Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-21 / 248. szám

2 NAPf,0 1955. OKTOBER 21. Idő előtti választások gondolatával foglalkozik a francia kormány Páriz§ (MTI). A francia mi­nisztertanács szerdán ülést tar­tott s ezen megvitatta az algé­riai, valamint a nemzetközi helyzettel összefüggésben fel­merülő kérdéseket. (Szerk. megj . saarvidéki szavazás, genfi értekezlet). A kormány bejelentette, hogy Billotte tá­bornok, hadügyminiszter és Bourgesmaunoury belügymi­niszter Algériába utazik a Con- stantine -megyei katonai intéz­kedések megvizsgálására és annak tanulmányozására, mi­lyen erősítéseket kell „a nyuga­lom helyreállítására” a hely­színre küldeni. Az újabb „rendfenntartási” írté'kedések további pénzügyi erőfeszítéseket követelnek, — ezekről azonban a miniszterta­nácsról kiadott közlemény nem sokat mond. Píneaua, a hadügyi tárca elő­adója viszont a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában ismer­tetett néhány számadatot a költségvetés ilyen természetű terheiről. Az előadó szerint a kormány körülbelül 10G mil­liárd frankot irányoz elő az északafrikai kiadásokra. Az Humanité szerint azon­ban abban az esetben, ha a ka­tonai kiadások a mostani szín­vonalon maradnak, havi 25 milliárd frank kiadást kell szá­mításba venni. Felmerül a kérdés, honnan teremtik elő az új hiteleket. Pflimlin pénzügyminiszter leg­utóbb „szükséges áldozatokról” beszélt s ezek természetesen többek között új adókat jelente, nek. Uj adók megszavazása valamint újabb korosztályok esetleges behívása azonban a mai helyzetben nagy parla­menti nehézségekbe ütköznék. A kormány azért egyes hírek szerint nagyon komolyan fog­lalkozik a választások korábbi megtartásának gondolatával. A választásokra rendes körülmé­nyek között a jövő év tavaszán kerülne sor. Hogyan tájékoztatják a nyugatnémet ifjúságot a náci időszakról ? A Borba kommentárja Belgrád (MTI). M. Papics, a Borba tudósítója „Hogyan tájé­koztatják a nyugatnémet ifjú­ságot a náci időszakról?” cím­mel kommentárt közöl. A nyugatnémet közoktatás problémáit tanulmányozva — írja Papics — roppant érdekelt bennünket, hogy a tantervekben és a tankönyvekben miként emlegetik és hogyan értékelik a nemzeti szocialista időszakot. Ez ugyanis lényeges tényező az új német nemzedék nevelésé­ben és megmutatja, hogy mi­lyen történelmi példákat ás milyen formában állítanak a tanulók elé, jellemük és egyéb erkölcsi tulajdonságaik kiala­kítása céljából. Nem véletlen, hanem 'evet- séges, hogy a tankönyvekben Hitlernek a katolikus egyház­zal történt összetűzését emelik ki és ezt tartják Hitler leg­nagyobb bűnének — írja a tu­dósító, majd többi között így folytatja: A második világháborút c tankönyvekben a Hitler iránii tapintat és figyelmesség szem előtt tartásával írják le. A há­ború első részét, amikor Hitler egymásután foglalta el az euró­pai országokat, meglehetős fe­lületességgel, de annál büsz­kébben emlegetik, míg a hábo­rú második felét és befejezé­sét egy szerencsétlenül elvesz­tett vállalkozásnak tüntetik fel. így emlegetik tehát a nyugat németországi tankönyvek a né­met történelem legutóbbi idő­szakának eseményeit. Ezzel szemben sok olyan pedagógus van, akit a hitlerizmus alatt üldöztek s ezek ma minden hi­vatalos álláspont ellenére — többé-kevésbé bátrabban és a valóságnak megfelelően — tün­tetik fel a hitleri idők borzal­mait. De a haladó német közvé­lemény is a sajtóban és a fil­men keresztül meglehetősen híven mutatja bé a hitlerizmust és rámutat a nácizmus esetle­ges felelevenedésének veszé­lyére. • Az ilyen felfogások és vélemények egyre nagyobb te­ret hódítanak a pedagógusok sajtójában is. Vannak tehát Nyugat-Németországban olyan utak, amelyeken keresztül be­hatói az igazság Hitlerről és a hitlerizmusról, de tény az is, hogy ezeken az utakon mindig nagy akadályok állnak és ál­landóan újabbak keletkeznek — fejezi be cikkét M. Papics. Mezőgazdaságunk gépesítésének kilátása: a második ötéves tervben Csillag Miklós igazgató nyilatkozata A mezőgazdaság gépesítésé­nek kilátásairól a második öt­éves tervben, nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munka­társának Csillag Miklós a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési igazgatóságának ve­zetője. — Mezőgazdaságunk gépesí­tése már az első ötéves terv időszakában is igen nagy lép­tekkel haladt — mondotta. — Különösen áll ez az erőgépek­re. Igyekeztünk mezőgazdasá­gunkat eddig is olyan korszerű gépekkel ellátni, amelyek nagy teljesítményük mellett is ke­vesebb üzemanyagot fogyasz­tanak, mint a régebbi típusok. Az erőgépek számát még eb­ben az évben 22 500-ra akar. juk növelni. Ezzel azonban mezőgazdasá­gunk gépesítését még egyálta­lán nem tekinthetjük kielégí­tőnek. Különösen a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­dése mind erősebb ütemet dik­tál a gépesítésben is. Az előzetes tervek szerint 1960 végéig a mezőgazdaság 5 600 DT 413-as traktort, 14 000 magyar gyártmányú M 25 tí­pusú universal traktort kap és Csehszlovákiából behozunk 3 000 Zetort. Tervezzük továb­bá 3 000 arató-cséplőgép gyár­tását is. A különböző munka­gépek közül gyártunk 7 000 TE 330-as típusú traktor-ekét, 3 500 négy vasú, 2 500 ötvasú előhántós ekét, 2 900 kétsoros gyűrűshengert, a mainál köny- nyebb kivitelű — az eddigi 440 kiló helyett 350 kiló súlyú — hordozott kultivátort, 6 000 új­típusú, tökéletesített bütykös — hengeres gabonavetőgépet, 2 000 burgonyaültetőt, 5 000 kukorica négyzetbevető gépet, 9 000 traktoros fűkaszát, 1900 cukorrépaszedőt, 2000 bur- gonyaszedő-gépet, 2 500 légpor- lasztásos permetező porzógépet és 2000 szállítószalagot. Ezek a gépek a régiekkel együtt az ötéves terv végére már jelentősen megközelítik a mezőgazdaság kívánatos gépe­sítésének színvonalát. : Az optimálisan szükséges 49 000 erőgépből például — az elhasználódást figyelembevéve — 38 000, 32 000 traktorekéből 24 000 áll majd rendelkezésre 1960-ban. Sok újfajta gép sorozatgyár­tása indul meg a második öt­éves tervben és a meglévő gé­peket állandóan igyekszünk tökéletesíteni. így például to­vább akarjuk fejleszteni a kombájnokat, ki akarjuk ala­kítani azt a kombájntípust, amely a pelyvát külön gyűjti ^tartályba, a szalmát pedig bá­lákba préseli. El akarjuk látni kombájnjainkat második tisz­títóberendezéssel is, ami feles­legessé tenné a kombájn szé­rűn történő tisztítást. Az úi géptípusokkal és a meglévők megfelelő tökéletesí­tésével idővel el akarjuk érni az egész mezőgazdaságban lehetőleg minden munkafo­lyamat gépesítését, tehát a komplex gépesítést. A szénaszárítás gépesítése ed­dig 120 újfajta hideglevegős szárítóberendezés készült el. — Rövidesen további 400-at kap a mezőgazdaság. A kapások betakarításának gépesítésére elkészült már a Nenni visszaérkezett Rómába Róma (MTI) Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára a Szovjetunióban és a népi Kíná­ban tett útjáról csütörtökre vir­radó éjszaka visszaérkezett Ró­mába. A repülőtéren újságírók előtt kijelentette: A Szovjetunió most még Job bán mint valaha el van határoz­va, hogy folytatja a nemzetközi enyhülés politikáját. Ami Kínát illeti, azt várja, hogy megoldód­jék Formoza és az ENSz-be való felvételének problémája. Nennj ezután elmondotta, hogy a kínai vezető államférfiak­kal általános érdekű és olasz vo­natkozású problémákat vitatott meg. Hozzátette, hogy az Olasz ország és a népi Kína közötti ke­reskedelmi kapcsolatok kérdését késedelem nélkül rendezni kell, mert Kína „nagy lehetőségeket kínál az olasz ipar számára.” Kijelentette, hogy Olaszország felvételének kérdése az ENSz-be moszkvai eszmecseréinek közép­pontjában állott. „Úgy vélem — mondotta — hogy a hat ország (Olaszország, Finnország, Ausztria, Magyarország, Bulgá­ria, és Románia, amelyek eleget tettek a békeszerződésből folyó kötelezettségeknek) felvételének formulája a legtöbb lehetőséggel bír arra, hogy elfogadják.” burgonyakiszedő gépek 50 da­rabos nullszériája, gyártják a cukorrépa-kiszedő gépet, a szovjet mintájú kukoricasilózó- gépet s készül a kukoricakom­bájn mintapéldánya. Az újfajta növényvédőgépek egész sorát gyártják majd a második ötéves tervben. A sző­lőművelés gépesítésének cél­jaira az ipar már megszerkesz­tette a megfelelő munkagépek­kel felszerelt villany és benzin- motoros csörlőket és 25 benzin- motoros csörlőt már él is ké­szített. Külön fejezet az állattenyész­tés gépesítése. Eddig már szá­mos istállóban bevezették a gé­pi fejést és felszerelték az ün- itató berendezéseket. Most ren­deznek be a herceghalmi kísér­leti gazdaságban és a rákos­csabai Micsurin termelőszövet­kezetben egy-egy teljesen gépe­sített istállót. Megjelent a Propagandista októberi száma Az új szám több fontos cikket közöl, amelyek a propagandisták jobb felkészülését s nagyobb tá­jékozottságát segítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikk­ben köszönti az új pártoktatási év propagandistáit. Káldor Gyula: az államapará tus állandó tökéletesítése szocia­lista építőmunkánk elengedhetet len feltétele című cikkében az államaparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiá­nyosságait elemzi. A propagandista munkájához c. rovatban Baranyai Gyula cik­ke: A magyarországi fasizmus és néhány jellemvonása címmel je lentős segítséget nyújt propa­gandistáinknak a magyar fasiz­mus jellegének megértéséaez. E rovatban közli a folyóirat Ba lázs Béla: A klerikális reakció, mint az ellenforradalmi rendszer támasza című írását, amelyben a szerző dokumentumok soroza tavai bizonyítja, hogyan, milyet eszközökkel szolgálta a kleriká lis reakció a Horthy-rend zer népelnyomó uralmát. Kádár Iván cikkében a munkásosztály viszonylagos és abszolút e.nvo- rr.orodását vizsgálja az ellenfor­radalmi Magyarországon. A népgazdaság időszerű kér­dései c. rovatban Csizmadia Er­nő írását közli a folyóirat: A me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek fölénye a gabonatermelésben az egyéni gazdaságokkal szem ben. Az 1955 évi ipari tervek ma radéktalan teljesítéséért címmel Huszár István és Tóth László elemzi a tervteljesítésben elért eddigi eredményeket s rámutat­nak azokra a feladatokra, ame­lyek az utolsó negyedévben az ipar előtt állanak. A nemzetközi kérdések c. ro­vatban a Német kérdés a genfi külügyminázterl értekezlet előtt címmel a lap rövid összefoglalót' közöl a német-szovjet tárgyalá­sokról. A propagandamunka tapasz­talataiból c. rovatban közli a fo­lyóirat Réti László: Pártunk tör­ténetének tanítása az tskolánkí- vüli pártoktatásban c. cikkét. Csatári Dániel írása azokat a lehetőségeket vizsgálja, amelye két az ifjúság nevelésére a Pe­tőfi iskola történelmi tananyagai nyújtanak. E rovatban jelenik meg R. G. írása: Megjegyzések egy megyei előkészítőről cimTel. Kínai újságírók utaznak Jugoszláviába November közepén héttagú újságíró küldöttség érkezik Belgrádba — jelenti a belgrádi rádió. A kínai újságírók a Ju­goszláv Újságírók Szövetségé­nek vendégeként három hetet töltenek Jugoszláviában. Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek burgonyatermésének értékesítéséről A begyűjtési miniszter a mező gazdasági termelőszövetkezetek értékesítési tevékenységének elő­mozdítása érdekében rendeletet hozott a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek burgonyatermesz­tésének értékesítéséről. A rende­let értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a közös gazdálkodásból származó burgo­nyatermésüket — burgonya beadási kötelezettségük tel jesítése után — a községekre (városokra) megállapított érté­kesítési korlátozások ideje alatt is — bárhol szabadon értékesít­hetik. A szállítási engedélyt az elszállítás helye szerint illetékes járásj begyűjtési hivatal állítja ki. (MTI) Megkezdődött a II. Békekölcsön hetedik sorsolása Veszprémben, a Kisfaludy Kultűrház feldíszített nagyter.né ben csütörtökön délután nagy­számú érdeklődő jelenlétében ünnepélyesen megkezdődött a II. Békekölcsön hetedik sorsolá­sa. A húzások előtt Kiss Imre a Veszprém megyei tanács végre hajtó bizottságának elnöke mon­dott ünnepi beszédet, majd Tar­ján Endréné, a Pénzügyminisz tórium takarékpénztári főigaz­gatóságának vezetöhelyettese is mertette a sorsolás menetét. Ez­után megperdültek a szerencse kerekek és megkezdődött a húzás. Olvasóink figyelmébe A békekölcsön sorsoláson kihúzott nyerőszámokat lapunk bán 22-től a húzás befejeztéig folyamatosan közöljük. Javítsuk meg a társadalmi tulajdon Az elmúlt években a társadal­mi tulajdon védelmét általában a rendőrség feladatának tekin­tették. A gazdasági vezetők nem sokat tettek annak érdekében, hogy a megvetés, a gyűlölet lég­köre vegye körül azokat, akik lopják, sikkasztják a társadalmi tulajdont. Meg sem próbálták a dolgozókkal megértetni, hogy minden ellopott szerszám, min­den forint károsítja az üzem, a bolt. a műhely minden dolgozó­ját és a népgazdaságot Is. Vol­tak olyan helyek, ahol virtust csináltak a lopásból és szinte ér demnek számított a kapus, az ellenőr félrevezetése, becsapása. Fejlődésünk során értünk el eredményeket ezen a területen Is, azonban az eredmények nem megfelelők, nem megnyugtatók. Ma is vannak elég szép számmal olyanok, akik közprédának tekin tik az állam, a társadalom va­gyonát és vagy szándékos kár­tevésből, gyűlöletből, vagy szen­vedélyeik kielégítésére szüksé­ges anyagiak előteremtéséért kö vetnek el súlyos bűncselekmé­nyeket. Egyik legégetőbb feladat, hogy rendet teremtsünk a keres­kedelem területén, ahol a társa­dalmi tulajdon ellen a leggyak­rabban fordulnak elő bűncselek­mények. A MESZÖV-nél például sok napközi otthont, vagy családi há zat lehetne felépíteni abból az összegből, amit egy évben ellop­nak, elsikkasztanak. Mi ennek az oka? Elsősorban a laza és szak­szerűtlen ellenőrzés, ami meg­nyugtatja a bűncselekmények el­követőit. Vajon előfordulhatott volna-e a szakályi, vagy a szedresi földművesszövetkezetnél kelet­kezett nagy hiány kemény, céltudatos, váratlan és nem ulolsósorban szakszerű ellen­őrzés mellett? — Nem! És mondjuk meg őszintén, hogy a kereskedelem minden területén elmaradtunk a fejlődésben az ellenőrzésnél. Javítani kell az ellenőrzés módján, sokkal job­ban kell támaszkodni a becsüle­tes dolgozók észrevételeire, nö­velni kell a politikai és szakmai éleslátást és nem utolsó sorban fel kell számolni azt a meghono­sodott ,,bratyi”-szellemet, amely- lyel sok esetben találkozunk az ellenőrzést végzők és ellenőrzöt­tek között. Fel kell számolni mindenütt, de elsősorban a szövetkezeteknél a sógor-koma kapcsolatokat, mert igen gyakori jelenség az, hogy egy-egy szövetkezeti appa­rátusban sok rokont találunk különböző, nem egyszer kulcs­pozíciókban. Igen fontos követelmény az ellenőrzés gyorsaságának növe­lése. Gyakoriak az olyan felje­lentések, melyek többhónaposak, de nem ritka a féléves feljelen­tés sem. Két-három leltár, fegyel mi eljárás után, amikor nem tud nak igazságot tenni, rendőrségi feljelentést tesznek a gazdasági vezetők, mintegy „mosom ke­zeim” elv alapján, nem gondolva arra, hogy a hosszú hetek alatt a bűnös személynek ezer és ezer módja van arra, hogy megsem­misítse a bizonyítékokat, össze beszéljen társaival, vagy éppen a tanúkat győzze meg arról, hogy „nem láttak, nem hallottak semmit.” Sok baj származik a kereske­delem területén a káderek nem megfelelő kiválasztásából, nem megfelelő neveléséből. A minde­nek feletti prémiumterv teljesí­tése mellett kevés szó esik arról, hogy ne csak a feliratokon hir­dessék a dolgozók becsületes ki­szolgálását, hanem a valóságban is valósítsák meg azt. Vajon a gyakori árdrágítások, mérési „tévedések”, minőség-összeté vesztések nem váltják-e kj a be­csületes dolgozók haragját? A bátaszéki boltvezető szövet-ár drágításai, az italboltok szem­fényvesztőén ügyes féldeci mé­rései a dolgozók becsapását, a boltvezető, vagy csapos nyere­séghez jutását célozták. Ha a Szekszárdi Földműves­szövetkezetek Járási Központ­ja a szedresi Ambrus nevű boltvezetőt már két évvel ez előtt — amikor figyelmeztették a vezetőket — elbocsátotta volna, most nem kellene a százezer forintot meghaladó hiányon gondolkodni. Helyes volt-e a KTSZ-nek bolt­vezetőként beállítani Diamant József volt kereskedőt csupán azért, mert „jó összeköttetései” voltak? — Nem volt helyes, és ha a felelős gazdasági vezetők minden vezető beállításánál a társadalmi tulajdon megvédésé­nek kérdését helyezik előtérbe, akkor igen sok leltárhiányt és egyéb bűncselekményt előzhet­nek meg. Másik oka az igen gyakori lel­tárhiányoknak a szakképzetlen boltvezetők beállítása. Nem egy esetben találkoztam már olyan talpig becsületes emberrel, aki­nél többezer forintos leltárhiány fordult elő és ugyanakkor a ke­reskedelem. alapelemeivel sem volt tisztában, egyszerűen nem tudott számolni. Vajon nem azt kellene-e ilyen esetben felelős­ségre vonni, aki ezt az embert meggyőzte az állás elfogadására, azzal érvelve, hogy majd bele tanul. Sokkal jobban ki kell dombo­rítani a kereskedelemnél az egyé ni felelősség elvét. Hány és hány boltvezetőnek nyugtalan az álma azért, mert úgy érzi. lopnak be­osztottjai? — A kollektív felelős ség bevezetése sok javulást ered

Next

/
Thumbnails
Contents