Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-05 / 260. szám

1955. NOVEMBER 5. ^AP»LÓ 3 A százhetvenül éves Simontornyai Bőrgyár Ma ünnepük Simontornyán a Bőrgyár dolgozói gyárak fennállásának egy- és háromnegyed évszázados jubileumát. 1780-ban indult ei itt, egy rozoga kis raktárhelyiségben, kezdetleges eszközökkel, szinte a régi, évszázados módszerekkel a bőrgyár­tás. Azóta, ebbői a kezdeményezésből, a dolgozó emberek munkája és akarata révén hatalmas, korszerűen felszerelt bőr­gyár lett. A gyár dolgozói — akik közöl sokan több évtized óta dolgoznak itt, nagy részüknek apái, nagyapái is gyári munkások voltak — nem csak a régi, kezdetleges munkamódszerekre, a tőkéselnyomásra emlékeznek ma vissza, hanem a szocialista építésben, a nvmkaverscnyben elért nagyszerű győzelmekre is. Azzal a fogadalommal ünnepeinek ma, hogy to­vább dolgoznak gyáruk fellendítésén, még több', jobbminőségű, olcsóbb bőr gyártásával segítik dolgozó népünk életszínvona­lának emelését. ' EBBŐL LETT A IMÁI GYÁR * Sötét, egészségtelen műhe­lyekben, a legnehezebb fizikai munkákat is kézierővel vé­gezték a „gyárban“, amely csupán egyszerű tímárműhely volt. A nyersbőröket a Sióban feláztatták, utána inésztejjel, fahamuval a szőrt meglazítot­ták, kézimunkával eltávolítot­ták a szőrt és a felesleges húst, aztán gubaccsal, vagy tölgyfakéreggel cserezték. Egy meszes helyiségből és egy cserzőszobábál állt a műhely. Ma már korszerű-, villamos energiával meghajtott külön­böző gépek kímélik meg a dol­gozókat a nehéz fizikai mun­kától. Cokat fejlődőit a gyár a kgt világháború kö­zötti időben. Gyártmányai nemcsak az országon belül, hanem a többi európai, de még a tengerentúli államok­ban is el' erjedtek. Azonban a második világháború szörnyű ■pusztítást v gzcit a gyárban. Az épületek 60 százaléka pusz túli el, súlyos károk estek a gépi berendezésben is. Ilyen körülmények között érték meg a gyár dolgozói. 1945 áprilisát, amikor a dicső­séges Vörös Hadsereg végleg felszabadította Simontornyát. Hősies munkát végeztek a gyár dolgozói a gyár újjáépí­tésénél, de nagyban segítette munkájukét az a támogatás, amiben a felszabadító Vörös Hadsereg részesítette őket. Az 1913. évi államosítás után, amikor a nép tulajdo­nába került, indult eddig soha sem látott fejlődésnek a gyár. Pártunk és kormányunk az azóta elteli hét esztendő alatt a nagy jelentőségű beruházá­sok egész sorát juttatta a gyárnak, amelyek hozzájárul­tak ahhoz, hogy a termelés emelkedjék, a termelvények minősége javuljon, az önkölt­ség csökkenjen s a munka termelékenysége növekedjék. Egyedül a többmillió forintos költséggel épített új talpgyár. részleg ,a növényi cseres ter­melőkapacitást közel kétszere­sére emelte. Az új gyárrészle­gek berendezése sok nehéz, fizikai munkától kíméli meg a dolgozókat, egészséges mun­kakörülményeket biztosít a munkásoknak. Sok új munka­gép könnyíti meg az egész gyárban a dolgozók életét, munkáját. A kapitalizmus idejében vem sokat törődlek a munka­védelemmel, a dolgozók szo­ciális körülményeinek javítá­sával. Az üzemben minden gépei korszerű Védőberende­zéssel láttak el az elmúlt években. Minden üzemben mosdó- és öltözőhelyiségekei létesítettek. A félsz badulás következtében végbement vál­tozást mutatja ez is, hogy a gyár egykori kapitalista veze­tőinek kastélyait ma a gyár dolgozói lakják családjukkal. N. gyszerű távla okát nyit a gyár előtt a második ötéves terv. Most kezdték meg az új meszes-műhely megépítését, amely a gyár kapacitását két­szeresére fogja emelni. To­vább korszerűsítik a gyár gé­pi berendezését is, szociális beruházások egész sorát ter­vezik. A bőrgyári dolgozók eddig is a termelésben elért nagy­szerű sikerekkel hálálták meg pártunknak és kormányunk­nak azt a gondoskodást, ami­ben részesültek. Az elmúlt másfél év alatt négyszer nyer­te el a gyár a kitüntető „Él- üzem.” címet. Újításoknak, ésszerűsítéseknek egész sorát vezenék be a gyárban, köz­tük a Rivnyák Antal által ki­dolgozott országos jelentőségű v í ást, a gyorscserzési eljá­rást. A százhetvenöt éves Simon- tornyai Bőrgyár dolgozói bi­zonyára a jövőben is becsüle­tesen megállják a helyüket, tovább fejlesztik eddigi ered­ményeiket hogy gyáruk még jobban segítse népünk élet- színvonalán-: k emelését. Tágas, világos, egészséges műhelyekben, korszerű, forgó cser- zchordókban végzik a bőrök cserzését a gyár dolgozói. E gé­pek nagymértékben megkönnyítik munkájukat. A modern, üveglapos szárítóberendezéssel nem csak a szegelés nehéz munkáját küszöbölik ki, hanem a felülethozam növe­kedése révén évi négymillió forintot takarítanak meg. Tagértekezletek a földművesszövetkezetekben A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben tartják ne­gyedévi tagértekezleteiket. A „agértekezlet mindig fontos ese­mény a földművesszövetkeze­tek életében, ekkor ad számot az igazgatóság a tagság előtt,! hogy a szövetkezet milyen munkát végzett, hogyan felelt meg azoknak a követelmények­nek, melyeket pártunk és kor­mányunk tűzött célul a íöldmű- vesszövetkezeti mozgalom elé. Az egyik ilyen — a legfonto­sabb feladat, hogy a lenini szövetkezeti terv-ben lefektetett elvek alapján a földművesszö­vetkezetek előiskolái legyenek a dolgozó parasztok kollektív gazdálkodásra való áttérésé­nek. A másik íc-ntos feladat pedig -a falu bőséges, a. tájigé­nyeknek megfelelő, áruval való ellátása, a dolgozó parasztok termékeinek szervezett úton való értékesítése. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata óta a földmű­vesszövetkezeti vezetőségek többsége figyelemreméltó erő­feszítéseket tett a mezőgazda­ság szocialista átszervezése ér- j dekében. Jelentős propagandát fejtettek ki a termelőszövetke­zetek eredményeinek ismerte­tése és népszerűsítése érdeké­ben. A legmeggyőzőbb és leg­eredményesebb propaganda az volt, amikor igen sok vezető­ségi tag személyes példamuta­tással igyekezett meggyőzni .dolgozó paraszt társait, mint például Mucsíán, Kistápén és még számos községben, ahol kezdeményezők voltak a terme­lőszövetkezetek létrehozásánál, elsőként léptek be, vagy részt- vettek az előkészítő bizottság munkájában. Nem csoda, hogy példájukat löbbszáz földműves­szövetkezeti tag követte, akik éppen a földművesszövetkeze­tekben győződhettek meg arról, hogy a közös gazdálkodás na­gyobb anyagi előnnyel jár. A tagártekezletek fontossá­gát bizonyítja, hogy sok föld­művesszövetkezet az ilyen érte­kezleten elhangzott bírálatok, jjavaslatok alapján lényegesen ; tudott javítani munkáján. — Számtalan esetben fordult elő, hogy a tagértekezleten hívták fel a vezetőség figyelmét egy- egy hanyag, a nép vagyonát el­herdáló szövetkezeti alkalma­zott munkájára, vagy éppen a vezetőség vagy a tagság közé befurakodott ellenséges elemek tevékenységére. Nagy része van a tagértekezleteknek abban is, hogy a földművesszövetkeze­tek többsége ma már nemcsak gazdaságosan, hanem jövedel­mezően gazdálkodik. A tagság aktív részvétele a földművesszövetkezet munká­jában nemcsak azt eredménye­zi, hogy jobb lesz az áruellátás, jobban gazdálkodik a szövetke­zet, hanem nő a tagok jövedel­me is, több jut vásárlási és értékesítési visszatérítések ki­fizetésére is. A múlt évben be­vezetett vásárlási és értékesí­tési visszatérítésre ez év június 30-ig mintegy 800 000 forintot fizettek ki a földművesszövet­kezetek a tagoknak. Á jövedelmezően működő íöldművesszövetkezetek mind többet tudnak fordítani a bol­tok korszerűsítésére, szaküzle­tek, áruházak építésére. Példa erre a Tamási Földművesszö­vetkezet korszerű - áruháza, — amely bőséges áruválasztékkal biztosítja igényeik kielégítését. A íöldművesszövetkezetek tagjai részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a tagér- tekezletek iránt. Azt kell elérni, hogy a mostani értekezleteken minden szövetkezeti tag részt- vegyen bírálataikkal, javaslata­ikkal segítsék elő a munka to­vábbi javítását. PERECSI FERENC; A munkafegyelem megszilárdítása legyen a legfontosabb teendő... Látogatás a bátaszéki Búzakalász TSZ-ben. Hónapokkal ezelőtt a növény- ápolás, az aratás idején, szinte hiba nélkül valamennyi tag dől gozott a decsi Búzakalász TSZ- ben. De szeptember második fele óta megváltozott minden. Mintha kicserélték volna az embereket. Pedig most kellene igazán megmutatniok, bebizo- nyítaniok, hogy egységben az erő, hogy közösen a szeszélyes időjáráson is ki lehet fogni, mert napok alatt fel lehet szed­ni a burgonyát, répát, le lehet törni a kukoricát. Hiszen a sa­játjukról, nem kevesebb, mint egész évi fáradságos munkájuk gyümölcsének a betakarításá­ról van szó. Mindez háttérbe szorul, nem törődnek a tagok azzal, hogy 10 hold burgonya, 3 hold takarmányrépa termése még a földbenvan. De szedni kellene a napraforgót és szállí­tani kellene 5 hold terület cu­korrépa termését, törni kellene a kukoricát. De gondoskodniok kell a jövőévi kenyérről is. — Vissza van még 90 hold búza vetése, de vetniök kell 14 hol­don még árpát is. Lenne tehát tennivaló, ahol érvényesülhetne a nyári munka kedv, lendület. A jelenlegi munkaerővel már el is kellett volna felejteniük a kapások be­takarítását, ha helyesen szer­vezték volna meg a munkát és ha az állandó nézeteltérések helyett a tsz vezetősége mun­kájában összhangot tudna te­remteni. Kint a munkaterüle­ten szinte forr a hangulat, a tagok mondogatják egymás kö­zött, hogy mi a kerékkötője a jobb munkának. De amikor közgyűlésen kellene . szólniok, úgy hallgatnak, mintha a leg­jobb úton haladna minden. — Miért nem mernek nyíltan be­szélni, megmondani az elnök, a vezetőség hibáját. Tudva tudja mindegyikőjük, ahhoz, hogy a rend helyreálljon, a nyári lendület újra tért hó­dítson, elsősorban az elnökük­nek, Szűcs Sándornak kell a munkáján változtatni. Nem az elnök egyszemélyben, hanem a tagság, a közgyűlés határoz, az elnök javaslattal élhet. Ezért nem engedhető meg olyan ki­jelentés az elnök részéről, hogy „Itt én parancsolok, itt az tör­ténik, amit én mondok.’’ Szűcs elvtárs a tagság bizal­mából egyéves elnökképző is­kolára került. Öt azért küldték, hogy hazaérve, gyümölcsöztesse az iskolán tanultakat. Ez nem így történt, a munkafegyelem a lehető legrosszabb. Hoztak határozatot ugyan, hogy pél­dául: az igazolatlan mulasztók­tól munkaegységet kell levon­ni. Ez nem történt meg. De mi­ért nem? f — Azért nem — mondotta az elnök —, mert sajnáltam le­vonni, abból a munkaegységből, amiért egyszer már megdolgo­zott. Sajnálkozással nem lehet munkafegyelmet szilárdítani, ennek eredményét nagyon ha­mar" megérezték. November elsejével a decsi Búzakalász TSZ tagjai is új gazdasági évbe léptek. Az új évben új erővel, munkával és jobb szervezéssel lássanak a munkához. Legfontosabb fel­adatuknak tekintsék annak a munkakedvnek a megteremté­sét, amely a nyáron uralkodott. Szilárdítsák meg a munkafe­gyelmet azáltal is, hogy megkö­vetelik a 14 új tagtól, hogy az új év első napjától kezdve be­csületesen járjanak dolgozni. —y—a—

Next

/
Thumbnails
Contents