Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-04 / 284. szám

1955. DECEMBER 4. NAPLÓ 5 Mikorra akarják befejezni a az ozorai gazdák ? vetést Deesaber 3-at írunk, a tél észrevehetően érezteti erejét. Reggelenként erősebbek a fa­gyok. és itt-ott hallani, hogy „ki­fagyott” az eke a földből. Me­gyénk jelentős részén a búza és rozsszálacskák megerősödve várják a téli hótakarót. Nem így van ez a megye egyik határszéli községében, Ozorán, A község egyénileg dolgozó parasztjainak és a két termelőszövetkezet tag­ságának több mint 2900 holdon kellene az idei őszön a kenyér- gabona magját a földbe tenni. A gabona vetésterv tejesítésé bői azonban még több mint 500 hold vissza van. 357 gazda még nem vetett egy négyszög­öl kenyérgabonát sem. A minisztertanács határozata, amely arról szól, hogy kenyérga­bona vetéstervét kötelessége min den gazdának az utolsó négyszög ölig teljesíteni, az ozorai gaz­dákra is kötelező. A búza terü­letbe nem vethet senki sem ku­koricát, sem borsót. A 357 gazda közül többen már felszántották a földet, csak vetni kellene. Sok példa van azonban arra is, hogy a kukorica szárat letakarították, de a föld még nincs megszántva. Meddig várnak ezek a gazdák, miért nem vetnek, miért nem szántanak? A községi tanács nagyon sok vetést szabotáló Kulákot és dol­gozó parasztot jelentett fel, aki­ket pénzbírsággal súlytottak. Beszélni kell arról is, hogy miért ilyen tarthatatlan a hely­zet Ozorán. Mit tett a tanács, a pártszervezet, mit tettek a nép­nevelők, hogy teljeáítsék a Mi­nisztertanács határozatát. Ha a tényeket vizsgáljuk, akkor vála szólhatunk röviden azzal — semmit. A községi tanács 12 dol­gozója próbálkozott, beszél­tek a gazdákkal, majd megtet­ték a szükséges feljelentéseket Ennek a 12 embernek a mun­kája azonban csepp volt a ten­gerben. Kevesen voltak ahhoz, hogy meg tudják fordítani a kenyérgabona vetés terén fennálló lehetetlen helyzetet. A községben 49 tanács tag van, köziftik a földdel ren­delkezők ugyan befejezték a ve­tést, de vajmi keveset tettek azért, hogy tanácstagi körzetük gazdái is kövessék példájukat. A községben van pártszer­vezet. Ennek a párt- szervezetnek kellett volna a ve tés mielőbbi befejezésének motor jává válni. A párttagoknak, a kommunistáknak kellene a vetés befejezésében az elsők között lenni és nekik kellett volna segí­teni abban is, hogy ne kerüljön sor a törvény szigorának alkal mazására. Nekik kellett volna segíteni abban, hogy a vetéster­vet nemteljesítő gazdákat szép szóval győzzék meg. Példamutatásról nem lehet be­szélni, amikor például Kocsis János és Blázovics György, akik párttagok s november utolsó napjaiban fejezték be a vetést. A népnevelőknek, a földműves szövetkezeti dogozóknak, a peda­gógusoknak nem . népszerűtlen feladatként kellene a vetést nyug tázni, hanem azt kellett volna, és kell szemelőtt tartaniok, hogy az ország kenyérellátásáról segíte­nek gondoskodni, amikor arról beszélnek a gazdákkal, hogy te gyék földbe mielőbb a kenyérga­bona magját. A beszélgetésre nem sok idő van már, hanem sürgősen csele­kedni, szántani,- vetni és vetni kell, mert nem maradhat beve tétlenül egy négyszögöl vetés- terület sem. —y—a— Zárszámadás gitt az aparhanti tsz-ekben A FELSZABADULÁS TSZ iro dájának környékg már elcsende­sedett. A zárszámadás előkészü­lete befejeződött, — 42 forintot ér egy munkaegység. Ezt a köz­ségben ma már mindenki tudja, sőt a Felszabadulás szomszédsá­gában lévő Március 9 Termelő szövetkezet tagjai azt is felső rolják, hogy miből, mennyit osz­tott a Felszabadulás, mennyi pénz jut egy-egy munkaegységre Stefán Péternétöl, a Március 9. TSZ egyik tagjától tudtam meg, hogy a Felszabadulásban ma este a zárszámadó közgyűlésen 23 fo rint icészpénzt és 5 forint pré­miumot osztanak egy-egy munka egységre. — Mert tudja nálunk olyan verseny folyik, hogy nincs ilyen több a földkerekségén. (Persze ez egy kis túlzás, de hogy nemes vetélkedés van a két tsz között, az biztos.) Az éveleje óta verseny Len végzünk mindent, — foly­tatja Stefánné — a kukoricatö­résnél is a versenymozgalom se­gített hozzá bennünket ahhoz, hogy gyorsan végezzünk. Mi azért iparkodtunk, hogy meg ne előzzön bennünket a Felszaba­dulás, ők meg azon fáradoztak, hogy mi meg ne előzzük őket. Egyőnknek sem lett igaza, mert szinte hajszál pontosan egy hét­tel ezelőtt fejeződött be náluk is, meg nálunk is a kukoricatörés. Most azért folyik a harc, hogy ki végez előbb a kukoricaszár beta­karítással. Mi végzünk a héten, Egész biztosan ők is, mert nem hagyják magukat. MINT MÁR mondottuk Stefán Pétemének igaza van. Minta­szerű a versenymozgalom Apar hanton a Március 9. TSZ-ben is. meg a Felszabadulásban is. A végeredmény az lett, hogy mind két termelőszövetkezetben elége d ettek a tagok, az aparhanti ter­melőszövetkezetek osztanak a bonyhádi járásban legtöbbet most az évvégi zárszámadáskor. A tulajdonképpeni kérdés az volt, hogy mi újság a zárszáma dás előtt a két tsz-ben. A Fel szabadulásról már szóltunk, 42 forint egy munkaegység értéke, elégedettek a tagok — ez min­den amit egyenlőre elmondha­tunk. De nézzük a versenytársat, a Március 9. TSZ-t. . . A MÁRCIUS 9. TSZ-BEN most folyik a zárszámadás előkészítése Egyik úgy mondja, hogy 25 fo­rintot osztanak készpénzből, a másik biztosra veszi, hogy 28 is meg lesz. Az elnök határozottan állítja, hogy 30 forintot osztanak készpénzben egy-egy munkaegy­ségre. „Meg kell előznünk a Fel szabadulást, érjük már el egy­szer, hogy magunk mögött hagy­juk őket” — jelenti ki mindent felülmúló határozottsággal a tsz elnöke, Mézes elvtárs. MÉG NEM KÉSZÜLT EL tel­jes egészében a mérleg. De Milo sev Demeter elvtárstól, a bony­hádi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől megtudtuk hogy a Március 9. Termelőszö vetkezetben 25 forintot és plusz 3 forint egynéhány fillér prémiu­mot osztanak egy-egy munkaegy ségre. Szóval olyan az évvégi mérleg is, mint évközben volt a verseny állása. Egy hajszállal egyszer egyik tsz-ben folytak jobban a munkák, egyszer meg a másikban. Most is úgy van, Búzából a -Március 9-ben oszta­nak többet, egyéb terményből pedig a Felszabadulásban. Nincs itt nagy eltérés a két termelő­szövetkezet között. Mindkettő ki­fogástalan közös gazdaság, mindkettőben egyformán sok- volt az új belépő ebben a gazda­sági évben, egyformán gyorsan fejlődik egyik is, másik is. Tiszta lappal kezdik az új évet a keszőhidegkúti gazdák Keszőhidegkút község lakói többek között arról is ismeretesek, hogy becsülettel teljesítik az állammal szembeni beadási kötelezettségü­ket. így volt ez tavaly is. A beadásban elért szép eredményért 2 gazda, Porubszki Lajos 11 holdas egy répavágót, Seszták Péter 6 holdas gazda pedig kerékpárt kapott jutalmul. Az idén valamennyi gazda teljesítette ga­bonabeadási kötelezettségét. Nem is kellett a gabonabeadást más terményre átütemezni. 321 mázsa burgonyabeadását a község gazdái több mázsával túlteljesítették. Ugyanezt lehet elr mondani a napraforgóbeadásról is. A kuko­ricabeadásból mindössze csak pár mázsa van vissza, amelyet rövidesen teljesíteni fognak. — Hátralékos nincs. A sertésbeadást a beütemezés szerint pontosan teljesítik. Szépek ezek az eredmények, amelyeket a keszőhidegkúti gazdák elértek. Ebben nagy része van a községi pártszervezetnek, a tanács­tagoknak és Nagy Gézának, a begyűjtési meg­bízottnak, aki délutánonként sok gazdát felke­res és elbeszélget velük a begyűjtésről, a pro­blémák megoldásáról. Ennek a helyes módszer­nek van is eredménye. Nem egész egy hónap múlva, beköszönt az új év. — A keszőhidegkúti gazdák arra törekednek, hogy a még visszalévő hetek alatt rendezzék adósságukat, hogy tiszta lappal lép­hessenek az 1956-os évbe. Örülünk az új elnöknek Őszinte ember, öreg harcos már Ludas András. elvtárs, a teveli Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke. Közel fél évszázad alatt dolgozott a határban, már több, mint fél évti­zede vezeti az Alkotmány Termelőszövetkeze­tet, intézi a tagság ügyeit. Akármilyen rosz- szul esik is, de be kell ismernie, hogy a meg­növekedett feladatokat, a területileg és taglét­számban gyarapodott termelőszövetkezetet most már nem tudná helyesen, kellő eréllyel irányítani. Át kell adnia helyét fiatalabbnak, olyannak ,aki politikailag is fejlettebb, jobban érti ezt a munkát. Ludas András elvtárs szívesen adja át el­nöki tisztségét másnak. Ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Hát igen. Termelőszövetke­zetünk napról-napra fejlődik, erősödik. Sajnos, én pedig mindig idősebb és gyengébb vagyok, tudom, hogy a tsz vezetése mindig nagyobb erőt kíván. A nagyobb feladatok megkövetelik, hogy egy fiatalabb, erőskezű ember vegye kezébe szövetkezetünket. Tehát lemondok az elnök­ségről. Nem azért, mert félek a nehézségek­től ,vagy itt akarom hagyni a tsz-t. Hiszen 6 év alatt úgy összeforrtunk a tagsággal, hogy iga­zán nagy fájdalmat okozna, ha el kellene vál­nunk. Nagyon szeretném megérni, hogy a tsz-ünk milliomos legyen, boldog, megelégedett embereket lehessen itt látni, örülünk az új elnöknek.” Tizenkilenc új tagot vettek lei a diósberényi Március 9 TSZ-ben Tóth Hona elvtársnő, lapunk levelezője legutóbbi levelében arról számolt be, hogy szaporán folynak a még visszalévő mező- gazdasági munkák. Termelőszö­vetkezetük napról-napra erő­södik. „Legutóbb 19 új tagot vettünk fel a tsz-be — írja. — Az új belépők között van Bo- leskó János, Nyikli Andrásné, Tóth Pál traktoros, Erdős Jó­zsef és Cserép Péter fiával együtt”. Feri báesi Már nem éppen fiatal, úgy a 60 felé jár és ha visszaemlé­kezik az elmúlt időre, kevés szóval fejezi ki: — Nagyon nehéz, kemény évek teltek el a mi életünkben. Megkérdezem: Feri bácsi, hogyan szánta rá magát, hogy belépett a Dózsa Népe téeszbe? — Hát, az bizony nem ment olyan egyszerűen, — mondja, — a nyáron több népnevelő keresett fel, beszélgettek ve­lem, hogy lépjek be én is a termelőszövetkezetbe. Úgy vol tam bíz én, hogy sokáig gon­dolkoztam, mert az ember úgy van, hogy ragaszkodik sokszor a régihez, ha az nem is olyan jó Többször voltam úgy, hogy véglegesen választok, de ezt a választást csak az ősz hozta meg. — Mostanában nem jöttek hozzám a népnevelők, de én azért gondolkodtam, hogy mit tegyek. Egyik nap úgy megsaj­náltam a feleségemet, aki a sok gyerek nevelése mellett min­Á dolgozók jobb ellátását segítik a nagyszokolyi Béke TSZ tagjai A nagyszokolyi Béke Termelő- szövetkezet 68 tagja összesen 580 holdon gazdálkodik. A tag­létszám és a földterület azonban szinte naponta gyarapszik, mert emelkedik azoknak a száma ,akik felvételüket kérik. Ez a népes kis család évről-évre kitűnő eredmé­nyeket ér el a termelés területén a közös vagyon gyarapításában. A szerződéses és különböző faj­tájú növények termelésévfel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a me­gye többi tsz-e is jófajta, korán­érő és nagyobb' termést adó nö vények vetőmagjaihoz jussanak. Ezenkívül példamutatóan telje­sítik minden vonalon beadási kö­telezettségüket is. Az 1954/55-ös gazdasági évben a kötelező kenyérgabo­na beadáson felül 296 mázsa szabadgabona értékesítésére kötöttek az állammal szerző­dést. Maradt még bőven gabonájuk. Munkaegységenként 3.70 kilót osztottak a tagoknak. 34 mázsa búzát pedig szociális alapra tarts lékoltak. A 161 holdon elvetett és zöldelő gabonavetés pedig biz tosítéka a jövő évi jó termésnek. A nagyszokolyi Béke TSZ tagjai teljesítették, sőt 218 kilóval túlteljesítették évi hi- zottsertés beadásukat is. Eleget tettek már összesen 583 kiló baromfi- és tojásbeadásuk nak. Tejbeadási kötelezettségü­ket pedig havonta túlteljesítik, sőt 1000—1500 liter tejet szaba­don értékesítenek, a helyi föld művesszövetkezetnek pedig rend szeresen adják el a tejterméket, a vajat is. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezet tagjai törekednek arra, hogy beadási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítsék. Tudják azt, hogy ez­zel ők is hozzájárulnak az egész ország lakosságának több kenyérrel, hússal és tejtermékkel való ellátásához. A tsz tagjai segítik számos tsz-ben a még jobb termésered­mények elérését, a jobbfajtájú növények meghonosítását azáltal, hogy jelentős területen termel­nek vetőmagnak különböző nö­vényeket. Az elmúlt gazdasági évben pél dául 20 holdon termeltek len­gyel-fajta burgonyát, amely­nek az a jó tulajdonsága, hogy korai, már augusztusban be­érett, tehát szedhető, nagy érték, hogy korán lekerülő elővetemény. Az őszi gabonafélék az után például időben elvethetők. Ugyanez mondható el a Petking-fajtájú kukoricáról is, amelyik rövid tenyészidejű, korán beérő fajta. A nagyszokolyi Béke Ter­melőszövetkezet tagjai a kö­vetkező gazdasági évben is fognak szerződéses növényeket termelni, vetőmagnak. Szerződést kötöttek 22 hold bur­gonya, 20 hold étkezési borsó, 15 hold cukorrépa és 25 hold hete- rózis és rövid tenyészidejű kuko­rica vetőmag termelésére. Jó jövedelmet hoz a szerződéses marhahizlalás és tenyészüsző nevelés Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztsá­gunk évről-évre mind nagyobb érdeklődést mutat a szerződéses marhahízlalás és üszőnevelés iránt. Egyéni termelők és ter­melőszövetkezetek egy-egy — újabb szerződéses akció beindí­tása után ismételten felkeresik az Állatforgalmi Vállalatot, — hogy szerződést kössenek üsző, vagy bikaborjakra. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezet 1955. év folyamán 16 darab hízott­bikát szerződött és adott át az Állatforgalmi Vállalatnak, most az új szerződéses bikahízlalási akcióban 38 darab bikaborjut szerződött le 1956. évi átadásra, melyeket 400 kilogrammon fe­lüli súlyban fog leszállítani az Állatforgalmi Vállalatnak. Te­kintettel arra, hogy a 400 kilo_ grammon felüli szerződéses hí­zottbika kilogrammonkénti ára a minőségtől függően, 9—10—11 forint, a középminőséget véve alapul 150—160 ezer forint jö­vedelemre számíthat a termelő- szövetkezet. Marhahízlalási akciókon felül tenyészüsző akciókat is indított kormányunk, melyeknél 1500 forintos nevelési előleget és magas vételárat biztosít a ter­melőknek. A szerződéskötés munkáját az Állatforgalmi Vállalat végzi és felvilágosítást nyújt azoknak a termelőknek, kik részt akar­nak venni a jó jövedelmet biz­tosító szerződéses marhahízla­lási és tenyésztési akcióban. a Dézsa TSZ díg ott volt mellettem a mezei munkában is. Neki sokkal ne­hezebb volt, reggel korán kelt, a gyerekeket, az apró jószágot ellátta és a nagyobbik gyerek-. kel otthagyta a kisebbeket. A gondokból is neki jutott több. Amint így végiggondoltam a mi sorunkat, határoztam: be­lépek én is a közösbe és a töb­bi társammal együtt a gép se­gítségével többet tudunk ter­melni és könnyebb lesz a meg élhetésünk, a családomnak sem kell annyit dolgozni. — Én érzek magamban olyan erőt, hogy a tsz-ben is megállóm a helyem bármelyik munkában. Az én munkámat be sem fejeztem egészen, — mondja —, de már két lovam­mal elmentem vetni a tsz-be, hogy a vetéssel ne marad­junk le. Aztán még sokáig beszélget­tünk ... Feri bácsi már nem az az ember, aki pár hónappal ezelőtt volt, mert ami azt illeti az elmúlt hónapokban tagja lett az ember, ha beszélt vele, arra gondolt:, ez az ember nagyon beteg. Nap, mint nap, sápad- tabb és soványabb lett. Elmondta még, hogy míg nem határozta el magát, na­gyon sok álmatlan éjszakája volt, ami az egészségét is be­folyásolta. De most már vidá­mabb az arca, önérzetesen lép dél az utcán, mert tudja azt, amit tett, azt helyesen tette. Molnár Ferenc aranykalá­szos gazda a bonyhádi járási földművesszövetkezetek vá­lasztmányi elnöke biztos úton halad, mert ő már a bonyhádi Dózsa Népe TSZ tagja. Feri bácsi mindig szívén vi­selte a földművesszövétkezet problémáit behatóan foglalko­zott a földművesszövetkezeti mozgalom feladataival. Hiszen tudta ő azt, hogy a földmű­vesszövetkezet a tsz előisko- lája és ebben az iskolában érett meg ő is arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjen. SZABÓ ISTVÁNNÉ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents