Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-04 / 284. szám
4 NAPIZÓ 1955. DECEMBER 4. Jrodalom * Ifiíívéázet * XLudomámf Ismerd meg megyénket Kisdorog XT isdorog község a török, hódoltság előtt Zomba felé vezető út mellett balra és a réten túl, a mostani szőlők alatti kenderföldek helyén feküdt. A honfoglalás után a Gut- Keled nemzetség szállásbirtoka volt. A török hódoltság után újonnan települt. Jelenleg három észak felé tekintő domb alján terül el. A község eredeti elhelyezkedése mellett tanúskodik az a tény, hogy az említett helyeken tégladarabokat ástak ki. Valószínűbb az az állítás, hogy Dorogon valaha rácok és cigányok is laktak. A rácok a a mostani Tabódi-utcában, a cigányok pedig a Bonyhádra vezető úton, a róluk elnevezett Cigány-utcában laktak. A 18. és 19. században a község Dőry-család birtoka. A jelenlegi németajkú lakosok bevándorlási és letelepedési idejéről pontos adatunk nincsen, körülbelül 200 éve, hogy a Dőry-család német telepeseket hozatott a községbe. A szájhagyomány sze rint a községbe csak ifjakat hoztak be Németországból, akik a Dőry-család cselédjeiként dolgoztak itt. Az itt tartózkodó ifjak látták, hogy a magyar föld biztosítja az ő számukra a megélhetési lehetőséget, sokan közülük visszatértek az eredeti hazájukba, s onnan ifjú dolgos lányokat hoztak vissza maguknak feleségül. Visszatérve, nagy lakomát tartottak, mintegy annak jeléül, hogy ebben a hazában találták meg biztos jövőjük megalapozását. A község lakóinak száma 1828-ban 1050 volt. Tabó- dé, amely szintén ide tartozott, a lélekszáma 174 fő volt. A házaspárok száma 252, Tabódon 48. Ezekben az években az iskolaköteles gyermekek száma 164 és a létszámból az állítólagos feljegyzések alapján azt lehet megtudni, hogy az iskolába járó rendes tanulók száma 154. A plébániát 1793-ban alapították. A kegyúr Dőry Árpád. A megegyezés szerint a plébánia és a templom épületéhez a kegy úr adja az építkezéshez szükséges anyagot, a község adja a munkát és a fuvart. A tanítói lakás 1785-ben a község pénzén épült, nádföde. les és a plébánia szomszédságában állott. A tanítói lakás mellett két épületben 3 tanterem van. 1826-ban a község tanítója Keller József bonyhádvarasdi származású, aki magyarul és németül beszél. 1897-ig a tanítás német nyelven folyt. Ebben az esztendőben vezették be a magyarnyelvűoktatást, kivéve az írás és az olvasás tanítását, amely továbbra is német nyelven folyt. 899 január 20-án megalakult a helybeli tejszövetkezet, benzinmotoros modern berendezéssel. A nép szegény volt, eladósodva. A tejszövetkezet felállításáért a nép nagyon hálás volt. Az elszegényedett nép már 1905-ben megkezdi a kivándorlást Amerikába. Voltak egyesek, akik Német országba vándoroltak. 1906-ban új tanterem épül a faluban. A tanító 10 évre 900 korona államsegélyt kap. Az amerikai kivándorlások tovább folynak. A németországi kereset megcsappan. 1907-ben a kivándorlás tovább tart. — Leányok is mennek. Az év vége felé beállt Amerikában a válság. Ezért többen visszajönnek. Ebben az évben történt meg a Förster-birtok parcellázása, amikor is a kisdorogiak sok földet vásároltak Tabód határában. A lakosság vagyoni- lag megerősödik. 1908-ban megalakult a Polgári Olvasókör a Katolikus Körrel szemben. Megszervezték a Népkönyvtárat is. 1910-ben a Polgári Olvasókör feloszlik. 1 916-ban a templom közelében megépült a felső iskola egy tanteremmel és egy osztálytanítói lakással. Az épü- let az akkori időkhöz viszonyítva modern, szellős, világos, a forgalomtól félreeső helyen. 1923-ban az iskolaépületeket és tanítói lakásokat alapos renoválással hozták rendbe. 1928-ig a község útjai nagyon elhanyagolt állapotban voltak. A szomszédos falvak, városok megközelítése szinte lehetetlen volt. 1928-ban épült meg a Bonyhád és Kisdorog között a kövesút. 1935-ben elkészült a Paradicsom-puszta Kisdorog közti kövesút. így a község közlekedési viszonyai lényegesen megjavultak. Székely Andor körjegyzősége ideje alatt épült meg az ú] emeletes községháza 1936-ban. melyet a felszabadulás óta már két ízben alapos tatarozással hoztak rendbe. (Folytatjuk.) 9 tsz-mozgalommal kapcsolatos irodalmi pályamunkákat elbírálta a Megyei Bírálóbizottság Ismeretes, hogy szeptember 20-án a Megyei Tanács Népművelési Osztálya, a Megyei Könyvtár és a TTIT Megyei Szervezete pályázatot hirdetett megyénk tsz-mozgalmával foglalkozó irodalmi pályaművek megírására. Mielőtt az eredményt ismertetnénk, összefoglalóan örömmel kell megállapítanunk, hogy a téma iránt meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozott megyénk irodalom- kedvelői körében. Dicséretére válik a pályázóknak, hogy több műfajjal is (vers, kisregény, novella, színmű) szerepeltek és igyekeztek bemutatni mezőgaz. daságunk szocialista átszervezése érdekében történő munkák problémáit. A pályamunkák általában jól tükrözték a tsz-mozgalommal kapcsolatos problémákat, bemutatták parasztságunk gondolkodásának formálódását és nem egy esetben megcsillantották a jövő diadalmas útját, a szövetkezeti gazdálkodásban. Mostani tudósításunkban csak a díjazott munkákat említjük meg, azonban a közeljövőben valamennyi pályázatban résztvevő írásban megkapja beküldött munkájáról a bíráló bizottság értékelését. A beérkezett művek alapos értékelése után az alábbi döntést hozta a bíráló bizottság. Minthogy olyan munka, amely tartalmi és formai, továbbá ideológiai szempontból elérte volna az első díj értékét, nem akadt, ehelyett két harmadik díjat és négy jutalmat adott ki, a kérdéseket lényegében helyesen, de kisebb, nagyobb hibákkal feltáró munkákra. A jutalmazott munkák az alábbiak. 1000 forintot kap a „Csobánc” jeligére beküldött „Boldogság” c. kisregény, melynek szerzője Buni Géza újságíró. 500 forintot kap a „Tolnai utazás” jeligére beküldött versgyűjtemény, melynek szerzője Csányi László író. 500 forintot kap a „Vörös Csillag” jeligére beküldött „Visszatérés” című színmű, melynek szerzője Magyarszéki József tamási Járási Népművelési csoportvezető. 200 forint jutalmat kap a „Közgazdász jelöltek” jeligére beküldött munka, melynek szer zője a Bonyhádi Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozat IV. osztálya. 100 forint jutalmat kap „Együtt a gyengék” című vers, melynek szerzője Szaiff István, Szekszárd. 100 forint jutalmat kap „Tavaszt váróle” című jeligével beküldött „Érik a kalász" című verséért Hideg János, Szárazd. 100 forint jutalmat kap „Zengő” jeligés „Marika boldogsága" című novella szerzője, Kovács József újságíró. A felsoroltak az illetékes szer vektől a pályadíjakat, illetve jutalmakat a legrövidebb időn belül megkapják postautalványon. A jutalmazást nem nyert munkák szerzőit ezúton is arra kérjük, írjanak tovább, mert munkájukkal, még ha pályadíjat nem nyernek, akkor is sokat segíthetnek társadalmi, gazdasági feladataink megoldásában. E célkitűzéshez a jelen pályázat résztvevői is kétségkívül valamennyien hozzájárultak, amiért köszpnet illeti őket. A „Bujócska" siker® Lengyelen Nagy sikere volt a lengyeli kultúrotthon színjátszóinak a Búj ócskával. Még az ősszel kezdett munkához a lengyeli kul- túrcsoport. E hó végére elkészültek a Bujócska című színdarabbal. A lengyeli kultúrházban két alkalommal mutatták be, de nem elégedtek meg a hazai sikerekkel, hanem a szomszédos községekbe is ellátogattak, hogy tudásukat másoknak is megmutassák és szórakoztassák a környék lakóit is. A lengyeli színjátszók ellátogattak a szomszédos Kisvejkére, Tévéké és Aparhantra is. Kontságh Sán- dorné, h kultúrház igazgatója, minden alkalmat megragad, hogy a lengyeli kultúrgárda jó hírnévre tegyen szert. A szereplők közül kiemelkedett Müller Anna, Bíró Teréz, Csobot Mária Dunai Lajos, Balázs Péter, Énekes Ernő. Általában minden szereplő igyekezett a legjobbat nyújtani. Most új darabbal készülnek. December végén mutatják be Kisfaludy: „Csalódások” című színdarabját. Tánctanfolyam záróvizsgája a Nagykónyi kulturházban A DISZ KV és a Népművelési Minisztérium Kollégiumának határozata a dolgozó ifjúság kulturális nevelésének megjavítása terén kimondja, hogy az ifjúság egészséges szórakozásának fejlesztésére ki kell szélesíteni a tánciskolák es tánc- tanfolyamok hálózatát. Legutóbb a nagykónyi kultúrházban zajlott le szép eredménnyel a tánctanfolyam. A tanfolyamnak mintegy 65 haliga. tója, illetve tanulója volt. A tánctanfolyamot Andráska Alajos tánc- és illemtanító vezette. A tanfolyam előre meghatározott tématerv szerint haladt. A tanulók több népi táncot is elsajátítottak a társastáncok mellett. A tánctanfolyam nagyban elősegítette Nagykónyiban a tánckultúra fejlődését. A meglévő népi tánccsoportok létszámilag szaporodnak és szakmailag gyakorlottabbak lesznek. A vizsga napján délután a tanfolyam hallgatói nagykónyi népviseletben felvonultak az utcán. A felvonulást fúvószenekar kísérte. A község egyes helyein a csoport megállt és táncot mutattak be az őket körülvevő szülők és a község több dolgozója előtt. A szülők, a kultúrház igazgatója és a tánctanító közös kollektív munkája eredményezte a tanfolyam sikerét és az impozáns felvonulást a záróvizsgával. MAGYARSZÉKI JÓZSEF. Szászy Sándor: A Sztálin-nagykohónál Éjjel nappal fortyog morajlik A Sztálin nagykohó méhe, Kéngőz gomolyog a magasba Izzó vasfolyó zúdul a mélybe. E nagykohóért épültek itt A füstölgő gyárak és terek, A folyton dörmögő óriás őrködik A téren játszó gyermekek felett Horváth Vera: a tó Rezzenéssel, nyüzsgéssel tele Színtobzódás az alkonyaiban. Most kezdődik a habokban Merengő, esti ébredés. S mint távoli menyegzőn nehéz, fojtott hangok zsonganak a titkot őrző víz alatt. Ott egy nyárfának szelíd törzse, mint egyre halkabb szelid költemény. Amott egy fűzfa vízbelógó úszó haboknak bús remény. A part köves, mozdulatlan, mintha figyelne hangtalan. S magába zárná féltékenyen, ami a csöndre írva van. Sió Sándor: Üzent az ősz Már meg-meg legyint Az őszi szellő, S itt-ott lehullt A sárga falevél. Már be-be tekint Este ablakunkba, S lágy avart Hullat a hajunkra. Már üzent az ősz, S a Körúton állsz, Nézed mint hull Az aranyló levél, így jött az ősz, Aranyköntösében Elszórva kincseit, S letépte a nyár Legszebb virágait. Gyenis János: VALLOMÁS Megcsókollak miként a hajnal Virágokon a harmatot. Elringatlak csendesen szavammal Lágyan, mint tó a csillagot. Átölellek miként a tenger Kék világa a szigetet Körülveszlek a végtelennel Rabbá teszem a szívedet. Ukrán Hél a paksi járásban A járásban — úgy Pakson, mint künn a községekben, — november hó 27-től megrendeztük az Ukrán Hetet, s ahol megfelelő adottság nincs, ott Ukrán Napot. Itt a járási kultúrházban „ünnepélyes megnyitót” rendeztünk, melyen az általános gimnázium növendékei szavalattal és énekszámokkal szerepeltek, népi táncot, vidám jelenetet, valamint ukrán és magyar dalokból összeállított színes műsorszámokat az MNDSZ tánccsoport, a tsz fiataljai adtak. A hét soronkövetkező többi napjain is filmvetítések, megfelelő előadások, mesedélutánok teszik színesebbé az ünnepi hét műsorát. A paksi járási kultúrház a fent említett előadásokon kívül, csereműsorokat is szervez Németkér és Bölcske községekben. A fiatalokból álló kultúrgárda „A nagygazda menye” című bolgár drámával indul vidéki útjára, hogy a községek dolgozóinak elvigye ennek a mélyértelmű színműnek eszmei mondanivalóját. A komoly műsorszámok kö. zött szerepel továbbá a Duna- földváron megrendezésre kerülő zenei est. Az est szervezője dr. Ványi Gábor, aki a dunaföldvári Kossuth kultúrotthon ének- és zenekarának közreműködésével nagy „Opera, és Balett-estet” rendez a dunaföldvári kultúrotthonban. Gerjenben, az állami gazdaságban most indul meg újból a kultúrmunka Fehér Imre vezetésével Csizmarek: „Pettyes” c. vígjátékát tanulják. Ugyanezt a színművet tanulja Dunaszentgyörgy kiváló együttese is, akik már nem egy kultúrversenyen kitűntek felkészültségükkel. A csoportot Misócki József pedagógus, a kul túrház igazgatója tanítja. Ök már előbbre vannak egy pár lé. péssel. Mindkét csoportnak segítséget nyújt a járási kultúrház szakmai vonalon, hogy ösz- szehasonlítást téve, a két csoport felkészülésében, a szerzett tapasztalatokat kicserélve, se. gítse formálni az alakításokat a kitűzött célnak megfelelően. KÁNTORNÉ. Vörösmarty est Bonyhádon November 26-án este zsúfolásig megtelt a bonyhádi járási kultúrház. Ott láttuk a megye, a járás és község vezető embereit. Eljöttek, hogy a költőfejedelem halálának 100. évfordulója alkalmával kegyeletüket róják le. Az ízlésesen díszített színpadon látjuk Vörösmarty szép olaj festésű képét. — A terem egyik sarkán kiállítást rendezett a járási könyvtár. A kiállítási asztalon Vörösmarty művek, a Zalán futása első kiadásából egy példány, képek a bonyhádbörzsönyi Vörösmarty, házról. Ebben töltötte legszebb éveit a nagy költő, mint a Per- czel-gyermekek nevelője. Mindenki megáll a kiállítási asztal előtt és nézegeti az anyagot. — Gondolataiban pedig visszaszáll azokba az évekbe, amikor a fiatal Vörösmarty Bonyhád utcáit járta. Mindenki arcán boldogság tükröződik. A lélekemelő ünnepség a Himnusszal kezdődik. Majd a járási kultúrház énekkara és zeneiskolájának növendékei előadták Verdi Nabucot c. operájának Szabadság-kórusát. Ezután Horváth Károly budapesti főiskolai tanár méltatta Vörösmarty érdemeit. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után fővárosi művész szavalt Vörösmarty legszebb költeményeiből. *Liszt: II. magyar rapszódiáját Zerinváry János adta elő zongorán. Végül a járási kultúrház énekkara énekelt. A kedves és felejthetetlen ünnepély a Szózat hangjaival fejeződött be. MAJOR MÁTYÁS.
