Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-24 / 301. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1955. DECEMBER 24. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének ülésszaka zottabb figyelembevételét írja kratikus Köztársaság kormány küldöttségének tagjai, Otto Grotewohlnak, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszter elnökének vezetésével. elő. A Legfelső Nemzetgyűlés ülésszakának délutáni ülésén részt vettek a Német Demo­Az INDK kormányküldöttsége elutazott Plieiijaoból Phenjan (TASZSZ). A Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Nemzetgyű­lésének X. ülésszaka december 21-én folytatta munkáját. A délelőtti ülésen végétért a Kim ír beszámolója fölötti vita, majd megalakították a mezőgazdaság további fejlesz­téséről szóló határozat terveze­tét kidolgozó bizottságot. Az ülésszak második napi­rendi pontján szereplő beszá­molót Pak Den Aj küldött tar­totta. Beterjesztette megvita­tásra a természetbeni mező- gazdasági adókról szóló új tör­vény tervezetét. A törvényter­vezet a természetbeni adók le­szállítását és a föld hozamának az adókivetésnél történő foko­Phenjan (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság — kormányküldöttsége, élén Otto Grotewohllal, a Német Demo­kratikus Köztársaság minisz­terelnökével, december 21-én különvonattal elutazott Phen- janból. A küldöttséget a pályaudva­ron Kim ír Szén, a Koreai Népi demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Kim Du Bon, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormá­nyának és a Koreai Munka­pártnak számos vezetője s Phenjan dolgozóinak képvise­lői búcsúztatták. Megjelentek a pályaudvaron a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és más országok diplomáciai képvi­selői is. Oilenliauer nyilatkozata a bajor rádióban Bonn (TASZSZ). Ollenhauer a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, december 21-én a bajorországi rádióban nyilat­kozatot tett, amelyben a többi között ismét felhívta a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányát, hogy tegyen kezdemé­nyezést a német kérdés meg­oldására. Ollenhauer hangsú­lyozta, hogy maguknak a néme teknek a kötelezettsége marad mind a négy hatalom és a né­met nép számára elfogadható megoldást találni. Ollenhauer megállapította, hogy kudarcot szenvedett Adenauernak az a politikája, amely arra irá­nyul, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságot a Német Szövetségi Köztársasághoz csa­tolják, miután utóbbi belépett az Északatlanti Tömbbe. Áz afganisztáni miniszterelnök sajtóértekezlete Kabul (TASZSZ) Muhammed Davud, Afganisztán miniszterei nöke sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy a szovjet vezetők .T ganisztáni látogatása és a velük iörtént találkozások idején lefck tették a baráti kötelékek megerö ■ütésének alapját, ami a két or­szág gazdasági kapcsolatai kibö vítésének záloga. A miniszterelnök e kijelentés itán válaszolt a számos feladott Kérdésre, többi között az Afga iiisztánnak nyújtandó szovjet köl csönről és a kölcsön realizálásé ról feltett kérdésekre. A miniszterelnök hangsúlyozta hogy a szovjet vezetőkkel folyta tott tárgyalásokon nem vitatták meg katonai jellegű kérdéseket. A szudáni szenátus elfogadta a „függetlenségi nyilatkozatod A londoni rádió jelentése sze rint a szudáni szenátus csütör­tökön egyhangúlag jóváhagyta a képviselőház által hétfőn elfo­gadott határozati javaslatot, amely Szudánt független és szu vérén köztársasággá nyilvánítja. A szenátus ezenkívül elfogadott egy másik határozati javaslatot is. amely öttagú bizottság fel állításáról intézkedik. Ez a bi zottság gyakorolja majd az ál­lamfői hatalmat a lemondott fő kormányzó helyett a köztársasági elnök megválasztásáig. Statárium Tajvan szigetén ÍJlési tartott a Hazafias Népfrontbizottság Peking (Uj-Kína). Tajvani sajtójelentések arról számol­nak be, hogy a sziget városai­ban és falvaiban kihirdették a statáriumot. Terror uralja az egész szigetet. A tajpeni rendőrség 104 új őrállomást állított fel. Nagy­Newyork (TASZSZ). A Biz­tonsági Tanács december 22-i ülésén folytatódott annak a panasznak a megvitatása, ame lyet Szíria emelt Izrael ellen izraeli fegyveres erőknek de­cember J.2-én éjszaka végre­hajtott támadása miatt. Az ülésen felszólalt Szíria és Izrael képviselője. Szíria kép­viselője határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben indít­ványozta, hogy a Biztonsági Tanács ítélje el Izraelt fegyve­számú polgári ruhás rendőr kutat a „gyanús személyek“ után. Gyakoriak a meglepetés­szerű razziák. Ilyenkor az ut­cákat lezárják és átkutatják a gyalogosokat, valamint az autó buszok utasait. rés erőinek Szíria elleni táma­dása miatt, jelentse ki, hogy ez a támadás agresszió Szíria el­len, hívja fel az ENSZ tagjait, foganatosítsanak gazdasági szankciókat Izrael ellen, vé­gül zárja ki Izraelt az ENSZ- ből. A Biztonsági Tanács elnöke úgy döntött, hogy a szíriai ha­tározati javaslattal kapcsolat­ban a következő ülésen folytat­ják e kérdés megvitatását. 1955. december 22-én dél­előtt a megyei népfrontbizott­ság székhelyén ülést tartott a Hazafias Népfrontbizottság, amelyen egy napirendi pontról: A népfrontbizottságok előtt álló téli feladatokról szólt a beszámoló. Az értekezletet Mónus Ist­ván, a megyei népfrontbizott­ság elnöke nyitotta meg, majd utána Hunyadi Károly elvtárs, a Hazafias Népfrontbizottság megyei titkára ismertette az ezévben elvégzett feladatokat. Ezután a népfrontbizottságok előtt álló téli feladatokról be­szélt. Az értekezleten a Megyei Pártbizottság részéről részt­vett Rúzsa János elvtárs, a DISZ részéről Dulai Károly elvtárs, a Megyei DlSZ-bizott- ság titkára, Hucker Ferenc elvtárs, a szakszervezetek me­gyei elnöke, Farkas Istvánná, a Megyei Tanács, Takács And­rás elvtárs a MÖHOSZ részé­ről. A beszámoló elhangzása után számosán szóltak hozzá, akik ismertették az előadódó problémákat eredményeket. — Az értekezlet sikeres volt, mert sok segítséget, útbaigazí­tást adott arravonatkozólag, hogy különösen milyen felada­tokat oldjanak meg a tél folya­mán a községi Hazafias Nép­frontbizottságok. Szíria agressziival vádolja Izraelt MEGLEPETÉS 1944. végét írták Kunéknál is, amikor bekopogtatott hozzá­juk a negyedik vendég, egy csöppség alakjában, akinek sí­rását, rívását csak a szerető anya értette meg. A férj dir- megett-dörmögött egy ideig, de csak olyan benső örömmel, aki bár sokallja a négy gyermeket, de azért örül neki, ha már meg­vannak, majd huncutul megje­gyezte magának: — Hiába, ha csak hozzányúlok ehhez az asz- szonyhoz, már gyereke szüle­tik... Azi egyik télbehajló napon egy orvos állított be Kunékhoz és felajánlotta segítségét. Jóska még csak beleegyezett volna a dologba, de biz annál inkább nem az asszony: — Ha már abban a nyomo­rúságos és keserves világban tudtam négy gyermeknek éle­tet adni, miért ne tudnék most ezután még többet a világra- hozni, amikor már úgyis köny- nyebb lesz a sorunk! — jelen­tette ki Kunné határozottan. Jóskának mit volt mit ten­nie, bele kellett nyugodnia az asszony megváltoztathatatlan akaratába. S ezután ahogy múltak az évek. úgy szaporo­dott a Kun-család. Hol egy kis­lánnyal, hol egy kisfiúval ko­pogtatott be hozzájuk a „gó­lya”. Igen gyors volt ez a gólya, mert tizenegy év alatt tizenháromra növekedett a Kun család gyermekeinek száma és már útban van a tizennegye­dik is. De nem bánta meg egyi­kőjük sem, sem az asszony, sem a férj, hogy ennyi gyer­meknek életet adtak. Igaz, ne­héz volt, és még mindig nehéz ennyi apróságot felnevelni, na­gyon nehezen cseperednek a munka alá, de egyszer csak el­jön az az idő is és akkor talán százszorosán, ezerszeresen meg hálálják a szülők fáradozását, munkáját. Most még csak kettő dolgozik közülük, a legidősebb, Jóska gyerek, az apjával együtt a gyárban, a lány az óvodában, a másik lány pedig a gimnáziumot végzi, a többi meg még kicsi... Az idő nem suhant el nyom­talanul Kun Jóska felett sem. A Kun Jóskából Jóska bácsi lett. Egy kissé összetöpörödött, a fején elől kihullottak a haj­szálak, de vidámsága megma­radt. A gyárban rendesen dol­goznak a fiával együtt. Nincs is rájuk semmi panasz ... Tör­tént nemrégiben, hogy a gyár vezetősége a jobb vízellátás ér­dekében javaslatokat kért be a dolgozóktól, és elhatározták, hogy azt, aki a legjobb ja­vaslatot nyújtja be az ártézikút megfúrásához, ötszáz forint cél­jutalomban részesítik. A gyűlé­sen sokan éltek javaslattal, — mindegyik meghallgatásra ta­lált. Csak egy ember nem mer­te megtenni javaslatát, félt, hogy nem tudja magát jól ki­fejezni és esetleg kinevetik a többiek. Ezért Jóska bácsi azt a megoldást választotta, hogy a gyűlés befejezése után beko­pogtatott a gyár igazgatójához és elmondotta, mi járatban van. Elárulta azt is, hogy nagy szüksége lenne erre az ötszáz forintra, mert nagyon kifogy­tak a pénzből, hogy ezt a két­szobás, ' konyhás, fürdőszobás lakást építették, és hát sok az apró száj, akik mindegyike va­lamilyen ajándékot várna ka­rácsonyra. De honnan vegyen akkora fát, amekkora a tíz ki­sebbjének kellene, meg aztán az üres fa mit sem ér, rá is kellene valami. Éppen ezért nagyon jól jönne ez az ötszáz forint. Amikor mindezt el­mondta a Jóska bácsi, átnyúj­totta a borítékban levő javas­latát s eltávozott... Havasi Béla, az igazgató, felbontotta a leragasztott borí­tékot és a főmérnökkel tanul­mányozni kezdték Jóska bácsi javaslatát. Végül is arra az el­határozásra jutottak, hogy en­nél sokkal jobbak is voltak és így nem adják ki Kunnak az ötszáz forintot. Ellenben Bélá­nak ,az igazgatónak, volt egy mentőötlete, gyorsan hivatta hát a gyár párttitkárát, DISZ- titkárát. Összedugták a fejüket és rövid tanácskozás után elha­tározták, hogy kedves ajándék­kal lepik meg a Kun-családot. A terv megszületett, csupán még a kivitelezése hiányzik, amit magára vállalt a DISZ- szervezet... Karácsony előestéje van. A gyár kultúrterme gyermekek zsivajától hangos. Izgalom és kacagás tölti be az egész ter­met. Minden gyermek kíváncsi, hogy mi lesz az ajándékcso­magban. Néhányan már talál­gatják is: — Szaloncukor. A másik megtoldja: — Dió is, csokoládé is lesz benne. így folytatódnak a találgatá­sok mindaddig, amíg meg nem kezdődik az ajándékozás. Ek­kor hirtelen elhallgatnak a gyerekek, de annál nagyobb lármával zsibonganak fel, ami­kor már néhányan helyremen­tek az ajándékcsomaggal. — Vizsgálgatják, nézegetik, hosz- szan. Ott vannak a várakozók között a Kun-gyerekek is. Iz­galommal várják, hogy mikor kerül rájuk a sor, végre elér­kezik a várva-várt pillanat, — megkapják (az ajándékot és‘ las­san, szívükben csordultig öröm mel, megindulnak hazafelé ... Rákosi Mátyás elvtárs cikke a Magyar Tanácsköztársaságról A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történelemtudo­mányi Intézetének folyóirata, a Voproszi Isztorii ezévi tizen­egyedik számában „a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulása. A Magyar Ta­nácsköztársaság. (1917—1919)“ címmel közli Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának cikkét. Magyar újságíró-küldöttség Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ meghívására két he­te magyar újságíró-küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. December 22-én a küldöttség meglátogatta a Szovjet Tudo­mányos Akadémia atomvillany telepét. December 22-én este N. G. Palgunov, a TASZSZ felelős vezetője estebédet adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Az estebéden résztvett szá­mos moszkvai lap főszerkesz­tője, helyetteseik, a Szovjet­unió külügyminisztériuma saj­tóosztályának képviselői és a TASZSZ felelős munkatársai. Az estebéden jelen volt Mün- nich Ferenc, a Magyar Népköz társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te is. Francia lapszemle A délviefnami helyzet Párizs (TASZSZ). Ngo Dinh Diem kijelentette, hogy 1956 január elsején felbontják a francia—délvietnami valuta­egyezményt. A lapok megjegy­zik: Ngo Dinh Diem azért hatá­rozta el magát erre a lépésre, hogy Dél-Vietnamot teljesen bevonja a dollárövezetbe. A Liberation azt írja, hogy a francia—délvietnami valuta­egyezmény felbontása a fran­cia kormánykörök „atlanti po­litikájának“ új veresége. Az Express cikkében hang­súlyozza, hogy az Egyesült Ál- ■] amok mind tevékenyebben szorítja ki Franciaországot Dél-Vietnamból. Ngo Dinh Diemnek célja minden olyan kapcsolat felszámolása, amely országát Franciaországhoz fű­zi. Mostantól kezdve a líceu­mokat és az egyéb tanintézete­ket — beleértve a francia köz- igazgatási iskolát is — ameri­kai mintára szervezik át. A francia nyelvet ezekben az in­tézetekben angol nyelvre cse­rélik fel. A France-Asie elne­vezésű francia rádióállomás valamennyi adását hamarosan betiltják. „Ngo Dinh Diem diktatúrája mellett — siránko­zik a lap — Dél-Vietnam sok­kal inkább emlékeztet a 49. amerikai államra, mint egy olyan országra, amely tagja a Francia Uniónak.“ kérdés Csütörtökön az algériai úgyne vezett Muzulmán kollégium 61 képviselője kijelentette, hogy a híresztelésekkel ellentétben a he lyén marad. A képviselők leszö­gezték, hogy tisztségük harci tisztség. Hangsúlyozták, hogy belső autonómiát követelnek. 130 különböző képviselő, köz­ségi tanácsos, szenátor stb., aki az úgynevezett Udma Ferrat Ab bas pártjához tartozik, bejelen tette, hogy lemond mandátumá­ról, eleget téve a maquis köve­teléseinek. Az Express kommentárjában le szögezi: az Algériából érkező je lentések és tanúvallomások egész sora mutatja, hogy az augusztus óta folytatott megtorló politika következményei rendkívül ko­molyak s nem lehet továbbra is kitérni előlük. Ennek legközyet lenebb következménye a megtor lás elleni harcra a maquishoz csatlakozó muzulmánok számá­nak megsokasodása. Ez a megtorló politika az oka azután annak — írja az Express — hogy a pártütők ma, szava­hihető tanúk szerint, csaknem az egész lakosság támogatását élve zik. A szocialista vezetők ahelyett hogy elfogadnák az új népfront létrehozását, szívesebben vették a listakapcsolások létesítését an­nak a Soustelle algériai főkor­mányzónak a barátjával, akit Menetes France nevezett ki fő kormányzóvá s aki további hat­vanezer katonát követel az újabb szennyes háborúhoz. Január má­sodikén a kommunista jelöltek­re leadott szavazatok tömege ki harcolhatja a baloldali erők egységét, meghiúsíthatja gyár matosítók bűnös terveit, meg­szüntetheti a harcokat és a bé­ketárgyalások haladéktalan meg kezdését eredményezheti — emeli ki kommentárjában az Húmanité. A* északafrikai Párizs (MTI) Tíz nappal a fran ciaországi választások előtt az algériai helyzet elmérgesedése hirtelen előtérbe helyezte ez északafrikai kérdést. Megfigye lök ezzel összefügésben ügy vé­lik, hogy az algériai helyzet kői moly tényező lehet a franciaor­szági választások eredményének kialakulásában. Az éjszaka csendes, minden elpihent. Már elmúlt jóval az éjfél is. Úgy tűnik ezen az éj­szakán, mintha valami végte­len nyugalom és békesség tele­pülne a házak fölé, amely on­nét belopódzik az emberek szí­vébe és utat talál az értelem­hez. Karácsonyi békesség ez... Nyugodtan alszik a Kun-csa­lád. A gyermekek szuszogása betölti az egész szobát. Az este még lázas izgalommal hajtották nyugovóra fejüket. Most talán éppen arról álmodnak, hogy egy hófehér ruhába öltözött hófehér szakállú idősebb bá­csika hozza valahol a kará­csonyfát, tele cukorral, csoko­ládéval, csillagszóróval, s mire felébrednek, ott áll az ajtajuk előtt, roskadozva mindenféle ajándékkal (.. Néhány fiatal­ember alakja hasítja az éjsza­ka sötétjét. Lassan mennek, vigyázva minden lépésükre, ke zükben súlyos teher, egy két és félméteres karácsonyfa, meg­rakva mindennel. Nem kell messze vinniük, hiszen a Kun­család új háza ott épült a gyár szomszédságában. Benyitnak a kiskapun, az ajtó elé állítják a karácsonyfát, gyönyörködnek benne még egy rövid ideig, azután azon az úton, amelyen jöttek, eltávoztak ... Csupán az éjszaka sötétje és a kiskapu amelyen bejöttek és távoztak, volt tanúja annak, hogy ott­jártak ... KOVÁCS JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents