Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-04 / 284. szám

TOLJ* Világ proletárjai egyesüljetek ! ük otorai Könyvi >LO ä n b r i w nnnoii% ni »TBII0TTS Ü LAPJA I XII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1955. DECEMBER 4. r Teremtsük meg a sikeres álteleitefás feltételét! Termelőszövetkezeteink ál­latállománya az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen emel­kedett. Szarvasmarhaállomá­nyuk mintegy 1500 darabbal, tehénállományuk ezenbelül közel 700 darabbal, sertésállo­mányuk 5000 darabbal szapo­rodott. Több mint 1500 darab­ba] több hízó hízik tsz-eink- nél, mint az elmúlt év hason­ló időszakában. 300Ö darabbal növekedett tsz-eink juhállo­mánya is. Természetesen az így megnövekedett állatállo - mány átteleltetése lelkiisme­retesebb munkát, nagyobb gondot és körültekintést kí­ván tsz-einktől, az agronómu- scktól, állattenyésztőktől, mint eddig. Okulva az elmúlt évek ta­pasztalatain, valamint az idei év késői kitavaszodásán, most kell megteremtenünk az átte- leltetés alapját, a gondos és gazdaságos takarmány-fel­használást. Az elmúlt év és az idei év is arra figyelmeztet bennünket, hogy a tavasz nem naptár szerint jelenik meg, hanem az időjárás sze­szélyétől függően. Több helyen a takarmányt nem biztosították, nem szá­mítva arra, hogy a legelőre való hajtás csak később tör­ténhetik meg, ezért az áttelelte tés utolsó időszakában több helyen merült fel takarmá­nyozási gond. Csökkent a te­henek kondíciója, valamint a tejhozam. A legelőre való ki­hajtás és a zöld takarmányo­zás bevezetése után javult az állatállomány es á tejterme­lés megyei szinten megkö­zelítette a 7 kilogrammot. Ezt a termelést fokozni nem tud­tuk, mert a hosszú tél miatt az őszi takarmánykeveréke­ink nem sikerültek és az át­menet a tél és a tavaszi ta­karmányozás között igen szű­kös volt. Az idei átteleltetésre már a tavasz folyamán megkezdték tsz-eink a felkészülést. A ta­karmányok jó elraktározása céljából kazalrakói versenyt indítottunk be, melyben első helyezést ért: el a dombóvári Rákóczi TSZ, második helye­zést a kajdacsi Március 9 TSZ, ahol a takarmányok tá­rolása veszteségmentesen tör­tént meg. A pillangósok első kaszálása nagy tömeget adott, amit 85 százalékban si­került jó tápértékben veszte ségmentesen betakarítani. A pillangós takarmány, idejé­ben való kaszálása és gondos raktározása után, tápértékben egyezik a korpáéval és nö­vendék állatok nevelésénél nélkülözhetetlen, valamint a tejhozam önköltségét is csökkenti. A rétek kaszálásánál különö­sen a sarju adott nagy tö­meget. Bőséges szénát kap­V. tunk az ez évi tavaszi vetésű lóherék kaszálásából, vala­mint növelte takarmánykész­letünket az, hogy még novem­ber hónapban is lehetett lu­cernát kaszálni és egész so­káig tudták legeltetni a szarvasmarhákat a mezőn. A legnagyobb mennyiségű és olcsó tömegtakarmányt a silózáson keresztül biztosítot­ták tsz-eink és ez a takar­mány adja szarvasmarháink átteleltetéséhez a szükséges takarmányalapot. Az idei őszi esős időjárás nagyon késlel­tette a silózási munkákat és napjainkban is megyeszerte silóznak tsz-einknél. Sajnos még akad olyan termelőszö­vetkezet, ahol mindezideig még nem történt silózás. Pél­dául a medinai Béke TSZ. Silózási versenyben járások között első a dombóvári járás, súlyosan le van maradva a gyönki járás, ahol a tsz-ek si­lózási tervüket még 50 száza­lékban sem teljesítették. Tsz- eink részére készült takar­mánymérlegből kitűnik az, hogy a takarmányellátás biz­tosított, azonban nagy a hi­ba a takarmányfelhasználásá nál. Több tsz-ben a jó takar­mányt lóval etetik meg, pe­dig ez igen drága és rossz gazdálkodás. Télen a ló keve­set dolgozik. Egy ló napi téli takarmányától, egy tehén 5— 6 liter tejjel többet adna, ami közvetlen jövedelmet je­lentene a tsz-nek. Ügyelnünk kell a takarmá­nyok gondos előkészítésére. A 'pácolt takarmányt az állat szívesen fogyasztja, jobb az anyagcsere-forgalom, nagyobb tömeget tud felvenni, többet termel. Hasonló takarmány különböző előkészítése és ete­tése mellett példának emlí­tem két szomszédos tsz ese­tét. A zombai Béke TSZ-ben az istállóátlag 9.8 kiló, a ka- kasdi Gábor Áron TSZ-nél 3.1 kiló. Ugyanaz a takar­mány más előkészítésben, de ilyen példa még számos akad. Tsz-einknél a biztosított ta­karmányellátás mellett meg van a lehetősége annak, hogy emeljük a tejtermelést és ja­vítsuk a növendékállat neve­lést. A sertéstenyésztés te­rén jól bevált módszer tsz- eknél a takarmánykonyhák felállítása. Hőenergiát taka­rít meg a sertés, hogy ha a takarmányt testmelegen kap­ja, jobban értékesíti, jobb a közérzete, kevesebb a megbe tegedés. Több mint 5000 da­rab sertéssel több van tsz einkben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ha a felhasználásra kerülő abra­kot úgy adjuk, hogy abból a sertés minél többet tudjon értékesíteni, akkor így is egy nagy mennyiségű takarmányt tudunk megtakarítani, amit további haszon előállításához tudunk felhasználni. Az állatoknak igen fontos, hogy jó, tiszta, száraz helyen tudjunk elhelyezést biztosí­tani. Uj tsz-einknél házépítke­zésen keresztül meg lehet va­lósítani a bevitt állatok elhe­lyezését. Fontos ez azért is, mert kevesebb munkaerő szükséges a gondozáshoz és kevesebb takarmánnyal tud­ják tartani. Ezek mellett ügyelni kell arra, hogy rom­lott takarmányt az állatokkal ne etessünk. Az állatok ré­szére itatásnál gondoskod­junk friss vízről, itatás után a vályúból merjük ki, nehogy belefagyjon. Ne etessünk fa­gyos répát, mert így állata­ink könnyen elvetélhetnek. A sáros burgonya és répa eteté­se állatainknál megbetegedést okozhat. A jól előkészített ta­karmányok mellett állataink részére rendszeresen adagol­junk sót és takarmánymeszet. Télen is mozgassuk állatain­kat naponta a szabad leve­gőn 1—2 órát, különösen fon­tos ez a növendékállatoknál de feltétlen szükséges az apa állatok állandó és rendsze­res mozgatása. Juhok részére is szükséges biztosítani a legelőn kívül ta­karmányt, mert a jövő hónap bán megkezdődnek az ellések és egészséges bárányt csak jól előkészített anyák után vár­hatunk. Már most hozzuk rendbe a hodályokat, ellető- ket, ne legypn huzatos helyük mert ez is kárt okozhat juh­állományunknak. Megyénk­ben most vannak tsz-eknél az átteleltetési szemlék, vala­mint községekben az apaállal szemlék. Ezeken a szemléken a gépállomás és a megye szakemberei, valamint állat­orvosok megvizsgálják azt, hogy a tsz hogyan készül fel az átteleltetésre. A tsz állat- állományának és takarmá­nyának megtekintése után elkészítik a takarmánymérle­get, valamint megbeszélik a tsz-el a szükséges tennivaló­kat és az esetlegesen előfor­duló takarmányhiány pótlá­sát is, takarmány átcsoporto­sítással és más takarmányok h elyettesítésével. Napjainkban termelőszövet­kezeteinknek egyik legfon­tosabb feladata legyen az ál­lattenyésztés, ezenbelül az átteleltetés. Ha az elmondot­takat szemelőtt tartjuk és ügyelünk a takarmányok he­lyes felhasználására, figye­lemmel kísérjijk az állatok egészségi állapotát; átteleltet­jük állatállományunkat úgy, hogy a termelést is fokozni tudtuk, biztosítjuk az állatál­lománynak a további mennyi- ségi.és minőségi fejlődését. . Mohar László Akiknél 19®6-ot mutat már a naptár A TOLNAMEGYEI TATAROZÓ és Építőipari Vállalat asztalos üzeme befejezte , éves tervét Csatlakozva a 20 budapesti nagy üzem felhívásához, december 20-ra vállalták éves tervük befe­jezését. Ezen vállalásukat egy hónappal a határidő előtt telje sítették. A SZEKSZÁRDI KÉZMŰIPARI VÁLLALAT nov. 21-én fejez­te be 1955. évi tervét. A vállalat ez év februárjában kezdte meg munkáját és a lakosság közszük­ségleti cikkekkel való rmnél jobb ellátását tűzte ki feladatául. Emellett az úgynevezett bedol- goztatással sok olyan nőnek biz tosít kereseti lehetőséget, akik otthon végezték el a kapott mun­kát. Első negyedévi tervüket csak 60 százalékra teljesítették, a II. negyedévben-kezdődött meg az a munka és értékesítési lendület, amelynek következtében tervüket határidő előtt tudták befejezni. Még ez évben terven felül 450 leányka ruhát, 500 asztalterítőt, 600 asztalkendőt, 800 törülközőt, 200 női és leányka kötényt és sok más cikket gyárt a vállalat közeli félmillió forintos terme­lési értékben. A vállalat jó munkáját nagy­részt az segítette elő, hogy veze tői jól szervezték meg a termé­kek értékesítését. Árui a megye legkisebb falujába is eljutottak a földművesszövetkezeti boltokon keresztül. Dicséret illeti Beke István és Tischler János szabászokat, akik fáradtságot nem ismerve dolgoz­tak azon, hogy időben és jóminő­ségben tegyenek eleget a meg­rendelők kívánságainak. A SZEKSZÁRDI NYOMDA de­cember 1-én fejezte be, két hét­tel a vállalt határidő előtt, éves tervét. Év Végéig terven felül 10 000 rendőrségi zsebkönyvet és megrendelés esetén emlék­könyveket, fényképalbumokat és íróasztali mappát fog gyártani. A MAI SZÁMBAN: Fehér József párttagsága (3. o.) — Mikorra akarják befe­jezni a vetést az ozorai gaz­dák? (5. o.) — A tekintélyes ember (7. o.) 1 Yenczel Jőnosné fonónő a Tolnai Selyemfonógyárban dolgozik. Jó munkájáért már sok elismerésben részesült, megkapta a „Szak ma Kiváló Dolgozója” jelvényt és oklevelet is. Dolgozó társai most beválasztják a gyár új üzemi bizottságába. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Lassan halad a mélyszántás a gépállomások körzetében A vetés befejezése után a gép­állomásoknak minden erőt arra kellene és kell fordítani, hogy körzetükben valamennyi tsz-ben befejezzék az őszi mélyszántást és a takarmányok silózását. Az utolsó tíz nap eredményét vizsgálva megállapítható, hogy megyénk gépállomásai nem hasz­náltak ki minden percet, pilla­natot. Ezt a tényt igazolja az egy gépre eső igen alacsony normál­hold teljesítés. Az elmúlt 10 nap alatt például a Hőgyészi gépállomáson egy gépre 12 normálhold, Tevelen 17.2, a legjobban telje sítő varsád! gépállomáson pe­dig egy gépre 30.7 normálhold esett. Ez az igen alacsony erőgép kihasználás a hőgyészi gépállo­más teljesítésén keresztül mutat­va annyit jelent, hogy 10 nap alatt 1 gép 9 hold mélyszántást sem- végzett el. A hőgyészi gép­állomás mindössze 25.3 százalék ra teljesítette eddig mélyszántási tervét. Nem sokkal kielégítőbb a hely­zet a silózás terén sem. A pincehelyi gépállomás silc­zási tervét eddig 48.3 száza­lékra teljesítette. Körzetükben van olyan tsz is, mint az ozorai Petőfi, ahol de- - 1 ccmber 1-ig egy köbméter siló- takarmányt sem készítettek.' A tsz tagjai joggal mondják azt, hogy á pincehelyi gépállomás nem segíti őket abban, hogy biz tosítani tudják az átteleltetéshez szükséges silótakarmányt. Vajon mikorra akarják befejezni a 450 köbméter takarmány silózását, amikor a silózást december 3-án kezdték meg és már az első na pen az elromlott erőgép miatt le kellett áilniok. Készülnek a zárszámadásuk a paksi tsz-ekken Az elkészült zárszámadások alapján a njhksi járás termelőszövetkezeteinél az a tapasz tálát, hegy az idei gazdasági évben jobb ered­ményeket értek el, mint azelőtt bármikor. A járás 25 termelőszövetkezete közül 24 tsz már elkészítette zárszámadását. A sárszentlőrinci Táncsics TSZ-ben például a múltévihez képest 210 000 forinttal gyarapo­dik a közös vagyon. A németkéri Uj Élet Ter­melőszövetkezet területben és taglétszámban is gyarapodott az idén. Mintegy 34 új belépőt vet­tek fel a nyár folyamán. Az elkészített zár­számadás azt mutatja, hogy az idén jobban dol­goztak, mint az elmúlt gazdasági évben. Míg tavaly 36 forintot ért az egy munkaegység át­számított értéke, addig ma 52,90 forintot. Több állami gazdaság tílteljesíteite tejbeadási lenrét Megyénk állami gazdaságaiban az év folya­mán verseny bontakozott ki, amelyben vállal­ták többek között a gazdaságok tehenészei, hogy jobb munkával, a zoótechnika alaposabb és helyesebb alkalmazásával még szebb ered­ményeket érnek el a tejtermelés vonalán. Vál­lalták évi tejbeadási tervük határidő előtti tel­jesítését is. Most pedig- arról számolhatunk be, hogy a tehenészek munkája, iparkodása sikerrel járt. A Tolnamegyei Állami Gazdaságok Igazgató­ságához tartozó 11 állami gazdaság teljesítette, illetve túlteljesítette november 30-cal évi tejbe­adási tervét. A Kajmádi Állami Gazdaság 70 000, a Gerjeni Állami Gazdaság 48 000, a Biritói Állami Gazdaság 42 000, az Alsópéli Ál­lami Gazdaság 30 000 literrel teljesítette túl tej- beadási tervét. R pcipcs meg cs ismoi. •. EGYSZERŰ, kedves embe. rekről szól a következő törté­net, akik nem olyan régen, alig pár évvel ezelőtt határoz­ták el, hogy megpróbálják a szövetkezeti életet. Keszthelyi Feri bácsi és felesége akkor sem voltak éppen fiatalok, hi­szen Feri bácsi a 71., felesége pedig a 65. életévébe lépett. Kereken 4 év telt el, amióta Keszthelyi Feri bácsiék az iregszemcsei Uj Élet Termelő- szövetkezetben igazi családra, otthonra találtak. Azelőtt is ismerték őket, a négy év alatt azonban még jobban megsze­rették, még jobban szívükhöz nőtt a két szorgalmas öreg, a Papa, a Mama, ahogyan ma­guk között nevezik őket. FERI BÁCSIVAL beszélget­tünk a minap, aki magas kora ellenére tevékenyen kiveszi részét a termelőszövetkezeti munkából, sőt, felelős beosz­tása is van. Feri bácsi egysze- mélyben a darálós, a pénztá­ros és raktáros. — Ezenkívül minden apró-cseprő dolgokat, például, hogy a vasboltba kell menni bevásárolni, mind ő intézi el. Arról beszélgettünk, hogyan határozta el, hogy ezt az életét választja. — Idős, fáradt ember vol­tam én ahhoz a 9 hold föld­höz. Mondjuk a kapálás éppen nem, mert most is megcsiná­lom, de a kaszálás, meg a zsá­kolás nehezemre esett. Három lányunokám van, akikről ne­kem kell gondoskodni, míg ki nem repülnek a fészekből. — Megpróbáltam, ha felvesznek, gondoltam, becsületesen fogok dolgozni. Így kezdődött. — ÉS NEM BÁNTA MEG, hogy belépett? — Nem én, és ha fiatalon még egyszer elölről kezdhet­ném az életet, azt hiszem, csak itt kezdeném újra, Igaz, 1953-ban majdnem kiléptem, — mondotta Feri bácsi moso­lyogva, — de aztán a Mama jókor közbeszólt. 1953-ban töb ben kiléptek a termelőszövet­kezetből. Mindegyiknek olyan mehetnékje volt, egyéni gaz­dák akartak lenni. Aztán va­lahogy engem is elkapott ez a kilépési láz, menni akartam. Nem fogom elfelejteni azt a napot, amikor a Mama elém- perdült és így szólt: — Csak nem ment el az eszed, Papa? Itt akarnád hagyni a tsz-t, ahol semmi gondunk, bajunk. Én pedig nem engedlek kilépni! Elég az hozzá, hallgattam a Mama szavára, és nagyon okosan tettem — Mennyi munkaegységük van? — KETTŐNKNEK 449. Dol­goztunk ám sokat a nyáron. Mi is megkaptuk azt a 2.5 hold kukorica, 800 négyszögöl cukorrépa, — 600 négyszögöl burgonya és 300 négyszögöl takarmányrépa területet. Ezt ketten dolgoztuk meg. A ku­koricát négyszer kapáltuk. — Érdemes volt, csak prémium­ként közel 5 mázsa kukoricát kapunk. A teljesített munka­egységekre kaptunk ebben az évben eddig 18 mázsa búzát, 14 mázsa kukoricát, több mint 4 mázsa burgonyát, 2500 fo­rint készpénzt és még zárszám adáskor sok-sok mindent ka­punk még. Kell a pénz, ugyan is — mondotta Feri bácsi fon­toskodva. — a tavaszra a zsupptető helyébe cseréptetőt akarunk. Most vettem egy ré­gi házat, ezt fogom lebontani, a cserép, a gerendák majd a mi házunkra kerülnek csak..,— Feri bácsi elhallgatott egy pil­lanatra, majd nagy sóhajjal folytatta tovább. Csák azt nem tudom, hogy míg én ta­vasszal az építkezésnél segí­tek, ki lesz majd helyettem, ki törődik majd azzal is, hogy rend legyen az udvaron. — MAJD CSAK találnak méltó helyettest — mondottuk búcsúzóul Feri bácsinak — építse csak nyugodtan a házát, melyhez jó egészséget és jó munkái kívánunk. * B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents