Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-24 / 301. szám

1955. DECEMBER 24. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Váljék a termelés lendítőerejévé a szekszárdi gépjavító pártszervezete Az elmúlt négy hónapban a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szinte hihe­tetlenül lemaradt a terv telje­sítésével. Októberben 45.8 szá­zalékos, novemberben pedig 48.3 százalékos eredményt ért el az üzem. Ebben a nagy le­maradásban több ok közreját­szott. Az üzemnek hónapokig nem volt igazgatója, nem volt kielégítő a műszaki vezetés sem. A műszaki vezetés gyen­gesége miatt nem tudták meg­felelően megszervezni a soron- lévő munkákat. Ebben a hó­napban már komoly változás tapasztalható. Ma már új igaz­gató áll a vállalat élén, Mucsi István elvtárs személyében. A műszaki irányítás is jó kezek­be került, mióta Ősz János fő­mérnök a vállalatnál dolgozik. Most az üzem minden dolgo­zója bizakodva néz a jövőbe, s arról beszél, hogy az előző hó­napokban mutatkozó nagyará­nyú lemaradást ebben a hó­napban pótolják s teljesítik a IV, negyedévi tervet. E cél eléréséhez NAGY SZÜKSÉG VAN AZ ÜZEMI PARTSZERVEZET MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRA. A nagy lemaradásban több ok mellett az is közrejátszott, hogy a. vállalatnál igen gyen­ge volt a pártmunka. A párt- szervezet nem töltötte be ma­radéktalanul hivatását. Ezt, bár az üzemben lényegesen ja­vult a termelő munka, ma is el lehet mondani. A vállalatnál uralkodó nagy fejetlenség idején a párt- szervezet nem tett meg min­dent a hibák kijavítása ér­dekében. A párttagok meglátták az elő­forduló hibákat, fel is vetették párttaggyűlésen és termelési értekezleteken. Meglátták pél­dául azt az esetet, hogy egy bi­zonyos munkát négy lakatos négy napon át végzett kézi fű­résszel, holott a vállalatnak van egy gépfűrésze, amely ezt a munkát kevesebb, mint egy nap alatt elvégezte volna, s nem is lett volna szükség 4 emberre. A gépfűrész mellett sokáig egy fiatal fiú dolgozott, aki keveset értett hozzá és egyre másra törte el a drága, száz forintokat érő plattokat. Ezeket a dolgokat a párttagok felvetették s bár legtöbb eset­ben ígéretet kaptak az ilyen hibák megszüntetésére, azt kel­lett tapasztalniok, hogy az ígé­ret sokszor nem vált valóra, s maguk is elkedvetlenedtek, nem feszegették tovább a kér­dést. így A PÁRTSZERVEZET CSAK A HIBÁKAT REGISZTRÁLTA, de nem lett lendítő ereje a vál lalat munkájának. Amikor Ősz János főmér­nök megkezdte munkáját a vállalatnál, az volt a terve, hogy legtöbb munkához ki­dolgozzák a gyártási újítást és e, művelettervet. Ezzel szem­ben sok munkát még most is elvégzése után utalványoznak, mert nem állapították meg elő zetesen például azt, hogy mennyi anyag szükséges a ter­mék előállításához. Ilyen módon némely anyag- norma laza, a termék utólag megállapított önköltsége pe­dig nem reális. így adódik az, hogy a Gépjavító Válla­latnál látszólag nincs prob­léma az önköltséggel, annak ellenére, hogy voltak esetek anyagpocsékolásra, géptörés­re, vagy szerszámok eltűné­sére. Nemrég nyomtalanul eltűnt például egy festőpisztoly. Elő­fordult, hogy az egyik eszter­gályos kezébe adtak egy ko­pott tengelyt, hogy készítsen másikat, ő pontosan olyat is készített, tudniillik a kopást is beleesztergálta. Nagymeny- pyiségű anyagot elpocsékolt és a tengely hasznavehetetlen volt. Nyilvánvaló, hogy egy jó esztergályos nem így vé­gezte volna el ezt a munkát. Ez azonban nem mentesíti a művezetőt a felelősségtől, mert rajzot, vagy ilyen egyszerű munkadarab esetén helyes mintát kellett volna adnia, eset leg megmondhatta volna az esztergályosnak, hogy ne esz­tergálja bele a kopást. Az utó­lagos munkautalványok arról tanúskodnak, hogy a munka megszervezésével még mindig vannak hibák, amelyek emelik az előállított termék reális önköltségét. A kommunistáknak az a felada­tuk, hogy a Központi Vezető­ség határozata szellemében harcoljanak az önköltségcsök­kentésért. Eddig azonban erre nem volt sok példa. Nem köve telték a műszaki vezetés meg­erősítését, az anyagnormák előzetes kidolgozását, ami kétségtelenül megtakarítást je lentene a vállalatnak, nép­gazdaságunknak. A párttagok személyes pél­damutatása a munkában, a munkafegyelem terén nem hi­ányzik. Bizonyos, hogy kör­nyezetükre jó hatással van példamutató magatartásuk. Ez a jó hatás nagymértékben fo­kozódnék ha a munkafegye­lem, az anyagtakarékosság; egyszóval a vállalati és a nép- gazdasági érdek szolgálatá­ban a személyes példamutatá­son túl TEVÉKENYEBB MEGGYŐZŐ MUNKÁT is fejtenének ki. Ez azonban hiányzott és nagymértékben hiányzik ma is. Ennek többek közt az is az oka, hogy hiány­zanak a pártfeladatok. Ez nagyrészt Gyulai József elvtársnak a pártszervezet tit­kárának a hibája. A múlt hó­napban ugyan egy rendkívüli taggyűlésen minden párttag konkrét feladatokat kapott, amit nagyrészben meg is ol­dott. Ebben a hónapban azonban, amikor a vállalatnak renge­teg a munkája, s a mulasz­tást is pótolni kell, nem kap­tak a párttagok konkrét megbízatást, amelynek telje­sítése elősegítené a termelő munkát. Kis Pál elvtárs, Bitai Endre elv­társ, Valkó művez. elvtárs és a többi párttag, aki a műhely­ben dolgozik, igen ritkán tesz­nek javaslatot ilyen, vagy olyan feladat megoldására. Az elmúlt hónapok hibái még mindig kísértenek a párt- szervezet munkájában. Éppen azért SZÜKSÉGES A HIBÁK FELTÁRÁSA hogy azoktól a pártszervezet végkép megszabaduljon. Most az üzem dolgozói komoly erő­feszítéseket tesznek a mulasz­tottak pótlása érdekében. Áll­janak a kommunisták ebben a munkában az élre, érezzék a felelősséget ne csak saját mun­kájukért, hanem az egész üzem munkájáért. Folyik a tervkészítés a Sárközi Állami Gazdaságban HATALMAS FÖLDTERÜ­LET a Sárközi Állami Gazda­ság határa. Ózsáktól egészen le Pörbölyig, a Dunától a Vár­dombig. Ezen a földterületen igen jó termést takarítottak be az év folyamán. Most kihalt, üres ez a terület, csupán né­hány őszi mélyszántást végző traktort lehet kint találni. A munkák zöme most bent folyik a javítóműhelyben, az irodákban. S meg kell jegyezni, nem kis feladat ez sem. A jövő évi terv készül, amely minden elvégzendő munkát, feladatot meghatároz egész éven keresz­tül. Sok mindent figyelembe kell venni a tervezésnél, így többek között a fő termények termelését, az állatállomány ta­karmányszükségletét, az ipari növények termelésénél a szállí­gazdaság több kendert termel mint amennyit a szekszárdi és a furkói kendergyárak fel tud­nak dolgozni.) A gabonaterme­lési tervben a párt és kormány határozata alapján a tavalyi terméseredménynél magasabb átlagot terveztek. Ennek meg­felelően dolgozzák ki az agro­technikai eljárásokat is. A gazdaság szükségletének meg­felelően növekszik a kukorica vetésterülete, a jól bevált sze­gedi sárga lófogú kukoricafaj­tát termelik, amely 1300 hol­don 38 mázsás átlagter­mést adott. AZ IPARI növények terme­lésénél a szállítási lehetőséget is figyelembe vették olymódon, hogy azokat a vasúthoz és a m fi­úihoz közeleső táblákon terme­lik meg. Ezzel olcsóbbá vá­lik a szállítás és nem utolsó­növendéknevelésnél is előtérbe kerül a minőségi fejlesztés. Az olyan tehenek bikaborjait ne­velik fel és adják át társgazda­ságoknak, tsz-eknek, amelyek 3000 liter tejnél többet termel­nek. A baromfitenyésztésben a kacsa- és pulykatenyésztésre térnek át. A TERV meghatározza munkák további gépesítésének fokát. A gazdaság gépparkja újabb univerzális traktorokkal növekszik és lehetővé válik többek között a takarmánybe­takarítás gépesítésének foko­zása. A kaszálást, rendsodrást teljes egészében géppel fogják végezni. A szállításoknál az eddigieknél nagyobb mértékben elvégzik a munkákat, ha érvé­nyesítik a legszigorúbb takaré­kosság elvét. A gazdaság párt- szervezetére komoly feladat vár, a terv ismertetése a dolgo­zók között. A különböző munka területeken dolgozó kommunis­ták neveljék dolgozó társaikat arra, hogy minden erejükkel dolgozzanak a terv megvalósí­tásáért, neveljék őket nagyobb munkafegyelemre. Ezen múlik az, hogy a Sárközi Állami Gaz­daság mennyiben valósítja meg a népgazdasági terv reá eső részét. Üzemekből Műszaki Tanácsadás a Paksi fazervgyárbaa A legjobb műszaki és fizikai dolgozókból alakították meg a Paksi Konzervgyárban a műszaki tanácsot. A tanács hetenként műszaki tanácsadó órát tart a dolgozók részére. Fő feladatuknak tekintik az újítások elősegítését azáltal, hogy az újítókat műszaki problémájukban eligazítják, segítenek nekik a különböző számítások, rajzok elkészítésében. Hiba az, hogy eddig nem igen propagálták a dolgozók kö­zött a tanács létrejöttét és célját, így akadnak olyanok is az üzemben, akik nem tudnak működéséről. Ez az oka annak is, hogy a tanács fogadóóráit nem igen látogatják. Fontos feladata a gyár párt- és tömegszervezeteinek, hogy ismertessék a dolgozók előtt a tanács feladatait, esetleges eredményeit, hogy minél több dolgozó forduljon bizalommal a műszaki tanácshoz. Befejezte éves íervél e Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat dolgozói — ami­kor a húsz budapesti üzem kezdeményezéséhez csatlakoztak —• azt vállalták, hogy éves tervüket december 15-re befejezik. Később e határidőt megrövidítették, újabb vállalásukban de­cember 10-re ajánlották fel az éves terv teljesítését. A vállalat dolgozói túlteljesítették vállalásukat. — Éves tervüket december 6-án fejezték be. Ugyanakkor jelentős eredményt értek el az önköltségcsökkentés terén is, a megter­vezett önköltséget — a terv 100 százalékos teljesítése mellett — 90.2 százalékban használták fel. Az év végéig a vállalat dolgozói 220 000 forinttal teljesí­tik túl a tervet. TOLNAMEGYEI TATAROZÓ VÁLLALAT: Örömmel jelentjük, hogy éves tervünket 1955. december 19-én estig 100.1 szá­zalékra teljesítettük. Ez azon erőfeszítések eredménye, melyet dolgozóink annak érdekében tettek, hogy a beruházások meg­valósításával emeljük megyei üzemeink termelését és a tata- rozási munkálatokkal lakosságunk életszínvonalát. Tervünk határidő előtt való befejezésével megteremtet­tük annak lehetőségét, hogy a 20 budapesti nagyüzem felhí­vásához történt csatlakozásunk vállalásait is teljesítjük és év végéig tervünket 104 százalékban váltsuk valóra. Susák János László István Kiss Ferenc párttitkár igazgató üb. elnök Export almásládákat, talicskákat gyártott terven felül a Döbröközi Vegyes KTSz Döbrököz községben tizenkilenc taggal működik a Vegyes KTSZ. Amikor a sajtó nyilvánosságra hozta a húsz budapesti ipari vállalat felhívását, a KTSZ dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a felhíváshoz, tervüket határidő előtt tel­jesítik. Vállalásukat teljesítették, a szövetkezet december 20-án befejezte éves tervét. Nemcsak a lakosság megrendeléseinek tett eleget a szövetkezet és végzett jó munkát ezek teljesítése terén, hanem terven kívül is vállalt munkákat. Az asztalos részleg például 1300 darab export almásládát készített, hogy ezzel is segítse az idei bőséges almatermés külföldi értékesí­tését. Gyártottak ezenkívül 1700 darab szentesi extra kubikos talicskát. A szövetkezetnek már a jövő évre is van rendelése 300 darab talicskára. Befejezte éves tervét a Dombóvári MÁV Faíelítőiizem Vállalásukhoz híven — december 20-ra fejezték be éves tervüket a háromszoros élüzem Dombóvári MÁV Fatelítő üzem dolgozói. Nagy nehézségeket kellett legyőzni az üzem dolgozóinak, egész éven át komoly munkaerőhiánnyal küzdött az üzem, mégis a vállalt határidőre teljesítette tervét. Gyak­ran fordult elő, hogy az üzemfenntartók, üzemi tűzoltók is segítettek rendes munkaidejük, szolgálatuk leteltével — a munkában, különösen amikor vagonokban fa érkezett. Ilyen­kor mindenki azon igyekezett, hogy az előírt rakodási időn belül rakják ki a vagonokat, hogy ezzel is elősegítsék nem­csak a vállalat tervteljesítését, hanem az őszi forgalom sikerét is. így az üzem nemcsak tervét teljesítette, hanem egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy túllépték volna a kirakási időt. Majd én rendelek, te csak fizess! avagy, miért nem halad a mélyszántás Faddon? tási lehetőségeket, s egyéb fel­tételeket. A MOSTANI tervkészítés ér­dekessége az, hogy minden üzemegység külön tervet készí­tett, s ezek összesítése alapján készül el a gazdaság terve. — Eddig az üzemegységek a gazdaság már jóváhagyott ter­ve alapján terveztek. Ez a terv készítési mód az eddigieknél nagyobb önállóságot biztosít az üzemegységeknek, s az adott viszonyokra pontosabban tud­ják alkalmazni a tervet. — A gazdaság fő terményei, a ke­nyérgabona, a kukorica, a ken­der termelése százalékos el­osztásban, a földterület nagy­ságának megfelelően oszlik meg-az egyes üzemágak között. (Meg kell említeni azt, hogy a sorban a termelés önköltsé­ge is. Az állattenyésztési terv el­készítésében is érvényesült a párt és kormány határozata. A sertés- és lóállománynál nem törekedtek mennyiségi, hanem inkább a minőségi fejlesztésre. A sertéstenyésztésben csak a legkiválóbb magyar mangalica és cornwall tenyészanyagot vá­lasztják ki. Ugyanúgy a lóte­nyésztésben is a fajta jellegnek legjobban megfelelő hidegvérű kancák kiválogatásával javít­ják tovább minőségileg állomá­nyukat. A szarvasmarhatenyésztés — tervének elkészítésénél főleg a tejtermelést és a növendékne­velést veszik figyelembe. A veszik igénybe a gépeket a drá­gább fogatmunka helyett. A termelési terv alapján kez­dődik meg a pénzügyi terv el­készítése. Ez határozza meg a gazdálkodás eredményeit, a gazdaság munkájának mérté­két, az önköltség és a jövedel­mezőség alakulását. A gazdálko­dás egyes részletkérdései még ezután lesznek csak tisztázva, de előreláthatóan komoly fej­lődés lesz az elmúlt évekhez viszonyítva. TERMÉSZETESEN a terve­zés csak akkor lesz eredmé­nyes, ha a gazdaság vezetői, dolgozói mindent megtesznek a terv megvalósítása érdekében, ha annak rendje-módja szerint A faddi Búzakalász Tsz- ben csütörtökön panaszkod­tak, hogy van még jókora darab mélyszántanivalójuk, de a gépállomás nem ad elég traktort és a mi ott van, az is alig dolgozik néhány órát. Alkonyattájban megállt egy traktor az autóbuszmeg­állónál lévő kocsma környé­kén. Vezetője a gépet alapgázra állította és el­tűnt. Múlnak a negyedórák, közben egész bealkonyodik, a vezető nincs sehol — a gép pedig jár. A járókelőkből pe­dig önkéntelenül is kitör a megjegyzés: — Jobb lenne, ha ez a traktoros is kint a földön járatná a gépét, szán­tana ... Elmúlik egy óra, két óra, a vezető nincs sehol. A vezető ott található a kocsmában jel­legzetes traktoros ruhában, nagy bundakesztyűkkel, csiz­mákban és kipirult arccal. Azt természetesen nem a hi­deg csípte pirosra, hanem a sok szesz festett rá „rózsá­kat“. Neve: Varga József, alacsony, zömöktermetű, gömbölyű arcú ember, a Szedresi Gépállomáshoz tar­tozik. •Úgy nyolc óra tájban már egészen jól érezte magát: a jónéhány féldeci megtette a hatást. Mert meg kell hagy­ni, gyorsan korgyolgatták a rumot — és ezidő alatt ter­mészetesen a motor is nyelte az üzemanyagot — a gépállo­más önköltségcsökkentésének „javára“... A szesz annyira megtette hatását, hogy ta­lán még a nevét se tudta vol­na „egyből“ megmondani, ha valaki megkérdezi tőle. De volt egy mondat, amit jóné- hányszor elismételt — barát­jának, mert az is akadt — és így jól betanult: „Majd én rendelek, te csak fizess!“ A jólelkű barát természetesen fizetett is, amíg volt pénze. Amikor elfogyott, egy liter rumot hitelbe próbáltak ki csikarni a kocsmárostól. Szó­val „harcolt“ a mélyszántási terv teljesítéséért. De, hogy meddig, azt nem tudtuk meg, mert fél kilenc felé eljöttünk és akkor Varga még javában nyelte a féldeciket, a motor pedig a drága üzemanyagot... Hogy ez mekkora előreha­ladást jelentett a mélyszántás terén, azt holdban nem lehet kifejezni, csak féldecikben és egy hozzáértő szakember még azt. is ki tudja számítani, hogy a 3—4 órai üresjárat mekkora „önköltségcsökken­tést“ jelentett. Varga Józse­fet pedig reméljük, nem ki­tüntetésre fogják javasolni... Boda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents