Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-08 / 287. szám

TOLNAI r ol^c .tg'ogQ--' -o^yo Világ proletárjai egyesüljetek DÍSZTÁVIRAT A BONYHÁDI CIPŐGYÁR DECEMBER 5-ÉN, reggel 9 ÓRAKOR, TIZENHAT NAPPAL A VÄLLALT HATÁRIDŐ ELŐTT — ÉRTÉKBEN — BEFEJEZTE ÉVES TERVÉT. ÜD­VÖZÖLJÜK EZ ALKALOMBÓL A GYÄR DOLGOZÓIT ÉS TOVÁBBI SIKEREKET KÍVÁNUNK MUNKÁJUKHOZ. V ___________________________J A Z El 1 PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 281. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. Us U i'ORi OK, 1955 DECEMBER 8. Á taggyűlés a pártszervezet legfelső fóruma A taggyűlés a párt-alapszer- vezet legfelsőbb szerve. A tag­gyűlés jogosult a vezetőségi ta­gok megválasztására, leváltá­sára, új tagok és tagjelöltek felvételére és önállóan dönthet különböző helyi jellegű, az egész pártszervezetre vonatko­zó kérdésekben — természete­sen a felettes pártszervek ha­tározatai alapján. A taggyűlés a pártdemokrácia egyik leg alapvetőbb kifejezője: itt jut érvényre a tagság kollektív akarata, véleménynyilvánítási joga és itt hozza meg a tagság a felettes szervek határozatai alapján az olyan helyi határo­zatokat, amelyek kötelezőek az alapszervezet minden egyes tagja számára és amely sze­rint a vezetőségnek irányítania kell a pártszervezet munkáját két taggyűlés között. A taggyűlés az alapszervezet­nek az a szerve, ahol leginkább érvényesülhet a demokratiz mus. Éppen ezért nincs alkal­masabb hely a taggyűlésnél a véleménynyilvánításra, javas­latok előterjesztésére, vagy akár annak a kifejezésére, hogy valamelyik párttag Va­lamivel nem ért egyet. Minden vitás kérdésben, minden véle­ményeltérés esetén csak a tag­gyűlésnek van joga a döntésre a többség akarata alapján. A vita után, amikor szavazásra kerül a sor, a többség véle­ménynyilvánítása emelkedik törvénnyé, amely attól kezdve kötelező minden egyes párttag­ra az alapszervezeten belül. Helytelen lenne azonban, ha egy taggyűlés keretein belül a demokratizmust leszűkítenénk a párttagok jogaira, főként a döntés jogára. A szervezeti sza­bályzat szerint minden párt­tagnak egy sor kötelessége van és éppen ezért nem csak kollektív határozathozatalra- irányításra van szükség, ha­nem mindenekelőtt kollektív munkára, arra, hogy minden egyes párttag erejéhez, tu­dásához mérten kivegye ré szét a pártszervezet előtt álló feladatok végrehajtásából. A taggyűlésnek ezért a kollektív munka megszervezőjének, el indítójának is kell lennie. A széleskörű párttagság nem egyszerűen jóváhagyó, határo­zathozó testület, hanem min­denekelőtt a pártmunka vég­rehajtásának katonái. A párt­demokrácia betartása csak úgy lehet eredményes és tel­jes, ha az egész párttagság kollektíván bekapcsolódik a különféle vitás kérdések fe­letti döntésbe, a határozatok meghozatalába és természete­sen a határozatok végrehaj­tásába. A felsőbb szervek uta­sításai és a helyi kezdemé­nyezések alapján hozott ha­tározatok végrehajtását nyil­ván nem lehet kiadni albér­letbe, hanem azoknak kell megvalósításukról gondoskod­ni, akik azt a határozatot hozták. A gyakorlat több helyen sajnos az- hogy a tagság sze­repe kizárólag a határozatok meghozatalára korlátozódik. Ennek több oka van. Minde­nekelőtt az, hogy a vezetőség beszámolója rendszerint csak általánosságban foglalkozik a feladatokkal és nem utal ar­ra, hogy kinek mi a teendője, a határozati javaslatok pedig rendszerint csak a titkárnak szabnak meg feladatot, de a tagokról csak ennyit mond: „Minden párttagnak köteles­sége ... érezzen mindenki fe­lelősséget érte...“ Mondani sem kell, senki nem érez „fe­lelősséget“, mert az általános meghatározás nyomán min denki a másikra vár. Nyilván sokkal helyesebb konkrétan meghatározni a felelősöket, pontosan megszabni a mun­kát és akkor van alap a szá­monkérésre is. Az ilyen rossz beszámolók és határozati javaslatok mö­gött többnyire szintén a párt­demokrácia megsértése áll: a beszámoló nem a vezetőségé- hanem csak a titkáré. Általá­ban jól oldják meg ezt a fel­adatot a paksi alapszervezet­nél, ahol a beszámolót az egész vezetőség megvitatja és csak utána terjeszti a titkár a tag­gyűlés elé. A taggyűlés természetesen csak a kiindulási alapot adja meg a kollektív munkához: a határozatot. A tagság által megválasztott vezetőség hiva­tott arra, hogy a két taggyű­lés közti időszakban megszer­vezze, ellenőrizze annak a végrehajtását és a párttagsá­got megtanítsák a helyes munkamódszerekre. Ügyelni kell arra, hogy a határozatok ne kerüljenek örök nyugalomra egy-egy dossztébír. Nem múlhat taggyűlés anélkül, hogy ha csak röviden is, nem értékelik az előzőleg hozott határozatok végrehajtását. A rendszeresi és széleskörű kollektív mun­ka egyik fő biztosítéka az, amikor a taggyűlés minden esetben számonkéri a párt­munkával megbízott elvtár­saktól feladatuk végrehajtá­sát. Nagy hiba, hogy sok he­lyen csak az alapszabályzat­ban meghatározott rendszeres egyhavi időközökben és álta­lában a felettes szervek istru- álásai alapján hívnak össze taggyűlést. Kétségtelen, hogy nincs szükség a végnélküli taggyűlésezésre és rendkívüli összehívása rendszerint csak akkor indokolt, amikor a fe­lettes szervek javasolják, de gyakran adódnak állami gaz­daságainkban, üzemeinkben, gépállomásainkon, tsz-einkben és a községekben olyan prob­lémák, amikor szükségessé válik a kommunisták tanács­kozása. Ilyen esetekben „fel­sőbb“ instruálás nélkül nem­csak lehet, hanem szükséges is a taggyűlés összehívása. A Bonyhádi Cipőgyárban új el­járással, új gyártmányok ké­szítésére térnek át. Ez olyan feladat, ami nyilván szüksé­gessé teszi a kommunisták ta­nácskozását még akkor is, ha nem érkezett el az ideje az esedékes havi taggyűlésnek. A taggyűlés tehát az a fó­rum, amely alapja, kiinduló­pontja a pártszervezetek előtt álló feladatok végrehajtásá­nak a demokratikus-centraliz­mus alapján. Kellő hatása azonban csak akkor leheti meg, ha a vezetőség beszámo­lója a szólamok helyett konk­rétan meghatározza a tenniva­lókat, megindokolja, hogy mi­ért szükséges azok végrehaj­tása és módszerbeni tanácso­kat ad. Ez alapot szolgáltat a széleskörű vitához, ami nél­kül nem lehet eredményes egy taggyűlés sem és így meg­teremthető az alapja a kollek­tív határozathozatal után a kollektív munkának. Vau niég vefnivalá a daimandí határban A dalmandi Szabadság Ter­melőszövetkezet tagjai már tel­jesítették gabonavetési tervü­ket. Ugyanez nem mondható el azonban a község egyéni gazdái ról. Mindössze 320 hold a köte­lező kenyérgabona vetésterve a községnek, amelyet még nem teljesítettek. Több egyéni gazdát lehet fel­sorolni, akik még egyetlen egy négyszögöl búzát sem vetettel?: az ősz folyamán. Kostyán Fe­renc például egy hold és 1200 négyszögöl, Horváth János 1100 négyszögöl, Kapinya József 2 hold, Lippert József egy hold és 100 négyszögöl búzavetéssel van vissza. Ebben az évben elkészül Őcsény-hegy villamosítása A Tolnamegyei Villany- és Épületszerelő Vállalat (MEGYE VILL) dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásá­hoz. A vállalat dolgozói azóta hó- napról-hónapra nemcsak telje­sítették ,de túl is teljesítették tervüket, s ennek eredménye­ként október 31-vel befejezték az éves tervet. Négy gépállo­máson, öt tsz-ben, öt állami gazdaságban, egy sor üzemben és vállalatnál végeztek nagyobb villamosítási munkálatokat. Október 31-e óta éves tervük túlteljesítésén dolgoznak, s ígé­retet tettek, hogy az év végéig 25 százalékkal emelik termeié, kenységüket. Még ebben az év­ben elkészítik a Szekszárdi Balassa János Kórház biztonság védelmi berendezését. 30 000 Ft értékű munkát végeznek a Kaj- mádi Állami Gazdaság ifigé- miai üzemegységében, ahol gaz­dasági épületeket és lakóháza­kat villamosítanak. A tervek szerint még ebben az évben befejezik az őcsényi szőlőhegy villamosítását, ahol 5 kilométeren építenek villamos, hálózatot. Ezzel a munkával 600 öcsény-hegyi dolgozó régi vá­gya teljesül. Megérte a fáradtságot Szorgalmasan dolgoztak eb. ben az évben a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetkezet tag­jai. A munka eredményét most zárszámadáskor valamennyi tag látja. Teleki elvtársnő másodmagá­val dolgozik a Búzakalász TSZ- ben. Teljesített munkaegysé­geikre mintegy 30 mázsa búzát, 15 mázsa árpát, 8 mázsa zabot, 1500 forint prémiumot kaptak. Ehhez hozzá lehet még számí­tani körülbelül 12 mázsa búzát, zabot, árpát, kukoricát, amit ezután fognak kapni. Igaz, sokat dolgoztak, de meg érte a fáradságot, mert jutott bőven zománctűzhely, rádió, ruha, cipők és egyéb ruhane­műk vásárlására. r Uj ssárítóssín épül Uj szárítószint építenek — előregyártott vasbeton elemek­ből a palánki téglagyárban. A szárítószin építői — a téglagyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy még a rossz idő beállta előtt tető alá. hozzák a szárítószint. A fényképfelvétel még pár nappal ezelőtt készült, amikor az előregyártott elemeket állították fel és szerelték össze Rózsavölgyi István, Csötönyi György, Tóth Lajos, Herczeg István és Frast János. Azóta már elkészültek munkájuk­kal, az ácsok felszerelték a tetőloceket és ma befejezik a cserepe- zést is. így teljesen elkészül az új szárítószin, a jövő évben már itt szárítják a nyerstéglák egy részét, ezzel csökkentik az esőká­rokat. Szorgalmasan dolgoznak a kocsolai Vörös Csillag TSZ tagjai A kocsolai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai több, mint 900 holdon gazdálkodnak. Igyekeztek, hogy az ősz folya­mán összetorlódott és egymást követő munkákat mielőbb elvé­gezzék. Napokkal ezelőtt befe­jezték már összesen 270 holdon a kenyérgabona vetését. Ki­szedték a répát, s letörték 110 holdon a kukoricát. Jelenleg a kukoricahordással és a szár vá­gásával vannak elfoglalva. Na­ponta több, mint 70 tag dolgo­zik szorgalmasan a határban, hogy letakarítsák a földeket. A letakarított területeken traktorok végzik az őszi mély. szántást. Eddig mintegy 200 hol dón fejezték be a szántást és a traktorosok most arra töreked­nek, hogy a még visszalévő körülbelül 160 hold szántását a legsürgősebben befejezzék. Emelkedő forgalom a boltokban Az őszi munkák befejeztévél megkezdődtek a lakodalmak, a disznóölések, amelyek fokozzák a boltok, üzletek forgalmát. A Szekszárdi 24. számú Vas. árú szaküzletben az ajándékba vásárolt edényeken kívül igen keresett cikk a zsírsütő üst, melyből a szerdai piacnapon 15 darabot adtak el. Hasonló az érdeklődés a zsirosbödönök iránt is. A kereskedelem a fokozott igények kielégítésére december 5-től 15-ig Aluminiun-Hetet rendezett. A vásárlók válogat­hatnak a különböző nagyságú szebbnél-szebb aluminiumedé- nyek közül. Igen keresett a Hafém gyorsdaráló és a robot­gép, melynek használatával a háziasszonyok időt, pénzt és fá­radtságot takarítanak meg, ez mellet mindkét gép a háztar­tás dísze is. hírem a dombóvári üzemek életébil Terven felül November 26-án táviraton jelentették szerkesztőségünk­nek, hogy a Dombóvári Fém­tömegcikkgyártó Vállalat be­fejezte éves tervét. A válla­lat termelésének üteme to­vább fokozódik, eddig nettó értékben több mint 60 000 forint értékű árut termelt. Már év közben is sok olyan cikket gyártottak, amelyek nem szerepeltek évi tervük­ben. így például terven fe­lül 1720 darab lábráesot, 1702 darab szeméttartályt, 668 darab horganyzott mosó- teknőt és 30 darab 200 literes vizeshordót gyártottak. Ezen­kívül a tervezett háztartási eszközökből összesen 4269 darabbal termeltek többet évi tervüknél. Most arra várnak a Domb­óvári Fémtömegcikkgyártő Vállalat vezetői és dolgozói, hegy a Pestre küldött újtí­pusú, kézi meghajtású 2 ki­lós mosógépet elfogadják az illetékes kereskedelmi szer­vek. Felkészülten várják a megrendelést, mely után azonnal megkezdik az új­fajta mosógép sorozatgyár­tását. 1 győztes brigád Október 15-én fejezte be a Dombóvári Faipari KTSZ 1955. évi tervét. Az éves terv határidő előtti befejezésében nagy szerepe volt a Palota brigádok versenyének. Nevü­ket onnan kapták, hogy ők készítik az országszerte híres úgynevezett palota hálószoba bútorokat. Három ilyen brigád van a Dombóvári Faipari KTSZ-ben, most a második brigád nyerte meg a novem­ber havi versenyt 177 száza­lékos normateljesítménnyel. Szeretnék megtartani decem­berben is a megtisztelő első helyet. Vállalták, hogy terven felül 12 hálószobabútort ké­szítenek el december 31-ig. — Elhatározták, hogy ezt a vál­lalásukat december 24-ig tel­jesítik, így december 31-ig még két hálószobabútort tud­nak gyártani vállalásukon felül. — Megéri túlteljesíteni a tervet — mondja Varga Dá­niel brigádvezeiő, mert a mfilt hónapban is szépen kerestünk, 1650 forint volt átlagosan a fizetésünk. A brigád tagjai, Marx Jó­zsef, Kelemen Károly és Koc­ka István még munkaidő után is bentmaradtak egy-egy órá­ra, hogy túlteljesíthessék vál­lalásukat. Az új üzemi bizottság tervei Nemrég választották újjá a Dombóvári Kendergyár üzemi bizottságát. Az új ÜB tagjai: Ke­lemen Mihályné elnök, Racs- mány János gazdasági felelős, Monostori Gyula bérfelelős, Pápai István kultúr- és sport­felelős, Bősze János munka- védelmi felelős. Az új üzemi bizottság első fontos feladatának tartja a szakszervezeti tagtoborzást, mivel a gyár munkásainak csak 73 százaléka szakszerve­zeti tag: a sztahanovisták munkamódszer átadásának megszervezését; a kultúr- és sportmunka fellendítését. A választási értekezleten ka­pott bírálatok alapján megja­vítják kapcsolatukat a gaz­dasági vezetőkkel, kezükbe ve­szik a munkaverseny megszer­vezésének ügyét, gondoskod­nak annak nyilvánosságáról, népszerűsíteni és jutalmazni fogják a versenyben jő ered­ményt elérő dolgozókat. Ezen­kívül fokozott mértékben fog­lalkozik az új ÜB. az újítási mozgalommal: megvizsgálja az eddig beadott újítási javaslatok sorsát és tevékenyen résztvesz az újítási feladattervek elké­szítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents