Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 10. A francia sajtó a belpolitikai helyzetről Párizs (MTI). Az új francia nemzetgyűlés csak tíz nap múl­va, január 19-én ül össze, de a parlament folyosóin máris élénk tevékenység folyik. A különböző pártok és párt- csoportok már tevékenyen ké­szítik elő közelgő kongresszu­sukat. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szer­dán tart ülést. Vasárnap a szocialista párt több vidéki pártszervezete ülést tartott a párt rendkívüli kon­gresszusának előkészítésére. A megbeszélések középpontjában mindenütt a kormányalakítás kérdése, illetve a kommunista párt javaslata állt. A Vaucluse megyei kommu­nista pártszervezet felajánlotta a szocialista pártszervezetnek, hogy együttesen vitassák meg a választások utáni problémákat. A szocialista pártszervezet elfo­gadta az ajánlatot és a megbe­szélést hétfőre tűzték ki. A dolgozók körében az alá­írások ezreit gyűjtötték össze népfront-kormány alakítását — sürgető követelésekre, így pl. a nantesi vasutasok között, Nord megyében a fivesi, a douai-i, a denaini gyárakban és Feignies nagy acélgyárában stb. Franciaországban már meg­alakultak az első népfront-bi­zottságok s példájukat egyre újabbak követik. A hétfői párizsi sajtó érdek­lődésének középpontjában a kormányalakítás kérdése, illet­ve Vincent Auriolnak az az is­meretes javaslata áll, amellyel a jobbközéptől a balközépig terjedő koalíció létrehozását indítványozta a pénteki France Soir-ban. A lapok legnagyobb része annak a véleményének ad kifejezést, hogy a mai helyzet­ben Vincent Auriol javasla­tának nem lesz foganatja és előreláthatólag köztársasági — front-kormány jön majd létre (szocialista, mendes — francis­ta.) A Figaro melankolikusan ál­lapítja meg, hogy e pillanatban kevés esély van az olyan felhí­vások elfogadására, mint ami­lyen Vincent Auriolé. Az Aurore is ezen sopánko­dik. A Populaire-ben Christian Pineau kifejti: Világos ,hogy a nép többsége elvetette a jobb­oldali kormány politikáját és most mást akar. A jobboldal jobban tenné, ha hagyná, hogy létrejöjjön egy „baloldali kí­sérlet”, amely — mint Pineau óvatosan írja — a köztársaság és Franciaország számára nem jár a népfront veszélyével”, és ha sikerül ,lehetségessé teszi, majd a rendszernek „hitele visszaszerzését” a választók előtt. A Libération konmmentárjá­bán leszögezi: a baloldali kép­viselők azt a megbízást kapták a választóktól, hogy fejezzék ki tettekben tizenkét millió fran­cia változásra irányuló akara­tát.. Ezt a megbízást minden baloldali képviselő megkapta, pártkülönbségre való tekintet nélkül, azért, hogy gyorsan és hűségesen végrehajtsa. Nincs más lehetséges parlamenti több ség, mint a népfront-többség, amelynek közös programban kell megegyeznie s egyedül ez felel meg a józan észnek. Berlin (MTI). A német Béke­tanács dr. Hans Loihnak, a Né­met Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének el­nökletével tartott értekezleten behatóan foglalkozott a Német­ország mindkét részének béke­mozgalmára háruló feladatok­kal, valamint a Béke Világta­nács legközelebbi teljes ülésé­nek előkészítésével. Az értekezleten a nyugatné­metországi békemozgalom kép­viselői is résztvettek. Blücher bonni alkancellár Indiába utazott Berlin (MTI). Franz Blücher a Német.Szövetségi Köztársa­ság alkancellár ja, kormány- küldöttség élén hétfőn hivata­los látogatásra’ Indiába utazott. Elutazása előtt kijelentette: Kormánya felhatalmazta arra, hegy hívja meg Nehru minisz­terelnököt Nyugat-Németor- szágba. Megkezdődött a pedagógusok országos konferenciája Az Oktatásügyi Minisztérium a Magyar—Szovjet Társaság, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete — kétnapos országos konferencián tárgyalja meg a munkára neve­lés kérdését. Hétfőn a konfe­rencia megnyitásán a fővárosi tanács üléstermében megjelent Jóború Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhe­lyettes, Gosztonyi János és Turgonyi Julia, a DISZ KV tit­kárai, Pécsi János, az MTH el­nöke, Erdei Sándorné, a peda­gógusok szakszervezetének tit­kára, Temesi Alfréd, Budapest főváros tanácsa osztályvezetője, valamint az általános, közép- és felsőoktatás dolgozói közül több százan. Kiss Gyula miniszterhelyettes megnyitó szavaiban elmon­dotta: a konferencia célja meg­mutatni, hogy a kommunista erkölcsi nevelés problémája szoros összefüggésben van a munkára nevelés kérdésével. Nagy Sándor, a pedagógia tu- mányok kandidátusa, az MSZT pedagógiai szakosztályának el­nöke „A munkára nevelés alap­kérdései az általánosan képző iskolákban” címmel tartott elő­adást. A konferencia első napja több hozzászólással ért véget. amerikai szemieírá bírálja az Egyesült Államok külpolitikáját Ä világ népei új eredményeket várnak e béke megszilárdításában Tito elnök kairói nyilatkosata Belgrad (TASZSZ). A tan- jug-hírügynökség közlése sze­rint — Broz Tito elnök Kairó­ban fogadta a Borba és a Tan- jug-hírügynökség egyiptomi és középkeleti tudósítóit és vá­laszolt kérdéseikre. Tito, érintve az ázsiai és afrikai országok együttműkö­dését, rámutatott, hogy a ban- dungi értekezlet rendkívüli fon tos és messzemenő döntéseket hozott. E döntések széleskörű visszhangra találtak a világon, különösen akkor, amikor az ázsiai és afrikai kontinens har­cának egységéről van szó a gyarmati rendszer ellen a nem­zetközi együttműködésért és a tömbökhöz való csatlakozás el­len. Magától értetődik, hogy ez nemcsak az ázsiai és afrikai népeket, hanem a világ többi népeit is érinti, mivel, ha a jelenleg még elnyomott népek nem válnak szabaddá, nem bíz­hatunk a béke tartósságában. — Országunk külpolitikájá­ban következetesen ragaszko­dik ahhoz az állásponthoz, hogy minden népnek meg kell adni az önrendelkezési jogot. Etéren, csakúgy mint más kér­désekben, főként a világbéke megteremtésének, a nemzetkö­zi együttműködésnek és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élésé­nek kérdésében teljes egészé­ben osztjuk az olyan országok nézeteit, mint India, Egyip­tom, Burma, stb. — mondotta Tito. Egyiptomról szólva kijelen­tette: Úgy vélem, hogy Egyip­tom, mint olyan nagy és erős állam, amely részben az afri­kai, részben az ázsiai kontinen­sen helyezkedik el, hatalmas té nyező és döntő szerepet játsz­hat a világ e részének további fejlődésében. Hangsúlyozni kí­vánom — mondotta —, hogy nagy hatást gyakorolt rám Egyiptom jelenlegi vezetőinek az az eltökéltsége, hogy meg­őrzik országuk függetlenségét és bátor lépéseket tesznek an­nak érdekében, hogy Egyiptom fejlődjék mind gazdaságilag, mind politikailag és kulturális téren. Egy másik kérdésre válaszol­va Tito a következőket mon­dotta: Nem tűztem és nem tű­zök magam elé olyan nagyra­vágyó célt, hogy közvetítő le­gyek Egyiptom és Izrael kö­zött. Elmondhatom azonban, azt kívánom, hegy a föld e részében diadalmaskodjék a béke, hogy az itt élő népek a lehetőség szerint békés viszo­nyok között sikeresebben fej­lődjenek. Meggyőződtem arról, Egyiptom népe annak tudatá­ban, hogy a béke elengedhetet­lenül szükséges, valóban törek­szik a békére. Tito elnök elítélte a bagdadi egyezményt, hangsúlyozva, hogy ez az egyezmény „nem szolgálja a föld e részében élő népek és országok érdekeit, minthogy megosztja őket.“ Tito üdvözölte Szudán füg­getlenségét, mely — mint mon­dotta — „további eredményhez vezet, nemcsak az Egyiptom és Szudán, hanem az Egyiptom, Szudán és Etiópia közötti együttműködés területén.“ Arra a kérdésre, hogy az új „atomkorszak“ beköszöntésével remélheti-e a. jelenlegi nem­zedék a további öldöklés elke­rülését, Tito a következőket válaszolta: — Nem hiszem, hogy je­lenleg lehetséges volna bár­milyen új, nagy, háborús kon­fliktus, minthogy a világ népei óriási türelmetlenséggel, új és új eredményeket várnak a bé­ke megszilárdításában. Magától értetődik, hogy ez ránk — a különböző államok minden fe­lelős emberére — azt a kötele­zettséget rója, hogy harcoljon a népek e törekvéseinek meg­valósításáért, azaz, erőfeszíté­seket kell tennünk minden vitás nemzetközi kérdés békés megoldásáért, alvilág békéjé­nek megőrzéséért és megszilár­dításáért. Feszültség a Közel-Keleten Legújabb hírügynökségi és rádiójelentések a közelkeleti helyzet kiéleződéséről számol­nák be. AMMAN A londoni rádió közli, hogy Ammannak, Jordánia fővárosá­nak utcáin az arab légió kato­nái teljesítenek járőrszolgála­tot. A fővárosban és Jeruzsálem jordániai övezetében még min­dig érvényben van az éjszakai kijárási tilalom. Jeruzsálem jordániai közigaz­gatás alatt álló óvárosában va­sárnap újabb tüntetéseket ren­deztek. Lövöldözésre is sor ke­rült. A tüntetők kőzáport zúdí­tottak az Egyesült Államok konzulátusának épületére, mely nek homlokzatáról letépték az amerikai lobogót. Az arab légió egységei sortűzzel oszlatták szét a tüntetőket. Washingtonban Dulles kül­ügyminiszter — mint az AFP jelenti — szokatlan módon, va­sárnap magához kérte a jordá­niai ügyvivőit és „mélységes aggodalmának adott kifejezést a jordániai zavargások miatt. Dulles különösen azt kifogá­solta, hogy „amerikai javakat rongáltak meg és amerikaiak életét veszélyeztették.” A kül­ügyminiszter „hatékony intéz­kedéseket” kért a további za­vargások megakadályozására. DAMASZKUSZ A londoni rádió damaszkuszi jelentése szerint Szíriában szin­tén tüntetések zajlottak le a bagdadi paktum és Jordániá­nak a szövetséghez esetleges csatlakozása ellen. BAGDAD Az iraki belügyminiszter va­sárnap a parlamentben azt állította, hogy a bagdadi szövet­ség ellen Irakban dolgozó „fel­forgató elemek” az egyik arab állam irányítása alatt működ­nek. A belügyminiszter nem nevezte meg ezt az államot, de kijelentette, hogy a legutóbbi zavargások alkalmával használt bombák „egyiptomi hadianyag­raktárból származnak”. Washington (TASZSZ). Do­rothy Thompson, ismert ameri­kai szemleíró a washingtoni Starban élesen bírálja az Egye­sült Államok külpolitiká­ját és rávilágít számos kudar­cára. A szemleíró. hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak a nem­zetközi feszültség enyhítéséről vallott alapelvei elfogadhatók „bármely liberális berendezésű ország számára“,, rámutat. to­vábbá olyan eszmék „általános népszerűségére,“ mint a gyar­mati rendszer megszűntetése, a katonai szövetségek felszámo­lása és a termonukleáris fegy­verek eltiltása. Másfelől pedig — folytatja Thompson — „kormányunk a gyarmati kérdésekben bizony­talan álláspontot foglal el, sőt Dulles Goa kérdésében telje­sen melléfogott.“ Thompson utal arra, hogy az az Egyesült Államok „maka­csul elutasította azt a gondola­tot, mely szerint valamely nagy ország is semleges maradhat“, és „a genfi értekezlet után újabb katonai szövetségek lét­rehozására törekedett.“ „Thompson megjegyzi, hogy a bagdadi tömb“ feltüzelte Indiát Egyiptomot, Szíriát és Szaud- arabiát“, majd beismeri, hogy Nyugat-Németország bevonása az északatlanti szövetségbe Né­metország tartós széttagolását — jelenti. „Olyan ügyetlen volt a poli­tikánk — folytatja Thompson —, hogy a római pápa ka­rácsonyi üzenetében félreis­merhetetlenül eltávolodott tőle... Lényegében egész politi­kai stratégiánk a katonai program támogatására szolgál.“ A KÜLPOLITIKA HÍREI Eisenhower elnök vasárnap tartotta megbetegedése óta első sajtóértekezletét. Az Associated Press hírügynökség értesülése szerint az elnök sajtóértekez­letén a többi között kijelentet­te: még nem határozta el fel­lép-e másodszor is az elnökvá­lasztáson. Eeisenhower han­goztatta, hogy ezt a kérdést előbb meg akarja beszélni „megbízható tanácsadóival.“ * Csang Kaj-sek polgári légiköz Fekedési hivatalának egy piló­tája szombaton a Kínai Nép- köztársaságba repült. Gépük­kel helyi időszámítás szerint vasárnap este tizenkilenc óra­kor érkeztek Fucsien tarto­mány egyik repülőterére. A menekültek elmondták, hogy a tajpejei Szungsan re­Jókai-művek a Kínai Népköztársaságban A Pekingi Népi Irodalmi Könyvkiadó „A szabadságért” címmel megjelenteti Jókai Mór hat elbeszélését, amelynek té­mája az 1848—49-es szabad­ságharc. Újból kiadják Jókai „Sárga rózsa” című regényét is, amelyet először 1937-ben adtak ki Kínában. AZ ÖRÖK FAGY REJTELMEI Ezerarcú a mi földünk. Néz­zünk körül Délen. Napsütötte tájakat, tropikus erdőket, si­vatagokat látunk. Észak felé közeledve ,egész más kép fo­gad bennünket. Hóborította földek, beláthatatlan jégmezők húzódnak. Minél északabbra megyünk, annál nagyobb a hi­deg, míg egyszer csak elérjük az örök fagy vidékét. Hatal­mas terület ez. Az egész Déli Sarkvidéket Grönland, Alasz­ka háromnegyedrészét, Kana­da kétharmad részét véri bi­lincsbe az örök fagy. A Szov­jetunió területének közel fe­lén, mintegy 10 millió négy­zetkilométeren is örök fagy uralkodik. Örök fagy? A nép így neve­zi, a tudomány másképpen, precízebben meghatározza: — Nulla fok alatti hőmérséklet, amely a földkéreg bizonyos részében hosszabb-rövidebb ideig uralkodik. Különös birodalom ez, szám tálán titkot rejteget. Érthető, hogy mágnesként vonzza a tudósokat, kutatókat. Szovjetunióban rohamosan fejlődik a fagykutatás tudo­mánya. Szibériában a Jenyi­szej-menti Igarka városban működik a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája „Obru- csev" fagykutató intézetének tudományos kísérleti állomá­sa. A kísérleti állomás munka társai nagyjelentőségű mun­kát végeznek a föld alatt, ahol valóságos múzeumokat ren­deztek be. A termekben kü­lönböző műszereket, újságo­kat, grafikonokat helyeztek el. Megtalálhatók itt többek között a háborúban megjelent összes újságok, amelyeket a jövő nemzedékek számára őriznek. A jégmúzeumban le­rakott újságok hosszú-hosszú ideig sértetlenül megmarad­nak. Az egyenletes, alacsony hőmérséklet kedvező feltéte­leket biztosít a „konzerválás­hoz”. A. M. Peselncev, a kísérleti állomás vezetője, elmondotta, hogy Mihail Ivanovics Szum. gin a fagykutatás egyik jeles úttörője, annakidején javasol­ta, hogy rendezzenek be egy nagyszabású földalatti jégmú­zeumot. Az alapgondolata en­nek az volt, hogy az emberi­ség egymást követő generá­ciói a múzeum tárgyai alapján teljes képet nyerhessenek a megelőző korok élővilágáról, tudományáról és technikájá­ról. Aligha szorul bizonyítás­ra, milyen jelentős dolog ez. A jégmúzeumban megőrizhe­tők az utókor számára azok az állatok, növények, amelyek a természetben idővel kipusz­tulnak. A jégbirodalom fáradhatat­lan munkásai közvetlen gya­korlati célokra szolgáló kísér­leteket is végeznek. Tanulmá­nyozzák, hogy segítheti elő a fagy a földművelést. Mint is­meretes, az északi vidékek semmivel sem gazdagabbak csapadékban, mint a sivata­gok és délsivatagok. Ugyan­akkor Jakutszkban, Észak leghidegebb vidékének egyik városában nyáron 40 fokos meleg is előfordul. Az örök fagy rétegei, amelyek nehezen eresztik át a vizet, tavasztól nyárig nagymennyiségű vizet halmoznak fel és ilyenkor mintegy rendelkezésére bo­csátják a nedvet áhító nö­vényzetnek. Minél melegebb a nyár, annál mélyebben en­ged fel a talaj; annál több víztartalék szabadul fel a nö­vények számára. Az olvadás- víz ezen túlmenően elősegíti a jarovizációt is: a növények a meleg nyári napok bekö­szöntésekor rohamos fejlődés­nek indulnak... pülőterén felszállt gép Csang Vej-kuonak, Csang Kaj-sek fiá­nak tulajdona, aki ezt kéjuta­zásaira használta. * A Szabad Demokrata Párt vezetősége kedden választja meg a párt elnökét és parla-^ menti csoportjának vezetőjét az 1956. évre. A párt északrajna- wesztfáliai tartományi szerve­zete ebben a kérdésben Lipp- springe ben tartott értekezletén egyhangúlag bizalmát fejezte ki Thomas Dehlernek, a párt és a parlamenti csoport eddigi elnö­kének. Middelhauve, a tartomá- mányi szervezet elnöke, kije­lentette ,hogy a Szabad Demo­krata Párt „nem adja be dere­kát Adenauernek”, nem ejti el a kancellár kívánságára Deh- lert. * A berlini Dietz-Verlag, Né­metország Szocialista Egység- pártjának könyviadója, német nyelven kiadta Révai József „Irodalmi tanulmányok’’ című művét. Lengyel tengerészek segítsége egy angol gőzösnek Néhány nappal ezelőtt az Északi-tengeren, nem messze Emden nyugatnémet városá­tól, a nagy ködben egy olasz hajó befutott a Victoria City nevű angol gőzösbe. A baj olyan hirtelenül következett be hogy az angol tengerészek nem is tudtak kellőképpen felké­szülni a mentőakcióra. A rádió- távirásznak még annyi ideje sem volt, hogy leadja az SOS jelzéseket. A közelben lévő „Orlowo“ lengyel hajó tengeré­szei felfigyeltek a bajbajutott hajó személyzetének segélykiál tására. Óriási nehézségek köze­pette nagy nehezen sikerült az angol tengerészeket megmente­ni. Emberi életben nem történt kár, az angoMiajó azonban el­merült. A lengyel hajó tenge­részei a megmentett angol gő­zös személyzetét Emdenben tet­ték ki partra,, ahol szivélyes fo­gadtatásban részesítették a bá-4 tor lengyel tengerészeket. A Német Béketanács össznémet értekezletet tartott

Next

/
Thumbnails
Contents