Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-27 / 278. szám
19^. NOVEMBER 27. IVA Pf .0 a PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS Á felelősségrevonás a pártfegyelem megszilárdításának egyik előfeltétele A jtóítf egy elem megszilárdításának egyiik alapvető előfeltétele a »unkájukat nem megfelelően végző párttagok felelős- ségrevonása, vagyis megfelelően alkalmazni a felelősségre- vonásnak azokat a módozatait, amelyeket a Szervezeti Szabály zat előír. A párt tagjának lenni nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent és aki ezeket nem hajtja végre, vét a Szervezeti Szabályzat ellen — mert megsérti a pártfegyelmet és az ilyen elvtársakkal szemben felelősségrevonást kell alkalmazni. Szekszárd Város Pártbizottságának fegyelmi bizottsága igen sok fegyelmi ügyben tárgyalt már az idén és hozott határozatot. Ez mutatja, hogy a pártbizottság a fegyelmi eljárások igen sok formájával igyekszik szilárdítani a pártfegyelmet. A fegyelmi ügyek egy része például a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtását tükrözi, harcot indított azok nak a hibáknak, elhajlásoknak a felszámolásáért, amelyek a Nagy Imre-féle opportunista politikában gyökereztek. Volt olyan „elvtárs”, aki a pártot még mindig valami „érdek-szervezetnek” képzelte: — kérte a pártba való felvételét, de hiába tellett le a tagjelölt- ségi ideje, mégsem igyekezett olyan munkát végezni, hogy kiérdemelje a párttagságot. Három éven keresztül vajúdott a tagfelvételi ügye, míg végül a fegyelmi bizottság pontot tett a végére: kizárási határozatot terjesztett a végrehajtóbizottság elé. Több esetben előfordult, hogy egyes elvtársak olyan embereket javasoltak tagjelöltnek a pártba, akik osztályidegenek, vagy munkájukkal ezt nem érdemelték ki. Fegyelmi eljárást indítottak éppen ezért olyan elv társak ellen is, akik az ajánlásnál elmulasztották a kötelező éberséget. A pártnak nemcsak arra kell állandóan éberen ügyelnie, — hogy soraiba ne kerüljenek be ellenséges elemek, hanem arra is, hogy tagjai munkájukban, magatartásukban példát mutassanak. Előfordult már Szek- szárdon is, hogy egy helytelen útra tévedt párttag felelőtlen munkájával, vagy erkölcstelen magatartásával rontotta a párt tekintélyét, tömegkapcsolatát Az ilyen ügyekben legszigorúbban kell eljárni. Az idén például három-négy esetben is történt a pártból való kizárás a kommunista erkölcs megsértése miatt. Minden párttagnak elemi kötelessége, hogy valamelyik alap szervezetben pártmunkát végezzen és rendszeresen fizesse a tagsági díjat. Több párttag nem tett eleget ennek az elemi kötelességének, a többszöri figyelmeztetés és szép szó sem használt neki, az ilyen emberek természetesen nem valók a párt ba. Több ilyen ügyben is a kizárást eszközölte a pártbizottság. A Szekszárdi Városi Pártbizottság fegyelmi eljárásainak van azonban egy nagy hibája: nem tükrözi megfelelően a Központi Vezetőség határozatai és általában a napi feladatok végrehajtásáért folyó harcot. — Egész évben például nem volt felelősségrevonás azért, mert valamelyik párttag nem hajtotta végre a soronlévő mezőgazdasági, vagy egyéb munkálatokkal kapcsolatos feladatát. Feltűnően kevés azoknak is a szá ma, akiket azért vontak felelősségre, mert nem látta el megfelelően a hivatali kötelességeit, vagy ipari jellegű üzemekben, vállalatoknál elmulasztotta pél dául a tervszerű önköltségcsökkentési harcot. A pártmunka e fogyatékosságát felismerte a Városi Pártbizottság és az utóbbi hetekben már hozzá is látott a hiba kijavításához. Nagy hiba Sztekszárdon, hogy az alapszervezetek egy része nem él megfelelően a jogaival és ahelyett, hogy több fegyelmi ügyet saját maga intézne el, a könnyebbik megoldást választja: jelenti a városi pártbizottságnak. Természetesen a felsőbb pártszervek hagyják jóvá a fegyelmi döntéseket, de ettől függetlenül az alapszervezeteknek önállóan kell tevékenykedniük a különféle hibák kijavításáért. Az újvárosi alapszervezetnél erre találhatunk jó példát. Az egyik pártvezetőségi tag sem végzett pártmunkát, pártvezetőség, helyesen, taggyűlés elé terjesztette ügyét és először ott döntöttek felette. Nincs minden esetben kellő következetesség a felelősségrevonás terén. A pártbüntetés különféle módozatait nyilván nem lehet mechanikusan alkalmazni és a hibák kijavítását nem ez- el, hanem az elbeszélgetés, nevelés módszereivel kell kezde ni. Előfordult, hogy egy elvtársat alaptalanul, minden előzetes figyelmeztetés nélkül akartak súlyos pártbüntetésben részesíteni. Ez nem minden esetben helyes, mert nagyon sok olyan eset van, amikor módot lehet és kell adni az illető elvtársnak hibája kijavításához. Vannak azonban olyan fegyelmi ügyek, amikor a felsőbb szervek jogosan adnak minden előzetes fi- gelmeztetés nélkül magas párt- büntetést. Ilyen esetekben természetesen nincs helye sem- miféle fellebbezésnek sem azzal az indokkal, hogy nem volt figyelmeztetve sem az illető elvtárs. A fegyelmi ügyeket minden esetben egyénileg kell elbírálni és aszerint hozható megfelelő határozat. B. J*. ...a mi áldozatkész munkánkon múlik... Szomorú, de szinte naponta értesülhetünk a sajtóból arról, hogy megyénk utolsó az országos begyűjtési versenyben. Meg kell állapítani, hogy ez ránk, községi funkcionáriusokra nézve is nagy szégyent jelent. Elsősorban nekünk funkcionáriusoknak van nagy szerepünk abban, hogy megyénk az utolsó és éppen ezért elsősorban a mi áldozatkész munkánkon múlik, hogy elkerüljünk erről a szégyenteljes helyről. Az újság hasábjain kérésziül hívom fel a többi párt- és állami funkcionáriusok figyelmét, hogy sürgősen tegyenek meg mindent a begyűjtési lemaradás pótlása érdekében. Napjainkban az egyik legfontosabb feladatunk a begyűjtési tervek teljesítésének minden eszközzel való biztosítása. Feltétlen érvényt kell szereznünk a törvényességnek. Ennek biztosítása érdekében rendszeresen számon kell kérni a tanácstól, hogy mit tettek a beadási kötelezettségek teljesítése érdekében. Időközönként pártvezetőségi és bizottsági üléseken is napirendre kell tűzni a begyűjtés problémáit. Tolna község pártbizottsága rendszeresen tevékenykedik a begyűjtés érdekében, aminek megmutatkozik az eredménye is. A november közepén készült kimutatás szerint községünk így állt a beadási kötelezettség teljesítésében, kukorica 80, burgonya 99, bab 115, napraforgó 97, sertés 80, vágómarha 102, tojás 103, baromfi 79 százalék. A viszonylag jó begyűjtési eredményben nagy szerepe van a begyűjtési állandó bizottságnak, amely Bücher József elvtárs elnök irányításával jól dolgozik és a tanácstagok példa- mutatásának. Tornóczki Mihály, Simon Ferenc, Szauter Mihály, Schulcz Ádámné, akik egész évben példamutatóan teljesítették kötelezettségeiket. EIGNER GYÖRGY, t , községi pártbizottság titkára, Tolna. Vasárnapi jegyzetek Egy kis értekezlet Szerdán az SZTK szakorvosai és körzeti orvosai számára értekezletet tartottak. Ez így, a kijelentő mondatnak ebben a szerény formájában nem kelthet feltűnést, mert annyi érte kéziét van, hogy éppen az lett volna a feltűnő, ha nem tar tottak volna értekezletet. Egy kis értekezlet, egy egészen pi cike értekezlet tehát, amely délelőtt 10 órakor kezdődik és tart végkimerülésig, nem tarthatna számot különösebb ér deklődésre. De aki ezen a napon a szekszárdi SZTK-ban megfordult — s ilyenek pedigvoltak szép számmal —, egészen másként vélekedett. Mert az történt, hogy szerdán a szekszárdi SZTK-ban nem „rendeltek”. Hiába volt a hivatalos meghirdetett rendelési idő, hiába utaztak be vidéki bete gek szakrendelésre, hiába fájt valakinek a foga> nem volt aki kihúzza, s a beteg gyerekek is eltehették betegségüket másnapra, mert az orvosi kar értekezett. A betegek tehát lézengtek a folyosókon, s csodára vártak, hogy vagy magától elmúlik a bajuk, vagy befejeződik az értekezlet, ami nagyobb csoda lett volna. meg De miről értekeztek az SZTK-orvosok, mi volt az a fontos és halaszthatatlan ügy, ami miatt érdemes volt hiába váratni és a végén hazaküldeni a betegeket? Semmi egyébről, mint — a munkafegyelem megjavításáról. Mert az SZTK- ban, úgy látszik, rossz a munkafegyelem, legalább is erre vall hogy a reggel kezdődő értekezlet belenyúlt a délutánba is. Az orvosok eszerint rosszul, vagy legalább is nem a legjobban látják el betegeiket, talán felületesen vizsgálják meg őket, vagy esetleg nem is fogadják a szegény nyavalyásakat. Lehet, hogy ilyesmi előfordul, mert például ez történt szerdán is, amikor az SZTK szakorvosi rendelése arra korlátozódott, hogy az asszisztensnők kitartásra buzdították, vagy hazaküld- ték a betegeket, kit, k't vérmérséklete és hajlama szerint. Majakovszkijnak van er re egy verse, amelyben azt ajál- ja, hogy hívjanak össze egy roppant méretű értekezletet s ezen szüntessék meg a világ valamennyi értekezletét. Van ebben némi költői túlzás, semmi kétség. De azért az is túlzásnak nevezhető, hogy hivatalosan, éppen a munkafegyelem rovására tárgyaljanak a munkafegyelemről. Mert tud-e valaki dolgozni akkor, ha azzal tartják fenn a munkájában, hogy órákon át beszélnek neki a munkafegyelemről, s kizárólag emiatt nem tudja ellátnia munkáját? Az én módszerem — Hozzászólás — Lányok a DISZ-ben — A cihói fiatalok életéből — A falusi fiatalok egyrésze gyakran panaszkodik arról, hogy unalmas a „mi falunk”. Szórakozni, művelődni igazán csak a nagyobb városokban, ipari központokban a járási vagy megyeszékhelyen lehet. Sok mindenre visszavezethető ez a hangulat, de a gyökere, ahonnét táplálkozik a legtöbb esetben abból adódik, hogy a faluban hiányzik az ifjú ságot összetartó, szervező erő, gyenge a DISZ-szervezet. Hogy milyen sokat jelent a a falu társadalmi és kulturális életében az ifjúsági szövetség, erre szeretnénk idézni Cikó és a cikói fiatalok példáját. A falu ifjúságának nem kell a szomszédba menni, ha igazán jól, otthonosan akarja érezni magát, ha művelődni, szórakozni akar. A közös összefogás teremti meg azokat a lehetőségeket, amelyek után a fiatalok vágyódnak. Cikóról el kell mondani, hogy ebben a hegyek közé szorított „eldugott” községben, ahonnét még járható út sem vezet tovább, a közelmúltban szép mutatós kultúrház épült az állam anyagi támogatásával és a fiatalok összefogásából. Az ifjúsági szövetségnek százhúsz tagja van ebben a községben. Azt is el kell mondani; hogy nemcsak kimutatásban szerepel eny ' i fiatal, hanem tevékenyen részt is vesznek a szervezet életében. Örvendetes jelenség, hogy a tagság nagyobb része leány és Cikón a szülők, a lányos mamák nyugodtan engedik, sőt küldik lányaikat a DISZ-be. Most, az egyre hosszabb téli estéken két épület ablakai világítanak legtovább. A DISZ- szervezet helyiségei és a kultúrház ablakai. A DISZ-ben szórakozhat a fiatal. Ha kedve tartja, asztali- teniszben mérheti össze tudását társaival, vágj' ha akar sakkozhat, olvashat, rádiózhat... A kultúrházban pedig színdarabot tanulnak a fiatalok. Köztük nagyon sok a fiatalasszony, aki férjével együtt eljár ide esténként. Bíró Vilmosné, aki első osztályos kislányát is magával hozza, arra a kérdésre, mit szól a férje mindehhez, csodálkozva kérdezte: — Mit szólna, elvégre .mi sem vagyunk öregek és Vilivel együtt járunk ide.. és különben is itt csak jót tanulhat az ember. Bíró Marika ehhez még hozzáfűzte — engem az édesanyám küldött ide ... Ne maradjak ki a fiatalok közül, elvégre a barátnőim mind itt vannak. A fiatariegémyek között megtaláljuk itt még azokat az embereket is, akik már tíz esztendeje házasok. Miklós Gáspár 8 holdas gazda, akinek két családja van, ha nem is tagja a színjátszó együttesnek mégis eljár a DISZ-fiatalok közé. — Azért jövök ide, mert itt jól érzem magam... Ahhoz, hogy a fiatalok és az idősebb fiatalok jól érezzék magukat a DISZ-ben sok minden kell, de ahogy a községi DISZ- titkár, Német Ferenc rrlbndja, om nagy ördöngösség kell ehhez. — Magam is nős vagyok és a szülők nyugodtan engedik közénk gyermekeiket, mert tudják, hogy itt csak jót tanulnak. A lányok itt készítik a „stafi- rungjukat”, Forral Jolika, a Nagy Mari, az Illés Bora, meg a többiek a kézimunkaszakkörben a tanítónőnk segítségével nemcsak szép hímzéseket tanulnak, hanem együttesen jól töltik az estéket. Simonsics bácsi, a fiatalok kedves tanítóbácsija, a szerep tantilgatás közben, szerető türelemmel tanit- gatja a színjátszókat a helyes kiejtésre ... a színházról, a magyar színházkultúra történetéről mesél. Nem is történik me*g, hogy kimaradjon valaki. A fiatalok türelmetlenül várják a Petőfikörök összejöveteleit, ahol közös tanulással erősödik politikai és kulturális tudásuk. A szervezet tekintélyét erősíti, hogy a tanácselnök is gyakran ellátogat ide, a fiatalok meghívják a szülőket is és bizony nagyon sokszor szűknek bizonyul a helyiség. Együtt van nak, könnyebben oldódnak a falu problémái is. A pártszervezet és annak titkára sokat segít ebben, támogatják a fiatalok kívánságát. A cikói fiatalok helyiségét a falu szeretete díszíti, csinosítja egyre szebbé, otthonossá. A cikói fiatalok nem vágyódnak a nagyvárosokba’, hiszen ez a kedves kis Tolna megyei falu, ugyan úgy biztosítja a szórakozás, a tanulás lehetőségét, mint minden más község vagy város. A különbség csak az, hogy a cikói fiatalok ,a DISZ vezetésével, okosan élnek is az adott lehetőségekkel és megteremtik maguknak mindazt, amire minden falusi fiatal vágyódik, a kultúrált szórakozást biztosító falusi estéket. (SZ. R.) Bátaszéken a községi alapszervezetben vezetek „Marxizmus- leninizmus alapjai’ 'tanfolyamét. Már ötödik éve, hogy propagan damunkát végzek. Eddigi tapasz talataim alapján írom le az alábbiakban azokat a dolgokat, amelyek módszerem legfőbb 'sajátosságait alkotják. Az oktatás sikerében nagy sze repe van a lemorzsolódás megakadályozásának. A lemorzsoló dás elleni harcot már az oktatás kezdetétől fogva folytatni kell. Ebbe be kell kapcsolni az egész kollektívát. Ezt részben faliújságon, részben személyes beszélgetés folytán lehet biztosítani. Ha egy esetben valaki elmarad a fog lalkozásról, a tanfolyam hallgatói figyelmeztetik, elmondják neki, hogy mi volt a foglalkozás anyaga hogy pótolni tudja a mulasztást, valamint elmondják azt is, hogy mik lesznek a következő foglalkozás fő' kérdései, hogy felkészül hessen és teljes értékű hallgatóként vehessen részt a foglalkozáson. Az előadással kapcsolatban az a véleményem, hogy legcélravezetőbb a bő vázlat. Az előadának körülbelül 50 százaléka legyen lerögzítve papírra. Az előadás teljes felolvasását nem tartom helyesnek, mert az előadó elszakad a hallgatóktól. A túl rövid vázlat viszont mellékvágányra viheti az előadót, s esetleg megzavarja, vagy megakasztja. Nagyon fontosnak tartom a jegyzetelést, ami sok esetben nehezen megy a hallgatóknak. Többéves tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a hallgatókat rá lehet vezetni a helyes jegyzetelésre, ha ebben segítünk nekik. Én esetenként javasolni szoktam a hallgatóknak, hogy a foglalko zás befejezése után kollektíván tanuljunk jegyzetelni. Ez úgy tör ténik, hogy a tankönyvből felolvasok egy-egy bekezdést, amit mindenki lejegyez, utána elbírál juk a jegyzeteket. Ez a módszer nálam minden esetben bevált. Persze vigyázni kell, hogy az elbírálásnál meg ne sértsük a hallgatót. Ezt a módszert hallgatóim mindig helyeselték, sőt volt rá eset, hogy maguk a hallgatók jávasolták ezt. Az aktivitással kapcsolatban az a véleményem, hogy minden hallgatót be lehet vonni a vitába ha a vitát helyesen vezetjük és bőséges vitavázlatot készítünk. Gondolok itt arra, hogy a fő kérdéseket sok alkérdésre bontjuk fel és menetközben kikérjük azoknak a hallgatóknak a véle menyét is, akik kevésbé szoktak hozzászólni. A hozzászólások során, ha va laki elkalandozik, azt azonnal le állítom, de úgy, hogy ne sértsem a hozzászóló önérzetét. Abban az esetben, ha a hozzászólás a kérdés meg nem értéséből ta núskodik, kisegítő kérdéseket teszek fel, hogy helyes irányba tereljem a hozzászólót. Az a tapasztalatom, hogy főleg az oktatási év végén szívesen jönnek a hallgatók hozzám egy egy nehezebb kérdést megbeszélni. Ezzel elérjük azt, hogy a gyengébb hallgatók is megértik az anyagot és az év végén nem lesz egy hallgató sem, aki előtt tisztázatlan kérdés maradna. Varjas József propagandlsa.
