Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 22. szám

TOLNAI NAPLÓ 1930. JANUAR 25. Tovább folyik az ausztráliai kikötőmunkás-sztrájk V.M. Molotov és G. K. Zsukov Prágába utazott Szovjet kormányküldöttség utazott Finnországba Moszkva (TASZSZ). Január 25-én Moszkvából Prágába re­pült V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminisz­ter és G. K. Zsukov, a Szovjet­unió marsailja, honvédelmi miniszter. Részt vesznek a Po­litikai Tanácskozó Bizottság január 27-én Prágában meg­nyíló ülésén, amely megtár­gyalja a varsói szerződésből adódó kérdéseket és közös in­tézkedéseket. Moszkva (TASZSZ). Mint is­meretes, Porkkala-Ud terüle­tének átadása és az átadásról szóló jegyzőkönyv aláírása cél­jából a Szovjetunió Miniszter- tanácsa szovjet kormánykül­döttséget nevezett ki. A kül­döttség január 25-én M. G. Pervuhinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesének vezetésével Moszk­vából Helsinkibe utazott. Hírügynökségi jelentések ar­ról számolnak be, hogy Harold Holt munkaügyi miniszter és Albert Monk, a szakszervezeti tanács elnöke kedd esti meg­beszélésén nem tudta rendezni az ausztráliai dokkmunkás­sztrájkot. A 21 000 kikötőmun­kás sztrájkja továbbra is meg­bénítja Ausztrália 53 kikötőjét. Az ausztráliai fegyveres erő­ket szükség esetén felhasznál­ják kikötői szolgálatra. A munkaügyi miniszter szer dán újból találkozik Albert Monkkal. A szaudarábiai kormány szóvivőjének nyilatkozata Finn hatóságok megtekintették Porkkala-Udd területét Helsinki (TASZSZ). Az 1955. szeptember 19-i egyezmény szerint, amelynek értelmében a Szovjetunió lemond Porkkala- Udd területének haditengeré­szeti támaszpontként való használatáról és a szovjet fegy­veres erőket kivonja erről a területről, január 24-én a finn hatóságok megtekintették Pork- kala-Udd területét és az ott- lévő vagyontárgyakat. Délelőtt 10 órakor Porkkala- Ud határára érkeztek Finnor­szág képviselői: U. Kekkonen miniszterelnök és több minisz tér. Odaérkezett V. Z. Lebe- gyev, a Szovjetunió helsinki nagykövete. A terület megte­kintése után Sz. J. Kabanov al­tábornagy, Porkkala-Udd hadi­tengerészeti támaszpont pa­rancsnoka, Finnország képvise­lői számára fogadást rendezett. Skog hadügyminiszter meg­jegyezte, hogy Porkkala-Ud át­adása megerősítette a Szovjet­unió és Finnország népeinek barátságát. A miniszter java­solta: ürítsék poharukat a szovjet hadseregre. Porkkala-Ud területét és az ottlévő összes vagyontárgyakat január 26-án adják át Finnor­szágnak. Eden elindult Newyorkba A Reuter iroda és a londoni rádió közli, hogy Eden, angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter szerdán reg­gel a Quaen Elizabeth nevű oceánjáró hajón a southamp- toni kikötőből elindult New­yorkba. Az angol államférfiak a jövő hétfőn érkeznek meg Washingtonba. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Dulles keddi sajtóértekezlete Róma (TASZSZ). Január 23- án este megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának ülése. A küszöbön­Mint jelentettük, Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára, ked­den tárgyalt Een Gurion izra­eli miniszterelnökkel. A tárgyalások után az ENSZ Palesztinái fegyverszüneti bi­zottsága nyilatkozatot adott ki, amely szerint mind Egyiptom, mind Izrael elfogadta az ENSZ főtitkárának az arab-izraeli fe­szültség csökkentésére tett ja­vaslatát. Mint a nyilatkozat rámutat, lehetséges, hogy a javaslatokat egy héten belül végrehajtják. A javaslat értelmében mindkét félnek ki kell vonnia csapatait a demilitarizált övezetből, fel kell szednie az aknákat és drót akadályokat, végül pontosan ki kell jelölnie a két állam kö­zött húzódó zóna határait. A londoni rádió úgy értesül, hogy Egyiptom már kivonta csapa­tait p demilitarizált övezetből Mihail Jevgpafovics Szaltikov- Scsedrin munkássága kitörölhe­tetlen nyomot hagyott az orosz s a világirodalomban. Szaltikov a múlt század negyvenes évei­nek végén kezdte meg irodalmi munkásságát még V. Belinszkij életében, s a nyolcvanas évek végén halt meg, három évvel azelőtt, hogy Makszim Gorkij első elbeszélése a sajtóban meg jelent. M. J. Szaltikov 1862 január 27-én született egy földbirtokos családban. A jobbágy rendszer rányomta bélyegét annak a ré­tegnek erkölcsi felfogására, — amelyben az író gyermekkorát töltötte. A munkásember, a paraszt, nincstelen, megalázott volt, megfosztották szabadságá­tól. A földbirtokos teljhatal­mú ura volt parasztjai sorsá­nak. A fiatal Szaltikov ba n már korán felébredt az igazságérzet. Mások fájdalmát sajátjának tekintette. — Állandóan maga előtt látta a nép szenvedését és már mint kisfiú választ ke­resett arra a kérdésre: hogyan győzedelmeskedhet az igazsá­gosság, hogyan lehet visszaadni az elnyomott ember jogait, mél tóságát. Szaltikov tanulmányozta a filozófiát, a jogot, a politikai gazdaságtant, a történelmet, az utópista szocialisták könyveit. Oroszország egyik legművel­tebb embere lett, haladó filozó­fiai és politikai meggyőződés álló községi választásokkal kap csolatos első napirendi pontról Umberto Terracini tartott be­számolót. és egy kedden kiadott nyilatko­zat szerint Izrael is követi pél­dáját. Szovjet filmhét Angliában Az Angol—Szovjet Baráti Társaság rendezésében január 23-án szovjet filmhét kezdődött a londoni Scala filmszínházban. A szovjet filmhetet John Platts-Mills ,az Angol—Szovjet Baráti Társaság tanácsának el­nöke nyitotta meg. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet filmek előadása előse­gíti a szovjet és az angol nép kölcsönös megértését. Ezuán levetítették a Nagy csa­lád című szovjet filmet, ame­lyet a nézők nagy tetszéssel fo­gadtak. alakult ki benne. Szaltikovot 1848 április 25-én I. Miklós cár parancsára letar­tóztatják és Vj atkába szám­űzték. Nyolc esztendőt töltött szám­űzetésben. A fiatal írót azon­ban nem törték meg az eldu­gott vidéki városban eltöltött évek. Figyelmesen tanulmá­nyozta a számára addig isme­retlen vidéki szokásokat. Meg­ismerkedett a tisztviselők és a kupecek, a parasztság és a városi kizsákmányoltak életé­vel. Megfigyeléseit későbbi írá­saiban használta fel. I. Miklós cár halála után, 1855-ben, visszatérhetett Péter- várra. Az országban akkor bon­takozott ki az a társadalmi — mozgalom, amely az önkény- uralmat a forradalmi válság elé állította. A hatvanas évek mozgalmának vezetői Cserni- sevszkij és Dobroljubov kriti­kusok, materalisták, forradal­márok és utópista szocialisták voltak. Szaltikov ahhoz a tá­borhoz csatlakozott, amelynek élén ezek a forradalmi demo­kraták álltak. Első könyve, amelyet a szám­űzetéséből visszatérve írt, a — „Kormányzósági karcolatok’’. Könyvében ostorozza a jobbágy rendszert, a cári közigazgatás ön kényét, a törvénytelenség és jog- fosztottság rendszerét, melynek igája alatt sínylődött akkor az orosz nép. Az amerikai rádió beszámol Dulles külügyminiszter keddi sajtóértekezletéről. A külügy­miniszter először bel-, majd kül politikai kérdésekről nyilatko­zott. Egyebek között közölte, hogy Eisenhower elnök rendkívüli üzenetet fog intézni az ame­rikai kongresszushoz. Üzeneté­ben ismerteti majd az amerikai kormány hosszútávú segély­program-tervezetét. Dulles ezután külpolitikai kér­désekre válaszolt. Hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok „a két párt 10 éves együttmű­ködése keretében’’ dolgozta ki külpolitikáját. A tajvani feszültség ügyé­ben feltett kérdésekre vála­szolva, Dulles a többi között azt mondotta, arra számít, hogy „folytatódnak majd a jelenlegi megbeszélések az Egyesült Ál­lamok nagykövete és Kína nagykövete között. A külügy­miniszter hozzátette, reméli, hogy „a megbeszéléseknek po­zitív eredményei lesznek”. Dulles ezután szólt Eisen­A „Kormányzósági karcola­tok” csupán az uralkodó osz­tállyal szemben voltak szatiri­kusak, a népi típusokat a szer­ző nagy szeretettel és a dolgo­zók iránti mély együttérzéssel rajzolta meg. A könyv óriási hatást gyako­rolt a társadalomra. Scsedrint az orosz irodalom kiváló kép­viselői körébe állította. II. Sándor kormánya 1862- ben áttért a forradalmi erők el­fojtásának politikájára. Cserni- sevszkijt és számos társát letar­tóztatták. A „Kortárs” című fo­lyóiratot, amelynek egyik szer­kesztője Szaltikov-Scsedrin — volt, 1866-ban betiltották. Szaltikov-Scsedrin nem tu­dott belenyugodni abba, hogy a forradalmi demokraták elvesz­tették szócsövüket. Nyekraszov költő barátjával bérlet útján kézbe vette a „Hazai feljegyzé­sek” cimű folyóiratot. A folyóirat hasábjain évről- évre újabb és újabb szatirikus írásai jelentek meg. A „Hazai feljegyzések”-ben látott nap­világot az „Egy város történe­te”, a „Pompadourok és Pom- padcurnők’’, a „Galavljov csa­lád” és a nagy szatirikus író egyéb alkotásai. Szaltikov-Scsedrin minden hazugság szigorú bírája lett. Szatírájának éle a néppel szem­benálló társadalmi osztályok el­len irányult, amelyek akadá­lyozták a népnek a szabadság, a kultúra és a boldogság felé törekvő mozgalmát. Szaltikov-Scsedrin szatírái­ban főképpen az önkényural­mat ostorozta. Az „Egy város története” című művében az hower és Eden jövő héten kez­dődő megbeszéléseiről. Kije­lentette, hogy elsősorban a kö­zépkeleti kérdésekkel foglal­koznak, de ezenkívül megvitat­ják a német újraegyesítés és a hidrogénbombakísérletek ellen­őrzésének kérdését is. A középkeleti helyzettel ösz- szefüggésben a külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok kitart az 1950-es hármas deklaráció mellett, — amely arra kötelezi az Egyesült Államokat, Nagybritanniát és Franciaországot, hogy „szembe­szegüljön minden törekvéssel, amely erőszakkal akarja meg­változtatni Izrael és az arab államok határait’’. Ehhez még hozzátette, hogy „fegyveres kon­fliktus esetén” 'a három aláíró hatalom „valószínűleg az Egye­sült Nemzetek Szervezetében járna el, mielőtt önállóan Cse­lekednék. Dulles végül újra előhozako­dott azzal a propagandaszólam­mal, hogy az Egyiptomba kül­dött „kommunista fegyverszál­lítmányok” idézik elő a közép­keleti feszültséget. önkényuralom lényegét leplezi le és ezzel együtt mindennemű zsarnoki rendszert, bárhol is fejlődjék az ki. Scsedrin jövőbelátó realizmu­sa sehol sem mutatkozott meg annyira, mint a kapitalista tí­pusok szatirikus ábrázolásában. Ellensége volt a kapitalista ki­zsákmányolásnak. A nagy orosz írók között elsőnek teremtette meg az orosz kapitalisták típu­sát. Gyakran járt külföldön, jól ismerte az akkori Franciaorszá­got és Németországot. „Külföl­dön’’ című könyvében ragyogó szatirikus képet festett az ak­kori európai életről. Scsedrin sohasem azonosította a porosz militarizmust a német néppel, amelyet mélyeh tisztelt. Jól látta, milyen veszedelmet jelent a német sovinizmus a kultúra, a német nép és az egész embe­riség számára. Szatírájában — megbélyegzi „a porosz szelle­met ’, a XIX. század német jun­kereit és militaristáit. A nagy szatirikus élete alko­nyán írta legtöbb meséjét, — amelyek bátran leleplezik az akkori társadalom bűneit. Me­séi közül legismertebbek: „A bölcs piszkár”, „Az igásló” és mások. Szaltikov-Scsedrin 1889 má­jus 10-én halt meg. Szatíráiban leleplezi a liberálisok képmu­tatását, gyűlöletre tanít a nép érdekeinek elárulóival szemben Scsedrin munkássága lelep­lezi a tudatlanságot, a reakció kegyetlenségét, rámutat a de­mokrácia és a szocializmus eszméinek életerejére és kike­rülhetetlen győzelmére. Newyork (TASZSZ). Mint az United Press hírügynökség tu­dósítója jele'nti, a szaudarábiai kormány szóvivője megcáfolta azokat az angol vádakat, hogy Szaud-Arábia a kőolaj rész­vénytársaságtól kapott pénz­összegeket arra használta fel, hogy „megvesztegetéssel a bag­dadi szerződés elleni fellépésre bírja Jordániát.“ A szóvivő kijelentette, hogy a bagdadi szerződés „annyira nyilvánvalóan sérti az arab or­szágok érdekeit, hogy az ara­boknak nincs szükségük sem­miféle pénzügyi ösztönzésre ahhoz, hogy harcoljanak e szerződés ellen. A Szovjetunió déli részén »te­rül el a Turkmén SzSzK, — a napsütötte tájak, a termékeny oázisok és a hatalmas száraz pusztaságok vidéke. A köztársa­ság csapadékos vidékein igen gazdag termést takarítanak be. Az öntözhető terület azonban igen kicsiny. A köztársaság te­rületének nagy részét a Kara Kum homoksivatagja foglalja el. Turkméniában a földnek csak egyszázad részét művelik meg. A szovjet kormány elhatároz­ta, hogy hatalmas öntözőrend­szert épít Turkméniában. Ha el­készül a Kara-Kum csatorna, virágzó kertek nőnek ki a ma még kopár sivatagban. E csator­nán keresztül eljut a köztársa­ság száraz vidékeire az Amu- Darján, Középázsia leghatalma­A Szovjetunió Tudományos Akadémiája tízkötetes „Világ- történelem“ kiadására készül. Ez a szovjet történészek nagy csoportjának kollektív alkotása lesz. Az első két kötet az őstör­ténettel és az antik világgal foglalkozik, időszámításunk IV —V., évszázadáig. A III., IV. 1955. májusában Oleg Bjelov komszomolista rádiótechnikus és fiatal lelkes segítőtársai — Kaunaszban hozzáláttak egy amatőr távolbalátó központ építéséhez. A városi pártbizott­ság és a végrehajtóbizott­ság segítségével serényen ha­ladt a munka. A kaunaszi poli­technikai főiskola hallgatói, va­lamint a városi üzemek dol­gozói komolyan hozzájárultak e „A angol kormány Jordá­niában és Palesztinában túl nagy fegyveres erőket tart — folytatja a szóvivő. — Az an­gol kormány pénzt költ és más törvénytelen eszközöket alkal­maz, de mégsem tudja megvá­sárolni a lakosság támogatását. A jordániaiak támogatását nem lehet sem fegyverrel, sem pénzzel megvásárolni, hanem csak a szabadsággal.“ „Szaud-Arábia kormánya — jelentette ki befejezésül a szó­vivő — ellenzi a bagdadi szer­ződést és az a véleménye, hogy e szerződés ellenkezik az arab világ érdekeivel.“ sabb folyójának vize. A csatorna építkezései az Amu-Darja menti Vosszag falu­nál kezdték meg. A Kara-Kum sivatag nyugat felé történő mé­lyítésével a csatorna közös' útvo nalon halad, s így vize természe tes folyású lesz. A csatornát há­rom szakaszban építik. Most az első szakasz munkálatai folynak. Az építkezésen gyors ütemben halad a munka. Az építők egyre tovább nyomulnak előre a siva­tagba, hatalmas munkát kell'el­végezniük. Mintegy 57 millió J köbméter földet kell kiemelni, többezer köbméter betont és vas betont kell elhelyezni, valamint új lakótelepeket kell építeni. A képen: Az épülő csatorna egyik szakasza. (Fotó: G. Zelma.) kötet a középkor történe­tét tárgyalja az (V—XVII. szá­zad), az ötödik, hatodik és hetedik kötet az angol forra­dalomtól a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomig eltelt időszakkal foglalkozik. Az utolsó három kötet a közelmúlt évtizedek eseményeit elemzi. nagyszerű kezdeményezés sike­réhez. A távolbalátó központ rövi­desen felépül. Ez lesz a Szov­jetunió egyik legnagyobb ama­tőr-televíziós központja, amely­nek adásait még Vilniuszban is veszik. A távolbalátó központ magasbanyuló antennája azt hirdeti, hogy milyen sokra ké­pes a komszomol-kezdeményező . készség és állhatatosság. Egyiptom és Izrael elfogadta az ENSZ javaslatait A nagy orosz szatirikus Irta: V. Kirpotyin professzor (M. J. Szaltikov-Scsedrin születése 130. évfordulójára) A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Csatorna a sivatagban Amatőr-távolbalátó központ épül Kaunaszban Tízkötetes „Világtörténelem“ jelenik meg a Szovjetunióban

Next

/
Thumbnails
Contents