Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 22. szám
1956’. JANUÁR 26. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ Jó beszámoló, alapos vita a hőgyészi alapszervezet vezeiőségválasztó taggyűlésén Hőgyész község kommunistái nagyjelentőségű tanácskozást tartottak az elmúlt napokban. Alapszervezeti taggyűlésen mérlegelték a pártszervezet elmúlt két évi munkáját és megbeszélték a soronlévő legfontosabb teendőket. A taggyűlés jól sikerült, eredményes t munkát végzett. Ez egyben tükrözte azt is, hogy a pártszer vezet kommunistái alapos mun kát végeztek az előkészítés so rán. Minden egyes elvtárssal el beszélgettek egyszer a párt- csoportbizalmiak, egyszer pedig a pártvezetőség tagjai. Ennek nyomán nemcsak arra volt meg az alap, hogy a párttagok csaknem kivétel nélkül megjelenjenek a taggyűlésen, hanem a beszámoló kollektív elkészítésére is. A beszámoló összeállításánál figyelembe vették a párttagság véleményét is. Nagyon helyesen, még egyes tö megszervezed vezetők véleményét is kikérték a beszámolóhoz. Ez volt a magyarázata annak, hogy a taggyűlési beszámoló olyan jó volt, hogy hozzá hasonlót nem sokat lehetett találni a megyében. JÓI. ELEMEZTE A KÉTÉVI PÁRTMUNKÁT. Utalt arra, hogy a Nagy Imre- féle politika milyen hatással volt a község életére. Hatással volt a községi alapszervezet te kintélyére és a párttagság, a kommunisták körében is bizonytalanság mutatkozott. Ez a többi között abban is megmutatkozott, hogy nagyon hiányos volt a taggyűlések látogatottsága. Az ellenség igyekezett mindent szétrombolni, amit a párt az előző évek kemény har cai során megalkotott, a párt soraiban pedig úgy próbált szakadást előidézni, és ezáltal gyengíteni azt, hogy igyekezett egymás ellen bujtogatni különféle burkolt módszerekkel a párttagokat. A pártszervezet titkára nagyon helyesen, példán keresztül mutatta be mindennek a hatását. Meglazult az állampolgári fegyelem. A község, amely előtte törvénytiszteletéről volt híres, 1954-ben nem teljesítette begyűjtési tervét és hiányosságok mutatkoznak minden olyan feladat végrehajtása terén, amelyek kapcsolatosak szocialista építésünkkel. Gyökeres változást hozott a pártszervezet és ezen keresztül a falu életében a Központi Vezetőség márciusi határozata. Amint a titkár elvtárs mondotta a beszámolóban: — Megerősödtek a párttagok, a párt- határozat visszaadta önbizalmukat, ennek nyomán megjavult a pártélet és megszilárdult a pártirányítás. A pártélet meg javulását mutatta, hogy MDP-csoport alakult a tanácsban: így még inkább sikerre tudták vinni a párt politikáját. Nemcsak visz- szaállt, hanem jelentősen megnőtt a párt tekintélye: a tanács tagság szinte kivétel nélkül elfogadta a kommunisták javaslatait, mert látták, hogy a párt politikájára úgy lehet építeni, mint a kősziklára. Megjavult az állandóbizottságok munkája és megszilárdult az állampolgári fegyelem. Az elmúlt évben például sokkal több terményt gyűjtöttek be, mint 1954-ben. A községi alapszervezet taggyűlésének beszámolója igen helyesen beszélt a község TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALMÁRÓL. Ismertette, hogy a márciusi határozat óta megháromszorozódott a tsz-ben lévő családok száma és noha még nem oldódott meg minden probléma, de jelentősen megjavultak a munkaszervezetek. Míg pár évvel ezelőtt á megye egyik leggyengébb szövetkezete volt a hőgyészi Uj Barázda, addig ma már szép eredményeket tud felmutatni és egyre példamutatóbban dolgozik. Az idén is elvetettek már több hold mákot és borsót: ebből a két'termény féleségből teljesítették tavaszi ve téstervüket. A tsz taglétszáma növekedésének egyik alapja az volt, hogy rendszeres agitációs munkát végeztek a falu dolgozó parasztjai körében. A községet felosztották a legjobb népnevelők között és a kommunista példamutatás terén is jelentős előrehaladás történt: több párt tag belépett a tsz-be. Részletesen foglalkozott a beszámoló A PÁRTÉPlTÉSSEL is. Értékelte a párttagság aktivitásának növekedését, a párt- csoportbizalmiak munkáját. Ennek keretében értékelte az oktatás eredményeit is. A tag- és tagjelöltfelvétellel kapcsolatban megállapította, hogy az előrehaladás nem volt kielégítő és ezért maga a vezetőség is hibás. Ugyanakkor bírálta a járási és megyei pártbizottság munkáját is, mert nem egy eset ben bürokratikusán intéztek el egy-egy tagjelöltfelvételi ügyet. Külön-külön foglalkozott a beszámoló a tömegszervezetek, elsősorban a tanács és a DISZ, munkájával. A beszámoló egyik jó oldala volt, hogy kritikusan és önkritikusan vetette fel az egyes problémákat. Nemcsak az ered ményekről számolt be, hanem elemezte a hiányosságakot is. Feltárta az oktatás terén mutatkozó hiányosságokat is, és ezzel kapcsolatban megállapította, hogy milyen felelősség terheli személy szerint magát a párttitkárt. Nemcsak az elmúlt két év pártmunkáját elemezte a beszámol 3, hanem egyben előre mutató is volt. A Központi Vezetőség novemberi határozatai értelmében foglakozott a soronlévő feladatokkal és azok megoldásának módjával. Többek kö zött felhívta a figyelmet a to vábbi tsz-agitáció fontosságára. Megállapította, hogy úgy kell megerősíteni a tsz-t és növelni taglétszámát, hogy mind a tsz, mind az egyéni dolgozó parasz tok körében biztosított legyen a terméshozamok 3 százalékos növelése a múlt évihez viszonyítva. Ezt még a határozati ja vaslatba is bevették. A jó beszámoló természetesen SZÉLESKÖRŰ VITÁRA ADOTT ALAPOT A beszámolóhoz 11 elvtárs szólt hozzá: sorra elmondták véleményüket a pártszervezet tevékenységéről és a hibákat úgy tárták fel, hogy abból okulni tudjanak és javaslatokat tettek a feladatok megoldására. Bajkó elvtárs propagandista például elmondotta, hogyan sikerült megállítani a lemorzsolódást, ami megmutatkozott a foglalkozásokon. Elmondotta ,hogy több hallgatóval úgy foglalkozik, hogy felvehessék őket tagjelöltnek a pártba. Hibaként róható fel a taggyűlésnek, hogy a párttagok egy része nem tárta fel elég élesen meglátásait az előző vezetőség munkájával kapcsolatban. A párttagokkal való elbeszélgetés során kiderült, hogy több fogyatékosságot is észleltek a vezetők munkájában és ezeket nyilván meg kellett volna mondani ott a taggyűlésen is, hogy a hibák elkövetői azokat kijavíthassák. Hiányossá ga volt az is a taggyűlésnek hogy a vita során felmerült javaslatokat nem foglalták határozatba. Értékes kezdeményezések, javaslatok voltak a beszámolóban is, de ezeket nem tükrözte a határozat. összegezve meg kell azonban állapítani, hogy a taggyűlés eredményes munkát végzett, jól oldotta meg a feladatát és ez megmutatkozott az új vezetőség megválasztásánál is. Dolgozók egészségügyi főiskolája cimen egészségügyi előadássorozatot indít ' a TTIT Tolnamegyei Egészségügyi Szakosztálya épünk napról-napra jobban érdeklődik a tudomány fejlődése iránt. — Amig régen az volt az egyszerű emberek álláspontja, hogy a politika a politikusok, a tudomány a tudósok dolga, amíg régen nehéz szívvel bár, de keserű tapasztalatból azt mondták, hogy a kultúra a gazdagok tulajdona, addig ma egyre több egyszerű ember akarja pótolni a mulasztottakat. A dolgozók nemcsak a színházak, hangversenyek lelkes közönségét alkotják, de egyre többször töltik meg az előadótermeket irodalmi, kulturális előadásokon, sőt a tudományos kérdések iránt is fokozódik az érdeklődés. Az orvostudomány kérdései mindig is foglalkoztatták az emberek képzeletét'. A régi nép szerű úgynevezett orvosi kiad. ványok azonban nem egyszer nem a dolgozó nép felvilágosítását szolgálták, hanem vagy egyszerű üzleti vállalkozások voltak, vagy pedig egyes orvosok, vagy orvosi szakmák ködösítő tömjénezése céljából jelentek meg. Az orvos-regények írói legtöbbször biztosra mentek üzleti szempontból ilyen művek kiadásával Ezek azonban a legritkább esetben tükrözték híven a gyógyító orvos életét, — még kevésbbé adtak felvilágosítást az érdeklődőknek az orvostudomány kérdéseit illetően. J^olgozó népünk, ma inkább, mint valaha, nagy érdeklődéssel fordul az egészségügyi problémák felé .hiszen ezek fejlődése ma nálunk a dolgozók érdekeit szolgálja. Éppen ennek a sokoldalú és lehet mondani türelmetlen érdeklődésnek tesz eleget a Társadalom- és Természettudományi Ismerétterjesztő Társulat Tolna megyei egészségügyi szak osztálya' .amikor a „Dolgozók egészségügyi főiskolája’’ címen kéthetenként előadássorzatot indít. A társulat egyik főcélkitűzése éppen az, hogy dolgozó népünknek magasfokú, tudományos ismereteket adjon népszerű formában. Az előadássorozat első részében, februártól júniusig, általános, egy-egy szakágazatot átfogó előadásokat tartunk. Az őszi szezonban térünk át az egyes betegségcsoportok ismertetésére. Természetesen városunk, illetőleg megyénk dolgozóinak kívánságait is figyelembe kívánjuk venni az őszi előadássorozatban. ^ február 3-án meginduló sorozat első előadását — Kossuth-díjas tudósunk dr. Szentágothay János egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartja. Az előadások kéthetenként lesznek a Megyei Kórház kultúrtermében. Az egyes előadások előtt a Tolnai Napló vasárnapi számában előzetesen tájékoztatni fogjuk a dolgozókat, hogy a következő előadásban milyen kérdéseket tárgyalnak az előadók, akik a most meginduló sorozatban általában a Megyei Kórház főorvosai lesznek. Reméljük, hogy a „Dolgozók egészségügyi főiskolája” városunk dolgozói számos problémájára feleletet ad. Már előre felkérjük az előadássorozaton résztvevőket, — hogy az előadásokkal kapcsolatos véleményüket közöljék a TTIT Tolna megyei egészség- ügyi szakosztályával, hogy az esetleges véleményeket felhasználva, azokat a következő előadásoknál hasznosítani lehessen R cméljük, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat most meginduló előadás- sorozata hozzájárul ahhoz, hogy dolgozóink a legszakavatottabb előadókon keresztül egészség- ügyi ismereteiket továbbfejleszt hessék és az orvosok és dolgozó népünk más rétegei a baráti találkozások következtében még közelebb kerüljenek egymáshoz. DR. ERDÉLYI JÁNOS A TTIT Tolna megyei szervezetének alelnöke. Papírt, ceruzát a késbe... Szakoly és Regöly község választott A két község megyei tanácstagjának helye megüresedett, mert Hargitai Mária, a volt me gyei tanácstag, elköltözött a megyéből. Szükségessé vált tehát a megüresedett hely betöltése. A Hazafias Népfront Szügyi Elek elvtársat, a megyéi pártbizottság titkárát javasolta. Január 19-én este vették át az új tagsági könyvet a községi DISZ-szervezet tagjai Simon- tornyán. Fordulópont ez a nap a község ifjúságának életében. A DISZ-szervezet eddig vezetőség nélkül nem sokat tudott tenni. A tagkönyvcsere előkészítése azonban már felrázta a fiatalokat, akikben egyre jobban nő az igény az aktív, cselekvő ifjúsági élet iránt. A pedagógusok, élükön Kiss B. József elvtárssal, az iskola igazgatójával áldozatos, példamutató segítségükkel sokat tettek az ifjúságért. A jól előkészített tagkönyvátadó taggyűlésen 67 fiatal vette át az új könyvet. A beszámolót Kiss B. József tartotta. A pedagógusok segítő, támogató szándékának szép kifejezője az is, hogy az új vezetőség tagjai között mint kultúrfelelős feladatokat vállalt Lőczi Ferenc pedagógus elvtárs, aki pedig a harmincon is felül van. Ez a taggyűlés ugyanis vezetőséget .is választott, hogy végkép pontot A javaslatot a jelölő gyűlés egyhangúlag elfogadta. A két község dolgozói közül már többen kértek Szügyi elvtárstól tanácsot, s megkérték ügyesbajos dolgaik elintézésére. Kérésüket Szügyi elvtárs teljesí tette. n Lezsák Béla tegyen a szervezetlenség, a pan gás korszakának végére. A héttagú vezetőség élére, mint titkár, Rajbár István elvtárs került. A gyűlésen a kezdeti jó hogy varró- és kézimunka-szakkört indítanak a lányok és a fiatalasszonyok számára. Röplabda-szakkört alakítanak, amelynek tevékenységében részt vesznek a fiúk is, lányok is, valamint megkezdik a tornatermi foglalkozásokat. A célok, az elhatározások vonzzák a simontornyai fiatalokat. Ennek bizonysága, hogy a tagkönyvkiosztó gyűlésen 14 fiatal kérte felvételét. A taggyűlés mindegyikük kérelmét elfogadta. A taggyűlésen a kezdeti jó munkáért s előlegzett bizalom szimbólumaképpen a megyei DISZ-bizottság egy rádióval ajándékozta meg az újjászülető DlSZ-szervezetet. Az ajándék lelkesíti s komoly célok elérésé re ösztönzi a község DISZ fiataljait. MEZŐGAZDASÁGUNK fel lendülésének alapja a fejlett állattenyésztés. Állattenyész- tésünkj^ejlesztése csak úgy oldható meg, ha bőséges, magas tápértékű takarmányokról gondoskodunk jószágaink részére. Ezt a célt szolgálja pártunk Központi Vezetőségének amä határozata, melynek értelmében fokozni kell kukoricatermelésünket. Elsősorban a kukorica vetésterületeket kell növelni és a területeken a holdankénti termésátlagokat. Termelőszövetkezeteink fejlődése, állatállományunk növekedése megkívánja, hogy össz-szántóterületük egynegyedén kukoricát termeljenek. Megyénk termelőszövetkezeteinek túlnyomó többségében mégis kevesebb területen akarnak az idén kukoricát termelni, mint azt a párthatározat leszögezi. A termelési tervek készítése során bár a tavalyival szemben az idén lényegesen magasabb holdankénti termésátlagokat terveztek kukoricából, a vetés- területet mégsem növelték. A tsz-ek össz-szántóterületük 14—15 százalékán akarnak ku koricát termelni. A kérdés okait vizsgálva a mözsi Úttörő Tsz-ben a következőket tapasztaltuk: A TERMELŐSZÖVETKEZET 105 tagja 571 hold szántó területen gazdálkodik. A mö- zsiekről el lehet mondani, hogy elég eredményesen és jól gazdálkodnak. Évekre előre határozott célokat tűztek ki a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a célok elérése terén jó úton is haladnak. Idei üzemtervük arra vall, hogy alaposan átgondolták, megtárgyalták miből, — mennyit akarnak termelni. A kötelező kenyérgabona vetésterv mellett a közös szántó- területhez mérten arányosan terveztek ipari, kertészeti és takarmánynövényféléket. A termelési tervben, kezdve a 170 hold kenyérgabonától a 2 hold seprőcirokig egymás alá írt reális számok sorakoznak, csak a kukorica húzódik meg fontosságához mérten elég — szerényen a tervszámok között. 78 holdon szántak neki helyet a mözsiek, tehát a szántóterületeik 13.7 százalékán. A kukorica előtt 100 holdon az árpa van képviselve, ebből 70 hold őszi és 30 tavaszi. Lényegében tehát a mözsiek a kukorica rovására árpából szándékoznak többet termelni. A termelőszövetkezet elnökének, Szűcs János elvtársnak, az agronómusnak, Kutasi Béla elvtársnak és a növény- termesztési brigádvezetőnek, Pintér elvtársnak véleménye szerint azért termelnek árpából többet és kukoricából kevesebbet, mert: 1. Az árpával kevesebb a munka, mint a kukoricával. Csak vetni kell, aratni kell, kapálni nem. A tsz-ben aránylag kevés az erő a növénytermesztő brigádban, a kertészet állattenyésztés, fogatok lekötik a tagság többségét. A tavasszal 3 hold szőlőt is akarnak telepíteni; 2. az árpa korábban terem, mint a kukorica, előbb lehet etetni. Jelenleg 140 darab ser tésük van, év végére 203 darabra szaporítják állományukat 100 darabot meghízlal- nak belőlük. A baromfitenye- szetet 118-ról 635 darabra növelik év végére. Ezenkívül a szarvasmarha- és lóállomány is emelkedik valamelyest; 3. Szűcs elvtárs szerint a kukorica jobb a hizlalásra — szánt állatok részére, mint az árpa, de az árpában több a tápérték, a növendék állatok és a tejelő tehenek részére az árpa többet ér, mint a kukorica; LÉNYEGÉBEN TEHÁT az említett okok miatt akarnak a mözsiek 142 hold helyett — csak 78 holdon termelni kukoricát, illetve a különbözeten, a 64 holdon kukorica helyett árpát. Véleményünk nem egyezik a mözsiekével, mert: 1. Igaz, hogy az árpával kevesebb a munka, mint a kukoricával, mert azt kapálni kell, dehát akkor miért vannak a gépállomási gépek. — A mözsiek aztán igazán nem mondhatják, hogy távol vannak a gépállomástól. A tavalyihoz hasonlóan az idén is felosztják egyes tagokra a kapásokat. Tavaly 2184 öl jutott minden tagra és időben végez tek a munkákkal. Az idén is meg lehet oldani: gépállomási segítség, plusz jó munkaszervezés. 2. Az is igaz, hogy az árpa korábban terem, mint a kukorica, de azért a mözsiek nem állnak olyan rosszul szemestakarmány készle ttel, — hogy az csak az árpatermés betakarításáig futná. 3. A kukorica és az árpa takarmányértékének összehasonlítása vitát kizáróan a kukorica javára dől el. Ismert tény, hogy egy mázsa kukoricában kereken 80 kilogramm a keményjtőérték, míg az árpában 73 kilogramm. Tehát 64 holdon, alapulvéve az Úttörő Tsz termelési tervében szereplő 19 mázsás májusi morzsoltnak megfelelő hpldan kénti kukorica és 14 mázsás árpatermési átlagot, kereken 30.000 kilogramm keményítő- értékkel több teremne kukoricából, mint árpából. 30.009 kilogramm keményítőértékből körülbelül 80 mázsa súlyt lehet előállítani, azaz 80 darab 50 kilogrammos süldőt 150 kilogrammra lehet vele felhizlalni. FELTESSZÜK A KÉRDÉST, nem lenne-e helyesebb, ha 30 hold tavaszi árpa helyett is kukoricát termelnének és a 10 hold takarmány- répát a fiatal gyümölcsösben köztesként vetnék el, így a répa munkálása során a gyümölcsös is megkapná a talajmunkát. Negyven hold kukoricával több teremne a mő- zsi Úttörő Tsz-ben. DISZ tagkönyvcsere a Simontoroyaí Börgyáiöan
