Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-11 / 290. szám
1953. DECEMBER 11. NAPLÓ 7 Az 1956-os tervév feladatait beszélték meg a Paksi Konzervgyár műszaki konferenciáján Nagy feladatok várnak a Paksi Konzervgyárra az 1956-os évben. Többszáz vagonnyi kon- zervet kell gyártani az üzemben — köztük jelentős mennyiségű exportot is. Nem egy cikkből két vagy többször annyit kell gyár tani, mint ebben az évben. így üveges zöldborsóból az ezévinek kétszeresét, gyümölcsbefőttből 70 százalékkal többet, dzsemből hatszorannyit, köztük őszibarackdzsemet is, amit még nem gyártottak az üzemben, pritaminból pedig tízszeresét az ez évi gyártásnak. A konzervipar idényjellegéből következik aztán az, hogy vannak egyes időszakok, amikor különböző termékek gyártását kell egyidöben végezni, hiszen a termés nem akkor érik be, amikor a konzervgyáriak „ráérnek” a fel dolgozással foglalkozni. Nem könnyű dolog ilyenkor — különösen bő termés esetén — úgy szervezni a munkát, hogy ne ro- moljék meg a nyersanyag. A JÖVÖ ÉVI FELADATOKAT tárgyalták meg a gyár műszaki vezetői a csütörtökön tartott mű szaki konferencián, hogyan tudják úgy szervezni a munkát, hogy csökkenjen az önköltség, növekedjen a termelékenység, javuljon a minőség, hogyan tudják legcélszerűbben „vonalba' állítani az egyes gyártmányok feldolgozásához szükséges gépeket, milyen újításokat lehetne alkalmazni a munka megjavítása érdekében. Ugyanakkor a konferencia feladata volt az is, hogy segítsen a közeljövőben megtartandó tervismertető értekezlet előkészítésében. Sok jó elképzelés, javaslat szü letett a megbeszélésen, látszott, hogy a műszaki dolgozók — az idei tapasztalatok alapján — foglalkoznak már a jövő tervév előkészítésével. Nem egy részvevő már kész javaslattal jött a felmerülő problémák megoldására, mások egy-egy megoldásra váró kérdést vetettek fel, amit véleményük szerint az újítási fel adattervbe kell beállítani. TÖBBEN TETTEK JAVASLATOT egyes nehéz testi, vagy sok apró kézi munkát igénylő folyamatok kisebb összegű beruházással meg valósítható gépesítésére, a gyártás közben a termékek kézzel való érintésének kiküszöbölésére (ami egyébként sürgősen megoldásra váró problémája az élelmi szeriparnak), a technológiai fe gyelem megjavítására, az exportáruk minőségének javítására. Szederkényi Ferenc műszaki osztályvezető elmondta elképzelését az egyes gyártási „vonalak” elhelyezésére. Véleménye szerint meg tudják oldani több olyan munkafolyamat gépesítését, amit tavaly még kézzel végeztek. így a borsógyártásnál felvonógéppel emelhetnék ki és be a főzőüstök és autoklávok kosarait. A borsó- és töltőié üvegbetöltését is meg lehet oldani géppel. A lecsógyártásnál nehéz probléma volt a sűrített paradicsomlé szállítása a sűrítőbői a lecsóüzembe, ezt a jövő évben már csővezetéken, szivattyúval végzik. Iszajev János művezető javaslata általános helyesléssel találkozott. Elmondta, hogy a múlt bán gyakran fordult elő, hogy a gépek felszerelésénél, elhelyezésénél nem mindig érvényesült a gyártásnál dolgozó műszakiak elgondolása. Most a gyár térképébe be kellene, hogy rajzolják a művezetők egyes gyártmányok útját, megnézni, hol van ütközés és így nem fordul elő, hogy az utolsó pillanatban, vagy a gyár tás megindulása után kell át- helyezgetni egyes gépeket. FELHÍVTA A FIGYELMET az Újítók Lapjának legutóbbi szá mában ismertetett konzervipari újításokra, amelyek bevezetése nagyban segítené üzemük munkáját is, olyan feladatokra ad megoldást, amire itt is szükség van. Ambrus Ödön művezető el mondta, hogy félautomata mérlegeket látott a Szigetvári Kon- zetvgyárban, olyanra volna Itt is szükség, nagyban megkönnyítené a munkát. Jákfalvi Ferenc művezető a kézi hámozás aprólékos munkáját kiküszöbölő lúgos hámozásra vonatkozó elképzelését mondta el. A konferencia részvevői azonban nemcsak új gépek beszerzéséről, elkészítéséről tárgyaltak, hanem a műszaki fejlesztésnek JOBB MUNKASZERVEZÉSSEL, a technológiai fegyelem fokozottabb betartásával elérhető mód szereiről is. Iszajev elvtárs elmondta, hogy nagymértékben csökkenti az előkészítő dolgozói nak teljesítményét az, hogy például aki paprikát tisztít teljesítménybérben, maga hozza be az üzembe a nyersanyagot, maga viszi el a hulladékot és a tisztított árut is. Ha egy-két főnyi kisegítő személyzetet alkalmaznának, jóval magasabb teljesítményt lehetne elérni. Az üvegek válogatásával nagymértékben lehetne csökkenteni a zárás közbeni töréseket. Titkos elvtárs szerint a gyakori géptörés oka az, hogy reggel például a művezető ötletszerűen ossza be egyes munkákhoz a dolgozókat, így az egyes gépek kezelői szinte naponta változnak, ezt kell megszüntetni, amivel sok javítási költséget és kényszerű gépállást lehetne kiküszöbölni. Horváth József azt helytelenítette, hogy az egyik olyan pincébe, amelyikbe 18 lépcsőfokon kell lemenni, 900 kilós hordókat tettek, a másikba, amelyik nem mély, partba van vágva, kis hordókat tettek. Úgy kell elosztani a hordókat, hogy azokba a pincékbe kerüljenek a nagyok, amelyikben könnyen lehet járni, így sok felesleges nehéz munkától lehet megkímélni a dolgozókat. A Paksi Konzervgyár határidő előtt teljesítette ezévi tervét. Most az 1956-os, az ideinél nagyobb feladatok elvégzésére készülnek a gyár dolgozói. A műszaki konferencia nagy mértékben segítette elő e feladatok megoldását. Hárman a legjobbak közül A Tolnai Selyemgyár fonodájának munka folyamatában három fő munkakört lehet megkülönböztetni: a főzést, a fonást és a csomózást A főző készíti elő a selyemgubót a fonásra, a fonó leszedi a gubóról a szálakat és az orsókra rakja azokat, ahonnét a fonófejeken keresztül a motollákra kerül a selyem. A fonófejek és motollák között gyakran elszakadnak a szálak. A csomózó feladata, hogy azokat alig észrevehetően összekösse. Minden munkakör gondos, felelősségteljes munkát kíván meg. A főzés nagy figyelmet, a fonás és csomózás a nagy figyelem mellett szinte művészi kézügyességet. A Tolnai Selyemfonógyár fonó részlegében sok kiváló munkásnő dolgozik. Ismerkedjünk meg ezek közül Boros Ilona főzővei, Berta Sándorné fonóval és Keserű Mária csomózóval. Boros Ilona még fiatal, alig 19 éves és csak két év óta dolgozik a Selyemfonógyárban. Szűcs Józsefné csoportvezető elmondja róla, hogy csoportjában Boros Ilona az egyik legszorgalmasabb, legszófogadóbb főzőnő. Meghallgatja és magáévá teszi az öregebbek tanácsait, ez munkasikereinek egyik legfőbb forrása. Most azért küzd Boros elvtársaő, hogy elérje a sztahanovista szintet. Mi lenne... Elítélte a bíróság a Terményforgalmi Vállalat dombóvári telepén garázdálkodó bűnszövetkezet tagjait Többnapos tárgyalás után hirdetett ítéletet a szekszárdi Megyei Bíróság az elmúlt napokban Ács Ferenc és társai ügyében, akik a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben követtek el különösen nagy kárt okozó sikkasztásokat és egyéb bűncselekményeket. A vádlottak — a Tolnamegyei Terményforgalmi Vállalat dombóvári telepének volt vezetői, felelős munkakörben beosztott dolgozói súlyosan megkárosították a népgazdaságot, becsapták a dolgozó parasztokat. A terményátvételnél, a szárítóüzemnél többvagonnyi többletet értek el, amit aztán hamis vételi jegyeken számoltak el és vették fel érte a pénzt. Napokig tartott a tárgyaláson csak azoknak a dolgozó parasztoknak tanúként való kihallgatása, akiknek nevére kiállitották ezeket a — nemlétező felvásárlásokról szóló — mérlegelési és vételi jegyeket. 94 400 forintot tesz ki csak az az összeg, aminek elsikkasztása minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a tárgyaláson, a tényleges kár sokkal nagyobb ennél. Ács Ferenc telepvezető és Nagy László raktáros csak egyetlen napon, a múlt év november 12-én húszezer forintot sikkasztottak el. A bűnszövetkezet egyes tagjai, mint Béleczki István, a szárítóüzem vezetője, Bihari Gábor hálózati ellenőr szinte specializálták magukat arra, hogy a beadást nem teljesítőknek „elintézzék’’ hátralékukat, ezért száz forintot vettek fel mázsánként az illetőktől és még azt a pénzt is, ami a terményért járt a vállalattól. A felhajtó Horváth Ferenc volt, akinek harmincnégy mázsa kukorica beadási hátralékát „vették át” hamis vételi jegyen. Nagyban megkönnyítette a bűnszövetkezet munkáját a vállalatnál uralkodó laza ellenőrzési rendszer. Nem követelték meg szigorúan a pénz- kezelési utasítások betartását, azt, hogy a pénzt csak a terményt eladó dolgozó paraszt aláírásával lehet kiadni, sőt, elő_ fordult olyan eset is, hogy egy tízezerforintos kifizetésről szóló vételi jegyet a pénz felvevőjének aláírása nélkül könyveltek el. Megtűrték, hogy a szabályok felrúgásával — ugyanaz a személy, aki leméri az átvett terményt, kiállíthassa a vételi jegyet és a pénzt is ő kezelhesse, így aztán szinte kínálkozott a lehetőség a sikkasztásokra. A bíróság Ács Ferencet hatévi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 5 évi, a büntetőtörvénykönyvben meghatározott egyes jogok gyakorlásának eltiltására és 3000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Nagy Lászlót 4 évi és 6 hónapi börtönre, 4 évi jogfosztásra és 3000 forint vagyonelkobzásra, Béleczki Istvánt 2 évi és 8 hónapi, Bihari Gábort 1 évi és 10 hónapi, Horváth Ferencet 2 évi, Majthényi Györgyöt 1 évi és 6 hónapi börtönre, kettőtől-három évig terjedő jogfosztásra és 300-tól 200 Ft-ig terjedő vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Mákos János nyolc hónapi börtönbüntetést kapott. Bencze Ferencet és Kalocsa Pétert a beszolgál- tatási kötelezettség nem teljesítése és megvesztegetés büntette miatt 4—4 hónapi börtönbüntetésre és 300—300 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Horváth Vendel 4 hónapos börtönbüntetését és 800 forint pénzbüntetését háromévi próbaidőre felfüggesztette. ... ha a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat párt. és DlSZ-szerve- zete többet foglalkozna a fiatalok szakmai képzésével? Nem morzsolódnának le a lányok a szakmunkásképző tanfolyamról. * ... ha a Szekszárdi Büffében (Garay- tér sarok) rendesen megtisztítanák az evőeszközöket? Nem menne el a vendégek étvágya. * ... ha a sütőipari üzemek a tervek túlteljesítése mellett nagyobb gondot fordítanának a minőség megjavítására? Jobb kenyér kerülne a dolgozók asztalára. * ... ha az SZTK illetékes osztálya egy dolgozóról egy esetben csak egyszer kérne be munkáltatói igazolványt a Kölesdi Tejüzemből? Nem gondolna senki arra, hogy nagy lehet ott az SZTK-ban a bürokrácia. * ... ha a Bonyhádi Béke Étterem dolgozói figyelmeztetnék a nadrágban táncoló nőket? Rájönnének azok arra, hogy nadrágban táncolni nagyon ízléstelen. * .... ha a Szekszárdi Tanács város- és községgazdálkodási osztálya rendet teremtene végre a hármashíd környékén? Ezzel is szebbé tenné a várost. Határidő napló újjászületése Minden ember bizonyos fokig feledékeny, de azért van a határidő napló, hogy segítsen a véges emberi emlékezőtehetségen. A most megjelent ünnepi külsejű reprezentatív úgyneve. zett minőségi határidő napló, igen ízléses kivitelben, egész- vászonkötésben bankposta papíron, selyem jelzőszalaggal, in- dex-szel bővített kivitelben készült. Az új határidő napló valósággal dísze lesz minden íróasztalnak. Töltőtoll - pótnyakkal és pótheggyel Egyre fejlődő töltőtollgyártá. sunk újabb meglepetéssel szolgál. „Előre” címen újabb töltőtollfajtát hozott forgalomba. A töltőtollat pótnyakkal és pótheggyel árulják, s így a vevő hosszú időre biztosítva van. — Amint a tollhegy és a rongálódásnak leginkább kitett nyak elhasználódik, egyszerűen kicserélhető. Megjelentek az új naptárak Borongás őszi napok emlékeztetnek a közeledő év végére. A kirakatokban megjelentek az új naptárak. A legváltozatosabb külsőben és kiállításban, vas. kos kis kötetben, vagy egészen karcsú alakban, nagyobb és egészen apró kivitelben, bőrkötésben vagy kartonálva feljegyzési résszel, hasznos tudnivalókkal ,index-szel, stb. ellátva, minden igényt kielégítő formában készültek és kerültek forgalomba. Üj gyógyszereket készít a Chinoin A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára ebben az évben már több új gyógyszer készítéséhez látott hozzá. Nemrégen bocsátották a forgalomba a PAS-natriumot, amely a tbc hatásos ellenszere. Ugyancsak ebben az évben elkészítik a Sombennelt és a Sevenalnál is hatásosabb altatószert, a Der- matolt. A gyulladásos betegségek gyógyítására a Penicillinné] is jobb Tetránt a jövő év elején hozza forgalomba a Chinoin. Amellett, hogy jól dolgozik, tevékenyen részt vesz a DISZ-szervezetben is. A Petőfi iskola II. évfolyamára jár és kultúrműsorokon szerepel filmekről ellesett olasz, spanyol és keleti szólótáncokkal. Berta Sándorné 1931-ben, 11 éves korában került a Tolnai Selyemfonógyárba. Volt főző, csomózó és már 18 év óta fonó. Alkotmányunk ünnepén kapta meg a „Kiváló Dolgozó“ kitüntetést. Átlagteljesítménye 120 százalék és a csoport átlagánál 10 dekával jobb renditával dolgozik. Berta Sándorné most arra készül, azért fokozza eredményeit, hogy megkapja a „Szakma Kiváló Dolgozója“ címet. Keserű Mária 1930 óta dolgozik a gyárban. Hatvan selyemszál útját egyengeti a fonófejekről a motollákra. Imre Erzsébet elvtársnő csoportvezető Keserű Máriát tartja a csoport legügyesebb csomózójának. Május elsején nyerte el a „Kiváló Dolgozó“ címet, most ő is a „Szakma Kiváló Dolgozója“ jelvényért dolgozik napról napra szebb eredménnyel. Csak hármat mutattunk be a Tolnai Selyemfonógyár fonodájának dolgozói közül, akik élenjárnak a termelésben, egyre jobban, gondosabban dolgoznak azért, hogy kiérdemeljék vagy megtartsák azt a megtiszteltetést, amit nálunk a sztahanovista cím jelent.
