Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-18 / 270. szám
1 Tolnai Égj Világ proletárjai egyesüljetek ! Al HPP TOlHAMSOYil PÍBTBIZOTT3Á6XWAK IAPJÍ~~] X!I. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM. ARA: 50 FILLER. PÉNTEK, 1955 NOVEMBER 18. Áz 1956. évi népgazdasági terv az országgyűlés előtt Befejeződött a Minisztertanács beszámolójának vitája Az országgyűlés szerdai ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József , Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla, és a Minisztertanács tagjai. Jelen volt az ülésen N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Szalai Béla elvtárs felszólalása Az ülésen először a Minisztertanács elnökének a keddi ülésen elhangzott beszámolóját vitatták meg. Elsőnek Szalai Béla, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára szólalt fej. Hangsúlyozta, hogy a márciusi határozat óta eltelt fél év friss levegőt hozott az ország gazdasági és politikai életébe. A dolgozó nép széles tömegei szívesén fogadták a változást, látják, hogy ismét egyenes és helyes úton járunk, a párt és a kormány ingadozás nélkül vezeti az országot a szocialista építés útján. Ezzel magyarázható, hogy az országban bizakodóbb a hangulat, fokozódott a dolgozók munkakedve és erősödött az állampolgári fegyelem. Ezután utalt a Minisztertanács elnökének beszámolójában felsorolt intézkedésekre, az állami határozatok végrehajtása ellenőrzésének fokozására, egyes minisztériumok munkájának megjavítására, a második ötéves népgazdasági terv részbeni kidolgozására, s hangoztatta: az eredményekért elismerés jár a dolgozó népet becsülettel szolgáló népi kormányunknak. Hangsúlyozta, hogy az eredmények azonban nem adhatnak okot az elbizakodottságra, nem vagyunk túl a munka nehezén. A párt arra tanít — mondotta —, hogy ne elégedjünk írneg az elért eredményekkel, hanem mindig előre, a jövőbe nézzünk, azt keressük, hol vannak még a munkában gyengeségek és hiányosságok, amelyeknek kijavítása meggyorsítja országunk felemelkedését, fokozza a szocialista építés ütemét. Hivatkozott a párt Központi Vezetősége határozatára, amelynek végrehajtása lehetővé teszi a technika gyors ütemű fejlesztését, a munka termelékenységének fokozott növelését, meggyorsítja egész előrehaladásunkat. A Minisztertanácsnak nagy feladatai vannak a határozat végrehajtásának megszervezésében, a technika fejlesztését gátló akadályok elhárításában. Kiemelte, hogy a Központi Vezetőség ülésén megbírált minisztériumoknak és állami szerveknek a hiányosságok gyors felszámolásával kell méltó módon válaszolriiok a párt bírálatára. Elmondotta: a technika gyors fejlődésének legfőbb feltételei nálunk megvannak, s bízunk abban, hogy az újítók, a feltalálók, a gép- szerkesztők, konstruktőrök, akik már sok dicsőséget szereztek a magyar névnek, most új lendülettel látnak munkához és kiváló újításokkal, találmányokkal, konstrukciókkal segítik elő a technikai haladás nagy ügyét. Ezután hangoztatta, hogy a műszaki fejlesztés kezdetben anyagi áldozatokat, több beruházást követel, s ehhez jobban kell takarékoskodni az állami eszközökkel. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ebben az évben az első kilenc hónap során az önkö'lt- ségcsökkentési tervet csaknem valamennyi ipari minisztérium teljesítette, s az üzemi eredmény a tervezettnél több mint egymilliárd forinttal kedvezőbb, ami lehetővé tette, hogy az idei népgazdasági beruházásokra mintegy hét százalékkal többet fordítsunk a tervezettnél. A takarékosság fokozása tehát új, terven felüli üzembővítéseket, kulturális és szociális beruházásokat hozott. Számos cikk önköltsége azonban nem csökkent kielégítően, sőt, egyeseké emelkedett: a szén önköltsége 0,7 százalékkal, a dömperé 2,4, a Csepel D—350 tehergépkocsiké 2,8 százalékkal. Sok a selejtkár, magasak az építkezési költségek. A kezdeti általános eredmények mellett egyes vállalatok erősen elmaradtak. így a könnyűipari vállalatok 15 százaléka a második és harmadik negyedévben elmaradt az előirányzattól. Kedvezőtlen sok gépállomás eredménye is. Ezután az önköltségcsöken- tésében elért eredmények népszerűsítéséről beszélt, a jó módszerek elterjesztéséről, majd hangsúlyozta, hogy a pazarlás elleni küzdelemben fontos feladat egyes gazdasági vezetők nemtörődömségének és felelőtlenségének megszüntetése. Példaként említette meg erre vonatkozóan, hogy az Állami Gazdaságok Minisztériumának gépesítési igazgatósága kékre festette az állami gazdaságok valamennyi traktorát, a gyárból érkezett vadonatújakat is, s hogy a Somogy megyei tanács volt VB elnökhelyettese hétezer forintért két autórádiót rendelt ez év januárjában. — Tékozló emberek — folytatta Szalai Béla —, akik felelőtlenül kezelik az állam pénzét, nem valók vezető helyre. Bármilyen szép szavakat mondjon valaki rendszerünk iránti hűségről és odaadásáról, ha szórja az állam pénzét és nem őrzi a szocialista tulajdont, szavainak gyenge az ereje és kevés a hitele. Fel kell számolni minden felelőtlenséget és pazarlást, felelősségre kell vonni a hanyagul gazdálkodó vezetőket, fokozni kell az ellenőrzést, a dolgozók széles tömegeit az eddiginél jóval nagyobb mértékben be kell vonni a takarékosságért folyó küzdelembe. A továbbiakban arról beszélt Szalai elvtárs, hogy társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb mozgató ereje a néptömegek alkotó kezdeményezése, egyes állami funkcionáriusok azonban nem értik még, milyen óriási energia van a népben. Nagyszabású célkitűzéseink megvalósítása megköveteli, hogy gyors változás következzék be a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásában. A tanácsok munkájával kapcsolatban elmondotta, hogy itt is előfordul a dolgozók indítványainak lebecsülése Ilyen esetekben azután csökken a dolgozók aktivitása, a helyi vezetők magukra maradnak és a politikai felvilágosító, s szervező munkát adminisztratív intézkedésekkel akarják pótolni. Pedig a dolgozók üzemben és falun egyaránt ott adnak komoly segítséget a vezetők munkájához, ahol hallgatnak a dolgozók szavára, megszívlelik bírálatukat. A párt és állami funkcionáriusoknak mindig szem előtt kell tartamok, hogy a dolgozó tömegeket nemcsak tanítani ke’!, hanem tanulni is kell tőlük. Népi államunk ereje a munkás- és paraszttömegekkél való elszakíthatatlan kapcsolatban van. Ezután a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó erőfeszítések ' növeléséről szólott, hangsúlyozva: az idei termés- eredmények világosan mutat ják: a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése nem zárja ki az egyéni parasztgazdaságok termésének fejlődését a fejlesztés időszakában, pedig a jobboldali nézetek egyes képviselői ennek ellenkezőjét állították. A nemzetközi helyzetről szólva kiemelte: külpolitikánk sarkköve és sikereinek legfőbb biztosítéka a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal a legszorosabb őszinte barátság, a sokoldalú gazdasági, műszaki, tudományos és kultúrális együttműködés megvalósítása. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének jelenléte a teremben nagyszerű bizonyítéka annak — folytatta —, hogy a hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyülnek kapcsolataink, amelyek eddig is őszinték, barátiak, bensőségesek és közvetlenek voltak. — Hegedűs elvtárs a Minisztertanács beszámolójában érintette Jugoszláviával való viszonyunkat. Azzal, amit erről a kérdésről mondott, teljes mértékben egyetértek, ez a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének álláspontja. A legnagyobb jóindulattá! mindent el fogunk követni hogy tovább javítsuk kapcsolatainkat a népi Jugoszláviával. Ezután a függetlenségüket csak most kiharcolt vagy azért még harcoló országokkal kiépítendő kapésolatokról beszélt Szalai Béla, s kifejezte azt a véleményét, hogy külügyi, gazdasági és kulturális szerveinknek az említett országok irányában a legnagyobb figyelemmel, bizalommal, a kölcsönös érdekek szem Befejeződött a külügyminiszteri konferencia L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten közölte, hogy a genfi értekezlet szerdai záróülése 15,00 órakor kezdődött és 18,40 órakor ért véget. Az ülésen, amelyen V. M. Molotov, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, elfogadták az együttes záróközleményt. A záróülésen mind a négy külügyminiszter beszédet mondott. Az elnöklő Molotov a záróülés berekesztése előtt köszönetét mondott a nyugati hatalmak külügyminisztereinek azért a figyelemért, amelyet az értekezlet ülésein és magánbeszélgetések során a napirenden szereplő kérdéseknek szenteltek. Molotov ezután mind a négy külügyminiszter nevében köszönetét fejezte ki Svájc kormányának, Genf kantonális és váiosi hatóságainak, valamint az ENSZ európai hivatalának vendégszeretetükért és az értekezlet titkárságának odaadó munkájáért. Dulles amerikai, Pinay francia és Macmillan angol külügyminiszter meleg szavakkal köszönte meg Molotov elismerő kijelentéseit és a maga részéről köszönetét mondott Molotov értékes közreműködéséért a külügyminiszteri értekezleten. V. M. Molotov ezután befejezettnek nyilvánította a négy hatalom külügyminisztereinek genfi értekezletét. Á genfi értekezlet záróközleménye Genf, november 16 (TASZSZ) Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1955. október 27- től november 16-ig Genfben megtartott értekezletéről az alábbi közleményt adták ki: Azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a négy kormányfő júliusban Genfben megtartott értekezlete után adott ki, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és a Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955. október 27-től november 16-ig értekezletet tartottak Genfben. Őszinte és átfogó eszmecsere folyt le közöttük arról a három kérdésről, amelynek megvitatását az irányelvek alapján rájuk bízták, mégpedig 1. az európai biztonság és Németország; 2. a leszerelés; 3. a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéséről. A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy tárgyalásaik eredményeiről jelentést tesznek kormányfőiknek és javasolják, hogy a külügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai úton szabályozzák. előtt tartásával, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a szuverénitás elve tiszteletbentartásával kell végezniük munkájukat. A többi állammal is jó viszonyt akarunk a kölcsönösség alapján. Hívei vagyunk a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok elhárításának. A magyar nép saját országát építi — ehhez béke kell. Mi békepártiak vagyunk. Külpolitikánk népünk és az ösz- szes népek érdekeit tartja szenselőtt. Reménykedéssel nézzük a nagyhatalmak közötti tárgyalásokat. Bízunk abban, hogy a Szovjetunió következetes harca a békéért és a népek közötti barátságért további eredményekre vezet. De vannak még a békének ellenségei is, ezekkel szemben a népek éberségére van szükség. A béke ellenségei között nyugaton vannak olyan agresszív körök, amelyek hazánkban és más népi -demokratikus országokban a régi, népelnyomó úri rendet szeretnék visszaállítani. Márpedig ezeknek az uraknak egyszer s mindenkorra meg kell érteniük, hogy országunk nem eladó! Népünk soha többé nem hajtja fejét az urak igájába, megszerzett szabadságához és függetlenségéhez úgy ragaszkodik, mint szeme világához. Befejezésül hangoztatta: a kormány és az országgyűlés számíthat arra, hogy az 1956- ra kidolgozott nagyszabású célkitűzések megvalósításáéit az első sorokban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejüket és mindenütt ott lesznek, ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élenjárnak a hazánk fel- emelkedéséért, a szocialista társadalmi rend győzelméért folyó harcban. Béréi Andor elvtárs beszámolója az 1955. évi terv teljesítéséről és az 1956. évi tervről A délutáni ülésen Béréi Andor elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1956. évi népgazdasági terv- javaslatot. — Az 1956. évi terv — mondotta beszéde elején — a második ötéves terv első évére terjed ki, az első lépést jelenti új ötéves tervünk megvalósításához. A második ötéves terv szilárd megalapozása arányainak elemzése, összefüggéseinek kidolgozása széleskörű, elmélyült munkálatokat igényel. Ezeket a munkálatokat teljes erővel folytatjuk, de még nem zárultak le. Ezért jelenleg még nincs módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi nép- gazdasági terv minden késedelem nélkül elkészüljön. A továbbiakban részletesen beszélt arról, milyen károkat okozott a népgazdaságnak az elmúlt években a népgazdaság évi terveinek késedelmes elkészülése, amivel szemben idén már novemberben a Minisztertanács által jóváhagyott tervvel rendelkezünk, december elején pedig minden vállalat és intézmény összes részletében ismerni fogja jövő évi tervét. A terv országgyűlési megtárgyalása hozzájárul ahhoz, hogy a minisztériumok, igazgatóságok és üzemek vezetői felhasználják a terv időbeni elkészülésének kedvező lehetőségeit és alaposabban felkészüljenek tervük végrehajtására. Az 1956. évi terv irányelveit a III. pártkongresszus, valamint a Központi Vezetőség márciusi és ezt követő határozatai szabják meg. Ezek a történelmi jelentőségű határozatok leleplezték és elítélték azokat az antimarxista, jobboldali opportunista felfogásokat, amelyek a nehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemondást hirdették. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükségszerű előfeltételeitől. Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése, az életszínvonal fokozatos emelése, amely a szocializmus alaptörvényéből kötelezően következik, csak akkor valósítható meg, ha a termelés szakadatlanul emelkedik, ha a korszerű technika alkalmazásának eredményeképpen állandóan növekszik a munka termelékenysége és csökken a termelés önköltsége. 1956. évi népgazdasági tervünk kidolgozásánál ezekből a határozatokból indultak ki. A második ötéves terv első évében mindenekelőtt a szocializmus építésének ügyét kell előre vinnünk 'és ezt csak úgy érhetjük el, ha tovább növeljük a szocialista ipar súlyát a népgazdaságban, ha megerősítjük és kiszélesítjük az állami és a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást a mezőgazdaságban, a továbbiakban hangsúlyozta: további előrehaladást kell elérnünk az életszínvonal emelésében, s ezért az 1956. évi terv az új technika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség további csökkentésének jegyében áll. A terv előirányzatai arra irányulnak, hogy kiküszöböljék a még megmutatkozó pazarlást, biztosítsák a munkaerő- és anyagtakarékosságot, az állami és munkafegyelem szigorú betartását, hogy az eddiginél nagyobb összhangba hozzuk a nemzeti jövedelem termelését és elosztását és így minél következetesebben váltsuk valóra az „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér” elvét. Az 1955-ös tervteljesítés eredményei és hibái Az évi terv kidolgozásánál figyelembe vettük az 1955. évi terv megvalósítása során mutatkozott eredményeket és fo- nyatékosságokat. Az idei terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következményeit kiküszöbölve, új lendületet adjon a termelésnek, szilárd alapra helyezze a megnövekedett élet- színvonalat, ugyanakkor kedvező feltételeket teremtsen a második ötéves terv megindításához. A párt határozataira és a kor mány megfelelő intézkedéseire támaszkodva, az 1955. évi terv e feladatait egészében sikeresen oldjuk meg. Itt hivatkozott Béréi Andor a szocialista ipar ez évi eredményeire, amelyeket a párt határozott fellépése, a kormány intézkedései, a jobboldali elhajlás felszámolása után nyert lendület hozott. Szocialista iparunk 1955-ben előreláthatóan 8—8,5 százalékkal termel többet, mint az előző évben a minisztériumi nagyipar pedig amely 1954-ben egy ■ helyben topogott, idén mintegy 7,5 százalékkal növeli termelését. A termelékenység előreláthatóan csaknem 6 százalékkal haladja meg az 1954. évben elért színvonalat. Kedvezően alakul az önköltség: majdnem egy százalékkal erősebben csökken, mint előirányzatunk és mintegy 3,7 százalékkal lesz kedvezőbb a tavalyinál. Ezután méltatta a mezőgazdaság, különösen a termelőszövetkezetek fejlődésének eredményeit, amelyek az aránylag kedvező időjárás hatása mellett pártunk, kormányunk segítségét, nehéziparunk támogatását is tükrözi. Hangoztatta: az évi tervtúlteljesítés egyik legjelentősebb eredménye az állampolgári fe~
