Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-05 / 260. szám

NAPLÓ 1955. NOVEMBER 5. Molotov: fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása, Németország demokratikus fejlődésének biztosítása A külügyminiszteri értekezlet folytatta a német kérdés vitáját összhangban a kormányfők érte­kezletén elfogadott irányelvek­kel. Ezután Pinay francia külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy ha a szovjet küldöttség kész enged menyeket tenni a német kérdés rendezése érdekében, a nyugati hatalmak ,,nem fognak elzár­kózni” a biztonsági rendszer két désének megoldása elöl. Macmillan angol külügymi­niszter csatlakozott Dulles é; Pinay érveléséhez. Az angol kül ügyminiszter részletesen foglal kozott az úgynevezett Eden-terv vei és azt állította, hogy a terv megvalósítása lehetővé tenné Németország mielőbbi újraegye­sítését. Macmillan az össznéme: Tanács alakítására vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban azt a nézetét fejtette ki, hogy a tanács létrehozása nem mozdí­taná elő a német újraegyesítést, mert véleménye szerint nem re­mélhető, hogy az ellentétes feli fogású nyugatnémet és keletné­met kormány meg fog egyezni. A genfi külügyminiszteri érte­kezlet 6. ülésén L. F. Iljicsov? a szovjet küldöttség szóvivője szokásos esti sajtóértekezleten elmondotta, hogy az ülésen foly­tatták az európai biztonság és Németország kérdésének megvi­tatását. Az első felszólaló, Dulles ame­rikai külügyminiszter félórás be­szédében kifejtette, hogy gondo san áttanulmányozta a szovjet javaslatokat. Az európai bizton sági rendszerre vonatkozó szov­jet javaslatokról a nyugati kül­ügyminiszterek már elmondot­ták pozitív véleményüket az elő zö üléseken — hangoztatta Dul­les. — A biztonsági egyezményt azonban az amerikai küldöttség véleménye szerint csak abban a esetben lehet megkötni, ha sike rül a genfi értekezleten pozi-: tív eredményt elérni Németor­szág újraegyesítésének kérdésé ben is. Ami a Szovjetuniónak Németországra vonatkozó javas­latát illeti: az amerikai küldött­ség véleménye szerint az elfogad hatatlan, mivel állítólag nincs Y. M. Molotov felszólalása Molotov szovjet külügyminisz tér a szovjet küldöttségnek azt a véleményét terjesztette elő, hogy az első napirendi pont fon­tosságánál fogva megérdemli, hogy a külügyminiszterek ilyen sokáig foglalkozzanak vele Mindannyian tudjuk — mondot­ta Molotov —, az a fő Kötelességünk, hogy végrehajtsuk a kormányfők irányelveiben kitűzött felada­tokat és tanácskozás során igyekez­zünk konkrét gyakorta'i erg:'mé nyékét elérni'. A sovjet küldött­ség lelkiismeretesen fáradozik azon, hogy a külügyminiszteri értekezleten megvalósuljanak a kormányfők által kitűzött célok és ezért elsősorban arra összpon tosítja figyelmét, ami közös a nyugati hatalmak és a Szovjet­unió javaslataiban és elképzelé­seiben. Azt hallottuk — folytatta beszédét Molotov —, hogy az össznémet Tanácsra vonatkozó javaslatok nem felelnek meg a kormányfők által Jóváhagyott irányelveknek. Azt hiszem, ez a megállapítás nem helyes. A szov­jet javaslat véleményünk szerint összhangban áll a júliusi kor­mányfői értekezleten elfogadott irányelvekkel. Javaslatunkat le hét helyeselni, vagy ellenezni, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szovjet javaslat a német kér­dés gyakorlati megoldására irányul. Azt mondják továbbá, hogy a szovjet javaslat alapján nem le­hetne már 1956-ban össznémet választásokat tartani. Ez igaz. Úgy véljük azonban, hogy erre vonatkozólag elsősorban magukhoz a németekhez, a né met nép képviselőihez kellene kérdést intéznünk, melyik időpontot tartják a leg­alkalmasabbnak össznémet vá­lasztások végrehajtására. Dulles külügyminiszter azt mondotta, hogy a szovjet álláspont a német kérdésben a berlini külügymi­niszteri értekezlet óta bizonyos fokig megváltozott. Ennek az az oka, hogy 1954 eleje ő*a Német országban nagyfontoss'gű válto­zások mentek végbe. Azóta" erő­teljesen hözzá’á'tak Nyugat-Né metország űjrafe'fegyverzésé e< és bevonták a NATO-ba is. Ezen­kívül azóta mind a Német Demo­kratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság szuverén állam lett. Vélemó nyűnk, szerint nagy hiba lenn ' szemet hunyni e fontos változá­sok fölött. Molotov ezután az úgyneve­zett szabad választások kérdésé­ről beszélt. Rámutatott arra, hogy annakidején lényegileg Hitler is a szabadon választott Híp.denburg és Papén segítségé vei szerezte meg a hatalmat Né metországban. Mi a biztosíték arra, hogy Németországban nem kerül új Hitler uralomra? Fő feladatunk a német milita­rizmus feltámasztásának meg­akadályozása és Németország demokratikus fejlődésének biz íosítása , — hangoztatta Molotov — majd elemezte a három nyugati hata­lom képviselőinek állásfoglalását a német kérdésben. Ezeknek az állásfoglalásoknak — hangoztat­ta — az a legnagyobb hibájuk, hogy nem veszik figyelembe a legutóbbi időben Németország­ban végbement változásokat. A nyugati hatalmak erre vonatkozó álláspontja egyébként a négy kormányfő értekezlete óta is megváltozott. Eden miniszterel­nök úr akkor javasolta ellenőrző övezet létrehozását Kelet és N.vu gat-Németország között. Most már egészen más övezetről be­szélnek; azt akarják, hogy ez az övezet elválassza Németországot a többi államtól. Molotov emlé­keztetett a másik kérdésre is: mi lesz, ha Németország elszakít minden szerződést és kötelezett­séget és ismét a katonai kalan­dok útjára lép? A szovjet kül­döttség erre a kérdésre sem ka­pott még választ. Azt mondják nekünk, hogy a párizsi egyez­mények bizonyos korlátozásokat írnak elő Nyugat-Németország és később esetleg egész Német­ország számára is. Ezt mi nem tekinthetjük megfelelő biztosíték nak. Ha Európában fennmarad­nak a szembenálló katonai cső portosulások, a nyugati katonai tömb saját ízlése és kedve sze­rint mindenkor megváltoztathat ja ezeket a korlátozásokat. Mi­lyen biztosítékot jelentenek a ne künk felajánlott szerződések pél­dául Lengyelország és több más állam számára? Molotov végül sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Dulles, Macmillan és Pinay nem szentelt kellő figyelmet annak, milyen nagy jelentőségű lépés lehetne Németország kérdésének megol­dása útján össznémet szerveit létrehozása. A külügyminiszterek értekezne ténék pénteki ülésén ismét a’ európai biztonság és Németor­szág kérdésének megvitatása szerepelt. Megkezdődött a külügyminiszterek hetedik ülése Genf (MTI). A genfi értekez­let hetedik ülése — mint az AFP jelenti — pénteken 15 óra 35 perckor kezdődött elnökletével. Molotov Üzembehelyezték a gorkiji vizierőmű első részlegét Gorkij (TASZSZ). November 2-án üzembehelyezték a gorkiji vízierőmű első részlegét, s an­nak gépei moszkvai idő szerint 12 órakor már ipari áramot szolgáltattak. A gorkiji vízierőmű fontos helyet foglal el a volgai vízi- ( erőművek sorozatában. Teljes 1 elkészülése után több villamos- energiát szolgáltat majd mint a 1 cári Oroszország valamennyi j víllanytelepe együttvéve. November 13-án: síz ?, Békekölcsön első sorsolása Pesterzsébeten Az V. Békekölcsön kötvénye­it november 13-án sorsolják elsőízben. A sorsolás délelőtt 10 órakor kezdődik a pesterzsé­beti Vasas Kultúrotthonban. j Az V. Békekölcsön első húzá- i sán 96 250 kötvény számát sor­solják ki 23 millió 287 800 fo­rint értékű nyereménnyel. A sorsolás előtt reggel 8 órá­tól a Vasas Kultúrotthonban az érdeklődők kívánságára fel­mutatják a kötvények számát képviselő számlakeveréket és azokat a közönség előtt a sorso­lási bizottság tagjainak ellen­őrzésével nyilvánosan helyezik el a szerencsekerékben. Élüzem kitüntetést kapott a Juliépusztai állami Gazdaság Az Állami Gazdaságok Mi­nisztere és a MEDOSZ Orszá­gos Elnöksége élüzem címmel vándorzászlóval és oklevéllel tüntetett ki, valamint az ezzel járó pénzjutalomban részesített a III. negyedévben a gépek ki­használásában, a kalászosok terméshozamának növelésében a veszteségmentes betakarítás­ban, továbbá az önköltség- csökkentésben legjobb ered­ményt elért huszonegy állami gazdaságot. Tolna megyében élüzem ki­tüntetést kapott a Juhépusztai Szarvasmarhatörzstenyésztő Állami Gazdaság. A kitüntetést és pénzjutal­mat november 5-én, szombaton délután ünnepélyesen adják át a gazdaságnak. N. Á. Bulganyin és U Nu közős nyilatkozatának kivonata Angol katonai építkezések Ciprus szigetén London (TASZSZ) Londoni lap jelentések szerint Anglia foly­tatja katonai építkezéseit Ciprus szigetén. Az angol hadügymi­niszter szerdán az alsóházban egy kérdésre válaszolva kijelen­tette, hogy a jelenleg Ciprus szi­getén épülő katonai berendezé­sek építési költsége 16 millió 500 000 fontsterling. Ciprus lakossága tiltakozik a: 'ellen, hogy a szigetet katonai támaszponttá teszik és önrendel­kezési jogot követel. Műszaki irodalmi cserekapcsolat Jugoszláviával Az Országos Műszaki Könyv­tár kezdeményezésére műszaki irodalmi csere indult meg Ma­gyarország és Jugoszlávia kö zott. Az Országos Műszaki Könyvtárba már több kiadvány érkezett Belgrádból a Jugoszláv Műszaki és Dokumentációs Köz­ponttól, a Bibliográfiai Intézet­től, Zágrábból a Horvát Kémiai Társulattól, a Matematikai és Fizikai Társulattól és Ljubljaná­ból a fizikai intézettől. Az Or­szágos Műszaki Könyvtár Jugo­szláviába a Magyar Műszaki Lao szemlét juttatja el, amely ma­gyarországi műszáki lapokban megjelent fontosabb cikkeket foglalja össze. A magyar nép egyöntetű kívánsága : Hazánk mielőbb kapjon helyet az ENSZ-ben Moszkva (TASZSZ). A Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának meg­hívására, U Nu, a Burmái Unió miniszterelnöke udvariassági látogatást tett a Szovjetunió­ban. U Nu miniszterelnök több megbeszélést folytatott N. A. Bulganyinnal, K. J. Vorosilov- val, L. M. Kaganoviccsal, A. I. Mikojannal, V. M. Molotovvai, M. Z. Szaburovval és N. Sz. Hrus csowal. E barátságos és szívé­lyes légkörben lezajlott megbe­széléseken átfogóan kicserélték nézeteiket a mindkét országot kölcsönösen érdeklő kérdések­ről, továbbá megvitattaK né­hány nemzetközi problémát. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és a Burmái Unió miniszterelnöke kifejezik azt a reményüket, hogy a Géni­ben most folyó külügyminisz­teri értekezlet minden szüksé­geset megtesz, hogy összehan­golt megoldásokat érjen el a négy hatalom kormányfőinek irányelveiben megjelölt vala­mennyi kérdésben. Ezidőszerint az egyik legfon­tosabb nemzetközi probléma a leszerelés. A fegyverkezési haj­sza és különösen az atomfegy­ver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver felhalmozása évről-évre na­gyobb arányokat ölt, aggodal­makat kelt a népekben a béke sorsa, saját jövőjük miatt. A fokozott hagyományos és atomfegyverkezés improdukth elfecsérlését jelenti olyan nem­zeti erőforrásoknak, amelyeket , — a fegyverkezési hajsza be- J szüntetése eredményeképpen — a népek jólétének fokozására lehetne felhasználni. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök azon a véle­ményen van, hogy az atom- és | hidrogénfegyver előállítását, a jvele folytatott kísérletezést és a fegyverek felhasználását feltét- j lenül be kell tiltani. Ugyan­csak végre kell hajtani a ha- i gyományos típusú fegyverzet í általános és lényeges csökken­tését. — Egyidejűleg hatékony 'nemzetközi ellenőrzést kell be­vezetni e tilalom és a leszerelés végrehajtása fölött. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök egybehang zóan elítéli a tömbalakítási po­litikát és elismeri, hogy a töm­bökön való kívülmaradás poli- kája biztonságot biztosít a né­peknek és pozitív szerepet ját­A magyar dolgozók, akik or­szágszerte békegyűléseken tár­gyalják meg a külpolitika ese­ményeit. egyöntetűen nyilvá­nítják kívánságukat, hogy Ma­gyarország mielőbb kapjon he­lyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Országos Béketanácshoz és a Magyar ENSZ-Társasághoz befutó táv­iratok, levelek tömege tanús­kodik erről. A Mátravidéki Erőmű és a Bélapátfalvai Cement- és Mész­művek dolgozói az ENSZ 10 éves fennállásáról megemlé­kezve kérték, hogy a nemzet­közi együttműködés fokozása érdekében vegyék fel hazánkat az ENSZ tagjai sorába. A Pécsi MÁV Igazgatóság összes dolgo­zói ugyanezt a kérést tolmácsol­ják táviratban. A Sztálinvárosi Vegyesipari Vállalat dolgozói egyek ebben a követelésben a Sátoraljaúj­helyi Vörös Csillag TSZ, a Szegedi Fűtőház, a Bonyhádi Cipőgyár, a Győri Lenszövő­gyár dolgozóival, a sükösdi és pálházi dolgozó parasztokkal. A pécsi Petőfi utcai általános iskola nevelői és tanulói is csatlakoztak a magyar nép egy­öntetű kívánságához. szik a világ békéjének megte­remtésében. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök úgy véli, hogy jelenleg különös figyelmet kell fordítani Ázsia és a Távol- Kelet problémáira. Meg kell ol­dani Tajvan és a többi, ősi kí­nai területet képező sziget visszaadásának kérdését. Ezek a szigetek a kínai népet illetik meg. Ha a Kínai Népköztársa­ság megkapná az ENSZ-ben őt méltán megillető helyet, az erő­sítené az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és jelentőségét, fokozná szerepét a nemzetközi életben és előmoz­dítaná a Távol-Keleten még mindig fennálló feszültség meg­szüntetését. Haladéktalan megoldást kö­vetelnek az indokínai politikai rendezés problérpái is. Ezeket a problémákat az 1954-es genfi értekezlet döntéseinek megfele­lően kell megoldani. Mindeze­ket a kérdéseket, valamint a többi ázsiai és távolkeleti prob­lémát békés eszközökkel, tár­gyalások útján lehet és kell megoldani. A Minisztertanács elnöke és ja miniszterelnök azon a véle­ményen vari, hogy a békés egy- másmellettélésnek e nyilatko­zatban hirdetett elvei nagy le­hetőségeket nyitnak meg a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Burmái Unió gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése előtt. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök annak a meg­győződésének ad kifejezést, hogy a Szovjetunió és Burma kereskedelmi egyezményének megkötése, amire nemrégen ke­rült sor, lényegesen előmozdít­ja majd a Szovjetunió és a Burmái Unió gazdasági kapcso­latainak továbbfejlődését, vala­mint kulturális, tudományos és műszaki együttműködésük ki- szélesítését. A Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök megelégedésé­nek ad kifejezést afölött, hogy személyes érintkezés jött létre közöttük és úgy véli, hogy a mindkét országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytatott eszmecsere a világ békéje és biztonsága megszilárdításának \ érdekeit szolgálja. N. Á. Bulganyin ebédet adott U Hu tiszteletére N. A. Bulganyin a Szovjet- ünió Minisztertanácsának elnö­ke november 3-án a Kremlben ebédet adott U Nunak, a Bur­mái Unió miniszterelnökének tiszteletére. A Francia Köztársasági Tanács is megvizsgálja a választások kérdését Jelentések az Izrael és Egyiptom közötti viszony kiéleződéséről London. Izrael londoni nagy­követe csütörtökön megbeszé­lést folytatott Nutting angol államminiszterrel az Izrael és Egyiptom közötti viszony ki­éleződéséről — jelenti a lon­doni rádió. Newyork. Az AFP jelenti, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön fo­gadta Abba Ebant Izrael állan­dó ENSZ képviselőjét és nyug­ialanságát fejezte ki az izraeli csapatok által szerdán éjjel El Aula. térségében végrehajtott katonai akciói miatt. Kairói Hírügynökségi és saj­tójelentések a kairói rádióra hivatkozva közlik, hogy Szafa térségében légiharcra került sor egyiptomi és izraeli repülő­gépek között. Az egyiptomi lé­gierőnek sikerült kiűznie tér­ségéből az izraeli gépeket. Párizs (MTI). A nemzetgyű­lés csütörtök hajnali szavazása után a választások előbbre hozásénak terve a Köztársasági Tanácshoz került. A Köztársa­sági Tanácsnak elvben két hó­napja van a terv megvizsgálá­sára, de a a vita valószínűleg már kedden megkezdődik. A nemzetgyűlés a jövő héten foglal állást a választási tör­vény, illetve a választási rend­szer tárgyában. A nemzetgyű­lésnek határoznia kell a Kom­munista Párt javaslata fölött, amely elveti az úgynevezett listakapcsolásokat. Ha elutasí­tanák a Kommunista Párt ja­vaslatát. a választások a jelen­legi szavazási módszerrel bo­nyolódnának le. A most érvényben levő sza­vazási módszernek döntő sajá­tossága éppen a listakapcsolás. A szavazás az úgynevezett me­gyei listás rendszer szerint megy végbe. Ennek alapján egy megyében több lista összekap­csolható. Ha egy lista abszolút többséget kap, minden további nélkül befut a választáson, ha egy lista sem kap abszolút többséget, de a kapcsolt listák megkapják az abszolút többsé­get, minden megyei szavazatot a kapcsolt listák alapján kap­nak meg. Ha sem egy párt, sem a kapcsolt listák nem kap­nak abszolút többséget, a man­dátumokat arányosan oszt­ják el. A francia minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az ülés után Lecanuet miniszter- elnökségi államtitkár kijelen­tette az újságíróknak, hogy a választásokkal kapcsolatban két időpontot emlegetnek: de­cember 11-ét és 18-át. A kor­mány szeretné már 11-én meg­tartani a választásokat, de 18-a ellen sincs kifogás Az algériai választásokat illetően Lecanuet kitérő választ adott az újság­íróknak, s kijelentette, a kor­mány tárgyalni kíván a főkor- má.nyzóval, mielőtt végleg ál­lást foglalna ebben a kérdés­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents