Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-16 / 244. szám
4 NAPT,0 1955. OKTÓBER 16. Vasárnapi jegyzetek Bartók emlékezete Tíz éve halt meg, de soha nem éreztük ennyire közelinek, mint most, ezekben a hetekben, amikor jóformán az egész világon őt ünnepük. Mert Bartók világhire nemcsak egy zseniális muzsikusnak, hanem a valódi magyar zenének is diadala, s évssásadss félreértések és ma sem szűnő rágalmak után a magyar Bartók Bélát most el kell ismerni mindenütt. Igaz, hogy mi is csak most, kicsit elkésve zárjuk szívünkbe, de életében eljuthatott-e hozzánk a hangja, ez a szokatlan és merész hang, amelyben csak kevesen Ismerhették fel Bachhoz méltó zártságát és fegyelmezettségét. A két háború közti Magyarország ahogyan elfordult József Attilától, úgy értette félre Bartókot, mert ez a kétségbeesett kor nem értette meg és nem ismerhette fel igazi értékét. A külföldi talmi csillogásoktól valódi kincsünk színe fényét vesztette. Én még egészen kis gyerek voltam, amikor a véletlen úgy akarta, hogy láthassam Rabindranath Tagorét. Ott ment végig a balatonfüredi sétányon, fejedelmi délcegséggel, rózsaszín palástban, lengő, ősz szakálla!. Roppant tömeg rajzott körülötte s valóságos udvart képeztek a Nobel-díj dicsőségével övezett író körül. Én akkor, gyerekfejjel, csak ámulni tudtam eien a szokatlan tüneményen s furcsa nevének kiejtését próbálgattam. Tagorérol ma sem tudom, hogy valóban olyan nagy költő volt-e, mint amilyennek a világsiker hirdette, de éveken át némi áhítattal mondtuk ki a nevét. S ugyanakkor itt élt és dolgozott közöttünk Bartók is, néha talán kilométerek választottak el tőle, máskor esetleg egy városban jártunk, de őt mégsem láttam soha. Mert ő a Horthy-korszak nehéz éveiben igazi emigrációban élt itt, s ennek a száműzetésnek keserűségét csak növelhette, hogy minden tettével, minden kottafejjel ezt az országot és népet akarta segíteni és felemelni. S mégis, ez az ország idegenebb volt hozzá, mint Rabindranath Tagoréhoz. Halála óta nemcsak a tíz évnek kellett elmúlnia, ez önmagában valószínűleg nem hozott volna bennünket közelebb hozzá. De azóta megváltozott nálunk minden, az élet és a művészet feltételei, s ebben a tisztult légkörben fogékonyakká válhattunk az ő megértésére és befogadására. Néha játszom a gondolattal, mit szólna, ha ma újra végigjárhatná a magyar falvakat, úgy, mint évtizedekkel ezelőtt? Bizonyára nem lennének nagy szavai. Elővenné a fonográfot és végezné munkáját. Mert ez a nyugodt és biztos munka mindennél határozottabb válasz lenne. Csányi László Különös ismertetőjel Uj magyar játékfilm A szovjet határ közelében5 fekvő kis magyar falu restijében vígkedvű társaság búcsúztatja a bevonuló állatorvost. A kocsma egyik sarkában szúrós tekintetű detektívek üldögélnek. Egyik-másik időnként telefonál, egy férfit várnak, akinek különös „ismertetőjele“ nincs. A férfi Szabó Imre, a Kommunisták Magyarországi Pártjának titkára. Mikor belép a füstös helyiségbe, az érdeklődés azonnal feléje fordul. — így kezdődik a negyvenes években lejátszódó drámai cselekményű, izgalmas, regényes, új magyar film. A filmben — melynek minden kockája lenyűgöző, hatása van a nézőre — felvonulnak előttünk a Horthy-korszak gyűlöletes figurái: a besúgók, titkosrendőrök, nyomozók és az országárulók gyászos hada. De a film drámai módon, megren- dítően tükrözi vissza az illegális kommunisták küzdelmeit, mindennapos életüket, emberi gondjaikat és szerelmüket. A filmben lejátszódó történet előzményei gyorsan peregnek előttünk. A SAS-behívót kézbesítő postás, Kassa bombázása villan fel egy-egy pillanatra, s ezek a képek visszavisznek a fasizmus legsötétebb korszakába, s szinte egész lényünkkel át-át éljük azt, ami 13 évvel ezelőtt történt. A film eseményét maga az élet alkotta. Vészi Endrének, a film írójának sikerült olyan filmet írni, amely sok-sok nép egy rettenetes, közös, szomorú élményét, a hitleri háborút, a fasiszta elnyomást — és egy másik közös, de már felemelő élményünk, az antifasiszta harc hősies napjait idézi fel. Várkonyi Zoltán, a film rendezője mélységes realizmussal, az igazmondás nemes egyszerűségével vitte filmre az igaz történetet. Az ő rendezése nyomán a film alakjai élnek, mosolyra és meghatódásra bírnak. A film szereplői Bessenyei Ferenc, Somogyi Erzsi, Sinko- vits Imre, Ruttkai Éva, Ferrari Violetta, Básti Lajos, Gőzön Gyula, Gobbi Hilda, Ajtai Andor, Ladányi Ferenc, Apáti Imre és a többiek mindvégig izgalmassá, forróvá és feszültté teszik a légkört és a néző't azzal az érzéssel távoznak a moziból, hogy egy szép, izgalmas, drámai cselekményben «zdag filmet láttak. A filmet a szekszárdi Garay János Filmszínház októoer 20-tól kezdődően mutatja be. Borbély Tibor: Hazafelé Hazafelé ballagok, Fent az égen, Mély sötétben, Csillognak a csillagok. És úgy megyek, Akár a részeg Imbolygó tengerészek, — Vagy fáradt emberek. Léptem bizonytalan, S míg lassan hazaérek, Elkábít, — mint a méreg A gondolat: versemnek súlya van, — S amit leírtam, — önmagam Helyett, — már mások kincse lett. S most így kérdez a lelkiismeret: Halkszavú költő, — ki halkan énekel, Méltó-e hozzád, — erős Vörös Csepel' Földet szántó, — zúgó traktorck, Versemben, — hű-e hangotok? És rólatok, — kemény munkás-kezek, Irok-e oly maradandót. Amit az éber, — szép emlékezet, Éltünk bár múlik, el sosem temet? És értem-e már az élei, Ember által felidézett, örökké mozgó csillagrendszerét? TOLNAI HAJTÁSOK S ha értem, és tudom, A villanásnyi képek, Mint szövődnek egybe, Mikor költő szemével nézek egyre, Látom-e jól, — az egészet? Versem, a gonddal készített, Csiszolt sorokból épült épület, Szállása néked, — gondolat,r Miből majd egyszer új fakad? Látom-e azt, — mit senki, soha, Látok-e úgy, hogy nem tűnik tova, Amit leírtam, és szívem öröknek érez? E száz kérdésű gond nyakamba ül És egyre kérdez. S én végül is megértem, Ameddig írok, — s éltem Szikrája versben fellobog, A szívem, önmagámnak, — testemen belül, Örök bírája lesz, — amíg dobog. De írni kell, És életünkre, keresni kell a választ, S költők közül, ki jól felel, A nép, — a mérték, — majd kiválaszt, Számtalan olyat, — Kit költővé fogad, Nagyon lassan ballagok. Fent az égen, Mély sötétben, Csillognak a csillagok. S a csillagok, — ha fénylenek, Nem messze fények, — De csillogó ember szemek, S mind, — engem figyelve néz, Igaz-e, — szép-e? Mit versem felidéz. Máté Imre: ŐSZ Hullnak, múlnak a virágok a réten, kék köd borong a bágyadt ősz szemében. Ökörnyál száll, az álmos táj felett, zizegve hajt a szél egy levelet. Kong, kong, harang kong, s emlék lengi át, mint hűséges férj hűtlen asszonyát ha bent a bánat, kint csaló gyönyör, s valami belül, roppan, összetör. Mereng az ősz ... zsibbadt agyán a nyár, s a fák között már zümmög a halál. A ii. Rákóczi-féle felkelésben nagy szerepet játszott a vár. Többször elpusztították, majd újra feltépítették. Még 1710-ben is több felszerelés volt benne a magyar őrség részére. A török uralom alatt meg mindig őrséggel volt megrakva. Szép bepillantást enged a várba egy Evlia Cselebi nevű utazó feljegyzése, ki 1663-ban járt a várban: „Földvár vára. Lajos magyar király építette. Azután 1529-ben Szulejmán khán elfoglalta és fejlődötté tette ... Két helyen nagyon erős fakapuja van, melynek egyike a keleti irányba néző Kicsiny kapu, a másik kapuja nyugati irányban a külső városra nyíló Nagykapu. Ennek az árka fölött fahíd van. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból (ez volt az apátsági templom) átalakított Szulejmán khán dsámi (nagy imahely, a mecset kisebb) van. E dsámival össze- függőleg az ég csúcsáig emelkedő négyszögletes, erős építkezésű szép torony (ez a Cson- katoiony) van, mely kilátáshely lévén, onnan az összes síkságok, és víztócsók partjai három konak (egy napi járó- .föld egy konak) távolságra meglátszanak. Egészen a csúcsán 4 darab kitűnő ágyú '.an, sőt azonfelül e tornyon van még Szulejmán khán dzsámijának deszkaminarettje (tornya) is.“ E toronyban őrizték a parancsnoknak (aga) és a 100 várkatonának értékes tár;,ah. Evlia téved abban, hogy a varat 1529-ben foglalták el, hogy II. Lajos építette. A legelfogadhatóbb, hogy a vár a tatár- pusztítást követő időben épült. 1858-ban a nagy tűz alkalmával a Csonkatorony teteje is Ismerd meg megyénket Duwaföldvár leégett. Ekkor le akarták az egészet rombolni de a szigorú rendelet megakadályozna, .»z uradalom eleinte magtárnak használta; majd börtönül szolgált. A törökök Földvárat Jir hisszarinak nevezték. Ebben az időben 200 laposft- delű, alacsony há.a volt. Miután a török Földvárat 1526- ban elfoglalta, török kincstári birtok lett. Mindig azok kapták bérbe, akik a háborúban érdemeket szerez -k. A törökök uralma alatt a zsellérek adóztatása óriási volt. A Rákóczi Ferenc-Iéle felkelés idején fontos szerepet töltött be Földvár. A kurucok 1704-ben a várat bevették. Azonban sokáig tartani nem tudták magukat. Rákóczi fejedelem látta, hogy a Dunántúlt — és így Földvárt is — csak jól kidolgozott haditerv- vel veheti be; de ezt a rendezetlen, fegyelmezetlen hajdúsággal nagyon oajos volt végrehajtani; ezért olyan egyénre kellett a vezérletet bíznia, ki azokkal a legügyesebben tud elbánni. És ez alkalmas egyént sikerült megtalálnia Bottyán Jánosban. Bottyán először 1704 december közepén szállotta meg Földvárt, de felsőbb parancs elszólította. Az ostrom végül is 1705 július 9-én kezdődött és november 4-én ért véget. A kurucok ekkor 200 főnyi várőrséget hagytak hátra. Földvár a török alatt kipusztult. Eleinte szerbekkel ÚTTÖRŐKNEK... Kedves Pajtások! Igére iinkhöz híven közöljük rímbe szedett mesénk második részét óriás Ferkóról, aki azt hiszi, hogy erejével megtudja hódítani a világot. De pórul jár, mert azok a gyerekek és emberek, akik tanultak, kifognak rajta. Olvassá'ok el és írjátok meg tetszett-e? Óriás Ferkó ii. S kisütötték lám e bölcsek, A kérdésnél, — nincsen könnyebb, Hiszen itt a nagyvilág, S Öriásország sok fiát, Befogadja szívesen, — Mert ő náluk, — senki sem, Oly nagy ember nem lehet, — Mint náluk, — egy csöpp gyerek. Óriás Ferkó volt az első, Ki sebesen, — mint a szellő, Útnak indult, — azon nyomba. Gyalogolt, — és ázott,— fázott. Bejárta a fél világot, Míg a végén, Valahol a világ szélén, Megérkezett Törpe honba. Apró volt ott, — ember, — házak Tudta Ferkó, — nem találhat Ennél jobbat, — kedvezőt, — Mert itt látják, És csodálják, Hogy ő, — milyen nagyra nőtt Megkereste hát szemével, (Előbb nézve, — szerte-széjjel.) Az országban merre áll, A királyi törpe vár. (Jövő vasárnap folytatjuk.) népesedett be, majd jöttek németek és szlávok. József császár a várost mezőváros rangjára emelte, később vásárokat kapott, 1803-ban már 3 vására volt. | > unaf öldvár lakói nagy örömmel fogadták az 1848-as forradalom hírét. Amikor Jellasich megtámadta országunkat, katonákat küldtek a Tolnán gyülekező seregbe. Földvár a szabadságharc ideje alatt többször cserélt gazdát; hol a magyarok, hol a császáriak vették be a várost Jellasich seregével közösen. A kozákok támadásával Földvár végképpen a császáriak kezébe került. Földvárnak már a középkorban is volt iskolája. Ekkor természetesen itt is még a farai iskola működött, mely azon alapszik, hogy az ifjúságot bizonyos napokon esoportonki .t berendelték és tanították őke t. A tantárgyak között ekkor még a hit-erkölcstan foglalta el az első helyet. A bencés szerzetesek által vezetett sko- lában a latinnyelvet is tanították. Az újkorban legelőször 1732-ben találkozunk az ml, hogy tanítják a gyermekeket. 1789-ben épült az első iskola, melyről már feljegyzés is van. Három tanító működött itt, 1852-ben a tanulók száma mát 500 volt. Tanultak olvasni, írni, számolni, kötelező volt a hittan, a történelem és a földrajz tanulása. 1845-ben a város újabb elemi iskolát építtetett, 1858-ban nyílt meg a Bölcske utcai iskola, 1861-ben a Bach-korszakbeli szolgabíróság megszűntével az emeletes épületet iskolává alakították. 1902-ben épült még a homokkülvárosban két tornaterem, s a Bölcske utcában egy. 1885 február 22-én 115 tanuló létszámával megnyílt az iparos-tanonciskola, 1901-ben gazdasági fiú-ismétlőiskola, majd hét évvel később gazdasági leány-ismétlőiskola nyílt. Még az 1900-as évek legelején engedélyt kaptak fiú és leány polgári iskola megnyitására. l'iunaföldvárott sok jeles " " férfiú született, ezek közül megemlítjük: Beszédes Kálmánt, akadémiai festőt, Magyar László neves utazót, dr. Kovács József neves sebészt, aki később egyetemi rektor lett, Pados János orvost, Tömöri Anasztászt, az Akadémia levelező tagját, Rökk Pált, akit a szabadság- harcban való részvételéért bebörtönöztek, Poór Imre jeles magyar orvost és szaktudományi írót, a Patikárus-test/érékét, a magyar népzene kiváló képviselőit. (Vége) (Cziráky Gyula nyomán ösz- szeállította Kovács József). Vegyen részt a Tolnai Napló irodalmi pályázatán A „Tolnai Napló’’ Szerkesztősége, előfizetői és olvasói részére — irodalmi pályázatot — hirdet... „ÉPÜLŐ, SZÉPÜLŐ MEGYÉNK” címmel. A fő témán belül pályázni lehet .........ÍGY ÉLÜNK MI FIA T ALOK” témájú elbeszélésekkel, leírásokkal, történetekkel prózában és versben. (A téma és a feldolgozás foglalja magába a mai ifjúság életének jellemző apró és nagy történeteit. Mai életét, örömét, társadalmi, erkölcsi és munka problémáit.) Pályázni lehet még.........MIÉRT VÁLASZTOTTAM A KÖZÖS G AZDÁLKODÁST” témájú ugyancsak elbeszélésekkel, riportokkal, érdekes történetek írásával és első személyü elmondásával. (Ez a téma tükrözze a dolgozó parasztság új életre törekvését, azt, hogy számos előítélet, akadály leküzdésével, hogyan talál a helyes útra. Hogyan boldogul az új termelési mód adta lehetőségekkel, hogyan fog össze a falu, hogyan szépül a paraszti élet a termelőszövetkezetekben.) A pályaművek beküldési határideje — 1955. december 15. A kéziratot lehetőleg gépírással kérjük. A kéziratok terjedelme ne haladja meg az öt gépelt oldalt. I. díj: Férfi kerékpár (lámpa, dinamó), II. díj: Rádió készülék, III. díj: Fényképezőgép. Ezenkívül asztalilámpa, villanyvasaló, vlllanymelegítő, ébresztőóra, hőpalack, töltőtollak, könyvek, stb. kerülnek kiosztásra. A legjobb pályaműveket a lapban leközöljük. A pályaművek értékelésének és a díjak kiosztásának határideje december 31. FIZESSE ELŐ A „TOLNAI NAPLŐ ”-T ÉS VEGYEN RÉSZT A TÉLI NAGY IRODALMI PÁLYÁZ AT AN!
