjük a Francia Kommunista Pártnak nagy választási győzelme alkalmából. Kívánjuk, hogy további sikereket érje­nek el a francia kommunisták, a francia nép jólétének eme­léséért és a béke megvédéséért folytatott harcban. Mi meg­ígérjük, hogy a magunk részéről mindent megteszünk a béke fenntartása érdekében. Kisvejkei Boldog Szabadság Tsz pártszervezete. DISZ tagkönyvcsere Szekszárdi» A fiatalok lelkesedése tette igazán ünnepivé a Termény­forgalmi Vállalat DISZ szer­vezetében a tagkönyvátadó tag gyűlést, amit kedden este tar­tottak meg. A hangulat, a fia talos lendület, amely a felszó­lalásokban és felajánlásokban kifejeződött, méltó volt a nagy eseményhez. Vígh Ibolya, a DlSZ-szerve- zet titkára tartott beszámolót, amelynek volt egy hibája, az, hogy nem foglalkozott méltó­képpen a vállalat munkájá­val. Viszont megjelölte az alapszervezet további felada­tait, azzal, hogy ismertette a vezetőség munkatervét. A beszámoló után, a tag­könyvcsere kiosztásakor és a hozzászólások alkalmával volt legnagyobb a fiatalok lelkese­dése, s öröme. Egymásután következtek a lelkes hozzá­szólások. Hepp Teréz, Békéi Ilona, Kovács Vera, Novák Mártonná, Lantos Istvánná és a többi fiatal hozzászólása nagyon szép példáját adta an­nak, hogyan segíti az ifjúság a termelőszövetkezeti mozgal­mat, a mezőgazdaság szocia­lista átalakulását. Felajánlot­ták, hogy a szekszárdi Béke Tsz-nek segítséget nyújtanak a havi és negyedévi zárások al­kalmával. Felajánlásuk nem üres szó’ amit az bizonyít leg­ékesebben, hogy eddig is, az aratás és a kukoricatörés ide­jén segítettek a tsz-nek. Most az a céljuk, hogy jó munkájuk eredményekép áp­rilis 4-re elhódítsák a KISZÖV DISZ szervezetétől a vörös vándorzászlót. Hosszú hónapok elhanya­golt munkájáról tett tanúbi­zonyságot csütörtökön este a Szekszárd-újvárosi alapszer­vezet taggyűlése. A fiatalok­nak alig több, mint negyed­része jelent meg, s így nem tudták kiosztani az új tagsági könyveket sem. A taggyűlés­nek mégis volt egy eredmé­nye. A városi DISZ bizott­ság, melynek titkára, Tormási János elvtárs, jelen volt a gyűlésen, megtalálta a hibák okait, s meglátta, hol kell se­gíteni az újvárosi fiataloknak. Ott, a „csonka“ taggyűlésen megbeszélték a megjelent fia­talokkal, hogyan kell orvosolni a bajokat. Mindenki megígér­te, hogy a közelében lakó DISZ-tagokkal beszélni fog, annak érdekében, hogy január 17-én, kedden este teljes lét­számmal vegyenek részt az alapszervezet tagjai a taggyű­lésen, s átvehessék az új tag­sági könyvet. Megbeszélték azt is, hogyan javítják meg a szervezet munkáját. Elhatá­rozták, hogy a kulturális mun­ka fellendítésével fogják von­zóvá tenni a DISZ-t az újvá­rosi fiatalok számára. A közel jövőben farsangi bált rendez­nek, az elsőt a DISZ szervezet életében. A kultűrmunka megszervezésében és fejleszté­sében segíteni fog a szerve­zetnek Horváth István elv­társ, aki az ősszel töltötte le katonaidejét s akinek a kultúr munkában komoly tapasztala­tai vannak. A városi DISZ- bizottság megbízásából az alap szervezet munkájában tevé­keny részt vesz Farkas Ist­ván, fiatal énektanár is. Jászberényi Géza igazgató, Szabó Dezső műhelyvezető és Bajnok Sándor meos a gépjavítási feladatokról beszélgetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents