Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
1956. JANUÁR 15. TOLNAI NAPLÓ 5 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « II fegyelmi bizottságok ujjáválasztása előtt A Központi Vezetőség 1955 >ovemben határozata, értelmében újjá kell választani a pártvezetőségeket, pártszerveket, fegyelmi bizottságokat és revíziós bizottságokat 1956. január 1-től április 23-ig. A KV határozat kötelezi ezen szerveket arra, hogy számoljanak be taggyűlésen, pártértekezleten két évi munkájúkról. A megyénkben működő fegyelmi bizottságok megalakulásuk óta komoly fejlődésről adhatnak számot. Általában végrehajtották a Politikai Bizottság 1950 júniusi határozatát: segítet tek a pártbizottságoknak a párt megtisztításáért, a párttagság ne velőséért és a pártfegyelem meg szilárdításáért folytatott harcban. Egyre inkább munkájuk jellemzőjévé vált, hogy rendszeresen üléseznek, az ügyeket alaposan kivizsgálják, megkönnyítik az alsóbb szervek határozat hozatalát és általában a régi, hosszú idő óta vajúdó ügyeket gyorsan, bürokráciamentesen elintézik. Ma már egyre kevésbbé fordul elő, hogy csak hetek múlva, hosszú húzavona után fognak hozzá egy- egy ügy elintézéséhez. Mielőtt egy párttagot fegyelmi elé állítanak alaposan megvizsgálják ügyét, a helyszínen lehetőleg minél több embert meghallgatnak A györkönyi alapszervezet kommunistái is megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. A vezetőség beszámolt munkájáról és egyben meghatározta a feladatokat is, amelyeket az új vezetőségnek meg kell oldania. A beszámolóhoz több elvtárs hozzászólt. A vita után megválasztottuk az új vezetőséget. A régi és nem általános megállapítások, hanem konkrét tények alapján döntenek ügyében. Ez igen jó módszernek mondható. Van javulás a felelősségrevon- takkal való beszélgetés terén Is. Egy-két kivételtől eltekintve, mindenütt meghallgatják az ö véleményüket is és csak azután döntenek ügyeikben. A határozatot is minden esetben közük velük. örvendetes eredmény az is, hogy a határozatok meghozatalával nem tekintik az ügyet lezártnak, befejezettnek, hanem továbbra is foglalkoznak azokkal az elvtársakkal, akik ellen fegyelmi döntést hoztak és így biztosítják, hogy a fegyelmi határozat elérje megfelelő nevelőhatását. Erre igyekeznek ráneveini az alsóbb pártszervezeteket is. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy a megye területén működő fegyelmi bizottságok munkájában is érezhető volt az 1953 júniusától 1955 márciusáig eltelt időszak. Annak ellenére, hogy 1954-ben jelentősen meglazult a tervfegyelem, állampolgári fegyelem még a párttagság körében is, persze ezért még sem történt felelősségrevonás, te hát nem tettek lépéseket a párt- fegyelem megszilárdítása érdé kében. A márciusi határozat óta je vezetőség tagjai közül ismét beválasztottuk a vezetőségbe Sza- bóné, Tóthné elvtársnőket és Diós! elvtársat, ezenkívül Dobál és Péter elvtársakat is .akik mint kommunisták példamutatóan megállták a helyüket. Borbás István Györköny lentős változás állott be a fegyelmi bizottságok munkájában. Mindjobban tevékenykedni kezd tek a tervfegyelem és az állam- polgári fegyelem megszilárdítása érdekében. Egyre inkább erélyes harcot folytattak a szervezeti sza bályzat egyes pontjainak betartása érdekében, amely lényegében a terv- és állampolgári fegye lem megszilárdítását is segítette. A szekszárdi városi pártvégrehajtóbizottság mellett működő fegyelmj bizottság például, nagyon helyesen, felelősségre vont több vállalatvezetőt a tervfegyelem megsértése miatt. A tamási járási pártfegyelmi bizottság felelősségre vont olyan párttagokat, akik nem teljesítették állam polgári kötelezettségüket és többezer forinttal tartoztak államunknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hibamentesen dolgoztak fegyelmi bizottságaink. Munkájukban még számos kifogásolnivaló akad és az újjáválasztásnak az lesz az egyik feladata, hogy lerakja az -alapjait e hibák kija vitásának. Még mindig előfordul, hogy az egyes fegyelmi eljárások lassúak és nem' kielégítően kollektív munka eredményei. Hiányz'k sok esetben az önálló kezdeményezés. Munkájuk többnyire arra korlátozódik, hogy jóváhagyják az alsóbb pártszervezetek fegyelmi döntéseit. Sajnos az alsóbb pártszervezetek többnyire csak kizárási határozatot hoznak és ha a fegyelmi bizottságok csak ezzel foglalkoznak, akkor nyilvánvalóan eleve nem lehet kifogástalan a munkájuk. Az nem engedhető meg, hogy sok esetben csak akkor reagáljanak az egyes pártszerűtlen eseményekre amikor a hiba elkövetőit már nem lehet a párt számára megmenteni. Az új fegyelmi bizottságoknak fontos feladatuk lesz a hiányosságok megelőzése. Eddig sajnos sok hiba volt ezen a téren ami abból adódott, hogy a fegyelm' bizottságok nem fordultak szükség esetén minden alkalommal a nevelés módszeréhez. A dombóvári járás egyik községében a volt párttitkárnak több hiányos sága volt: agresszív módszerekkel dolgozott, önkényeskedett kiskirályoskodott a község dolgozó parasztjaival szemben. Ezekről a hibákról tudott a járási fegyelmi bizottság, de mégsem figyelmeztették hibáira, csak akkor foglalkoztak vele, amikor már annyira ment a túlkapásokban, hogy ki kellett zárni a pártból. Az újonnan alakuló fegyelmi bizottságoknak fő feladatuk az ilyen és hasonló hiányosságok kijavítása lesz. Éppen ezért a választásoknak a fegyelmi bizottságok megerősítését kell eredményezni. A fegyelmi bizottságba olyan elvtársakat kell beválasztani, akik a pártmunka területén több éves tapasztalattal, gyakorlattal, rendelkeznek és tanúságot tettek a párthoz való hűségűkről, áldozatkészségükről, példa- mutatóak a termelésben, magánéletükben és szívükön viselik a dolgozók ügyeit. Nagyon helyes, ha ismét bizalmat adnak azoknak a fegyelmi bizottsági tagoknak, akik jól megállták helyüket és bebizonyították, hogy képesek megoldani a reájuk háruló feladatokat. A fegyelmi bizottságok munkája akkor lesz jó és eredményes ha a legkisebb rendellenességre is azonnal reagálnak, megteszik a szükséges intézkedéseket a hibák kijavítása érdekében. Kísérjék állandóan figyelemmel a párt és kormányhatározatok végrehajtását és ahol mulasztást tapasztalnak azonnal tegyék meg a szükséges lépéseket. Esküdt Lajos MPB. fegy. ref. Taggyűlés a györkönyi MDP alapszervezetben Sebaj, elintézem én a vezetőséget... Jegyzetek a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz taggyűléséről A tervek és a tagság informálódása szerint este 6 órakor kezdődik a taggyűlés a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz-ben. Előtte egy órával beszélgettünk az alapszervezet titkárával: — Szeretnénk megnézni a beszámolót... — Az nem nálam van, hanem Bedő elvtársnál, a járási pártbizottság instruktoránál. — Határozati javaslatot ké^ szítettek? — XJgy tudom, Bedő elvtárs most készíti, ö csinálja az ilyen dolgokat. Bekopogtatunk Bedő elvtárshoz. Ingujjra vetkőzött, de még így is beleizzadt a gépelésbe. „Kollektív” munkát végez — egyedül. A határozati javaslaton dolgozik, azt szövegezi. Amint mondja, már nem is olyan sok munka van rajta... Az embernek önkénytelenül is a pártdemokrácia megsértése jut eszébe. Ha már így állnak a dolgok, még azt is megkérdezzük, hogy tisztázták-e már, ki tartja a beszámolót? No, gondoljuk, erre talán majd tudnak adni egy „pozitív’’ feletet, de kiderül, hogy még ezt sem tisztázták. — Ez már a kisebbik probléma — mondja a jb. instruktor —, majd szólunk valamelyik vezetőségi tagnak és az megtartja. Ma nem, akkor pedig itt vagyok én... Kiderül, hogy a pártszervezetben lényegében még szó sem volt arról, hogy kik lennének alkalmasak a pártvezetőségi tag teendői ellátására. Ez azért is nagy probléma, mert ahogyan sorrakerülnek a tagok nevei, szinte mindegyik nél akad valamilyen kifogás és félő, hogy a választás során komoly problémák merülnek fel. Az idő közben rohamosan szalad, közeledik a 6 óra. — Bedő elvtárs azonban nem veszti el végtelen nyugalmát: — Sebaj — mondja — van elképzelésem néhány elvtársra. Elszaladunk hozzá és megmondjuk neki, hogy mégse érje őket váratlanul, ha javaslatot tesznek rájuk. Nehogy előforduljon, hogy vissza utasítják, mert akkor aztán bajba kerülnénk ám ... Bedő elvtárs balra megy, — Kardos elvtárs, a tsz elnöke pedig jobbra — vezetőségi tagokat keresni. Pár pillanat múlva eltűnnek a nagy sötétségben. Kardos elvtárs bekopogtat az egyik tsz-taghoz. — Megmondja, hogy miről van szó. A felelet: — Nem vállalom ... — Annyit azonban sikerül elérnie, hogy feleségével együtt eljön a taggyűlésre. — Előbb kellett volna vele beszélni... Jól dolgozik, jó dolgozik, jó meglátásai vannak, de valami régi sérelme van. Többször kellett volna vele beszélgetni és nem az utolsó félórában — állapítja meg Kardos elvtárs. Nem sikerült tehát vezetőségi tagot „szerezni”. Mire visszaér, pont hat óra. Néhány elvtárs már ott van a gyűlésteremben, nyugtalankodnak, hogy mikor jönnek a többiek. De közben sem a tagok nem, jönnek, sem a jb-instruktor. Elmúlik hat óra, fél hét, háromnegyed hét és körülbelül minden negyed órára esik egy egy érkező. Megszületik egy olyan taggyűlésen kívüli döntés: „Ha hétig nem jönnek az elvtársak, elhalasztjuk a taggyűlést.” A mutató a hetesre ér, már fel is áll valaki, hogy szélnek eressze az elvtársakat, de abban a pillanatban ,berobog” Bedő elvtárs, a jb. instruktora: — Elintéztem mindent elvtársak, azért jöttem ilyen soká. Juhászéknál disznóölés volt ,ott együtt voltak az elvtársak .... Szóval elintéztem a vezetőséget... Kezdhetjük a gyűlést... Igen, kezdhetjük, de nézzük meg, hogy határozatképes-e. Valaki összeszámolja a jelenlévőket. Még egy fő hiányzik ahhoz, hogy határozatképes legyen a taggyűlés. — Kit lehetne még idehívni, mert valahogyan meg kell tar tani a gyűlést... — A párttitkárnak nincs itt a felesége, szaladjon haza érte. Nem messze lakik, ott a vasúton túl... — Elmehetek, de nem tudom eljön-e, mert neki még előbb el kell altatni a kisgyereket. Végre úgy nyolc óra tájban elkezdődik a taggyűlés. Feláll a tamási jb. instruktora: — Engedjék meg az elvtársak, hogy a tsz alapszervezetének vezetősége nevében — megtartsam beszámolómat...” Utána elkezdődik a „vita”, egyik is szól, másik is, végül semmit sem ért az ember, annyian beszélnek. Az egyik ezen problémázik, a másik — azon, de a „vezetőségi beszámolóhoz” nincs senkinek mon danivalója. Végül megszólal egy idősebb nénike, aki egész idő alatt szorgalmasan kötött: — Gyere Lajos fiam, próbáld meg ezt a kapcát, jó lesz-e, mert ha el kell bontani, most még van időm megcsinálni ... Sor kerül a választásra, az elnök megteszi a „javaslatot”: — Javaslom a következő három elvtársat... Elfogadják az elvtársak vezetőségi tagoknak? — El hát, csak menjünk már haza, késő van... Hogy teljes legyen a kép, meg kell még jegyezni: a járásban ezen a napon csak ez volt az egyedüli taggyűlés, a járási pártbizottság azt is tudta, hogy milyen problémák vannak ebben a pártszervezetben és az előkészítést mégis kiadta albérletbe az instruk tornak, aki két héttel előtte ment haza a pártiskoláról és előtte két nappal másik taggyűlést kellett előkészítenie, így tehát elsősorban a Tamási Járási Pártbizottságnak tudható be az, hogy ilyen tűrhetetlen módon zajlott le a taggyűlés a felsőnyéki Vörös Csil lag Tsz-ben, BODA FERENC. Ás uj igazgató Nemrég került a bölcskei gépállomásra igazgatónak Jászberényi Géza elvtárs. Két hónappal ezelőtt még Csepelen dolgozott és talán még életében sem hallott a bölcskei gépállomásról. Vá rosi ember, de azért nem teljesen új, ismeretlen számára a falu a gépállomás. Akkor ismerkedett meg a faluval, amikor megkez dődött a patronázs-mozgalom és ő is, a többi munkásokkal együtt vasárnaponként járták a falvakat, segítettek a parasztságnak. Többször elmentek egy-egy gépállomásra is és segítettek a gé pék kijavításában. Egy alkalommal gépállomási igazgatót is'he- lyettesített néhány hétig. Persze ez nem azt jelenti, hogy Jászberényi elvtárs mezőgazdasági szakember, kiforrott gépállomási igazgató. Gyakor'a- ta van a vezetésben, még a gyár bői, megvan benne a nagy lelkesedés, akarat is és ez az alapja annak, hogy a gyakorlat folyamán egyre inkább meg tudja állni a helyét. A másik alap pedig az, hogy bátran támaszkodik az üzemi pártszervezetre, a gépállomáson lévő becsületes szakemberekre, gyakorlott dolgozókra. Munkájának mutatkoznak már az első eredményei is. Bizonyos mértékig már az ő munkáját is tükrözi, hogy a gépállomás az elsők között van a gépjavítás megyei versenyében, és vállalták, hogy határidő előtt teljesítik a gépjavítási tervüket 25 000, forintos megtakarítással. A kisvejkei Bofdog Szabadság Tsz pártszervezetének üdvözlő távirata a Francia Kommunista Párthoz Mi, a kisvejkei Boldog Szabadság Tsz pártszervezetének tagjai vezetőségválasztó taggyűlésünkről testvéri üdvözletünket küldjük a Francia Kommunista Pártnak nagy választási győzelme alkalmából. Kívánjuk, hogy további sikereket érjenek el a francia kommunisták, a francia nép jólétének emeléséért és a béke megvédéséért folytatott harcban. Mi megígérjük, hogy a magunk részéről mindent megteszünk a béke fenntartása érdekében. Kisvejkei Boldog Szabadság Tsz pártszervezete. DISZ tagkönyvcsere Szekszárdi» A fiatalok lelkesedése tette igazán ünnepivé a Terményforgalmi Vállalat DISZ szervezetében a tagkönyvátadó tag gyűlést, amit kedden este tartottak meg. A hangulat, a fia talos lendület, amely a felszólalásokban és felajánlásokban kifejeződött, méltó volt a nagy eseményhez. Vígh Ibolya, a DlSZ-szerve- zet titkára tartott beszámolót, amelynek volt egy hibája, az, hogy nem foglalkozott méltóképpen a vállalat munkájával. Viszont megjelölte az alapszervezet további feladatait, azzal, hogy ismertette a vezetőség munkatervét. A beszámoló után, a tagkönyvcsere kiosztásakor és a hozzászólások alkalmával volt legnagyobb a fiatalok lelkesedése, s öröme. Egymásután következtek a lelkes hozzászólások. Hepp Teréz, Békéi Ilona, Kovács Vera, Novák Mártonná, Lantos Istvánná és a többi fiatal hozzászólása nagyon szép példáját adta annak, hogyan segíti az ifjúság a termelőszövetkezeti mozgalmat, a mezőgazdaság szocialista átalakulását. Felajánlották, hogy a szekszárdi Béke Tsz-nek segítséget nyújtanak a havi és negyedévi zárások alkalmával. Felajánlásuk nem üres szó’ amit az bizonyít legékesebben, hogy eddig is, az aratás és a kukoricatörés idején segítettek a tsz-nek. Most az a céljuk, hogy jó munkájuk eredményekép április 4-re elhódítsák a KISZÖV DISZ szervezetétől a vörös vándorzászlót. Hosszú hónapok elhanyagolt munkájáról tett tanúbizonyságot csütörtökön este a Szekszárd-újvárosi alapszervezet taggyűlése. A fiataloknak alig több, mint negyedrésze jelent meg, s így nem tudták kiosztani az új tagsági könyveket sem. A taggyűlésnek mégis volt egy eredménye. A városi DISZ bizottság, melynek titkára, Tormási János elvtárs, jelen volt a gyűlésen, megtalálta a hibák okait, s meglátta, hol kell segíteni az újvárosi fiataloknak. Ott, a „csonka“ taggyűlésen megbeszélték a megjelent fiatalokkal, hogyan kell orvosolni a bajokat. Mindenki megígérte, hogy a közelében lakó DISZ-tagokkal beszélni fog, annak érdekében, hogy január 17-én, kedden este teljes létszámmal vegyenek részt az alapszervezet tagjai a taggyűlésen, s átvehessék az új tagsági könyvet. Megbeszélték azt is, hogyan javítják meg a szervezet munkáját. Elhatározták, hogy a kulturális munka fellendítésével fogják vonzóvá tenni a DISZ-t az újvárosi fiatalok számára. A közel jövőben farsangi bált rendeznek, az elsőt a DISZ szervezet életében. A kultűrmunka megszervezésében és fejlesztésében segíteni fog a szervezetnek Horváth István elvtárs, aki az ősszel töltötte le katonaidejét s akinek a kultúr munkában komoly tapasztalatai vannak. A városi DISZ- bizottság megbízásából az alap szervezet munkájában tevékeny részt vesz Farkas István, fiatal énektanár is. Jászberényi Géza igazgató, Szabó Dezső műhelyvezető és Bajnok Sándor meos a gépjavítási feladatokról beszélgetnek.
