Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-05 / 260. szám
1955. NOVEMBER 5. ^AP»LÓ 3 A százhetvenül éves Simontornyai Bőrgyár Ma ünnepük Simontornyán a Bőrgyár dolgozói gyárak fennállásának egy- és háromnegyed évszázados jubileumát. 1780-ban indult ei itt, egy rozoga kis raktárhelyiségben, kezdetleges eszközökkel, szinte a régi, évszázados módszerekkel a bőrgyártás. Azóta, ebbői a kezdeményezésből, a dolgozó emberek munkája és akarata révén hatalmas, korszerűen felszerelt bőrgyár lett. A gyár dolgozói — akik közöl sokan több évtized óta dolgoznak itt, nagy részüknek apái, nagyapái is gyári munkások voltak — nem csak a régi, kezdetleges munkamódszerekre, a tőkéselnyomásra emlékeznek ma vissza, hanem a szocialista építésben, a nvmkaverscnyben elért nagyszerű győzelmekre is. Azzal a fogadalommal ünnepeinek ma, hogy tovább dolgoznak gyáruk fellendítésén, még több', jobbminőségű, olcsóbb bőr gyártásával segítik dolgozó népünk életszínvonalának emelését. ' EBBŐL LETT A IMÁI GYÁR * Sötét, egészségtelen műhelyekben, a legnehezebb fizikai munkákat is kézierővel végezték a „gyárban“, amely csupán egyszerű tímárműhely volt. A nyersbőröket a Sióban feláztatták, utána inésztejjel, fahamuval a szőrt meglazították, kézimunkával eltávolították a szőrt és a felesleges húst, aztán gubaccsal, vagy tölgyfakéreggel cserezték. Egy meszes helyiségből és egy cserzőszobábál állt a műhely. Ma már korszerű-, villamos energiával meghajtott különböző gépek kímélik meg a dolgozókat a nehéz fizikai munkától. Cokat fejlődőit a gyár a kgt világháború közötti időben. Gyártmányai nemcsak az országon belül, hanem a többi európai, de még a tengerentúli államokban is el' erjedtek. Azonban a második világháború szörnyű ■pusztítást v gzcit a gyárban. Az épületek 60 százaléka pusz túli el, súlyos károk estek a gépi berendezésben is. Ilyen körülmények között érték meg a gyár dolgozói. 1945 áprilisát, amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg végleg felszabadította Simontornyát. Hősies munkát végeztek a gyár dolgozói a gyár újjáépítésénél, de nagyban segítette munkájukét az a támogatás, amiben a felszabadító Vörös Hadsereg részesítette őket. Az 1913. évi államosítás után, amikor a nép tulajdonába került, indult eddig soha sem látott fejlődésnek a gyár. Pártunk és kormányunk az azóta elteli hét esztendő alatt a nagy jelentőségű beruházások egész sorát juttatta a gyárnak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a termelés emelkedjék, a termelvények minősége javuljon, az önköltség csökkenjen s a munka termelékenysége növekedjék. Egyedül a többmillió forintos költséggel épített új talpgyár. részleg ,a növényi cseres termelőkapacitást közel kétszeresére emelte. Az új gyárrészlegek berendezése sok nehéz, fizikai munkától kíméli meg a dolgozókat, egészséges munkakörülményeket biztosít a munkásoknak. Sok új munkagép könnyíti meg az egész gyárban a dolgozók életét, munkáját. A kapitalizmus idejében vem sokat törődlek a munkavédelemmel, a dolgozók szociális körülményeinek javításával. Az üzemben minden gépei korszerű Védőberendezéssel láttak el az elmúlt években. Minden üzemben mosdó- és öltözőhelyiségekei létesítettek. A félsz badulás következtében végbement változást mutatja ez is, hogy a gyár egykori kapitalista vezetőinek kastélyait ma a gyár dolgozói lakják családjukkal. N. gyszerű távla okát nyit a gyár előtt a második ötéves terv. Most kezdték meg az új meszes-műhely megépítését, amely a gyár kapacitását kétszeresére fogja emelni. Tovább korszerűsítik a gyár gépi berendezését is, szociális beruházások egész sorát tervezik. A bőrgyári dolgozók eddig is a termelésben elért nagyszerű sikerekkel hálálták meg pártunknak és kormányunknak azt a gondoskodást, amiben részesültek. Az elmúlt másfél év alatt négyszer nyerte el a gyár a kitüntető „Él- üzem.” címet. Újításoknak, ésszerűsítéseknek egész sorát vezenék be a gyárban, köztük a Rivnyák Antal által kidolgozott országos jelentőségű v í ást, a gyorscserzési eljárást. A százhetvenöt éves Simon- tornyai Bőrgyár dolgozói bizonyára a jövőben is becsületesen megállják a helyüket, tovább fejlesztik eddigi eredményeiket hogy gyáruk még jobban segítse népünk élet- színvonalán-: k emelését. Tágas, világos, egészséges műhelyekben, korszerű, forgó cser- zchordókban végzik a bőrök cserzését a gyár dolgozói. E gépek nagymértékben megkönnyítik munkájukat. A modern, üveglapos szárítóberendezéssel nem csak a szegelés nehéz munkáját küszöbölik ki, hanem a felülethozam növekedése révén évi négymillió forintot takarítanak meg. Tagértekezletek a földművesszövetkezetekben A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben tartják negyedévi tagértekezleteiket. A „agértekezlet mindig fontos esemény a földművesszövetkezetek életében, ekkor ad számot az igazgatóság a tagság előtt,! hogy a szövetkezet milyen munkát végzett, hogyan felelt meg azoknak a követelményeknek, melyeket pártunk és kormányunk tűzött célul a íöldmű- vesszövetkezeti mozgalom elé. Az egyik ilyen — a legfontosabb feladat, hogy a lenini szövetkezeti terv-ben lefektetett elvek alapján a földművesszövetkezetek előiskolái legyenek a dolgozó parasztok kollektív gazdálkodásra való áttérésének. A másik íc-ntos feladat pedig -a falu bőséges, a. tájigényeknek megfelelő, áruval való ellátása, a dolgozó parasztok termékeinek szervezett úton való értékesítése. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta a földművesszövetkezeti vezetőségek többsége figyelemreméltó erőfeszítéseket tett a mezőgazdaság szocialista átszervezése ér- j dekében. Jelentős propagandát fejtettek ki a termelőszövetkezetek eredményeinek ismertetése és népszerűsítése érdekében. A legmeggyőzőbb és legeredményesebb propaganda az volt, amikor igen sok vezetőségi tag személyes példamutatással igyekezett meggyőzni .dolgozó paraszt társait, mint például Mucsíán, Kistápén és még számos községben, ahol kezdeményezők voltak a termelőszövetkezetek létrehozásánál, elsőként léptek be, vagy részt- vettek az előkészítő bizottság munkájában. Nem csoda, hogy példájukat löbbszáz földművesszövetkezeti tag követte, akik éppen a földművesszövetkezetekben győződhettek meg arról, hogy a közös gazdálkodás nagyobb anyagi előnnyel jár. A tagártekezletek fontosságát bizonyítja, hogy sok földművesszövetkezet az ilyen értekezleten elhangzott bírálatok, jjavaslatok alapján lényegesen ; tudott javítani munkáján. — Számtalan esetben fordult elő, hogy a tagértekezleten hívták fel a vezetőség figyelmét egy- egy hanyag, a nép vagyonát elherdáló szövetkezeti alkalmazott munkájára, vagy éppen a vezetőség vagy a tagság közé befurakodott ellenséges elemek tevékenységére. Nagy része van a tagértekezleteknek abban is, hogy a földművesszövetkezetek többsége ma már nemcsak gazdaságosan, hanem jövedelmezően gazdálkodik. A tagság aktív részvétele a földművesszövetkezet munkájában nemcsak azt eredményezi, hogy jobb lesz az áruellátás, jobban gazdálkodik a szövetkezet, hanem nő a tagok jövedelme is, több jut vásárlási és értékesítési visszatérítések kifizetésére is. A múlt évben bevezetett vásárlási és értékesítési visszatérítésre ez év június 30-ig mintegy 800 000 forintot fizettek ki a földművesszövetkezetek a tagoknak. Á jövedelmezően működő íöldművesszövetkezetek mind többet tudnak fordítani a boltok korszerűsítésére, szaküzletek, áruházak építésére. Példa erre a Tamási Földművesszövetkezet korszerű - áruháza, — amely bőséges áruválasztékkal biztosítja igényeik kielégítését. A íöldművesszövetkezetek tagjai részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a tagér- tekezletek iránt. Azt kell elérni, hogy a mostani értekezleteken minden szövetkezeti tag részt- vegyen bírálataikkal, javaslataikkal segítsék elő a munka további javítását. PERECSI FERENC; A munkafegyelem megszilárdítása legyen a legfontosabb teendő... Látogatás a bátaszéki Búzakalász TSZ-ben. Hónapokkal ezelőtt a növény- ápolás, az aratás idején, szinte hiba nélkül valamennyi tag dől gozott a decsi Búzakalász TSZ- ben. De szeptember második fele óta megváltozott minden. Mintha kicserélték volna az embereket. Pedig most kellene igazán megmutatniok, bebizo- nyítaniok, hogy egységben az erő, hogy közösen a szeszélyes időjáráson is ki lehet fogni, mert napok alatt fel lehet szedni a burgonyát, répát, le lehet törni a kukoricát. Hiszen a sajátjukról, nem kevesebb, mint egész évi fáradságos munkájuk gyümölcsének a betakarításáról van szó. Mindez háttérbe szorul, nem törődnek a tagok azzal, hogy 10 hold burgonya, 3 hold takarmányrépa termése még a földbenvan. De szedni kellene a napraforgót és szállítani kellene 5 hold terület cukorrépa termését, törni kellene a kukoricát. De gondoskodniok kell a jövőévi kenyérről is. — Vissza van még 90 hold búza vetése, de vetniök kell 14 holdon még árpát is. Lenne tehát tennivaló, ahol érvényesülhetne a nyári munka kedv, lendület. A jelenlegi munkaerővel már el is kellett volna felejteniük a kapások betakarítását, ha helyesen szervezték volna meg a munkát és ha az állandó nézeteltérések helyett a tsz vezetősége munkájában összhangot tudna teremteni. Kint a munkaterületen szinte forr a hangulat, a tagok mondogatják egymás között, hogy mi a kerékkötője a jobb munkának. De amikor közgyűlésen kellene . szólniok, úgy hallgatnak, mintha a legjobb úton haladna minden. — Miért nem mernek nyíltan beszélni, megmondani az elnök, a vezetőség hibáját. Tudva tudja mindegyikőjük, ahhoz, hogy a rend helyreálljon, a nyári lendület újra tért hódítson, elsősorban az elnöküknek, Szűcs Sándornak kell a munkáján változtatni. Nem az elnök egyszemélyben, hanem a tagság, a közgyűlés határoz, az elnök javaslattal élhet. Ezért nem engedhető meg olyan kijelentés az elnök részéről, hogy „Itt én parancsolok, itt az történik, amit én mondok.’’ Szűcs elvtárs a tagság bizalmából egyéves elnökképző iskolára került. Öt azért küldték, hogy hazaérve, gyümölcsöztesse az iskolán tanultakat. Ez nem így történt, a munkafegyelem a lehető legrosszabb. Hoztak határozatot ugyan, hogy például: az igazolatlan mulasztóktól munkaegységet kell levonni. Ez nem történt meg. De miért nem? f — Azért nem — mondotta az elnök —, mert sajnáltam levonni, abból a munkaegységből, amiért egyszer már megdolgozott. Sajnálkozással nem lehet munkafegyelmet szilárdítani, ennek eredményét nagyon hamar" megérezték. November elsejével a decsi Búzakalász TSZ tagjai is új gazdasági évbe léptek. Az új évben új erővel, munkával és jobb szervezéssel lássanak a munkához. Legfontosabb feladatuknak tekintsék annak a munkakedvnek a megteremtését, amely a nyáron uralkodott. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet azáltal is, hogy megkövetelik a 14 új tagtól, hogy az új év első napjától kezdve becsületesen járjanak dolgozni. —y—a—
