Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-23 / 250. szám

1955. OKTOBER 23. NAPLÓ Császár elvtárs magyarázata... amely nem ad választ arra, hogy miért nem megy a vetés Szekszárdon Szekszárd városban feltűnően gyenge az őszi vetés eredmé­nye. Ez az állapot annáL is in­kább szembetűnő, mert az egyéb feladatok végrehajtásá­ban sem volt különb a helyzet. Ennek okairól beszélgettünk Császár elvtárssal, a városi pártbizottságon, aki a titkár tá­vollétében irányítja a pártbi­zottság munkáját. — Mit tett a pártbizottság az őszi vetések sikere érdekében? — Az a véleményem, hogy minden lehetőt megtettünk. Két titkári értekezletet tartottunk, összehívtuk a vállalati igazga­tókat, hogy a náluk dolgozó kétlakiaknál és dolgozó paraszt családtagokon keresztül szor­galmazzák a vetést, az agitáto­roknak megadtuk, hogy melyik dolgozó parasztnak mennyi a vetési kötelezettsége és úgy in­dítottuk őket munkába. Kis- gyűléseket tarottunk, mozgósí­tottuk a tanácsot, a mezőgazda- sági állandó bizottságot. Az alapszervezetek jól foglalkoz­nak a vetéssel, dolgoznak az agitátorok is. E szavak után azt gondolná az ember, hogy minden a leg­nagyobb rendjén megy Szek­szárd területén — ha nem néz­né meg a vetési eredményeket. Október első felében, amikor már javában kellett volna foly­nia a vetésnek, Szekszárd vá­rosban százalékban ki sem lehetett mutatni az eredményt Azóta sincs számottevő előre­haladás. így jogosan vetődik fel a következő kérdés: — Ha a pártbizottság min­dent megtett az őszi vetések sikere érdekében, mi okozza mégis ezt a szégyenletes le­maradást? Ez a kérdés annál is inkább jogos, mert a párt­munka többéves tapasztalata azt bizonyítja, hogy a jó mun­kának minden esetben jó ered­mény a következménye. — Volt egy csomó objektív ok — válaszolja Császár elv­társ. — Aki ért hozzá, az tud­ja, hogy ez a sok eső szinté le­hetetlenné teszi a vetést. Meg, ismerni kell a szekszárdi gaz­dákat is, itt megrögződött, hogy a vetést utoljára hagyják, elő­ször szüretelnek és csak utána vetnek. Ezek természetesen nem elfo­gadható okok, mert a vetés ide­jének túlnyomó része száraz, napsütéses volt. így tehát „aki ért hozzá’’, annak az a vélemé­nye, hogy az időjárással nem i lehet megmagyarázni a vetés­sel való késlekedést. Ha ez len­ne az ok, akkor akár le is mondhatnánk a vetési terv nagyrészének teljesítéséről, — mert ezentúl valóban rossz idő­járásra kell számítani. A szüre- teléssel sem lehet elkenni a fe­lelősséget a vetési lemaradá­sért, mert mindössze másfél hete kezdődött a szüret. Ami a szekszárdi dolgozó pa­rasztok régi rossz megszokott- ságát illeti, az alól nem mente­sek a többi községek sem. Ezért kellett volna rendszeres agitá- ciós munka, a dolgozó parasz­tok felvilágosítása, ami Császár elvtárs szavai szerint meg is van, de a valóságban nincs. Az „objektív okokkal“ tehát semmiesetre sem lehet megmagyarázni a vetés lema­radásának okait. Ezek legfel­jebb arra jók, hogy a pártbizott ság becsapja velük saját magát. A valóságos okoknál azonban elsőnek meg kell jegyezni, hogy a pártbizottság tétlenül nézte, hogy a dolgozó parasztok köré­ben „ráérünk’’ nézet uralkodik. Ha idejében megszervezi az agitációt, akkor a gazdák sem hagyják utoljára a vetést. A város dolgozó parasztjai­nak már időben meg kellett volna magyarázni az előző évek és a helyi Béke Termelőszövet­kezet példáján keresztül, hogy mekkora terméstöbbletet jelent az időbeni vetés. Szekszárd városában is akad jónéhány gazda, aki ismeri ennek a je­lentőségét és az idén is időben vetett. Ezeknek a példája is jó agitációs érv. A békekölcsön- jegyzés előtt és idején a nép­nevelők azonban erről nem be­széltek rendszeresen a gazdák körében és azóta ir. hetek tel­tek el, míg hozzáláttak a nép­nevelők munkába állításához. A vetésterv kimutatást is csak ezen a héten kapták meg az alapszervi párttitkárok ,hogy a népnevelőket aszerint indítsák munkába. Ennek mar hetekkel ezelőtt meg kellett v-jlni tör­ténnie. A népnevelők munkájá­ról most várják még az első „jelentéseket’’. Az alapvető ok az, hogy maga a pártbizottság is későn ébredt fel. A „mindent megtettünk'’ tehát nem más, mint formális munka, aminek nyilván nem lehet eredménye. Hiányos a pártbizottság enen őrző munkája. Császár elvtárs többször résztvett ugyan határ­szemlén, szúrópróbán, ami he­lyes is, de ugyanakkor kevés gondot fordítanak a tanács munkájának ellenőrzésére, an- ból a nézetből kiindulva, hogy Teszler elvtárs, a tanács elnö­ke tagja a pártbizottságnak és ő, mint pártbizottsági tag fel­adatokat kapott. Nem ellen­őrizték, hogyan biztosította a végrehajtóbizottság a tanácsta­gok példamutatását. A tanács­tagok példamutatásáról nincs tiszta kép. Ezmellett a tanács­tagok többsége nem tevékeny­kedik aktívan az őszi vetések sikeréért. Ezt Császár elvtárs is elismeri, de hozzáteszi: — Nem is lehet bevonni a tanács­tagokat ilyen munkába, mert azok nem olyan emberek ... Hiba van a feladatok elosz­tása körül. Az őszi vetési mun­kálatok sikere érdekében fel­adatot csak a tikárok kaptak — titkári értekezleten. A pártbi­zottsági tagok jelentős részé­nek azonban nincs konkrét megbizatása, pedig az őszi veté­sért nemcsak a pártbizottság egy-két, hanem minden tagjá­nak kell tevékenykedni. BODA FERENC. Vasárnapi jegyzetek UJ NYELV Most olvastam, hogy N;w-Yorkban egy új nyelvet mutat­tak be szakemberek élőit s rövidesen megkezdik terjesztését is. Latin, német és angol szavakból, leegyszerűsített nyelvtannal fab rikálták össze az új nyelvet, amely — mint olvasom — elsősorban kereskedők és turisták számára lesz hasznos, mert könnyen elsa­játítható, tartalmazza az összes közkeletű fogalmat, s mentes az élő nyelveket jellemző sajátos fordulatoktól, kifejezésbeli érde­kességektől. Semmi kétségem, az új nyelv tökéletes a maga ne­mében, félreérthetetlenül lehet vele közölni, hogy kérek egy kif­lit, vagy: Ízletes ez a marhapörkölt. Nyilván ilyesmit is lehet mondani az új nyelven: Amerikában sok a munkanélküli, vagy: drágább lett a kenyér. Persze minden mestersége nyelv szükség­szerűen sovány, hiányzanak belőle az ízes fordulatok. A most ké­szülő nyelv mesterei Ilyesmit már nem tudnak egymásnak mon­dani: te sem vagy jobb a Deák-né vásznánál, s ha a galambra van is szavuk, szerelmeseket nem tudják galambomnak becézni, mert ha ezt mondják, a zamat alig lesz más, mintha ilyen bir­tokos viszonyt használnának, mint a vasalóm vagy a lovam. Kereskedők és turisták persze ne érzelegjenek, hanem élje­nek az új nyelv hasznosságával, beszéljenek profitról, hegycsú csők magasságáról, a vonatok és hajók menetrendjéről. Erre pe­dig az új nyelv kétségtelenül alkalmas, s eszembe se jut vitatni, hogy minden hasznossági követelménynek tökéletesen megfelel. Az új nyelvnek mégsem jósolok semmi jövőt. Nem vagyok pesszimista, sőt, tömény optimizmusból hiszek az élő nyelvek erejében, melyen semmiféle mesterkélt leegyszerűsítés nem fog. Az emberek, még a jóravaló keskedők és turisták is, szeretnek gondolkozni, amit a mű-nyelvek mechanizmusa, stereotip ál-egy­szerűsége nem enged. Ez önmagában is elég ok lenne, hogy mo­solyogjunk az új nyelven. De van más is, amj az új mű-nyelv jövőjét reménytelenné teszi. Az emberek, a világ minden táján élő emberek, már talál­tak egy közös nyelvet, ami sokkal kifejezőbb és tisztább csengé­sű, s amit tanítani és népszerűsíteni sem kell, mert mindenkinek a szíve mélyéből fakad. Ez a nyelv eggyéforrasztja az embere­ket s hitet és életet sugároz. Üzen a nyelven, a béke nyelvén üzentek milliók és milliók Helsinkibe, ezt az üzenetet küldték el a genfj kormányfői értekezletre, s most, ezekben a napokban ezen a nyelven üzennek a külügyminisztereknek Genfbe. Mit szá­mít itt, hogy Frieden, paix, vagy béke hangzik az emberek aj­káról! Mert mindenki ugyanazt érzi, egyformán fogékony rá minden ember, bármilyen nyelven zengjen is ez a szó. Ezt kellene megérteni mindenütt a világon s akkor valószínűleg arra sem lenne szükség, hogy új nyelvet találjanak ki és mutassák be new-yorki szakemberek előtt. Csányi László A pái’íoktadás hírei Október 19-én, szerdán a bonyhádi járásban megindult a pártoktatás. Aparhanton a „Marxizmus— leninizmus alapjai" tanfolyamon eredetileg tizennyolcán vennének részt. Az első foglalkozás azon­ban azt bizonyítja, hogy a lét­szám emelkedni fog, mert hú­szán hallgatták meg az első elő­adást. . A propagandista felkészülése viszont már hiányos volt. Kajos elvtárs nem fordított nagy gon­dos előadása előkészítésére. A tudományos szocializmus meg­alapításáról jzólva alig mondott valamit Marx és Engels munkás ságáról. Helyes volt, hogy a tér melési módot táblára felvázolva próbálta megértetni, azonban gyenge felkészülése következté­ben nem tudta jól megmagya­rázni. A bonyhádi községi alapszer­vezetben két „Marxizmus— leninizmus alapjai“ tanfolyam összevonva tartotta meg első foglalkozását. 48 hallgató közül 33 jelent meg. A hiányzók között voltak Öváriné, a járási tanács egyik osztályvezetője, Nagyné. aki szintén a járási tanács funk­cionáriusa és Slarku Józsefné, a párt járási végrehajtó bizottsá gának munkatársa is. Az összevonj foglalkozás már technikailag sem volt megfelelő­en előkészítve. A helyiségben egyetlen asztal,. szék sem volt. A hallgatók úgy cipeltek oda egy ping-pong asztalt, hogy jegy zetelni tudjanak. Megnyitó elő­adás egyáltalán nem volt, mert az egyik csoport propagandista ja, Láng elvtárs félreértette fel­adatát. Azt a megbízást kapta, hogy tartsa meg a bevezető elö- a(0st, ő pedig kiírta szóról-szóra a hallgatók tankönyvéből az e'sö hét anyagát s azt olvasta fel. Mi kor pedig előadását kifogásol­ták, azt felelte, hogy a könyvet képzettebb marxisták írták, mint ö és hallgatói, tehát jobban nem oldhatta volna meg feladatát, így elmaradt a megnyitó előadás s nem hallottak a hallgatók a második hét anyagáról sem. A tapasztalatok azt bizonyít ják, hogy a propagandisták fel­készülésében sok javítanivaló van. Nem lehet megelégedni azzal sem, hogy legtöbb helyen a hallgatók nagyrésze hiányzik a foglalkozásokról. Forradalom és a béke litovszkl béketárgyalások 1918. február 10-én azonban megsza­kadtak Trockij árulásai miatt. A németek nagy területeket foglal­tak el, de Lenin javaslatára 1918. február 22-én mégis meg­kötötték a békét, súlyosabb fel­tételekkel mint eredetileg. Emiatt sokan támadták a pártot, de a többség Lenin és Sztálin köré tömörült. A VII. Pártkon gresszuson, 1918. március 6-án már a legerélyesebb rendszabá­lyokat fogadták el a béke meg­védéséről. Megszívlelték Lenin tanítását a bresztj békéről. Lenin ugyanis megtanította a pártot, hogyan kell rendben visszavo nulni és majd a legnagyobb eréllyel támadni. A történelem bebizonyította a bolsevik taktika helyességét. A VII. Kongresszus óriási Jelentő­ségű volt. Teljesen szétzúzta a párton belül az ellenséget és az országot kivezette az imperialis­ta háborúból. Ezzel egyidejűleg határozatot hoztak a Vörös Had­sereg megszervezéséről és a nép­gazdaságban pedig hozzálát­tak, hogy „szocialista rendét te­remtsenek". Ily módon sikerült megteremteni a szocialista építő munka feltételeit így kezdődött a polgárháború első időszaka. De ebben az időben már ott volt a fiatal Vörös Hadsereg, mö­götte állt az egész szovjet haza, s megmutatták a támadóknak a dolgozók erejét. Bebizonyították a proletár állam legyőzhetelen- ségét. Az Októberi Forradalom gyö zött, győzött a szocializmus or­szága. A történelem új időket érlelt, de a fejlődés nem állt meg. S a II. világháború tanul­ságaiból is levonhatták a követ keztetést a támadók. Saját ma­gukon tapasztalhatták, hogy a dolgozók megvédik szabadságu kát, függetlenségüket. Ma a Szovjetunióban a kommunizmust építik. A békés alkotó munka je­gyében dolgoznak a szovjet tu dósok. Eredményeikkel a dolgo­zó nép életét akarják még szeb­bé tenni. A Szovjetunió vezetői pedig minden erejükkel arra tö­rekednek, hogy megvalósítsák a békét. A Szovjetunió következe tes békepolitikája érvényesül a nemzetközi életben. A megnem­támadási szerződések és az osztrák békeszerződés megköté­se, a német kérdés végleges meg oldására irányuló törekvése mind azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió békét akar. Október hajnalán új csillag ra gyogotj fel, a világ dolgozóinak ez mutatja azt az utat, amelyen haladniok kell. Nem szabad elfe­lejtenünk Sztálin szavait: „A Szovjetunió népeinek barátsága nő ... mert népeink barátsága nagy és komoly vívmány. Mert amíg ez a barátság fennáll, or­szágunk népei szabadok és le- győzhetetlenek lesznek.“ A népi demokratikus országok népeit is eltéphetetlen barátság fűzi a Szovjetunióhoz. A becsületes em berek többsége a Szovjetunió mellett áll, a béke mellett. A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom egyik legnagyobb vívmá­nya és tanulsága a béke. H. I. DISZ-ssserweset alakult Regölyben REGÖLYBEN többszáz fiatal van. Az el­múlt években és még néhány hónappal ezelőtt is, velük nem igen törődött senki, miután ki­kerültek az iskola padjaiból, egészen addig, amíg bevonultak katonának. Leszerelésük után is folytatódott tovább a régi rossz gyakorlat. A község kommunistái, vezetői nem éreztek fele­lősséget ennek a sok fiatalnak a fejlődéséért, munkájáért. Néhányan tovább tanultak közép­iskolákban, néhányan városba kerültek ipari munkára — ezek többnyire szépen beleillesz­kedtek az új társadalmat építő fiatalság nagy táborába, de a fiatalok többségének életében alig volt változás. A vezetők annyira nem tö­rődtek a fiatalok sorsával ,hogy még a DISZ- szervezet létrehozását sem szorgalmazták, pe­dig nyilván ez lett volna a kiindulópont a fia­talság összefogására, nevelésére. A KÖZPONTI Vezetőség májusban határo­zatot hozott az ifjúsági munka megjavítására, amely elsősorban a párt és állami vezetőkel teszi felelőssé a fiatalság életéért. Egy ideig nem sok eredménye lett Regölyben ennek a határozatnak sem. Alig két hónapja kezdtek mutatkozni a változás első jelei, amikor új függetlenített párttitkár, Farkas elvtárs kerüli a község élére. Farkas elvtárs évekig volt gép­állomáson párttitkár és gyakorlatból tudja, hogy milyen jelentősége van a fiatalság szer­vezettségének. Éppen ezért az egyéb feladatok végrehajtása mellett hozzálátott a Központi Vezetőség ifjúsági határozatának megvalósítá­sához is. Először pártvezetőségi, majd taggyű­lésen vitatták meg az ifjúság problémáit. — A DISZ-szervezet létrehozásáért személy szerint felelőssé tették az alapszervezet titkárát, H. Varga Ferenc, a tanácselnök, Csapó János és az iskolaigazgató, Ágoston Béla elvtársakat. Maga Farkas elvtárs is állandóan tevékenyke­dett a DISZ-szervezet létrehozásáért. Először aktívákkal vették magukat körül. Ágoston elv­társ például biztosította, hogy a fiatal pedagó­gusok kapcsolódjanak be aktívan a Dísz­munkába. A pártvezetőségi tagok az aktívák­kal karöltve hozzáfogtak a fiatalság megszer­vezéséhez. Munkájuk nyomán a békekölcsön­jegyzési agitációba sikerült bekapcsolni a fia­talok egy részét. Mintegy 20 fiatal rendszere­sen járta a házakat, mint a párt agitátora. Ez megmutatta azt is, hogy a DISZ-szervezet meg­alakításánál elsősorban kikre lehet támasz­kodni: ezekből a fiatalokból jött létre nem­sokkal a békekölcsönjegyzés után a DISZ- szervezet gerince. Amikor összehívták a fiata­lokat és az iskolaigazgató elvtárs a párt meg­bízásából egy bevezető előadást tartott, közel 30 taggal megalakították a DISZ-szervezetet. A HELYI pártszervezet természetesen a megalakulás után sem vette le a gondot a fia­talságról ,sőt, fokozott felelősséggel foglalko­zik tovább a DISZ-szervezettel, mert tudják a regölyi kommunisták, hogy ez az eredmény csak a kezdet, az alapja az ifjúsági élet gyö­keres megváltoztatásának. Többek között vissza van még a fiatalság nagyobb részének bevonása a DISZ-be. A pártvezetőség hozzá­látott a Petőfi-iskola megszervezéséhez. A ta­nácselnök elvtárs helyiséget biztosít a Dísz­nek, a pedagógusok pedig — akik közül hár­mat beválasztottak a DISZ-vezetőségbe — azon tevékenykednek, hogy állandó kultúráiét legyen a DISZ-ben A megalakulás utáni napok bán mindjárt hozzáláttak egy műsoros est elő­készítéséhez: majdnem minden este táncot, színdarabot próbálnak. A műsoros est bevéte­léből gazdasági alapot tudnak létesíteni. No­vember 7-re külön műsorral készülnek. A DISZ rendezvényeire valósággal sereg­lenek a község fiataljai. A DISZ-titkár, Szí­jártó Rózsi és a vezetőség többi tagjai ezeket az összejöveteleket felhasználják a tagtobor­zásra. Volt olyan este, amikor tizenkét fiatal kérte felvételét a DISZ-be. A községi pártszervezet most azt határozta el, hogy egy fiatal párttagot a DISZ-be küld 'dolgozni, hogy minél eredményesebb legyen a fiatalok munkája. Eddig hiba volt, hogy nem foglalkoztak megfelelően azokkal a fiatalok­kal, akik már letoltötték katonaidejüket. A pártvezetőség most úgy irányítja, segíti a fiatal DISZ-szervezet munkáját, hogy közülük is minél többet bevonjanak az ifjúsági szerve­zetbe. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents