Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-02 / 232. szám

6 NAPLÓ 1955. OKTOBER 2, Szamos Rudolf s Két „csillagtörténete H alottaknapján történt. A hegyoldalban, a temető­ben — a kopott sírok között — görnyedt öregasszonnyal talál- koztanfc Kezében vörös és fehér őszirózsa csokrot szorongatott. Megállt egyik másik düledező fejfa előtt, közelebb hajolt, hogy az időrágta feliratokat kibön­géssze, majd keresztet vetett és tovább ment. Az asszony keresztül ballagott a temetőn. A túlszélen megállt, ott ahol beton alapon egy kő­oszlop emelkedik. Százhúsz szovjet és magyar vörös katona jelképes sírja. A kőlábhoz helyezte az őszi­rózsa csokrot, a betonlapra új­ságot terített és támaszkodó ne­héz öreges mozdulattal letérdelt. Nem akartam zavarni, még­sem hagyott nyugodni a titok, ami ezt a hetven esztendő körüli asszonyt, ide hozta a katonák jelképes sírjához. T»/|ár mögötte álltam, a nyi- tott imakönyvébe néz­tem. Először azt hittem ebből imádkozik. Nem, a könyvnek csak a fedőlapja volt kinyitva és a fedőlap belső oldalán fönt a bal sarokban két kopott kis csillag. Az egyik szürke pléhből, a másik zománcozott vasból ké­szült. Az asszony némán zoko­gott, könnyel a csillagokra po­tyogtak. Amikor csillapodott a sírása megszólítottam. A hangra riadtan nézett rám és fején hát­ra csúszott a kendő. — A csillagok — mondtam szoruló torokkal és a könyvre mu tattam. A karomba kapaszko­dott és a közeli pádhoz vezettem Leültünk és az asszony vékony, rekedtes, akadozó hangon mesél ni kezdett. Meséjét — a két csillag történetét, — nem másí­tottam meg. Úgy írom most, ahogy Kiss Lajosné hetvenesz- tendős bányanyugdíjas mesélte, íme az első csillag története. — Ez a fakó, törött ágú csil­lag a fiamé volt. Arany gyerek volt. Itt dolgozott a kettes bányá bán, segéd vájárként. Nagy szó volt ez akkoriban, mert Lajoska még a tizennyolc évet sem töl­tötte be, de szorgalmas gyerek­nek ismerte mindenki. Soha egy rossz szóval nem illetett... Tíz éves kora óta egyedül ne­veltem, mert az apja oda maradt a bányában vesztek akkor ki­lencen máig se találtak rájuk. Az én fiam nem kocsmázott.. . Do egyszer mégis elment, mert a társai nagyon erőltették. Elment, én otthon vártam, nem mertem elaludni, a rettegés nem enge­dett. Ez a gyerek volt számomra minden. Aztán megjött, részegé í nehéz fejjel botorkált a konyhá­ban. Amikor megláttam sírni kezdtem. Nyersen kiáltott — mit bőg? ... és káromkodott. Szidta az istent, a keserves vilá­got. Az nap volt fizetés és az egész heti bérét jó formán az utolsó krajcárig oda hagyta a kocsmában ... Én nem akartam, hogy a fiam is azt az utat járja, amit az apja, meg a többi telepi szegény ember. Nem akartam, hogy újra eladósodjunk a kon- zumban . . . Tudja minden anya. aki igazán szereti magzatját, más, jobb életet akar .neki, mint ami az anyának jutott... Néz­tem én, csak néztem és azt hit­tem megszakad a szivem, mint­ha nem is az én fiam lett volna. A szeme mereven állt, a haja mert szép fekete haja volt az arcába lógott. Az ünneplő ru­hája csupa mocsok, összorondí- totta. — Micsináltál? — kérdez tem tőle. — Mi köze hozzá? — mondta pálinkás ésszel. Kértem könyö­rögtem és példákat soroltam, hogy hova vezet ez az út. E-m lékszem még le is térdeltem előtte és akkor fellökött, elrú­gott mága elől. Ott feküdtem a konyha kövön . .. sírtam. És egyszer csak mellettem térdel csókolgat és rimánkodik. hogy soha többet nem iszik, csak most az egyszer bocsássák meg neki. Meg is tartotta ,még a kocsma környékét is elkerülte. Igaz> hogy a. bányában a Szelén Imre vette magához ..., aki igen ko­moly gondolkozású bányász volt. Ez aztán embert faragott belőle. H arminchat évvel ezelőtt?.. Úgy van harminchat éve már, amikor 1919 májusában egy este azzal jött haza a bá­nyából — hogy édesanyám kös­sön össze nekem egy kis csoma­got, -egy inget, gatyát. — Meg­rettentem — Hová mégy fiam? — Harcolni — mondotta csen desen. Nem szóltam neki sem­mit, hiszen már a maga embere volt és az agitátorok, akik estén ként hozzánk is eljárogattak. arról beszéltek, hogy a bányá­szoknak is harcolni kell, mert nagyon sok ellensége van a kommunnak. A háborúból -is jöttek vissza a katonák, de nem dobták ám el azok a puskát, ha­nem hazajöttek és Vörösőrséget szerveztek, az urak megcsak úgy reszkettek tőlük .. . Bányászok­ból lett a községi elöljáró­ság, kiosztották a szegény nép között a konzumot, meg eltöröl­ték az adóság könyveket. A ka­tonák meg tovább mentek Mis­kolcra. Velük ment a fiam is . . . Mi meg, akik otthon maradtunk esténként, de sokszor napköz­ben is olvastuk az újságot, illet­ve mindég volt valaki, aki fel­olvasta nekünk a Vörös Újságot. A nyáron láttam újból a fiamat. Mosolygott és biztatott — anyácska ne búsúlj, .visszajövök, csak kiporoljuk a cseh fehérgár­disták nadrágját — és elmentek Kassa felé . . . Augusztus köze­pén jöttek vissza. A telepi kuny­hókban azt suttogták, hogy el­árulták a kommunt. Melegen sütött a nap, délidő lehetett, amikor a fiam másodmagával, egy fiatal pesti munkással haza szaladt. Vigasztaltak, — hogy ne búsúljak, a folyón nem tudnak átjönni a fehérek, mert ők őrzik a hidat. — Hoztak nekem kényé rét és újból elmentek. Kora dél­után a híd körül megszólaltak a puskák. Mindenki a házakba bujt. Vártuk milyen sors jön ránk. Egész estig lövöldöztek. A fiam volt az utolsó, azzal a pesti munkással a híd innenső oldalán volt a géppuskájuk, azt vállalták, majd ők visszatartják addig a fehéreket, míg a Vörös Hadsereg egérutat vesz Mis- kolcnak ... Ott hasaltak a gép­puska mögött, ötször támadtak a fehér morvák, ötször verte őket vissza a géppuska. Talán átsem törnek, ha a faluból a jegyző nem vezet a híd ellen egy felkelő csapatot. Az urak, meg a tehetős parasztok elő­szedték a vadász puskákat és há túlról támadtak. A fiam megse­besült, és visszavonultak, de a géppuskát nem hagyták ott. . . Másnap elmentem oda és láttam a piros vért a porban, amerre menekültek. — A pesti munkás a patikába húzódott és harcolt az utolsó golyóig, a fiam meg háza támolygott. Sosem felejtem el, nyilott az ajtó. A szívemhez kaptam. Lajos úgy esett a konyhába, már jártányi ereje sem volt. Ahogy elesett a sap­kája a vizespad alá gurult. Egyetlen gyermekem, egyetlen támaszom és csorog a vére és én nem tehetek semmit. Kirohantam az uccára, a fe hérek addigra már ott voltak a faluban... Az iskolára akkor tűztek ki egy vöröskeresztés zászlót... Voltak ott magyarok, csehek .. . könyörögtem a sza- nitécéknek — jöjjenek, mert hal doklik a fiam, mentsék meg ... A jegyző, aki a mi falunk jegyzője volt rám nézett — vö­rösnek nincs kegyelem — mon­dotta gúnyosan, de mégis meg­ragadták a karom — gyerünk — mondotta egy fiatal tiszt úr. Ma­guk előtt hajtottak és amikor beléptünk a konyhába fölnézett az én fiam és elhaló hangon csak annyit mondott — mit tet­tél anyám? — Ez az — sikitott a jegyző — a főbujtogató. — Nem igaz 1 I 1 — Ne visíts szipirtyó, kígyót neveltél téged is el kellene ti­porni — ezzel elővette a revol­verét a fiatal tiszt. — Gyilkos — kiáltottam és nekiugrottam. Egy dörrenés és elszédült előttem a világ. . . Magam sem tudom meddig fe­küdtem eszméletlen, amikor ma gamhoz tértem sötét, fekete éj szaka volt. A fejem fájt, de tag­jaimban nem éreztem semmi fájdalmat és ahogy tápászkodok, a sötétben valami sikosbá nyúl tam. Eszembe ötlött minden ami történt — vér. Fölugrottom, iz­galmamban nem találtam a gyu­fát, csak sokára, amikor fényt gyújtottam ... ó borzalom, ott, ott fekszik mozdulatlanul a fiam, homlokán kerek fekete lyuk, az arcán megalvadt vér. — Lajos .. . Laji .. ., arany­gyermekem ... szólj hiszen én vagyok édesanyád . . . Laji — el akadtam, csak néztem csukott szemét, nem felelt — meg- öltééék ... emberek, megöltéék. A szomszédok jöttek át... vigasztaltak. De mindhiába az én szép nagy gyerekemet többé soha senki sem adhatta nekem vissza ... Amikor eltemettük, megtaláltam a sapkáját... azon volt ez a fakó, törött ágú kis csillag ... Kiss néni elhallgatott. Resz­kető ujjai úgy simogatták a fa­kó pléh csillagot, mintha gyer­meke hajába túrna. Nagysokára folytatta csak... a másikra a zománcos csillagra mutatva. — Ez még egészen fiatal, alig tízesztendős. Huszonöt évvel a fiam halála után 1944 de­cemberében ugyan ilyen ködös délután volt, mint amilyen a mai Már esteledett és napok óta egyre közelebbről durrogtak az ágyuk. Csak azért imádkoztam, hogy megérhessem, a napot, ami kor eljön az a világ, amiért a fiam meghalt. Az urak már el­menekültek, a férfiak javarésze a bányába húzódott, mert a né metek, meg a nyilasok a házak­ból szedték össze az embereket és vitték katonának. Fölöttem már nagyon eljártak az évek, él­tem is meg nem Is . . . Harminc­négy éves voltam, amikor a fiam meghalt, azóta nekem az élet nem volt élet.. . Mondom negy­vennégy decemberét írtuk akkor amikor egyik este a mi uccánk- ban, az én házacskám közelében olyan gyorsan kattogtak a lövé­sek, mint a nagypénteki kereplő. Bereteszeltem az ajtót, remegve szemezgettem az olvasót és egy­szer csak, mintha kaparászná­nak kint. Gyenge öregasszony voltam, az életemét nem féltet­tem, mert nekem megváltás lett volna a halál, de azért szoruló szívvel nyitottam ajtót. Gokat álmodtam én a fiam­mal és az ajtóban ugyan­olyan fekete, csapzott hajú ka­tona állt, mint annak idején, amikor az én fiam menekült hozzám. A sötét uccán rohanó léptek zaja. Német, majd magyar kiál­tozás. — Mamka — sóhajtott az idegen és ekkor a mécsvilágnál megláttam a sapkáján a csillo­gót ... ezt a zománcosat. Gyor­san megfogtam a kezét. Bebot- lott a konyhába és elesett. Ugyanott, ugyanúgy, ahogy hu­szonöt évvel ezelőtt a fiam. A. mellén véres volt a vattakabát. Istenem, mintha csak ő lenne ... ez a gyerekkatona. Bezártam e konyhaajtót, a törülközőt vízbe- mártottam, kibontottam a ka­bátját .. . Szőrtelen mellén há­rom sebből bugyogott a vére. Mit csináljak? Vizes ruhával le­mostam, volt egy tiszta lepedőm abba belecsavartam. Időnként kinyitotta a szemét.. . mosoly­gott és suttogta — Mama ... mamka. — Mamka — így mondta ai drága gyerek. Messziről jött, ha tudnám, ha érteném a nyelvét, hogy megkérdeztem volna hova- való, ki sír utána ... és elmond­tam volna, hogy itt ezen a he­lyen egy vöröskatonát gyilkoltak meg tizenkilencben a fehérek — az én magzatomat. — Mamka — ez volt az utol­só szava. A karjaim között halt meg. Meggyászoltam, mint a fia­mat, azt az ismeretlen gyerekka­tonát és azóta is minden évben kettejükhöz jövök... Ez a zo­máncozott vöröscsillag az idegen katona fiamé voít, ez a fakó pléhcsillag a magyar fiamé. Itt fekszenek, együtt pihennek ott van mindkettőnek neve a kő oszlopon. U n már öreg vagyok, nagy bánat nehezedik ránt. mégis ha a völgybe nézek innét, ahol a fiaim nyugszanak, leg­alább azt láthatom, ha meg is­haltak, nem haltak.meg hiába., ott lent négy éve kezdődött a- nagy , építés , , . nálam is lakik most egy munkás aki ott dol­gozik, azt beszéli város lesz, meg rengeteg gyár . . . Talán jó lenne újra fiatalnak lenni... RÁDIÓ MŰSOR 1955. október 2 —9-iq. Állandó müsorszAmok-. Kossuth-rádió: 4.30: Falunap­tár. — 4.35—8.00-iq: Reqqeli ze­nés műsor. — Közben 5.00: Falu­rádió. — 6.00: Hírek. — 6.30: Színházak műsora. — 7.00: A Szabad Nép mai vezércikke. — Hírek. — Időjárásjelentés. —7.45: Naptár. — 8.00: Műsorismertetés. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. Lapszemle. Idő­járásjelentés. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 15.00: Hí­rek. Közérdekű közlemények. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 19.00: Ismertetjük ma esti műso­runkat. — 20.00: Esti Híradó. Idő­lágirodalom humora. La Fontaine mesél. — 13,05: Művészlemezek. — 14,00: Népszerű szovjet fil­mek zenéjéből. — 15,00: Tiborc két arca. — 15,20: Víg muzsika, vidám nóta. — 16,00: Operarész­letek. — 17,00: A Rádió Gyer­mekszínházának műsora. — 17,35: Beethoven: Milliókat átka­rolva. — 18,35: Szlobodszkoj és Iván Gorelov szatírái. — 18.55: Világhírű magyar művészek Bar- tók-hangversenye. — 19,40: A Munka Vörös Zászló Érdemrend­del kitüntetett Állami Népi Együt­tes zenekara és Pjatnyickij-együt- tes műsora. — 20,20: A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" cimű lap ismertetése. — 20,35: Tánczene. — 21,30: A vasárnap sportja. Totóhírek. — 22,00: Ze­nekari hangverseny. járásjelentés. 22.00: Hírek. Idöjá- rásjelentés. — Sport. — 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 0.22: Himnusz. Utána: Vízjelzőszolqálat. Petőfi-rádió: 7.00 —11.30-iq: azonos a Kossuth-rádió műsorá­val. — 11.30: Műsorzárás. — 23.00: Műsorzárás. Vasárnap, október 2. Kossuth-rádió: 4,30—7.59-ig. Reggeli zene. — 8,15: Eqy falu eqy nóta. — 8,55: Fotóamatörök öt perce. — 9,00: Uj Zenei Új­ság. — 10,00: Vasárnapi levél. — 10,10: Pataki szüret. Ifjúsági rádiójáték. — 11,00: A varsói VIT legkedvesebb dalaiból — 12,15: Jó ebédhez szól a nóta. . . — 13,00: Jó munkáért — szép muzsikát! — 13,20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 14,15: A Magyar Rádió szim­fonikus zenekarának hangverse­nye. _ 15,30: Eqy hét a külpoli­tikában. — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 16,30: Hely­színi közvetítés Prágából, a Cseh­szlovákia— Magyarország Európa Kupa labdarúgó-mérkőzés II. fél­idejéről. — 17,15: Sportindulók. — 17,40: Kincses Kalendárium. — 18,40: Tánczene. — 19,02: Hanglemezek. — 19,08: Romeo és Júlia. Színmű három felvonás­ban. — 23.01: Zenekari hangver­seny. — 0.10: Vlrágénekek. Petőfi-rádió: 8,00: Fúvószene. — 9,00: ifj. Magyari Imre és ze­nekara játszik. — 9,30: Miska bá­csi lemezesládája. — 10,10: Szív küldi szívnek szívesen. — 11.00: Falusi jelentés... — 11,05: Tos- caninl vezényel. — 12,35: A ví­Hétfő, október 3. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. — 10,10: Sándor András mélyhegedűn játszik. — 10,25: Turina: Tánc. — 10,30. Óvodások műsora.,— 11,00: Ope­rarészletek. — 11,30: Csargáj. Keleti rege. — 12,20: Operett­részletek. — 13,00: Magyar népdalok. — 14,15: Úttörő-hír­adó. — 14,40: Halló, itt Bukaresti — 15,10: Heti zenés kalendá­rium. — 16.00: Ifjúsági fejtörő. — 16,40: Petri Endre zongorá­zik. — 17,10: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 17,30: Eqy falu — eqy nóta. — 18,00: Kétmérrtök- nemzedék. Riportműsor. — 18,20: Kórushangverseny. — 18,40: Az ifjúsági hullámhosszán. — 19.02: Esztrádműsor. — 20.20: Tangó-boleró. Török Tamás rá- diódrámája. — 25,15: Tíz perc külpolitika. — 22,25: Magyar ze neszerzők. Kadosa Pál Kossuth- díjas. — 23,45: Arany János da­lai. — 0,10: Magyar nóták. Petőfi-rádió. 14.00: Megyei stú­diónk Jelentkezik... — 14.03: Operarészletek. — 15.00: Dél­utáni muzsika. — 16,00: Népsze­rű szovjet filmek zenéjéből. — 16,30: A debreceni népi zenekar játszik. — 17,00: Romantikus szerzők kórusművei. — 17.25: Operettrészletek. — 17,50: Ka­marazene. — 18,20: A kínai nép forradalmi győzelme. — 18,40- Könnyű zene. — 19,00: Az épülő kommunizmus naqy orszáqában. — 19,30: Szerb versek. — 19,50: A Szovjet Rádió esztrádzenekara játszik. — 20.20: Sporthíradó. — 20.40: Operafilm. — 21.10: Nép­dalok és csárdások. — 21.40: Tündérvilág. Sánta Ferenc írása. — 22,00: Nagy mesterek tánc­zenéi. Kedd, október 4. Kossuth-rádió: 8,10: Magyar dalok és táncok. — 9,00: Indu­lók. — 9,15: Úttörő-híradó. — 10,10: Zenével a föld körül. — 11,00: Lányok, asszonyok... — 11,15: A Londoni Rádió szimfo­nikus zenekara játszik. — 11,30. A pénzügyőrzenekar játszik. — 11,50: Részletek Benjámin László versciklusából. — 12,15: A Ma­gyar Rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Táncok. — 13,30: Mai operettek. — 14,Í5: Hangverseny gyermekeknek. — 15,10: Puccini operáiból. — 15,57: Az jó hírért, névért . . . Ifjúsági rádiójáték. — 17.10: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 17,30: Szív küldi szívnek szívesen. — 18,00: Falusi köl­csönjeqyzés. — 18,10: Tánczene. — 18,55: Pillantás a nagyvilág­ba. — 19.02: A világirodalom hu­mora: A fele sem igaz. — 19,32: A Magyar Rádió énekkarának hangversenye. — 20.20: Bartók összes zongoraműveiböl. — 20.50: Üllői úti fék. Zenés iro­dalmi műsor. — 21.20: „Szüret” Népi játék. — 22,15: A Fővárosi Népi zenekar játszik. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 0.10: Magyar népdalok. Petőfi-rádió: 14.00: Megyei stú­diónk jelentkezik ... — 14.45: Népek zenéje. — 15,00: Szórakoz­tató zene. — 16,00: Népdalok. — 17,00: Cincadze: vonósnégyes. — 17,30: Mit tanítanak a politikai iskolák? — 17,45: Tánczene. — 18,30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Mo­zart: Varázsfuvola. Dalmű két felvonásban. — 22,10: Zenekari hangverseny. Szerda, október 5. Kossuth-rádió: 8,10: Orosz ope­rákból. — 10.10: Liszt Ferenc írá­saiból. — 10,30: Népi játék — népmese. — 11.00: Kórushang­verseny. — 11,30: Könyves Kró­nika. — 12,15: Tánczene. — 13,00: Versek. 13,20: Népdalok és dalok. — 14,15: Úttörő-híradó. — 14,40: Kamarazene. — 15,10: Az jó hírért s névért. . . Ifjúsági rádiójáték. — 16.10: Tanajev: szimfónia. — 16,40: Válaszolunk hallqatóinknak. — 17,10: Az Ál­lami Népi Együttes zenekarának műsora. — 17.45: Nemzetközi kérdések — 18,00: Közös dol­gainkról. — 18.15: Szív küldi szívnek szívesen. — 18,45: A viráqzó mezőqazdasáq útján. — 19,17: Jó munkáért — szép mu­zsikát! — 20.05: Ünnepi hangver­senyek Bartók Béla emlékére. — 21,15: Hírek és zenei riport. —. 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Tánczene. — 23.25: Néger spirituálék. —- 0,10: Vidám da­lok. Petőfi-rádió: 14,00: Megyei stú­diónk jelentkezik ... — 14,05: Művészlemezek. — 14,45: Vidám zene. — 15,20: Operettrészletek. — 16,20: Boldogság. Elbeszélés — 16,40: Mezei csokor. — 17,20: Mi újsáq a tudomány és technika viláqában? — 17,40: Kamara­zene. — 18,30:' Orosz nyelvtan- folyam haladóknak. — 18,50: Operettegyvelegek. —1 19,30: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. — 20,00: Ifjúságunk éne­kel. — 20,20: Sporthíradó. — 20,40: Erkel operáiból. — 21.20: Tudományos kutatások az Orszá­gos Munkaegészségügyi Intézet­ben. — 21,30: A néphatalom or­szágaiban. — 22,00: Népek dalai és táncai. Csütörtök, október 6. Kossuth-rádió: 8,10: Zenekari hangverseny. — 10,10: Népze­ne. — 10,50: Jó munkáért — szép muzsikátl — 11,30: Az „Al­föld” írói. — 12,15: Népszerű operarészletek. — 13,00: Hang­szerszólók. — 13,20: Klasszikus operettek. — 14,15: A Rádió Gyermekújság műsora a kis is­kolásoknak. — 15,10: Most szép lenni katonának. — 15,25: Az épülő kommunizmus nagy or­szágában. — 15.55: Fúvöszene. — 16,20: „Rendületlenül” Ver­sek. — 16,40: Szív küldi szív­nek szívesen. — 17,10: Válaszo lünk hallgatóinknak. — 17.25: Egy falu — egy nóta. — 17,55: Pillantás a nagyvilágba. — 18,00: Kölcsönjegyzés. — 18,10: Lehár és Huszka operettjeiből. — 18,55: „Háziorvos” — az üzemben. — 19,02: A nők megbecsülése. — 19,30: Tánczene. —- 20,20: Az aradi tizenhárom vértanú emlé­kezete. — 21,00: Szülőknek — növelésről. — 21.20: Magyar mu­zsika. 22,15: Bartóki: Ä kitkjV szakállú herceg vára. Opera egy felvonásban. — 23.15: Vietnami versek. — 23,35: Éji zene. — 0,10: Népzene. Petőfi-rádió: 14.00: Zenekari muzsika. — — 14,40: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 15,20: Kamarazene. — 15.40: Zsoldos Hilda énekel. — 16.00: Szórakoztató zene. — 16.30: Fia­talok zenei újságja. — 17.25: Ju­goszláv népek dalai. — 17,45: Asszonyok a termelőszövetkezet­ben. — 18.00: Shakespeare ke­restetik. Vígjáték. — 20.30: Bee­thoven kamaraművei. — 21,05: Dalok. — 21,30: Sporthíradó. — 21.50: Vidám kórusok. — 22,10: Zenekari hangverseny. Péntek, október 7. Kossuth-rádió: 8,10: Magyar népi muzsika. — 9.00: Dalok — 10,10: Vazsonyi Bálint zongorá­zik. — 11,00: Lányok, asszo­nyok... — 11,20: Szovjet filmda­lok. — 11,30: Operakórusok. — 12.15: A Barbu Lautaru népi ze­nekar műsora. — 12,35: Úttörő­híradó. — 13,00: Tánczene. — 14,15: Régi magyar muzsika. — 15,10: A készülő Magyar Kézi Szótárról. — 15,30: Operettrész­letek. — 16,00: Orosz nyelvtan- folyam kezdőknek. — 16,20: Fia­talok sporthíradöja. — 16,40: Déry Pál Kodály-dalokat énekel. — 17,10: Eqy falu történetéből. 17,30: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 18,00: A répától a cukor- iq. — 18,30: A Magyar Rádió né­pi zenekara játszik. — 19,02: Külpolitikai kérdésekre válaszo­lunk — 19,15: Jő munkáért — szép muzsikát! — 20,20: Látoga­tás a Munakavédelmi Tudomá­nyos Kutatóintézetben. — 20.35 Műsor a Német Demokratikus Köztársaság évfordulója alkalmá­ból. — 21.05: Nagy szimfóniák — 22,15: Tíz perc külpolitika. — 22,25: Tánczene. — 23,15: Éji zene. — 0,10: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Petőfi-rádió: 14.00: Megyei stú­diónk jelentkezik... — 14.05: Operarészletek. — 14,55: Népi kórus, népi tánc. — 15,30: Men­delssohn: d-moll trió. — 16.00. Radics Béla Jenő és zenekara játszik. — 16.40: Zenekari mu­zsika. — 17,30: Történelmi lecke. — 18,00: Magyar szerzők mű­vei. — 18,30: Az épülő kommu­nizmus naqy orszáqában. — 19.00: A Csehszlovák és Német Állami Népi Együttes műsorából. — 19,25: Utazás a Nagy Fal men­tén. — 19,40: Népzene. — 20.00: Tánczene. -— 21,00: Hacsaturján: Sztálingrádi csata — szvit. — 21.30: Sporthíradó. — 22,00: Nyi­tányok és közzenék. Szombat, október 8. Kossuth-rádió: 8,10: Zenekari versenv. — 9.20: Úttörő-híradó — 10,10: Az elveszett levél. — Rádiókomédia. — 11,30: Gyógyu­ló gyermekek között. — 11.'40: Népdalfeldolgozások kórussal. —• 12.20: Hulló falevelek. — 13,00: Szovjet népek dalai. — 13 40­Fúvöszene. — 14.15: József At­tila és a zene. — 15,10: Szív kül­di szívnek szívesen. — 15 40- Ri- nortműsor a hajógyártásról. — 16.00: Mozart műveiből. — 16,20: Válaszolunk Heves meqyei hall­qatóinknak. — 16,40: Vidám ze­ne. — 17.10: Bura Sándor és ze­nekara játszik. — 17,40: Tánc­zene. — 18,20: Az épülő kom­munizmus nagy országában. — 19.05: Uton-útfélen. — 19,10: Bemutatjuk új operafelvételein­ket. — 20,20: Jót nevettünk! —- 22,15: Tánc éjfélig. — 0.10: „Nyugszik minden csendesen . ..” Virágének. Petőfi-rádió: 14.00: Operett­részletek. — 15,00: Dalok. — 15,20: Az opera mindenkié. — 16,20: Megyei stúdiónk jelentke­zik. — 16,25: Egyveleg Boell­man műveiből. — 16,35: Kóru­saink életéből. — 17,05: „Terített asztal”, összeállítás Goethe ver­seiből. — 17,30: A zeneirodalom legszebb dalai. —- 17,51: Horu- sitzky Zoltán: Cassation — bemu­tató. — 17,00: Don Qouijote. Rész­letek Cervantes regényéből. — 18,30: Kórushangverseny. — 19,00: Külpolitikai kalauz. — 19,10: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 19,40: Híres előadóművé­szek hangversenye. — 20,20: Sporthiradó. — 20,40: Részletek Szirmai Albert operettjeiből. — 21,20: Népi zenekarok hangver­senye. — 22,20: Zenekari hang­verseny. Vasárnap, október 9. Kossuth-rádió: 4,30: —7,59-ig: Reggeli zene. — 8.10: Édes anya­nyelvűnk ... — 8.15: Eqy falu — eqy nóta. — 8.15: Fotoamatőrök öt perce. — 9,00: Zenés fejtörő. — 10,00: Vasárnapi levél. — 10,10: Vidám vasárnap délelőtt. — 11,00: Részletek a varsói VTl hangversenyeiből. — 11,25: Arc- képcsarnok. Részegek. — 12,25:- ■Tó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Jó munkáért — szép muzsikáit — 13.30: Rádiólexikon — 14,15: A Magyar Rádió szimfónikus ze­nekarának hangversenye. — 15.30: Eqv hét a külpolitikában. —15,45: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 16.15: Szabadság, sze­relem. A Rádió irodalmi folyóira­ta. — 17,15: Szórakoztató zene. — 17,40: Kincses kalendárium. — 18,40: Tánczene. — 19.20: Az éníilő kommunizmus naqy orszá­qában. — 20,20: A kérők. Polgár Tibor operája. — 22.10: „Európa- hangversenytermeiből.” Petőfi-rádió: 8.00: Fúvósze­ne — 9,00: Körösi Dudus Zoltán és zenekara játszik. — 9,30: Mis­ka bácsi lemezesládája. — 10,10r Szív küldi szívnek szívesen. — 11.00: Zenebarátok köre. — 12,00: Szórakoztató zene. — 12,30: Novellák. — 13,00: Mű­vészlemezek. — 14,00: Magyar­operettek. — 15,00: A gyógyszer- kutatás fél évszázada. — 15.20: Maqvar tájak dalaiból. — ifi 00- Verdi operáiból. — 17.00: Afrika belseiében. Ifjúsági Rádióiáték. — 17,40: Könnyű szimfónikus zene. — 18,35: Csendélet Zom- bor István szatirikus jelenete. — 18,55: Schubert: Pisztrángötös. 19,30: Színes magyar népi mu­zsika. — 20,20: A „Tartós bé­kéért, népi demokráciáért!” című lap ismertetése. — 20,35: Tánc­zene. — 21,30: A vasárnap sport­ja. Totóhfrek. — 22.00: Tánc közben. (A Maqvar Rádió a műsorvál­tozás Joqát fönntartja.)

Next

/
Thumbnails
Contents