Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-02 / 232. szám

1955. OKTOBER 2.

NAPLÓ

5

TS&ség&i MUaiék — qmdiala^M élei

Jól zárnak termelőszövetkezeteink

J? gy eredményes esztendő határáról lehet most már viszszatekinteni. Ha még nem is teljes egészében, de már hozzávetőlegesen képet lehet arról alkotni, hogy termelőszövetkezeteink ebben a gazdasági évben milyen eredménnyel gazdálkodtak. A példák azt bizonyítják, hogy a közös gazdálkodás sokkal nagyobb jövedelmet biztosít tagjainak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok kisparcellái. Nagyobb jövedelmet és ezzel együtt gondtalanabb életet, mert az osztalék termelőszövetkezeteinkben bőséges lesz. A termésátlagok jóval felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. A betakarított termények, mint a búza, árpa, rozs, borsó termésátlagai mutatják, nagyobb, mint az egyéni gazdáké. Idén a termelőszövetkezeti gazdálkodás bebizonyította fölényét a kis329 600 forint bevétel az ipari növényekből

A KURDI DÓZSA NÉPE Termelőszövetkezetben nem újkeletű az, hogy fokozottabb mértékben foglalkoznak az ipari növények termesztésével. Az elmúlt évek eredményei is azt igazolták, hogy érdemes. Idén meg különösen érdemes volt, mert az ipari növények termeléséből majdnem 330 000 forint volt a bevételük.

A termelőszövetkezet ebben a gazdasági évben 20 holdon termelt káposztarepcét. A holdanként! terméseredményük tizenöt mázsa 20 kilogramm volt. Ez igen szép eredmény, járási viszonylatban, de még megyeiben is keresni kellett hozzá hasonlót. A jó termés „titka” a termelőszövetkezet növénytermelési brigádvezetője szerint az, hogy jó táperejű talajba került a vetőmag; búza után, de az előző évben istállótrágyázott kapás volt belevetve. A káposztarepce talaját a tarlóhántással, keverőszántással, tárcsával és a gyűrűshengerrel nagyszerűen előkészítette a Hőgyészi Gépállomás. Keléstől egészen az aratásig gyommentesen tartották a talajt. Az aratást pedig időben végezték el. A pergés csak igen kismérvű volt. A cséplési eredmény azt igazolta, hogy holdanként a termés még a 15 mázsán is felül van. A termelt mennyiséget 187 000 forintért vette át tőlük államunk.

A Dózsa Népe Termelőszövetkezet tagjai, amint számolnak, nem bánták meg azt, hogy foglalkoztak a káposztarepce termelésével. Nem, mert bár a szövetkezetben év végéig mintegy tizenhatezer munkaegységre kell szétosztani minden bevételt, a visszatartott meny- nyiségek kivételével, akkoris ez a 187 000 forint pontosan 11 forint 70 fillérrel emeli az egy

munkaegység értékét. És ha azt vizsgáljuk, hogy mibe került ennek a 20 holdnak a felszántása, elvetése, évközi művelése, cséplése, tárolása és szállítása, akkor azt mondhatjuk, hogy mindezeket a költségeket fedezte egy fél hold termésének az ára. A majdnem 12 forintos munkaegységérték-emelkedés azt jelenti, hogy egy munkaegységre nem 28—30 forintot fizetnek zárszámadáskor, hanem 40—42 forintot. Igen, mert idén a kurdi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben ennyi lesz egy munkaegység értéke. Pénzben összesen kiosztanak munkaegységenként 26 forintot, terményből pedig kaptak eddig: búzából 3 kilót, árpából

1,5 kilót, burgonyából kapnak egy kilót, cukorból pedig 17 dekát minden munkaegységre.

A TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai, látva az előző évek eredményeit, nemcsak káposzta- repcét termeltek. Vetettek még 30 hold kendert is. A rostkenderből 89 600 forint, a magkenderből pedig 24 000 forint volt a bevételük. Összesen tehát ebből 113 600 forint. A tíz hold borsó termesztése még külön 20 600 forint bevételt eredményezett a termelőszövetkezet tagságának. A cukorrépa termeléséből 9000 forint bevételre számítanak.

A termelőszövetkezet tagsága mindemellett még sikeresen foglalkozik juhtenyésztéssel, melynek gyapjújából idén 52 000 forint volt a bevétel. A sertéshízlalás pedig külön 36 000 forint jövedelemmel járt. Pénzbevételük a felsoroltakból 417 600 forint. Ebből az összegből, még ha leszámítjuk is az egyéb kiadásokat, lehet osztani csupán pénzből 26 forintot minden munkaegységre, mintahogy ezt idén cselekszik Kurdon a termelőszövetkezetben.

üzem felett. A gép fölénye, vagyis az, hogy géppel a nagytáblákon lehet termelni, nem vitás.

Termelőszövetkezeteinkben, bár még nem lehet egészen pontosan meghatározni, mert még betakarításra vár a takarmány- és cukorrépa, a kukorica termése, mégis elmondható, hogy az osztalék bőséges lesz. A termelőszövetkezetek tagjai jól részesednek. Keresetükből nagyon sokan vásároltak új konyha- és szobabútort, építettek házat, vásároltak motor- kerékpárt. Ezt látva, dolgozó parasztságunk egyre nagyobb számban választja a közös gazdálkodás útját, mert látja azt, hogy bent a közösben megtalálja számítását.

Az idei terméseredmények és az idei részesedés szintén ezt a gondolatot igazolja.

Inkább ma, mint holnap

z elmúlt hetek egyikén a dunaszent- györgyi Szabadság Termelőszövetkezet egyik tagjával, Rózsa Józseffel beszélgettünk. Bár nagyon kevésbeszédű ember ő, de azért kérésünkre elmondta:

1949-ben gondoltam arra, hogy elég volt a napszámból, a részesaratásból. Választok én egy jobb, gondtalanabb életet. Míg azonban ez az elhatározás megérlelődött bennem, sok idő eltelt. Először állami gazdaságba mentem dolgozni, majd napszámba jártam, de nem tetszett az az élet. Többször mondogattam, ha megalakulna egy tsz, akkor tagja lennék. Ezt mondtam én, de mást mondott az asszony: „Miért kell neked odamenni, apa, meg nagyapa is cselédember volt, más embernek az igáját húzta, hát te miért lennél más, folytasd csak azt a szakmát, amelyet hagytak rád.”

Ezt hallgattam sokáig, közben nyáron aratást, télen meg famunkát vállaltam részibe, így ment ez egy teljes éven keresztül. Dolgoztam, életünk azonban nem fordult jobbra. Egyik napon azután megelégedtem, ebből az örökségből pedig én többet nem kérek. Ha az apám cselédember volt is, de én a magam gazdája leszek.

Tikost pár év után, ha visszagondolok az ottani napok vívódásaira, csak mosolygok magamon. Mert sokat gondolkodtam mire belépésre határoztam el magamat. Igaz, akkor nem voltak népnevelők, akik azt mondották volna, hogy ne spekulálj te Jóska, hanem lépj be a termelőszövetkezetbe, de inkább ma, mint holnap. Nem mondották, ez igaz, de engem vitt az ösztön, a jobb élet felé.

Termelőszövetkezeti tag vagyok hosszú évek óta. A nagy családban eltöltött évek alatt, meg kell mondani azt is, voltak kisebb összekoccanások, de azt. is mondhatom, hogy ma már teljesen megszűntek. Dolgozik és él ez a termelőszövetkezeti nagy család, mintha valamennyi tagja kisgyermek korától kezdve együtt élt volna. Megszoktuk, megszerettük egymást és lelkiismeretesen dolgozunk azért, hogy vala- mennyiőnknek jobb élete legyen.

JJJnnyit mondott el Rózsa József, de mi még szeretnénk e kis történetet kiegészíteni azzal, hogy mióta Rózsa József termelő- szövetkezetbe lépett házat épített. Higyje el min denki, hogy nagy szó ez. Talán sokan nem is tulajdonítanak nagyobb jelentőséget annak, hogy egy tsz-tag házat épít, hiszen megszokott esemény, hogy szinte máról-holnapra bújnak ki a földből a piroscserepes, barátságos otthonok. Mégis nagy szó, mert ha Rózsa József beletörődik abba, amit őreá örökül hagytak, akkor egész élete munkájából sem tudott volna házat építeni.

Nem áll üresen a ház, padlásán van az előlegként kapott 16 mázsa búza, 7 mázsa árpa és oda fog kerülni a kukorica is, mert abból is szépen jut. A sertésólban pedig anyakoca és 7 választási malac a nagy ígéret. A nemrégen eladott 2 hízónak ára pedig a konyhába került; bútort vettek rajta.

J^ddig e kis történet, amely még nem ért véget, hiszen egymást követik a dolgos hétköznapok ,amelyek új eredményekről beszélnek, amelyek újabb gazdákat győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről.

Egész évben jél pénzeltek a tej árából

Tóth István jövedelme...

A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága az előző évek többé-kevésbé sikeres gazdálkodása után ebben az évben már elmondhatja azt, hogy az egész évi fáradságos, küzdelmes munkájának megvan az eredménye.

Mint a legtöbb termelőszövetkezetnél, úgy a bátaszéki Búzakalásznál is ősszel az egész évi munka gyümölcsének, a termésnek a betakarítása után jut jelentős jövedelemhez a tagság. Ekkor telik meg terménnyel a kamra, a padlás és pénzzel az erszény. Az előző években a Búzakalásznál is abból származott a legtöbb baj, hogy évközben a tagok nem jutottak pénzhez és így időközönként többen napszámmunkákat vállaltak. A közös munkák elhanyagolását aztán ismét, maguk a tagok sínylették meg. Ebben az évben már egyetlen termelőszövetkezeti tag sem ment napszámmunkába, mert évközben rendszeresen kaptak munkaegységelőlegbe készpénzt, azonkívül a nyár folyamán kenyér mellé való is bőven jutott a közösből.

A termelőszövetkezet az állat tenyésztésből, főleg a tehenészetből és a juhászatból pénzelt egész éven át. A tejpénzből és a juhgomolya árából jutott költőpénz és a nyár folyamán élelemre. A termelőszövetkezet tehenészetének fejlődésére és a jövedelem alakulására a következő számok vetnek fényt. A múlt évben még csak 19 tehén állt a termelőszövetkezet közös istállójában. Azóta már 38 darabra szaporodott a számuk. Tavaszai 5 darab jóltejelő tehenet vásároltak. A tehenek beállítása után ugrásszerűen emelkedett a tejhozam is. A múlt év márciusában 1624 liter tejet fejtek. Az idén márciusban már 5552 liter tej került ki az istállóból. Májusban 6405, júniusban 7050 liter tej ára folyt be a közös kasszába. 20 464 forint pedig elég tekintélyes összeg és tellett belőle a munkaegységelőlegekre. A termelőszövetkezet július 1-ig az egész évi tejbeadási kötelezettségét teljesítette. A beadott tej minden litere után megkapták az 50 dekagramm korpát, így 5 hónapra 50 mázsa korpa jutott a termelőszövetkezet teheneinek. Amíg legtöbb helyen a tavasz folyamán takarmányhiánnyal küzdöttek, és ennek következtében a tejhozamok csökkentek, addig a Búzakalász tehenészetében nemhogy csökkent volna a tejtermelés, hanem hónapról-hónapra emelkedett. Ezenkívül júliustól kezdve a tej túlnyomó része szabadpiaci értékesítésre került. A 3,50 forintos termelőszövetkezeti tej nagyon kelendő lett a bátaszéki piacon. A tejpénzből pedig jutott havonta 5—6 forint munkaegységelőlegre is. Azok a tagok pedig, akiknek a nyárra már kifogyott az élelem a kamrájukból, naponta tejet, tojást, juhtúrót kaptak jutányos áron a termelőszövetkezetben.

A termelőszövetkezet fejlődő tehenészetének és a növény- termelésnek jövedelméből jut bőségesen az egész tagságnak, így maguknak a tehenészeknek is. Stenge József tehenész 42.46 mázsa búzát, 19,19 mázsa árpát és 6,53 mázsa zabot vitt haza eddig az elért munkaegységei után. Ezért nem kényszerült ebben az évben a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága az időközönkénti napszámmunkákra, hanem lelkesen végezte a közös munkát, melynek gyümölcsét, a bőséges termést már részben betakarította és részben most takarítja be.

Sertésgondozó a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben. A gondja mindössze any- nyi társával együtt, hogy ellássa a szövetkezet sertésállományát reggel, délben, este eledellel. Tóth Istvánnak évvégéig ötszáz és egynéhány munkaegysége lesz. A szövetkezetben nem ritkaság, aki hasonló munkaegységgel zárja ezt a gazdasági évet. Vannak olyan idősebb házaspárok, akiknek ki- lencszáz—kilencszázhatvan — munkaegységre osztják ki a részesedést. És méghozzá milyen jól osztanak idén a termelőszövetkezetben !

Tóth István például, aki egye dűl dolgozik a termelőszövetkezetben, kenyérgabonából 26 mázsa és 10 kilót vitt haza, árpából 15 mázsa 20 kilót, de a zárszámadáskor az előlegként kiosztott két kiló 20 dekához még mintegy 80 deka árpát kap és így az egy munkaegységre eső részesedés eléri a háróm kilogrammot. — Kukoricából nyolc mázsa 55 kiló lesz a részesedése, takarmányrépából 11 mázsa, burgonyából 9 mázsa 30 kiló, szénából kapott 22 mázsa 70 kilót, babból 15 kilót, olajból 12 és cukorból 109 kiló lesz az osztaléka. Borsóból 65 deka jut minden munkaegységre. így külön, külön nem tűnik nagy értéknek ez a részesedés, mintahogy a tsz könyvelője is mondotta, de ha összeszámoljuk, akkor látható csak igazán, hogy milyen jól keres egy évben egy termelőszövetkezeti tag.

Tóth István esetében a termények értéke 19 700 forint, készpénzben kap 5529 forintot, a föld járadék a két hold bevitt földje után ebben az évben 1246 forint, háztájiból a bevétele 4800 forint. Az összrészesedése a szövetkezetben: 26 475 forintot kap, az összjövedelme pedig a háztájival együtt több. mint 31 000 forint.

Ezekután bátran megkérdezhetjük, hogy hány hétholdas

Á legbiztosabb pénzforrás

Elmondja TESZLER VENDEL tsz-elnök.

Termelőszövetkezetünk, a nagyszokolyi Béke TSZ 1949- ben alakult. Akkor 2 ökör, 2 ló, és 3 növendék szarvasmarha képezte állatállományunkat. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy adatokkal tudjam igazolni az állattenyésztés terén eddig elért eredményeinket. A jelenlegi fejlődés azonban nem áll meg. Célunk és tervünk az, hogy termelőszövetkezetünk fő ága az állattenyésztés legyen.

Tervünk megvalósítása érdekében ez év tavaszán törzs- állattenyésztő tsz lettünk. Célunk a bonyhádi és a szimentáli szarvasmarha-fajta és a fehérhússertés tiszta vérben való tartása, illetve tenyésztése.

Mi is, de azt hiszem, hogy megyénk valamennyi termelő- szövetkezete tapasztalhatja, hogy egy jól tejelő tehénállomány kialakítása jövedelem szempontjából mit jelent. 33 darab törzskönyvezett tehenünk közül 15 darab jelenleg 20 literes vagyis a napi tejtermelés 20 liter.

Nem rosszak azonban azok az eredményeink sem, amelyeket eddig elértünk. A beadáson felüli tejből havonta 8000 forint bevételünk van. A tejet ugyanis fölözzük, vajat készítünk, a savót pedig sertéseklcel etetjük fel. Ezáltal kettős haszonra teszünk szert. A szarvasmarha tenyésztéséből származó további haszon a törzskönyvezett anyáktól származó utódok. Az üszőborjakat saját nevelésre hagyjuk, a bika-borjakat pedig, amennyiben mindenféle követelményeknek megfelelnek, mint tenyészállatot nevelésre leszerződtetjük. Jelenleg is van 2 tenyészbikánk leszerződve. Az állattenyésztésből származó másik érték a trágya, a talajerő visszapótlás nélkülözhetetlen anyaga.

Előzőleg említettem már, hogy a savót a sertésállománynál értékesítjük Jelenleg 30 drb a kocaállományunk, ebből 10 darab fehérhússertés kocát tiszta vérben fogunk tenyészteni. A további 20 kocát pedig comvcall apaállattal kereszteztél jük. Jelenleg 250 darab a sertésállomány. Tervünk az, hogy a jövőévi sertésbeadásunkat 1956 márciusára teljesítjük, a fennmaradó süldőket pedig kihízlaljuk és szabadpiacon értékesítjük. Csak körülbelül számítva, jövőre 200 000 forint bevételt akarunk elérni a sertésállományból.

dolgozó parasztnak van egy gazdasági évben 31 000 forint tiszta jövedelme? Csinálhat bár mit, dolgozhat korareggeltől késő estéig, nem tudja magának ezt a tiszta jövedelmet biztosítani kis parcellán, mert mindenből termelnie kell egy keveset. Vet burgonyából párszáz négyszögölet, termel cukor és takarmányrépát, napraforgót, kell egy darab konyhakertnek. A megmaradt területre meg búzát, árpát, zabot és kukoricát kell vetnie. A termelő- szövetkezetben más a helyzet...

Tóth István még emellett tehenet is tart. A részesedésből jut arra is, hogy hízót hizlaljon, nemcsak a sajátmaga részére, de szerződést is köthet, mintahogy ezt a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben a tagságnak mintegy 40. százaléka cselekszi. A közösből származó jövedelem mellett ezreket kapnak a sertéshízlalásból is. Vannak olyan tagok, akik két sertés meghízlalására kötöttek szerződést. És van miből hízlalniok és szép jószágot felnevelniük, mert januárban például minden termelőszövetkezeti tag egy malacot kapott a termelőszövetkezet sertésállományából.

Vannak természetesen olyan tagok is a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben, akiknek nincs vagy nem lesz 400— 500 munkaegységük, de nem azért, mintha nem lehetne. Vámosi Jánosnak például ,csak’ 307 munkaegysége lesz, de erre, mivel a növénytermelésben dolgozik és a jó termések után prémiumot kapnak, a jövedelme mintegy húsz és félezer forint lesz. Átlagos havi keresete így is 1700 forint.