Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-16 / 294. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! TOT ■* Inai ff Egyetemi Kon yvtar PÉCS, PLÓ r­A MAI SZAMBÁN: Az új tagállamok között Magyarországot is felvették a vi­lágszervezetbe (2. o.) — Ez is a pártdemokráeia megsérté­se ... (3. o.) — Mozaikok egy tsz életéből (3. o.) — Újra a vezetőségben (3. o.) — Közepi k Jk (4. o.) V.-J MEGYEI PÄRTB1ZOTT5ÄGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955 DECEMBER 16. Elfoglaljuk helyünket az ENSZ-ben Csütörtökön, magyar idő szerint a hajnali órákban, a Biztonsági Tanács eredmé­nyes szavazata után rendkí­vüli teljes ülést tartott az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, hogy döntsön a Bizton­sági Tanács által ajánlott 16 új tagállam felvételéről. A teljes ülés elfogadta a Bizton­sági Tanács ajánlását s 16 or­szágot,'köztük a Magyar Nép- köztársaságot is, felvették a világszervezetbe. A Biztonsági Tanács aján­lása, majd a közgyűlés dön­tése egy hosszú idő óta hú­zódó s tovább most már nem odázható kérdés végére tett pontot, melyet az egész világ közvéleménye csak megelé­gedéssel és megnyugvással fogadhat. Mert ezzel a dön­téssel az Egyesült Nemzetek Szervezete nagyban közelebb került ahhoz, hogy valóban világszervezet legyen, hogy teljes egészében be tudja töl­teni hivatását. Az elmúlt he­tekben a nyugati lapokban is megszólaltak olyan hangok, melyek az ENSZ-t „zártkörű klubnak“ minősítették, amely éberen vigyáz arra, hogy falai közé ne kerülhessen be más ország. A világszervezetnek azonban, ha »valóban viláfe szervezet al«nx lenni, ,a reali­tások talajárT T kelitjájhiíá, s. nem engedheti ­ológiai, vagy társadalmi különbségek miatt egyes or­szágokat kirekesszen sorai közül. Az ENSZ hatékony és eredményes működésének döntő feltété, hogy elmélyít­se kapcsolatát a világ vala­mennyi népével, s a világ minden népének legyen sza­va a nemzetközi kérdések­ben. Most, amikor a 16 or­szág felvételével az ENSZ tagállamainak száma 76-ra emelkedett, a világszervezet jelentős lépéssel került köze­lebb ahhoz, hogy az alapok­mányban foglalt feladatának meg tudjon felelni. Az ENSZ-közgyűlés hatá­rozata éppen azokban a na­pokban született meg, amikor a világ két nagyhatalma, a Szovjetunió és India közös nyilatkozatot írt alá. Ez a közös nyilatkozat ismét le­szögezi, hogy a két állam ve­zetői bíznak a jövőben és szilárd elhatározásuk, hogy minden erejüket a béke ügyé­nek szentelik nemcsak a két ország, hanem az egész világ népeinek javára. A Szabad Nép történelmi okmánynak nevezi ezt a nyilatkozatot, mely félreérthetetlenül szö­gezi le, hogy a két ország töretlenül halad a közös úton s Nehru szavait idézve, az indiai látogatással „mélyebb és messzebbmutató“ történt, mint csupán annyi, hogy ál­lamférfiak találkoztak. Az elmúlt évek folyamán a béke erői mindjobban meg­erősödtek s a békemozgalom ma már valóban világmérete­ket öltött. A béke hívei csak igaz örömmel fogadhatták a szovjet és indiai államférfiak nyilatkozatát, amely újabb nagy győzelme a békéért, a nemzetközi együttműködésért vívott harcban Olyan győze­lem ez, amely előtt az új há­ború szítói sem húnyhatnak szemet, mert nemcsak azt mu tatja, hogy két ország béké­ben és barátságban élhet egymással, hanem azt is, hogy a társadalmi különbsé­gek ellenére is tudnak és akarnak közös erőfeszítéseket tenni a békéért, a nemzetközi feszültség további enyhíté­séért. Az ENSZ-közgyűlés csü­törtöki döntésében ez a felis­merés is tükröződik s a 16 ország felvétele éppen ezért szerves része annak a szívós és eredményes harcnak, amit a béke erői évek óta folytatnak az új háború széllé mének felidézői ellen. Ebben a harcban kezdettől fogva a Szovjetunió járt az élen, amely mint ezekben a na­pokban Indiában nemcsak hangoztatta, hanem a gyakor­latban is megmutatta, hogy minden ország, az ideológiai és gazdasági különbségek el­lenére is, békésen élhet egy­más mellett s nem lehet olyan nemzetközi’ probléma, amit békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján ne lehetne megol­dani. Az egymás mellett élés­nek ezek a lanipi elvei mind több. ijfty^fí^Hodífának s ma rnár(.ftc'mosak arról van szó, hogy a jelenlegi haditechnika mellett, az /atomfegyverek rábari,; v rajodén had-v; v kockázati érhető BONYHÁDI Z OMÄNCGYÄR: Hat nappal a vállalt határidő előtt fejezte be éves tervét riségre, hanem arról is, hogy a világ népei a békés épitőmunkát, a tudományok, a művészetek ápolását vá­lasztották a rombolás helyett. A Szovjetunió, amely kez­dettől fogva a népek békehar­cának élére állt, a legmara­dandóbb és a legemberibb politikát folytatta, amely év­ről évre érlelte meg gyümöl­cseit. A magyar nép ugyanezen az úton haladt, s most, ami­kor az ENSZ-ben elfoglalja megillető, helyét, tudjuk, hogy mindezt kiérdemeltük or­szágépítő munkánkkal, a bé­ke érdekében kifejtett tevé­kenységünkkel. De azt is tudjuk, hogy a 16 ország, köz­tük Magyarország, ENSZ-tag- sága elsősorban a Szovjet­unió békepolitikájának dia­dala, mert ezekben a napok­ban, amikor a Biztonsági Ta­nácsban drámai viták zajlot­tak le s amikor még mindig akadtak ellenzői az új államok felvételének, a Szovjetunió kitartott szilárd álláspontja mellett s egyedül ennek volt köszönhető, hogy 16 ország felvételi kérelmét sikeresen lehetett megoldani. • A magyar nép most elfog­lalja jogos és megillető helyét a nemzetek világszervezeté­ben, ez azonban újabb felada tokát is ró mindannyiónkra. Magyarország ENSZ-tagsága azt bizonyitja, hogy jó úton haladtunk, amikor szívósan, igazunk tudatában kitartót tunk a béke és a haladás ügye mellett, amikor meg- tántorodás nélkül követtük a Szovjetunió békepolitikáját. Most, amikor a világszerve­zet fórumán hallathatjuk sza­vunkat, még szilárdabban kell követnünk ezt a politi­kát, amely békés építőmun­kánk, haladásunk, nemzetkö­zi megbecsültetésünk egyet • len és biztos záloga. Csütörtök reggelre — hat nappal az eredetileg vállalt határidő előtt — befejezte éves tervét a Bonyhádi Zománc­gyár. Az év végéig terven felül 30 tonna zománcedényt, két tón na csiszolt edényt (bográcsot, szeletsütőt), tízezer karton gyermekjátékot, mintegy tíz mázsa zománctáblát gyárta­nak többek között. Még néhány héttel ezelőtt is úgy számoltak a gyár vezetői, hogy egy-két nappal előzik meg vállalásukat. Azonban az utóbbi hetekben olyan mérték­ben sikerült javítani a minő­séget, hogy ezzel még előbbre tudták hozni a terv teljesíté­sét. Ebben nem csak az ját­szott szerepet, hogy min^égi versenyt indítottak, prémiumot tűztek ki az egyes műszakok között a legjobbak részére, ha­nem olyan újításokat vezettek be, amelyek segítségével nagy­mértékben csökkent a selej­tes és a másodosztályú kész­áru aránya. Wugrik Valdemárné főmű­vezető és Fqrró Ferenc 1 cso- ■öabvfizafe'a vizésvödrök gyár " rSó'giát j savazás után zárták le. Ezzel kiküszöbölték azt, ami ezelőtt gyakran előfordult, hogy a beszivárgó sav a szá­rításnál és égetésnél — gázzá és gőzzé alakulva — „ledob­ja“ a zománcot. Egyéb technológiai változtatá­sokkal sikerült elérni, hogy a vizesvödröknél harmadrészére csökkenjék a selejt. Reményi GVula két évvel ezelőtt nyújtott be egy újítást a ceglédi kannák belsejének szárítására. Ugyanis itt a mi­nőségi hibák leggyakoribb oka az volt, hogy a szárítás közben fejlődő gőz nem tudott gyorsan eltávozni, az az edény falán le­csapódott, a nyers zománc „megfolyt“. Abban az időben ezt az újítást nem vették fi­gyelembe főként azért, mert a ceglédi kanna idénycikk volt, egyébként sem sokat törődtek az újításokkal. Most felülvizs­gálták a gyárban az összes ré­gen benyújtott újításokat és Reményi elvtársé kész megol­dást nyújtott a problémák meg oldására. Az újítás lényege az, hogy alulról forró levegőt fúvatnak a felfordított kannák­ba. ezzel percek alatt megszá­rad a belső zománcozás. A minőségi hibát a ceglédi kannáknál is harmadára si­került csökkenteni. j. A gyár december első dekád- tiébar. százalékba^ készig í tett elsőosztályú zománceclenyt) 1 a 82 százalékos tervvel szem­ben. BONYHÁDI CIPŐGYÁR Minden dolgozó rövidesen megkapja a gyár újítási feladattervét Az elmúlt napokban készítet­te el a Bonyhádi Cipőgyár ve­zetősége a gyár jövő évi újítási feladattervét. E feladatterv cél­ja, hogy ráirányítsa a dolgozók figyelmét azokra a problémák­ra, amelyeket a cipőgyártás műszaki fejlesztése terén, ame­lyek megoldása szükséges ah­hoz, hogy fokozzák a termelé­kenységet, gazdaságosabbá te­gyék a termelést, javuljon a minőség. Eddig is volt újítási feladatterve a gyárnak, de az nem ölelte fel ilyen széleskörű­en a problémákat, nem is ju­tott el minden dolgozóhoz. Most ez új — a Központi Veze­tőség legutóbbi határozatának figyelembevételével kidolgozott feladattervet 700 példányban kinyomatják, minden dolgozó kezébe kapja. Az újítási feladattervet meg­beszélik majd a közeljövőben sorrakerülő tervismertető ér­tekezleten is. Több pontban foglalkozik az újítási feladatterv a gépesí­tés terén megoldandó problé­mákkal. így feladatúi tűzi ki a gázzal való szárítás helyett a szárításnak gőzzel való meg­oldását, ami egyrészt azért fontos, mert a gáz egégzségte- efí, "nehezem is szerezhető be. Meg kell oldani a futószalagok átállítását, hogy egyszerre két­féle cipőt lehessen rajtuk gyár- Jtani. A csiszolás automatizálá­sa, a gumisarok felszegezés ' gépesítése, a nehezen beszerez­hető talpvarró és rámavarrótűk házilag történő előállításának kidolgozása, egyéb kisgépek, felszerelések előállítása szere- | pel többek között a feladatterv­ben. Több feladatot tűz ki a terv a minőség javítására is, így az átfestés kiküszöbölésére megfelelő technológia kidol­gozását, a sok jelzés kikü­szöbölését a magsszárú ci­pők bélésén, a szálmentes tűzést, a felvarrás előtti talp­felerősítést vasszeg alkalma­zása nélkül, stb. Meghatározza a terv az anyagtakarékosság, önköltség- csökkentés terén elvégzendő újítási feladatokat is, mint a sarokrepedések csökkentésére megfelelő új eljárás kidolgozá­sát, a selejt klammerráma újra való feldolgozását. Előirányoz­za egyes munkavédelmi újítá­sok elkészítését is. Rövidesen minden dolgozó megkapja a kinyomtatott újí­tási feladattervet a gyárban, amely alapján aztán ötleteivel, javaslataival segítheti a jobb, termékenyebb, takarékosabb munka megszervezését a gyár­ban. Tizenöt gazda jelentkezett a bonyhádi Szabad Föld felvételre TSZ-be Jól dolgoztak egész évben a bonyhádi Szabad Föld TSZ tagjai s a jól végzett munka örömével készülnek a zárszám­adási közgyűlésre, melyet kis házi ünnepséggel egybekap­csolva szombaton este tartanak. Örömük jogos is, mert egy-egy munkaegység értéke 42 forint lesz. Az ősz folyamán nagyot fej­lődött a tsz. A földterület 600 holdról 1031 holdra, a taglétszám pedig 65 főről 110-re emelkedett, ami azt mutatja, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok látják az ésszerű gazdálkodás eredmé­nyeit, s egyre többen válasszák a nagyüzemi gazdálkodás út­ját. Szipli János és családja a sertéstenyésztésben dolgozik, összesen 1100 munkaegységet szereztek, mely után a terményeken kí­vül 12 000 forintot kapnak, de igen szép jövedelemnek számít az a 10 darab malac is, amelyet prémiumként kaptak. December 13-án befejezte éves tervét a Szekszárdi Vasipari Vállalat A Szekszárdi Vasipari Vállalat dolgozói — ez év májusában amikor csatlakoztak a húsz buda­pesti ipari vállalat felhívásához, — arra tettek felajánlást, hogy december 15-ig teljesítik egész évi tervüket. Most arról érkezett jelentés a vállalattól, hogy e ha táridőt is megelőzték két nappal, december 13-án befejezték az éves tervet. Különösen a november havi eredményes munka segítette hoz zó e sikerhez a vállalat dolgozóit amikor a november 7-e tisztele­tére indított munkaverseny len dülete nem csökkent az ünnep után sem, javult a munkafegye l<m is. A novemberi tervet 118.S százalékra teljesítette a vállalat ugyanakkor komoly megtakar! tásokat ért el. A gumijavító bri gád 336 százalékos, a Bán író gépes brigád 19-1 százalékos tel­jesítményt ért el, de rajtuk kívül sok brigád és dolgozó teljesítette 180—200 százalék körül nor máját. Magyari Márton és felesége 1013 munkaegységük után 24 312 forint értéket kapnak meg és ha ehhez hozzászámít­juk a több termelésért járó 5000 forint prémiumot is, havi jövedelmük meghaladja a 2442 forintot. Az eredmények önmagukért beszélnek, s ezeket figyelem­mel kísérik az egyénileg dol­gozó parasztok is, akik közül 15-en alá is írták a belépési nyilatkozatot. A szombati zárszámadási közgyűlésen kerül sor többek között Kajtár Antal és Se­bestén Sebestyén 10 holdas dolgozó parasztok felvételére, akik a földjükön kívül állatai­kat és gazdasági felszerelései­ket is beviszik a tsz-be. fiz állami sazÉsÉsdltaü is fslyik a gépjavítás A Tolnamegyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságához tar­tozó állami gazdaságokban — ugyanúgy, mint a gépállomá­sokon a téli gépjavításokat össze kell egyeztetni a ké­sőre maradt őszi munkákkal. A gépek nagyrésze még itt is kint dolgozik. Az ebből adódó lemaradás ellenére folynak a javítások. Mivel a vetési munkák befeje­ződtek, legelprehaladottabb a vetőgépek javítása, amelyek­ből 24 mór készen várja a ta­vaszi munkák kezdetét. Kija­vították még 17 szántó és von­tató, 12 növényápoló trak­tort, 13 traktorekét, 22 tárcsát, továbbá 24 kultivátort. Részleteiben is teljesítette tervét a Szekszárdi Téglagyár A Szekszárdi (palánk!) Tégla gyár éves nyersgyártási tervét már két és fél hónappal ezelőtt befejezte. Azóta már teljesítette égetési tervét is a gyár. Szerda reggel hordták ki a kemencéből a készáruterv teljesítéséhez szük­séges utolsó téglát .ezzel a gyár részleteiben is teljesítette éves tervét. Néhány hónappal ezelőtt beve­zették a gyárban a Duvanov-féle gyorségetési módszert. Emeltek égetési tervét is gyárnak, de jó munkaszervezéssel sikerült ezt is túlteljesíteni. Javult a minőség is mintegy másfél százalékkal ala csonyabb a selejt az engedélye zettnél. Terven felül az év végéig mintegy kétszázezer téglát fog­nak égetni a gyárban. IREGSZEMCSEI GÉPÁLLOMÁS: Február 24-re befejezzük 2 gépjavítást és 30 ezer forintot takarítunk meg A bölcskei gépállomás 1955 november 11-én gépjavítási versenyt indított. Az iregszemcsei gépállomás december 10-én megtartott üzemi értekezletén ismertette a dolgozókkal a bölcskei gépállomás versenykihívását és felismerve a gépjaví­tások fontosságát, csatlakozott a bölcskei gépállomás verseny­felhívásához. Mi, az ire:szemcsei gépállomás dolgozói a versenykihívás­ban közölt pontokat elfogadjuk és vállaljuk, hogy az erőgépek javítását február 28 helyett február 24-re befejezzük, és a gép­javítások folyamán a bölcskei gépállomás 25 000 forintos meg­takarításával szemben, 30 000 forintot takarítunk meg. Felhívjuk továbbá a tamási járás gépállomásait, hogy a téli gépjavítás sikeres befejezése érdekében csatlakozzanak a versenyhez, kihívjuk a tamási és a pincehelyi gépállomásokat gépjavítási versenyre. MAGYAR SÁNDOR gá. igazgató GÁLOS1 GYÖRGY vez. mechanikus TONIGOLD ISTVÁN párttitkár MOLNÁR SÁNDOR ÜB elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents