Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-20 / 247. szám

1955 OKTOBER 20. NAPLÓ PART ÉS PÁRTEPÍTÉS Gyenge a politikai munka és a pártellenőrzés — ezért nem halad kielégítően az őszi vetés a tamási járásban Wittinger Margit művészete... A tamási járásban komoly problémák voltak az előző években a kenyérgabona-vetés­tervek teljesítésénél. Előfordult az is, hogy nem vetettek be ak­kora területet kenyérgaboná­val, mint amekkora elő volt írva. Az idén szintén nem ki­elégítő a vetés üteme és felve­tődik a kérdés, hogy ilyen kö­rülmények között jövőre hogyan akárják megoldani saját terü­letükön a tamási járás a párt és állami szervei a gabona­problémát? A NAGYARÁNYÚ LEMARA­DÁS ALAPVETŐ OKA Nagyon gyenge volt a vetési munkálatok politikai előkészí­tése. A békekölcsön-jegyzés idején az agitációs munkából kimaradt a vetés szorgalma­zása. Utána pedig „szélnek eresztették“ a népnevelőket, nem adtak nekik további fel­adatokat, még népnevelő érte­kezleteket sem tartottak, mint ahogyan azt a többi járásban tették. Hozzá kell tenni, hogy a járási pártbizottság tanult sa­ját kárán és elhatározta, hogy ha megkésve is, de népnevelő- értekezleteken ismét munkába állítják az agitátorokat. Párttaggyűléseken foglalkoz­tak a vetéssel, de ezek élőké szítése egy járási aktívaülésre korlátozódott, ahelyett, hogy a gyakorlati munkában és az alapos ellenőrzéssel adtak vol­na megfelelő segítséget az alapszervezeteknek, mint aho­gyan ezt a békekölcsön-jegyzés előkészületekor tették. Kezdetben voltak jó eredmé­nyek. Szakályban például hosszú éveken keresztül az a helytelen nézet uralkodott, hogy a rozsot ráérnek legutol­ján vetni. Andirkó elvtárs, a községi függetlenített párttit­kár irányításával ezt sikerült felszámolni és a községben ro­zsot elsőnek, időben elvetet­ték. Csak az a baj, hogy a ha­sonló jó példákat nem általá­nosították a vetés egész ide­jére. Még Szakály községben sem, mert a búzavetésnél már annál nagyobb a lemaradás. Általános tapasztalat, hogy a pártszervezetek nem éreznek kellő felelősséget a gabonave­tési tervek teljesítéséért. Nagy­koraiban például az alapszervi titkár, Herceg elvtárs azt mondja, hogy azért nem megy a vetés, mert nincs aki azzal foglalkozzon. NEM MEGBÍZHATÓ A JÁ­RÁS JELENTÖSZOLGÄLATA A községi tanácsoknál is hiba van, de még nagyobb a járási tanácsnál, ahol sem az elnök, sem az elnökhelyettesek nem ellenőrizték a jelentések valódiságát és egy alaposabb ellenőrzésnél kiderült, hogy nem tükrözik a reális valósá­got. Mindez azért fordulhatott elő, mert a járási pártbizott­ság munkájára rányomta a bélyegét Polányi Máté másod­titkár elvtárs beismerése: „A jelentőszolgálat megbízhatósá­gát nem ellenőriztük, mert nem tételeztük fel, hogy olyan nagy eltérések lesznek a jelen­tésekben.“ Olyannyira meg­bízhatónak tartották, hogy még véletlenül sem végzett a járási pártbizottság egyetlen egy szú­rópróbát sem a járás terüle­tén. A jelentőszolgálat elhanya­golásának többek között az lett a következménye, hogy nem tudnak feladatot adni a község népnevelőinek. A járási tanácsnál még csak most beszélnek arról, hogy a községi tanácstagokat felelőssé kell tenni körzetükben a vetés ellenőrzéséért és szorgalmazá­sáért, noha ennek már régen meg kellett volna történnie. Azzal sem lehet megoldani ilyen nagy feladatot, hogy KÖRLEVELEKET KÜLDE­NEK KI EGY CSOMÓ SZEMPONTTAL, utasításokat adnak és ezzel el- intézettnek tekintik a felada­tokat. Ha. nincs helyszíni se­gítség, számonkérés, felelős- ségrevonás, csak az származik az ilyen „munkából,“ mint Pincehelyen, ahol a tanácsel­nök reszortfeladatnak tekinti az őszi vetést és ebből kiin­dulva nem is sokat törődik vele. Nem különb a helyzet Ozorán sem, ahol a tanácsel­nök szabadságon van, a he­lyettesének és a tanácstit­kárnak pedig fogalma sincs arról, hogyan halad az őszi vetés, a hatásos intézkedé­sek helyett beleizzadnak a sok papírmunkába. Regölyben pedig arra hivatkoznak, hogy azért nem tudnak tiszta képet alkotni a vetés és betakarítás állásáról, mert a mezőőröknek lejárt a szerződésük, a tanács­elnök és a párttitkár pedig nem győzik a sok határjárást?! Több községben előfordul a dolgozó parasztok jogtalan zaklatása: egyik nap a vetési terv miatt, a másik nap szer­ződéskötés miatt, a harmadik nap „egyéb“ ügyben hívják a tanácshoz, és jogosan felvetik a kérdést, hogy mikor vesse­nek? Mindezt a helyes szerve­zéssel, a munkák összehango­lásával el lehet kerülni. A járási pártbizottság és a tanács hibáiból éppen az az egyik alapvető tanulság, hogy a járásban semmivel sem rosz- szabbak a vetés feltételei, mint másutt és a hibák kijavításá­val még pótolható a lemaradás. A vetési terv teljesítésére meg­van a remény annál is inkább, mert a járás szervei az utóbbi napokban már egyre több he­lyes intézkedést tesznek. A járási párt-végrehajtóbizottság ra politikai munkatársakat kon­krét feladatokkal látta el és idejük nagy részét kínt töltik a területen, a járási tanács, az apparátusban dolgozó kom­munistákra támaszkodva biz­tosította, hogy minden feladat­nak legyen felelőse. Intézkedé­sek történtek a tanácstagság mozgósítására és a jelentőszol­gálat megjavítására. Intézkedés történt a gépál­lomások munkájának megjaví­tása érdekében is. A pártbi­zottság gépállomásokkal fog­lalkozó titkára sorra járja a gépállomásokat és a pártszer­vezetek vezetőségével karöltve mozgósítja a kommunistákat elsősorban a termelőszövetke­zetek fokozottabb segítésére, hogy nagyobb segítséget adja­nak a munkafegyelem terén lé­vő lazaságok felszámolásához, és minden erőt a vetés érdeké­ben tudjanak felhasználni. „Szép a búza míg ki nem virágzik, Szép a kislány 20 éves koráig, Én is bejutok majd abba a sorba Férjhez megyek 20 éves koromban ...” Fiatalok és idősek, csomózok, főzök és fo­nók éneke oivad itt össze. Dalolva szebb az élet, könnyebb a munka, hevesebbe.! dobog a szív . . . Wit­tinger Margit is énekel Szoprán hangjának muzsikáját aláfesti az orsók é> motollák zümmögése. Gondolata talán a távolba téved egy lakta­nyába, ahonnét szíve választott­ját várja vissza a gyárba. Nem­csak munka közben, hanem szín pádon is szokott énekelni. Amel­lett, hogy a szakma kiváló dol­gozója, még arról is híres, hogy ő a „selyemgyár csalogánya.” Alig 20 éves, 1950-ben került a gyárba, régóta DISZ vezetősé­gi tag: kultúrfelelős, 1955 janu­ár óta pártunk tagjelöltje. Há­rom év óta csomózó. Az a fel­adata, hogy a majdnem láthatat.­• « hogy többet teremjenek a földek * •. Az iregszemcsei traktorosok fogadalma: november 7-ig teljesítik évi tervüket. Nincs, nem is lehet az ireg­szemcsei gépállomás kollektívá­jának nemesebb feladata annál hogy a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek tagjait hoz zásegítse a könnyebb, a gondta­lanabb, boldogabb élethez, hogy az egyéni gazdák termelését a gépek segítségéve! megkönnyít­se. Ezt a nem éppen könnyű fel­adatot az iregszemcsei gépállo­más traktorosai és műszaki veze­tői a gépállomás vezetőségének közreműködésével, — ha nem L mindig hibátlanul — de általá­ban jól ellátták. Ennek bizonyítására elég azt megemlíteni, hogy a gépállo­más — megyénkben elsőnek — elnyer e az Él izem címet. De az elmúlt idők eredményeit most hagyjuk. Helyette vizsgál­juk meg, hogy napjainkban az őszi mezőgazdasági munkák dán dárjában hogyan számíthatnak a termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdák a gépállomás segítségére, mit tesznek az ireg- szemcseiek azért, hogy többet teremjen a föld. A megye termelőszövetke­zeteinek szántás-vetés és béta karit ási versenyében az ireg­szemcsei Uj Élet TSZ az első. Ebben nagy része van a gépállo más Kossuth-brigádjának, amely megyei viszonylatban szintén az elsők közé tartozik. A Kossuth- brigád a tsz burgonyáját és cu korrépáját mind egy szemig gép pel takarította be. Idejében, jól előkészített magágyba tette a termelőszövetkezet őszi gaboná­ját. Az iregszemcsei gépállomáson, nemcsak a Kossuth-brigád végez ilyen jó munkát, hanem a többi­ek is. Hiszen, szinte kivé’el nélkül minden termelőszövetkezetben gépesítették a burgonya és cu­korrépa betakarítását, földbe tették az őszi kalászosok leg­nagyobb részét. És amint Takács elvtárs, a gép­állomás vezető mezőgazdásza mondja, a termelőszövetkezetek kukoricájának 20 százalékát is géppel takarítják le. Egyszóval: a gazdagon fizető kapásnové- nyek betakarításához, a kalászo sok elvetéséhez oly módon járul nak hozzá a gépállomás dolgozói és vezetői, hogy október végéig a vetést és november közepéig az összes betakarítást, november végéig pedig a mélyszántást be­fejezzék. Szólni kell az egyéni gazdák­ról is, hiszen akármilyen jó és sok segítséget adna a gépállo­más a termelőszövetkezeteknek és ha e közben elhanyagolná az egyéni parasztok megsegítését — nem Végezne jó munkát. — De a gépállomásiak az egyéni gazdákat sem hanyagolják el. Eddig mintegy 800 normál- holdnyi munkát végeztek a gépállomás traktorosai és von tatósai az egyéni gazdáknak. 184 gazda kisparcelláit készí­tették el a vetésre. A mindig élenjáró Iregszem­csei gépállomás kollektívája nincs megelégedve eredményei­vel. Ezért az elmúlt napokban megtartott üzemi értekezleten az őszi munkák meggyorsításá­ról tanácskoztak. Szó esett arról, hogy az ipari munkások újabb sikerek elérésével készülnek no­vember 7-re. Mikor elhangzott az igazgató ezzel kapcsolatos ja­vaslata. hogy a traktorosok is kövessék az ipari munkásokat, mindjárt 25 traktorvezető és 4 trakto­ros brigádvezető ígérie meg, hogy november 7-e tiszteletére teljesíti éves tervét. Jóminőségű munkával, minden­nap túlteljesíti tervét és ha kell szervezési és politikai segít­séget is ad a termelőszövetkezet­nek: úgy dolgozik, hogy többet teremjenek a környékben a földek. lan vékony selyemfonalat átve­zesse a motollákra. 40 fonófejről 40 szálat vezet át. Az ember el­nézi munkáját, sok minden ért­hetetlennek tűnik. Hogyan tudja olyan hamar észrevenni és meg­találni az elszakadt szálat? Ho­gyan tudja egy szempillantás alatt alig észrevehetően össze­kötni az elszakadt fonalat? Na­gyon érthetően adja meg a vá­laszt. — Lehet művészien énekelni, művészien sportolni és lehet mű­vészien dolgozni is. És ő művészi színvonalra emel te munkáját. Régebben hívták, hogy menjen el énekiskolába, Hangtehetsége, kiváló zenei ér­zéke szép jövőt Ígérnek neki. Szereti nagyon a zenét ,az éne­ket, de munkáját, gyárát, munka társait jobban szereti, ö a mun­ka művésze akar lenni, többet ér nekj társai csendes elismerése a tapsnál, jobban kielégítik vá­gyait a munkasikerek, a művészi sikereknél. A csillogó színpadnál többep ér neki az a kis térség, amely a fonófejek és a motollák között van, ahol napról-napra ja­vítja, tökéletesíti a csomózást. Most nyerte el a „Szakma Kiváló Dolgozója” címet, de még több­re vágyik, még jobban és töké­letesebben akar dolgozni, újabb és újabb munkasikereket akar elérni. Sokan azt gondolják, hogy a mi kiváló dolgozóink egyoldalú, „száraz” emberek, akik éjjel­nappal, vasárnap-hétköznap csak a termeléssel foglalkoznak. Wit­tinger Margit példája is azt mu­tatja, hogy nem Így van ez. A mi dolgozóink szeretik a zenét, az irodalmat, szeretnek sportolni táncolni, énekelni, szórakozni, szépen öltözködni. . . Hogyan tudnak akkor mégis munkájuk művészeivé válni? Úgy, hogy munkájukban nemcsak a köteles séget, hanem az elsőrendű élet- szükségletet látják. Úgy, hogy nagyon jól tudják a magasabb- rendű élet csak magasabbrendű munkának' lehet az eredménye. Gy Forradalom nemzetközi jelentősége eszű vezetésével az örökségül kapott technikailag elmaradt, nyomorgó, tönkretett országot történelmileg legrövidebb idő alatt hatalmas szocialista ál­lammá változtatta. Olyat al­kotott, amellyel egyetlen ka­pitalista ország sem dicseked­het. Két szempontból is felbe­csülhetetlen nemzetközi jelen­tőségűek azok a gazdag ta­pasztalatok, amelyeket a szovjet állam a szocializmus építése során gyűjtött. Egy­részt a gyakorlatban bizonyí­tották be a szocialista rend­szer óriási fölényét, másrészt felfegyverezték a szocializ­must építő országokat a szo­cialista építés törvényeinek és útjainak ismeretével. Az egész világ előtt egyre szemléletesebben feltárul a szocializmus országainak óri­ási fölénye, gazdasági, kultu­rális és politikai tekintetben egyaránt. Ez a fölény mutat­kozott, meg a szovjet népnek a fasiszta rablók ellen vívott Nagy Honvédő Háborújában is. A német hadsereg, amely egymásután igázta le Európa ■országait, a Szovjetunió terü­letén a vesztébe rohant. A szovjet nép és a szovjet had­sereg nemcsak szocialista ha­záját szabadította fel a fa­siszta rablók uralma alól, ha­nem Európa népeit is felsza­badították a fasiszták jármá­ból, megmentették a világ ci­vilizációját a fasiszta feneva­daktól. A Szovjetunió győzel­me bebizonyította, hogy a szovjet állam, amelyben győ­zött a szocializmus, a béke idején példátlan ütemben tudja fejleszteni gazdaságát és kultúráját, háború idején pedig bármilyen támadást meg tud állítani és semmisíteni. A Szovjet Hadsereg győzel­me nyomán egy sor ország, köztük a mi hazánk is, kisza­kadt az imperializmus rend­szeréből, tovább szélesítve azt a rést, amelyet 1917 októbe­rében a szegényparasztsággal szövetséges orosz munkásosz­tály ütött. Azóta ezekben az országokban a nagy Szovjet­unió baráti támogatásával, si­kerrel épül a szocialista gaz­dasági rend. Egyre nagyobb eredményeket érnek el nép­gazdaságuk fejlődése és né­peik anyagi és kulturális fel­emelkedése terén. Azok a né­pek, amelyek saját kezükbe vették sorsuk intézését Lenin és Sztálin klasszikus művei­ből tanulják meg a társada­lomfejlődés törvényeit, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet útját. Az élet egyre újabb bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak tapasztalata, a szovjet ál­lam tapasztalata nem helyi, nem sajátosan nemzeti, ha­nem nemzetközi jelentőségű, hogy a bolsevizmus minden nép számára a taktika min­tája lehet. A történelmi fejlő­dés egész menete azt bizo­nyítja, hogy a burzsoázia már képtelen a társadalom vezeté­sére és az emberi haladás ke­rékkötője kezd lenni, „A ka­pitalizmusnak — írta Marx — már születésekor vér és szenny csurgóit minden póru­sából.” A rothadó, halódó ka­pitalizmus pedig most arra törekszik, hogy vérözönbe fojtsa a világot. Az USA im­perialista dögkeselyűi, akiket megszállott a világuralom hit­leri őrülete atombombával, hidrogénbombával, baktérium bombával fenyegetik az em­beriséget. Azonban gazda nélkül csi­náltak számvetést. A világ valamennyi országában nö­vekszik a harag és felháboro- dás az új imperialista hábo­rú gyujtogatói ellen. Kibonta­kozik a béke híveinek hatal­mas mozgalma, akiknek tá­masza és reménysége a béke­szerető szovjet állam. Az egy­szerű emberek a világ min­den táján egyre inkább meg­győződnek arról, hogy az új emberirtó háború fenyegeté­sétől a munkanélküliségtől, a nemzeti elnyomástól való vég­leges felszabadulást, csak a szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája hoz­hatja meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 38 év a fejlődés két irányvonalát mutat ja a kapitalizmus egyre növek­vő gyorsasággal sodródik a sza kadék felé, a szocializmus vi­lága megszakítás nélkül fel­felé ívelő vonalon fejlődik. — Növekszik és erősödik a béke, demokrácia és szocializmus tábora. MÖDI JÁNOS. A pártszervezetek és tanácsok segítsége a DISZ-nek Ebben az évben, de különö­sen tavasz óta, jóval több segít­séget kapnak Tolna megye DISZ-szervezetei a pártbizott­ságoktól és a tanácsoktól. A szekszárdi járásban például 76 tapasztalt kommunista közül 21 propagandista segíti a DISZ- szervezeteket. Gyönkön és Tol­nán szépen berendezett helyi­séget kaptak a fiatalok a ta­nácstól, azóta megelevenedett a DISZ-szervezetek élete. Min­den második héten klubestet rendeznek az új helyiségben, ahová szívesen elmennek szü­leik is. A fiatalok összejövete­lein gyakran résztvesz a köz­ségi pártszervezet titkára. A párt és tanács segítsége nyo­mán néhány hónap alatt mind­két községben megtöbbszöröző­dött a DISZ-tagok száma. Tol­nán például hetenként 5—6 fia­tal kéri felvételét a DISZ-be, s az elmúlt hónapok során 70 fiatal kapott új DISZ-tagsági könyvet a községben. Előkészületek november 7.-re Megyénkben az elmúlt na­pok során 107 kultúrotthonban kezdték meg az előkészülete­ket november 7-re. Az ünnep tiszteletére több művészi együt­tes egész estét betöltő színmű­veket tanul. A szekszárdi köz­ponti színjátszó együttes ebből pz alkalomból adja elő Lavre­nyev: „Leszámolás’’ című drá­máját, a paksi színjátszók a „Nagygazda lánya” című bol­gár színművet tanulják meg az ünnep tiszteletére. A november 7-i ünnepségek során a Tolna megyei kultúrotthonokban több mint 1500 népi színjátszó, tán­cos és énekes lép . fel.

Next

/
Thumbnails
Contents