Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-16 / 294. szám

2 NAPLÓ 1955. DECEMBER 16. N. D. Bulganyin és N. Sz. Hruscsiv csütörtökön reggel Kabulba érkezett Szerdán este kezdte meg nagyjelentőségű ülését az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyen A. A. Szoboljevnek, a Szovjetunió képviselőjének javaslatára az előző esti eredménytelen sza­vazás», után ismét napirendre tűzték a tagfelvételi kérdést. Az ülésen nagy érdeklődés kő zepette jelentette be, hogy a kölcsönös engedmények szelle­mében hajlandó megszavazni bizonyos országok felvételét, amelyekről az előző nap nem sikerült megegyezést elérni. — Közölte, hogy a szovjet kül­döttség továbbra is ellenzi Dél- Korea és Dél-Vietnam felvéte­lének napirendre tűzését. Hang­súlyozta, hogy nincs kifogása a szovjet küldöttségnek Japán je­löltsége ellen és hajlandó lett volna azt is támogatni, ha a Biztonsági Tanács lehetővé tette volna a Mongol Népköztársa­ság bebocsátását az ENSZ-be. A jelenlegi körülmények között azt indítványozza, hogy a két jelöltség megvizsgálását ha­lasszák el a közgyűlés legköze­lebbi ülésszakáig. A Szovjetunió küldötte a ko­rábban elfogadott brazíliai—uj- zélandi előterjesztéshez hasonló határozati javaslatot nyújtott be. Ez a javaslat a következő 16 ország felvételét indítványozta: Albánia, Jordánia, Írország, Portugália, Magyarország, Olasz ország, Ausztria, Románia, Bul­gária, Finnország, Ceylon, — Nepal, Libia, Kambodzsa, Laosz és Spanyolország. Ezután Munro elnök újzélan- di küldött félórára felfüggesz­tette az ülést, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak alkalmuk le­gyen a javaslat tanulmányozá­sára. Az ülés folytatásakor Lodge amerikai delegátus módosító in­dítványt terjesztett elő a szov­jet javaslathoz. Az amerikai módosítás azt javasolta, hogy tizenhetedik országnak vegyék fel a listára Japánt is. A Biz­tonsági Tanács e módosító ja­vaslat fölött szavazott. A Szov­jetunió képviselője ellene sza­vazott az amerikai javaslatnak és ezzel ezt a tanács elvetette. Ezután szavazásra bocsátották a szovjet határozati javaslatban feltüntetett 16 ország tagságá­nak kérdését. Jóváhagyták mind a 16 ország ajánlását az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe való felvétel­re. A szovjet határozati javas­latot egészében 8 szavazattal három tartózkodás mellett (Egyesült Államok, Belgium és a csankajsekista küldött) fo­gadták el. A szovjet javaslat alapján ho­zott nagyjelentőségű határozat szövege a nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint a kővetkező: Miután a Biztonsági Tanács figyelembevéve a közgyűlés 1855 december 8-i határozati javaslatát az új tagok felvéte­léről, külön-külön tanulmányoz ia a következő országok fel­vételi kérelmét: Albánia, Jor­dánia, Írország, Portugália, Magyarország, Olaszország, Ausztria, Románia, Bulgária, Finnország, Ceylon, Nepal, Li­bia, Kambodzsa, .Laosz és Spanyolország — javasolta a közgyűlésnek a felsorolt orszá­gok felvételét. Közvetlenül a szavazás után az amerikai küldött újabb határoza­ti javaslatot terjesztett elő, amely ben kérte: a Biztonsági Tanács ajánlja a közgyűlésnek, hogy leg közelebbi, 1956-os ülésszakán vegye fel Japánt az ENSZ-be. A Szovjetunió küldötte ekkor kérte az ülés felfüggesztését, hogy megvizsgálhassa az amerikai ja­vaslatot. Az elnök azonban az ülés felfüggesztése előtt szavaza­tuk megindokolására megadta a szót a küldötteknek. Egyúttal be jelentette, hogy a közgyűlés az éjszaka folyamán rendkívüli tel­jes ülést tart. hogy jóváhagyja a Biztonsági Tanács ajánlását. Munro elnök ezt az ajánlást „történelmi jelentőségű dön­tésnek” minősítette. A szavazat-indokolási felszóla­lások során elsőnek Dixon Anglia küldötte lépett az emelvényre. Elégedettségét fejezte ki a Szov­jetunió új határozati javaslata fö lőtt és azt mondotta, hogy ez a javaslat „jó előjel”. Dixon „emlé kezetes napnak” minősítette a Biztonsági Tanács szerdai ülését, egyidejűleg azonban támogatta az új amerikai javaslatot. Munro, mint az újzélandi küldött, szintén elégedettségét fejezte ki a tanács döntése miatt, amelynek — mint mon­dotta — „igen nagy visszhang­ja lesz és megszilárdítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét.“ Munro sajnálkozását fejezte ki, hogy Japán kérdése most nem rendeződött. Ezután A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője indo­Az AFP összeállítást közölt, amely ismertette, hogyan sza­vazott a Biztonsági Tanács a 16 ország felvételét javasló szovjet indítványról. Tizenegy ország felvételét egy­hangúlag megszavazták. Albá­niánál a belga, az amerikai és a csangkajsekista küldött tar­Miutón a Biztonsági Tanács elfogadta a Szovjetunió nagy- jelentőségű javaslatát a 16 or­szág ajánlásáról, newyorki idő szerint este 9 óra 34 perckor összeült a közgyűlés teljes ülé­se, hogy döntsön a tagfelvételi kérdésben. Az ülésen a Délafri­kai Unió kivételével — amely­nek küldötte kivonult a jelen­legi ülésszakról — valamennyi küldöttség megjelent. A hallgatóság közül többen mint nem tag-ország megfigyelői jöttek el és ENSZ-tagként távoz­tak az ülésről. Az AFP tudósítója megjegyzi, hogy a népi demokra­tikus országok megfigyelői is je­len voltak. Az AFP ENSZ-tudósítója meg jegyezte, hogy „rendkívül lelkes ujjongó légkör uralkodott majd­nem valamennyi küldöttség ré­széről ezen a teljes ülésen —- a szervezet megalakítása óta 555- ik ülésen — amely történelmi jelentőségű marad az ENSZ. évkönyveiben. Valamennyi küldött, mielőtt az esti ülés megnyílt volna, mele gén üdvözölte az újonnan felvett országok képviselőit, akik mind- czideig csak az állandó megfi­gyelő címmel rendelkeztek.” A szavazás igen gyorsan bo­nyolódott le, mindössze 44 percet vett igénybe. Amikor ismeretessé vált a köz­gyűlés döntése, Jósé Maza, a 10. ülésszak elnöke néhány üdvözlő szót intézett az újonnan felvett országokhoz és megelégedését fejezte ki a szavazás felett. — A ma esti szavazás lehető­vé tette számunkra, hogy végre lekűzdjük azokat az akadályokat, amelyek az ENSZ fejlődése és igazi egyetemes jellege elé tor­nyosultak — mondotta. — Még több figyelemreméltó távoliét áll fenn, azonban a ma elért haladás történelmi jelentőségű szakaszt jelent fejlődésünkben. Az ENSZ megnagyobbodva és megerősödve került ki a mai szavazásból, amely végre sikerrel koronázta azt a mély kívánságot, amely ben nünk valamennyiünkben már több éve él. kolta meg szavazását. Szobol­jev kifejtette, hogy a jóváha­gyott megoldás nem ideális, azonban mégis nagy lépést jelent előre, amennyiben az ENSZ kiszélesíti a nemzetközi együttműködés alapjait és ismételten megerősíti a kü­lönböző rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek alapvető elvét. Ez a döntés minden bizonnyal megjavítja majd a légkört és elősegíti a függő problémák megoldását — mondotta Szo­boljev. Az ülést ezután ismét fel­függesztették, majd a megnyi­tás után Szoboljev kérte, • hogy az amerikai határozati javas­lat feletti vitát csütörtökön dél­után 15 óráig napolják el. Az indítványt 7 szavazattal elfogadták, 4 küldött (Egyesült Államok, Törökország, Francia ország és a csangkajsekista) tartózkodott a szavazástól. A Biztonsági Tanács tehát csütörtökön délután ismét ösz- szeül. tózkodott a szavazástól, Ma­gyarország felvételénél az Egye sült Államok és a esankajsek- isták küldötte tartózkodott. Ez utóbbi ismétlődött meg Romá­nia és Bulgária esetében is. A Spanyolország felvétele fölött tartott szavazásnál a csangkaj­sekista tartózkodott. Ezután Paul Martin kanadai küldött mondott beszédet, aki mint ismeretes, az eredeti, 18 ország felvételét indítványozó javaslatot terjesztette elő. Mar­tin különös elismeréssel adózott a Biztonsági Tanácsnak és Munro elnöknek, üdvözölte a Biztonsági Tanács és a közgyű­lés- kollektív erőfeszítésének ör­vendetes eredményét. A 16 új tag belépése az ENSZ-be — mondotta Martin — megcáfolhatatlanul bizonyít­ja, hogy minden nehézséget át lehet hidalni, ha megvan erre az akarat. A kanadai küldött sajnál­kozását fejezte ki Japán távol- maradása miatt és befejezésül megállapította: „Itt most nincs helye annak, hogy azt mondjuk, vajon a genfi szellem él-e még: az idő megköveteli, hogy min­dent megtegyünk, hogy ez a szellem tettekben nyilvánuljon meg, olyan tettekben, mint a ma esti történelmi jelentőségű döntés”. Ezután Hervé Alphand, Fran­ciaország képviselője lépett a szónoki emelvényre. „Történel­mi jelentőségű nap ez a mai — hangsúlyozta. — Az ENSZ alig­hogy fennállásának 10. évébe lép, 16 új tagállamot vesz fel soraiba.” A francia képviselő sajnálko­zását fejezte ki Japán, Dél- Korea és Dél-Vietnam távolma­radása miatt. Dixon Nagy-Britannia nevé­ben üdvözölte az új tagokat. „Nemzetközi együttműködés — csak akkor lehetséges, — fej­tette ki —, ha megmutatkozik a kölcsönös engedmények és a rendkívüli türelem szellemének bizonysága.” Lodge amerikai küldött azt bizonygatta, hogy „az Egyesült Államok mindig híve volt vala­mennyi arra jogosult ország fel­vételének’’. Lodge mindamellett beszédében arra törekedett, — hogy kiemelje a 16 új tagállam társadalmi rendszerének különb ségeit. Végül hangoztatta, hogy mindent megtesz Japán felvéte­le érdekében. Ezt követően Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Kuznyecov kiemelte, a szerdai szavazás azt bizonyítja, hogy minden problémát, a nemzet­közi horizont legbonyolul­tabb problémáit is, meg lehet oldani. Kuznyecov sajnálkozását fe­jezte ki afelett, hogy Csank-Kaj sek emberének, aki törvényel­lenesen foglalja el Kina helyét, vétóval sikerült megfosztania a Mongol Népköztársaságot — ENSZ-beli helyétől. A közgyűlés csütörtökön dél­előtt folytatta ülését, amelyen további országok képviselői in­dokolták szavazatukat. Az ENSZ 11. ülésszaka 1956 november 15-én kezdődik Az AFP jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés főbizottsága szeraai zárt ülésén úgy határo­zott, hogy javasolja a közgyűlés nek: a következő 11. ülésszakot 1956 november 15-én nyissák meg Newyorkban. A főbizottság javaslatát a köz­gyűlésnek még jóvá kell hagynia. Szaud-Arábia kairói nagykövetének nyilatkozata |%'áiro (TASZSZ). Abdullah ál Fadhal Száud-Arábia kairói nagykövete a burakni oázis el­foglalását kommentálva, kije­lentette az A1 Gum.hu ríj a tudó­sítójának, hogy Anglia „bosszút áll Szaud-Arábián, mert nem hajlandó résztvenni azokban a katonai tömbökben, melyeket a nyugati hatalmak gyarmati po­litikájuk védelme céljából léte­sítenek. Anglia elégedetlen, mert Egyiptom, Szaud-Arábia és Szíria az arabok nemzeti érde­keit védelmezi és mert politiká­juk célja az arab államok együttműködésének és védel­mének megerősítése.” A kamcsatkai hegyek mé­lyén sok értékes kincs rejlik. Mégis van egy kincs, amelyet egyelőre még észre sem, vesz­nek az emberek, de amely rö­vid idő alatt soha nem látott módon fellendítheti e vidék gazdasági életét. A hőforrá­sokról van szó. Kamcsatka vulkanikus öve­zetben fekszik. A gejzírek, mint valami mélyen elrejtett óriási kazánok, forró víz és gőzoszlopokat töveinek a fel­színre. Az ottani lakosság már régóta felhasználja e föld alatti „kazánok" melegét há­zak, melegágyi gazdaságok fűtésére. A gyógyforrások kö­zelében szanatóriumok épül­tek. E földalatti erők kihaszná­lása azonban ma még nem ki­elégítő. Mint ismeretes, Kam­csatkában igen fejlett a hal­gazdálkodás. A halkonzerv­gyáraknak, s azok hűtőberen­dezéseinek villamos energiára van szükségük. A kamcsatkai erőművek azonban messziről szállított fűtőanyaggal mű­ködnek. Ugyanekkor olcsó vil­lamos energiát lehetne ter­melni, ha a vulkanikus vidé­kek hőforrásait felhasznál­nák, A hőforrások vizéért, ezért a „fűtőanyagért’’ nem kell N. A. Bulganyin, N. Sz. Hrus­csov — aki a kedvezőtlen lég köri viszonyok miatt szerdán A Dunabizottság XIII. ülés­szaka szerdán tartotta negye­dik ülését. Az ülésen a bizott­ság határozatot hozott a szabá­lyozási és a hajózási kisvízszint megállapítására vonatkozóan. A bizottságban résztvevő országok képviselői tájékoztatót adtak arról, hogy 1945 és 1954 között milyen szabályozási munkálato­kat végeztek a dunai hajózási viszonyok megjavítására illetve, hogy az elkövetkező öt-hét év­ben milyen szabályozási mun­kálatok megvalósítását terve­zik. A csütörtöki ötödik ülésen a Dunabizottság beható vita után egyhangúlag tudomásul vette az egyes országok beszámolóit s az e napirendi ponttal kapcso­latban beterjesztett határozati javaslatot. Berlin (MTI). A német szo­ciáldemokrata párt jobboldali vezetősége január 14-ére és 15-re úgynevezett „kis kongresz szust” hívott össze Kölnbe, hogy annak határozatával még zavartalanabbal folytathassa közreműködését az új Wehr­macht felállításában. A „kiskon gresszuson” csupán a pártve­zetőség tagjai, parlamenti kép­viselők, a párthoz tartozó tar­tományi miniszterelnökök, mi­niszterek és a tartománygyűlé­sek szociáldemokrata képviselő- csoportjainak elnökei vesznek részt. * Amszterdam (ADN). A legna­gyobb holland protestáns napi­lap, a Trouvo keddi száma szembefordul azzal, hogy be­folyásos német körök közbelép­tek a Hollandiában elítélt fa­siszta háborús bűnösök érde­kében. A lap hivatkozik Erich Mende szabad-demokratapárti szövetségi gyűlési képviselő — azon javaslatára, amely szerint a Hollandiában elítélt fasiszták érdekében „vegyes kegyelmi bi­zottságot" hozzanak létre, majd a következőket írja: „Amennyi­ben holland területen került sor a bűntényekre, úgy a tette­sektől a hollandiai jog szerint holland bíróknak kell szám­Erömű a gejzír felett Irta: G. Kopalina messzire menni. Kéznél van, s mennyivel olcsóbb, mint a szén! A kamcsatkai hőforrások vizének hőmérséklete átlag­ban 120 fok. Ha azonban 200 —500 méter mélyen lefúmak, ott a gőz hőmérséklete már lényegesen magasabb, nyo­mása pedig eléri a 20—30 atmoszférát. A jövőben ez a természetes gőz forgatja majd a villanytelepek turbináit, s látja el az ipart olcsó áram­mal. A földalatti gőz felhasználá­sával Kamcsatkán, olyan erőművet lehetne építeni, — amely évi másfélmilliárd kilo wattóra energiát adna, s ver­senyre kelhetne az 1 millárd 200 millió kilowattórát terme­lő kahovkai vizierőművel. Az ilyen erőmű építésére csupán 7—10 kutat kellene fúrni, 200 —300 méter mélységbe. Az energetikusok országos tudományos-technikai társa­ságának egyik mérnöke éppen most dolgozott ki egy érdekes tervet. nem utazhatott Kabulba — csü­törtökön reggel Sztalinbadból Afganisztán fővárosába érkezett. D. Grekov a bizottság alelnö- ke bejelentette, hogy a Magyar Híradó és Dokumentum Film­gyár a bizottság elnökéhez leve­let intézett, amelyben javasolja: készítsenek a Duna völgyéről egész estét betöltő dokumentum filmet, amely a dunamenti né­pek életét, munkáját, a dunai tájak szépségét örökíti meg. A bizottság tagjai elhatározták: értesítik országuk hivatalos szerveit a javaslatról és ajánla­ni fogják annak támogatását. Az ülés résztvevői ezután el­fogadták a bizottság jövő évi munkatervét, majd a Dunabi­zottság legközelebbi ülésszakát 1956 júniusára tűzték ki. A XIII. ülésszakot D. Grekov a Dunabizottság alelnöke re­kesztette be. adást kérniök. Amennyiben kegyelemről esik szó, akkor ez a holland korona joga. Ehhez egy németnek sincs semmi köze." * Leningrad (TASZSZ). A Le- ningrádban tartózkodó magyar ujságíróküldöttség Horváth Mártonnak, a Szabad Nép szer­kesztőbizottsága vezetőjének vezetésével meglátogatta a Sztálin-vasgyárat. A magyar újságírók jártak az Orosz Múzeumban és a Film Házában is. December 14-én este az akadémiai kis operaház előadását nézték meg. * Newyork (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlés december 14-én teljes ülést tartott, amelyen elfogad­ták a különleges politikai bizott­ság, a társadalmi, humanitárius és kulturális bizottság és a jogi bizottság több beszámolóját. A közgyűlés többek között elfő gadta a különleges politikai bi­zottságnak a Délafrikai Unióban élő indiai származású személyek helyzetéről szóló határozatát, amely ismét ajánlja az érdekelt feleknek a (Délafrikai Uniónak, Indiának és Pakisztánnak), hogy tárgyaljanak a megegyezés cél­jából. Ilyen hőforrásokat nemcsak Kamcsatkában és a Kurili- szígeteken találhatók, hanem a Kaukázusban, Közép-Azsiá- ban, az Altájon, a Pamirban és Bajkál-vidékén is. Minde­nütt lehetne geotermikus erő­műveket építeni. Az ilyen erő­művek építésében a világon már gazdag tapasztalatokra tettek szert. így például Olasz országban a toscanai geoter­mikus erőművek évi 1 mil­liárd 300 millió KWó energiát termelnek. Az áramterme lé­sen kívül az erőművekben bórsavat is előállítanak. Uj- Zélandban 10 000 kilowattos geotermikus erőmű épült. — Izlandban hőforrások vizével fűtik a fővárost, Reykjavikot. A geotermikus erőművek igen előnyösek. Nem kell szá­mukra fűtőanyagot szállítani, s olcsó áramot termelnek. — Hiszen az ilyen erőműben nincs szükség kazánházi be­rendezésre. A kahovkai vízi- erőművel azonos teljesítőké­pességű geotermikus erőmű körülbelül két év alatt felépít­hető. Nem kétséges, rövidesért el­érkezik az az idő, amikor a hőforrások energiája jelentős mértékben hozzájárul majd a távoli gazdag vidékek megvál­toztatásához. Történelmi jelentőségű döntés az ENSZ-ben A 16 új tagállam között Magyarországot is felvették a világszervezetbe Befejezte tanácskozásait a Dunabizottság XIII. ülésszaka A Biztonsági Tanács szavazatainak megoszlása A közgyűlés éjszakai ülése A KÜLPOLITIKA HÍREI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents