Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-21 / 248. szám
1955. OKTOBER 21. NAPIZÓ 3 Terveznek a hőgyészi asszonyok I I smer et es, hogy november hónapban az MNDSZ- szervezetekben ismét megkezdődik az asszonyok oktatása. Most mindenfelé az előkészítő munka folyik. Hőgyészen is készülődnek, terveznek az asszonyok. Most még a háztartás mellett az őszi munka is gondot okoz nekik, egy kis kukorica-, meg krumpliszedés, de a szervező munkát már megkezdték, s ha az őszi betakarítás befejeződik, megindulhat az intenzív oktatási munka. A gazdaasszonykörök munkája, az előjelek szerint, az idén jobb lesz, mint tavaly. A legtöbb asszonyt a szabásvarrás-tanfolyam vonzza. Előreláthatólag több. mint 30 résztvevője lesz ennek a szakkörnek. Tavaly nem tud+ak oktatót kapni, mert a varrónők, akik a tanfolyamot vezették volna, — csak komoly pénzösszeg fejében tanították volna az asszonyokat. Gyönkről ígérkezett egy varrónő, aki azonban sokszor nem tudott Hőgvészre utaz ni. így a szabás-varrás tanfolyam nem tudott eredményeket felmutatni. Az idén sokkal jobban állnak e::en a téren a hőgyészi asszcnypk. Az óvónőképző egyik tanárnője vállalta a szakkör vezetését, s ezzel még oldódik a tanfolyam problémája. A tanfolyamnak az a célja, hogy az asszonyok néhány hónap alatt megtanuljanak annyira varmi, hogy kisgyermekeik ruháját el tudják készíteni. Miután ezt elérték, március végén, vagy április elején kiállítást fognak rendezni, amelyen a tanfolyam résztvevői bemutatják munkájukat. A szakkör mátkájában fiatal leányok is résztves-nek. A kézimunka szakkör pedig egyenesen az ő számukra indul. A fiatal lányok képzését az MNDSZ a DISZ- szel együttműködve szervezi meg. j^j agy érdeklődést kelt a játékkészítő tanfolyam is. A játékokat az óvoda szülői munkaközössége az óvodások számára fogja készíteni. A szülői munkaközösség ezzel kapcsolatban már szeptember közepén megbeszélést tartott. A tervek nagy tetszést váltottak ki az asszonyokból. Megígérték, hogy az anyag beszerzését fejenként 10 forintos hozzájárulással elősegítik. Az összejöveteleket minden héten rendszeresen meg fogják tartani. Ezeken, mielőtt a gazda asszonykörök tulajdonképpeni munkájával foglalkoznának, fél órás, háromnegyedórás felolvasást rendeznek az olvasókönyvekből. Fel fognak használni más könyveket is, főképen szép irodalomból. Sokat foglalkoznak majd a magyar történelem kiemelkedő nőalakjaival, például Zrínyi Ilonával. Olvasni fognak a szovjet asszonyok életéről és munkájáról is. Az olvasókönyvek már megérkeztek a tanfolyam anyagával együtt. A tankönyveket 10—12 asszony viszi el az asszonyokhoz megismertetés céljából is, s azt lehet mondani, hogy igen nagy az érdeklődés. Több tankönyvet már meg is vettek. Vásárolják az emlékbélyegeket is. A közeljövőben az MNDSZ táncmulatságot fog rendezni, amelynek bevételével remélhetőleg rendezni lehet a szakkörök megindulásának költségeit. Az MNDSZ-szervezet az idén jobban működik, mint az előbbi években. Munkáját, tevékenykedését figyelemmel kíséri és megbecsüli az egész község. A pedagógusnap megrendezése is emelte a hőgyészi asszonyok tekintélyét. Az MNDSZ ugyanis a DISZ segítségével megvendégelte a pedagógusokat, s hogy ez jól sikerült és kivívta a község lakóinak tetszését ,azt az bizonyítja legjobban, hogy még ma is beszélnek róla Hőgyészen. j^omoly és állandó segítséget jelentenek az MNDSZ megyei titkárságának az oktatás módjával és a szervező munkával kapcsolatos tanácsai és iránymutatása is. A gépállomás által végzett munka díjának megfizetése kötelező! Termelőszövetkezeteinkben a végéhez közeledik a gazdasági év. Ilyenkor a szövetkezetek már számotvethetnek arról, hogy ebben az évben mennyi munkát végzett a gépállomás és ennek mennyi az értéke. Eszerint teszik félre azt az összeget, levonva a kiosztásra váró jövedelemből, amely jogosan megilleti a gépállomást, és amely összegnek a megfizetése becsületbeli kötelessége minden termelőszövetkezetnek. A legtöbb helyen nincs semmi baj, de néhol előfordulnak olyan esetek, hogy — vagy a termelőszövetkezet vagy a gépállomás hanyagságából — évről-évre megmarad az adósság. Bármelyik szektor részéről történik is a nemtörődömség, káros. Éppen ezért már most gondoskodjanak a termelőszövetkezetek, a zárszámadás előtt, a gépállomás által végzett munka díjának a kifizetéséről. A gépállomások pedig követeljék a megdolgozott munkáért járó pénzt. Ezek után vizsgáljuk meg, ezen a téren mi a helyzet a mucsi Vörös Zászló TSZ és a Hőgyészi Gépállomás között. Amikor betértünk a termelő- szövetkezetbe, MINDJÁRT AZZAL FOGADTAK bennünket: — No, jóról érdeklődnek, van bizony jelentős adósságunk. Vizsgáljuk meg, hogy miből adódott ez. Mert annyi bizonyos, hogy nem egy év munká jából. Nem bizony, mert a Vörös Zászló Termelőszövetkezet már 1952. óta rendszertelenül fizette tartozását a gépállomásnak. Egyben azonban azt is meg kell értenünk, hogy ez a nagy adósság azért gyűlt össze éveken keresztül, mert a TSZ előző könyvelője, hanyagul kezelte az ügyvitelt. A jegyzőkönyvek és a számlák az elvégzett munkákról csak hiányosan vagy egyáltalán nincsenek meg. A Vörös Zászló új könyvelője, Szák Pálné, becsülettel ellátja feladatát és idén nincs semmi Egy határozat margójára.. Közeledik a DISZ tagkönyvcsere. Ennek megoldását természetesen tervkészítéssel kell kezdeni. Ezt jól tudja a DISZ MB is, ütemtervet készített, amelyet megküldött a járási DISZ bizottságoknak. Ez eddig rendjén is lenne, de az ütemtervben szemetszúrt néhány olyan dolog, ami bizony nem nagyon segítheti elő a tagkönyvcsere sikerét. Az ütemterv első pontjának határideje október 1-től kezdődik. Az ütemtervet azonban október 10-e táján fogadta el az MB és mire az kiért a járásokhoz, ismét eltelt egy hél. Ember legyen a talpán, aki ezt a pontot a kitűzött határidőtől „folyamatosan” megvalósítja ... Egy pont arról beszél, hogy a megyei VB segíteni fogja a járási DISZ-bizottságokat. Ezért azonban a járási titkárokat teszi felelőssé a határozat. Az eddigi gyakorlat szerint a felsőbb szervek irányították az alsóbb szervek munkáját. A DISZ Megyebizottságnál ez úgylátszik fordítva van ... B. védelmét a kereskedelemben ményezett, azonban a kivizsgálásoknál legtöbb esetben mégis csak a boltvezetőt vádolják, az ellen tesznek feljelentést. Az egyéni felelősséget jobban összhangba kell hozni a kollektív felelősséggel, a fegyelmi eljárásokat is ebben a szellemben kell le folytatni. Fel kell vetni a szabadfelvásárlások kérdését is .Gyakori az olyan eset, hogy a szabadfelvásárlókat nem számoltatják el előírás szerint, hanem hosszú hónapokig nagyobb pénzösszeggel a zsebükben úgy gazdálkodnak az állam, a szövetkezet pénzével, ahogy nekik tetszik. Vajon helyes volt-e a naki szőve kezeli felvásárlónál az elszámolást hosszú hónapokig elmulasz'ani, vagy a dunaföld- vári szövetkezetnek hónapokig többtizezer forintot Kinthagyni a szeszfőzdésnél? —. Nem, nem volt helyes, mert ki tudja azt az idők távlatából megállapítani, hogy a szabadfelvásárló hogyan forgatta a pénzt, nem egyszer a saját zsebére? — Dunaföldváron Tóth Erzsébet miért tudott olyan nagy összeget félretenni a borsó üzletek lebonyolításánál? — Mert a szövetkezeti vezetők szájtátiak voltak, nem vették figyelembe, hogy Tóth Erzsébet eladó is, vevő is a pénztárj okmányokon. A szabadfelvásárlásoknál csak kemény kézzel, gyakori és alapos ellenőrzéssel, megfelelő, talpig becsületes dolgozók kiválasztásával lehet jó munkát végezni. Semmi esetre sem helytálló a dunaföldvári szövetkezeti vezetők álláspontja, hogy azért alkalmaznak több büntetett előéletű személyt felvásárlónak, mert ha nem, akkor Is kupecke- dlk és így legalább a haszon egyrésze a szövetkezeté lesz. Az ilyen álláspont következménye volt Tóth Erzsébet sorozatos bűn cselekménye, amely a népgazda ságnak súlyos károkat okozott, és csak a Paksi Járásbíróság többéves börtönbüntetésről szóló ítélete tudott pontot tenni a végére. A társadalmi tulajdon megvédése szempontjából egyik legveszélyesebb jelenség az, amikor a kis- és nagykereskedelem bűnözői szövetségre lépnek egymással. Ez történt a Szeszforgalmi Vállalatnál Is. Évekig garázdálkodott itt Farkas József és méltó társa, Kovács János. Szeszvizezések, a vételezők becsapása, demijo- nok elcserélése, gyengébb minőségű áru kiadása, mennyiségi visszaélések jelzik azokat a ténykedéseket, melyeknek célja volt, többlethez jutni és azt értékesíteni. Nagyban elősegítette ezt a szokatlan laza káló Is. Most következik a méltó üzlettársak megszerzése. Nem volt nehéz, mert a falu „régi szép időket” visszasíró uzsorásait, a korcsmároso- kat megtalálták még akkor is, ha most szövetkezeti italboltvezetőknek hívják őket. Ki ne ismerné Faddon Vida korcsmárost vagy Várdombon Kaszás csapost, a Zöldfa csárda barátságos vezetőjét Helchertnét, vagy Tamásiban Papp József „régi szakembert”? ök voltak azok, még több társukkal együtt, akik pénzzé tették a többletet és szemérmesen ejtették a százasokat Farkas és Kovács zsebébe. De fény de rült arra is, hogy sokan úgy ké szítenek erős bort, hogy tiszta szeszt vásárolnak gyenge boruk felerősítésére, a szeszt Farkastól és Kovácstól szerezték be. Hol volt itt a belső ellenőrzés, hogy nem vették észre egyik helyen sem a rendellenességeket. Hibát követett el a Szeszforgalmi Vállalat is, amikor több vezetőt leváltott, de Kovács raktáros a helyén maradt, ott folytatta a visszaéléseket, ahol az előbbi vezetőnél abba hagyta. Sőt a leltár felvételére is régebbi ve zetőt küldött le a vállalat, aki természetesen dolga végeztével egy demijon likőrrel távozott, fáradtsága eredményeként. A szesz varázsos ereje megmutatkozott a tolnai halászcsárdában, vagy éppen a sertésvásárlásnál, cipő csináltatásnál, vagy ha ép pen kellett, tűzifa vásárlásnál. így ment el több hektoliter rum és likőr készpénzért, így alakult ki a vállalatnál az a rend szer, hogy odajárt minden barát, ismerős, vagy éppen olyan idegen, akinek leitatásán mulatni lehetett. Meg kell szűnni a nagyke- reskedelnij vállalatoknál uralkodó „bratyi” szellemnek, a bürokratikus és a társadalmi tulajdon megvédése szempont jából egylátalán nem megnyugtató „egymásban megbízunk” jelszóval történő árukezelésnek. Ez egyébként jellemző nem csak a Szeszforgalmi Vállalatra, hanem a Textilnagykereskedelml Vállalatra is, amit éppen a nemrég lezajlott áruhiány, illetve eltűnési ügy mutat. Ugyanez jellemző a FÜSZÉRT-re is, ahol göngyölegekkel követtek el visszaélést. Sokat lehetne beszélni a hibákról, a kijavítás módjairól, azonban csak akkor tudunk jó munkát végezni, ha a gazdasági vezetők, a kereskedelem minden dolgozója, minden becsületes ember úgy védi és óvja a társadalmi tulajdont, mint a sajátját, er re nevelik a kereskedelmi dolgozókat a párt-, DISZ- és szak- szervezetek. P. G. baj. Sőt, még visszamenőleg is rendezték a Hőgyészi Gépállomással szemben tartozásuk egy részét. Az adósságból már több, mint 124 000 forintot megfizettek, de a többit még nem tudták rendezni, és itt kell rámutatni egy másik dologra, ami akadályozza őket kötelezettségük teljesítésében. Az 1953—54- es évről egyetlen számlájuk "incs meg. Ez a tartozás pedig 77 000 forinton felül van. Ennek az összegnek a meg nem fizetéséért hibás a termelőszövetkezet, de a gépállomás is. Már több, mint egy esztendeje CSAK ÜZENGETNEK- EGYMÁSNAK. A Hőgyészi Gépállomás ennyi összeget követel, mondván, hogy ennyi jár, megvannak róla a számlák, a termelőszövetkezet pedig kéri a számlákat a gépállomástól, hogy valójában végeztek-e ilyen értékű munkát. De annyi fáradságot még sem a gépállomás, sem a termelőszövetkezet nem vett magának, hogy elküldték volna a számlát, vagy elmentek volna megnézni. Hiba az is, hogy a tsz és a gépállomás kölcsönösen nem hisznek egymásnak. Ugyanis előfordultak olyan esetek, hogy a gépállomás ezrekkel többet számolt el, holott azt a munkát el sem végezték. Ez azt igazolja, hogy a gépállomáson is hanyagul végzik az ilyenirányú munkát, mert egy összeadási műveletben nem lehet 13 000 forintos különbség, ha figyelemmel Végzik. És a bosszantóbb, hogy még az idén , is előfordultak ilyen esetek. A termelőszövetkezet kénytelen volt három vagy négy számlát visz- szaküldeni. mert százakkal többet számolt el a gépállomás. A MUNKADÍJ MEGFIZETÉSE KŐTELEZŐ! Most tehát az legyen a feladat, hogy a termelőszövetkezet és a gépállomás közösen rendezze ügyeit. Vagy a gépállomás, vagy a tsz részéről valaki vegyen annyi fáradságot magának és vizsgálják felül a számlákat és utána fizessék ki. Korai vetés — bő termés A mezőgazdasági termelés egyik legalapvetőbb feladata, hogy az ország kenyérellátását maradéktalanul biztosítsa. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy ez év őszén a talajelőkészítést, az alaptrágyázást, a vetőmag tisztítását és csávázását, valamint a vetést úgy végezzük el, hogy jóminőségű munkánkkal megteremtsük a jövő évi gabonatermés alapját. A mezőgazdaság minden dolgozójának tehát elsőrendű kötelessége az ország kenyérgabona ellátásának feltétlen és bőséges biztosítása, mindent meg kell tennünk a búza és a rozs termésének növelésére. Megyénkben minden lehetőség megvan arra, hogy a terméshozam emelésével gondoskodjunk a szükségletek megtermeléséről. A terméshozam emelésének lehetőségét bizonyítja, hogy ez évben az állami gazdaságok és a tsz-ek termése lényegesen meghaladja az egyéni termelők termésátlagait. Míg az egyéniek őszi búzából átlag 9 mázsa holdankénti termést értek el, addig a tsz-ek termésátlaga 11 mázsa. A rozstermés átlaga egyéni gazdálkodóknál 6,9 mázsa, tsz-nél 10,2 mázsa. De nemcsak e két kenyérgabona növénynél, hanem általában a gabonaféléknél a tsz átlagai meghaladják a jobb egyéni termelők termésátlagait is. A jövő évi kenyérgabonatermés szempontjából van néhány kedvező feltétel, de van néhány nehézséget okozó tényező is. Kedvező előfeltétel, hogy talajainkban van elegendő nedvesség, tehát mindenütt lehet jó magágyat készíteni, mindenütt biztosítható a megfelelő kelés és ha időben vetnek, akkor még ősszel van idő és lehetőség a gabona megerősödésére. Hátránya viszont ez évnek, hogy a sok csapadék folytán erős a gyomosodás a legtöbb előveteménynél. Ebből következik tehát az, hogy a gyomirtásra fokozott gondot kell fordítani. Ugyancsak nehézséget okoz a vetőmag nem megfelelő minősége a betakarítás idején lehullott sok csapadék miatt. A bő termés érdekében arra kell törekedni, hogy a legjobb elővetemények után búzát, rozsot vessenek és minél kevesebb kalászos után kerüljön őszi gabona. Általában elfogadott elővetemények megyénkben a kapások: kukorica, burgonya, napraforgó. Mindenekelőtt ezeket a területeket kell gabonavetés alá megfelelően előkészíteni, mintsem, hogy a könnyebb megoldást válasszák — feltört gabonatarlóba vessenek. A legnagyobb figyelmet természetesen azokra a terményekre kell fordítani, hol későn lekerülő kukorica az elővetemény. Az ilyen helyeken főként a talajelőkészítés gyorsasága a fontos, hogy a vetés késedelem nélkül végrehajtható legyen. Fontos, hogy a jó talajelőkészítés biztosítsa a megfelelő időben való vetést. Sokéves tapasztalat az, hogy feltétlenül eredményesebb a koraibb vetés és csak ez esetben számíthatunk biztosan jó termésre, ha őszi gabonavetéseink kellően megerősödve mennek a télnek. Megyénkben a magas termés egyik legfőbb feltétele tehát, a megfelelően előkészített vetőmag mellett az időben való vetés. A búza vetésének végső határidejét október 31-ével szabták meg. Eddig az időpontig feltétlenül minden búzát és rozsot el kell vetni. E határidőn belül a vetés legjobb idejének megválasztása a helyi körülményektől függ. Megyénkben a legjobb termést az a búza adta, mely október első felében került a talajba és a rozsok közül pedig az, amit legkésőbb szeptember végéig elvetettek. Mindebből az következik. hogy minden erőnket latba kell vetni az őszi kenyér- gabona mielőbbi elvetésére. A jó gabonatermés minden feltételét még a legjobb talajelőkészítéssel és a legjobb vetéssel sem teremthetjük meg, az érésig még fontos tennivalóink lesznek. Ezek közül csak a tavaszi fejtrágyázásra, fogasolásra, jgyomírtásra utalok, mint olyan munkákra, melyekre már most fel kell készülni. Ezek a feladatok most a gabonavetés idején, s hogy megyénk a 12 mázsás búzatermelési mozgalomban méltóképpen megállhassa helyét, minden mezőgazdasági dolgozótól különös figyelmet, gondosságot, erőfeszítést követel. Korell Ferencné felügyelő.
