Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-16 / 294. szám

1855. DECEMBER 16. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Ez is a pártdemokrácia megsértése A lapokban a szekszárdi já rási pártbizottság eljuttatott szer­kesztőségünkhöz egy ,, Megbízó- levelet" annak bizonyítékául, hogy egyes helyeken hogyan sér tik meg a pártdemokráciát azzal is, hogy a pártélet irányítását ilyen, vagy olyan formában azo­nosítják a gazdasági vezetéssel. Ebben a hivatalos formájú „Meg bjzólevélben" szószerint ez áll: „A Sárközi Állami Gazdaság megbízza Puskás Kálmán elvtár sat, hogy 1955. december 5-én. hétfőin d. e. 9 órára Bátaszék köz ségben induló háromnapos pro pagandista tanácskozáson .részt vegyen. Az elvtárs tisztálkodási eszközt hozzon magával” a kiál lílás dátuma, bélyegző és aláirás: „Kasza Aurél igazgató.” Ehhez a „Megbízólevélhez” van néhány megjegyzésünk. A propagandistákat mindenütt az alapszervezetek segítségé­vei. megkérdezésével, a járási pártbizottságoknak kellett ki válogatni és propagandista megbízatást csak a járási párt bizottságok adhatnak, vagy a felsőbb pártszervek. A pártoktatás, mint ahogyan a nevéből is kitűnik, a párton be lüi történik, az a párt belső ügye és ezen a megállapításon még az sem változtat, hogy pártonkí- vülieket is vontak be a pártok tatásba. így tehát semmi esetre sem helyes, ha állami, vagy gaz­dasági vezető igyekszik kisajá­títani magának a propagandista kiválasztás jogát, még akkor sem, ha arról a területről van szó, amelyet ő irányít és a neve zett gazdasági, vagy állami ve zető párttag. Az ilyen eset, mint ami a Sárközi Állami Gazdaság bán történt, nem más, mint a pártban lévő demokratikus cen tralizmus megsértése és nyilván jó nem származhat belőle. Ez esetben is az lett a követ­kezménye, hogy Puskás elv­társ készületlenül, felvilágosí tás és útmutatás nélkül ment el a tanfolyamra. Ez természetesen nem azt je lenti, hogy az állami és gazda sági vezetőknek függetlenül kell tevékenykedniök a pártélettől és nem is lehet beleszólásuk a párt belügyeibe. Sőt, ellenkezőleg: szorosan együtt kell dolgozniok a pártszervezetekkel, szervekkel. A párttag állami és gazdasági vezetőket nyilván megilletik azok a jogok, amelyekkel élhet min den párttag, több fontos beosz tásban lévő vezetőnek egyben pártfunkciója is van és termesze tesen ennek alapján is élhet a pártélet terén a megfelelő jo gokkal és mint pártmunkásnak is tevékenykednie kell. A pártéletben meglévő jogkö­rét azonban egy párttagnak sem áll jogában túllépni, ép ’ pen a demokratikus centraliz mus alapján. A szervezeti szabályzat értel­mében a párttag állami és gazda sági vezetőknek is kell pártmun kát végezniök. A helyes gyakor lat tehát az, ha például az állami gazdaság igazgatója is bekapcso lódik a pártmunkába, segíti a pártszervezet erősödését. Ez an nál is inkább elvárható, mert az állami gazdasági igazgatók kép zett, nagytudású elvtársak, sok gyakorlattal rendelkeznek és ezt hasznosíthatják a pártélet terén is. Nyilván helyes az is, ha az igazgató bekapcsolódik a párt­oktatási munkába, propagandista munkát végez, vagy segít a pro pagandisták kiválogatásában. De természetesen neki is szem előtt kell tartania, hegy pro pagandista megbízást csak a pártszervek adhatnak. A pártvezetőségnek is töreked niök kell arra, hogy az állami és gazdasági vezetők minél hatéko­nyabban bekapcsolódjanak a pártmunkába. Az egyes felada­tok végrehajtásánál kérjenek to lük tanácsokat, mint gazdasági vezetőktől, mert a pártpolitikai munka nyilván akkor jó, ha a gazdasági feladatok megoldását tükrözi. Adjanak megbízatásokat is neki és így érjék el, hogy ° gazdasági vezető egyben a leg­jobb pártmunkás is legyen. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége decem­ber 14-én ülést tartott. Mónus István országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnö kének megnyitója után Hunyadi Károly megyei titkár beszámolt a népfrontmozgalom őszi mun kájáról. A továbbiakban az el nökség tagjai részletesen megvi­tatták a téli feladatok tervét. A vita során felszólaltak: Misz- lai István középiskolai tanár, Székely Sándor ált. isk. igazgató. Töllősi Antal tsz-elnök, Kővári Mozaikok egy tsz életéből A hőgyészi Uj Barázda Ter­melőszövetkezet éppen úgy mint a többi, egy gazdasági esztendő végére ért. Ök is fi­gyelembe vették, hogy milyen eredménnyel gazdálkodtak eb­ben a gazdasági évben, a zár­számadás elkészítésekor szá­mot vetettek azzal, hogy mi jár az államnak, mennyit oszt­hatnak szét a tagok között, ho­gyan is kellene a jövő gazda­sági évet még gazdaságosabbá tenni. A BEGYŰJTÉSRŐL szólva elmondhatjuk, hogy a hőgyésziek a tavalyi eszten­dőben sem maradtak adósaik államunknak, és idén sem, mert amikor elkészítették a zárszámadást, számoltak azzal is, hogy miből mennyi van még vissza és ezek alapján rendezték tartozásukat. A szö­vetkezetnek földterülete után be kellett szolgáltatnia tojásból 163, baromfiból 223, sertésből 2680 kilót, vágómarhából hét mázsa 80 kilót, burgonyából 140 mázsát, a kukorica helyébe adtak nyolc mázsa sertéshúst és a visszalévő mennyiséget még kiegyenlítették 12 mázsa májusi morzsolt kukoricával. Búzából és rozsból a kötelezett­ségüknek még a nyáron eleget tettek, a tejből csak az e hóna­pival vannak vissza. Azonban az Uj Barázda tagjai nemcsak, hogy eleget tettek mindenből beszolgáltatásuknak, de vágó­marhából közel két és félmá­zsával többet is adtak le a kö­vetkező gazdasági évre. Ezek a számok azt igazolják, hogy a hőgyésziek tudják a kötelessé­güket. Természetesen az állammal szembeni tartozás megfizetése mellett az- osztalékból is SOKKAL TÖBB JUTOTT, MINT TAVALY, mert idén az Uj Barázdában az egy munkaegység értéke meghaladta a 30 forintot. Ha figyelembe vesszük, hogy ta­valy csak 26 forint pár fillért osztottak ki minden munka­egységre, akkor nagyszerű eredménynek számít ez a kö­zel 31 forint. A szövetkezet tag­jai idén búzából 3.5, árpából 1.7, szénából 2.5, alomszalmá­ból 2, burgonyából fél, kuko­ricából egy kilót kaptak, ezen­kívül még jutott dió, szappan, olaj, cukor. Igaz nem sok, de mégis jutott és nem kell meg­venniük. Azonban nem lenne rendjén való, ha csupán a jó tulajdon­ságaikat sorolnánk fel a hő- gyészieknek. Vannak hibák is, de ezek olyanok, hogy könnyen lehet rajta segíteni. A hiba on­nét adódott többek között, hogy az őszön sokan, legalább 35—40-en választották Hőgyé- szen a szövetkezés útját. Ez ugyan nem hiba, hanem ered­mény, egy termelőszövetkezet eredménye, de a hiba onnét adódott, hogy a belépők nem hoztak be magukkal vetőma­got, földet annál többet és így a szövetkezetnek a betervezett 90 hold búzával szemben 153 holdat kellett elvetnie. így az­után egy kissé „megbillent“ a mérleg, de ezen segíteni lehet a jövőben, mert a jövőévi zár­számadáskor ezt a búzameny- nyiséget levonják az új tagok keresetéből. A JÖVÖÉVI TERVRŐL A hőgyészi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetben most ké­szítik a jövőévi tervet. Megnö­vekedett feladattal állnak szem ben a tervezők, mert jövőre már 35 taggal többnek . kell, hogy megélhetést és még hozzá jó megélhetést biztosítson a szövetkezet. Éppen ezért úgy készítik a tervet, hogy az Uj Barázda tagjainak jövőre még több legyen a bevétele, a jöve­delme, mint az idén volt. En­nek megvalósítása érdekében elhatározták és tervbe is vet­ték, hogy jövőre tíz holdon va­lósítják meg az öntözéses ker­tészetet, rengeteg takarmányt adó rét és legelő áll rendelke­zésükre, ezáltal lehetővé válik, hogy a szarvasmarha állo­mányt a jelenlegi 29-ről 36 darab jól tejelő egyedre növel­jék, mert az idén is az egyik legjövedelmezőbb pénzforrá­suk a tej volt. Ez azonban még nem minden, amit meg akar­nak valósítani a szövetkezet tagjai; tervük az is, hogy a 154 darabból álló sertésállomány­ból, amely tavaly még csak 80 darab volt, rneghizlalnak leg­alább 60—65 jószágot, egyré- szüket, mint bacon-süldőket ad­ják el, a zömét pedig meghiz­lalják 120—130 kilós súlyra. A lehetőség megvan egy halastó létesítésére is, a tervükben sze­repel ennek a létrehozása. Ez­által még jövedelmezőbbé vá­lik Hőgyészen is a közös gaz­dálkodás, még vonzóbbá vá­lik a hőgyészi dolgozó parasz­tok előtt a közös ... K. J. Bálint rk. esperes, Rúzsa János,, a Megyei Pártbizottság munka társa, Turgonyi Teréz, a DISZ Megyei Bizottság agtt. prop. tit­kára, Mező Gábor ref. lelkész, Koltay István a Népfront Orszá­gos Iroda osztályvezető helyet tese. Az elnökség tagjai több javas­latot tettek, hogy segítsék a me­gye területén a népfrontmozga- lom magyobb arányú kibontako­zását. Végül az elnökség elha tározta, hogy még e hónapban összehívják a Hazafias Népfront Megyei Bizottságát. Levelezőnk írja: Megtárgyaltuk a KV határozatát November 29. Egyszerű szürke hétköznap. Mégis nagy ünnep volt Szentszikrai Já- nosné életében. Ezen a napon forgalmasabb volt a szokott­nál a bátaszéki vasútállomás. Félkilenc tájban megtelt az állomási oktatóterem, össze­jöttek a szakszervezeti tagok, hogy megválasszák az új üze­mi bizottságot. Minden egyes dolgozó szorongva várta a be­számolót és a jelölőbizottság jelentését. A jelölőbizottság tagjaira nehéz feladat hárult. Átérez- ték azt a nagy felelősséget és bizalmat, amellyel dolgozó társaiknak tartoznak. özvegy Szentszikrai János- né is szorongva figyelte a beszámolót. Beválasztják-e is­mét a vezetőségbe, megállta-e eddig a helyét, helyesen tud­ta-e öt éven keresztül képvi­selni a dolgozók érdekeit. — Visszagondolt 1950. novembe­rére, amikor a vasútra ke­rült. Első szakszervezeti meg­Újra a vezetőségben bízatására. Akkor, mint bizal­mi dolgozott nyolc hónapig a szakszervezetben. Munkájá­nak jutalma gyanánt vezető­ségi tagnak választották, szo­ciális előadónak. Egyik leg­szebb reszort jutott osztályré­széül, mikor közvetlenül meg­ismerkedhetett a dolgozók életével. Máig sem tudja elfelej teni azt a bizalmat, amellyel dolgozó társai fordultak fe­léje. 1952-ben hosszabb időn keresztül helyettesítette az ÜB elnököt is. Alig kétéves szakszervezeti tag volt és máris megbízták az üzemi bi­zottság vezetésével. 1954. óta, mint gazdasági felelős végzett szakszervezeti munkát. Most ott ül a választógyűlé­sen és lepereg előtte az öt év, sok szép emléke és sok nehéz harca. A jövő feladataira is gondol, a tagdíjak körüli pro­blémákra, meg arra, hogy so­kan panaszkodtak, nem elég jó a tagok kapcsolata a bi­zalmiakkal. Úgy érzi, hogy mindezt szorgalmas, kitartó munkával meg lehetne javí­tani. Aztán itt van a könyv­tár, a 2000 kötetes könyvtár kezelése sem könnyű feladat. Nyolc hónappal ezelőtt még csak 31 olvasója volt, jelen­leg 152. . Mindezek a gondolatok röp­ke pillanatok alatt jutottak eszébe, miközben a jelölőbi­zottság elnökének a beszámo­lóját figyelte. Már a nevek is öszekeveredtek előtte. Detári Gyula, Szabó Miklós.... az ötödiket olvassák, de az ő ne­vét még nem hallotta. Minden egyes perc órának tűnt. Si­mon György elvtársat java­soljuk — hangzik a jelölőbi­zottság újabb javaslata, aztán Mármarosi László nevét hall­ja már kilencedik javaslat­ként. Ekkor arra gondol, hogy ő most már kimaradt a veze­tőségből. Úgy látszik mégsem végzett jó munkát. Elszorul a szíve... A jelölőbizottság Mármarosi elvtárs jelölése/ körüli vita után újra javasol, özvegy Szentszikrai Jánosnét javasol­ja. Szentszikrainé mintha álomból ébredt volna fel, is­mét a vezetőségbe került... Közben már a taggyűlés egy­hangúlag elfogadta jelölését. Szentszikrainé tovább foly­tathatja megkezdett munká­ját, valóraválthatja terveit, amelyekkel dolgozó társai éle­tét akarja mind szebbé, tar­talmasabbá tenni. PÁSTI JÓZSEF, levelező. A felsőnyéki pártszervezet megtárgyalta a Központi Veze­tőség határozatát a vezetőségek újjáválasztására vonatkozólag. Ezen. a taggyűlésen határozatot hoztunk arra, hogy a párttagok ból, tanácstagokból és élenjáró dolgozó parasztokból határszem- lebizottságot alakítunk és ellen­őrizzük a vetéstervek teljesítését és a betakarítási munkálatokat. Ezzel egyben mozgósítunk a be­takarításra és a mélyszántási munkálatokra. Ezenkívül határo­zatot hoztunk még arra is, hogy a népnevelők segítségével moz­gósítunk a beadásra, a notórius nemteljesítőket pedig a tanács végrehaj tőbizottságával f elszólít- tatjuk és így igyekszünk elérni, hogy adósság nélkül kezdhessük a következő évet. Somogyi István alapszervi párttitkár. Felsőnyék. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle novem­beri száma közli a Központi Ve zctőségnek az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségek ről szóló határozatát. A folyó­irat szerkesztőségi cikke — a Központi Vezetőség novemberi határozata alapján — iparunk műszaki színvonala emelésének feladataival foglalkozik. Komor Imre írása az Októberi Forradalom történelmi jelentősé­gét méltatja. Kálmán István cik­ke a Szolnok megyei pártszerve­zeteknek a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos tapasz­talatait ismerteti. Réti László írá sónak címe: Az első orosz forra­dalom és a forradalmi baloldal kialakulása a magyar munkás mozgalomban. Tálas Barna a kínai mezőgazdaság szocialista átalakításának sa j átosságaival foglalkozik. Levél Tímár István és Domonkos István elvtársaknak Nagydorog Sikeresen befejeztük a háromhónapos pártiskolát, mely Nektek most kezdődik. Itt majd tanultok, előadást hallgattok és jegyzeteltek, Marx, Engels, Lenin, Sztálin sorai fölé hajol­tok, a politikai gazdaságtan és a történelmi materializmus ke­mény igazságait érzékelitek. A jövőről tanultok, amely nekünk immár jelen is. A jövő tudományának könyveit forgatjuk, s hogy a tudományt valóra válthassátok, ahhoz még tö­ménytelen harc, áldozat kell, tudásunkkal építjük a daloló holnapokat. Tudni mindent, ősi emberi vágy. 1945-ig a mi hazánkban ezt a vágyat is robotos napok, könyvtelenség, pénztelenség s az uraság parancsa fojtotta az emberekbe, azt mondták, elég ha a paraszt le tudja írni a nevét és ismeri a miatyánkot. 1955-öt írunk és ma már más a helyzet. Tíz­ezrek, százezrek óhajtják tudni a párttörténetet, a marxizmus- leninizmus nagy klasszikusainak műveit, ismerkednek a társada­lom mozgató erőivel, leleplezik az idealista filozófia szemfor­gató népámítását. A legnagyobb távlatok korába léptünk. Az emberiség az atomkorszak kapuját már kinyitotta, de nincsen olyan távoli és olyan magas csúcs, amelyet be ne világítana a marxizmus fényszórója. Az úton a mi tudásunk fényében a legbiztosabb az előrehaladás. Tanulni kezdenek. Délutánokat és estéket, éjszakába nyúló órákat szánnak arra, hogy előre haladjanak, többet tudjanak és jobban értsék a világot, mint eddig. Nehéz dolog ez? Kétségtelenül sok esetben azok, de az igaz ember leküzdi azokat. Minden tanulmány, amit meg­értünk, könyv, amelynek tartalma a mienkévé válik, nemcsak minket erősít, de az egész társadalmunkat. A párt élcsapat, az élcsapat a tudásból is az élen hailad. Ez nem lehet jámbor óhaj, ez kötelesség, magától értetődő kötelesség. De ki ne tudná, hogy érdemes teljesíteni ezt a kötelességet. Hiszen olyan munkaterületet a termelőszövetkezetektől az iskolák katedrájáig, az atomfizikai kísérlet intézettől a Martin-ke­mencéig senki sem talál, ahol az élet ne követelné meg az emberi kultúra és tudomány legnagyobb vívmányának a marxizmus-leninizmus ismeretét. Amit idáig alkottunk ezen a gránit alapon alkottuk. De még többet, még különbet, még szebbet akarunk adni a népnek. Csak mint képzett, világosan, tisztánlátó, a közösség szívébe érző és tudományosan képzett fővel gondolkodó emberek adhatnak többet, szebbet és jobbat, Kommunistának lenni egyenlő a nép ügyének szolgálatával és ennek a szolgálatnak legjobb eszköze a tudás. Elvtársi üdvözlettel: CSÁK JÁNOS, a szekszárdi pártiskola hallgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents