Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-10 / 8. szám
1 Jo Inai N Egyetemi Könyvtár PŰCS r A MAI SZAMBÁN: A francia sajtó a belpolitikai helyzetről (2. o.) — Felemeli cukorrépatermelési tervét az Alsópéli Állami Gazdaság (3. o.) — Uj üzemet avattak a Bonyhádi Zománcművekben (3. o.) — A közönségszervezés néhány problémájáról (4. o.) V. .J AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. JANUÄR 10. Az értelmiségi ifjúság első megyei konferenciája Vasárnap — 1956 január 8-án — Szekszárdion az MDP és a DISZ Tolna Megyei Végrehajtó Bizottsága, országosan elsőnek hívta össze a megye fiatal értelmiségi dolgozóit, hogy együttesen tanácskozzanak az értelmiségi ifjúság munkájáról, a soron következő feladatokról az ifjúság között végzett politikai nevelőmunka megjavításáról. Délelőtt fél 10-kor kezdődött a konferencia a Pártoktatók Házában. A nagyjelentőségű értekezleten megjelent Szakali József elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Király László elvtárs az MDP Tolna megyei Bizottságának titkára, az MDP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai, a DISZ megyei vezetői. A beszámoló Tuska Pál a megyei tanács elnöke megnyitója után Dulai Ká roly a DISZ megyei titkára ér tékelte az értelmiségi ifjúság ed dig végzett munkáját. A bevezetőben a találkozás je lentöségéről beszélt, majd isme»' tette azokat az eredményeket, amelyeket az MDP Központi Ve zetőségének az ifjúsági munká ról szóló határozata megvalósító sa során eddig elértünk. Hangsií lyozta, hogy ezek az eredmények főleg szervezeti intézkedések so rán születtek s még igen erős az elmaradás a politikai nevelő munka térén. Majd így folytatta ez a lemaradás többek között politikai események, a nemzetközi helyzet ismertetésével is erősítsük az ifjúságnak a szocializmus építésébe való bevonását, leleplezve az Imperializmus és az osztály ellenség béke és munkásellenes törekvéseit. Munkánk e hiányosságából fakad, hogy az ellenséges ideológia, a pacifiz mus, a nacionalizmus még mindég követőkre talál ifjúságunk cgyrészénél. Ebből világosan következik. hegy megyénk értelmiségi ifjúságának, — de mindazoknak, akiket pártunk, államunk azzal a megtisztelő feladat tál bízott meg, hogy boldogabb jövőnk zálogát az ifjúságot nevelje — meg kell értenie, hogy nem nézheti ölhetett kézzel a szó cialista társadalmi rend megteremtéséért vívott erőfeszítéseinket. Csak szavakban hirdetni a szó cializmust, üres szócséplés. Az értelmiségi ifjúság csak a DISZ keretein belül küzdhet eszményi céljaiért. Tettekre van szükség, minden fiatal dolgozó értelmiségnek a DISZ-ben a helye és arra törekedjen, hogy minél több, még kívülálló fiatalt vonjon a szervezeti életbe, és a DISZ-én belül küzdjön a párt politikájának si keréért. Feladatunk az elméleti tudás gyarapítása, a marxizmus leninizmus tudományának, mint az egyetlen haladó tudomány nak elsajátítása. Ennek érdeké ben tovább kell javítanunk a Petőfi iskolák elméleti színvonalát és az ifjú értelmiségek te vékeny munkájával kc-11 segíteni azok munkáját.— Dulai elvtárs ezután az ifjúság kulturális nevelésének legfonto sabb feladatairól beszélt, majd így folytatta — A mezőgazda ságban dolgozó értelmiségi fiatalokra, agro és zootechnikusokrá nagy szerep hárul, hogy az alap vétő agro és zootechnikai eljárá sok megismerésében segítse a falusi ifjúságot. Mindemellett állandóan ismertessék a nagy üzemi gazdálkodás fölényét és a meggyőzés erejével nyerjék meg a tsz mozgalom számára a még egyénileg dolgozó falusi paraszt fiatalokat. Külön szólt a pedagógusok műszaki értelmiségek, az orvo sok szerepéről. A fiatal értelmiségnek magá nak is állandóan képeznie kell magát, mert az egyetem vagy középiskola elvégzése csak belépőjegyül szolgál az életbe. Tanulni, egyre többet tudni, hogy minél eredményesebben va lósíthassuk meg pártunk célkitú zéseit. Dulai elvtárs befejezésül a következőket mondotta: — Pártunk és dolgozó népünk bízik abban hogy fiatal értelmiségünk telje siti az e téren rá háruló kötele zettségét s példájával, munká Jávái, társadalmi magatartásával ott lesz a szocialista fejlődésért vívott harc első vonalában. annak tudható be, hogy me gyénk fiatal értelmiségének nagy része távol tartja magát a DISZ-szervezetek munkájától, nem érzi kötelességének az iskolán kívüli politikai neve lésének segítését. Ha a Köz ponti Vezetőség határozatát maradéktalanul végre akarjuk hajtani, ezen az állapoton sür gősen változtatni kell. A továbbiakban arról beszélt / hogy hogyan változott meg az * ifjúság helyzete. Népi demokra tikus államunk milyen áldozatok árán taníttatja a mai fiatalokat, akiktől azt várja cserébe az egész dolgozó nép, hogy tehetsé gük, tudásuk és nem utolsó sor ban lelkesedésük minden erejét szocialista hazánk, az új társada lom építésére összpontosítsák. A Központi Vezetőség májusi határozata a DISZ legfontosabb feladatának jelöli meg, hogy a dolgozó magyar ifjúságot felsora koztassuk pártunk politikájának megvalósítására... — ebben a munkában az értelmiség társa dalmi helyzetének megfelelően nagy szerep jut a fiatal értelmiségnek is. A felnövő nemzedéket a szocializmus szellemében kell nevelnünk. — Az ifjúság haza fias nevelése váltsa ki a fiatalok becsvágyát, munkakészségét és növekvő részvételét a szocializ mus építésében. Az ifjúság eszmei, politikai és szervezeti egységének szünte len erősítése és továbbfejlesztése a nevelőmunka egyik legfőbb célja. Az ifjúság egységének megszilárdításáért vívott küzdelem segítse elő a munkásosztály vezető szerepének erősödését, a munkás paraszt szövetségnek további szilárdulását. G — Nem fordítottunk kellő gondot arra, hogy a mindennapi A beszámolót vita követte A megjelent kétszázötven értei miségi fiatal és a tapasztalt, idősebb értelmiségiek közül szá mosan felszólaltak. BUDAI KATALIN GYÖNKI OVONŐ arról beszélt, hogy a DISZ-szer vezet életében milyen fontos a jól képzett, komoly ifjúsági ve zető. Példákkal szemléltette mennyire megváltozott a hely zet, mióta a fiatal értelmiségek is részt vesznek a piSZ szervezet munkájában, öt gyönki nevelőt választottak a helyi szervezetek vezetőségébe és a fiatal nevelők nemcsak az iskolai oktatást tart ják kötelességüknek, hanem az ifjúság iskolánkívüli nevelését is. MIKLÓS PÉTER azMDP Tolnamegyei Bizottsága nak tagja, dombóvári gimnázi”. mi igazgató arról beszélt, me lyek voltak az okok, amelyek az if júsági mozgalom hibáihoz ve zettek. — A felszabadulás óta rendszeresen részt veszek az ifjúsági mongalomban — men dotta. — Miben látom én az ifjú sági munka lanyhulását. Az ifjúsági mozgalom egyesítésekor nem gondoltunk arra. hogy az Ifjúság nem olyan önálló még, mint mi gondoltuk. Valahogy a mélyvízre löktük, ússzál — mondottuk, de nem kérdeztük meg — vajon tud-e úszni már. És amikor számonkértük miért fulladozik? . .. csak dorgáltuk, ahelyett, hogy mentőövet adtunk volna neki és türelemmel, szeretettel tanítottuk volna úszni. Nem kampányszerűen kell fog lalkozni az ifjúsággal, hanem ál landóan. Ezért üdvözlöm én különös örömmel ezt a konfe renciát. Nagyon jó, hogy a felelős vezetők mind itt vannak és közösen beszélhetjük meg, hogy miért nem olyan harcos, olyan Komszomol-szerű még a DISZ munkája? ... és ha ez az értekezlet arra ad nekünk választ, hogy mit kell tennünk, már az is nagy eredmény, előre lépés. Ne a statisztikák készítése legyen az elsődleges feladat, ha nem a mély átfogó politikai munka. KISS B. JÓZSEF ált. jsk. igazgató DISZ titkár Simontornya. Arról beszélt, hogy községükben a fiatal értelmiség miért nem csat lakozott a DISZ-hez. — Nem volt aki összefogja a falusi szervezet életét és a fiatalok, amikor kike rülnek az iskolából, szétszóródnak. Néhány hónappal ezelőtt vettem át a szervezet vezetését. Papíron 47 tag volt. az első összejövetelünkre eljött három, a másodikra már hat. a harma dikra tizenkettő és az elmúlt héten már huszonheten voltak. Ki derült, hogy a szülők nem en gedték a DISZ-be a fiatalokat. Felkerestem a szülőket és megmagyaráztam nekik — tőlünk ne féltsék fiaikat, leányaikat, mert a DISZ-ben csak jót tanulhatnak és meghívtam közénk a szülőket is. Most ott tartunk, hogy a lányok maguk között varrótanfo- lyamot alakítottak és legutóbbi összejövetelünkön már számos szülő is részt vett. Türelmes nevelő munka kell. És ma- már a fiatal pedagógusok önként vállalták, hogy el járnak a DISZ-be, és segítik a munkát. AMBRUS LUKACS A DISZ BONYHÄD jArAsi TITKÁRA arról beszélt, hogy a járásban 17 pedagógus segíti a Petőfi iskolákat. — Mindenkor a pártosság legyen munkánk alapja — mondotta, örvendetes jelenség, hogy az időszerű politikai kérdésekről egyes községekben és szervezetekben a pedagógusok nem várnak felsőbb utasításra, hanem a DISZ szervezettel együtt öntevékenyen beszélnek meg egyes kérdéseket és tartanak előadást... Ezután felolvasták a Tolnai Textilgyár DISZ fiataljainak a konferenciát üdvözlő távira^ tát... A vitában felszólaltak mé£ Máté Dénes felsőnánai agro- nómus, Farkas János kisvejkei igazgató-tanító, Galambosi Ilona, a furkópusztai kendergyár vezetője, Palotás József, Jegenyés-pusztai igazgató-tanító, az MDP Tolnamegyei Bizottságának tagja, Magyari János tanító, Rell János, a Szekszárdi járás DISZ-titkára. Az értekezleten felszólalt SZAKALI JÓZSEF ELVTÁRS. AZ MDP KV. TAGJA, A DISZ KV. TITKÁRA. Az értekezlet résztvevői forró tapssal köszöntötték Szakali elvtársat. — ... A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a DISZ Központi Vezetőségének üdvözletét hozom — mondotta Szakali elvtárs, majd arról beszélt, hogy helyes a párt és a DISZ megyei vezetői, nek elhatározása, hogy az országban elsőnek hívták össze a megye értelmiségi fiataljainak értekezletét... — Pártunk a felszabadulás óta — mondotta — mindenkor nagy gondot fordított az értelmiség között végzett politikai munkára, a hazáját szerető né péhez hű értelmiség támogatására ... ... Minden osztály igyekezett kinevelni a maga értelmiségét és így természetesen a munkás- osztály és a vele szövetséges parasztság is Pártunk vezetésével sokat harcolt azért, hogy kinevelje saját értelmiségét. ... És ez az elmúlt évek során sikerült. Az értelmiség „régi“ tagjai is azt érezhetik azonban, hogy igazán, csak ma szabad az értelmiség, amikor tudását, alkotó képességét az egész nép szolgálatába állíthatja. ... És ezért helyes az, hogy ezen a konferencián a fiatal ér telmiség között láthatjuk az „öregeket“ is ... — Máris van egy komoly tanulsága az értekezletnek, még pedig az, hogy az értelmiség figyelmét ráirányította az ifjúsági munkáról szóló 1955. májusi párthatározatra. A DISZ munkájában az volt a legsúlyosabb hiba, hogy évek óta egyhelyben topog és a politikai munkája sem átütő ... Szakali elvtárs ezután feltette a kérdést: — Vajon sikerült-e 1955-ben a topogásból kimozdítani a szövetséget? Sikerült. Azonban döntő fordulat még nem következett be... A továbbiakban arról beszélt, hogy Magyarországon még soha nem volt olyan hatalmas ifjúsági szövetség, mint a DISZ amelynek 850 000 tagja van. Még soha nem volt, hogy 150 000 fiatal tanuljon rendszeresen, de ma van. 1955-ben értünk el eredményeket, hiszer az elmúlt évben a fiatal bányászok 1 millió tonna szenet termeltek terven felül... A cséplő csapatok versenyében 70 000 fiatal vett részt, még soha nem harcoltak úgy a silózásért, mint most a fiatalok. Terven felül 7 millió köbméter silót készítettek ... De vannak még hibák. A mozgalomba még nem vontuk be az ifjúság jórészét, mert sokan csak fecsegnek a szocializmusról, de lényegét, szépségét, az érte való harc nagy- szerűségét nem mutatják meg a fiataloknak. ... Ugyanakkor az értelmiség soraiban Nagy Imre pártellenes politikájának hatására különböző zavaros nézetek terjedtek el... Igen sokan, s köztük elsősorban az írók, úgy gondolták, hogy akkor használnak a népnek, ha a szemétdombon kapirgálnak és életünkből csak a hibákat veszik észre, ezeket a hibákat eltorzítva, valami nagy búsmagyarkodásba kezdenek... A mi pártunk nem a siránkozó, vénasszonyok pártja, hanem a kemény emberek pártja. Csak a kommunista pártban lehet igazi önkritika, de a hibákon nem rágódhatunk, hanem azok gyors kijavításával kell előre lépnünk... Vannak még az ifjúság egyes rétegeiben a nacionalizmusnak is gyökerei... De kik szítják ezt? Kiknek érdeke a búsmagyarkodás, kiknek érdeke, hogy szembe állítsák a nemzetiséget egymással?... Nem kétséges, értelmes emberek vagyunk, nem kell külön magyarázni, hogy ellenségeink szeretnék megbon tani a népi demokráciák táborát... A fiatal értelmiség nagy több sége a párt mögött áll, azonban mi sem tettünk meg mindent, hogy szorosan bekapcsoljuk őket szervezeti életünkbe... S a magunk számára is le kell vonni a tanulságot — vajon várjuk-e mindig megfelelő módon az egyetemekről kikerülő fiatalokat vidéken... szerzünk-e nekik lakást, biztosítjuk-e indulásuk alapját? Erre is gondolnunk kell mun kánk során s bizonyos, ha jobban segítjük őket, akkor egyre szorosabban állnak ők is mellénk... Ehhez a komoly munkához kívánok sok sikert és jó egészséget — fejezte be felszólalását Szakali József elvtárs... AZ ÉRTEKEZLET TAPASZTALATAIT KIRÁLY LÁSZLÓ ELVTARS ÖSSZEGEZTE megállapítva azt, hogy az elmúlt esztendőben Tolna megyé ben is jelentős eredményeket értünk el a szocialista építés ben. A Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtása érdekében megtettük az első lépéseket. Megyénkben több mint három ezer dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját... Bebizonyosodott, hogy helyes volt pártunk politikája, mert a politikai felvilágosító munka a fejlett agrotechnika alkalmazásával sikerült jelentős eredményeket elérni a terméshozamok növelése során. Ebből a munkából már kivette részét az értelmiségi fiatalság is... Azonban a most kezdődött második ötéves tervben a termelékenység fokozásában, a terméshozamok további növelé sében, a kulturális és politikai munka fejlesztésében igen sokat segíthet a fiatal értelmiség és a párt joggal várja minden értelmiségi dolgozótól, hogy tudása legjavát adja a nagy célok megvalósításához...
