Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-23 / 250. szám

2 NAPLÓ 1955. OKTÓBER 23. U Nu burmai miniszterelnök a Szovjetunió Nagyszínházában Moszkva (TASZSZ) U Nu, a Burmai Unió miniszterelnöke és kísérete október 21-én este a Szovjetunió Nagyszínházában megtekintette F. Prokofjev: Rómeó és Júlia című balettjét. A vendégekkel együtt tekintette meg az előadást N. A. Bulganyin L. F. Kaganovics, I. M, Malen­kov, V. M. Molotov, M. G. Per- \uhin, N. Z. Szaburov. Az előadás után U Nu elragad tatását fejezte ki és köszönetét j mondott G. Ulanovának, a Szov ‘ jetunió népművészének és J. j Zsdanovnak az OSzSzSzK érde- [ mes művészének, a két fösze- I replőnek, kiváló művészi teljesít ményükért. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Új mezőgazdasági gépek A Ilmelnyickij-terület cukorrépaültetvényeken több új betakarí­tó és lerakó gépet próbálnak ki. . A képen: Cukorrépalerakás az egyik új géppel a nakovói cukor­gyárban. (Fotó: V. Prihogyko) Szőlőskert a messze északon I. V. Micsurin, a híres szovjet tudós módszereinek alkalmazásé val lehetővé vált, hogy messze északra kitolják a meleget ked­velő növények határát. Azelőtt az Altáj-vidékén szőlőtermesz- éséről nem is álmodtak. Jelen­leg az altáji-határterületen a sző­lő jó termést hoz. 1940-ben Belokurih üdülőhel közelében száz szőlővesszőt ii lettek. Azóta a szőlőskertek téri ete több száz hektárra növeki dett, némely szőlőfajtának az íz nem marad el az európai fajtá mögött. |A képen: Szőlőskert Belokurih üdülőhely közelében. Az előtér­ben V. A Nyegin micsurinista agronómus. (Fotó: V. Nyikolajev) Legeltetés »vilKcrnypásziorrnl" A Szovjetunióban mind job­ban elterjed a „villanypász- tor” használata. A készülék egy egyszerű 4—6 volt feszültségű akkumulátor­ból és egy vibrátorból áll. amely az egyenáramot 350—500 volt nagyfrekvenciájú árammá alakítja át. A villanyáramot alu miniumdrótba kapcsolják bele. A drótot szigetelő porcellánnal ellátott karókra erősítik. Ha a sertések a dróthoz érnek, az első áramütés után reflexszert- en már elkerülik a drót tájékát. Az árammal telített drótokkal aránylag kis területet szoktak bekeríteni. A legelőterületet kétnaponként változtatják. Az ilyen legeltetési rendszerben jobban kihasználható a legelő, s az állatok mindig friss zöld- takarmányhoz juthatnak. A vil­lamosberendezésnek más terü­letre való áthelyezése nem vesz. igénybe többet két óránál. (Fo­to V. Lescsinszkij.) Az ENSz napját Közös koreai-japán közlemény a japán parlamenti képviselők küldöttségének phenjani tárgyalásáról Phenjan (Uj Kína) Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaság minisztertaná csának elnöke és Kim Du Bon, a Legfelső Nemzetgyűlés Elnök ségének elnöke fogadta a japán parlamenti képviselők Koreába érkezett küldöttségét. A fogadás után közös közle ményt hoztak nyilvánosságra, melyben ismertetik, hogy az aláb bi pontokban történt megegye­zés: 1. A Koreai Népi Demokra tikus Köztársaságnak és Japán­nak határozott erőfeszítéseket kell tennie a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok norma lizálására. 2. A két országnak, noha a normális diplomáciai kapcsola­tok még nem álltak helyre, egyengetnie kell az utat a minél előbb meginduló kölcsönös ke­reskedelem felé és erőfeszítése kéj kell tennie a szükséges kép­viseletek felállítására. 3. Figyelemb évévé hogy a kul turális cserekapcsolat előnyös a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és Japán közötti barát ság és béke előmozdítása szem­pontjából, a két országnak erő­feszítéseket kell tennie e kulturá­lis cserekapcsolat megvalósítá­sára. 4. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságnak és Japán­nak gondot kell fordítania arra, hogy a másik fél állampolgárai, akik saját területén laknak, sza­badon utazhassanak szülőhazá­jukba és onnan szabadon vissza­térhessenek, ugyanakkor erőfe­szítéseket kell tennie, hogy bizto sítsa a másik fél állampolgárai­nak a nemzetközi jog által elis­mert jogait. 5. Mindkét félnek erőfeszíté­seket kell tennie, hogy konkrét intézkedésekkel biztosítsa mind a koreai, mind a japán halászok tevékenységének akadálytalan folytatását a két ország partjai mentén elterülő nyílt tengeren. ünnepük hétfőn az egész vilá­gon, azét a világszervezetét, mely a békét, a haladást, a né­pek közötti megértést írta zász lajára tíz esztendővel ezelőtt. Az elmúlt tíz év során ért cl bizonyos eredményeket az ENSz, de ha valóban be akarja tölteni hivatását, akkor nem állhat meg az eddigi eredmé­nyeknél, különösen most, ami kor a genfi kormányfői érte­kezlet s az azóta bekövetkezett nemzetközi események kedve­ző légkört teremtettek. „Si­mább lett az út Moszkvából New-Yorkba“ — mondotta Mo­lotov elvtárs, amikor megérke­zett az ENSz X. közgyűlésére. De ennek a „simább útnak“ számos megoldatlan probléma rendezéséhez kell vezetnie, me lyek között nem kisebb felada­tok vannak, mint az atomerö békés felhasználása, a leszere % lés kérdése, Korea egyesítése, a gazdaságilag elmaradt orszá­gok megsegítése, az emberi jo­gok kartájának megszövegezé­se, a német probléma kedvező megoldása. De mindezeken túl, az ENSz mindaddig nem töltheti be tel­jesen hivatását, amíg nem vá­lik valóban egyetemes világ­szervezetté, amíg megengedik azt, hogy munkájából számos békeszerető országot kirekesz- szenek. Ma jóval nagyobb fel­adat hárul az ENSz-re, mint az elmúlt tíz esztendő alatt bármi­kor. E magasztos munka elvég­zésére azonban csak olyan vi­lágszervezet képes, amely — mint a Magyar Népköztársaság kormányának az ENSz közgyű­lés X. ülésszakához intézett táv­irata is mondja — „tagjai so­rába egyesíti mindazokat a bé­keszerető államokat, amelyek az alapokmányban foglalt kö­telezettségeket vállalják.“ A Magyar Népköztársaság és az egész békeszerető ma­gyar nép a többi felvételét ké­rő békés építőmunkát végző országgal együtt vallja és vállal ja mindazt, amit az ENSz alap­okmánya lefektetett s ennek jegyében ünnepeljük mi is ok­tóber 24-ét, az ENSz, s ezzel együtt a béke, a haladás, a né­pek közötti megértés napját. Á Magyar ENSz Társaság távirata az Egyesült Nemzetek főtitkárához A Magyar ENSz társaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezete 10 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepi ülésének részt­vevői, köztük az Országos Béke­tanács, a Hazafias Népfront, a SZOT, az MNDSZ, a DISZ, a sTTIT és további 16 szervezet képviselői táviratban üdvözletü két küldötték az ENSZ közgyű lés 10. ülésszaka alkalmából Dag Hammarskjöldnek, az Egye­sült Nemzetek Szervezete főtit­kárának. A Magyar ENSZ Társaság és a felsorolj szervezetek a távirat bán rámutattak arra, hogy a bé­ke megóvásáért és biztosításá­ért folyó munkából az ENSZ-böl —f----------------------------------------­e gyetlen országot sem szabad kizárni, amely ebben résztkíván venni. A genfi kormányfői érte­kezlet nyomán kialakult kedve­zőbb légkörben remélhető, hogy most már rövidesen lehetővé vá­lik annak a régi kívánságnak a teljesítése, hogy a Magyar Nép- köztársaságot is felvegyék az ENSZ tagjai sorába. 13000 mezőgazdasági tárgyú filmelőadást tartanak vidéken Vidéki mozihálózatunk eb­ben az esztendőiben a tavalyi­nál lényegesen nagyobb mér­tékben szolgálja majd a me­zőgazdaság fejlesztése terén előttünk álló célokat. Az idén 2360 állami keskenyfilmes mozi, ezeken kívül többszáz normál filmszínház összesen mintegy 13 000 külön vetítést tart. Eze­ken az előadásokon — amelyek főleg a falusi mozik szünnap­jain, ezenkívül az ezüstkalá­szos tanfolyamok előadásain, szakköri foglalkozásokon kerül­nek sorra — egyre több ma­gyar és szovjet mezőgazdasági oktató, népszerű tudományos dokumentum-filmet mutatnak be. Műsorra kerülnek ezenkívül a termelőszövetkezetek életé­vel foglalkozó szovjet, valamint magyar és más népi demokrati­kus országokban készült játék- fi'mek is. Elismerőleg nyilatkozott a tengelici Petőfi TSZ gazdaságáról az amerikai mezőgazda- sági küldöttség megyénkben járt tagja. A KÜLPOLITIKA HÍHEI Moszkva (TASZSZ). Molotov szovjet külügyminiszter pénte­ken fogadta az osztrák újság­író küldöttséget, amely a VOKSZ vendégeként tartózko­dik a Szovjetunióban. A fogadáson megjelentek az osztrák lapok főszerkesztői. Dr. Schütz Géza egy amerikai mezőgazdasági vállalat felelős munkatársa, a hazánkban tartóz kodó amerikai mezőgazdasági küldöttség egyik tagja pénteken megyénkben járt. Először meg­tekintette az iregszemcsei kísér­leti gazdaságot. Nagy elismerés, sei nyilatkozott a kutatóintézet szójatermelés terén elért eredmé nyélről. Utána ellátogatott a ten gelici Petőfi Termelőszövetkezet hez. It( főleg a kukoricaterme lésről és a közös gazdálkodásról érdeklődött. A szövetkezet ven dégkönyvébe a következőket írta: ,,A szövetkezet megtekintő sét nagy élménynek tekintem. Sok jó benyomásom van a ve zető funkcióban lévő emberek nagy szakképzettségéről és őszinteségéről." Az AFP közli, hogy pénteken délelőtt az Európa Tanács ta­nácskozó közgyűlése Guy Mol- let elnökletével megkezdte a hat tagállam szén- és acélkö­zössége jelentésének megvita­tását az atomerő békés célokra való felhasználására vonatkozó együttműködésről. * New-York (TASZSZ). — Az ENSZ-közgyűlés október 20-i délelőtti teljes ülésén folytató­dott a gazdasági és szociális ta­nács tagjainak megválasztása. A szavazás eredményeképpen két új tagot választottak a ta­nácsba: Braziliát és Görögor­szágot. Ezután megválasztották a gyámsági tanács két tagját. A közgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács nem állandó tagjának választását október 27-re ha­lasztják. U jságírókörökben megjegy­zik, hogy a Biztonsági Tanács nem állandó tagja megválasz­tásának elhalasztását az Egye­sült Államok küldöttsége arra fogja felhasználni, hogy további nyomással több szavazatot pró­báljon szerezni a Fülöp-szige- tek javára. A „hüvelykszorító” módszert tehát, amelyről a Newyork Héráid Tribüné ír, új­ból bevetik olyan célok eléré­sére, amelynek semmi köze az együttműködési szándékhoz és a béketörekvésekhez. Ebben az esztendőben 32 új mezőgazdasági oktatófilm ké­szül a Híradó és Dokumentum Filmgyárban és a Színház és Filmművészeti Főiskolán. A Nagy Októberi Szocialista Petrográdon győzött a forra­dalmi munkásság. Megkezdődött egy új világ, egy új társadalom alpjainak lerakása. Lenin a Munkások és fi&tonaküldöttek Szovjetjének ülésén 1917 novem bér 7-én (október 25.) a Határo zatban már megszövegezte az irányvonalat: „A Szovjet megin gathatatlan meggyőződéssel vall­ja, hogy a munkás és paraszt kormány, amelyet mint szovjet kormányt a forradalom fog meg­alakítani ... határozott léptekkel halad majd a szocializmus felé, amely az egyetlen eszköz arra, hogy megmentsük az orszá­got a háború borzalmaitól. Az új munkás és paraszt kormány azonnal felajánlja az igazságos demokratikus békét valamennyi hadviselő népnek." Az Októberi Forradalom első vívmánya volt a béke. 1917 ok­tóber 26-án éjjel a II. Szovjet Kongresszus már elfogadta a bé kéről szóló dekrétumot. Vala­mennyi hadviselő országnak azt javasolták, hogy 3 hónapra hala déktalanul kössenek fegyverszü netet. A kongresszus az összes hadviselő országok kormányai hoz fordult „az emberiség három leghaladottabb nemzetének a mostani háborúban résztvevő há rom legnagyobb államnak: Ang liának, Franciaországnak és Né­metországnak öntudatos munká saihoz.“ Felszólította őket, hogy segítsenek tető alá hozni a béke ügyét, s evvel a néptömegek fel szabadítását mindennemű kizsák mányolás alól. Egy általános de­mokratikus békemozgalom indult el. Lenin meghatározta az igaz­ságos béke fogalmát. Ö a hadi sarc nélküli azonnali béke mel­lett szállt síkra. A háború foly­tatását az emberiség elleni leg­nagyobb gonosztettnek tartotta. A bolsevikok hatalmas béke- programmjának pedig az lett az eredménye, hogy a tömegek bi zalmát a párt végleg megnyerte. A dolgozók most már világosan látták, hogy melyik párt az, amely az emberiség nevében a dolgozók felemelését tartja a leg fontosabbnak. Lenin nem a tit­kos diplomáciát folytatta, hanem nyíltan a népképviseleti gyűlés elé vitte programmját; mikor ezt hirdette: „nyilvános béketárgya­lásokat kell kezdeni." Meggyőző dése volt, hogy a munkásmozga­lom felül fog kerekedni és utat tör a béke és a szocializmus felé. A szovjet hatalom helyzetét azon bán nem lehetett teljesen szilárd nak tekinteni míg Oroszország háborúban állt Németországgal és Ausztriával. Először tehát a háborúnak kellett véget vetni. A szovjet kormány először Anglia és Franciaországhoz fordult bé keajánlattal, de azok elutasítot­ták. Ekkor kezdődtek meg a tár­gyalások Németországgal. De­cember 5-én már aláírták az egyezményt. Az ország kimerült gazdaságilag, a csapatok gyen­gék voltak, így kénytelenek vol­tak elfogadni a németek súlyos békeajánlatát. A munkásosztály és a paraszt­ság tehát elfogadta az egyez­ményt, hogy időt nyerjen, hogy egy új hadsereget teremtsen ma gának, amellyel majd megvédi országát, szabadságát a betola­kodókkal szemben. A breszt-

Next

/
Thumbnails
Contents