Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-20 / 247. szám

/ A szovjet kormány jegyzéke Nagy-Britannia kormányához '__________________ ___________________________NAPIZÓ M oszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió Külügyminisztériuma októ­ber 18-án jegyzéket intézett Nagy-Britannia nagykövetségé hez. A jegyzék válasz Nagy- Britannia kormányának a szov jet kormányhoz intézett 1955 október 3-i jegyzékére, amely az idén szeptemberben a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között folyt tárgyalásokkal foglalkozott. Nagy-Britannia kormánya ok tóber harmadiki jegyzékében az Egyesült Államok és Franciaor szág kormányaival egyetértésben kijelentette, hogy e három kor­mány véleménye szerint a szép tember 20-án Moszkvában a Szov jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demo kratikus Köztársaság kapcsola tairól kötött szerződés nem be folyásolhatja azokat a kötelezett­ségeket, illetve azt a felelősséget amelyet a Szovjetunió Németor­szág tekintetében, Berlint is bele értve a korábban Franciaország, az Egyesült Államok az Egyesült Királyság és a Szovjetunió kö­zött kötött szerződésekben és megállapodásokban vállalt. A Szovjetunió Külügyminisz­tériuma október 18-i jegyzéké­ben közli, hogy az említett szer­ződésnek megfelelően a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait a tel­jes egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avat kozás alapján rendezték. A szer­ződés előírja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság együttműködését az európai béke és biztonság szavatolása ér­dekében, a békés szerződéses rendezés és Németország egy­sége békés és demokratikus ala­pokon való helyreállításának ér­dekben. A jegyzék a továbbiakban rá­mutat, hogy a Szovjetunió és a NDK szerződésének aláírásakor a felek abból indultak ki, hogy a Német Demokratikus Köztársa ság szuverenitása alá tartozó te­rületeken a NDK-t illeti a Jog­szolgáltatás, ez természetesen az e területen folyó közlekedésre ií vonatkozik. Ami Nagy-Britannia, Francia- ország és az Egyesült Államok Nyugat-Berlinben elhelyezett helyőrségei katonai személyzeté­nek és rakományainak a Német Szövetségi Köztársaság és Nyu- gat-Berlin közti közlekedésnek ellenőrzését illeti — mondja to­vábbiakban a jegyzék — a Szov jetunió és a NDK kormánya közti tárgyalásokon kikötötték, hegy ezt az ellenőrzést a megfe­lelő megállapodás megkötéséig ideiglenesen a Németországban állomásozó szovjet hadseregcso­port parancsnoksága fogja vé­gezni. A jegyzék befejező része rá­mutat, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya az említett szerző •lés aláírásakor figyelembevette mindkét félnek az egész Német­országra vonatkozó érvényes nemzetközi megállapodásokba i vállalt kötelezettségeit. Ugyanezen a napon azonos tartalmú jegyzéket intéztek Fran ciaország és az Egyesült Álla­mok nagykövetségéhez is. Pietro Nenai elutazott Moszkvából < Október 11-től 18-ig Kínából hazafelé utaztában a Szovjet­unióban tartózkodott Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, Nemzetközi Sztálin- Békedíjas. Pietro Nenni és kísérői októ­ber 18-án repülőgépen hazain­dultak. Pietro Nenni elutazása előtt elmondotta a TASZSZ munka­társának, hogy mélységesen meghatotta a szívélyes vendég- szeretet, amelyben utitársaival együtt a Szovjetunióban része­sült. Ben Szlimcmt kérték fel a marokkói kormány megalakítására Az AFP közli, hogy a marok­kói kormányzótanács Ben Szil - man volt fezi pasát kérte fel a marokkói kormány megalakí­tására. Ben Szliman haladékot kért a megbízás elfogadására. 1955. OKTOBER 89. Részletes jelentés a francia nemzetgfilésről Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés kedden este SOS szavazattal 254 ellenében bizal­mat szavazott a Faure-kor- mánynak. Politikai megfigyelők a sza­vazás után azon a véleményen vannak, a szavazás ered­ménye nem jelenti azt, hogy 3 kormány hatalmon maradása hosszú időre biztosítva van. A kormányt ezúttal a jobboldal mentette meg a bukástól, de nem vitás, hogy a két fontos északafrikai kérdésben, a ma­rokkói és az algériai kérdésben két malomkő között őrlődik és az így keletkezett felemás hely­zetet előbb-utóbb tisztázni kell. Faure miniszterelnök a nem­zetgyűlésen tartott beszédében kijelentette, hogy elítéli a kol­lektív megtorló intézkedéseket, de hangsúlyozta, hogy egyszer­re kell rendet tremreni cs re­formokat bevezetni. Általános­ságokban mozgó kijelentései négy pontban foglaltán össze a kormány algériai programját: 1. Az algériai statútum alkal­mazása; 2. A soustelle-terv megvalósítása; 3. A muzulmán lakosság jövedelmének kérdé­sére vonatkozó terv megvaló­sítása (ezzel kapcsolatban Faure elismerte, hogy az rdgé- riai muzulmánok jövedelme egynyolcada az Algériában la­kó európaiakénak); 4. Az algé­riai választásokat ezentúl a sza­badság jegyében kell megtarta­ni. Hangsúlyozta, hogy bizto­sítani kell a választások sza­badságát és őszinteségét de ki­jelentette, hogy a választásokat nem lehet addig megtartani, amíg „helyre nem állítják a rendet”. F^iure ezután megígérte, hogy a kormány még az év vége előtt tanácskozásokat kezd az algériai nép képviselőivel, Ijogy meghatározzák, milyen helyze­tet foglaljon el Algéria a fran­cia közösségben. Felhívta a nemzetgyűlést, hogy szavazatá­val hagyja jóvá azt az állás­pontot, amelyre Pinay helyez­kedett az ENSZ közgyűlésében s felkérte a képviselőket, te­gyék lehetővé, hogy Pinay részt vehessen a genfi értekezleten. Azért kérem a bizalmat — mondotta, — mert úgy vélem, hogy ez Franciaország érdeke. A jugoszláv-albán határkérdésekkel foglalkozó főbizottság harmadik ülése Az Albánia és Jugoszláv, a közötti határincidensek meg­akadályozására és rendezésére létesített albán—jugoszláv fő­bizottság 1955 október 10-töl 15-ig Titográdban megtartotta harmadik ülését. Az ülés szívélyes és baráti légkörben zajlott le. A bizott­ság elhatározta, hogy negyedik összejövetelét 1956 április 16- án tartja Skodrában. A bizottság albán tagja mait tiszteletére a jugoszláv fél utazásokat rendezett Jugoszlá­via ipari és mezőgazdasági köz­pontjaiba. Az albán vendégeket mindenütt szívélyes és barát­ságos fogadtatásban részesítet­ték. & Zsernninzsipao vezércikke a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hatodik bővített teljes üléséről Peking (Uj Kína). A Zsen- minzsipao keddi vezércikkében hangsúlyozza: Hatalmas, orszá­gos méretű erőfeszítéseket kell tenni a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hatodik bővített teljes ülésén hozott határozatok végrehajtá­sa érdekében. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatos hatá­rozatot Mao Ce-tung 1955 jú­lius 31-i beszámolója alapján hozták, amelyben a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának elnöke elemezte az or­szágban folyó osztályharc jelen légi szakaszát. A Központi Bizottság hato­dik bővített teljes ülése főfel­adatául azt tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti mozgalmat Mao Ce-tung döntő fontosságú beszámolója alapján új szakaszba vezesse. Mao Ce-tung elvtárs rámuta­tott arra, hogy a kínai mezőgaz­dasági .termelőszövetkezetek fej lesztésére irányuló lépéseknek összhangban kell lenniök azok­kal az intézkedésekkel, ame­lyeknek célja a szocialista ipa­rosítás megvalósítása. Mao Ce- tung elvtárs hangsúlyozta, hogy a szegénypárasztok, valamint az új és régi középparasztok kevésbé jómódú rétege, akik a falusi lakosság hatvan-hetven százalékát teszik ki, igen komo­lyan rá akarnak térni a szocia­lizmus felé vezető útra. A párton belül azonban egyes elvtársak, akik bár helyeslik a Szocialista iparosításnak az öt­éves terv által előírt ütemét, mégis úgy vélik, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetei: növekedésének lassú ütemben kell végbemennie. Ha az előbb említett elvtár­sak , politikáját alkalmazzuk, gyakorlatilag — szabadkezet adunk a parasztoknak ahhoz, hogy a kapitalizmus útjára tér­jenek és lehetetlenné tegyék a szocialista átalakítás megvaló­sítását. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezet - nem csupán a mező- gazdaság, hanem az egész nem­zetgazdaság szempontjából alap vető fontosságú. A mezőgazda­ság gyorsütemű szocialista át­alakítása döntő jelentőségű a termelés növelése, a nép élet- körülményeinek javítása, a ka­pitalista ipar és kereskedelem szocialista átalakítása és a fa­lun lévő rejtett ellenforradalmi maradványok gyökeres felszá­molása szempontjából. A kínai állam alapját — a munkás-paraszt szövetséget —, csak a termelőszövetkezetek, vagyis a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása alapján lehet megszilárdítani. A teljes ülésen széleskörű vita folyt és mélyreható bírálat és önbírálat hangzott el. A vita értelmében teljes mértékben lehetséges, hogy Kína ötszáz- millió parasztja általában — kivéve a határterületeken élő parasztok egy részét — 1960 előtt a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépjen. Az ülés gondo­san kidolgozott határozatokat hozott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szervezésének alapvető kérdéseiről. A teljes ülés elhatározta, hogy 1956 második felére össze­hívja a párt VIII. kongresszu­sát. 1956 egyúttal az ötéves terv negyedik éve, a legdöntőbb év az ötéves terv sikerének szem­pontjából. Mao Ce-tung beszámolója — írja a Zsenminzsipao — lehe­tővé tette számunkra, hogy fel­ismerjük annak szükségességét, hogy a kérdéseket a marxista osztályelem^és módszerével kell vizsgálnunk és minden időben figyelmet kell fordíta- tunk a népre, tekintetbe kell venni lelkesedését és alkotó- készségét. Ma kezdődik a sorsolás A TASZSZ jelentése Dulles keddi sajtóértekezletéről Washington (TASZSZ) Dulles az Egyesült Államok külügymi­nisztere október 18-i sajtóérte­kezletén tudósítók kérdéseire vá­laszolva elmondotta, hogy véle­ménye szerint most több esély van arra, hogy gyakorlati intéz kedéseket tegyenek a fő nemzet közi nézeteltérések rendezése ér dekében. Dulles hozzátette, hog^ a küszöbönálló külügyminiszteri értekezletet olyan másik szakasz nak kell tekinteni, amelyben tét. tekre váltják „Genf szellemét.” Dulles említést tett Eisenho- wernek arról a véleményéről, hogy a közelgő genfi értekezlet „Genf szellemének szigorú pró­bája” lesz. Hozzáfűzte, vélemé nye szerint most nincsenek rossz esélyek arra, hogy haladást ér­jenek el mind a három napirendi pontra vonatkozóan. Az egyik tudósító megkérdez te Dullest, hogyan egyeztethető össze mostani kijelentései a Szov jetunió álláspontjáról előzőleg elhangzott megnyilatkozásaival. Dulles azt válaszolta, nem hiszi, hogy ellentét van mostani rémé nyei és a szovjet politikára vo­natkozó korábbi „figyelmezteté­sei" között. Hozzátette, hogy a genfi értekezlet eredményeit lile tőén olyan remények jutottak ki fejezésre, amelyek túllépnek n találkozó „gyakorlati lehetősé geinek” keretein. Dulles elmon dotta, hogy nem osztja ezeket a reményeket. Viszont úgy véli hogy a küszöbönálló értekezlet gyakorlati lehetőségei jelenleg körülbelül akkorák, amekkorák­nak a nyugat; hatalmak akkor tartották őket, amikor a kor­mányfők összeültek a genfi érte kezletre. A genfi értekezletnek a kelet és nyugat közti tárgyaié sok csupán első szakaszának kel­lett lennie. A külügyminiszter ki­fejezte reményét, hogy a genfi értekezleten haladást érnek el Németország egyesítése kérdésé­ben. Nem hiszi azonban, hogy a küszöbönálló értekezleten Né­metország egyesítését „teljesen elérik vagy biztosítják.” Dulles megismételte, hogy mint reméli, a Németország egyesítésére, va­lamint az európai biztonság sza­vatolására vonatkozó különböző javaslatok segítik a nyugati ha­talmakat és a Szovjetuniót, hogy közelebb jussanak egymáshoz a küszöbönálló értekezleten. A Második Békekölcsön he­tedik sorsolása Veszprémben ma délután 4 órakor ünnepé­lyesen kezdődik és este 7 óra­kor ér véget. Pénteken és szom­baton ugyancsak ebben az idő­ben húzzák a nyerőkötvények számait. A.z utolsó napon, októ­ber 23-án, vasárnap reggel 10- től 12 óráig bonyolítják le a húzást. A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet Végrehajtó Bizottsága ok­tóber 17-én és 18-án Szófiában ülést tartott. amerikai mezőgazdasági szakemberek érkeztek hazánkba Roswelt Grost és dr. Géza Schutz, az Északamerikai Hib­ridkukoricatermelői társaság képviselői, mezőgazdasági szak­emberek a Szovjetunióban és a Román Népköztársaságban tett látogatás után ellátogattak Ma­gyarországra. Itt tartózkodásuk alatt megtekintenek több mező- gazdasági intézetet és üzemet. ' A négy nap alatt 233.200 egész kötvény számát húzzák ki 71,120.800 forint nyereménnyel és törlesztéssel. A nyereménnyel és törlesz­téssel kihúzott kötvények be­váltását a végleges nyeremény­jegyzék megjelenése után, ok­tóber 25-től kezdik meg az OTP fiókjaiban és a postahivatalok­ban. A Végrehajtó Bizottság egy­hangúlag elfogadott határozata a többi között jóváhagyta azo­kat a lépéseket, amelyet a NUSZ titkársága tett a Nem­zetközi Újságíró Szövetséggel az egész világ újságírói együtt- működéséek megteremtése és egységének helyreállítása érde­kében folytatandó tárgyalások ügyében. A Végrehajtó Bizottság ha­tálytalanította régebbi határo­zatát, amelynek alapján kizárta a Nemzetközi Újságíró Szerve­zetből a jugoszláv újság íróka c. A hatálytalanító határozat meg­állapítja, hogy a kizárás nem felel meg az újságírók közötti baráti kapcsolatok fejlesztésé­nek és megszilárdításának A Nemzetközi Újságíró Szervezet Végrehajtó Bizottságának ülése Ä Nagy Októberi Szocialista Nincsen olyan esemény az emberiség egész korábbi tör­ténetében, amely világtörté­nelmi jelentőségét tekintve, összehasonlítható volna a Nagy Októberi Szocialista Fór radalomnál. Elvileg különbözik minden előző forradalomtól. Az előző forradalmak azzal végződtek, hogy a kormányrúd mellett a kizsákmányolok egyik cso­portját a kizsákmányolok má­sik csoportja váltotta fel. Az Októberi Szocialista Forrada­lom volt a világtörténelem­ben az első olyan forradalom, amely zászlajára az ember ember által való kizsákmá­nyolás és az összes kizsákmá­nyoló osztályok felszámolását, a proletáriátus diktatúrájá­nak kivívását, az osztálynél­küli társadalom megszervezé­sét tűzte. „Éppen ezért az Októberi Forradalom győzelme — írta Sztálin elvtárs — gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetében, gyökeres fordu­latot a világkapitalizmus tör­ténelmi sorsában, gyökeres fordulatot a proletariátus sza­badságmozgalmában, gyöke­res fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegeinek harci módszereiben, szerveze­ti formáiban, mindennapi éle­tében és hagyományaiban, kultúrájában és ideológiá­jában.” Oroszország munkásosztá­lya, amikor megdöntötte ' a kizsákmányolok hatalmát, — nagy kezdeményezésével, meg mutatta a világ proletárjai­nak és dolgozó tömegeinek azt az egyedül helyes utat, amelyen haladva, megszaba­dulhat a tőkés rabságból: a proletárforradalom és a pro­letárdiktatúra útját. Az Októberi Forradalom után a világ minden országá­ban új, magasabb fokra emelkedett a munkásmozga­lom. Csaknem valamennyi or­szágban megalakultak a kom­munista pártok, amelyek a népek szabadságának, a szo­cializmusnak a legállhatato- sabb forradalmi harcosait tö­mörítették soraikba. A kom­munista világmozgalom sza­kadatlan növekedése a törté­nelmi fejlődés törvényévé vált. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom új korszakot nyitott meg: a proletárforra­dalmak korszakát az imperia­lizmus országaiban. Oroszor­szág dolgozó tömegei a mun­kásosztály vezetésével széttör­ték a nemzeti és gyarmati el­nyomás bilincseit és a törté­nelemben elsőízben valóban szabad, egyenjogú népekké emelkedtek, amivel megmu­tatták a világ legelnyomot- tabb népeinek a nemzeti-gyar mati elnyomás alól való fel- szabadulásuk útját. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom megnyitotta az elnyomott országokban a pro­letariátus vezetésével lezajló gyarmati forradalmak korsza­kát. Lenin 1916-ban „Az im­perializmus, mint a kapitaliz­mus legfelső foka” című nagy­szerű művében tudományosan kimutatta, hogy az imperia­lizmus rothadó, halódó kapi­talizmus korszaka a proletár­forradalom előestélye. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom beigazolta Lenin lángeszű jövendölését: az imperialista láncolatból kiesett az első láncszem. Az Októberi Szocia­lista Forradalom, amely a Szovjetunióban megteremtet­te a forradalmi mozgalom ha­talmas támaszpontját, azt a központot, amely körül a világ proletárjainak és elnyo­mott népeinek egységes front­ja tömörül, halálos sebet ej­tett a kapitalizmuson, amelyet az soha ki nem hever. Oroszország proletariátusa Lenin, Sztálin pártjának ve­zetésével, a történelemben elő szőr valósította meg Marxnak a proletariátus diktatúrájáról, a proletariátusnak, mint a kapitalizmus sírásójának és az új szocialista társadalom megalkotójának világtörténel­mi hivatásáról szóló taní­tásait. Az Októberi Szocialista For- radalom létrehozta a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót, amelynek pusz­ta léte is erőt, biztonságot és világos perspektívát adott az egész világ kizsákmányolt osztályai számára. De száz­szoros és ezerszeres erőt ad­tak a szovjet nép nagy törté­nelmi győzelmei, amelyeket a szocializmus építése során ért el az ipar és a mezőgaz­daság fejlesztésében. A szovjet nép Sztálin láng-

Next

/
Thumbnails
Contents