Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-18 / 245. szám
1955. OKTÓBER 18. NAPLÓ 3 A zombai pártszervezet gondja ■— a vetés November 1-én megindul A nyáron az egész megyét bejárta Zomba község dolgozó parasztjainak cséplési versenyfelhívásának híre, melyet a kommu nisták kezdeményezésével a kalászosok gyors betakarításáért indítottak. A verseny jó eredmé nyékét hozott. A gabonát aránylag kevés szemveszteséggel sikerült betakarítani. A községben azóta sem csökkent a versenyszellem, jelen leg az őszi munkák sikeréért, kapások betakarításáért, az őszi kalászosok határidő előtti elvetéséért mozgósít a községi pártszervezet. Dabi elvtárs, a községi pártszervezet titkára úgy vélekedik, hogy a politikai felvilágosító munka egy pillanatra sem szüne telhet. Ennek szellemében párt- vezetőségi üléseken, majd taggyűléseken rendszeresen foglalkoznak a mezőgazdasági munkák feladataival. — Állandósítottuk a népnevelőmunkát — mondotta Dabi elvtárs. Népnevelőinket úgy irányítottuk, hogy a kukorica értékesítési szerződéssel és a sertés szerződéskötéssel együtt ismertessék a gazdákkal a köz ségi tanács által készített mező gazdasági ütemtervet, melyet az őszi munkák meggyorsítására készítettünk. így például a napraforgószedést, — ahogy az írva volt, — szeptember 15-ig Zomba község határában befejeztük. És hogy milyen hasznos a helyi viszonyok figyelembevételével készített ütemterv, mutatja: a napraforgó szár betakarítását, melyet október hó 8-i határidőre terveztünk, de szorgalmas gazdáink a napra forgó szedésével egyidöben a szár betakarításával is végeztek, így ez a terület trágyázásra és vetésre került. Zomba községben a párt- szervezet és a tanács jó együtt működése meg is hozta a kívánt eredményt. A 224 hold ősz; árpa vetéstervét a község teljesítette, közel 100 holdon a búza is a földbe került. A vetést megelőzően serényen végzik a trágyázást is Zomba ha tárában. A Vörös Csillag TSZ például 30 holdat, az egyéni gaz dák 230 hold földet trágyáztak le búza alá. Emellett folyik a kapá sok betakarítása, több mint 50 holdon végeztek a kukorica szedésével. A zombai pártszervezet az irányításon kívül nagy gondot fordít a helyszíni tapasztalatok alapján történő ellenőrzésre. Ellenőrzi, a tanácsülésen hozott határozatok végrehajtását, vezetőségi ülésen rendszeresen beszámoltatja a községi agronó- must a mezőgazdasági munkák állásáról, kikéri véleményét és segítséget nyújt a hibák, fogya tékosságok megszüntetésére. A pártszervezet október 14-én pénteken vezetőségi ülést, szom baton pedig taggyűlést tartott. A taggyűlés, melyen a tagok mintegy 80 százaléka részt vett, ellenőrizték az egyes feladatok végrehajtását. Határozatot hoztak arra, hogy a tanács a mezőgazdasági munkák meggyorsítására, fokozottabban ellenőrzi azokat a gazdákat, akik az elmúlt évben nem teljesítették vetéstervüket. A taggyűlésen résztvevők közül a földművesszövetkezet vezetősége a földművesszövetkezeti tagság mezőgazdsági munkáinak ellenőrzését vállalta. A DISZ fiatalok pedig felajánlották, hogy az idősebb gazdák megsegítésére szárvágó brigádot szerveznek, hogy ezzel is elősegítsék a község mezőgazdasági tervének vég rehajtását. Utón útfélen (Jegyzet.) NEM MESSZE a bogyiszlax révtől, az erdőszélen találkoztunk. A fiatalember egyik kezével e kerékpárt tolta, a másikkal egy csupaszhasú ötliteres, zöld üveget szorongatott. Egy ital vizet kértem tőle. Szívesen adott és amikor abbahagytam a kortyolást, azt kérdezte — Jól esett? — Soha jobban. —Akkor egészségére. — Köszönöm... és maga barátom hova tart? ... — Csak ide — mutatott a fákon túlra — kukoricát szedünk. És beszélgetni kezdtünk. — Hamarosan megtudtam, hogy bcgyiszlai a fiatalember s egy esztendővel idősebb nálam, s (hogy... de hadd mondjam sorjába. — Messze van-e? Mármint a kukoricaföld — kérdeztem. — Messze? — és nevetett az élesarcú sovány ember — csak az van messze, ami nincs. — Ez igaz, s mi az, ami nincs? NÉHÁNY PERCIG hallgatott, majd körülményesen magyarázni kezdte: — Először is a mi fajtánkból hiányzik az összetartás, mertha egyszer a parasztság összefog, az nagy erő, de hogyan is lennénk mi erős szervezet, amikor az ember kora hajnalban nekiáll a munkának és hajtja, csak hajtja be megy át”. Lenin irányította parasztság többsége támogatta az új kormányt, annak törvényeit a békéről és a föld azonnali átadásáról. A munkások és parasztok forradalmának .győzelme biztosítva volt, mert a nép többsége már a forradalom oldalán állt. Az Októberi Forradalom egyik célja azonban, hogy a földet .elvették a fr'ldesuraktól, még nem teljes. Lenin azt tanítja, hogy ez csak akkor lesz állandó, ha a dolgozókat önállóságra neveljük, ha van szervezetük és forradalmi állhatatosságuk. Lenin egyben rámutatott, hogy minden európai forradalom bukásának egyik oka éppen az volt, hogy a falusi szegényparasztság nem tudott megbirkózni ellenségeivel, nem volt szövetségese. — Marx már 1856-ban Engelshez ezt írta: „hogy Németországban minden attól fog függni, hogy lehetséges lesz-e a proletár forradalmat a parasztháborúnak valamiféle második kiadásával alátámasztani”. Lenin továbbfejlesztette Marx ezen megállapítását, s a szocialista forradalom szilárd elméletévé dolgozta ki: a -proletariátus, és a város, és falu félproletár elemeinek szövetségét, mint a prokéső estig. Legfeljebb vasárnap jutna egy kis idő a politikára, de akkor a fiatalja inkább a lányok után néz... — Az úgy van, hogy a múltban, akik akkor voltak urak, azoknak egy volt a céljuk, minden furfanggal megakadályozni, hogy a nép összefogjon, mertha egyszer a parasztság összefog — tudták azt jól, hogy félelmes erő kerekedne belőle... és amikor a demokráciát kezdtük, akkor megpróbáltunk összefogni, de a vezetőink elhagytak — rossz nyomon indultunk mi, akiknek annyi földje volt, ami piacra is termett. VAN IGAZSÁG a fiatalember szavában. Elsősorban az, hogy a parasztság valahányszor össze akart fogni, vezetői elárulták, elhagyták, de csak azért, mert a középbirtokos parasztság olyanokkal szövetkezett, akik inkább a régi uralkodó osztályok érdekeit védték ellenük. Érdekes tanulsága mindannak, amit az erdőszélen hallottam, hogy a középparaszti rétegek egyma- gukban szétforgácsolódnák, képtelenek jobb, kedvezőbb társadalmi, kulturális és anya gi helyzetet biztosítani maguknak. letárforradalom győzelmének feltételét említi. így tehát Oroszországban a Lenin által megszervezett -roletariátusra biztosan támaszkodhatott a szegényparasztság a kulákság elleni harcban. A proletariátusnak pedig az volt a célja, hogy elválassza a dolgozó parasztot a kuláktól. Ez meg is történt. Az Októberi Forradalom végrehajtására történelmileg is adva voltak a körülmények. Lenin látta, hogy a két világhatalommal bíró imperialista állam élet-halál harcát vívta s így közvetlen nem támadhatott Oroszországra. De óri ási belső nehézségek voltak. Hiszen a burzsoázia utolsó maradványai görcsösen ragaszkodtak uralmukhoz. Ezeknek végső leverése Lenin és Sztálin nevéhez fűződik, s az egész proletárállam megszervezése, a forradalom után. Lenin szavai, amellyel „megjósolta”, hogy a szocializmust belevittük a köznapi életbe — beigazolódott. — Valóban, Oroszországban az Októberi Forradalom eredményeképpen a termelőeszközök az állam hatalmába kerültek, az államhatalom pedig a proletariátus kezében összpontosult. A proletariátus vezetőszerepe A régi vezetők elárulták őket, csak szavakkal ecsetelték a „színes" paraszti jövőt, de sem tervük, sem komoly szándékuk nem volt, hogy a parasztság legtehetségesebb és legszorgalmasabb rétegein segítsenek. Az is világos már, hogy ebben az országban egyetlen olyan erő és párt támadt, amely az egész nép érdekével együtt a dolgozó parasztság jólétét is akarja, — és ez az erő a Magyar Dolgozók Pártja. Ismerősöm, ez a bogyiszlói fiatalember, ha pontosan nem is fogalmazta meg világos szavakkal, de lényegében a hozzá hasonló sorú parasztemberek gondolkozását bírálta, ami kor arról beszélt, hogy a parasztság rossz úton járt. Valóban, az új Magyarország tízéves történelme nagy tanulságot adott nekik is. A parasztság egyetlen igazi szövetségese a munkásosztály, egyetlen igaz szándékú, önzetlen segítője és vezetője a Magyar Dolgozók Pártja. — Nincs paraszti egység ... Nincs összefogás ... — Már van és ez az összefogás a közös szövetkezeti gazdaságok erősödésével egyre hatalmasabb lesz ... így biztosítva lett, a parasztság irányában. Lenin szavai szerint azonban ez még nem volt szocialista társadalom, de az építésének ez az előfeltétele. Lenin vezetésével tehát megvalósult az újtípusú állam, a szovjethatalom, létrehozta a proletariátus diktatúráját és az óriási állam vezetését a munkásosztály kezébe adta. Az Októberi Szocialista Forradalom tehát egy új korszakot nyitott az emberiség történetében: a proletárforradalmak korszakát. Ma a Szovjetunióban az épülő kommunizmus fényénél egyre világosabban látjuk, hogy a Lenin vezetésével megindított Nagy Októberi Szocialista Forradalom valóban egy új világ hasadását jelentette. Lenin adta a világ dolgozóinak a legtöbbet, mert megmutatta azt az utat, amelyen haladva megvalósíthatják vágyukat, a szabadságot. Ezért kell harcolni most mindenkinek, aki békét akar, aki azt akarja, hogy felépíthessük a jómódú, szocialista Magyar- országot, de nemcsak nálunk, hanem szerte a világon, hogy az emberiség közkincse legyen a béke. HORVÁTH IMRE. — Kézzel végzünk minden munkát... — De Bogyiszlón is ott van már az új élet első hírnöke a szövetkezet.., ahol az emberi iga helyett gépek dolgozhatnak, alaposan éd jól és ugyanakkor „politizálásra” is marad idő... összefogás? Először közös gazdasági összefogás és ez után jön sok minden más. A politikai, társadalmi és kulturális összefogás. AZT KÉRDEZTEM tőle — ha ilyen világosan látja a hozzá hasonsorsú egyénileg dolgozó parasztok helyzetét, az egyéni gazdaságok gyengeségét, mégis mi lenne a kivezető út. — A kukoricaszedés, után megpróbálom. — Micsodát? — Az összefogást, beálltam a szövetkezetbe, nehéz közösre adni a birtokot, de ez így nem mehet tovább ... — S miért várt ezzel ilyen sokáig? — Az ember nem lefelé, hanem fölfelé törekedik, hát én ezért nem léptem ezidáig közéjük ... — Egy szóval a maguk falujában is megerősödött a szövetkezet ... — így is mondhatjuk. — És \most már egyenragú félnek tekinti a szövetkezetei ... — Ott jobban megy, bár ebben az évben véletlenül úgy adódott, hogy mi sem panaszkodhatunk, de lásson tovább az ember az orra csücskénél ... — EZ IGAZ és látja, tíz évig bolyongott, amíg rátévedi a parasztság összefogásának, felemelkedésének egyetlen lehetséges útjára .., — Van, aki előbb látja meg az igazat, van, aki később ... de minden jót, mert engem is várhatnak a vízzel, ha egyszer felénk jár, ne kerülje el a házam — és ezzel biciklire ült és sebesen ereszkedett a töltés oldalán lefelé. Utánanéztem sokáig, mélyen. Már elnyelte alakját a sűrű kukoricás, amikor eszembe jutott, — milyen kár, a beszéd hevében még a nevét sem kérdeztem meg, ha véletlenül olvassa ezt a kis jegyzetet, arra kérem, írjon egy levelet és írja meg azt is, hogyan tellett első napja, hogyan sikerült a munka a közös paraszti nagy gazdaságban a termelőszövetkezetben. SZAMOS RUDOLF. | az MNDSZ tömegoktatás A múlt népellenes rendszere igyekezett sötétségben tartani a dolgozó asszonyokat. Nem is ok nélkül. A népnyúzó politikához, a háborús úszításhoz úgysem nyerhette el soha a dolgozó magyar asszonyok helyeslését. A gyermekeiket féltő anyák sohasem egyeztek volna bele abba, hogy fiaikat a nép számára Idegen érdekekért a harcterekre vigyék, s a munkásnő sem támogatta volna a női munkaerő fokozottabb kizsákmányolásának politikáját. Ezért nem akarta i fasizmus azt, hogy a magyar asszonyok művelt, felvilágosodott, jogokban a férfiakkal egyenlő legyen. Népi demokráciánk megszüntette a múltnak ezt a gyászos po litikáját. Ma már a nők hazánkban a férfiakkal egyenlő jogoknak és megbecsülésnek örvende nek. Államunk, a dolgozó nép állama nem arra törekszik, hegy az asszonyokat szellemi homályban tartsa, ellenkezőleg, igyekszik az asszonyokba a tudás vágyát oltani. A nők szellemi, politikai fejlődésének biztosítására hivatott az MNDSZ, a dolgozó nők tömegszervezete. Az asszonyok tudásának, műveltségének fejlesztését szolgálja az MNDSZ által szervezett tömegoktatás, amely november 1-vel veszi kezdetét. Az oktatás három formában indul meg. Első formáját az olvasókörök képezik. Ezeknek az anyaga két olvasókönyv, amely- lyel az oktatási idényben egymás után foglalkoznak majd az asz- szonyok. Az egyik, amelynek a címe „Szabad 10 évem legszebb napja” egyszerű asszonyok írásait tartalmazza, a dolgozó magyar nők megváltozott életéről. A másik egy mezőgazdaság; tárgyú olvasókönyv. Az oktatásban természetesen nem szenvednek mellőzést a házi asszony! dolgok sem. Ezt bizonyítják a szakkörök, vagy gazdaasszonykörök, amelyeken szabni-varrni, kötni, horgolni, népi hímzéseket alkalmazni, játékokat készíteni, kertészkedni, baromfit nevelni tanulnak a házi asszonyok. Érdemes ezzel kap- csólatban felfigyelni a högyészi asszonyok kezdeményezésére. Náluk az óvoda szülői munkaközössége fog játékokat készíteni az óvodások számára. Fiatal lányok részére pedig kézimunka szakkört indítanak, amelyet az MNDSZ a DISZ-el együttműköd ve irányít. Gyönkön fiatal háziasszonyok és lányok részére főző tanfolyamot indítanak. Az oktatás keretében harmadik formaként ismeretterjesztő előadásodat szervez az MNDSZ. Ezeken, az előadásokon, melyeken diafilmet is felhasználnak, természettudományos, pedagógiai, egészségügyi és egyéb kérdésekben nyernek bepillantást az asszonyok. öiyán eiőadásök is lésének, aniélyek a heiyes, divátszerű öltözködéssel, s a kozmetikával kapcsolatban adnak tanácsokat. A „Háztartási tanácsadás” pedig a fiatal asszonyokat vezeti be a helyes háztartás titkaiba. Megemlítendő még, hogy az olvasókörök mellett azokon a he lyeken, amelyeken könyvtár van irodalmi olvasókörök is születnek azzal a céllal, hogy megszerettessék a szépirodalmat a dől gozó nők körében. Az oktatás szervezésén, előkészítésén megyeszerte lelkesed dolgoznak az MNDSZ-szerveze- tek. Érthető, hiszen az asszonyokról van szó. Most kell pótolni azt a mulasztást, amit a múlt az asszonyokai szemben el követett. El kell érni, hogy asz- szonyaink műveltek, öntudatosak legyenek, ugyanolyan tájékozottak legyenek politikai, gazdasági és más kérdésekben, mint a férfiak, mert nagy feladatunk a szó ciallzmus felépítése, csak művelt tudásban gazdag nőkkel teljesíthető. II DlSZ-helyiségek problémájához Október 17-én megindult az oktatás a DISZ Petőfi iskolákon. Az oktatás eredményessége, sikere sok mindenen múlik. Többek között azon is, hogy az oktatás céljára áll-e a DISZ szervezet rendelkezésére megfelelő helyiség, amelyben a foglalkozásokat le lehet bonyolítani. Jelenleg úgy állnak a dolgok, hogy a fenti célból leginkább igénybevehető DISZ helyiségek és kultúrott- honok több helyen le vannak foglalva terményraktározásra. A termények raktározása ellen nem lehet kifogásunk, viszont jó lenne, amennyiben lehetőség nyílna rá, ha a községi tanácsok és a Terményforgalmi Vállalat minél előbb visz- szaadnák e helyiségeket, mert a fiataloknak szükségük van ró. Majoson például szüreti bált akarnak rendezni, s mint írják, nem képesek, mert nincs helyiség. Ugyanakkor Majoson már ürítettek ki más terményraktárt, bár utólagos értesülésünk szerint a termény forgatása céljából, mert a be- nedvesedés veszélye állt fenn. Mindenesetre, ahol lehetőség van valamelyik raktár kiürítésére, ott a DISZ-helyiséget, s a kultúrotthont tegyék lehetőleg először szabaddá, hogy a fiatalok minél előbb meg tudják rendezni összejövetelüket. Vasárnap 300 gazda kezdte meg Szekszárd határában a szüretet A Szekszárdi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya Szekszárd határában levő 2300 hold szőlőben vasárnaptól kezdve engedte meg a szüretet. Ez a rendelkezést azt szolgálta, hogy mindenütt csak teljes érésben szüreteljenek s így is óvják a bor jó hírnevét. Vasárnap benépesültek a szekszárdi dombok: a legjobb bort adó Bak- tában és az Előhegyen 300 gazda kezdte meg a szüretet. Bár az elmúlt hetek hűvös időjárása nem kedvezett a szőlőknek, a legtöbb helyen jó minőségű mustot szüretelnek, s a szekszárdi kadarka és a vörösbor a legtöbb helyen meghaladja a 20 fokot. De a mennyiségre sem panaszkodhatnak a szekszárdi gazdák, mert az idén általában 20 hektós hol- dankénti átlagtermést szüretelnek le.
