Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-01 / 281. szám
2 NAPL.Ó 1955. DECEMBER 1. Á Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének találkozója Budapest dolgozóival A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága, Budapest főváros tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság budapesti szervezete szerdán délután a Nemzeti Sportcsarnokban találkozót rendezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége és a budapesti dolgozók között. A hatalmas épület már jóval 5 óra előtt teljesen megtelt s a budapesti dolgozók hosszantartó tapssal, forró szeretettel fogadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a terembe lépő küldötteit. A találkozó elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői — Ács Lajos, Dobi István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Vég Béla, valamint az MDP Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Minisztertanácsnak számos tagja és politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk számos kiválósága. Az elnökségben foglaltak helyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tagjai, N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével, valamint J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A baráti találkozót Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. Köszöntötte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteit, akiket a jelenlevők újból hosszantartó N. A. Bulganyin és N. Sí. Hruscsov Kalkuttában Kalkutta (TASZSZ). N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak november 29-én helyi idő szerint 14 órakor kísérőikkel együtt repülőgépen Madrasz ból Kalkuttába érkeztek. A kalkuttai repülőtéren a vendégeket B. Sz. Rój, Nyugat- Bengália főminisztere, Nyugat- Bengália törvényhozó tanácsának és törvényhozó gyűlésének elnöke, az állam kormányának tagjai, a kalkuttai Konuli testű, let, a helyi társadalmi szervezet és az önkormányzat képviselői fogadták. B. Sz. Rój üdvözlő beszédében elmondotta, hogy Kalkutta volt az a központ, amely körül a XVIII. század elején kialakult az indiai brit birtok. N. A. Bulganyin válaszbeszédében kiemelte, hogy Bengáliá- nak igen fontos szerepe volt India történetében. — Boldogok leszünk, hogy közelebbről tanulmányozhatjuk a bengáli nép életét és munkáját, vívmányait, sikereit — mon dotta többek közt N. A. Bulganyin. A repülőtérről a város közepéig vezető 15 kilométeres úton a szovjet vendégeket Kalkutta és környéke lakóinak lelkes ünneplő tömege fogadta. A többmillió lakosú Kalkutta a Szovjetunió népei iránti barátság és szeretet soha nem látott megnyilvánulásával fogadta a szovjet vezetőket. Az indiai hatóságok becslése szerint N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin érkezésekor Kalkutta utcáin legalább hárommillió ember volt. Nemcsak kalkuttaiak voltak ott, hanem a közeli városokból és falvakból érkezet, tek is. tapssal, lelkes felkiáltásokkal üdvözöltek. Üttörők virágcsokrokat nyújtottak át a kedves vendégeknek. A gyűlésen felszólalt M. N. Pegov, a Legfelső Tanács küldöttségének vezetője. Attlee az atomfegyver ellen London (MTI) Attlee az Angol Munkáspárt alsóházi csoportjának vezetője szer-dán felszólította a kormányt, fogadja el a Szovjetunió javaslatát és tárgyaljon a Szovjetunióval, valamint az Egyesült Államokkal az atom és hidrogénfegyver kísérletek be, szüntetéséről. Mint a Daily Héráid írja, Attlee ezzel kapcsolatban az alsóház legközelebbi ülésén interpellációt akar intézni Eden miniszterelnökhöz. Walter Lippmann cikke az új ENSZ-tagok kérdéséről Newyork (TÁSZSZ). Walter Lippmann amerikai publicista a Newyork Herold Tribuneben élesen bírálta az Egyesült Államoknak az új ENSZ-tagok felvételének kérdésében elfoglalt álláspontját. Kifejti, hogy az Egyesült Államok álláspontja „példa arra, hogyan lehet elveszteni a presztízst, a befolyást, hogyan lehet úgy eljárni, hogy országunk ostobának tűnjék, annál • az egyszerű oknál fogva, hogy a vezető emberek nem gondolják át, mi történik és mit cselekszenek. Amikor Kanada javasolta — folytatta Lippmann —, hogy ve. gyék fel mind a 18 kérelmező országot, „a Szovjetunió, amelynek pedig nehezére esik elfogadni Spanyolország és Japán felvételét, hozzájárult ehhez’’. Ugyanakkor azonban Dulles és Lodge „határozottan fellépett Külso-Mongólia ellen”. (így nevezi Lippmann a Mongol Nép- köztársaságot — a szerk.) és így az Egyesült Államok „vált az egyetlen akadállyá Olaszország, Spanyolország, Japán és a többi ország felvétele szempontjá. ból”. Lippmann hozzáfűzi, hogyha az Egyesült Államok meghiúsítja a 18 ország egyidejű fel- vétéléről szóló javaslat elfogadását, akkor „az egész világ megbélyegez bennünket’’. „Ebbe a nehéz helyzetbe annál az egyszerű oknál fogva kerültünk — állapítja meg Lippmann —, hogy Dulles és Lodge nem vett magának annyi fáradságot, hogy végiggondolja, mit tesz ... A KÜLPOLITIKA HÍREI A bérei külügyminisztérium bejelentette, hogy a szövetségi kormány a jövő héten jegyzékben kéri majd a Szovjetunió kormányának hozzájárulását moszkvai nagykövete számára. Egyelőre még nem ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kit szemelt ki első moszkvai nagykövetéül. * K. J. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének n szovjet társadalom képviselőinek ünnepi ülése a lúg ószláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából Moszkva (TASZSZ). A szovjet emberek november 29-én megünnepelték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulóját. A szovjet társadalom képviselői a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium nagytermében ünnepi ülést tartottak a testvéri jugoszláv nép nemzeti ünnepe alkalmából. Az ünnepi ülést Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Volkov világos példákkal illusztrálta, hogyan jött létre a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság a jugoszláv nép elkeseredett harca közepette, amelyet a Jugoszláv Kommunista Párt vezetésével a hitlerista megszállók és a belső ellenségek ellen vívott. A dolgozó nép előtt, hatalomra jutásuk első napjától kezdve, hatalmas feladatok álltak. Helyre kellett állítani a lerombolt gazdaságot, fel kellett számolni a gazdasági elmaradottságot, iparosítani kellett az országot. Jugoszlávia — mondotta —, miután mindörökre leszámolt a kapitalista elnyomással, a szocialista fejlődés útjára lépett. Jugoszláviát úgy ismerték el, mint önálló, szuverén államot, amelyben a munkások és a dolgozó parasztok vannak ural- .mon. Volkov hangsúlyozta, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjetunió és Jugoszlávia gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatai, majd befejezésül az alábbiakat mondotta: — Engedjék meg, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság jelenlévő rendkívüli és meghatalmazott nagykövetéhez Vidicshez, azzal a kéréssel forduljak; a szovjet társadalom nevében tolmácsolja Jugoszlávia népeinek szívből jövő üdvözle tünket és a további sikerekre és felvirágzásra irányuló jókívánságainkat. Vjlkovnak ezeket a szavait viharos, hosszantartó taps követte. A jelenlévők igen szívélyesen fogadták Vidicsnek Jugoszlávia rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetének felszólalását. Vidics köszönetét mondott a Jugoszlávia iránt táplált baráti érzések kifejezésre juttatásáért, majd a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság fejlődésének történetére tért ki. Hangsúlyozta, hogy a jugoszláv nép békére és minden néppel való szoros együttműködésre törekszik. Különös örömmel tölt el bennünket — mondotta Vidics — az, hogy az Önök kormányküldöttsége látogatást tett országunkban. E látogatás eredménye az együttműködésünk alapelveit megalapozó belgrádi nyilatkozat volt. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének küszöbönálló szovjetunióbeli látogatása még fokozottabban előmozdítja majd együttműködésünket, kölcsönös megértésünket, valamint a világ népeinek közös eszméjéért, az állandó békéért és szabadságért vívott harcot. — Éljen és erősödjék Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek testvéri és baráti együttműködése! — mondotta befejezésül nagy taps közepette Vidics nagykövet. elnöke, november 29-én a Kremlben fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meg. hívására a Szovjetunióban vendégeskedő albán parlamenti küldöttséget. A küldöttséget M. Prifti moszkvai albán nagykövet kísérte. Brentano külügyminiszter a "bonni parlament csütörtöki ülésén kormánynyilatkozatot tesz a genfi értekezlet következtében kialakult nemzetközi helyzetről. A parlament a nyilatkozatot pénteken vitatja meg. A vita első szónoka a pártok megállapodása értelmében — Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke lesz. A belgrádi rádió közli, hogy EdvaVd Kardelj, a Jugoszláv Sző vetségi Végrehajtó Tanács al elnökét a Szocialista Munka Hőse érdemrenddel tüntették ki. A ki tüntetést Joszip Broz Tito, köz társasági elnök nyújtotta át Kardeljnek. Palmiro Togliatti beszéde Róma (MTI). Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülésén Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu. nista Párt főtitkára hétfőn az első napirendi ponttal kapcsolatban beszédet mondott. Foglalkozott a kommunisták vezető szerepével, a munkásosztálynak és a népnek a szabadságért, a dolgozók jólétéért, a helső és a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a békéért folytatott harcában. Palmiro Togliatti rámutatott arra, hogy Olaszországban jelenleg olyan mélyreható politikai zűrzavar uralkodik, amely ténylegesen veszélyezteti a demokratikus rendet. Bizonyos idő óta ugyanis szavakban elismerik, hogy be kell tartani az alkotmányt és a dolgozóknak részt kell kapniok a közügyek vezetésében, tettekben azonban továbbra is megsértik az alkotmányt, az állampolgárok szabadságát. Növelik a nép nyomorát. Ehhez járul még az egyre súlyosabb gazdasági helyzet, amely egyre nehezebbé teszi a dolgozók és a középosztály élet- körülményeit. Mindebből általános elégedetlenség származik az egész országban s a kommunisták feladata ezt az elégedetlenséget politikailag helyes irányba terelni. Ezek mellett az egész nép körében tapasztalható aggodalom a legutóbbi nemzetközi események miatt, amelyek elhervasz- tották az első genfi értekezlet által keltett reményeket. A kommunisták munkájának főként erre a célra kell irányulnia, hangsúlyoznak kell, hogy Olaszországnak különös érdeke a nemzetközi kapcsolatok feszültségének csökkentése. összefoglalva a kérdéseket, Togliatti megállapította: tiszteletben kell tartani és meg kell valósítani az alkotmányt, és határozott intézkedésekkel meg kell javítani a dolgozók és az egész nép gazdasági helyzetét. Á francia nemzetgyűlés leszavazta a kormányt Párizs (MTI) A francia nemzet- gyűlés november 29. ülésén Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt nem szavazhat bizalmat a kormánynak. — Követeljük, bocsássák sza badon a letartóztatottakat, az Észak-Afrikában internáltakat, küldjék haza a behívott katona kát, akiket azért szólítottak zászlók alá, hogy háborút viseljenek az algériai nép elien — hangoztatta Duclos. — Az algé riai nép követeléseit és jogait el kell ismerni. Követeljük n tárgyalások politikáját, mert 'egyedül ez felel meg Franciaország igazi érdekeinek, ez kell, hogy felváltsa az erőszak politikáját. Duclos követelte, hogy a vá lasztásokat a lehető leggyorsabban bonyolítsák le és vessenek véget e téren minden mesterke désnek. Követelte, hogy mellőzzék a személyre szóló kerü'eti választások csalárd és igazságtalan módszerét, amelyet úgy latszik a miniszterelnök végső fo kon előnyben részesít. — A magunk részéről mindent megteszünk, hogy megiiiu sítsuk a választásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclos a továbbiakban — mert meggyőző ié sünk. hogy eljárásunkkal a demokratikus szabaságjogokat véd jük. — Mindenképpen megtagad juk a kormánytól a bizalmat —. jelentette ki végül is Duclos — mert a jelenlegi helyzetben a ház felosztása lehetővé tenné, hogy egyszer s mindenkorra végetves- senek az előttünk lejátszódó mes terkedéseknek .hogy a szót a népnek adják és, hogy pontot tegyenek egy káros politikára. Ezt a politikát a lehető ’eggyor- sabban feli kell váltani baloldali politikával. Tehát a nemzeti függetlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védőimének és a szociális haladásnak politikájával Duclos beszéde után Monsa- bert és Jean Michel Flandin gual leista képviselők kijelentették’ a kormány ellen szavaznak, mert nem értenek egyet észak-afrikai és választási politikájával. Ezután Faure miniszterelnök több mint félórás beszédéoen igyekezett igazolni politikáját. A miniszterelnök felhívta a többséget, tegyen áldozatkészségéről tanúságot és legyen bátor sága ahhoz, hogy már most kitűzi a választások végleges időpontját. Az ülést ezután felfüggesztették, majd megkezdődött a szava- zás. A Faure-kormány a bizalmi szavazáson 318 szavazattal 219 ellenében kisebbségben maradt. A szavazás eredményének kihirdetése után összeült a minisztertanács, hogy a szavazás terem tette helyzetet megtárgyalja. Ukrajna bajnoka Irta: Pjotr Korzinkin 1955 augusztus 9-én végezte a komszomolista Ljuba Maznicsenko a kievi orvosi főiskola hallgatónője kétszázadik ejtőernyős ugrását. Ugyanezen a napon Moszkvából értesítették, hogy megkapta a sportmesteri címet. Repülőtársai lelkesen gratuláltak neki. Ahhoz, hogy valaki 23 éves korában sportmester lehessen, komoly munkára van szükség. Pedig Ljuba nemcsak az ejtőernyős sporttal foglalkozik. — Számottevő társadalmi munkát végez, több iparvállalatnál vállalta a fiatal ejtőernyősök kiképzését. ö maga kitűnően tanul, s egy év múlva gyermek- orvos lesz. Ljuba sikereit a tanulásban és a sportban a munkának, a rendszeres felkészültségnek kő. szönheti. Sohasem feledkezik meg a reggeli gyakorlatokról, egyetlen ugróedzést sem hagy ki. Az ejtőernyősnek erős kézre van szüksége. Ljuba nem tud elmenni egy nyújtó mellett, hogy ne végezzen rajta egy-két lengést. A torna, amelyben Ljuba Maznicsenko másodosztályú minősítést ért el, az úszás, a kosárlabda, — mindez szintén nagyon fontos az ejtőernyős számára és ezért Ljuba ezekre a sportokra mindig szakít időt magának. A siker nem született meg egyik percről a másikra. Ljuba sokáig emlékezett első ugrására. Akkor ösztönös félelmében behunyta a szemét. Második ugrásánál sem volt képes úrrá lenni félelmén. Csak a negyedik ugrásnál sikerült nyitva- tartani a szemet. — Miért resteljem? Persze, hogy féltem, hiszen én is ember vagyok — mondja. — Fontos volt, hogy minél gyorsabban leküzdjem ezt a félelmet és le is küzdöttem. 1953 júniusban Ljuba Maznicsenko résztvett a kievi ejtőernyősök klubközi versenyén, itt első lett a nők között. — Ugyanebben a hónapban az ukrán ejtőernyősök köztársasági versenyén az ukrán ejtőernyősök között az ötödik helyre került. Ugyanezen év szeptemberében rendezték meg a hetedik országos ejtőernyős versenyt. — Ezen a fiatal ejtőernyős nő, aki. nek ekkor még csak másodosztályú minősítése volt, az egyik legnehezebb gyakorlatban, az 1100 méter magasságból történő tíz másodperces késleltetett kombinált ugrásban megszerezte a Szovjetunió bajnokságát. — A győzelmet könnyebb megszerezni, mint megtartani — mondta magában Ljuba és folytatta szívós munkáját. — Ukrajna központi repülőklubjának tavalyi versenyén nemcsak a lányok, hanem a férfiak között is a legjobb eredményeket érte el. Ugrása jobb volt, mint oktatójáé. Teljes joggal érdemelte ki a repülőklub bajnokának címét. Ismét eltelt egy év. Ljuba folytatta főiskolai tanulmányait, közben tovább tökéletesítette sporttudását. A klinikai gyakorlatok után az egyik kievi utcakeresztezésnél minden nap várta a repülőklub gépkocsija. Társai besegítették a kocsiba, s miközben a repülőtérre robogtak, megvendégelték Ljubát szendvicsekkel: tudták, hogy csak 10—11 óra tájban vetődik majd haza. A repülőklub, sporttársai — Ljuba második családja. Ezekhez fordul minden örömével és bánatával. A barátok őszintéft örültek, amikor tavaly nyáron a nyolcadik köztársasági versenyen Ljuba Maznicsenko elnyerte — Ukrajna 1955. évi női ejtőernyős bajnoka címet. Első lett a 10 másodperces késleltetett — kombinált ejtőernyősugrásban, és a 30 másodperces késleltetett ugrásban is, amely utóbbiban pontozták az esés stílusát is. A fiatal sportmesternő még más komoly eredményekkel is büszkélkedhetik: ő tartja a nappali ejtőernyős ugrás magassági rekordját. 7421 méter magasból télen, nehéz időjárási viszonyok között ugrott le. — Ilyen ugrásra eddig még a világ egyetlen nője sem vállalkozott. Tavaly májusban Ljuba Maznicsenko az ukrán nép több más küldöttével együtt, Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulójának megünneplésére Moszkvába utazott. Ő adta át az ukrán sportolók kristálykupáját az Orosz Föderáció sportolóinak.
