Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-15 / 267. szám
4 NAPLÓ 1955. NOVEMBER 15. (Folytatás a 3. oldalról.) bán, az energiafejlesztő berendezésekben és különösen a vasúti vontatásban. Hazánkban több évtizedes múltra tekint vissza a Dieselmotorgyártás, Ganz—Jendras- sik rendszerű motoraink világszerte elismertek. Az utóbbi néhány évben azonban Dieselmotoraink továbbfejlesztése megengedhetetlenül lassan haladt. Minden erőnkkel biztosítanunk kell, hogy Diesel-motoraink ismét a világ legkorszerűbb motorai közé tartozzanak Az erőgépek fejlesztésének egyik alapvető iránya a gázturbinák alkalmazása. Hazánkban már évekkel ezelőtt sikeres kísérletek folytak a gázturbina kifejlesztésére, ezek azonban félbe maradtak. A vasúti vontatás gazdaságosságának fokozása végett is nagymértékben kell fejlesztenünk Diesel-mozdonygyártá- sunkat. Ezt egyébként a külföldi piacokon megnyilvánuló nagy kereslet is indokolja. Legközelebbi feladatunk megvalósítani a különböző teljesítményű mechanikus-hidraulikus és elektromos erőátvitelű Dieselmozdonyok sorozatgyártását — mindenekelőtt a 600 LE-es Diesel-elektromos mozdonyokét. Itt azonban nem állhatunk meg Tovább kell fejleszteni a 200C LE-s Diesel-elektromos mozdonyt és ki kell alakítani további közép- és nagyteljesítményű típusokat. A Kohó- és Gépipari Minisztérium ma sem foglalkozik még megfelelően a Diesel-motor ás mozdcnygyártás kérdéseivel. — Elsősorban ennek következménye, hogy a 600 LE-s Dieselmozdonyok ezévi gyártási tervét nem teljesítik, rendkívül lassan halad a 2000 LE-s Diesel elektromos mozdonytípus kifejlesztése és nem tárják fel kielégítően a Diesel-motor és mozdonygyártás perspektivikus fejlesztésének lehetőségeit. Ezekért a hibákért felelősség terheli Csergő elvtársat, a kohó- és gépipari minisztert is. A Diesel-motorgyártáson kj- vül nagy figyelmet kell fordítani a villamos mozdonyok továbbfejlesztésére —, mivel a villamos-vontatás a nagyterhelésű vasúti vonalszakaszokon még a Diesel-vontatásnál is gaz daságosabb. A Diesel- és elektromos mozdonyok gyártása a járműipar mellett nagy feladatot jelent az erősáramú berendezéseket gyár tó üzemek számára is. Erősáramú iparunk kiváló szakemberekkel és értékes gyártási hagyományokkal rendelkezik, ennek ellenére az utóbbi években gyártmányainak egy része nem elégítette ki a korszerű technika követelményeit, különösen elavultak egyes villamosmotor sorozataink. Sürgető feladat, hogy erősáramú iparunk munkáját a korszerű technika színvonalára emeljük. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezése növekvő feladatokat hárít mezőgazdasági gépiparunkra. A mező- gazdasági gépgyártásban már vannak komoly eredményeink. A kombájngyártás — amelyet a Szovjetunió önzetlen segítsége tett lehetővé — ma már nagy sorozatban folyik és állandóan tökéletesedik. 54 lóerős lánctalpas traktorunk is kielégíti a korszerű követelményeket. Ez évben nagyszámú új mezőgazdasági gép prototípusa készült el. Az új mezőgazdasági gépeit kipróbálása és üzemszerű gyártásának megindítása azonban még mindig nem folyik kellő ütemben. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai bázis teljes kiépítése végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerős lánctalpas és a 25 lóerős univerzális traktorokat és ezek összes munkagépeit. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica- és szálastakarmány-termelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. A modern technikában egyre nagyobb szerephez jut a rádió- technika, a távvezérlés, az elektronika alkalmazása. Híradás- technikai iparunk az elmúlt évek során sokat fejlődött és több új, korszerű gyártmányt alakított ki. A fejlődés azonban nem tartott lépést a rohamosan növekvő követelményekkel — különösen a telefontechnika és a korszerű alkatrész- gyártás területén. Híradástechnikánk viszonylagos lemaradásának felszámolását már megkezdtük és ezt erőteljesen tovább kell folytatnunk. Meglevő adottságaink, a hazai és exportszükségletek, elsősorban a vacuumtechnikai ágazat, valamint a vacuumtechnikai termékeket felhasználó elektronikus berendezések, mint a rádióadó- és vevőberendezések sokcsatornás mikrohullámú rendszerek fejlesztését teszik szükségessé. Külön ki kell emelni a televízió megvalósításának jelentőségét, a televíziós adóberendezések és mikrohullámú összeköttetések, a televíziós vevőkészülékek és az ehhez szükséges képcsövek és a teljes novaicső sorozatgyártásának megszervezését. A termelési folyamatok műszerekkel való ellenőrzése a technikai haladás'fontos követelménye. Ezért nagyüzemi műszeriparunkat, amely az első ötéves terv időszakában jött létre jelentősen tovább kell fejleszteni: Az egész népgazdaságban a technikai haladást csak akkor biztosíthatjuk, ha jelentősen meggyorsítjuk az új, korszerű gépek és műszerek kibocsátását, ha felszámoljuk a gyártmányok fejlesztése és az új termékek bevezetése körül ma még tapasztalható huzavonát. Meg kell javítani a szerszám- és készülék-ellátást. Nem szabad eltűrni, hogy gyáraink amúgy is szűk szerszámüzemi kapacitását egyes igazgatók egyéb cikkek termelése tartalékául kezeljék. Minden vezető kötelessége, hogy széles körben elterjessze a korszerű megmunkálási és felület kikészítési eljárásokat. A technológia fejlesztésénél nagy gondot kell fordítani a kézi műveletek gépesítésére, elsősorban az egyszerű széles körben használható készülékek alkalmazására, mert ez viszonylag kevés költséggel jár és ugyanakkor a termelékenység és a minőség ugrásszerű növekedését eredményezi. szülnek, igen nagyok a meg- murikálási ráhagyások. A kovácsoló üzemeket új, nagyteljesítményű sajtoló berendezésekkel kell bővíteni, s el kell terjeszteni a süllyesztékes kovácsolást. Vas- és acélöntödéinkben a Szénbányászatunk a háború előttihez képest világviszonylatban is páratlanul gyors ütem ben fejlődött. Egyidejűleg azonban a termelés az alacsonyabb kalóriájú szénfajták irányába tolódott el. Egyesek olyan elméleteket gyártottak, hogy a kalóriaérték állandó romlása szükségszerű. Szénvagyonunk adatai azonban ezt nem igazolják. Nagy lehetőségeink vannak a feketeszén- és a minőségi barnaszén-termelés növelésére és ezeket maximálisan ki is kell használnunk. Bányaüzemeinkben a technikai fejlődés egyik legnagyobb akadálya a gépesítés tűrhetetlenül alacsony színvonala, különösen a jövesztés és a munkahelyi rakodás gépesítése elmaradott. Ebben jelentős része van annak az idegenkedésnek, ellen szenvnek, melyet számos bánya üzemi vezető a gépek használatával szemben tanúsít. Sajnos. Czottner elvtárs, a szénbányászati miniszter sem tett megfelelő intézkedéseket a gépesítés fokozására. A bányászatban a gépesítés forradalmi változást jelent, s a munka szervezéséEgész népgazdaságunk fejlődése parancsolóan megköveteli a hazai nyersanyagok vegyipari feldolgozás útján való fokozott hasznosítását és a kemizálás széleskörű alkalmazását. Ezért jelentősen növelnünk kell a vegyipar arányát ipari termelésünkben. A Román Népköztársasággal létesített vegyipari együttműködés keretében országunk rendelkezésére bocsátott földgáz valamint a hazai krakkoló-üze- mekben melléktermékként keletkező gázok vegyi feldolgozásával korszerű műanyag- és műszál-ipart kell teremtenünk. Elsősorban a PVC, valamint kü lönféle szintétikus műszálak nagyüzemi gyártását kell megszervezni. A romániai földgáz feldolgozására épülő Tiszavidétechnikai színvonal emelésével elsősorban a tűrhetetlenül magas selejtet kell csökkenteni. — Egyúttal gépesíteni kell a nehéz fizikai munkafolyamatokat és el kell terjeszteni az új techno- lógai eljárásokat. nek gyökeres átalakítását, a dől gozók szaktudásának lényeges növelését követeli meg. Szén- bányászatunk vezetői azonban erre nem készültek fel, noha enélkül ma már a széntermelés mennyiségi növelését sem lehet megvalósítani. Meg kell szüntetni a korszerű robbantási eljárásokkal szemben tanúsított közömbösséget. Mindenekelőtt a millszekundu- mos robbantást kell széles körben elterjeszteni. Fejleszteni kell a kombájnokkal való művelést, s a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemeinkben komplexgépesítést kell megvalósítani. Nem szabad elhanyagolni a szénosztályozás s a szénelőkészítés korszerűsítését sem. A technika fejlesztése megköveteli a folyékony üzemanyagok termelésének gyors növelését. Országunk számos értékes ásványkinccsel rendelkezik. — Felkutatásuk és feltárásuk azon bán lassan halad. Ezért korszerű kutató módszereket kell alkalmazni és a kutatásokat komplexen kell elvégezni. ki Kombinát műanyagon és műszálon kívül nagymennyiségű nitrogén-műtrágyát és egyéb fontos vegyipari anyagokat fog termelni. Hazai szénfajtáink kémiai feldolgozásának fokozása lehetővé teszi, hogy jó minőségű tüzelőanyag nyerésén kívül ben zolt, fenolt, naftalint ,antracént, ként és egy sor egyéb hasznos terméket nyerjünk amelyeknek továbbfeldolgozásával biztosítjuk a műanyag- és műszálgyártás, valamint a gyógyszer-, növény-, védőszer-, gyomirtószer- festékipar további nagyarányú fejlesztését. Az alumínium-kohászatban tovább kell fokozni a fél- és készgyártmányok termelését, a nagyszilárdságú és korrózióálló ötvözetek gyártását és ezáltal Jobb minőségű kohászati termékeket Vaskohászatunk az első ötéves terv időszaka alatt számos új termelőberendezéssel gyarapodott. Bizonyos fokig háttérbe szorult azonban a termelés minőségének megjavítása, a kohászati termelő folyamatok gazdaságosabbá tétele, az anyagkihozatal növelése. Hazai vastartalmú nyersanyagainkat nem hasznosítjuk megfelelően. Biztosítanunk kell, hogy mintegy 5—6 éven belül nagyolvasztóink vasércszükségletének mintegy 50 százalékát hazai forrásokból fedezzük. A Sztálinvárosi Kokszolómű megépítésével a hazai kohókoksz felhasználását jelentősen növelni kell. Nagyolvasztóink termelését ércosztályozó és darabosító művek üzembehelyezésével is gazdaságosabbá kell tenni. Acélgyártásunkban az ócskavas mennyiségének csökkentése, valamint a minőség javítása végett új utakat kell keresni. A martinkemencéknél át kell venni az oxigén alkalmazásának szovjet tapasztalatait. Folytatni kell a konverteres acélgyártással kapcsolatos kísérleteket Hengerműveinkben a legfontosabb feladat az indokolatlanul magas fajlagos anyagszükséglet csökkentése és a hidegen hengerelt termékek mennyiségének növelésé. Kovácsoló iparunk technológiai színvonala rendkívül elmaradott. A munkadarabok sokszor kézikovácsolással kéEnergiatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ütemét A technikai haladás egyik fel tétele, hogy a villamosenergiatermelés fejlődésének üteme megelőzze az ipari termelés növekedésének ütemét. Ezt az első ötéves terv idején nem valósítottuk meg, bár a villa- mosenergia-ipar műszaki színvonalának emelésében számottevő eredményekről számolhatunk be.. Villamosenergia- elosztó berendezéseink műszaki színvonala azonban még nem kielégítő, magas az energiatermelés fajlagos hőfogyasztása, s nagyon alacsony az energiafogyasztó berendezések hatás- toka. A termelőfolyamatok villamo sításának fokozására villamosenergiatermelésünket a jövőben az ipari termelést meghaladó mértékben kell fejlesztenünk Jó hatásfokú erőművek építésével, megfelelő erőműveink korszerűsítésével és hatásos takarékossági intézkedésekkel csökkenteni kell az erőművek fajlagos szénfogyasztását. Az épülő tiszapalkonyai erőmű például ugyanannyi villamosenergiát fog szolgáltatni, mint a kelenföldi és a bánhidai erőművek együttesen, mégis korszerű kazánjaiban évi 400 000 tonnával kevesebb szenet kell elégetnünk, mint az említettekében. A technika legújabbkori fejlődésében új irányt szab az atomenergia felhasználása. Az atomfizikai tudomány fejlődése ma már a technika minden területén érezteti hatását. Az atomerőművek segítségével történő energiatermelés és a rádióaktív izotópok alkalmazása új fellendülés forrásává válik. Az atomtechnika elterjedése világszerte gyors ütemben halad előre, s nekünk is biztosítanunk kell e technika hazai elterjesztésének feltételeit. A Szovjetunió támogatásával 1957-ben felépül hazánkban L egy kísérleti atomreaktor. Ez lehetővé teszi a megfelelő felkészültségű káderek kiképzését és olyan tudományos és műszaki kutatások megkezdését, amelyeknek az atomenergia szélesebb területen való alkalmazását feltétlenül meg keli előzniük. A Szovjetunió nemcsak a reaktor szállításával nyújt számunkra segítséget, hanem már a múlt évtől .kezdve biztosította az izotópok szállítását, s ezzel lehetővé vált a rádióaktív technika kísérleti al- kalrpazása a legkülönbözőbb területeken. A jövőben gondoskodni keil az izotópok alkalmazásának gyors kibővítéséről, a szükséges mérőberendezések és műszerek gyártásáról. Pártunkra és kormányunkra az a feladat vár. hogy biztosítsa az atomtechnika alkalmazásának további feltételeit, előkészítse az atomenergia békés célokra való hasznosítását, s lehetővé tegye az első atomerőmű felépítését Magyar- országon. Növelni kell a vegyiipar arányát az ipari termelésben A bányászat további gépesítésével biztosítsuk növekvő szénszükségletünket biztosítani kell az aluminium felhasználásának növelését importanyagok, elsősorban réz helyettesítésére. Ipari méretekben meg kell valósítani hazai dolomitból a magnézium gyártását Elő kell készíteni a timföld- gyártás melléktermékének, a vörös iszapnak komplex hasz nosítását. Olcsóbb, korszerűbb építkezéseket Építőiparunk hatalmas munkát végzett első ötéves tervünk nagy létesítményeinek építésénél. Ipari építkezéseinket általában új, fejlett nagyipari módszerekkel valósítottuk meg. — Építkezéseink azonban még mindig rendkívül drágák, hosz- szú ideig tartanak és különösen lakásépítkezésünk nagyon korszerűtlen. Szijártó elvtárs ezért a hibáért már bírálatot kapott pártunktól, ennek ellenére az építkezések önköltségcsökkentésében és a lakásépítkezések korszerűsítésében nagyon lassan haladunk előre. Az építőipar fejlesztésének fő útja a vasbeton és más előregyártott elemek alkalmazása és a nehéz munkaigényes munkafolyamatok komplex gépesítése. A Szovjetunióban évek óta egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák a lakásépítkezéseknél a könnyű fajsúlyú anyagokból készített falazóblokkokat és paneleket és így a lakásépítkezést mindinkább szerelőmunkává változtatják. A falazóblokkok és panelek alkalmazása nálunk még csak kezdeti kísérleti stádiumban van. A lakásépítés meggyorsításáért és olcsóbbá tételéért ezen a területen is meg kell gyorsítani előrehaladásunkat. Az építőiparban és az építőanyagiparban az anyagtakarékosságnak nagy és ki nem használt lehetőségei vannak. A fémfelhasználás csökkentéséért fokozni kell a műanyagokból készült épületszerelvények fel- használását. Növelni kell a fa- és cellulózhulladékból készült anyagok és farostlemezek alkalmazását. Meg kell szüntetni a mozaikparketta gyártása és fel- használása körüli huzavonát. Az építőanyagiparban tovább kell folytatni az üzemek rekonstruk cióját és a nehéz fizikai munkák gépesítését. Takarékoskodjunk az importanyagokkal A közszükségleti cikkeket termelő iparágakban is vannalc eredmények a korszerű technika alkalmazásában. Ennek ellenére még nem használjuk fel megfelelően lehetőségeinket a könnyü- és élelmiszeripar kbrszerűsítésé- re. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a könnyűipar mű szaki színvonalának emelése csak új gyárak, új berendezések létrehozásával valósítható meg. Szem elől tévesztik, hogy a könnyűipar felszerelését kis automatizálással, ellenőrző és regisztráló műszerek fokozott alkalmazásával, a mellékmunkák, a szállítás, a kézi munkák további gépesítésével nagymértékben lehet korszerűsíteni. Egész könnyűiparunk továbbfejlődésének kulcskérdése az importanyagokkal való takarékosság fokozása és ugyanabból a nyersanyagból jobb minőségű gyártmányok termelése. A hazai alapanyagok felhasználásának növelését elsősorban a műszálgyártás kifejlesztésével és a szalmacellulóz-gyártás jelentős fokozásával kell megvalósítani. Az élelmiszeriparban szélesebb körben kell alkalmazni az új technológiai eljárásokat, így az infravörös szárítást, a gépi bőr fejtést, a gyorsdiffúziót. Ezek az eljárások a berendezések jobb kihasználását, és azonos nyers anyagból jobb minőségű termékek gyártását teszik lehetővé. Fokozni kell a termelési folyama tok műszerekkel való ellenőrző sét, s a munkafolyamatok automatizálását. Fokozatosan gépesí tenünk kell a nehéz fizikai munkaműveleteket a sütőiparban, a cukoriparban és a malomiparban. Lakosságunk egyre növekvő szükségleteinek kielégítésére fokozni kell a háztartási munkát megkönyftő gépek és nagyérté kű kultúrcikkek, így a mosógépek, a hűtőszekrények, a lemezjátszók, a magnetofonok stb. gyártását a vasiparban. A szállításról A technikai színvonal növelése megköveteli egész népgazdaságunkban a szállítás korszerűsítését. Vasúti közlekedésünk az első ötéves terv időszakában sike résén teljesítette feladatait, de korszerű technikával való ellátása csak kis mértékben valósult meg. Vontatásunkban szinte kizárólag rossz hatásfokú gőzmozdonyokat alkalmazunk. <A szállításban nem hasznosítjuk kellően a vizlutakat. Még mindig alacsony az áruszállításban a teher gépkocsik részesedése. A rakodási munkák többségét ma is kézzel végzik. Vasúti közlekedésünk korszerűsítése végett növelni kell a Diesel-, a Diesel-elektromos és elektromos vontatás arányát, fo kozni kell az önműködő vasúti biztosító berendezések alkalma zását és a vasúti rakodás gépesítését. Lényeges javulást kell elérni az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésében és a szállítási utak lerövidítésében is. Ezután Mekis elvtárs rátért a tudományos kutatás problémáira. A tudomány segítse jobban a gyakorlatot kapcsolatának következménye a kutatási eredmények gyakorlat' hasznosításának elhúzódása. A jövőben az ipari kutatóintézetek munkáját lényegesen közelebb kell vinni a termeléshez. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában anyagilag érdekeltté kell tenni a kutatási intézeteket és az egyes kutatókat Az ipar vezetői és dolgozói fo kozottabban igényeljék a kutató intézetek segítségét. Emlékezzenek Engels megállapítására, amely szerint a társadalom technikai szükségletei jobban fejlesz tik a tudományt, mint tíz egyetem. Az üzemi kutatórészlegek meg erősítése végett a központi tervező- és kutatóintézetekből több kádert az üzemekbe vissza kell irányítani. Mekis elvtárs a továbbiakban az iparágak és az üzemek közötti munkamegosztásról beszélt. A termelőeszközök szocialista tulaj dona lehetővé teszi, hogy a vállalatok szakosítását és köztük az (Folytatás az 5. oldalon.) A műszaki haladás nélkülözhe tetlen feltétele a tudományos kutatás. A felszabadulás előtt egyes kiváló tudósaink értek el részterületeken kiváló eredményeket azonban a széleskörű tudomá nyos és műszaki kutatás alapjait az első ötéves tervben kellett megteremtenünk. Kutatóintézeteink hálózata ebben az időszakban épült ki és bár ezek az intézetek kezdetben számos szerve zeti és káder-nehézséggel küzdöttek, már eddig is említésre méltó eredményeket értek el. A kutatás azonban még számos területen nem járult hozzá megfe lelöen a technika fejlesztéséhez. Kutatóintézeteink sokszor nem koncentrálják erőiket egy-egy fontos téma kidolgozására, és gyakran elhúzódik a kutatások eredményes befejezése. A Vas kutató Intézet például már évek óta dolgozik a takarékacélok kísérletein anélkül, hogy jelentősebb eredményt tudna felmutatni, pedig ezek bevezetésével jelentős ötvözőanyag-impo- megtakarítása válna lehetővé. Nagy részben a kutatóintézetek és az üzemek nem megfelelő
