Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

1S36. JANUAR 10. T O f< NA 1 NAPLÖ 3 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Lakásépítés Szekszárdon Uj üzemet avattak a Bonyhádi Zománcművekben Szombaton a kora délutáni órákban ünnepségre gyülekez tek a Bonyhádi Zománcmű­vek dolgozói. A gyár déli részén új, fris­sen vakolt, hatalmas, közel 100 méter hosszú és 27 méter szé­les új üzem épült. Az új, a legmodernebb tecb nikával felszerelt zománcozó csarnokban rövid ünnepség során emlékeztek meg a zo­máncgyáriak és a meghívott vendégek szocialista építő­munkánk új eredményéről.. Alig egy esztendeje kezdő­dött az építkezés — amelynek során 5.5 millió forint érték­ben gazdagodott a gyár. — A tágas, korszerű üzemben ösz- szehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmények között — dolgozhatnak majd a gyár munkásai és segítségével a? eddiginél 60 százalékkal több, jóminőségű zománcedényt — gyárthatnak mindannyiunk hasznára. Az új üzem közepén dél­után három órakor kezdődött az ünnepség. A gyár meghí­vott vendégei között voltak Király László és Rév András elvtárs, az MDP Tolna megyei Bizottságának titkárai, Szabó István, az MDP Bonyhádi Já­rási Bizottságának titkára, — Bognár József Belkereskedel­mi miniszter, Szönyi Miklós, a Vasas Szakszervezet elnöke, Babai József, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium közszük­ségleti és tömegcikk ipari igazgatót ja, Földes Sándor, az iparág igazgatóság főmérnö­ke, Tuska Pál, a Megyei Ta­nács elnöke és Hucker Ferenc a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöke. Az ünnepséget Gyimesi elv- társ, az MDP gyári bizottsá-, gának titkára nyitotta meg, majd Babai József iparág igazgató azzal adta át az üze­met a gyár dolgozóinak, hogy az új technika nyújtotta lehe­tőségekkel okosan éljenek és ez ^ kis, de fontos Tolna me­gyei község tovább gyarapod­jon az új termelőeszközök segítségével, gyarapítsa szo­cialista hazánkat, dolgozó né­pünket. A gyár dolgozói nevében Óvári Dezső — igazgató — vette át szocialista tulajdonba az üzemet... Arról beszélt, hogy a gyár több, mint félév­százados fennállása alatt nem fejlődött, gyarapodott, szépült annyit, mint az alatt a néhány év alatt, amióta a munkások tulajdonában van ... A gyár igazgatója a gyár valamennyi dolgozójának nevében ezen az ünnepségen... az új üzem születésnapján az eddigi „vita verseny” helyettt, szocialista munkaversenyre hívta Baritz Béla személyében a Budafoki és Csatári Miklós igazgató személyében (akik a két zo­máncgyár ajándékát hozták a bonyhádiaknak) a Kőbányai Zománcgyár dolgozóit... Számunkra külön öröm —1 és erről ebben a tudósításban is meg kell emlékeznünk, —• hogy igen sokat dicsérték itt a Tolna megyei Építő Válla­lat — elsősorban Vörös László építésvezetőt és Róth János művezetőt, mert a megyei építőipar kiváló, gyors és pontos munkát végzett... — Helyes lenne a zománcgyári építkezés tapasztalatait a vál­lalat többi munkahelyein is ismertetni és bevezetni... A jó munka elismeréséül Vörös. Róth, Paplaner és Pap elvtár­sak külön pénzjutalomban ré­szesültek ... Egyébként a gyár műszaki vezetői és hiva­tali dolgozói, élükön Óvári Dezső igazgatóval és Gyopár Ferenc főmérnökkel, munka­idő után a nehéz napokban maguk is az építkezésen dol­goztak, hogy határidő előtt in­duljanak az új kemencék, szárítók, savazók ... Sikerült... S közben a gyár termelt, jó minőségben, ezt bizonyítja, hogy Bognár József belkeres­kedelmi miniszter Rauch Gi­zellának, a gyár kereskedelmi megbízottjának a „Belkereske delem Kiváló Dolgozója’’ ki­tüntetést és a velejáró 1000 forint pénzjutalmat adta... ... És a többi kitüntetések, a szerelők, a lakatosok, a be­ruházási megbízott és munka­társai együttes munkájának eredménye, hogy megyénkben a párt és kormány támogatá­sával új gyár kezdheti a munkát... 30 hold gyümölcsöst telepítenek a kétyi Alkotmány Tsz-ben. A kétyi Alkotmány Termelő- szövetkezet szántóterületének jelentős hányada dimbes-dom- bos. Olyan is van, amelyik nem alkalmas szántóföldi növény- termesztésre, ellenben nagysze­rűen alkalmas gyümölcsterme­lésre. Ezért a szövetkezet tag­jai úgy döntöttek, hogy ebben az évben 30 hold földet gyü­mölcsfákkal telepítenek be. A munkálatokat már meg is kezdték. Ahogy a szövetkezet mezőgazdásza elmondotta, 10 holdon befejezéshez közeledik a besztercei szilva facsemetévé) való betelepítés munkálata. Ez- I után kezdődik a többi munka. Ä Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének DRÁGA ELVTÁRSAK! Mi, a sárpilisi Márciusi Ébredés Termelőszövetkezet tagjai megtartottuk az ötödik zárszámadási közgyűlésünket. Ez a közgyűlés jól sikerült, mert szorgalmas munkánk eredménye­ként jól zártuk az évet. Közös vagyonunk ez évben 611.000 forinttal nőt s ma már közös vagyonunk közel 2 millió forintot tesz ki. Eredményes munkánkat mutatja az, hogy tavaly egy munkaegység értéke csak 28 forint volt, míg ez évben 43 forin­tot ér. Elmondhatjuk az elvtársaknak, hogy évről-évre jobban élünk a szövetkezetben. ígérjük, hogy gazdaságunkat tovább fejlesztjük, növeljük a tehénállományunkat, ezévi 1700 literes 1 tehénre eső tejter­melésünket 2200 literre emeljük. Beállítunk egy tejszepará­tort a többjövedelem érdekében. A jövő évben 80 darab hízót fogunk hizlalni és kocalétszámunkat 23 darabbal növeljük. Becsülettel felkészülünk a tél folyamán a tavaszi mezőgazda- sági munkákra, időben fejtrágyázzuk búzánkat, hogy elérjük holdankénti 11 mázsás termésátlagot. A tervünk, hogy jövő évben még eredményesebb legyen a zárszámadásunk és hogy még jobb legyen az életünk. Elvtársi üdvözlettel: GUNGL MIHÁLY elnök és 51 tsz-tag aláírás. Versenyre hívják a tamásiakat A pincehelyi gépállomás dol­gozói elfogadták a tamási gép­állomás versenyfelhívását és az alábbi pontok szerint a tamási gépállomás több javító brigád­ját versenyre hívják. Az 1. sz. erőgépjavító brigád amelynek brigádvezetője Nagv Imre, vállalják, hogy a G. 35-ös traktorok javításánál a 200 normaórát 170-re csökkentik A gépjavítást 100 százalékos minőségi munkával végzik és egyben versenyre hívják a tamási gépállomás első szá­mú Savanyú János brigád jáí. A 2-es számú erőgép-javító brigád, amelynek vezetője Ene­sei Mihály, a felsoroltak alap­ján versenyre hívja á tamási gépállomás 2-es számú brigád­ját, a Grósz Ádám brigádot. A 3-as számú erőgépjavító brigád vállalja, hogy az erő­gépjavítás mellett 8 darab aratógép javítását elvégzik. A vetögép és kultivátor ja­vítóbrigád vállalja, hogy feb­ruár 15-re minőségi munkával az összes vetőgép és kultivátor javítását befejezik. Az ekejaví­tó brigád arra adja szavát, hogy az egyik legszükségesebb munkagépet határidő előtt 5 nappal kijavítják. A cséplőgép­javító brigád vállalja, hogy ja­vítási tervüket határidőre be­fejezik és a lemaradást, a 2 darab cséplőgép kijavítását, január végére behozzák. Török István esztergályos vállalja, hogy a felújított alkatrészeken kivül új alkatrészeket is ké­szít. Vállalta, hogy a gépjavítás ideje alatt 12000 forint érté­kű alkatrész gyártását kezdi el. A gépállomás vezetősége vál­lalta, hogy a téli gépjavítás ideje alatt jó szervezéssel biz­tosítják a folyamatos munkát. Simon Mihály igazgató Fazekas István párttitkár Török István U. B. elnök Bővítik szakmai ismereteiket a kisvejkei tsz-tagok Ahhoz, hogy valaki a gyakor­latban eredményesen alkalmaz­zon egy módszert, elengedhe­tetlenül fontos, hogy ismerje annak előnyét, alkalmazási módját. Bizony, a kisvejkei tér. melőszövetkezetben többen — csak hírből ismerték a fejlett agrotechnikai módszereket, — hogy miért kell a burgonyát fészektrágyázással ültetni, hogy miért kell tavasszal a gyengén telelt őszi kalászosokat fejtrá­gyázni — nagyon ritkán hal­lották. De ami késik, az nem múlik, — tartja a közmondás és a kisvejkeiek. A múltban nem tanulhattak, de napjaink­ban tanulnak, szorgalmasan el­járnak az ezüstkalászos-tanfo­lyamra és nagy igyekezettel ta­nulnak itt. E héten kétszer Földesi La­jos, a lengyeli mezőgazdasági szakiskola egyik tanára a nö­vénytermesztésről és az állat- tenyésztésről tart előadást az ezüstkalászos tanfolyam kere­tén belül. A foglalkozásokon mindig ott vannak Szigeti Já­nos, Patócs Rezső, Sörös Aladár és még rajtuk kívül mintegy 15 tsz-tag. Az ezüstkalászos tan­folyamon több egyéni gazda is résztvesz Kisvejkén. Az egyéni gazdák is ismerkednek a fejlet­tebb technika alkalmazásával, a nagyüzemi termelési móddal, annak előnyeivel. Tanulnak a nagyszokolyi Béke Tsz tagjai A nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezet tagjainak legtöbbje a jövő hetekben inkább csak a major körül tesz-vesz valamit. Ez lehe­tővé teszi majd, hogy szervezetten tanuljanak a szövetkezet tagjai. A vezetőség ezzel kap­csolatban már elkészítette a tervet. — Máté János a szövetkezet mezőgaz­dásza állattenyésztési és növénytermesztési szakelőadásokat tart majd a tagoknak. Halmos Henrik, a tsz-könyvelője a munkaegységek ki­számítására és a vele járó adminisztrációra tanítja a szövetkezetieket. Előreláthatólag har­mincán vesznek részt'a tanfolyamon. Az oktatásnak ez a formába feltétlenül he­lyes a szövetkezetben. Először azért, mert az elhangzott szakelőadás után mindenki elmond­hatja a vele kapcsolatos gyakorlati tasztalatait és ebből kiindulva a szövetkezet tagjai közösen megszabhatják a jövő feladatait. Ezért jó ■volna, ha a megye más termelőszövetkezetei­ben is tartanának ilyen tanfolyamokat. Serény munka folyik a zombai Szabadság Tsz-ben A Zomba-Szentgál pusztai Szabadság Ter­melőszövetkezetben 111 holdon kellett elvégez­ni a mélyszántást. Ennek a munkának a zömét már régebben befejezték a traktorosok. A sar­kok és egy-két kisebb darab föld megszántása azonban a fogatosokra vár. Partos István, Szabó József és még néhány fogatos most is a mélyszántás befejezésén munkálkodik. De nem­csak ők, a szövetkezet többi tagjai is dolgoz­nak, Amint Molnár István elvtárs, a szövetke­zet elnöke mondja, serény munka folyik most is a tsz-ben. A tagok egy része famunkát végez. Rövidesen megkezdik a kukorica morzsolását és így tovább. Itt már a nőknek is lesz mun­kájuk. A férfiak pedig mihelyt a dülőutak egy kicsit megjavulnak, megkezdik a trágyahor­dást. A terv szerint ugyanis 20 hold földet kell megtrágyázni a tél folyamán a zombai Szabad­ság Termelőszövetkezet tagjainak. Harminchat lakás épül mé g ebben az évben Szekszárd dolgozói részére, a Bajcsy-Zsi íinszky úton. A jelenlegi húsz lakásos bérházat toldják meg mindkét végén egy-egy szek­cióval, ezenkívül egy különálló pcntház épül, tizenkét lakás­sal. A tervek szerint a pontházat szeptemberben, a másik két szekciót decemberben adják át az építők, a Tolnamegyei Ál­lami Építőipari Vállalat dolgozói. Fejlődik a DISZ Áparhunton Aparhanton szép eredménye­ket ért el a termelőszövetkezeti mozgalom. A DISZ-szervezet munkájában sokáig volt azon­ban kifogásolni való. Ennek a pangásnak nemrég végesza- kadt. Megelevenedett közsé­günkben is a DISZ-élet, mind a kulturális munka, mind az ok­tatás terén. A három DISZ- szervezet elhatározta, hogy a „Március 9” Tsz DISZ szerve­zetében megindított Petőfi-is- kolán a fiatalok résztvesznek az oktatásban. A foglalkozáso­kon rendszeresen megjelenik és hozzászól 20—25 fiatal. A fog­lalkozások befejezése után dal­tanulás szokott következni. —■ Régi népdalokat, székely dalo­kat tanulnak a fiatalok. A szín­darab-próbákat Buda Vladimir általános iskolai igazgató ve­zeti. A színjátszók terve az, hogy több községben szerepel­nek. Vásárolnak egy tangóhar­monikát is, hogy zenét tanul­hassanak. A zenei szakkörbe sok a jelentkező. Reméljük, hogy néhány éven belül saját zenekarral dicsekedhet az apar- hanti DISZ-fiatalság. A fiatalok közül László Fe­renc, Hampl Ádám, László Rózsi, Fábián Erzsébet, Biró Márta, Dévai János és Mézes Erzsébet a színjátszógárda leg­lelkesebb tagjai. Dicséret illeti Varga Tibor DISZ-titkárt, aki nemcsak a tanulás és a kultúr- munka terén végez jó és oda­adó munkát, hanem a tsz-ben is szép eredményt ért el: csak készpénzt 9800 forintot kapott zárszámadáskor. AMBRUS VILMOS. Felemeli cukorrépa termelési tervét az Alsópéli Állami Gazdaság Az Alsópéli Állami Gazda­ságban most folynak a terve­zések. A termelési terv szerint a gazdaság szántóterületének jelentős részén ebben az évben is cukorrépát termel. A gazda­ság 1952 óta foglalkozik na­gyobb területeken a cukorrépa termesztésével. A Dombóvár környéki földek kiválóan al­kalmasak ennek az ipari nö­vénynek a termelésére. — A múlt évben cukorrépá­ból 131 mázsás holdankénti átlagtermést értünk el, de volt olyan 134 holdas táb­lánk, melyről holdanként 156 mázsás átlagot szedtek fel. — nyilatkozik Tóth Lajos elv­társ, a gazdaság igazgatója. — 1952 óta évről évre nem­csak a cukorrépa vetésterüle­tünk növekedett jelentősen, hanem termésátlagaink is ug­rásszerűen fokozódtak. Három évvel ezelőtt holdanként még csak 24 mázsa cukorrépát taka­rított be a gazdaság, ezzel széni ben a múlt évben már 134 má­zsás átlagot értünk el. Az új gazdasági évben egy 100 holdas kotus-talajú táb­lánkon holdanként 200 má­zsás répatermést akarunk el­érni. A növekvő termésátlagainkat a jó talajelőkészítéssel, meg­felelő trágyázással, időben vég­zett növényápolással, általá­ban a helyes agrotechnika al­kalmazásával érjük el. Istál- lótrágyábó) 200 mázsát kap holdanként cukorrépa alá a terület, ezenkívül őszi műtrá­gyaként ugyancsak holdanként 60 kilogramm kálit és 200 kilo­gramm szuoerfoszfátot dolgo­zunk a talajba. Ami a. legfontosabb, őszi mélyszántott, frissen istálló- trágyázntt földbe kerül a cu­korrépa mag. Tavasszal símítózás és kultivá- torozás között még 50 kg péti­sót és 60 kg kálisót adunk hol­danként a talajnak. A sopron- horpácsi 19-es Béta fajta ter­melésével foglalkozunk. A ré­patáblákat a növény kikelése előtt körül szórjuk agritoxal. Erre a preventív védekezésre a répabarkó kártételének csök­kentése szempontjából van szükség. Amikor a táblán lát­hatók a répasorok, akkor agri- tox és DT oldattal megperme­tezzük a növényt olyan mér­tékben, ahogyan azt a répabar­kó elszaporodása, sűrűsége meg kívánja. Amikor a növény két levele már láthatóvá válik, megkezdjük a sarabolást. Ami­kor a harmadik levél is kifej­lődött, akkor kezdjük meg az egyelést, ezáltal a répát gyor­sabb fejlődésre serkentjük, azonkívül megkönnyítjük a nö­vény további ápolási munkáit. Egyelés után, attól függően, hogy a talajvízgazdálkodás és a gyomosodás mértéke hogyan kívánja meg — gépi kapálást kap a répa. Május vége felé el­végezzük a cukorrépa kézi sorkapálását. Júniusban a nö­vényi sorközöket egyszer mé­lyen megkapáljuk, majd aratás után egy gazoló kapálást adunk a répának. A gazdaság egyre fokozódó terméseredményei, a helyes ag­rotechnika alkalmazása évről évre olcsóbbá teszi a gazdaság­nak a cukorrépa termelést A múlt évben a tervezett 898 000 forintos termelési költséggel szemben 592 000 forintba került a gazdaság­nak a cukorrépa termelése. Tehát az okszerű gazdálkodá­son keresztül az elmúlt gazda­sági évben 306 000 forintot ta­karítottak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents