Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-06 / 261. szám

Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója! Közeledtek az álláspontok az európai biztonság kérdésében A genfi konferencia hetedik ülése V. M. Molotov Moszkvába utazott Genf (MTI). V. M. Molotov, i Szovjetunió külügyminisztere szombaton délelőtt Géniből L. F. lljicsov, a genfi érte- tér elnökletével tartott ülés kezleten részvevő szovjet kül- 15,35 órakor kezdődött és 19 döttség szóvivője sajtóérte- órakor ért véget. Az ülésen kezleten ismertette a folytatták az első napirendi külügyminiszterek pénteki pont, az európai biztonság és hetedik ülésének lefolyását. A Németország kérdésének meg- Molotov szovjet külügyminisz- 1 vitatását. A nyugcti külügyminiszterek fe!s-ó'alcsa­Dulles amerikai külügymi­niszter felszólalásában össze­foglalta a genfi külügyminisz­teri értekezlet eddigi eredmé­nyeit. Azt mondotta, hogy amíg az első napirendi pontra vonatkozólag a nyugati javas­latok összekötik az európai biz­tonság kérdéseit Németország problémájával, addig a szovjet javaslatok nem kötik össze ezt a két kérdést. A szovjet kül- , döttség eddigi javaslatai ennek ellenére lehetővé tették — hangoztatta Dulles —, hogy a biztonság kérdésében a két fel­fogás között bizonyos közele­dés jöjjön létre. A fő különb­ség ma Dulles szerint az, hogy a nyugati javaslatok Németor­szág újraegyesítésére irányúi­nak, míg a szovjet javaslatok állítólag nem irányulnak erre, „A még fennálló ellentétek da­cára azt hiszem — mondotta Dulles —, hogy van lehetőség konkrét meg­állapodásra. Ez természetesen a biztonság kérdésére vonatkozik. A német kérdésben sajnos komoly el­lentétek vannak a nyugati és a szovjet felfogás között. Re­mélem azonban, hogy a továb­bi tárgyalások során ebben a kérdésben is eredményt érhe­tünk el — mondotta. Pinay francia külügyminisz­ter azt állította, hogy a szov­jet javaslatok elfogadása ál­landósítaná Németország ket- téosztottságát. Felkérte a szov­jet küldöttséget, hogy nyilvá­nítson véleményt a németor­szági szabad választások kér­désében és ha erre vonatkozó­lag nem terjeszt be újabb ja­vaslatot, fogadja el tárgyalási alápul a nyugati külügyminisz- erek által beterjesztett javas­latokat. Macmillan, angol külügymi­niszter kijelentette, hogy a nyugati külügyminiszterek már válaszoltak a Molotov ál­tal felvetett kérdésekre. Az angol külügyminiszter a maga részéről kérdéseket tett fel a szovjet küldöttségnek Német­ország ügyével összefüggésben. Molotov felsró'alása Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere felszólalásában kijelentette: nagyon hasznos dolog megállapítani, hogy a nyugati külügyminiszterek és a szovjet küldöttség álláspontja között közeledést értek el. Eddig a biztonsági egyezmény- nyel kapcsolatos javaslatok hét pontjában került sor lényeges közeledésre. Számos pontban még nem tudtak közeledést el­érni. Ezek közül a leglényege­sebbek: 1. Miért kell Német­ország egyesítésével kapcsolat­ban olyan egyesített Német­országról bészélni, amely a NATO tagja lenne? 2. Két vi­lágháború után tárgyalunk az európai biztonság és Németor­szág kérdéséről. Ilyen körül­mények között joggal beszél­hetnénk a Németország szom­szédainak nyújtandó garan­ciákról. ben megkérdezték vélemé­nyünket az össznémet szabad választásokról. Most főbb vo­násokban még egyszer le aka­rom szögezni a szovjet kül­döttség ezzel kapcsolatos né­zeteit. Mi nemcsak az össz­német választások kérdéséről tárgyalunk, hanem a három nyugati hatalom szélesebb- körű javaslatairól is, ame­lyekben az össznémet válasz­tások kérdése csak mellékes, alárendelt szerepet játszik. Emlékeztetnem kell a nyugati tervezetnek arra a pontjára, amely szerint az európai biz­tonsági egyezmény csak ak­kor lépne életbe, amikor az egyesített Németország (csat­lakoznék a NATO-hoz és a Nyugateurópai Unióhoz. A ényeg tehát az, hogy a nyu­gati javaslatokban a német kérdés méltányos rendezése alárendelt szerepet játszik, a főcél egész Németország be­vonása a NATO-ba. Ez sem- miesetre sem felel meg sem az európai biztonság, sem a német nép érdekeinek s még a legkisebb mértékben sincs összhangban a kormányfők irányelveivel. Ezután Dulles amerikai kül­ügyminiszter a három nyugati hatalom külügyminiszterei ne­vében javaslatot terjesztett be „Németország újraegyesíté­séről, szabad választások út­ján“. A három pontból álló dokumentum javasolja, hogy 1956 szeptemberében tartsa­nak egész Németországban általános titkos választásokat, alkotmányozó össznémet nem­zetgyűlés létrehozása céljából. Macmillan és Pinay ma­gáévá tette Dulles javaslatát. Molotov szovjet külügy­miniszter bejelentette, hogy a szovjet küldöttség gondosan tanulmányozni fogja a nyugati javaslatot, és ha úgy találja, hogy az megfelel a kormány­fők irányelveinek, a legna­gyobb örömmel teszi azt ma­gáévá. Első megjegyzésem — mondotta ezután Molotov —, hogy meg kellene kérdeznünk a németek képviselőit, vajon ők hogyan vélekednek erről a javaslatról. A benyújtott ja­vaslat felemlíti, hogy ehhez a Német Szövetségi Köztársaság kormánya hozzájárult. Mi ja­vasoljuk: kérdezzük meg erre vonatkozólag a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyát is. Talán megállapodhat­nánk itt abban, hogy meghív­juk a tanácskozásra a nyugati és keleti németek képviselőit. Ebben a pillanatban csak azt akarom itt leszögezni, hogy a most benyújtott javaslat kü­lönválasztja a német kérdést az európai biztonság kérdésé­től és ezért nincs összhang­ban a négy kormányfő irány­elveivel. A javaslat gondos tanulmányozása után a szov­jet küldöttség részletesen elő­adja majd véleményét. A négy külügyminiszter leg­közelebbi ■' ülését november 8-án, kedden délután fél négy órakor tartja. Mo-.zkvába utazott. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 38. évfordu­lója alkalmából Bata István vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi miniszterének a Vörös Zá zló Érdemrend; Vdencsák János vezérőr­nagynak, Hárs István ezredes­nek, Muczina Ferenc ezredes­nek, Fekete Károly alezredes­nek a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, a bányászati iparban végzett 25 éves mun­kája elismeréséül Havrán Ist­vánnak, az Országos Bánya- műszaki Főfelügyelőség vezető­jének a Munka Érdemrend ki­tüntetést adományozta. Marx és Engels összes művei magyarul A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének hatá­rozata alapján kiadják Marx és Engels össtes műveit magyar nyelven. A kiadást a Szikra könyvkiadó a moszkvai Marx— Engel"-—Lenin—Sztálin Intézet által kibocsátott új sorozat alapján készíti el, amelynek első két kötete orosz nyelven már megjelent. A sorozat 30 nagyterjedelmű kötetből fog állni. A magyar nyelvű kiadás­hoz segítséget nyújt a Berlini M arx—En gels—Len in—Sztálin- Intézet, amely ugyanezt a soro­zatot német nyelven jelenteti meg. A magyar kiadás első kö­tete a jövő évben jelenik meg. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba Béig ád (MTI). A belgrádi rádió jelenti, hogy Iván Bozsi- cr.ev c~.nek a Jugoszláv Szak- szervezeti Szövetség Központi Tanács alelnökének vezetésé­vel pén eken elutazott Mosz­kvába a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 38. évforduló­jának ünnepségein résztvevő jugoszláv szakszervezeti kül­döttség. összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsa az Alkotmány 12. § (2) bekezdése alapján az ország­gyűlést 1955 november hó 15-én, délelőtt 11 órára össze­hívja. A Szovjetunióba utazik a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége Moszkva (TASZSZ) A. P. Vol- kov a Szovjetunió Legfelső Ta nácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke levelet intézett J. Dem bowskihoz a Lengyel Népköztár­saság Szejmje elnökéhez, mely­ben meghívja a Lengyel Népköz- társaság Szejmjének küldöttsé­gét. hogy látogasson el a Szov­jetunióba. J. Dembowski válaszlevelében közölte .hogy a Lengyel Népköz- társaság Szejmje örömmel fo gadta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának meghívását . A Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége decem­ber 8-án utazik a Szovjetunióba. Maurice Thorez beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Párizs (TASZSZ). Maurice Thorez a Francia Kommunista Párt főtitkára a párt Központi Bizottságának ülésén a politi­kai helyzetről és a párt felada­tairól tartott beszámolójában kijelentette: Nyilvánvaló, hogy az ország­ban adva vannak a politikai megváltoztatásához szükséges erők. Jelenleg az a feladat, hogy biztosítsuk mindezeknek az erőknek az összefogását. A munkásosztály és minden dol­gozó világosan látja, hogy a jelenlegi helyzet csak egysé­günk megbomlása következté­ben vált lehetővé. A parlament­ben ötmillió választó képvise­lőit elszigetelték. Thoiez hangsúlyozta, hogy a reakciós pártok az 1951-es vá­lasztásaikon alkalmazott lista­kapcsolási rendszer révén ju­tottak uralomhoz a nemzetgyű­lésben. Rámutatott arra, hogy elérkezett az idő, amikor le kell számolni ezzel az igazság­talan választási rendszerrel és vissza kell állítani az arányos képviseleten alapuló választási rendszert. Thorez a továbbiakban kije­lentette, hogy Franciaország sok megyéjében minden feltétel megvan a kommunista és szo­cialista erők egyesítéséhez és a Kommunista Párt ingadozás nélkül kész harci szövetséget felajánlani az összes többi re­publikánusoknak, hogy számos választási körzetben megszerez­zék a többséget. Az angol kormány hozzájárult a szudáni népszavazáshoz Mint a londoni rádió közli, az angol kormány hozzájárult a szudáni népszavazáshoz. — A népszavazás célja, eldönteni, hogy a szudáni nép teljes füg­getlenséget akar-e vagy vala­milyen kapcsolatot Egyiptom­n szudániak által javasolt hét országot: Indiát, Pakisztánt, Norvégiát, Svédországot, Sváj­cot, Jugoszláviát és Csehszlo­vákiát — alakítson nemzetközi bizottságot a népszavazás ellen­ma’, Az angol kormány felkéri I őrzésére. Äs Oroszországi Kommunista Párt szerepe Molotov a továbbiakban hangsúlyozta: Macmillan és Dulles urak számos olyan kér­désre nem válaszoltak, ame­lyeket egyszerűen nincs joguk válasz nélkül hagyni. Molotov a német kérdésre áttérve kijelentette: „Mind­nyájan tudjuk, hogy egész Né­metországban szabad választá­sokat kell végrehajtani. A mi feladatunk az, hogy megállapítsuk, milyen elő­feltételeket kell kialakítani e választások megvalósí­tásához. < Úgy véljük, ha komolyan akarjuk megvitatni a német kérdést; tanácskozásainkba feltétlenül be kell vonni a német nép képviselőit. A Szovjetunió javasolta a megszálló csapatok kivonását Németországból, hogy ezzel kialakuljon a szabad választá­sok egyik fontos előfeltétele. Erre nem kaptunk érdemleges választ. Az értekezleten cél­zást tettek holmi kelet-német­országi „fegyveres erőkről“ Ezek az adatok olyan forrá­sokból erednek, amelyeket nem érdemes komolyan ven­ni. Már több ízben javasoltuk, hogy az ilyen vonatkozású közléseket a nyugati hatalmak és a Szovjetunió együttesen ellenőrizzék, mind Nyugat, mind Kelet-Németországban. E javaslatunkat azonban min­dig elutasították. Itt több íz­A proletáriátus előtt álló fel- I adatok újtípusú, harcos és fórra- I halmi párt megteremtését köve- teltek. Olyan pártot, amely ké­pes harcba vinni a proletár'átus: a hatalomért, mely előkészíti a burzsoáziával való döntő össze­csapásra, megszervezi a proletár forradalmat, amely tapasztalt. Az 1917-es februári polgári demokratikus forradalomban a szovjetek vezetésével a népttme- gek megdöntötték a cári kor­mányt. Míg a bolsevikok a for­radalom idején a fronton voltak elfoglalva, a szovjetek vezetését a mensevikek és eszerek kapa­rintották r agyrészt kezükbe. Ezek a pártok magukat szocialis­táknak vallották, de valójában a burzsoázia hívei voltak. Képmu­tató magatartásuk miatt nagy­számú megtévesztett dolgozó tö­megeik voltak, létrehozták a fór radalom után az Ideiglenes Kor­mányt. Mivel ez a burzsoázia kor mánya volt, nem kötött békét érdeke volt a háború fo'ytatása Nem oldotta meg a parasztok követelését, nem adott földet, sőt a parasztság földfoglalási mozgalmát akadályozta. A forra­dalom után a Bolsevik Pártnak lehetősége volt a legális munká­tud lelkesíteni és Vi.z,„tni. Ilyen újtípusú párt volt a Bol sevik párt, amelyet Oroszorsz g bán Lenin és Sztálin teremtett meg. A Bolsevik Párt az oppor­tunista pártok, a r gi típusú szó ciáldemokrata pártok elleni harc bán alakult ki és nőtt naggyá. ra. Az Ideiglenes Kormány a sz í bedságjogokat is igyekezett kor­látozni. A hatalom jellegét tekintve, kettős hatalom volt: 1. Ideigle­nes kormány a burzsoázia kezén 2. A szovjetek, a forradalom szervei, amelyek végrehajtották a forradalmat, ezek a hatalmi szervek, náluk van a fegyver. Ezek vezetőinek többsége áruló volt ,a burzsoáziát támogatta. Az Ideiglenes Kormány nem akart szovjeteket, de nála nélkül nem tudott meglenni, míg a sa iát fegyveres hatalmát nem tud­ta megszilárdítani. Ilyen történelmi helyzetben a bolsevikok a szocialista forradal­mat kevés vér és áldozatok árán akarták elérni. A forradalom bé kés fejlődésére meg volt a lehe­tőség, megszüntetni a kettős ha­talmat, átadni azt a szovje'e' ne'c akik az áruló vezetők ellenére a nép fegyveres szervei voltak. Az Ideiglenes Kormány Is ki­zárólagos hatalmat akar a maga részére. A szovjetek áruló men- sevlk, eszer vezetői ebben segí­tették, a hatalmat fokozatosan átadják. A népet félrevezetik, a dolgozókat megtévesztette. az a tény, hogy az Ideiglenes Kor­mány, a nép forradalma után jött létre, azt gondolták az az övéké, sajátjuk. A bonyolult viszonyok között nehéz volt a tájékozódás, a Bol sevik Párt azonban már március­ban helyesen értékelte a politi­kai helyzetet és megszabta a feladatokat. Leleplezi a • Ideigle­nes Kormányt, hogy az ellenfor­radalmi kormány. Feladat: a nép felfegyverzése, mert forradalmi kormány kell. A néptömegek forradalmiak, még nem a bolsevikok körül tö mörülnek, még nem győződtek meg tapasztalatból az Ideiglenes Kormány valódi arcáról. Az Ideiglenes Kormány a reakciós erőket vezeti és ebben az áruló szovjet vezetők segítik. Lenin elvtárs április elején té­ziseiben a s ociaüsta fo-radalom szükségességére mutat rá, a párt ezt a jelszót adja ki: Irányvonal. stratégiai elv a párt számára a polgári forradalomból a szocia­lista forradalomba való áttérés. A fő csapást a proletáriátusnak a mensevikekre, eszerekre kellett mérni, ezeket leleplezni, mint a A Párt ereje abban van, hogy az az osztály követi, amelyet kép visel. Az osztály és nép ereje vi­szont a párt körüli tömörülésben van. A Bolsevik Párt feladata volt, hogy megteremtse a mun­kásosztály osztatlan vezetését, a kispolgári mensevik és eszer pártokat elszigetelje. A párt megtudta azt tenni, mert harcá­ban. politikájában kifejezte a néptömegek érdekeit, azok meg­valósításáért küzdött, helyes programot adott ki. Gazdasági programja: A föl­desúri földek elkobzása, a pa­raszti követelések alapján azokat állami tulajdonba venni és pa­rasztoknak adni örök használat­ba. Arra hívja fel a parasztokat szervezetten vegyék el a földe két, ne várjanak tovább az al­kotmányozó gyűlés összehívásá ig. Követeli a termelés és elosz­tás ellenőrzését, a gazdasági bomlásból csak így lehet kijutnk burzsoá szekértolóit, a megté­vesztett proletár és paraszttöme geket tőlük elhódítani, a bur­zsoázia tartalékából kivonni, fel­készíteni őket a szocialista fo ra- dalomra. Ez a munkások érdeke is, és a szocializmus felé lépést jelent. Politikai programmja: Az Ideiglenes Kormány valódi arcát megmutatni, leleplezni tevékeny­ségén keresztül, a tömegek el­vonása tőle. A Párt látta: az Ideiglenes Kormányt azonnal nem lehet megdönteni, mert az a szovjetekre támaszkodik, a dől gozók még támogatják. A háborút véglegesen csak akkor lehet megszüntetni, ha tő­kések uralmát megdöntik, ezt meg kell magyarázni, hogy a hú ború nem honvédő jellegű hanem a tőkések érdekében folyik. Kö­vetelik a cári titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát. A párt programja mozgósí- tólag hatott a dolgozókra, köze­lebb hozta őket a párthoz. Ez- időben még a párt célja megszer vezni a többséget a szovjetekbe, ezen keresztül a szocialista for­radalom megvalósítása. Közben A Bolsevik Párt irányvétele a szocialista forradalom megvalósítására A bolsevikok harca a tömegek megnyeréséért, a szocialista forradalom előkészítésének időszakában

Next

/
Thumbnails
Contents