Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-22 / 249. szám

1955. OKTOBER 22. NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTfeFÍTÉS « Nagyobb gondot fordítsanak a vetésre Hu esi kommunistái Mucsi község nem nagyon dicsekedhet vetési eredményei­vel. Búzát még alig vetettek a község határában. Ugyanakkor a községi pártszervezet nem so­kat tett a vetés sikere érdeké­ben. Népnevelő munka a békeköl- csöniegvzés után nem folyt. A jegyzés befejeztével a mucsi kommunisták megálltak, s mint akik jól végezték dolgukat, megpihentek habáraikon. Azt hitték, hogy a népnevelőmunKa kampányfeladat, s nem gondol­tak arra, hogy a kölcsön jegy zés mellett nagy munka, az őszi betakarítás és vetés meggyor­sítása áll előttük. Minderre Mucsi kommunistái nem gon­doltai?. Nem tulajdonítottak nagy fontosságot a népnevelő­munkának. Hogy is tulajdoní­tottak volna, mikor maga Veli- kán Sándor elvtárs, a községi alapszervezet titkára is lebecsüli az agitáció jelentőségét. Az volt a -v éleménye a kölcsönjegy zés idején, hogy nem kell sokat teketóriázni, tölteni az időt, ha­nem vagy ... vagy ... Ez a ma­gatartás alapvetően helytelen, s nem egyezik pártunk politiká­jával, a dolgozó tömegek meg­győzésének politikájával. A községi pártvezetőség mun­kájában nagy mulasztások ta­pasztalhatók. A vezetőség tagjai sem mutatnak jó példát a pártmunka elvégzésében. — Sokszor a vezetőségi üléseken sem jelennek meg. Bozsoki La­jos elvtárs, a titkárhelyettes jó, ha tíz vezetőségi ülés közül egyen megjelenik: Németh Ferenc elvtárs, az általános is­kola igazgatója szintén veze­tőségi tag. A község lakossága szereti és becsüli őt. Nyilván­valóan hasznos lenne, ha a párt munkából is jobban kivenné a részét. A községi vezetőség gyenge munkája természetesen hatás­sal van a községi alapszerve­zetre és a Vörös Zászló TSZ üzemi pártszervezetére. S egé­szen bizonyos, hogy nem jó ha­tással. Ez kitűnik a párttagok nagy részének magatartásából is. A taggyűléseken alig-alig jelennek meg, nem tartják fon­tosnak a pártmunkát. Megje­lenésüket ahhoz kötik, hogy „ráérek-e avagy nem”. S leg­többször, mint a tapasztalat 3k bizonyítják, „nem érnek rá’’. — Mélységesen elítélendő állás­pont, amelyet kommunista nem képviselhet, amely összeegyez­tethetetlen a parthoz való tar­tozással. Ugv látszik a mucsi kommunisták,nem tudják, hogy a párttagság kötelezettségekkel jár. Nem kommunistához ili< viselkedés ,amit például Döb- rönti Lajos elvtárs tanúsított: A kocsmában sörözött, amikor szóltak neki, hogy jöjjön el a taggyűlésre. Ö erre azt vála­szolta, hogy haza kell mennie vacsorázni. Megkérdezték tőle, hogy miért nem megy hát va­csorázni, mire azt felelte, hogy „előbb meg kell inni a sört”. — Ez egy kommunistával történt. Hasonló esetek, sajnos, több­ször is előfordulnak Mucsiban, ha nem is ilyen kirívó formá­ban nyilvánulnak meg. Ebben része van a vezetőségnek is. Nem hízza meg a párttagokat feladatokkal Feladat pedig lenne elég, csak körül kellene egy kicsit nézni Mucsi kommunistáinak. Most itt van a vetés ideje, amikor komoly r,épnevelőmunkára len­ne szükség az ország kenyere érdekében. Erősíteni kellene a párt sorait becsületes, jól dol­gozó pártonkívüliekkel. Vannak ilyenek Mucsiban is, de nem foglalkozik velük sem a párt­vezetőség, sem a párttagság. — Fejlődésükre nem fordít gondot senki. Egyszóval elhanyagolják a pártonkívüliek között végzen­dő nevelőmunkát. Ilyen állapotok uralkodnak a községben A vetés gyengén halad, nép­nevelőmunka nincs, a pártonkí- ivüliek nevelését elhanyagol­ják. A kommunisták maguk is passzívak, s a vezetőség mind­ezekbe lemondóan belenyugszik A vetési agitáció eddig csupán abban nyilvánult meg, hogy október 19-én, szerdán azon az esős napon a kisbíró kidobolta, hogyha másnap nem esik az eső, vetni kell. Pedig Mucsiban is ugyanazok a körülmények, mint másutt. Itt is van, amire alapozni le­het. A Vörös Zászló Termelő- szövetkezet az idén igen szép eredményeket ért el. A tsz-ta- gok jövedelme ebben az évben sokkal nagyobb lesz, mint ta­valy. A vetésben is jelentős eredményeket ért már el a ter­melőszövetkezet. A kenyér- és takarmánygabona nagy részét már elvetette, s ezzel példát mutat az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. A mucsi pártszervezetek munkájával többet kell törőd­nie a párt Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottságának is. Jobban meg kell néznie, ho­gyan foglalkoznak Mucsiban a kommunisták a vetési terv tel­jesítésének kérdésével. — Elő­fordult már, hogy a feladatokat Dúzsról telefonon adták meg a pártvezetőségnek, s hasonló­képpen érdeklődtek azok vég­rehajtásáról. A kellő ellenőr­zés hiánya a munka lanyhulá­sához vezet. A mucsi pártmun­ka pedig komoly ellenőrzést és jelentős segítséget kíván. Lemaradás a szerződéskötéseknél A Megyei Mezőgazdasági Igaz gatóság közlése alapján lemara dás mutatkozik sok helyen a szerződések megkötésénél. Külö­nösen az Ercsi Cukorgyárhoz tartozó területeken nem kielé­gítő a cukorrépa termesztésére megkötött szerződés mennyisé­ge, ugyanis a megye tervéből eddig még mintegy ezer hold hi ányzik. Nem kielégítő a szerződ­tetés a gyönki, a paksi, a szék szárdi járásban és a tamási já­ráshoz tartozó Ozora és Pince­hely községekben. A legrosszabb a helyzet az édes-fűszerpaprika termesztésére kötött szerződéseknél. Hulladékanyagból kerítés A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Válla­lat műszaki vezetői és dolgozói arra töreksze­nek, hogy minél többféle árucikk gyártásával segítsék a lakosság jobb ellátását. A műszaki fejlesztés terén sokan tettek javaslatot új gyártmányok bevezetésére, a meglévők javítá­sára. Sok lehetőség van az üzemben a hulla­dékanyagok felhasználására is. Az állatvakaró­nyelek kiszabásánál keletkező hulladéklemezt eddig ócskavasként értékesítették. Most Polgár Vilmos művezető ,aki már több újítással segí­tette az üzem műszaki fejlesztését, ebből a hul­ladéklemezből kerítéslapot állított össze, ami jól használható drótkerítésként. Képünkön Polgár Vilmos látható a kerítéslap mintapéldá­nyával. Népdalgyűjtés Kalazrwn KIS FALU KALAZNÓ, a Hőgvésztől északkeletre fekvő dombok között. Távol esik a nagy utak és községek zajá­tól. Lakói Bukovinából tele­pült székelyek. Becsületes, dolgos nép, kik nem egyszer jártak élen a munkában, kö­telezettségük teljesítésében. Amikor a falu felé közeledő megpillantja hófehér házso­rait .azt gondolná, hogy az itt -élők egy külön kis világban élnek, őket nem érdekli sem­mi. Tévedsz látogató! Ennek a kis falunak látszólag igényte­len népe nem csupán a mun­kának él. Vihar előtti fülledt meleg délután. A szövetkezeti épület és az előtte húzódó úton csoportokba verődött asszonyok, lányok, férfiak, le­gények. Némelyik anya pici gyermeket tartogat. — Mikor meglátnak engem és velem jövő fiatal férfi vendégünket, pár pillanatra öszedugják a fejüket. Igen. Vendége van a falunak. Többszáz kilométer­ről, Zalaegerszegről érkezett. A neve Ivasivka Mátyás, fog­lalkozása tanár. Barátságos köszönését hasonlóan fogad- iák és a csoporthoz kapcsolód­va, vonulnak a kultúrterem felé. Az udvarra szűrődő han­gokból mór előre megállapí­tom magamban, hogy a szer­vezés sikerült. Valóban. Mire mindenki elfoglalja helyét, le­hetnek vagy százan. Elcsende­sedik a terefere. Kiss János igazgató bemutatja vendégün­ket. Az arcokra kíváncsi mo­soly ül. Hogyne, mikor meg­tudják, hogy bukovinai nép­dalokat kíván gyűjteni. Min­denki gondolatban a 170 éves hazába száll. A fiatalok jelen­tőségteljesen mosolyognak az öregek felé. Bizony ők van­nak nagyobb számmal. Itt van Balázs Gézáné, Böle Péter, Karancsi András bácsi is. Ti­tokban bontogatják, forgatják is már nótatarisznyájukat. VENDÉGÜNK elmondja, hogy ő is félig székely és ez az, ami erre a nagy útra és vállalkozásra indította. — Aztán érdemes volt eny- nyit törnie magát — veti fel a kérdést egyik hallgató. — Majd meglátjuk, remé­lem bácsikám — ad rá választ a vendégünk. Legelőször ő énekel már né­hány lejegyzett bukovinai dalt. Nagy a derültség, külö­nösen, mikor a táskából elő­kerül a furulya. Ez a kedves régi kis hangszer felmelegíti a szíveket, s mi tagadás, ki is nyitja azokat. Ivasivka Má­tyás a jelenlévők közé megy. Leül melléjük és megkezdő­dik a munka. ELEINTE bizony félénken megy. Amint azonban látják, a papíron gyűlni a fekete pontokat, s a kedves kis fu­rulya vissza is adja a régen hallott dalokat, mind bátrab­bak és bátrabbak lesznek az énekesek. Szinte versenyre kelnek egymással János Berta lanné, Lovász Menyhértné, Barabás Domonkosné, Ger­gely Boldizsárné. A fiatalok is hangolnak már. Az idős Balázs Gézáné meghatottság­tól remegő hangon énekel tollba. Nem is vesszük észre, hogy eltelt a délután. Közledik az • • • este. Ivasivka Mátyás 50 dalt i jegyzett le. ötven székely dal. ötven gyöngyszem a magyar népdal kincseiből. Mennyj ked­ves hangulat, vidámság, szo­morúság van bennük. Min­denki. énekel., Alig tudnak megválni ettől a vidám, ked­ves, fiatal vendégtől. Hívják, hogy jöjjön „nálunk” máskor is. És mikor megkapják a bíztató ígéretet, megnyugod­va kezdenek készülődni. Még hallani a felelevenített dalok foszlányait innen is, on­nan is, amint egy-egy nekime­legedett énekes dúdolgatja. CSENDESEN BALLAGUNK a falu kis utcáján, vendé­günk és én. Szinte félek a csendet megzavarni, mely kö­rülvesz bennünket. Bátorta­lanul mégis megkérdezem, — hogy volt kartársam a mai délutánnal megelégedve? Meg áll egy pillanatra, válasza is rövid. Mindent kifejező. Vég­telen boldog vagyok és csak annyit mondhatok, érdemes volt. KISS JÁNOSNÉ. Az Állami Kordélyos Vállalat figyelmébe Tizenöt lovaskocsi — tizenöt pár ló hordja a Dunaföldvári Kendergyár dunaparti rakodójáról az uszályokon érkezett kendert a telepre. Sürgős a munka, hiszen sok vagonnyi kira­kott kender várja az elszállítást, mielőbb kazlakba kéne rak­ni, hogy ne tegyen kárt benne az őszi esős időjárás. Tizenöt pár ló nem győzi a sok munkát. Pedig érdeke az Állami Kordélyos Vállalatnak is, hogy minél előbb kazlakba kerüljön a kender, hiszen a gyár a szállított mázsák után fizet, a lovak teljesítménye után. Nem tudjuk, teljesítményre kapják-e a lovak az abrakot, de az emberek, akik a lovat hajtják, akik segítenek a fel- és lerakásnál is, órabért kap­nak. Ugyanannyit akkor is, ha napi húsz mázsa a teljesít­mény, vagy ha hatvan mázsa. Természetesen így nem érde­kük, hogy gyorsan menjen a munka. Talán túl bonyolult lenne a teljesítménybér megállapítása? Semmiesetre sem, hi­szen napról-napra egyféle munkát végeznek, könnyen lehetne mérni a teljesítményt, már csak azért is, mert minden szállít­mányt lemázsálnak a telepen. Tegyék érdekeltté a dolgozókat az Állami Kordélyos Vál­lalatnál a teljesítmény növelésében. Az emberek is, a gyár is, a népgazdaság is csak jól járna vele. Bölcskei Gépállomás: Több figyelmet fordítunk a tsz-ekben a politikai munka megjavitására Gépállomásunk körzetében a termelőszövetkezetek szép, ered ményt értek el az őszi betakarí­tásban és vetésben. Már a hónap közepéig több, mint felét telje­sítették vetéstervüknek, annak ellenére, hogy igen sok nehézsé­get kellett leküzdeni, mert ké­sőn érkezett a műtrágya. Eddig legtöbbet vetett a dunaföldvári Alkotmány és a bölcskei Vörös Október TSZ. Ezek a termelőszö vekezetek az egyéb munkálato­kat is jól végzik. Természetesen mi is fokozott mértékben segít­jük őket. Eddig például mintegy 1000 köbméter silót készítettünk a termelőszövetkezeteknek és úgy határoztunk, hogy sokká többet silózunk, mint amekkora a terv, hogy minél nagyobb se­gítséget tudjunk adni a7, állat- tenyésztés fellendítéséhez. Természetesen ez nem rzt je­lenti, hogy minden a legnagyobb rendjén megy. Hiba van a ter­melőszövetkezetekben a munka fegyelem körül, nem veszi ki minden tag kellően a részét a közös munkából. Ezt a hibát első sorban a politikai munka megja­vításával lehet megszüntetni. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy a gazdasági segítség mel­lett az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a tsz- ekben a politikai munka megja­vítására. A gépállomás kommu­nistái ezentúl széleskörű felvilá­gosító munkát végeznek a tér melőszövetkezetekben és taná­csaikkal, javaslataikkal segítik a tsz-ek vezetőit, hogy jelentő­sen megjavuljon a munkafegye­lem. 3 Stier István gépállomás igazgató. Bölcske, Kereskedelmi szakmai tanfolyam vizsgája Az elmúlt napokban folyt le a Belkereskedelmi Minisztérium Vegyianyag Főigazgatósága ál­tal szervezett egy éves szakmai tanfolyam záróvizsgája a KPDSz kultúrotthonában. A tanfolyam célja az volt, hogy szakmában jártas, hozzáértő vezetőket ké­pezzen ki. Résztvettek a tanfo­lyamon a főigazgatóság alá tar­tozó vállalatok Vegyianyag, PIÉRT, ÖVÉRT lerakat vezetői, raktárnokai, adminisztrációs ve­zetői. A tanfolyam — mint a vizsga eredményei mutatják — célját elérte. Különösen kitűnt a ta nulmányi eredményben Helfein- beln János, a bonyhádi ÖVÉRT adminisztrációs vezetője, Sárosi Antal és Jenővári József a Vegyi anyag lerakat vezetője, illetve raktárnoka, Huber László, a PIÉRT lerakat raktárneka, de jó felkészülésről adtak számot a többi résztvevők is. A vizsgabizottság elnöke. Ke lemen János elvtárs, a Déldunán túli Papírértékesítő Vállalat igaz gatója összefoglalójában beszélt a hallgatók lelkiismeretes felké­szüléséről, szorgalmas tanulása ró!. Zárszavában elmondta, hogy a tanfolyam sikere a továbbiak bán abban mutatkozik majd meg, hogy a hallgatók Jó mun­kájukkal elősegítik a lakosság jobb áruellátását. Megérkezett a II. fokú és a szokványvetőmag A Megyei Mezőgazdasági Igaz gatóság jelentése szerint me­gyénkbe megérkezett a II. osz­tályú vetőmag, melyet szaporí­tásra termelnek a termelőszövet kezetek és a szokványvetőmag, mely jobb minőségű a termelő szövetkezetek és a gazdák által FeHh Felhívom a Tolna megye te­rületén lakó tartalékos hadköte lesek figyelmét arra, hogy kato aai (közlekedés katonai) igazol ványaikat a személyi igazolvány­nyal együtt állandóan tartsál-: maguknál. Azokat a hadköteleseket, ki két az ellenőrző közegek a fenti­ek elmulasztása miatt hozzám feljelentenek a Minisztertanács idevonatkozó rendelete érteimé ben súlyos pénzbüntetésre fo­gom javasolni. Ftlhívom még a hadkötelesek termelt búzánál. A vetést most már, mely sok helyen ebből klfo lyólag 'lassúbb ütemben haladt, nem akadályozhatja semmi. A bonyhádj járás termelőszövetke­zetei és dolgozó parasztjai az előkészített talajba megkezdték a vetést. ív ás figyelmét arra, hogy a katonai igazolványuk „tudnivalók és kö­telességek” rovatában, feltünte­tetteknek is tegyenek eleget és amennyiben ezt ezidáig elmulasz­tották a legrövidebb időn belül rendezzék. Azok a hadkötelesek, kik ka­tona; igazolványukat elvesztet­ték az elvesztés (ellopás) körül­ményeit a lakhely szerinti illeté­kes járási kiegészítő parancsnok­ságoknál azonnal jelentsék be. Tolna megyei kiegészítő parancsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents