Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-02 / 232. szám

1955. OKTOBER 2. NAPLÓ 5 TS&ség&i MUaiék — qmdiala^M élei Jól zárnak termelőszövetkezeteink J? gy eredményes esztendő határáról lehet most már visz­szatekinteni. Ha még nem is teljes egészében, de már hozzávetőlegesen képet lehet arról alkotni, hogy termelőszö­vetkezeteink ebben a gazdasági évben milyen eredménnyel gazdálkodtak. A példák azt bizonyítják, hogy a közös gazdál­kodás sokkal nagyobb jövedelmet biztosít tagjainak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok kisparcellái. Nagyobb jövedel­met és ezzel együtt gondtalanabb életet, mert az osztalék ter­melőszövetkezeteinkben bőséges lesz. A termésátlagok jóval felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. A betakarított termények, mint a búza, árpa, rozs, borsó termés­átlagai mutatják, nagyobb, mint az egyéni gazdáké. Idén a termelőszövetkezeti gazdálkodás bebizonyította fölényét a kis­329 600 forint bevétel az ipari növényekből A KURDI DÓZSA NÉPE Termelőszövet­kezetben nem újkeletű az, hogy fokozottabb mértékben foglalkoznak az ipari növények termesztésével. Az elmúlt évek eredményei is azt igazolták, hogy érdemes. Idén meg különö­sen érdemes volt, mert az ipari növények ter­meléséből majdnem 330 000 forint volt a be­vételük. A termelőszövetkezet ebben a gazdasági év­ben 20 holdon termelt káposztarepcét. A hol­danként! terméseredményük tizenöt mázsa 20 kilogramm volt. Ez igen szép eredmény, járási viszonylatban, de még megyeiben is keresni kellett hozzá hasonlót. A jó termés „titka” a termelőszövetkezet növénytermelési brigád­vezetője szerint az, hogy jó táperejű talajba került a vetőmag; búza után, de az előző évben istállótrágyázott kapás volt belevetve. A ká­posztarepce talaját a tarlóhántással, keverő­szántással, tárcsával és a gyűrűshengerrel nagyszerűen előkészítette a Hőgyészi Gépállo­más. Keléstől egészen az aratásig gyommente­sen tartották a talajt. Az aratást pedig időben végezték el. A pergés csak igen kismérvű volt. A cséplési eredmény azt igazolta, hogy holdan­ként a termés még a 15 mázsán is felül van. A termelt mennyiséget 187 000 forintért vette át tőlük államunk. A Dózsa Népe Termelőszövetkezet tagjai, amint számolnak, nem bánták meg azt, hogy foglalkoztak a káposztarepce termelésével. Nem, mert bár a szövetkezetben év végéig mintegy tizenhatezer munkaegységre kell szét­osztani minden bevételt, a visszatartott meny- nyiségek kivételével, akkoris ez a 187 000 forint pontosan 11 forint 70 fillérrel emeli az egy munkaegység értékét. És ha azt vizsgáljuk, hogy mibe került ennek a 20 holdnak a fel­szántása, elvetése, évközi művelése, cséplése, tárolása és szállítása, akkor azt mondhatjuk, hogy mindezeket a költségeket fedezte egy fél hold termésének az ára. A majdnem 12 forin­tos munkaegységérték-emelkedés azt jelenti, hogy egy munkaegységre nem 28—30 forintot fizetnek zárszámadáskor, hanem 40—42 forin­tot. Igen, mert idén a kurdi Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetben ennyi lesz egy munkaegy­ség értéke. Pénzben összesen kiosztanak munkaegységenként 26 forintot, terményből pedig kaptak eddig: búzából 3 kilót, árpából 1,5 kilót, burgonyából kapnak egy kilót, cukor­ból pedig 17 dekát minden munkaegységre. A TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai, látva az előző évek eredményeit, nemcsak káposzta- repcét termeltek. Vetettek még 30 hold ken­dert is. A rostkenderből 89 600 forint, a mag­kenderből pedig 24 000 forint volt a bevéte­lük. Összesen tehát ebből 113 600 forint. A tíz hold borsó termesztése még külön 20 600 forint bevételt eredményezett a termelőszövetkezet tagságának. A cukorrépa termeléséből 9000 forint bevételre számítanak. A termelőszövetkezet tagsága mindemellett még sikeresen foglalkozik juhtenyésztéssel, melynek gyapjújából idén 52 000 forint volt a bevétel. A sertéshízlalás pedig külön 36 000 forint jövedelemmel járt. Pénzbevételük a fel­soroltakból 417 600 forint. Ebből az összegből, még ha leszámítjuk is az egyéb kiadásokat, lehet osztani csupán pénzből 26 forintot min­den munkaegységre, mintahogy ezt idén cse­lekszik Kurdon a termelőszövetkezetben. üzem felett. A gép fölénye, vagyis az, hogy géppel a nagytáb­lákon lehet termelni, nem vitás. Termelőszövetkezeteinkben, bár még nem lehet egészen pontosan meghatározni, mert még betakarításra vár a takar­mány- és cukorrépa, a kukorica termése, mégis elmondható, hogy az osztalék bőséges lesz. A termelőszövetkezetek tagjai jól részesednek. Keresetükből nagyon sokan vásároltak új konyha- és szobabútort, építettek házat, vásároltak motor- kerékpárt. Ezt látva, dolgozó parasztságunk egyre nagyobb számban választja a közös gazdálkodás útját, mert látja azt, hogy bent a közösben megtalálja számítását. Az idei terméseredmények és az idei részesedés szintén ezt a gondolatot igazolja. Inkább ma, mint holnap z elmúlt hetek egyikén a dunaszent- györgyi Szabadság Termelőszövetkezet egyik tagjával, Rózsa Józseffel beszélgettünk. Bár nagyon kevésbeszédű ember ő, de azért kérésünkre elmondta: 1949-ben gondoltam arra, hogy elég volt a napszámból, a részesaratásból. Választok én egy jobb, gondtalanabb életet. Míg azonban ez az elhatározás megérlelődött bennem, sok idő eltelt. Először állami gazdaságba mentem dol­gozni, majd napszámba jártam, de nem tet­szett az az élet. Többször mondogattam, ha megalakulna egy tsz, akkor tagja lennék. Ezt mondtam én, de mást mondott az asszony: „Miért kell neked odamenni, apa, meg nagy­apa is cselédember volt, más embernek az igá­ját húzta, hát te miért lennél más, folytasd csak azt a szakmát, amelyet hagytak rád.” Ezt hallgattam sokáig, közben nyáron ara­tást, télen meg famunkát vállaltam részibe, így ment ez egy teljes éven keresztül. Dolgoz­tam, életünk azonban nem fordult jobbra. Egyik napon azután megelégedtem, ebből az örökségből pedig én többet nem kérek. Ha az apám cselédember volt is, de én a magam gaz­dája leszek. Tikost pár év után, ha visszagondolok az ottani napok vívódásaira, csak mosolygok magamon. Mert sokat gondolkod­tam mire belépésre határoztam el magamat. Igaz, akkor nem voltak népnevelők, akik azt mondották volna, hogy ne spekulálj te Jóska, hanem lépj be a termelőszövetkezetbe, de in­kább ma, mint holnap. Nem mondották, ez igaz, de engem vitt az ösztön, a jobb élet felé. Termelőszövetkezeti tag vagyok hosszú évek óta. A nagy családban eltöltött évek alatt, meg kell mondani azt is, voltak kisebb összekocca­nások, de azt. is mondhatom, hogy ma már tel­jesen megszűntek. Dolgozik és él ez a termelő­szövetkezeti nagy család, mintha valamennyi tagja kisgyermek korától kezdve együtt élt volna. Megszoktuk, megszerettük egymást és lelkiismeretesen dolgozunk azért, hogy vala- mennyiőnknek jobb élete legyen. JJJnnyit mondott el Rózsa József, de mi még szeretnénk e kis történetet kiegé­szíteni azzal, hogy mióta Rózsa József termelő- szövetkezetbe lépett házat épített. Higyje el min denki, hogy nagy szó ez. Talán sokan nem is tulajdonítanak nagyobb jelentőséget annak, hogy egy tsz-tag házat épít, hiszen megszokott esemény, hogy szinte máról-holnapra bújnak ki a földből a piroscserepes, barátságos ottho­nok. Mégis nagy szó, mert ha Rózsa József beletörődik abba, amit őreá örökül hagytak, akkor egész élete munkájából sem tudott volna házat építeni. Nem áll üresen a ház, padlásán van az elő­legként kapott 16 mázsa búza, 7 mázsa árpa és oda fog kerülni a kukorica is, mert abból is szépen jut. A sertésólban pedig anyakoca és 7 választási malac a nagy ígéret. A nemrégen eladott 2 hízónak ára pedig a konyhába került; bútort vettek rajta. J^ddig e kis történet, amely még nem ért véget, hiszen egymást követik a dolgos hétköznapok ,amelyek új eredményekről be­szélnek, amelyek újabb gazdákat győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Egész évben jél pénzeltek a tej árából Tóth István jövedelme... A bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagsága az előző évek többé-kevésbé si­keres gazdálkodása után ebben az évben már elmondhatja azt, hogy az egész évi fáradságos, küzdelmes munkájának meg­van az eredménye. Mint a legtöbb termelőszö­vetkezetnél, úgy a bátaszéki Búzakalásznál is ősszel az egész évi munka gyümölcsének, a termésnek a betakarítása után jut jelentős jövedelemhez a tagság. Ekkor telik meg ter­ménnyel a kamra, a padlás és pénzzel az erszény. Az előző években a Búzakalásznál is abból származott a legtöbb baj, hogy évközben a tagok nem jutottak pénzhez és így időkö­zönként többen napszám­munkákat vállaltak. A közös munkák elhanyagolását aztán ismét, maguk a tagok sínylet­ték meg. Ebben az évben már egyetlen termelőszövetkezeti tag sem ment napszámmunká­ba, mert évközben rendszere­sen kaptak munkaegységelő­legbe készpénzt, azonkívül a nyár folyamán kenyér mellé való is bőven jutott a közösből. A termelőszövetkezet az állat tenyésztésből, főleg a tehené­szetből és a juhászatból pén­zelt egész éven át. A tejpénz­ből és a juhgomolya árából ju­tott költőpénz és a nyár folya­mán élelemre. A termelőszövet­kezet tehenészetének fejlődésé­re és a jövedelem alakulására a következő számok vetnek fényt. A múlt évben még csak 19 tehén állt a termelőszövet­kezet közös istállójában. Azóta már 38 darabra szaporodott a számuk. Tavaszai 5 darab jól­tejelő tehenet vásároltak. A tehenek beállítása után ugrás­szerűen emelkedett a tejhozam is. A múlt év márciusában 1624 liter tejet fejtek. Az idén már­ciusban már 5552 liter tej ke­rült ki az istállóból. Májusban 6405, júniusban 7050 liter tej ára folyt be a közös kasszába. 20 464 forint pedig elég tekin­télyes összeg és tellett belőle a munkaegységelőlegekre. A termelőszövetkezet július 1-ig az egész évi tejbeadási kötele­zettségét teljesítette. A beadott tej minden litere után megkap­ták az 50 dekagramm korpát, így 5 hónapra 50 mázsa korpa jutott a termelőszövetkezet te­heneinek. Amíg legtöbb helyen a tavasz folyamán takarmány­hiánnyal küzdöttek, és ennek következtében a tejhozamok csökkentek, addig a Búzakalász tehenészetében nemhogy csök­kent volna a tejtermelés, ha­nem hónapról-hónapra emelke­dett. Ezenkívül júliustól kezd­ve a tej túlnyomó része szabad­piaci értékesítésre került. A 3,50 forintos termelőszövetke­zeti tej nagyon kelendő lett a bátaszéki piacon. A tejpénzből pedig jutott havonta 5—6 fo­rint munkaegységelőlegre is. Azok a tagok pedig, akiknek a nyárra már kifogyott az élelem a kamrájukból, naponta tejet, tojást, juhtúrót kaptak jutá­nyos áron a termelőszövetke­zetben. A termelőszövetkezet fejlődő tehenészetének és a növény- termelésnek jövedelméből jut bőségesen az egész tagságnak, így maguknak a tehenészeknek is. Stenge József tehenész 42.46 mázsa búzát, 19,19 mázsa ár­pát és 6,53 mázsa zabot vitt haza eddig az elért munkaegy­ségei után. Ezért nem kénysze­rült ebben az évben a báta­széki Búzakalász Termelőszö­vetkezet tagsága az időközön­kénti napszámmunkákra, ha­nem lelkesen végezte a közös munkát, melynek gyümölcsét, a bőséges termést már részben betakarította és részben most takarítja be. Sertésgondozó a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet­ben. A gondja mindössze any- nyi társával együtt, hogy ellás­sa a szövetkezet sertésállomá­nyát reggel, délben, este ele­dellel. Tóth Istvánnak évvégéig ötszáz és egynéhány munka­egysége lesz. A szövetkezetben nem ritkaság, aki hasonló mun­kaegységgel zárja ezt a gazda­sági évet. Vannak olyan idő­sebb házaspárok, akiknek ki- lencszáz—kilencszázhatvan — munkaegységre osztják ki a részesedést. És méghozzá mi­lyen jól osztanak idén a terme­lőszövetkezetben ! Tóth István például, aki egye dűl dolgozik a termelőszövet­kezetben, kenyérgabonából 26 mázsa és 10 kilót vitt haza, árpából 15 mázsa 20 kilót, de a zárszámadáskor az előlegként kiosztott két kiló 20 dekához még mintegy 80 deka árpát kap és így az egy munkaegységre eső részesedés eléri a háróm kilogrammot. — Kukoricából nyolc mázsa 55 kiló lesz a ré­szesedése, takarmányrépából 11 mázsa, burgonyából 9 mázsa 30 kiló, szénából kapott 22 má­zsa 70 kilót, babból 15 kilót, olajból 12 és cukorból 109 kiló lesz az osztaléka. Borsóból 65 deka jut minden munkaegy­ségre. így külön, külön nem tűnik nagy értéknek ez a része­sedés, mintahogy a tsz könyve­lője is mondotta, de ha össze­számoljuk, akkor látható csak igazán, hogy milyen jól keres egy évben egy termelőszövet­kezeti tag. Tóth István esetében a ter­mények értéke 19 700 forint, készpénzben kap 5529 forintot, a föld járadék a két hold bevitt földje után ebben az évben 1246 forint, háztájiból a bevétele 4800 forint. Az összrészesedése a szövetkezetben: 26 475 forin­tot kap, az összjövedelme pe­dig a háztájival együtt több. mint 31 000 forint. Ezekután bátran megkérdez­hetjük, hogy hány hétholdas Á legbiztosabb pénzforrás Elmondja TESZLER VENDEL tsz-elnök. Termelőszövetkezetünk, a nagyszokolyi Béke TSZ 1949- ben alakult. Akkor 2 ökör, 2 ló, és 3 növendék szarvasmarha képezte állatállományunkat. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy adatokkal tudjam igazolni az állattenyésztés terén eddig elért eredményeinket. A jelenlegi fejlődés azon­ban nem áll meg. Célunk és tervünk az, hogy termelőszövet­kezetünk fő ága az állattenyésztés legyen. Tervünk megvalósítása érdekében ez év tavaszán törzs- állattenyésztő tsz lettünk. Célunk a bonyhádi és a szimentáli szarvasmarha-fajta és a fehérhússertés tiszta vérben való tartása, illetve tenyésztése. Mi is, de azt hiszem, hogy megyénk valamennyi termelő- szövetkezete tapasztalhatja, hogy egy jól tejelő tehénállomány kialakítása jövedelem szempontjából mit jelent. 33 darab törzskönyvezett tehenünk közül 15 darab jelenleg 20 literes vagyis a napi tejtermelés 20 liter. Nem rosszak azonban azok az eredményeink sem, ame­lyeket eddig elértünk. A beadáson felüli tejből havonta 8000 forint bevételünk van. A tejet ugyanis fölözzük, vajat készí­tünk, a savót pedig sertéseklcel etetjük fel. Ezáltal kettős haszonra teszünk szert. A szarvasmarha tenyésztéséből szár­mazó további haszon a törzskönyvezett anyáktól származó utódok. Az üszőborjakat saját nevelésre hagyjuk, a bika-bor­jakat pedig, amennyiben mindenféle követelményeknek meg­felelnek, mint tenyészállatot nevelésre leszerződtetjük. Jelen­leg is van 2 tenyészbikánk leszerződve. Az állattenyésztésből származó másik érték a trágya, a talajerő visszapótlás nél­külözhetetlen anyaga. Előzőleg említettem már, hogy a savót a sertésállomány­nál értékesítjük Jelenleg 30 drb a kocaállományunk, ebből 10 darab fehérhússertés kocát tiszta vérben fogunk tenyész­teni. A további 20 kocát pedig comvcall apaállattal keresztez­tél jük. Jelenleg 250 darab a sertésállomány. Tervünk az, hogy a jövőévi sertésbeadásunkat 1956 márciusára teljesítjük, a fennmaradó süldőket pedig kihízlaljuk és szabadpiacon érté­kesítjük. Csak körülbelül számítva, jövőre 200 000 forint be­vételt akarunk elérni a sertésállományból. dolgozó parasztnak van egy gazdasági évben 31 000 forint tiszta jövedelme? Csinálhat bár mit, dolgozhat korareggeltől késő estéig, nem tudja magá­nak ezt a tiszta jövedelmet biztosítani kis parcellán, mert mindenből termelnie kell egy keveset. Vet burgonyából pár­száz négyszögölet, termel cukor és takarmányrépát, naprafor­gót, kell egy darab konyhakert­nek. A megmaradt területre meg búzát, árpát, zabot és ku­koricát kell vetnie. A termelő- szövetkezetben más a helyzet... Tóth István még emellett te­henet is tart. A részesedésből jut arra is, hogy hízót hizlal­jon, nemcsak a sajátmaga ré­szére, de szerződést is köthet, mintahogy ezt a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben a tagságnak mintegy 40. száza­léka cselekszi. A közösből szár­mazó jövedelem mellett ezre­ket kapnak a sertéshízlalásból is. Vannak olyan tagok, akik két sertés meghízlalására kö­töttek szerződést. És van miből hízlalniok és szép jószágot fel­nevelniük, mert januárban pél­dául minden termelőszövetke­zeti tag egy malacot kapott a termelőszövetkezet sertésállo­mányából. Vannak természetesen olyan tagok is a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben, akik­nek nincs vagy nem lesz 400— 500 munkaegységük, de nem azért, mintha nem lehetne. Vámosi Jánosnak például ,csak’ 307 munkaegysége lesz, de erre, mivel a növénytermelésben dol­gozik és a jó termések után prémiumot kapnak, a jövedel­me mintegy húsz és félezer fo­rint lesz. Átlagos havi keresete így is 1700 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents