Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-04 / 284. szám
2 NAPTiÓ 1955. DECEMBER 4. Á Szovjetunió támogatja a 18 áliam ENSZ-felvéteiére tett javaslatot Áz ENSZ különleges politikai bizottságénak ülése Newyork (TASZSZ). — Az ENSZ különleges politikai bizottsága csütörtökön megkezd le az új ENSZ-tagok felvétele kérdésének vitáját. A vitát Belaunde, Peru képviselője, az új tagok felvételével foglalkozó jószolgálati bizottság elnöke nyitotta meg. Belaunde a 18 új tag, mégpedig Albánia, a Mongol Népköz, társaság, Jordánia, Portugália, Írország, Magyarország, Olaszország, Ausztria, Románia, — Bulgária, Finnország, Ceylon, Nepal, Líbia, Kambodzsa, Japán, Laosz és Spanyolország fel vétele mellett foglalt állást. Martin, Kanada képviselője, Kanada és más országok nevében hivatalosan határozati javaslatot terjesztett be. A határozati javaslat „kéri a Biztonsági Tanácsot: hogy az általános vélemény fényében, valamint az országok lehető legszélesebb körű ENSZ-képvise- letének figyelembevételével vitassa meg mindazon országok döntésre váró felvételi kérelmét, amelyek tekintetében az egyesítés kérdése nem merül fel.” A határozati javaslat szerzői, nek meggyőződése összhangban áll az alapokmány elveivel. — Martin hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét világszervezetté kell változtatni. Nem vehetjük semmibe a fennálló világ jellegét — mondotta Martin. Ezután Kuznyecov, a Szovjetunió küldötte emelkedett szólásra. ■— A Szovjetunió teljes egészében, támogatja, — mondotta többek között — mind A 18 állam kivétel nélküli ENSZ-fel- vételét indítványozó javaslatot. A Szovjetunió e kérdésben ab. ,ból indul ki és most is az a kiindulópontja, hogy a nemzetközi béke és biztonság megóvására létesült Egyesült Nemzetek Szervezetének — politikai és társadalmi rendszerétől függetlenül — minden olyan állam tagja lehet, amely megfelel az ENSZ alapokmány követelményeinek. Kuznyecov ezután arról szólt, mi akadályozza rz ij 1 igok felvételéről szóló egybehaneolt döntés meghozatalát, majd egyes küldöttségek és elsősorban az Egyesült Államok küldöttségének állásfoglalására tért ki. Lodge úr nyilatkozatából kitűnik, hogy az Egyesült Államok, mint azelőtt is, a népi de. mokratikus országok ellen száll síkra, csupán azért, mert ezen országok népei a szabad politikai és gazdasági fejlődés útjára léptek, ez pedig nincs ínyére egyes államok vezető köreinek. Az ENSZ alapokmánya ugyanakkor előírja, hogy az ENSZ tagja lehet minden olyan békeszerető állam, amely vállalja és teljesíteni tudja az alap okmányban foglalt kötelezettségeket. Tökéletesen nyilvánvaló — folytatta Kuznyecov, — hogy a népi demokratikus országok megfelelnek az ENSZ-alap- okmány követelményeinek. Aki ezen országok felvétele elleni „érvként” politikai és társadalmi rendszerüket hozza fel, az beavatkozik ezen országbk belügyeibe. Kuznyecov a továbbiakban hangsúlyozta: Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és az ENSZ több más tagja kötelezettséget vállalt arra, hogy a háború után kötött békeszerződések értelmében támogatja Bulgária, Románia, Magyarország, Finnor. szág, Olaszország, az osztrák államszerződés értelmében pedig Ausztria felvételi kérelmét. A Szovjetunió amellett tört és tör lándzsát, hogy szigorúan teljesítsék e szerződésekben előirt nemzetközi kötelezettségeket. Az új tagok ENSZ-felyételé- nek kérdésénél az alapokmány elveiből kell kiindulni és el kell vetni az egyes államokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, más államok tekintetében pedig előnyös megkülönböztetés politikáját, — hangsúlyozta a szovjet küldött. — Noha a felvételét kérő 18 ország közül egyes államok te. kintetében fenntartással élhetnénk, a Szovjetunió mégsem tartja célszerűnek, hogy e fenntartások kérdését napirendre tűzzék. A Szovjetunió ebből kiindulva támogatja a IS állam felvételét indítványozó határozati javaslatot, amelyet 25 küldöttség terjesztett be a különleges politikai bizottság elé. Úgy véljük, minden feltétel adva van ahhoz, hogy e régen megérett kérdés már a közgyű. lés most folyó ülésszakán kedvezően oldódjék meg. Egyiptom és Hollandia képviselői — az új tagok felvételével foglalkozó jószolgálati bizottság tagjai — közölték, hogy a bizottság jóváhagyta a kanadai javaslatot. Utoljára Dixon, Anglia képviselője emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy támogatja Kanadának a zsákutca felszámolására irányuló kísérletét. Dixon a továbbiakban kijelentette. — „Anglia kész arra, hogy ne ellenezze” mind a 18 új tag felvételét, ugyanakkor azonban rámutatott: Angliának nem az a véleménye, hogy a döntés mind a 18 állam felvételéről szóljon, mivel ez „nem hajt hasznot az ügy számára”. 8 leszerelés kérdése az ENSZ politikai bizottsága előtt Newyork (TASZSZ). Az ENSZ politikai bizottságának november 30-i ülésén megkezdték a leszerelési kérdés és „A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések“ kérdésének tárgyalását. A két kérdést egyidejűleg vitatják meg. A vitában elsőnek V. V. Kuznyecov, az ENSZ-közgyűlés 10. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Az ENSZ leszerelési bizottsága által előterjesztett jelentés és anyagok tanulmányozása — mondotta Kuznyecov — azt mutatja, hegy a leszerelés kérdésében hozott közgyűlési határozatok, köztük az 1951 ben tartott IX. ülésszak határozata teljesítetlenül maradt. Az ENSZ leszerelési bizottsága és a bizottság albizottsága nem dolgozott ki olyan megfelelő határozati javaslatot, amely a fegyverkezési hajsza megszűntetésére, a fegyverzet lényeges csökkentésének végrehajtásara, a nukleáris fegyverek eltiltására és hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésére irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében tíz év óta tárgyalják a leszerelési problémát. A népek figyelemmel kísérik az ENSZ-nek e téren végzett munkáját és olyan reális eredményeket várnak, amelyek megszabadítják az emberiséget az új háború veszélyétől és világszerte biztosítják az emberek nyugodt, békés életkörülményeit. A Szovjetunió arra törekedett és törekszik, hogy haladást érjen el ennek az igen fontos problémának megoldásában. Bár az ENSZ leszerelési bizottsága és a bizottság albizottsága nem hozott megegyezéses döntéseket olyan fontos leszerelési kérdésekben, amelyekre nézve lényegében már megvolt a megállapodás, a Szovjetunió küldöttsége eltökélten folytatja a megegyezés keresését, hogy végeszakadjon a fegyverkezési hajszának. A Szovjetunió küldöttsége a nemzetközi feszültség enyhítése. az államok közti kölcsönös bizalom megszilárdítása és az ú j bá ború veszélyének megszüntetése végett szükségesnek tartja, hogy erőfeszítések történjenek a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóló nemzetközi megállapodás mielőbbi megkötése érdekében. Az ezirányban teendő első lépésként rögzíteni kellene a közös megállapodást azokban az alapvető kérdésekben, amelyekre nézve az érdekelt felek álláspontja vagy megegyezik, vagy jelentékenyen közeledett egymáshoz. Ha a közgyűlés X. ülésszaka megvizsgálná a leszerelés kérdését és olyan határozatot hozna, amely elősegítené e kérdés mielőbbi megoldását, ez teljesen megfelelne minden nép létérdekeinek, különösen pedig annak, hogy a béke megszilárduljon és az emberiség megszabaduljon a pusztító atomháború veszélyétől. A szovjet expedíció elindult az Antarktiszt Moszka (TASZSZ) Az Ob ,az első szovjet antarktiszi expedíció zászlóshajója november 30-án ki futott Kalinyingrácl kikötőjéből az Antarktisz partjai felé. A ha jón utazik az expedíció résztvevőinek első csoportja. A Léna, az expedíció második hajója decem bér 15-én indul Kalinyingrádból. Kínai tudósok érkeztek Tokióba Peking (Uj Kína). Tokiói sajtójelentések szerint csütörtökön délután Kuo Mo-zsonak, a Kínai Tudományos Akadémia elnökének vezetésével kínai tudósküldöttség érkezett a japán fővárosba. Téli szünet az általános és középiskolákban Az általános és középiskolákban a téli szünidő 1955 december 20-tól 1956 január 16-ig tart. Utolsó tanítási nap decem. bér 20-a, szünet utáni első tanítási nap január 16-a. A bentlakásos gyógypedagógiai intézetekben utolsó tanítási nap december 17-e, első tanítási nap január 16-a. A téli szünetben a napközi otthonok minden munkanapon működnek. A szünidő alatt minden osztály háromízben kon zultáción vesz részt. A városokban és az ipari vidékeken működő dolgozók általános iskoláiban, valamint a dolgozók összes középiskoláiban is december 20-tól január 16-tg tart a téli szünet. A levelező tagozatokon ez idő alatt is folyik korlátozott oktatás. Szovjet turisták érkeztek hazánkba Az IBUSZ szervezésében a napokban érkezett hazánkba a szovjet túristák harmadik csoportja, ezúttal Kievből. A szovjet vendégek tíz napig tartózkodnak Magyarországon, ez idő alatt megismerkednek a főváros nevezetességeivel, s több kirán. dulást tesznek vidéken is. Összehívták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakát Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1955 december 23-ra — Moszkvába összehívja a Szovjet unió Legfelső Tanácsának 4. ülésszakát. Az erről szóló törvényerejű rendeletet K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára írta alá. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Rangunban N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december 2-án reggel megkoszorúzta Aungs San-nak, a hős hazafinak, a nemzeti felsza bódításért vívott harc vezérének, valamint az ideiglenes kormány 19,47 július 19-én meggyilkolt minisztereinek sírját. Ezután a szovjet vendégek megtekintették az ősi, aranyku polájú Sve-Dangon buddhista pa godát, amely a délkeletázsiai buddhisták szent helye és Rangún legnevezetesebb műemléke. A magas dombon elhelyezkedő műemlék két és félezer éves és az állandó átépítések ellenére sem vesztette el ősi sajátosságát. A vendégeknek a templom egyik papja adott felvilágosításokat. A Sve-Dagon után a vendégek a város másik peremvárosában levő 1952-ben épült „békepagodát” tekintették meg. Ezt a templomot U Nu miniszterelnök kezdeményezésére építették annak kifejezéséül, hogy Burma budd histái a világ békéjének megszilárdítására törekszenek. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, miután megtekintette Rangun nevezetességeit, felkeres te rezidenciájában U Nu miniszterelnököt és beszélgetést folytatott vele. Este U Nu miniszter- elnök estebédet adott N. A. Bulganyin. N. Sz. Hruscsov és kíséretük tiszteletére. Walter Ulbricht az NDK minisztertanácsának első elnökhelyettese Berlin (MTI) Mint az NDK miniszterelnökségének sajtóhivatala közli, a minisztertanács számára új munkarendet dolgoztak k’ és rendezték a minisztertanács elnökének helyettesítésével kap csolatos kérdéseket. A minisztertanács elnökségének határozata értelmében a minisztertanács el nőkének első helyettese Walter Ulbricht lett. Bruno Leuschnert, az Állami Tervhivatal elnökét december l-i hatállyal a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesévé nevezték ki. Leuschner eddigi tisztségét is megtartja. Január 2-án tartják Franciaországban az általános választásokat Párizs (MTI). A francia minisztertanács pénteken éjjel hosszú vita után elhatározta, hogy az általános választásokat 1956 január 2-án tartják meg. A kormány szóvivője közölte, hogy 1956 január 2-át fizetett munkaszüneti napnak nyilvánítják. A választótörvény előírja, hogy a választásokat csak vasárnap lehet megtartani, tekintettel azonban arra, hogy a lehetséges két vasárnapot, december 25-ét és január 1-ét, karácsony, illetve újév ünnepe miatt számításon kívül kell hagyni, az államtanács január 2-ának fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolta. Az algériai választásokat — amelyeknek ügye szintén kérdéses volt — a minisztertanács határozata értelmében elvben szintén január 2-án bonyolítják le. A választási kampány december 13-án kezdődik. Az új nemzetgyűlés 1956 január 19- én ül össze első ízben. ■ Gazdasági válságok oka A válságok lehetőségeivel nem csak a kapitalizmus kialakulásától kezdve találkozunk. Lehetőségei már megvoltak a kapitalizmust megelőző termelési módokban is. Ugyanis a pénznek, mint forgalmi eszköznek a beiktatásával — amely megelőzte a kapitalizmust — megszűnt a termékek közvetlen cseréje, az áru azonnali áruvá változtatása és így lehetővé vált az, hogy egyesek hosszabb ideig a pénzt maguknál tartsák, amely oda vezethetett, hogy más áruk eladatlanul hevertek a piacon. De mivel az árutermelés köre még eléggé szűk volt — nem ez jellemezte az egész társadalmat — így nem vezetett az egész társadalom gazdaságát megrázkódtató válsághoz. A kapitalizmus előtti gazdasági megrázkódtatások, csak véletlenszerűen jöttek létre, melynek oka járvány, árvíz, vagy háború volt és egy ilyen megrázkódtatás a termelő erők fejletlensége miatt hosszú ideig élelemhiányt, a termelés megrekedését jelentette. A kapitalizmus kialakulásával, a gépi nagyipar létrejöttével, amikor az árutermelés általánossá válik a válság lehetősége is mindinkább valósággá válik. Már nem véletlenek a gázdasági megrázkódtatások, hanem törvényszerűvé, állandóan megismétlődő jelenségekké lesznek. A GAZDASÁGI, TÚLTERMELÉSI VÁLSÁG LÉNYEGE. Itt már nem arról van szó, hogy az emberek keveset termeltek, hogy fejletlenek a termelőerők, és ezért kénytelenek nélkülözni, hanem arról, hogy „sokat“ termeltek. Olyan helyzet áll elő, hogy fáznak az emberek, mert sok cipőt, ruhát és szenet termeltek. Éheznek, mert sok kenyeret, vajat és szalonnát termeltek. Nélkülöznek, mert „túltermelési“ válság van. MI AZ OKA A TÚLTERMELÉSI VÁLSÁGOKNAK? Oka a kapitalizmus alapvető ellentmondásából fakad, vagyis abból, hogy a termelés társadalmi, a kisajátítás pedig egyéni, tőkés kisajátítás. Ez a kapitalizmus fő ellentmondása. A termelés társadalmi jellege már sokkal szélesebb méreteket ölt, mint a kapitalizmust megelőző társadalmakban. A gépi nagyipar kialakulásával a kapitalizmus oly annyira fokozta a munkamegosztást, ezzel tovább társadalmasítva a termelést, hogy most már a termelő eszközöket egy ember nem képes mozgásba hozni, hanem ehhez emberek ezreire van szükség. Egy egy termékben sokezer ember munkája testesül meg. Régen egy csizma elkészítése egy emberre volt szabva. Most a futószalagon és mielőtt mint nyersanyag oda kerül, sok száz ember munkája készíti el. így váltak a termékek és termelőeszközök társadalmi jellegűvé. A társadalmasítás ilyen viszonyai között azonban fennmaradt az egyéni kisajátítás, amely kibékíthetetlen ellentétben áll a termelés társadalmi1. A TŐKÉS ÜZEMEN BELÜLI SZERVEZETTSÉGE ÉS A PIACI ANARCHIÁBAN. ságával. Ennek a helyzetnek a fennállása hozza létre elkerülhetetlenül a gazdasági, túltermelési válságokat. A kapitalizmusnak e fő ellentmondásából a termelésnek minden területén különböző ellentmondások fakadnak, amelyek végül is a válság közvetlen előidézőivé válnak. A fő ellentmondás megmutatkozik: Üzemen belül az egész gyár munkája szervezetten folyik. A tőkés hajcsárainak irányításával a munkások tevékenysége fogaskerék rpódjára kapcsolódik egybe. Tervszerűen meg van határozva — ha nem is hosszú időre —, hogy a gyár miből mennyit termeljen. Ha valaki e rendet és fegyelmet megsérti, a tőkés megtorlásával találja magát szemben., A piacon viszont, a gyáron kívül a legteljesebb anarchia uralkodik. Az üzemek nem állnak egymással tervszerű termelési kapcsolatban, még csak megközelítőleg sem hangolják össze üzemeik termelését. A tőkés termelés közvetlen célja a profitszerzés és ezért minden tőkés azt az árut igyekszik termelni, amelyiken a legtöbb profitot lehet keresni. Csak a piacon tudja meg, hogy jól számított-e, amikor arra kerül a sor, hogy áruját eladja. Mivel azonban minden tőkés a profit szemszögéből gondolkodik a piacon kiderül, hogy már pl. a „kelleténél“ több cipőt gyártottak, tehát meghaladja a keresletet, így egyik tőkés megelőzve a njásikat, zsebrevágja a busás profitot, a másik pedig lekésve a felesleges ' áruival, amit nem tud pénzzé tenni, a hitelezőivel szemben fizetés- képtelenné válik, akik megint egy sor hitelezőt láncszerűen magukkal rántanak a csődbe. A piaci anarchia kiküszöbölése, a piaci lehetőségek pontos felmérése, a szükségletek figyelembevételével a kapitaliz musban lehetetlen, mivel a fő ellentmondásból kifolyólag e tőkés termelés közvetlen céljt a profitszerzés. A szükséglete két csak közvetve, legtöbbszöi keserű tapasztalatok árán vesz figyelembe annyiban, hogy pl ma egy amerikai harisnyagyá
