Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-05 / 260. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAI SZAMBÁN: Fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának meg­akadályozása. — A külügyminiszteri értekezlet folytatta a német kérdés vitáját (2. o.) — A százhetvenöt éves Simon tornyai Bőrgyár (3. o.) — Tagértekezletek a földművesszö­vetkezetekben (3. o.) — Hogyan mérnek a gyönki malom- ^ bán (4. o.) ^ AZ M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZGTT JÄGANAK LAPJIA XII. ÉVFOLYAM, 2Ö0. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1955 NOVEMBER 5. Szántson és vessen minden gép! A kenyérgabona vetésének határideje október 31-ével le­járt. A kedvezőtlen csapadékos időjárás, sok helyen a szerve­zetlenség, a jó idő várása kö­vetkeztében súlyos lemaradás van tsz-eknél, egyéni gazdák­nál egyaránt. Különösen a dombóvári és a bonyhádi járásban mutatkoz­tak meg a fent említett hibák, ahol a kenyérgabona vetés no­vember 1-vel még mindig csak 37 százalék. Nem sokkal kedve­zőbb a helyzet a paksi járás ki­vételével a többi járás terüle­tén sem. Ezek a tények igen ko­moly és felelősségteljes munkát kívánnak meg pártszerveinktől, tanácsainktól gépállomásainktól egyaránt. Az a feladat, hogy jövő évi kenye­rünk biztosítása érdekében pár napon belül a kenyérgabona vetéstervet teljesítsük. Ezért kell most mozgósítani minden gépet, kézi- és fogaterőt. Elsősorban a gépek kapacitá­sának kihasználását kell biz­tosítani a szántási és vetési munkákra. Példamutató mun­kát végez a mozgósítás és a gépkihasználás terén a mözsi, dunaszentgyörgyi, bölcskei gépállomás, ahol minden erőt a betakarításra, vetőszántásra és vetésre állítottak rá. A szedresi gépállomás igazgatója, Kovács elvtárs és főmezőgazdásza, Miklós elvtárs pedig személye­sen résztvesznek és segítenek a termelőszövetkezeteknél a munkaerő elosztásánál, segíte­nek a szervezésben és irányí­tásban is a vezetőségnek. Sajnos nem mondható ez el a teveli és a sárpilisi gépállomás vezetőiről. Olyan eset is elő­fordult, mint pl. alsónánai Dó­zsa TSZ-nél, ahol azért nem halad a vetés a megfelelően, mert a gépállomás nem biztosí­tott erőgépet a letakarított te­rületek felszántására és elve­tésére. Több tsz-nél fordul elő a fordított helyzet. Baj van a tsz-tagek mozgósításával. Ezen keresztül a letakarítással. A decsi Alkotmány, a teveli Al­kotmány TSZ-eknél a trakto­rosoknak a letakarítás miatt nincs biztosítva a folytatólagos vetőszántás. A tsz-ek pártszer­vezetei, vezetősége nem fogják össze a tagságot, eltűrik, hogy 80—100 tagból, csak 30—40-en menjenek dolgozni. November 1-vel nem vonták be megfele­lően az új belépőket, aminek következménye a letakarítás lassú üteme, a vetés késleke­dése. A kétyi Alkotmány, murgaj Petőfi TSZ-ekben pedig annak ellenére, hogy géppel is nyu­godtan lehetett volna vetni, kézzel vetették el a búzát mint­egy 30—40 holdon arra hivat­kozva, hogy a Bonyhádi Járási Pártbizottságtól és a. Tanács­tól kinjárt elvtársak kiadták a jelszót: „Kézzel, lábbal vetni “ kell. A talaj vetésre nem meg­felelő, barázdás volt és a mag sok helyen 10—12 cm mélyre is került, nem beszélve arról, hogy egész fiatal, kézivetésben járatlan elvtársak is szórták a búzát, természetesen nem meg­felelően. A fejetlenség, kapkodás, rendszertelenség jellemző sok helyen az irányító és végrehaj­tó szerveinknél. Ennek a meg­szüntetése pedig az első és leg­fontosabb feladat. El kell érni, hogy minden erőgép első­sorban vetőszántást végezzen és ha felszabadul a tsz-ekben, az egyéni gazdák vetése alá készítsék a talajt. A mélyszán­tásra pedig a vetések befejezé­se után álljanak rá teljes kapa­citással. A vetőszántást végző gépeknél biztosítsák az éjsza­kai-nappali műszakot. Legtöbb helyen idegenkednek az éjsza­kai vetéstől, a többszöri utasí­tás ellenére sem szervezik meg a teveli, hőgyészi és még sorol­hatnánk több gépállomást is a gépek éjszakai vetését. Az első és hátsó világítással az erőgépeken, a vetőgép kezelő­nél lévő zseblámpa segítségé­vel tökéletes, jó minőségű vetést lehet végezni. Fel kell számolni azt a nézetet is, hogy csak Univerzál gépek al­kalmasak a vetőgépek vonta­tására, kormos és gumikerekű traktorokkal ugyanolyan mi­nőségű munkát lehet biztosí­tani. Nem szabad olyan területe­ken, ahol a gépi és fogatos ve­tés jól végezhető, kézzel vetni. Az erősen oldalas, sárosán ned­ves területeken amennyiben fel­vett csoroszlyákkal sem bizto­sítható a gépi vetés és pár nap alatt a terület felszikkadása sem várható, vessünk el kézzel, és azonnal takarjuk be a ma­got. A gépállomások igazgatói a kettős műszak biztosítása ér­dekében kérjenek a katonaság­tól, tsz-ektől traktorvezetésre alkalmas elvtársakat, sőt azo­kat a gépállomási műhelymun­kásokat, akik önként vállalják, traktorosoknak kell beosztani november hónapra. El kell érni, hogy a szárvá­gásra átalakított kombájnok, aratógépek, fűkaszálók, min-/ den percet kihasználva segít­sék a tsz-eket elsősorban a még vetésre kerülő földeken kuko­ricaszár letakarításában, majd pedig folytatólagosan az összes szárat vágják le, hogy meg­szüntessük megyénkben azt a helytelen állapotot, hogy a szár december, január hónapokban is kint virítson. Segítsék eló ezzel a silózási tervek teljesí­tését, az állatállomány zavar­talan átteleltetését. Használjuk ki a DISZ és az MNDSZ-szervezetek mozgósító erejét. A megye asszonyai előtt álljanak példaképül a gyulaji Uj Barázda TSZ asszonyai, akik közgyűlésen vállalták, hogy teljes létszámmal segítik a betakarításban és vetésben a tsz-t a lemaradás behozásában. Vállalásukat tett követte; 32 asszony napok óta a burgonya­szedőgép után gyűjti zsákokba a burgonyát, példamutatóan dolgoznak. Igen nagy segítséget adtak a DISZ fiatalok, a faddi Uj Élet, a fácánkerti Vörös Hajnal, a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Táncsics, a paksi Búzakalász TSZ-ben, ahol a jó vezetés, a gépállomás megfelelő segítsége, a pártta­gok példamutató munkáján ke­resztül a kenyérgabona vetés­tervet már teljesítették. A vetés pár napon belüli el­végzése érdekében a járási pártbizottságok, a gépállomá­sok és tsz-ek pártszervezetei és üzemi bizottságai mozgósít­sák a tsz-tagokat, traktorosokat arra, hogy november 6-án és 7-én munkával ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulóját és ez­zel az áldozattal járuljanak hozzá a szántási, vetési mun­kák gyors befejezéséhez, jövő évi kenyerünk biztosításához. Horváth József Újabb felajánlásokkal újabb győzelmek felé Termelőszövetkezetünk, az iregszemcsei Uj Élet, befejezte a kötelező 128 hold kenyérgabona elvetését. Szövetkezetünk tagsága a csütörtök este megtartott röpgyűlésen úgy határo­zott, hogy november 7-ét méltóképpen akarjuk megünnepelni. Éppen ezért a vezetőség és a tagság megfogadta, hogy vasár­nap és hétfőn ünnepi műszakot tartunk, és ezalatt a két nap alatt 63 holdtól letörjük a kukoricát és 41 holdról levágjuk a szárat. A tagság egy része ped'g kétszázötven köbméter silói készít a két nap alatt a jószágillomány részére. Mi így akarjuk megünnepelni a Nagy Októberi Szociális a Forradalom évfordulóját. Kérünk minden termelőszövetkeze­tet, hogy azok, amelyek még mm fejezték be a vetést, vesse­nek és azok, amelyek befejezték, takarítsák be minél előbb a kapásokat. Ezt cselekedjük mi is, ezért tettünk vállalást. Ép­pen úgy érdeke a többi termelő zövetkezetnek is, mint nekünk, hogy minél előbb a földben legyen a búza és a padláson a kukorica. Dolgozzon ebben a két napban minden termelőszövetkezet! TÖTHI MIHÁLY MAJOR IMRE VÖRÖS JÁNOS elnök párttitkár brig. vez. • Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai jól szervezett munkával befejezték a kötelező 128 hold kenyérga­bona vetését és elhatározták, hogy november 7-ét méltóképpen ünnepük meg. Az Uj Élet tagjainak a példája követésreméltó. Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai eddigi jó munkájuk nyomán újabb felajánlásokkal törnek újabb győ­zelmek felé. Lelkes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Jó munkát végeznek a forradalmi műszakban a dombóvári Lelkes versenymozgalom in­dult a Dombóvári Vasútállomá­son is november 7-ének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincnyolcadik évfodulójának megünneplésére. Az állomás fór galmi és kereskedelmi dolgozói felajánlásokat tettek, amelyek teljesítésével az őszi csúcsforga­lom sikeres lebonyolítását akar­ják elősegíteni. Szép teljesítmények születtek a forradalmi műszakban. A fel­adásnál kocsinként öt óra rako­dási idő van engedélyezve. Ez­zel szemben az átlagos rakodási idő 3.93 óra, amiért legtöbbet — a szállító felekkel való jó kan csolat kiépítésével — Nagy Sán­dor fuvarozási tervellenőr és Béri Mihályné tervhivatalnok tettek. vasutasok A forgalom dolgozói a túlsú­lyos vonatok összeállításánál és továbbításánál értek el szép eret ményeket. Az állomáson áthala­dó irány vonatokon kívül tizenhét túlsúlyos irányvonatot állítottak össze és indítottak el rendelte­tési helyére hétfőtől csütörtökig. Ezek közt volt az a szerelvény \sj amelyet csütörtökön állított ősz sze Faragó Flórián és Péter La­jos kocsimester. Ez a vonat a Sztálin Vasműhöz vitt téglát, cementet, szenet és a kohóhoz szükséges mészkövet. Lakato- Ferenc, a sztálinvárosi fűtőház mozdonyvezetője, a 411.329-e* géppel a menetidő betartásával vitte el a négyszáz tonna túl­súllyal terhelt vonatot a Sztálin Vasműhöz. A menetirányító biztosította részére végig a sza­bad utat. Ünnepi műszakét tartanak az aparhanti Március 9 és Felszabadulás TSZ-ben Kevés olyan lelkesen dolgozó termelőszövetkezet van a megye ben, mint az aparhanti Március 9. és a Felszabadulás Termelő szövetkezetek. A termelőszövetkezet asszony és férfi tagjai a Március 9-ben annak ellenére, hogy földterüle tűk 200 holdról 700 holdra nőve kedett és ezzel együtt a búzave téstervük Is jóval több lett, lel­kes és megfeszített munkával dói goznak azért, hogy minél előbb befejezzék a kenyérgabona ve­tését. A szövetkezet asszonyai meg­fogadták, hogy vasárnap és hét­főn ünnepi műszakot tartanak. A termelőszövetkezet asszonyai azt ajánlották fel, hogy tíz hold ról letörik a kukoricát és erről a területről levágják a szárat, a férfiak pedig fogadalmat tettek arra, hogy ez alatt a két nap alatt teljes egészében befejezik a búza vetését. A Felszabadulás TSZ tagjai szintén dolgoznak vasárnap és hétfőn. A két termelőszövetkezet kéri a megye többi termelőszövetke­zetét, hogy kövessék példájukat. Fokozott a vetésterv A szekszárdi járásban októbe végéig még csak hatvan száza lékra teljesítették a kenyérgabo na vetési tervet. Az elmaradást okozó természeti tényezők mel­lett a helyi tanácsok sem tettek meg mindent a betakarítás és a vetés meggyorsításáért. A já­rási tanács most sorra felülvizs­gálja az elmaradt községeket é - közvetlen segítséget ad a mun­kák megszervezéséhez és a veté si terv teljesítéséhez. A fokozot­tabb segítségre és ellenőrzésre bi zony több helyen nagy szükség volt, mert például Szedres köz­ségben csak most derült ki, hogy sok kisparasztnak sem vetőmag­ja, sem fogatereje nincsen. Ezek a dolgozó parasztok az elmúlt években leginkább kapásnövé nyékét és zöldségfélét termeltek, s nem voltak hozzászokva a ke nyérgabonavetéshez. Most a köz­ségi tanács sorban elbeszélget ezekkel a termelőkkel és módot nyújt arra, hogy mielőbb pótol­ják mulasztásukat. A helybeli termelőszövetkezet tői kaphatnak búzavetőmagot és segítséget teljesítéséhez megmondják azoknak a gazdák­nak nevét, akiktől fogatot kér­hetnek a földek megműveléséhez Ugyanakkor azt is elrendelte a tanács, hogy a betakarítás és szántáson, vetésen kívül más munkára nem szabad a fogato­kat használni, amíg a község nem teljesítette vetéstervét. Faddon. a járás másik legna­gyobb községében is csak har­minc százalékát vetették be az előirányzott területnek. A községi tanács most öt-hat napos határ­időket állapított meg a vetésben hátralékos termelőknek, hogy betakarítsák terményeiket s utána elvessék a kenyérgabonát Felülvizsgálta a tanács a kulákok vetésterv teljesítését és közülük hármat feljelentett szabotálás miatt. Wolent Ferenc 8 hold ke­nyérgabonát nem vetett el határ Időre, s ezért 1400 forintra. Bü tös János és Orgovány József ku- lákokat pedig 1000—1000 fo­rintra büntették meg 6, illetve 5 hold búzavetés el szabotálása miatt. November 7-ig befejezzük a vetést... Behozzák a lemaradást a bölcskei gazdák A BOLCSKEI GAZDAK pél dája bebizonyította, hogy ahol a tanács és a helyi pártszerve­zet szívügyének tekinti a ke­nyérgabona vetésének kérdését ott lehet jó eredményt elérni. Nem a véletlen furcsa játéká­nak, hanem az akaratnak, a mindenáron való kötelesség te! jesítésének tudható be, hogy a bölcskei gazdák a több mint 1600 hold kenyérgabona vetés­tervükből 1500 holdat már te! jesítettek. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében Bölcskén is későn érett be a kukorica, amelynek törése egybeesett a szürettel, a vetéssel. Az egymást követő munkákat mégis úgy szervez­ték meg, hogy a legfontosab­bat, a vetést fejezzék be mi­előbb. Ennek érdekében min­dent megtett a tanács és a he­lyi pártszervezet. A hetekkel ezelőtt megtartott tanácsülésen a 36 dolgozó paraszt tanácstag vállalta, hogy körzetük vala­mennyi egyéni gazdájával el­beszélgetnek a korai vetés fon­tosságáról és nem utolsó sor­ban vállalták azt, hogy saját maguk mutatnak Jó példát. Példát mutatnak a kommunista gazdák is, közülük Rojer Pál Bénák Mihály és Krizsán Ist­ván már befejezték a vetést. AZ ELMÚLT KÉT HÉT ALATT bebizonyították a bölcs kelek, hogy nincs lehetetlen hogy a ködös, esős időben is lehet kukoricát tömi, szántani és vetni. Nincs idő a várakozás­ra, ebben teljesen igazuk van, mert ha jobb termésátlagot akarnak elérni kenyérgaboná­ból, mint az előző évben, ak­kor az szükséges, hogy egy per clg sem várva vessenek. Szánt sák a földet, szórják a magot mert ellenkező esetben nem tudnak majd bő termést aratni a nyáron. Vetnek a bölcskei gazdák amelyről a tanács szúrópróbá­kon és határszemléken kérész tül győződött meg. A szúrópró bák alatt nem egy olyan eset­tel találkoztak, hogy a gazdák több kenyérgabonát vetettek az előírtnál. Nagy Sándor egyé ni gazda a kötelező négy hold kenyérgabona vetésén felül to vábbi 600 négyszögölön vetet* búzát. Lengyel István egyéni gazda 3 hold és 700 négyszög­öl vetés helyett 5 holdon ve tett kenyérgabonát. SOK BŰZ A VETÉS került ku­korica után a bölcskei határ bán, a vetés mégis zökkenő mentesen haladt, mert először azokról a területekről takarí tották be a kukoricát, ahova kenyérgabona került. Sok egyé ni gazdát lehetne felsorolni kiknél zödel már a kukorica után vetett búza. Az eredmények elérésében segített a bölcskei gépállomás is. A község egyéni gazdái kö­zött 200 hold vetőszántásra kő töttek szerződést. A területet felszántották és sok gazda már el is vetette a gabonát. „A MÉG VISSZALÉVŐ vetést november 7-ig befejezzük a községben — mondotta a ta­nácselnök, Baranya Lajos elv­társ. — Ennek érdekében — folytatta tovább — a helyi pártszervezettel karöltve szám­ba vettük az adottságokat, lehe tőségeket. Körülbelül 32 olyan gazdánk van, aki fogaterő hiány miatt nem tudta eddig kenyérgabona vetéstervét telje síteni. Ezeket a gazdákat segí­teni fogják a fogattal rendel­kezők, egyszóval, mindent meg teszünk és elkövetünk, hogy je lenteni tudjuk, Bölcske község dolgozó parasztsága november 7-én befejezte a kenyérgabona vetését."

Next

/
Thumbnails
Contents