Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-18 / 245. szám

2 NAPLÓ 1955. OKTOBER 18. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955 évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dogozók anyagi hely­zetének és kulturális színvona­lának alakulását 1955 harma­dik negyedévében a következő adatok jellemzik: IPAR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar 1955 har­madik negyedévi teljes terme­lési tervét 102.5 százalékra tel­jesítette. Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes ter­melési tervüket a következő­képpen teljesítették: Kohó- és Gépipari Miniszté­rium 104.3 százalék. Szénbányászati Minisztérium 97.5 százalék. Vegyipari és Energiaügyi Mi­nisztérium 102.9 százalék. Könnyűipari Minisztérium 103.5 százalék. Élelmiszeripari Minisztérium 102.1 százalék. Építésügyi Minisztérium ipar vállalatai 104.9 százalék. Országos Erdészeti Főigazga­tóság iparvállalatai 92.5 száza­lék. Közlekedés és Fostaügyi Mi­nisztérium iparvállalatai 103.9 százalék. A helyi ipari vállalatok 101.5 százalékra, a kisipari szövetke­zetek 97.4 százalékra teljesítet­ték 1955. harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955 harmadik negyedévében a szocialista ipar 9.2 százalék­kal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10.4 százalékkal, a szövet­kezeti ipar 6.4 százalékkal ter­melt többet, mint 1954 azonos időszakában. Az állami építőipar 1955 har­madik negyedévi termelési ter­vét — előzetes számítások sze­rint —103.3 százalékra teljesí­tette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű feketesze­net ,acélt, hengerelt acélt, ben­zint, cementet, fúrógépet, kere­kes traktort, pamutszövetet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ru­házati és élelmiszeripari cikke­ket gyártott. Bár a legfontosabb iparcik­kek nagy részének termelési tervét teljesítették, illetve túl­teljesítették, egyes miniszté­riumok iparvállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a Szénbá­nyászati Minisztérium a barna­szén, az akpaszállító berende­zés, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a gőzmozdony, a marógép, a hídszerkezet, a Vegyipari és Energiaügyi Mi­nisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya termelésé­nek harmadik negyedévi ter­vét. Az ipar évkezdettől a harma­dik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezésé­re, mint az előző év azonos idő­szakában. Az iparvállalatok ex­port szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervszernek: bár egyes cikkeket — köztük több finommechani­kai, híradástechnikai és vegy­ipari terméket — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyi­ségben adtak át a külkereske­delemnek, más cikkekből — köztük például egyes közleke­dési eszközökből, szerszámgé­pekből — nem teljesítették ex­portáruátadási kötelezettségü­ket. Egyes ipari minisztériu­mok és vállalatok importanyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségletnek meg­felelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takaré­kossági követelményeket. 1955 harmadik negyedév fo­lyamán az ipari vállalatok álló­alapjai újabb üzembehelyezé­sekkel bővültek.. A Lenin Ko­hászati Művek elektroacéimű csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű erőműveknél újabb — óránként száz tonna gőz teljesítőképes­séggel rendelkező — kazánt he­lyeztek üzembe. Megkezdte működését a Borsodi Hőerőmű 30 MW-os II. sz. gépegysége. Az üvegipar fejlesztését szol­gálja a salgótarjáni üveggyár­nál üzembehelyezett IV. sz. hutacsarnok, Simontornyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütőüzemet, Egerben tejüzemet helyeztek üzembe. Részlegesen üzembehelyezték a miskolci pamutfonodát húszezer orsóval. Az ipar többi területén — el­sősorban a gépiparban — je­lentős műszaki szervezési intéz­kedéseket hajtottak végre: a motorkerékpáralkatrészek és gyorsacéiszerszámok előállítá­sánál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a precíziós öntést. I Lényeges muri aidő- megtakarítást jelent a fogaske­rék egyre nagyobb részének hi­deghúzással történő előállítása, szélesebb körben alkalmazták az öntvények szilárdságát nagy­mértékben növelő nagyfrekven­ciás edzést. A tervekben előírt több fontos műszaki szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabosították, a szénbányászatban nem alkal­mazták a terv által előírt mér­tékben a millszekundos rob­bantást. 1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését a szo­cialista ipar túlnyomó részben a termelékenység emelkedése révén érte el. A harmadik ne­gyedévben a szocialista ipar •termelékenysége 1954 harma­dik negyedévéhez képest 7.4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutó harma­dik , negyedévi termelési tervet az ipar 4.9 százalékkal túltelje­sítette. A Szénbányászati Mi­nisztériumhoz tartozó iparvál­lalatok a harmadik negyedév­ben nem teljesítették a terme­lékenységi tervet és az egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedében. 1955 első kilenc hónapjában a szo­cialista ipar termelékenysége 5.1 százalékkal haladta meg az 1953 azonos időszakának ter­melékenységét. Az ipari minisztériumok — egy-két kivételtől eltekintve — a tervezettnél alacsonyabb ön­költséggel termeltek. A fonto­sabb cikkek önköltsége általá­ban mind a tervezett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent. mezögazdasag A gabonaneműek ez évi ter­méseredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalék­kal, árpából 33 százalékkal töb­bet takarítottak be, mint 1954- ben. — Gabonából a szocialista nagyüzemek jóval magasabb termésátlagokat értek el,mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza betaka­rított termésátlaga kát. hol­danként 2.9 mázsával, a rozsé 1.3 mázsával, az árpáé 1.8 má- I zsával magasabb az egyéni gaz­daságok átlagánál. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek ben a búza betakarított átlag­termése 1.6 mázsával, a rozsé 1.8 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdaságokban. Egyes állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behordása. ami jelentős szemveszteséget okozott. A rendkívül csapadékos idő­járás következtében az ipari és kapásnövények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás be­állta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedvezőek: kukoricából előre­láthatóan közel négymillió má­zsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a múlt év­ben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vár­ható termésátlagai a kapás és ipari növényekből is felülmúl­ják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság ez év elejé­től szeptember 30-ig több, mint 4700 traktort, 1690 univerzál- traktort, több, mint 2800 trak­torekét, 740 cséplőgépet és szá­mos egyéb mezőgazdasági gé­pet kapott. Az aratás munká­ját az állami gazdaságokban a vetésterület 82 százalékán vé­gezték géppel, a. mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a? aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gé­pi aratást, mint az előző évben a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal növekedett. Kö­zel 50 százalékkal több gépika­pálást végeztek, mint az előző évben. A mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplő­gépek és az univerzál traktorok — kihasználása nem volt ki­elégítő. 1955 harmadik negyedévében ismét megélénkült a termelő­szövetkezeti mozgalom: a ne­gyedév folyamán 265 új terme­lőszövetkezet alakult, 37.000 család 49.000 taggal lépett be a meglévő, illetve az új termelő- szövetkezetekbe. A kenyérgabonabegyüjtés harmadik negyedéves tervét 3.5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955—56. gazdasági év­ben szeptember 30-ig négy mil­lió mázsával több kenyérgabo­nát gyűjtöttek be, mint az elő­ző gazd. év azonos időpontjáig. Ebbeh nagy szerepet játszott a tervszerű állami felvásárlás si­kere. Árpából 6.5 százalékkal, zabból 2.6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv elő­irányzott. Elmaradás mutatko­zott a harmadik negyedévben az állatbegyüjtésben: az összes begyűjtés vágómarhából, vágó­sertésből és baromfiból nem ér­te el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az összes begyűjtés meghaladta ugyan a tervben előirányzott mennyiséget, de ezt a kötelező beadás elmaradá­sa mellett a szabad felvásárlás túlteljesítésével érték el. Vágó­sertésből és vágómarhából a kötelező beadás teljesítése mel­lett szabadfelvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak el­maradtak a sertésbeadással az állami gazdaságok is. KÖZLEKEDÉS 1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6.4 százalékkal több árut és 4.8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A -vasúti áruszállítás a harmadik negyedévben 8.4 százalékkal volt több, mint 1954 harmadik negyedévében. Vasúton kb. ugyanannyi, tá­volsági autóbuszon 5.2 millióval többen utaztak, mint 1954 har- ’madik negyedévében. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 har­madik negyedévi eladási tervét. 98.4 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi és az első három negyedévi forgalom ke­reken 4%-kal volt több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A lakosság mind élel­miszerekből, mind iparcikkek ­ből többet vásárolt, mint ta­valy. A fontosabb élelmiszerek kö­zül lisztből 11 százalékkal, sör­ből 16 százalékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kis­kereskedelem eladása 1954 har­madik negyedévéhez képest. A húsellátás a negyedév második felében némileg javult, a ne­gyedév folyamán a kiskereske­delem mintegy 14 százalékkal több húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 harmadik negyedévé­ben a nagyobb városok piacai­ra a termelők összesen mintegy 8 százalékkal több árut hozta« fel, mint 1954 harmadik ne­gyedévében, s a piaci árak színvonala némileg csökkent. Különösen magas volt a gyü­mölcsfelhozatal: a megfigyelt piacokra 34 százalékkal több gyümölcsöt hoztak fel a terme­lők és a gyümölcsök ára átla­gosan 36 százalékkal volt ala­csonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem­be a gyümölcsárak a múlt év­hez képest hasonló mértékben csökkentek. Iparcikkekből a tavalyinál jóval több és szélesebb válasz­tékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül pl. 75 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több kerékpárt, lényegesen több építőanyagot vásárolt a lakos­ság, mint 1954 harmadik ne­gyedévében. Ruházati cikkek­ből az eladás kevesebb volt, mint a múlt éy azonos idősza­kában. Sok olyan cikkből — pl. egyes / gyermekruházati cik­kekből, jobbminőségű cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényáruból, egyes műszaki cikkekből, stb. — amelyekből a múlt évben még hiány volt. ez év harmadik negyedévében már elegendő mennyiség került forgalomba. Az áruellátás je­lentős javulása ellenére né­hány iparcikkből — pl. motor- kerékpárból, egyes rádiótípu­sokból, egyes gyapjúszövetek­ből —- nem tudták kielégíteni a keresletet. Jogosan merültek fel kifogások egyes iparcikkek minőségével kapcsolatban is. A lakosság a harmadik ne­gyedévben lényegesen több tü­zelőanyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága a har­madik negyedévben tovább ja­vult. Ez év folyamán mint­egy 500 orvos fejezte be egye­temi tanulmányait. A kórházi hálózat 400 ággyal, a bölcsödéi férőhelyek száma 700-al emel­kedett. Számos új üzemegész­ségügyi létesítményt adtak át rendeltetésének. így például a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Művek, a Di- mávag Diósgyőri Gépgyár dol­gozói új öltözőt, mosdót kap­tak, a Salgótarjáni Acéláru­gyárban új fürdőt létesítettek. A negyedév folyamán elkészül­tek a hévízi és a balatonsze- mesi bányászüdülők, Pécsett és Hosszúhetényben munkás- szálló épült. 1955 harmadik negyedévében állami és magánerőből össze­sen 6500 lakás építését fejez­ték be, 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos idő­szakában. Javult a közművek­kel való ellátottság. Nőtt a víz- és gázművek termelése. Az új tanév kezdetéig több iskola építése fejeződött be. Kiskunfélegyházán 10 tanter­mes, Szolnokon 8 tantermes, Moszkva (TASZSZ) A Pravda delhi tudósítói közük: nagy meg elégedésre talált az india, közvé­lemény körében az a hír, hogy N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja elfogadta Dzsavaharlal Nehrunak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének meghívását A TASZSZ különtudósítójá- tól: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke október 16-án délután, fo­gadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának A. P. Volkovnak, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa elnökének vezetésével Jugoszláviában tartózkodó kül­döttségét. Az AFP beszámol arról, hogy Pierre Mendes-France volt francia miniszterelnök szomba­ton este beszédet mondott Caen ben. Beszédében elsősorban az északafrikai kérdésekkel fog­lalkozott. — Visszaállítani a békét — mondotta a többi között — anv­Pusztaszabolcson 8 tantermes, Székesfehérvárott 7 tantermes általános iskola létesült. 1955 harmadik negyedévé^ ben kiadott művek példány­száma meghaladta a 12 milli­ót, 25 százalékkal több volt, mint 1954 azonos időszaká­ban. 1955 első három negyed­évében több mint 600 tanköny­vet adtak ki, 5,2 millió pél­dányban. A filmszínházak lá­togatóinak száma 1955 harma­dik negyedévében meghaladta j a 29 milliót, számuk 1954 har­madik negyedévéhez viszonyít­va 15 százalékkal nőtt. A rá­dióelőfizetők száma a negyed­év végén megközelítette az 1,4 milliót és 15 százalékkal volt több mint egy évvel ezelőtt. Budapest, 1955 október 18. Központi Statisztikai Hivatal. és ezév novemberében, vagy de­cemberében ellátogat Indiába, így a Commerce and Industry című befolyásos delhi hetilap a következőket írja: „Indiában szovjet vendégeink a nép részé­ről olyan őszinte barátságra, or­száguk iránti megértésre és me­leg fogadtatásra találnak, ami­lyenben itt sok éven át nem ré­szesítettek senkit.” Tito elnök fogadta a Jugoszláviában tartózkodó szovjet parlamenti küldöttséget Mendes France az északafrikai helyzetről A fogadás fesztelen baráti légkörben folyt le. A fogadás után Joszip Broz .Tito, a Jugoszláv Szövetségi NépköztáfsaságLelnöke ebédre hívta meg vendégeit. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége október 16-án Brioniból Szlovéniába utazott. nyit jelent, mint tárgyalni és megértésre jutni annak az or­szágnak a lakosságával, amely- lyel nézeteltéréseink vannak, vagy amellyel konfliktusban állunk. — Akár Tuniszról, akár Marokkóról legyen szó, Franciaország nem állíthatja helyre a békét katonai erővel. Äz Indiai közvélemény üdvözli a szovjet vezetők küszöbönálló látogatását Lenin az Októberi Forradalom vezetője Harmincnyolc évvel ezelőtt Petrográdon felgyulladt októ­ber csillaga. 1917 október 25- ének hajnalán az Auróra cir­káló sortüze egy új világ kez­detét jelentette. Az Októberi Forradalom vezetője, Lenin, méltán mondhatta: „Most meg­tanultuk, hogy kell egy szívvel- lélekkel együttműködni. Erről tanúskodik az éppen most végbement forradalom. Orosz­országban most a szocialista proletár állam építésével kell foglalkoznunk.” Oroszországban felkelt a nép... A dolgozók Lenin vezetésével maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. Vizsgáljuk meg, hogyan jött létre ez a forradalom, Lenin vezetése alatt és hogyan győ­zött. Oroszországban a cári kor­mány megdöntése után az ideig lenes kormány felkelést váltott ki, de egyben a forradalmot is el akarta fojtani. A bolsevikok jól látták az ideiglenes kor­mány politikáját, de a pártból hiányzott a vezető: Lenin, ek­kor még száműzetésben volt. Érezni lehetett a párt vezéré­nek, Leninnek távollétét. 191? április 3-án (16-án) sokévi szám űzetés után visszatért Orosz­országba. Ez óriási jelentőségű volt a forradalom számára. — Április 3-án a petrográdi mun­kások előtt Lenin beszédéi már a szocialista forradalom élteté­sével fejezte be. A következő napon tartotta híres beszédét s áprilisi téziseiben leszögezte a párt irányvonalát a polgári for­radalomról a szocialista forra­dalomba. Lenin rámutatott ar­ra, hogy az előzőleg a tömegek részéről megnyilvánuló spon­tán tüntetéseknek formát és ve­zetést kell adni. Az áprilisi és későbbi a június 18-i tüntetés révén sikerült is egy politikai hadsereget létrehozni 1917 ok­tóberére. Erre már szilárdan támaszkodhatott a párt, mert a dolgozók rájöttek arra, hogy a Bolsevik Párt politikája a helyes Lenin látta azt, hogy júniusban általános forradalomra még nem érett meg a helyzet, mert a dolgozók többsége nem állt a bolsevikok mellett, és így jú­niusban a felkelés korai lett volna. A bolsevikok megkezd­ték tehát a felvilágosító mun­kájukat. S ez eredményezte azt, hogy az Októberi Forradalom előkészítése egy párt, a Bol­sevik Párt vezetése alatt tör­tént. Lenin továbbá az esze- rek és mensevikek elszigetelé­sét tűzte ki célul, mert világo­san látta, hogy a tömegeknek csak úgy lehet bebizonyítani, hogy a proletariátus köré tömö­rüljenek, a mindvégig forra­dalmi erők köré, amely az or­szágot a békéhez vezeti. „Min­den hatalmat a Szovjeteknek” jelszó volt az, amely a tömeget vezette s a proletárdiktatúra győzelméhez eljuttatta. A bol­sevikok helyes taktikája ered­ményezte azt, hogy a tömegek eljutottak a forradalom küszö­bére, evvel megkönnyíették számukra, hogy saját tapaszta­latuk alapján ellenőrizzék a Bolsevik Párt jelszavainak he­lyességét. Vagyis megrövidítet­ték az utat a forradalomhoz. Először a forradalom Petro- grádban győzött, majd csakha­mar Moszkvában. 1917 október 25-én kihirdették, „hogy min­den hatalom a Szovjetek kézé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents