Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-17 / 269. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

dolgozó parasztoknak a száma >— elsősorban a termelőszövetkezetekben —, akik nagy lelke

sedéssel keresik az új módszereket, amelyekkel nagyobb termést lehet elérni.

A ke*iyérgaí>ona-vetés — országos agy

— A kenyérgabonavetés — a jövő évi kenyerünk biztosítása 1— nemcsak az egyes dolgozó parasztoknak és egyes termelőszövetkezeteknek az ügye, hanem országos ügy, ezért a Minisztertanács felszólít minden dolgozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot a kenyérgabonavetéstervek maradéktalan teljesítésére.

— Engedjék meg, hogy a kormány nevében köszönetéi mondjak a termelésben élenjáró, az állampolgári kötelezettségüket becsületesen teljesítő termelőszövetkezetek tagjainak, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gépállomások kiváló dolgozóinak. (Hosz- szantartó, lelkes taps.)

— Bár mezőgazdasági termelésünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mező- gazdaság fejlődésének üteme elmarad az iparétól és mert a mezőgazdaság még nem tudja megfelelően kielégíteni a mezőgazdasági termékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Ezért a Minisztertanács úgy véli, nemcsak hogy csök- kentenünk nem szabad a mezőgazdasági termelés fejlesz- ése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket, hanem tovább kell növelnünk azokat.

— Iparunk segítségével — a mezőgazdasági termelés fejlesz léséhez egyre gyorsabb ütemben tudunk biztosítani — és biztosítunk is — a korszerű követelményeknek megfelelő gépeket és anyagokat. •

A termelőszövetkezetek termésátlaga a folyó évben búzából már 19 százalékkal, rozsból 25,4 százalékkal, őszi árpából 10,2 százalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait.

A továbbiakban Hegedűs elvtárs a gépesítésről, a műtrágyagyártásról és a vegyszeres gyomirtásról beszélt, majd megállapította:

— A magyar kormány a szocialista iparosítás eredményeire támaszkodva el kívánja érni, hogy a magyar mező- gazdaság túlszárnyalja a fel- szabadulás előtti legmagasabb termelési színvonalat és az egy főre és egy hektárra eső termelési érték elérje a hazánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett országokét.

Gyorsabban kell előrehaladnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében

— A mezőgazdaság fejlesztése érdekében gyorsabban kell előrehaladnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Már eddig is bebizonyosodott hogy a technika jelenlegi színvonalán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1—2 év alatt le tudják gyűrni a kezdeti akadályokat.

— Dolgozó parasztságunk látva a termelőszövetkezetek javuló gazdálkodását, egyre inkább magáévá teszi a belépés gondolatát. Ezt bizonyítja a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének lendülete.

— A Minisztertanács, követve a párt útmutatásait, határozott és gyakorlati intézkedésekkel segíti a falu új életének bátor úttörőit.

— Segíteni a termelőszövetkezeti parasztokat, de ugyanakkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — aki még nem szánta rá magát a szövetkezeti életre — megkapjon minden a termeléshez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazdasági termelésben, ez a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének, a mezőgazdaság egészséges alapon történő szocialista átszervezésének egyik legfontosabb alapelve. Az ország felemelkedésének érdekében ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tartja.

A* 1956-os népgazdasági tervről

— A kormány ezeknek az iparban és a mezőgazdaságban előttünk álló feladatoknak figyelembevételével dolgozta ki az 1956-os népgazdasági tervet, amelyet az országgyűlés külön napirendi pontként megtárgyalt. Az 1956-os népgazdasági terv feladatul tűzi ki a nemzeti jövedelem 6,2 százalékos növelését, amelyet úgy érhetünk el, hogy az ipari termelést ez évihez képest 6, ezen belül a minisztériumi ipar termelését 6,8%-kal a mezőgazda- sági termelést pedig mintegy 3 százalékkal emeljük.

A nemzeti jövedelem tervezett növelése lehetőséget ad arra, hogy tovább javítsuk a dolgozók életkörülményeit, növeljük beruházásainkat és jelentős összegekkel csökkentsük külföldi tartozásainkat.

— Az 1356. évi népgazdasági tervjavaslatban magunk elé tűzött irányszámok megvalósítása nem könnyű, de végrehajtható feladat. Erőink növekedőben vannak és e feladatok végrehajtásában is bizton támaszkodhatunk dolgozó népünkre. Az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban célul kitűzött feladatok végrehajtásával megtesszük az első

lépéseket a második ötéves terv végrehajtásához, amelynek eredményeként — pártunk III. kongresszusának határozata szerint — a „jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általánosan éivényre jut népgazdaságunkban a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban.“

— A Minisztertanácsot valamennyi intézkedésénél — amelyet népgazdaságunk fejlesztése, az ipar és a mező- gazdaság termelésének fokozása érdekében tett — az a eél vezette, hogy a népjólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen.

A Minisztertanács az életszínvonal folyamatos emelését igyekezett egyeztetni fejlődésünk távolabbi céljaival. A népjólét növekedésével együtt olyan színvonalon akarjuk tartani beruházásainkat, amely lehetőséget ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlesztésére. Éljünk jobban, de ne úgy, hogy megegyük és feléljük a jövőnket.

gának zavartalan ellátását és a mezőgazdasági termékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezében a kötelező begyűjtéssel biztosított mennyiségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej és más fontos élelmi- szeripari és mezőgazdasági termék álljon rendelkezésre.

— A szervezett állami szabadfelvásárlás rendszere — a szabadpiaci forgalom fenntartása mellett — egyaránt kedvező mind a dolgozó parasztságnak, mind a munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek. A dolgozó parasztság szabadfelvásárlás keretében az államnak eladott mező- gazdasági termékeiért olyan összegeket kap, amelyek a termelés fokozására, új eddig nem alkalmazott agrotechnikai és termelési módszerek bevezetésére ösztönöznek, gazdaságossá teszik a többletmunkát. Gondoljunk csak arra, hogy az állami szabadíelvásárlás keretében a búzáért 280, a kukoricáért pedig 240 forintot ad az állam, tehát lényegesen többet, mint amennyi a dolgozó parasztság termelési költsége. Az állami szabadfelvásárlás rendszere ebben az évben jelentős sikereket hozott. Míg. tavaly a begyűjtésen felüli alig 3000 vagon kenyérgabonát vásároltunk fel, az idén az első tíz hónapban 28 000 vagont vásároltunk.

— Nem kisebbek az eredmények a sertéshizlalási szerződéskötésnél sem.

Ez év október 1-től a jövő év szeptember 30-:g történő átadásra eddig több mint 540 000 hízottsertést kötöttünk le, háromszor annyit, mint az elmúlt év hasonló Időszakában.

— Az élelmiszerellátás terén ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet, noha a központi készletekből — elsősorban Budapesten — a múlt évinél nagyobb mennyiséget hoztunk forgalomba. Átmeneti nehézségek jelentkeznek a zsírellátásban is. Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étolajat hoztunk forgalomba.

A szerződéses hizlalás számszerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy fokozatosan javítsa a városok ellátását sertéshússal, zsírral és különböző hústermékekkel.

— A lakosság egyéb mező- gazdasági termékekkel való ellátásának további javítása érdekében kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a zöldség- termelés fokozása és a zöldségkereskedelem megjavítása érdekében. A piaci árak alakulása azt mutatja, hogy ezek az erőfeszítések eredményesek voltak. Megfelelő mennyiségű és minőségű és a tavalyinál olcsóbb zöldség állt és áll a lakosság rendelkezésére. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy zöldségkereskedelmünkben még mindig sok a

bürokratikus vonás, nagyon drága a szállítás, sok a romlás, ami indokolatlanul drágítja a városokban a zöldségtermékek árát.

— Az idei jó gyümölcstermés lehetővé tette, hogy a városok lakossága nagy mennyiségben és olcsón jusson gyümölcshöz. Csupán az állami kereskedelem ez év felső háromnegyedévében — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — mintegy 50 százalékkal több gyümölcsöt hozott forgalomba. A termelők által felhozott zöldség- és gyümölcs- félék együttes mennyisége több mint 20 százalékkal haladta meg a tavalyit, a gyümölcsárak is jelentősen csökkentek az elmúlt évihez viszonyítva.

— Komoly javulás van a lakosság ipari termékkel való ellátásában is, amely 1—2 cikktől eltekintve, úgyszólván za vartalan. Az állam jelentős mennyiségű ipari árukészlettel rendelkezik. A szocialista kereskedelemben lévő készletek ez év október 1-én 12 milliárd forintot tettek ki. Ez másfél- szerese az elmúlt év október 1-i készletnek. Iparunk fejlesztése lehetővé teszi, hogy tovább javítsuk az iparcikkek választékát és biztosítsuk a lakosság jó ellátását.

— Az életszínvonal alakulásában igen nagy jelentőségű országunkban, a fogyasztási termékek forgalmán kívül, a lakáshelyzet.

Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem kielégítő és még sok ezer dolgozó család él rossz lakás körülmények között Budapestien, Miskolcon, Ózdon és több ipari városban is.

A kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy meggyorsítsa és olcsóbbá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számának növelése érdekében nemcsak a beruházások összegét növeljük mintegy hetven százalékkal. hanem csökkentjük az épülő 2—3 szobás lakások számát, hogy ilymódon átmenetileg több 1 szoba-kony- hás lakást építve, növelni tudjuk a megépített lakások számát és hogy ily módon mi nél több családot tudjunk minél rövidebb idő alatt lakáshoz juttatni.

A lakásépítés növelésére irányuló erőfeszítésünket mutatják a következő számok: Budapesten az elmúlt évben isszesen 4200, 1955-ben 5750

akás épült. 1956-ban pedig érveink szerint csupán állami erőből több mint 6000 állami lámogatással és magánerőből ledig mintegy 3500 lakást, azaz tözel 10 000 lakást építünk.

Ezután Hegedűs elvtárs az egészségügy terén elért ered- nényeinket ismertette.

A továbbiakban kulturális térdéseinkről szólva oktatásigyünk, a könyvtárak és az rodalom kérdéseiről beszélt, najd így folytatta:

Rákosi Mátyás és Hegedős András elvtársak fogadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét

Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amelyet N. M. Pe- gov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára vezetésével a Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívására érkezett hazánkba, és meleghangú, szívélyes beszélgetést folytattak a küldöttség tagjaival.

A beszélgetésen részt vett

Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese és Rónai Sándor, a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésének elnöke.

Jelen volt a beszélgetésen J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége kedd este a Magyar Állami Operaházban megtekintette a „Bihari nótája“ című balett előadást.

juk, hogy ez a két feladat nem csak nem ellentétes egymással, hanem egyenesen feltételezi egymást.

— A Minisztertanács a továbbiak során is harcol a bürokratizmus ellen azért, hogy eddigi rendelkezéseinket további hatékony intézkedések kövessék az ügyvitel és a munkamódszerek megjavítása terén. Még mindig sok az utasítás, a papíros a különböző kimutatások, nyilvántartások, jelentések bekérése, amelyeket a kérő szervek sokszor fel sem használnak. Az ilyen feladatok elvonják az apparátust mindennapi munkájától, a dolgozók ügyeinek tényleges inté zésétől.

A lélektelen bürokratikus ügyintézés elleni harcnak lényegében az állami fegyelem megszilárdulását, az állami munka megjavítását kell eredményeznie, ami államunk további erősítésének döntő kérdése.

A lakosság ellátásáról

—Országunkban a népjólét fellendítésének egyik sarkalatos előfeltétele a lakosság zavartalan ellátása mezőgazdasági termékekkel.

Amint a képviselő elvtársak előtt ismeretes, a mező- gazdasági termékek kötelező begyűjtéséből származó meny- nyiségek az ország lakossá-“

Feladataink sikeres elvégzéséhez tovább kell erősítenünk népi államunkat

— Azoknak a feladatoknak

a sikeres elvégzéséhez, amelyek a népgazdaság, a kultúra és a tudomány területén előttünk állnak, tovább kell erősítenünk népi államunkat. Erősítenünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a

néphadsereget, az államvédelmi és rendőri szerveket is.

— Tovább kell javítanunk az állami munkát, államszervezetünk minden láncszemében. E munkában az az elv vezeti a kormányt, hogy szo- cialistá államszervezetünkben az államhatalom és az állam- igazgatás helyi szervei széles hatáskörrel rendelkezzenek, lehetőségük nyíljék a helyi ön- tevékenység, kezdeményezés kibontakoztatására; ugyanakkor érvényesüljön a szilárd központi vezetés, amely biztosítja a nép egységes hatalmának megvalósulását, az országos és a helyi érdekek összhangját, azaz biztosítja azt, hogy a helyi szűk szempontok és érdekek ne érvényesülhessenek az egész nép érdekeinek rovására.

— Ennek az elvnek értelmében

növeltük az elmúlt fél évben helyi államhatalmi és állam- igazgatási szerveink hatáskörét, mert a legnagyobb hiba nálunk az ügyek intézésének túlzott központosításában volt és van bizonyos mértékig még ma is.

Figyelmünket az előttünk álló időszakban a járási, városi és községi tanácsok jogkörének növelésére kell elsősorban fordítani.

— Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyanakkor tovább erősítjük a központi vezetést is. Úgy lát—- Egész állami munkánk alapja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szigorú betartása és betartatása. Törvényeinkben, jogszabályainkban a dolgozó nép akarata jut kifejezésre: a törvényeket és

egyéb jogszabályokat az országgyűlés, illetőleg az alkotmányban erre felhatalmazott szervek alkotják.

— Az elmúlt évben — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata előtt — gyakran előfordult, hogy állami szerveink meghátráltak az úgynevezett népszerűtlen feladatok megoldása elől, azaz nem követelték meg olyan jogszabályok végrehajtását, amelyek egész társadalmunk számára feltétlenül hasznosak, egyes rétegek, vagy személyek, legtöbbször a hanyagok, a munkakerülők, a spekuláns elemek számára természetesen kellemetlenek. Ennek a megalkuvó, az állami fegyelmet súlyosan sértő gyakorlatnak kezdünk véget vetni és következetesen érvényt szerezni jogszabályaink előírásainak. Jobban megköveteljük — dolgozó népünk érdekében — az állam- polgári fegyelem betartását.

— Ugyanakkor kezd fellépni a szocialista törvényesség megsértésének egy másik, rendkívül káros formája. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor egyes végrehajtó bizottságok és más állami szervek megsértik s szocialista törvényességet.

Nem engedhetjük, hogy törvényeinket bárki is semmibe vegye, vagy csak részben hajtsa végre. Nem tűrhetjük, hogy államapparátusunk bármelyik szerve megsértse szocialista törvényeinket.

Az ilyen magukról megfeledkezett emberekkel szemben a legszigorúbban kell fellépnünk, mint ahogy már eddig is eltávolítottunk egynéhány tanácsfunkcionáriust ,aki megsértette a szocialista törvényességet. Államunkban senkinek sincs olyan kiváltsága, hogy önkényeskedjék és túl-dületlenül tovább folytatja

tegye magát törvényeinken. Ezért nem tűrtük és a jövőben sem fogjuk megtűrni államapparátusunkban az önkényeskedő, törvényeinket és rendeleteinket megszegő elemeket.

— Államunk külső és belső biztonságát, a társadalmi tulajdont védő és a szocialista együttélést szabályozó törvényeink megsértőivel szemben továbbra is keményen fogunk eljárni, mert egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy társadalmunkban, bár jelentősen csökkentettük a bűnözést, de még korántsem számoltuk fel azt. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a letűnt úri Magyarország kü- ’önböző rendű és rangú képviselői, az osztályellenség elsősorban a kulákok közül számosán támadják állami és társadalmi rendszerünket. A szo- ■ialista törvényesség azonban megköveteli, hogy másképpen bíráljuk el azoknak a dolgozóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben egy ízben megsértették a népi demokrácia rendelkezéseit. Ügyészi szer veink és bíróságaink egy része nem tesz elég különbséget az ilyen kisebb jelentőségű, tehát a társadalom szempontjából kevésbé veszélyes ügyek és a meg rögzött bűnözők, illetve népi demokráciánkkal szemben álló tudatos osztályidegen ellenséges elemeknek a társadalmat súlyosan veszélyeztető bűntettei között.

— Változtatni akarunk ezen a helyzeten. Ezért a Miniszter- tanács törvénytervezetet készül beterjeszteni az ország- gyűlés, illetve az Elnöki Tanács elé a járási, városi és községi tanácsok mellett működő szabálysértési bizottságok felállításáról, amelyek felhatalmazást kapnának arra, hogy a jelenlegi szabálysértési ügyeken túl, az olyan kisebb jelentőségű ügyekben bírságolást alkalmazzanak, amelyekben eddig a bíróságok ítélkeztek.

— Ugyanakkor intézkedni kívánunk, hogy az állami

gazdasági és társadalmi szervek fokozott erőfeszítéseket tegyenek dolgozó népünknek a szocialista jogrend megtartására, törvényeink, jogszabályaink tiszteletben tartásara irányuló nevelése érdekében

— A Minisztertanács központi kérdésként foglalkozik az állami munka minden szintjén az ellenőrző tevékenység megjavításával. Az ellenőrzési munka megjavítása érdekében szerveztük meg az Állami Ellenőrzés Minisztériumát, amely a kormány központi ellenőrző szerve. Ezentúl valamennyi állami és vállalati szervünk vezetőjére is fokozott felelősség hárul az ellenőrzés megjavítása és eredményesebbé tétele terén.

— A Minisztertanács ren-