Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 10. II közönségszervezés néhány problémájáról A közönségszervezés problémájáról nem­rég a Városi Kultúrotthonnal kapcsolatban fog­lalkoztunk, s most a mozi közönségszervezését tűztük napirendre. Később tárgyalni fogjuk az Állami Faluszínház és a járási kultúrházak közönségszervező módszerét és ezen a terüle­ten elért eredményeiket. Rugási elvtárssal, a Moziüzemi Vállalat igazgatójával beszélgettünk a mozi közönség- szervezéséről, s tőle tudtuk meg, hogy ez a munka az utóbbi időben veszített előbbi len­dületéből és tervszerűségéből. Könnyen meg lehet állapítani, hogy a közönségszervezés a mozinál akciójellegű. Egy évvel ezelőtt a mozi­nak minden vállalatnál és üzemnél megvolt és eleven életet élt még a közönségszervező háló­zata, ez a hálózat azonban az utóbbi időben mintha meglazult volna. Igaz az, hogy a dol­gozók látogatják a mozit — ki rendszeresen, ki időszakosan — s ezeknél az embereknél talán felesleges is lenne a közönségszervezők agi- tációja. De minden vállalatnál és üzemnél akadnak olyan emberek is, akik idegenkednek 'még a mozilátogatástól, és ilyen esetekben van szükség a szervezőkre, akiknek az a feladatuk, hogy felvilágosító munkával megismertessék a dolgozóval a mozilátogatás előnyét, azt, hogy ott tanulhatnak, szórakozhatnak, művelődhet­nek. Az a szervező, aki ezt a feladatot becsü­letesen és lelkiismeretesen látja el, a párt kul­túrpolitikájának megvalósulását segíti elő. Nem ártana, ha a mozi vezetősége egy al­kalommal elbeszélgetne a közönségszervezők­kel és megmagyaráznák nekik munkájuk nagy jelentőségét. Megmagyaráznák azt, hogy a szovjet és népi demokratikus országok filmjeire szervezzék a közönséget, hogy minél több dol­gozó ismerkedhessen meg a szovjet emberek életével, munkájával a filmen keresztül. Vannak szép és elismerést érdemlő ered­mények is a közönségszervezés terén. Az ifjú­sági előadások előtt például a mozi dolgozói meglátogatják az iskolákat és elbe­szélgetnek a nevelőkkel, diákokkal a filmről és hogy milyen filmeket szeretnének megnézni. A Palánki Mezőgazdasági Technikum diákjainak — akik a távolság miatt nem jöhetnek be az ifjúsági előadásokra — filmet és gépészt küld a Moziüzemi Vállalat, aki az iskola vetítőgépén vetíti le a filmet. A Népbolt Vállalat közönség­szervezője jól oldja meg feladatát, tervszerűen és lelkiismeretesen beszélget el a vállalat dol­gozóival a jó filmekről, megmagyarázza azok jelentőségét, tartalmát, politikai mondani­valóját ... A közönségszervezésnek tehát — nemcsak egy-két esetben, hanem minden vállalatnál — nem az feladata, hogy átvegye a mozitól a je­gyeket és aki kér, annak eladja. Ez is ... De sokkal fontosabb ennél, hogy politikai nevelő és agitációs munkát végezzenek a dolgozók között, különösen olyan filmek előtt, melyek politikailag sokat nyújthatnak a nézőknek. BUNI. Á termelési terv jó elkészítése valamennyi tsz-tag közös ügye Termelőszövetkezeteinknél zömmel most készülnek az új gazdasági év termelési tervei. Valamennyi termelőszövetke­zetben a termelési tervek sze­rint kell gazdálkodni egész esz­tendőben. Ahhoz, hogy a gaz­dálkodás sikeres, tervszerű le­legyen az a legfontosabb kíván nivaló, hogy a termelőszövetke­zetben az elnöktől a brigádveze tőkön keresztül, valamennyi tag tudatában legyen a terme­lési terv egész évi feladatának. A tervezésnél arra kell tö­rekedni, hogy a tervkészítés be minél több jól dolgozó tsz tagot vonjanak be. Ez azért fontos, hoey mire a terv és a költségvetés^ jóváhagyásra a közgyűlés elé kerül, valameny- nyi tsz-tag már ismerje a ter­vet. A jól elkészített terv. amelyben az üzemágak helye­sen vannak kialakítva, céltu­datossá, tervszerűvé és szerve­zetté teszi a termelőszövetke­zet egész gazdálkodását és így ezen keresztül könnyebbé válik a vezetés. A helyesen elkészített bevé­tel-kiadási költségvetés megmu tatja a termelőszövetkezeti gazdálkodás várható jövedel­mét, és rámutat a terv esetle­ges hibáira, vagy a feleslege­sen előirányzott kiadásokra és ezáltal segítséget nyújt a tsz- vezetőségének a jó pénzgazdál­kodás kialakítására. A tervké­szítés múlt évi tapasztalatai azt bizonyították, hogy több terme. szövetkezetben nem ismerték fel teljes mértékben a tervké­szítés jelentőségét. Felületes, szakmailag rossz terveket ké­szítettek, ami nem segíti elő a tsz anyagi megerősödését és a tagok számára nem biztosítot­ták a megfelelő részesedést. A jelenlegi tervezések fő célkitűzése az legyen, hogy elő­segítse az eddig elért eredmé­nyek megszilárdítását, a gazda­sági, anyagi és szervezeti meg­erősödését, és a tagság jövedel­mének fokozását, illetőleg to­vábbfejlesztését. A jövedelme­zőséget növelni kizárólag csak a jó terméseken, az egyre emel­kedő terméshozamokon és a takarékos gazdálkodáson ke­resztül lehet. Ezért a növény- termesztési tervekben a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb agrotechnikai módszereket kell megtervezni. Nagyon fontos a tervkészítés során elemezni az elmúlt évek gazdálkodási ta­pasztalatait és a tervezésnél el­sősorban a gazdálkodásban résztvevőknek a véleményeire, javaslataira kell támaszkodni. Dankó Pista kája. Ha mégis kivételt tesz az ember, az csak azzal a gyöngéd „apai” büszkeséggel magyarázható, amely a leg­szerényebb apát is elfogja, amikor a gyermekéről van szó. Dankó Pista című daljá­tékunk igazán a szívünkhöz nőtt gyermek. Amikor Dékány András „Darumadár’’ círhű rádió daljátéka felkeltette a faluszínház igazgatójának ér­deklődését, soha nem érzett lelkesedéssel kezdtünk mun­kához. Nemcsak arról volt szó, hogy színpadra vigyük a magyar dal egyik legnagyobb költőjének életét, de arról is, hogy a korábbi Dankó fel­dolgozásokkal szemben az igazi Dankó Pistát mutassuk meg. Azt a lobogó lelkű, fiatal muzsikust, aki a századvégi Szegeden élt, s akinek tehet­ségét Blaha Lujza, Tömör­kény István, Pósa Lajos, Gár­donyi Géza méltányolta; míg a város és a megye urai nem tartották többre árokparton talált cigánygyereknél. Szám­talanszor gúnyolták, megaláz­ták, s Dankó Pista mégsem volt a világgal meghasonlott beteg és szomorú ember, aki­nek olyan szívesen ábrázol­ták ,muzsikus volt és költő, aki épp annyit szeretett, mint szenvedett és rövid életének jelentős szakaszát ragyogta be a boldog szerelem napsü­tése. Daljátékunk Dankó Pista életének azt a szakaszát mutatja be, amikor hang­tehetségében bízva, Blaháné és Tömörkény segítségével át­töri a kisvárosi urak gőgös és szűklátókörű uralmának kor­látáit és a Darumadár „fel­repül”. A 200-ik előadás felé halad a Dankó Pista daljáték, me­lyet Budapesten 100 zsúfolt ház kacagott, tapsolt végig. A megható szerelmi történet a színészek mulatságos figurái teszik nevettetően vidámmá, a zeneszámok a történésből önként folyó hangulatok te­szik ellenállhatatlanul hatá­sossá és a rendezés olyan ossz játékot produkál, hogy a szín­pad tökéletesen elénk idézi az 1880-as évek levegőjét. A „Dankó Pista’’ társulat jan. 8-án érkezett Tolna me­gyébe. A darabról a követke­zőket írja Baróti Géza a szer­ző: Azt hiszem, író számára nincs kedvesebb feladat, — mint a darabjáról írni, vagy beszélni. De amikor a darab elkészült, az író hallgasson el és beszéljen helyette a mun­TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd. Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal HIrlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Időjáras Várható időjárás kedden es­tig: erősen felhős, párás idő, több helyen havazás. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hőmér­séklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: mínusz 1, mínusz négy fok kö­zött. Legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 1, plusz 2 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár ható középhőmérséklet nulla, mínusz négy fok között MOZI Garay Filmszínház: Január 9— 11-ig. Hétfőtől-szerdáig. Zsongó melódiák. Johann Strauss „Dene­vér” című operettje nyomán ké­szült színes német film. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6 és 8. hét­köznap: fél 6 és 8 órakor. Olvasd, terjeszd a Tolnai Naplót! Eseménynaptár Ma 130 esz­tendővel ez­előtt megkez­dődött a cser- nigovi ezred­ben a dekab­rista felkelés szervezése. A dekabrista mozgalomnak az volt a célja, hogy megbuktassák a cári rend szert és alkotmányos jogokat harcoljanak ki, röviden: pol­gárosodni akartak. A dekab­rista-mozgalom mély gyökere­ket eresztett az akkori Oroszor­szágban és mondhatnánk, hogy a társadalom minden rétegé­ből voltak követői. Azonban ez a mozgalom, mivel nem volt megfelelő gárdája, elbukott. A cári zsarnokság kegyetlen és megtorló intézkedéseket alkal­mazott azokkal szemben, akik ennek a mozgalomnak részve­vői voltak. Számos haladó gon­dolkodású hazafit száműztek Szibériába. hírek — Elkészült a Sajó menti tör ténet című új magyar film. Szövegét írta Szamos Rudolf, rendezte Kolonits Ilona, fény­képezte Barcs Sándor. — Egy félmillió forintos be­ruházással raktár építését kezd ték meg a Bonyhádi Zománc- művekben. — Elkészült az Országos Mű­szaki Könyvtár új folyóirat szakkatalógusa. Az O. M. K. az évenként hozzá beérkező kő zel 1?00 féle szakfolyóirat anyagának a műszaki fejlesztés érdekében való minél hatáso­sabb felhasználására tárgyi címszavas folyóirat szakkata­lógust készített. Az új kataló­gus a Könyvtár 1945. utáni teljes folyóirat állományát tar­talmazza. — A kajdacsi és a bikáesi MNDSZ szervezetekben ered­ményesen működnek a kézi­munka tanfolyamok és az olva­sókörök. — Cristian Jacque rendező új francia filmje „Ha a világ minden fiúja“ az egyszerű em­berek nemzetközi szolidaritását mutatja be. — A földművesszövetkezetek megyei dolgozóinak munkáia nyomán a III. negyedévben 44 dolgozó paraszt 204 hold föld­területtel választotta a szövet­kezeti gazdálkodás útját me­gyénkben. — Chaplin Száműzött király című filmjének utolsó jeleneté­ben megrázó szimbólumot al­kalmaz: az amerikai Szabadság szobor a tengerbe omlik. — Lengyelben 20, Grábócon 24. Izményben, Cikón, Váral­ján 20—20, Majoson 24 asszony vesz részt a szabó, varró, főző. szövő tanfolyamokon. — A Szovjetszkaja Kultúra 1955. december 22-i számában Bjeljavszkij „Nagy úton“ című kritikájában röviden elemzi a Szovjetunióban bemutatott ma­gyar filmeket, legjobban hang­súlyozza a „Különös ismertető jel“ művészi értékeit. — Megyénk dolgozó paraszt­sága 1955. második félévében ekéből 68 000. vetőgépből 20 000 forint értékben vásárolt több árut. mint 1955. első félévében. — Tizenöt hold szőlőt telepí­tenek ebben az esztendőben a szekszárdi járás termelőszövet­kezeteiben. — Negyvenhat asszony vesz részt Kisvejkén a szabás-var­rás tanfolyamokon. A községi tanács minden segítséget meg­ad ahhoz (fűtés, világítás), hogy ezek a szakkörök eredménye­sen működhessenek. — A Szarvaspusztai Sertés- tenyésztő Vállalatnál olvasókör alakult, amely eredményesen működik. — 301 család 409 tagja válasz tóttá az ősz folyamán a szövet­kezeti gazdálkodás útját, a szék szárdi járásban. SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Női 200 méteres síkfutás Eddigi listavezetők: 1951. Szüle Agnes, Szekszárd 28.2 1952. Szüle Agnes, Szekszárd 28.2 1953. Bicskei CL, Szekszárd 28.3 1954. Tóka Mária, Szekszárd 29.9 1955. Tóka Mária, Szekszárd 27.8 Átlagok alakulása: 1951. Hármas 29.73 ötös Tizes 1952. 29.60 — — 1953. 30.56 32.2 — 1954. 30.56 31.1 31.97 1955. 28.03 29.— :i0.60’ Az 1955. évi ranglista: 1. Tóka Mária. Szekszárdi Dózsa 2. Bicskei Gizella, Szekszárdi Dózsa 3. Pintér Márta, Szekszárdi Dózsa 4. Vráboly Margit, Hőgyészi Traktor 5. Müller Magdolna Szekszárdi Dózsa 6. Szekrényes Mária, Szekszárdi Dózsa 7. Takács Ottilia. Harci F. S. K. 8. Láng Mária. Paksi Kinizsi 9. Kupusz Júlia, öcsényi S. K. 27.8 27.9 28.4 29.5 31.5 31.7 33.• 33.* 33.1 Tóka Mária megyei csúccsal őrizte meg a listavezetést Bicskei Gizella előtt. Tehetségének és 1955. évi szorgalmának megérde­melt jutalma mind a csúcsered­mény, mind pedig a listavezetés. Bicskei Gizella a megfelelő álló- képesség hiányának köszönheti, hogy 12.7-es 100-as formájával is csak époenhogy belül tudott ke­rülni a 28 mp-en. Ez az eredmény kétségkívül figyelemreméltó lett volna 10 esztendővel emekelőtle. de az atlétika 10 év alatt olyan ha talmas léptekkel fejlődött, hogy ma már a számottevő eredmény 25—26 mp-nél kezdődik még ma­gyar viszonylatban is. Pintér Már­ta gyorsaságát tovább kell fej­leszteni! Ezt bizonyítja az a kö­rülmény is ,hogy még 200 méteren sem tudott beleszólni Bicskei és Tóka vetélkedésébe, örvendetes, hogy hőgyészi lányt találunk a lista 4. nolyén. A falusi atlétika fejlődését bizonyítja ez az ered­mény is. A többiek közül a két szekszárdi lánytól várható még észrevehető javulás. A versenyszám legjobb ered­ményének ilyetén alakulása azt bizonyítja .hogy fejlődött ez a ver senyszám is az elmúlt esztendő­ben. Ezzel a fejlődéssel azonban semmiképpen sem lehetünk elége­dettek. Sokkal több 200 méteres versenyt kell rendezni sokkal na­gyobb szorgalommal kell a 200 méteres versenyekre készülniük versenyzőinknek, hogy jövőre újabb csúcsokról számolhassunk be. Kétségtelen tény az is, hogy az átlagokban van javulás. Érdemes megvizsgálni azt is. hogy hogyan lett tömegsport ez a versenyszám is. De azt sem hallgathatjuk el. hogy a 10-es átlagot a 9 legjobb eredmény alapján készítettük el. mert nem akadt 10. eredmény. A fejlődés kétségkívül sokkal több munkát követel versenyzőink tői. De más járható út nincs. A fejlődés érdekében vállalniok kell versenyzőinknek ezt a többmun­kát és meg is vagyunk győződve affelől, hogy versenyzőink vállal­ni is fogják. Sportköri esték a paksi járásban A Paksi Járási TSB mellett mű­ködő agitációs és propaganda bi­zottság megtette az előkészülete­ket a falusi sportköri esték meg­tartására. Január 15-től kezdve a járás sportköreinél elkezdik az előadássorozatot. Műsoron szere­pel az új labdarugó szabályok is­mertetése valamint az új Munká­ra Honvédelemre Kész testneve­lési rendszerről, s a súlyponti sportágakról előadás. A műsort esetenként két-két sporttárgyú film vetítése fejez be. Az agit.- prop.bizottság a tervek szerint Kajdacson, Nagydorogon, Gerjen- ben. Dunaföldváron, Bölcskén és Pakson tartja a népszerű sport­köri estéket. Négyszer az NB II. kapujában A sport érdekessége többek kö­zött abból is ered, hogy a szóra­kozáson és a szórakoztatáson kí­vül a csapatok vagy a versenyzők mindig szebbre, mindig nagyobb eredményre törekednek, azaz ver sengenek egymással. Ebben a ver sengésben nem kis dicsőséget je­lent elsőnek lenni. Sportegyüttes, vagy versenyző számára nem le­het szebb jutalmat elképzelni a bajnoki cím elnyerésénél. Egy év munkája mutatkozik mindig az eredményben, kezdve az alapozó edzésektől, az első győzelmek örömen túl egészen a büszke baj­noki cím megszerzéséig. A szép jutalom örömet okoz minden csa­pat vagy versenyző számára egy­aránt. Ezek a gondolatok jutottak eszünkbe akkor, amikor nemré­gen hallottuk egyik labdarugó­csapatunkról a következőket: „Ok már nem is örülnek annak, hogy a csapat bajnokságot nyert, hi­szen néhány héttel később úgyis jön a nagy kiábrándulás”. így szóltak a hírek. Azután közelebb­ről is megnéztük ezt a kérdést. Tolna megye eddig öt alkalom­mal megrendezett labdarugó-baj­noksága közül 4 alkalommal a Nagymányoki Bányász együttese nyerte meg a bajnokságot. A lel­kes nagymányoki labdarugók már négyszer érezték a „finom gyü­mölcs édes izét”, örömük azonban mégsem zavartalan. Nincs még egy csapat az országban, amelyiK annyiszor küzdött volna osztályzó mérkőzéseken a magasabb osz­tályba jutásért, mint a Nagymá­nyoki Bányász. Nem törte le őket sem az első, sem a második, sem a harmadik eredménytelen szerep lés, a fiatalság, lelkes, győzelemre törő elszántsággal készültek az idei, negyedik mérkőzéssorozatra. Tolna megye képviselője talán még sohasem volt olyan közel az NB II-höz, mint az idén hiszen a második csoport első helyének a kérdését eldöntő utolsó mérkő­zés egyik résztvevője a N. Bá­nyász volt. Soha így nem forrott eggyé Tolna megye nagyszámú labdarugó-tábora, soha így még nem fogtak össze a Tolna megyei sportkedvelők. A megye falvaiból és városaiból a legkülönbözőbb szállítási eszközökön közel 1000 szurkoló ment Sztálinvárosba, a mérkőzés színhelyére. Mázáról. Simontornyáról. Nagymányokról, Szekszárdról külön autóbuszok Dunaföldvárról, Paksról kü­lön motorosok szállították a szurkolók százait. — Hajrá. Bányász! Hajrá, Bányász! — zen­gett a buzdítás a pályán küzdő mányokiak felé, de a mérkőzést egyetlen góllal az ellenfél, A Szik­ra Gázmüvek csapata nyerte, s ez az egy gól a fővárosiak csoport­elsősegét jelentette. 3:2-re kika­pott a Nagymányoki Bányász. Ne­gyedszer sem sikerült.. . 26 csapat nem juthatott az NB. II-be (ennyi résztvevője volt az osztály zónák), az is kétségtelen viszont, hogy az osztályzók rend­szere nem a legeszményibb meg­oldás a feljutás kérdésének a meg oldására. Nagymányokon nagyon szeretik a sportot, hiszen a kis bányász-település lakosságának nagy része vasárn. délutánonként a sportpályán ad egymásnak talál kozót. A négy bajnoki cím pedig azt mutatja hogy nemcsak a sport szeretete él mélyen a nagymányo- kiakban, hanem értenek is hozzá. Ma még az osztályzó keserűségé­nek az Ize nem szállt el teljesen a nagymányokiak ajkáról, de ki­ábrándulásról azért még nincs szó És ez .a sportszerű, ezt várja el nemcsak a nagymányokiak lelkes szurkoló közönsége, hanem az egész megye sDortszerető közön­sége. Rövidesen újból megkezdő­dik a felkészülés az új bajnok­ságra, s ha a felkészülés olyan lelkiismeretes lesz, mint eddig, jövőre ismét ott láthatjuk az osz­tályzó mezőnyében a Nagymányo­ki Bányászt, s talán most már azt az egy gólt is sikerül mányoki fiúknak berugniok, amelyet 1955-ben még „kihagytak”. Eb­ben az esetben pedig osztályzó Ide, osztályzó oda — mégsem lesz keserű a bajnoki cím „ize”. (Megjelent a Népsport jaituár 9-i számában.) GAZDA TANÁCSADÓ A legelők téli ápolásáról Itt van a tél, a határban be­fejeződtek a munkák, az állat- állomány az istállóba szorult, már régen befejeződött a legel­tetési időszak. A legelőkön azért télen is akad tennivaló. Már most gondoskodni kell ar­ról, hogy tavasszal jó legelőre hajthassuk ki az állatokat. Mi tehát a tennivaló? A le­gelő éppen úgy megkívánja a megfelelő művelést, mint a szántóföld, s ez most a téli idő­szakra esik. Elsősorban a fo­gasolást kell elvégezni a lege­lőkön ,majd utána a trágyázást. Meg kell említeni azt, hogy a megyében 3000 hold legelőn' kell elvégezni a trágyázást a tél folyamán, majd tavasszal újabb 1000 holdat kell műtrá- gyázni. Ezt a műtrágyamennyi­séget már most kell biztosítani. Igen fontos még a legelőkön levő kutak gondozása. Ahol szivattyús kút van, úgy azt le kell szerelni és védett helyre vinni. Ugyancsak védett helyre kell vinni a vályúkat és a su- dárfás kutak vödreit is, így azokat lényegesen hosszabb ideig tudjuk használni. Tavasszal több községben: Ozorán, Kocsolán, Szakoson, — Dombóváron, Pusztahencsén, Pálfán, Dunaszentgyörgyön és még több községben összesen mintegy 380 hold területet fü­vesítenek. A szükséges vetőma­got most a tél folyamán elő kell készíteni, megfelelően kitisztí­tani. Szólni kell még a legelőkön levő fák gondozásáról is. Min­denekelőtt el kell végezni a nyesést és ahol a legelőn túl- sűrűen van benőve fákkal, a megfelelő ritkítást is el kell végezni.

Next

/
Thumbnails
Contents